A Magyar Pénzverő Zrt. története

A Magyar Pénzverő Zrt. „Numizmata” nagyítóüveget magában foglaló emlékérem, magyar történelmi pénzverdék verdejeleivel

Körmöcbánya, háttérben a Magyar Királyi Pénzverő épülete

75 éves a forint

A magyar pénzverés kezdete országépítő királyunk, I. (Szent) István (1000-1038) koráig nyúlik vissza, aki feltehetően koronázásával egy időben megkezdte önálló pénzkibocsátását. Az első magyar pénzérméket valószínűleg Esztergomban verték, újabb pénzverdék felállítására csak évszázadokkal később került sor, 1255 körül kezdte meg például működését a budai verde.

A Magyar Királyság története során tucatnyi városban működött hosszabb-rövidebb ideig pénzverde, de közülük is kiemelkedik Körmöcbánya, amely 1328-ban kapott I. (Anjou) Károly magyar királytól szabadságjogokat biztosító kiváltságlevelet. A gazdag nemesfém-lelőhelyeiről híres városban a kezdetektől fogva összefüggött a bányászat és a pénzverés, így rövid időn belül az ország legtermelékenyebb, majd a gyulafehérvári verde bezárását (1871) követően Magyarország egyedüli verdéjévé vált.

Az I. világháború végén, mikor egyértelművé vált, hogy a terület a csehszlovák csapatok fennhatósága alá fog kerülni, 1918 novemberében a pénzverde berendezését leszerelték, és a személyzet egy részével Budapestre szállították.

A Budapesten sietve, ideiglenesen felállított gépeken a korona pénzrendszer fillérei még K.B. verdejellel készültek a Magyar Államvasutak egyik gépgyárában, valamint Csepelen a Weiss Manfréd-gyárban. A végleges verdét – amely a Magyar Királyi Állami Pénzverő nevet kapta – az Üllői út 102. sz. alatti volt huszárlaktanya területén alakították ki. Működését 1925-ben kezdte meg, 1926-tól itt készültek a pengőrendszer érméi, immár a verés helyét jelölő BP. verdejellel.

A II. világháborús budapesti bombázások elől a verde gépeit részben Egerbe, részben Veszprémbe menekítették, csak 1945 telén kerültek vissza az Üllői úti telephelyre, ahol 1946 januárjában kezdődött meg a világ legnagyobb méretű inflációjának véget vető forintrendszer új pénzérméinek gyártása.

1949-től a verde Állami Pénzverő Nemzeti Vállalatként működött tovább. A vállalatba olvasztottak

A Magyar Királyi Állami Pénzverő Budapest, Üllői út 102. alatti székháza A Magyar Pénzverő Rt. Budapest, Könyves Kálmán körúti székháza

számos államosított nemesfémipari kisüzemet is, így a pénzverés mellett az Állami Pénzverő lett a nemesfém-feldolgozás és ékszergyártás, valamint a jelvény- és dísztárgykészítés szocialista nagyvállalata, amely a 70-es években több mint 1800 munkásnak biztosított munkalehetőséget.

A rendszerváltást követően 1992 júliusában került sor a Pecunia Rt. megalapítására, a Magyar Nemzeti Bank többségi, illetve az Állami Vagyonügynökség és az Állami Pénzverő kisebbségi tulajdonlásával. Az alapítás célja a törvényes fizetőeszköz érmék gyártásának állami felügyelet alatt tartása volt. Az egykori Állami Pénzverő egyéb tevékenységeit – nemesfémkohászat, ékszergyártás, ötvösmunkák – 1993-tól egy privatizációs eljárást követően létrehozott, magántulajdonba került részvénytársaság folytatta tovább.

