MI A K APCSOL AT A MAGYAR ÉS A SVÁ JCI PÉNZJEGYNYOMDA KÖZÖT T?
A svájci Pénzjegynyomda épülete (Zürich, Dietzingerstrasse 3.)
A Pénzjegynyomda épülete (Budapest, Markó utca 13–17.)
75a éforint ves
Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlását követően szükségessé vált az ország pénzügyi helyzetének rendbetétele, ami rendkívül összetett és bonyolult folyamat volt. Az államháztartás egyensúlyának megvalósításához elengedhetetlen volt a Magyar Nemzeti Bank életre hívása és az új magyar intézményben a bankjegy előállítása és kibocsátása. Az önálló jegybank felállításig – ideiglenes jelleggel – 1921-ben megalapították a Magyar Állami Jegyintézetet, amelynek feladata volt a pénzforgalom fenntartása és a bankjegyek kibocsátása. 1921–22-ben az Állami Jegyintézetre hárult a feladat, hogy az Osztrák–Magyar Bank felülbélyegzett pénzjegyeit az új államjegyekre cserélje be. Az akkori politikai viszonyokra való tekintettel legcélszerűbbnek mutatkozott egy volt semleges államban levő céggel érintkezésbe lépni és ezért a pénzjegyeket a zürichi Orell-Füssli cégnél rendelték meg, amely cég Svájc jegybankja számára évek óta gyártotta a pénzjegyeket, valamint a legelőnyösebb ajánlatot tette és a legrövidebb idő alatt vállalkozott az előállításra. A külföldön gyártott pénznél azonban lényegesen olcsóbb megoldás belföldön, hazai nyomdában előállítani a magyar pénzjegyeket. Ezért 1922. év végén az államkincstár 51 százalékos részvételével az OrellFüssli céggel karöltve, a Magyar Pénzjegynyomda Rt. néven új nyomdavállalat létesült. Az 1922. május 26-án tartott minisztertanácsi ülésre készített előterjesztés a következőképpen foglalja össze a Magyar Pénzjegynyomda Rt. megalakulásának előzményeit: Miután a magyar nyomdaipar pénzjegyek gyártásával eddig nem foglalkozott, a szükséges berendezések sem álltak rendelkezésre, nem voltak ismeretesek a pénzjegyek készítésénél alkalmazott bonyolult eljárások, hosszas kísérletezésre pedig nem volt idő, a kormány a szóban forgó jegyek előállítási céljából külföldi céghez fordult. A svájci céggel folytatott tárgyalások egy budapesti nyomda felállítására irányultak, amelyhez a zürichi cég rendelkezésre bocsátaná a pénzjegyek előállításának különleges módszerét és tapasztalatait, továbbá beszerezné a szükséges gépeket, berendezéseket, betanítaná a személyzetet, így az új 56
