A jelenlegi forgalmi érmesor bemutatása

A 2021-ben forgalomban levő forintérmék I.

75 éves a forint

1946-ban, amikor Magyarországon bevezették az akkor még aranyfedezettel rendelkező forintot, senki nem gondolta, hogy az akkor kibocsátott bankjegy- és érmesor – kisebb módosításokkal ugyan, de csaknem 50 évig szolgál törvényes magyar fizetőeszközként. 1993-tól került sor a mind anyagában, mind megjelenésében meglehetősen heterogén összetételű forintérmesor cseréjére, amit az államforma és országcímer megváltozása is indokolt.

Az új forgalmi érmesor tervezésére az MNB 1991ben nyilvános, jeligés pályázatot hirdetett. Csak teljes érmesorral lehetett pályázni, ami a hét címlet (1, 2, 5, 10, 20, 50, 100 forintos) esetében összesen 14 érmeoldal gipszmodellben történő elkészítését jelentette. (Az alumíniumból készült 10-20-50 fillérek még forgalomban voltak az új forint forgalmi érmesor bevezetésekor, ezen érmék megújítására – tekintettel a közelgő bevonásukra – már nem került sor, csak a MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG felirat változott MAGYAR KÖZTÁRSASÁG-ra.) A gipsztányér mellé a terveket 1:1 léptékű grafikán vagy fotón is be kellett nyújtani. A pályázóknak a pályamunkák elkészítésére négy és fél hónap állt rendelkezésre. 47 pályaművet nyújtottak be, amelyekből a – hazai és nemzetközi numizmatikai szakértőkből álló – zsűri első körben 11-et választott ki.

A lakosság a 11 kiválasztott pályaművet a Nemzeti Múzeumban tekinthette meg és szavazhatott róluk. Csaknem 13 ezer látogató kereste fel a pályamunkákat kiállító tárlatot. A végleges döntés meghozatalakor nemcsak a lakosság véleményét, valamint esztétikai és művészi szempontokat kellett figyelembe venni, hanem azt is, hogy a leendő érmék mennyire alkalmasak sorozatgyártásra, mennyire jelenítenek meg közérthető, egyszerű motívumokat, amelyek hangsúlyozzák a pénzek magyar jellegét, ugyanakkor modern, 20. századi alkotások.

A szakértők véleménye és a közönségszavazatok alapján a pályaművekből nem lehetett egyetlen mű-

Fritz Mihály: „Griff” jeligéjű sorozata

vész alkotását kiválasztani, ezért olyan döntés született, hogy két pályamű értékeinek felhasználásával alakuljon ki az új érmesor. Az első díjat megosztva Kósa István és Bartos István alkotása nyerte azzal, hogy egyikük az összes előlapot, másikuk az összes hátlapot tervezi. A két érmeoldal összhangját a mindkét oldalra felkerült, peremen körbefutó gyöngysorszegély teremti meg. A sorozat valamennyi címletének előoldalán a MAGYAR KÖZTÁRSASÁG felirat volt olvasható (ami 2012-től MAGYARORSZÁG-ra változott), valamint címletenként váltakozva a címer és egy-egy védett magyar növény,

Kósa István „Értékeink” jeligéjű sorozata

A 2021-ben forgalomban levő forintérmék II. illetve állat képe jelenik meg. A 2 forintoson a magyar kikerics (colchicum hungaricum), az 5 forintoson a fehér nagykócsag (egretta alba), a 20 forintoson a magyar nőszirom (iris aphylla hungarica), az 50 forintoson pedig a kerecsensólyom (falco cherrug). A többi címleten (1, 10, 100 forintoson) az újra a szentkoronával ékesített köztársaság címer látható. Az érmék hátoldalán az értékjelzés szerepel arab számokkal.

