Mi a kapcsolat a magyar és a svájci Pénzjegynyomda között?

MI A KAPCSOLAT A MAGYAR

ÉS A SVÁJCI PÉNZJEGYNYOMDA KÖZÖTT?

A svájci Pénzjegynyomda épülete (Zürich, Dietzingerstrasse 3.)

A Pénzjegynyomda épülete (Budapest, Markó utca 13–17.)

75 éves a forint

Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlását követően szükségessé vált az ország pénzügyi helyzetének rendbetétele, ami rendkívül összetett és bonyolult folyamat volt. Az államháztartás egyensúlyának megvalósításához elengedhetetlen volt a Magyar Nemzeti Bank életre hívása és az új magyar intézményben a bankjegy előállítása és kibocsátása. Az önálló jegybank felállításig – ideiglenes jelleggel – 1921-ben megalapították a Magyar Állami Jegyintézetet, amelynek feladata volt a pénzforgalom fenntartása és a bankjegyek kibocsátása. 1921–22-ben az Állami Jegyintézetre hárult a feladat, hogy az Osztrák–Magyar Bank felülbélyegzett pénzjegyeit az új államjegyekre cserélje be. Az akkori politikai viszonyokra való tekintettel legcélszerűbbnek mutatkozott egy volt semleges államban levő céggel érintkezésbe lépni és ezért a pénzjegyeket a zürichi Orell-Füssli cégnél rendelték meg, amely cég Svájc jegybankja számára évek óta gyártotta a pénzjegyeket, valamint a legelőnyösebb ajánlatot tette és a legrövidebb idő alatt vállalkozott az előállításra.

A külföldön gyártott pénznél azonban lényegesen olcsóbb megoldás belföldön, hazai nyomdában előállítani a magyar pénzjegyeket. Ezért 1922. év végén az államkincstár 51 százalékos részvételével az OrellFüssli céggel karöltve, a Magyar Pénzjegynyomda Rt. néven új nyomdavállalat létesült.

Az 1922. május 26-án tartott minisztertanácsi ülésre készített előterjesztés a következőképpen foglalja össze a Magyar Pénzjegynyomda Rt. megalakulásának előzményeit: Miután a magyar nyomdaipar pénzjegyek gyártásával eddig nem foglalkozott, a szükséges berendezések sem álltak rendelkezésre, nem voltak ismeretesek a pénzjegyek készítésénél alkalmazott bonyolult eljárások, hosszas kísérletezésre pedig nem volt idő, a kormány a szóban forgó jegyek előállítási céljából külföldi céghez fordult. A svájci céggel folytatott tárgyalások egy budapesti nyomda felállítására irányultak, amelyhez a zürichi cég rendelkezésre bocsátaná a pénzjegyek előállításának különleges módszerét és tapasztalatait, továbbá beszerezné a szükséges gépeket, berendezéseket, betanítaná a személyzetet, így az új

nyomda képes lenne a Svájcban gyártottal teljesen azonos pénzjegyeket előállítani. A minisztertanács május 26-án az előterjesztést elfogadta, így a tárgyalások az Orell-Füssli céggel tovább folytatódtak.

A pénzjegynyomdaterv hírét vette az American Bank Note Company magyarországi cége (Magyar–Amerikai Grafikai és Nyomda Rt.), amely javaslatot tett a magyar kormány felé. Ajánlatuk szerint, mint nagy tőkével rendelkező magánvállalkozás, amely semmi anyagi támogatást nem igényel, minden befektetés és kockázat nélkül a hazai pénzjegynyomtatás minden előnyét nyújtja, és jobb technikai feltételeket tud biztosítani, mint a svájci cég. Állításuk szerint olyan bankjegyeket állít elő, melyek technikailag messze a legelső helyen állnak.

Közben azonban a magyar kormány gondosan tájékozódott az Orell-Füssli cég által készített jegyekről, és meggyőződött róla, hogy a zürichi cég által előállított pénzjegyek mind a grafikai tervek és az eredeti formák, mind pedig a nyomólemezek előállítása és a nyomtatás tekintetében megfelelően magas színvonalúak. Ez alapján szeptemberben elment az udvarias, ám elutasító válasz az amerikai követnek.

