A JELENLEGI FORGALMI ÉR MESOR BEMUTATÁSA 1946-ban, amikor Magyarországon bevezették az akkor még aranyfedezettel rendelkező forintot, senki nem gondolta, hogy az akkor kibocsátott bankjegy- és érmesor – kisebb módosításokkal ugyan, de csaknem 50 évig szolgál törvényes magyar fizetőeszközként. 1993-tól került sor a mind anyagában, mind megjelenésében meglehetősen heterogén összetételű forintérmesor cseréjére, amit az államforma és országcímer megváltozása is indokolt.
A 2021-ben forgalomban levő forintérmék I.
75a éforint ves
Az új forgalmi érmesor tervezésére az MNB 1991ben nyilvános, jeligés pályázatot hirdetett. Csak teljes érmesorral lehetett pályázni, ami a hét címlet (1, 2, 5, 10, 20, 50, 100 forintos) esetében összesen 14 érmeoldal gipszmodellben történő elkészítését jelentette. (Az alumíniumból készült 10-20-50 fillérek még forgalomban voltak az új forint forgalmi érmesor bevezetésekor, ezen érmék megújítására – tekintettel a közelgő bevonásukra – már nem került sor, csak a MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG felirat változott MAGYAR KÖZTÁRSASÁG-ra.) A gipsztányér mellé a terveket 1:1 léptékű grafikán vagy fotón is be kellett nyújtani. A pályázóknak a pályamunkák elkészítésére négy és fél hónap állt rendelkezésre. 47 pályaművet nyújtottak be, amelyekből a – hazai és nemzetközi numizmatikai szakértőkből álló – zsűri első körben 11-et választott ki. A lakosság a 11 kiválasztott pályaművet a Nemzeti Múzeumban tekinthette meg és szavazhatott róluk. Csaknem 13 ezer látogató kereste fel a pályamunkákat kiállító tárlatot. A végleges döntés meghozatalakor nemcsak a lakosság véleményét, valamint esztétikai és művészi szempontokat kellett figyelembe venni, hanem azt is, hogy a leendő érmék mennyire alkalmasak sorozatgyártásra, mennyire jelenítenek meg közérthető, egyszerű motívumokat, amelyek hangsúlyozzák a pénzek magyar jellegét, ugyanakkor modern, 20. századi alkotások. A szakértők véleménye és a közönségszavazatok alapján a pályaművekből nem lehetett egyetlen mű100