A fentieken túl az érméken kötelező kellék a verési évszám és a „BP.” verdejegy vagy verdejel feltüntetése, amely az érmék gyártásának földrajzi helyére, a Budapesten működő Magyar Pénzverő Zrt.-re utal. (A BP. verdejegy a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló törvény alapján, a 14. áruosztályi besorolás alá eső [„…medálok, zsetonok, érmék…”] termékeken történő megjelenítésekor hivatalos védjegyoltalom alá esik.)

Az új forgalmi érmesor alapkoncepciója szerint, a könnyebb megkülönböztethetőség érdekében, az aranysárga és az ezüst színű érmék váltakoznak. Az érmék azonosíthatóságát segíti, hogy a héttagú sorozatban az egyes érmék címletének növekedésével az átmérőjük is nő, továbbá a címletsorban egymás után következő érmék pereme váltakozva eltérő (sima, illetve recés vagy szaggatottan recés).

Az új érmék műszaki paramétereinek meghatározásakor tekintettel kellett lenni arra is, hogy az egyes címletek az anyagösszetételük, súlyuk, átmérőjük alapján jól megkülönböztethetőek legyenek a más országokban használt érméktől, ne lehessen esetleg visszaélni velük az automatákban történő használat során. Az automaták az érmék geometriai adatai (súly, átmérő, vastagság) mellett az alapanyagok bizonyos olyan egyéb fizikai tulajdonságait – például vezetőképesség vagy mágneses pont – is alapul veszik az azonosításkor, amelyek fémenként eltérőek és jól mérhetőek. Ebből következően minél összetettebb az alapanyag tulajdonságaiból adódó ellenőrzési mód, annál biztosabb lehet az automaták általi felismerés, és ezáltal annál nagyobb hamisítás elleni védelmet is lehet adni egy-egy forgalmi érme címletnek. A más országok érméivel való összetéveszthetőséget kiküszöbölendő, a Pénzverőnek széles körű egyeztetést kellett folytatnia a szomszédos országok pénzverőivel és a világ érméinek

A Pénzverő által forgalmazott 2021-es „Címerek” forgalmi érmesor

műszaki adatait tartalmazó nemzetközi adatbázis (Coin Registration Office) kezelőivel.

Az aranysárga színű érmék anyaga réz-nikkel-cink ötvözet, az ezüst színű érméké pedig réz-nikkel ötvözet. Az MNB, mint a készpénzforgalom zavartalan működéséért felelős szervezet, folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy az egyes bankjegy- illetve érmecímletek betöltik-e megfelelően a készpénzforgalomban a szerepüket.

Az új forgalmi érmesor 1993-as bevezetése óta eltelt közel 30 év alatt az alábbi változtatásokat hajtotta végre az MNB:

• Az 1994. április 29-én kibocsátott ezüst 200 Ft-os forgalmi érmét az MNB 1998. április 3-án bevonta

Tudta?

(mivel a névértéket meghaladó ezüsttartalma miatt nem vett részt a készpénzforgalomban, az emberek gyűjtötték), majd ugyanezen címletből 1998. február 1-jén bankjegy került kibocsátásra. 2009. június 15-én a 200 forintos bankjegycímletet érmére cserélte a jegybank.

• 1996. október 21-én kibocsátásra került – az 1993ban bevezetett egyszínű, nagyméretű 100 forintos helyett – a ma is forgalomban lévő kisebb átmérőjű, bicolor 100 forintos érme.

• 2008. március 1-jén bevonásra kerültek az 1 és 2 forintos érmék.

• 2019. október 1-jétől új alapanyagú 100 forintos érmét bocsátott ki az MNB, a régi, acél alapanyagú érmék forgalomban maradtak.

A Magyar Pénzverő Zrt. minden évben új verési évszámú, díszcsomagolású forgalmi érmesort készít, amelyek gyakran tartalmaznak a díszcsomagolás tematikájához illő emlékérmet is. A jelenleg forgalomban lévő forint érmék részletes műszaki adatai megtalálhatóak az MNB honlapján: https://www.mnb.hu/bankjegy-es-erme/ermeink