A svájci céggel történt tárgyalások a következő megállapodásra vezettek: a kormány és az Orell-Füssli cég Budapesten részvénytársaság alakjában egy önálló nyomdát létesít, amely képes lesz Magyarország teljes pénzjegyszükségletét elsőrangú kivitelben, a modern technikai haladásnak mindenkoron megfelelő módon előállítani. A részvénytársaság cége: Magyar Pénzjegynyomda R.T., alaptőkéje pedig oly koronaösszeg, amely az alaptőke teljes befizetése napján 500 000 svájci franknak felel meg. Az alaptőkének 51 százalékát a magyar kormány, 49 százalékát pedig az OrellFüssli cég jegyzi. Mivel megfelelő épület nem áll rendelkezésre, így új épület felépítése is szükségessé vált.

A megállapodás szerint a nyomdaüzem műszaki ügyeinek intézését az Orell-Füssli cég által delegált műszaki igazgató látja el. Ugyanakkor a nyomda személyzete néhány, különösen az első időben nélkülözhetetlen szakmunkáson kívül, lehetőleg teljes egészében magyar munkásokból fog állani és az új cég a beszerzéseknél is a lehetőség szerint a magyar iparra fog támaszkodni. A Magyar Pénzjegynyomda R.T. alapszabályait a részvénytársaság alakuló közgyűlésén, 1922. december 9-én fogadták el.

1923 augusztusában a pénzjegynyomda építkezése a lehető legnagyobb energiával folyt. A folyamat megygyorsítása érdekében az épület kis módosításokkal a zürichi Orell-Füssli cég nyomdaépületének tervei alapján készült, annak budapesti másaként.

Egy időközben elhunyt nyugdíjas alkalmazott így rögzítette emlékeit: „1922-ben az akkori minisztertanács elhatározta, hogy mivel Magyarország független állam lett – értem alatta a Habsburgoktól való elválást – valamint a régi Magyarországon a bankjegyet és az ércpénzt Bécsben és Körmöczbányán készítették, viszont új magyar bankjegyre volt szükség, így kénytelenek voltak külföldön azt megrendelni. A választás Svájcra esett, az ottani Orell-Füssli nyomdával egyeztek meg, és ők gyártották a magyar papír bankjegyet. Elkészítés után hol hajón, hol vonaton szállították haza a papírpénzt, ami nagyon körülményes és drága dolog volt. 1923-as évben egy hajó a Dunán zátonyra futott, akkor azután volt nagy ijedelem és futkosás a Pénzügyminisztériumban. (Ezt onnan tudom, mert a nővérem ott dolgozott, mint gyors és gépírónő és ő mesélte.) Én 1924. augusztus 12-én kerültem a Pénzjegynyomda R.T.-hez, mely már akkor annyira elkészült volt építkezés szempontjából, hogy már kezdték szállítani a gépeket Németországból, ahonnan szerelők is jöttek és megkezdődött a gépek felszerelése. Ezekkel a szerelőkkel én együtt dolgoztam, szereltük a Rockstock type gépeket, kőnyomdai gépeket, galván osztály gépeit, közben a lakatos műhely berendezése is elkészült, amiben én sokat segítettem, mert nagy szükség volt rá a nyomda zökkenőmentes működésénél.”

A Magyar Pénzjegynyomda R.T. csak átmeneti jelleggel töltötte be feladatkörét. Az 1924-ben megalapított Magyar Nemzeti Bank 1925-ben az OrellFüssli cégtől és a magyar államtól megszerezte a Magyar Pénzjegynyomda R.T. összes részvényeit és a nyomdaüzemet saját kezelésébe vette át. A nyomda ugyanabban az épületben, ugyanazokkal a munkásokkal és gépekkel, de új szervezetben, illetve vezetés alatt, a Magyar Nemzeti Bank kezelésében, annak nyomdaüzemeként folytatta a magyar bankjegygyártást.