A Pecunia Rt. röviddel az alapítás után a nevét Magyar Pénzverő Rt.-re módosította. Az Állami Pénzverő nem sokkal az új cég megalapítása előtt kezdte meg a még Körmöcbányáról származó, 80 évnél idősebb, transzmissziós meghajtású verőgépek lecserélését, így az új verde ezt a korszerűsítési folyamatot vitte tovább. A beruházási program nemcsak a gépparkot érintette, hanem az új társaság székhelyéül szolgáló, az Állami Pénzverő egykori pénzütő részlegének helyet adó, Könyves Kálmán körútra néző épület átépítését, emelettel történő bővítését is magával hozta. A bővítés tette lehetővé az önálló szerszámgyártó-üzem és vésnökség kialakítását. Érdekességként említhető, hogy az épület eredetileg a huszárlaktanya lóistállójaként volt használatos, ennek nyomai még a korszerűsítést követően is megmaradtak az épület földszinti részeiben.

1998-tól a Magyar Nemzeti Bank vált a társaság egyedüli részvényesévé. 2001 novemberében az MNB a Magyar Pénzverő Rt.-be olvasztotta a szintén 100%-os tulajdonában lévő, addig önálló gazdasági társaságként működő MNB Érmekereskedelmi Rt.-t. Ezzel az MNB által kibocsátott forgalmi és emlék-

Az utolsó, Körmöcbányán vert 2 filléresek hiteles, eredeti csomagolása

A Magyar Királyi Állami Pénzverő 1926-ban nyitott Emlékkönyvének borítója és bejegyzése: „A demokratikus magyar Köztársaság budapesti pénzverdéjének ujraindulása napján, 1946. július 3-án” érmék gyártása, valamint utóbbiak kereskedelmi célú forgalmazása egy intézményben összpontosult. A társaság 2006-tól zártkörű részvénytársasági formában, Magyar Pénzverő Zrt. néven működik. Telephelye Budapest központjában érmeboltként és kereskedelmi irodaként üzemel, itt vásárolhatók meg az MNB által kibocsátott emlékérmék és a társaság saját gyártású egyéb numizmatikai termékei.

2008 tavaszán a Magyar Pénzverő Zrt. az MNB Budapest XXIII. kerületében újonnan kialakított Logisztikai Központjában került elhelyezésre, a 21. század kihívásainak és elvárásainak megfelelő modern, korszerű és környezettudatos körülmények közé. Elsődleges feladata továbbra is a pénzforgalom zavartalan lebonyolításához szükséges forgalmi pénzérmék gyártása.

2014-ben újabb rekonstrukció kezdődött meg a Pénzverő életében. Előbb a szerszámgyártó üzem gépparkja egészült ki a legkorszerűbb CNC-marógépekkel, tömbös és huzalos szikraforgácsolóval, valamint számítógép-vezérelte lézeres megmunkálóval, majd a forgalmi érme verőüzem immár bőven „nagykorú”, 25 évnél régebbi gépeit is lecserélték a legújabb, hatékonyságot javító, nagy teljesítményű verőgépekre. A verőkapacitást érintő rekonstrukciót 2020-ban új, 630 tonnás nemesfém verőgép üzembe állítása zárta, amely az MNB gazdag emlékérmekibocsátási programjainak gyártási oldalról történő megvalósítását segíti. 2020-ban a galvanizálóüzemi kapacitás bővítésére, egyben a környezettudatosság és zöldítés szempontjait is figyelembe vevő technológiai korszerűsítésére került sor.

Válogatás a Magyar Pénzverő Zrt. által gyártott érmék, érmek közül

A Magyar Pénzverő Zrt. „Mesterjegyek”, nagyítóüveget magában foglaló emlékérem, hátoldalán történelmi mesterjegyekkel

A modern körülmények azonban nem feledtetik, sőt erősítik a Magyar Pénzverőnek az ezeréves magyar pénzverés hagyományainak tisztelete, valamint a történelmi-kulturális értékek megőrzése és közvetítése terén vállalt elkötelezettségét, amely a társaság tevékenységében, saját tervezésű vert érmeiben és egyéb termékeiben is megnyilvánul. Alapításának körülményei – az Állami Pénzverő egyike volt az alapítóinak – miatt nem vált jogosulttá az Állami Pénzverő jogutódja címre, ugyanakkor mind a Körmöcbányai Magyar Királyi Állami Pénzverőt, mind az Állami Pénzverőt a társaság történelmi szakmai elődjének tekinti.

A Magyar Nemzeti Bank Logisztikai Központja