VISSZAPILLANTÓ
A rovatot írta: Fodor János
Egy kolozsvári szamizdat története: A Kiáltó Szó Az erdélyi nagyvárosok etnikai arculata az 1977-es népszámlálást megelőző évtizedekben nagymértékben átalakult a falusi román nemzetiségű lakosság a magyarokénál nagyobb arányú városba áramlásával. Kolozsváron az etnikai arány 1957-ben billent át a román lakosság javára. A város etnikai megváltoztatását több tényező is befolyásolta: egyrészt a tudatos betelepítések, amelyek a román lakosság arányát növelték, másrészt az erőltetett iparosítás, amely a környező román többségű falvakból, kisvárosokból vonzotta a román nemzetiségű, elsőgenerációs munkásokat. Az 1960-as évek közepétől látszólagos enyhülés bizonyos korlátok között lehetőséget adott a kolozsvári magyar értelmiség számára a részleges reaktivizálódáshoz (egyáltalán munkahelyhez jutáshoz, különböző irodalmi intézmények, szerkesztőségek keretében). A 70-es és 80-as évek végén a kolozsvári magyar elit tiltakozása a román hatalom nemzetiségpolitikája ellen több síkon zajlott. Ide sorolhatók azok a tiltakozások, amelyek a „szocialista szabályok szerint” fogalmazták meg sérelmeiket, elsősorban azon bukaresti román ismerőseiknek, akik valamilyen fontos funkciót töltöttek be, vagy hatalmuk révén befolyásolhatták a diszkriminatív kisebbségpolitikát. A másik tiltakozási forma a tulajdonképpeni ellenzéki mozgalmakhoz köthető. A nagyváradi Ellenpontok szamizdathoz hasonlóan, az
8|
ellenállás, politikai tiltakozás formái Kolozsváron is jelentkeztek. Ezek elsősorban azok a kisebbségi disszidensek voltak, akik részt vettek a Limes-körben folytatott vitákban (1985–1987), valamint korábban a Bretter György tanítványai között folyó beszélgetésekben, de fontos látni, hogy ezek tagjai az előzőleg említett tiltakozói megnyilvánulókhoz képest nem voltak se beépítve a pártállami pozíciókat erősítő funkciókba, illetve az általuk választott nyelvezet sem igazodott a szocialista szabályok feltétlen betartására. Írásunkban a mindössze két nyomtatott számot megélő, címében a Kós Károlyék 1921-ben kiadott röpiratát megidéző, Kiáltó Szó című szamizdatot mutatjuk be. A Limes-kör megszűntével, Kolozsváron Balázs Sándor kezdeményezte a Kiáltó Szó című szamizdat létrehozását. A szamizdat kifejezés orosz eredetű
Az erdélyi nagyvárosok etnikai arculata az 1977-es népszámlálást megelőző évtizedekben nagymértékben átalakult a falusi román nemzetiségű lakosság a magyarokénál nagyobb arányú városba áramlásával. „szam” és „izdatyelsztvo” szavak összevonásával alkotott mozaikszó, jelentése: hivatalosan nem engedélyeztetett saját kiadás, magánkiadás. Többnyire a kommunista államokban az engedély nélkül
