A M AGYAR PÉNZ VERŐ ZRT. TÖRTÉNETE A magyar pénzverés kezdete országépítő királyunk, I. (Szent) István (1000-1038) koráig nyúlik vissza, aki feltehetően koronázásával egy időben megkezdte önálló pénzkibocsátását. Az első magyar pénzérméket valószínűleg Esztergomban verték, újabb pénzverdék felállítására csak évszázadokkal később került sor, 1255 körül kezdte meg például működését a budai verde.
A Magyar Pénzverő Zrt. „Numizmata” nagyítóüveget magában foglaló emlékérem, magyar történelmi pénzverdék verdejeleivel
A Magyar Királyság története során tucatnyi városban működött hosszabb-rövidebb ideig pénzverde, de közülük is kiemelkedik Körmöcbánya, amely 1328-ban kapott I. (Anjou) Károly magyar királytól szabadságjogokat biztosító kiváltságlevelet. A gazdag nemesfém-lelőhelyeiről híres városban a kezdetektől fogva összefüggött a bányászat és a pénzverés, így rövid időn belül az ország legtermelékenyebb, majd a gyulafehérvári verde bezárását (1871) követően Magyarország egyedüli verdéjévé vált. Az I. világháború végén, mikor egyértelművé vált, hogy a terület a csehszlovák csapatok fennhatósága alá fog kerülni, 1918 novemberében a pénzverde berendezését leszerelték, és a személyzet egy részével Budapestre szállították. A Budapesten sietve, ideiglenesen felállított gépeken a korona pénzrendszer fillérei még K.B. verdejellel készültek a Magyar Államvasutak egyik gépgyárában, valamint Csepelen a Weiss Manfréd-gyárban. A végleges verdét – amely a Magyar Királyi Állami Pénzverő nevet kapta – az Üllői út 102. sz. alatti volt huszárlaktanya területén alakították ki. Működését 1925-ben kezdte meg, 1926-tól itt készültek a pengőrendszer érméi, immár a verés helyét jelölő BP. verdejellel.
Körmöcbánya, háttérben a Magyar Királyi Pénzverő épülete
75a éforint ves
A II. világháborús budapesti bombázások elől a verde gépeit részben Egerbe, részben Veszprémbe menekítették, csak 1945 telén kerültek vissza az Üllői úti telephelyre, ahol 1946 januárjában kezdődött meg a világ legnagyobb méretű inflációjának véget vető forintrendszer új pénzérméinek gyártása. 1949-től a verde Állami Pénzverő Nemzeti Vállalatként működött tovább. A vállalatba olvasztottak 52
