Az 1989-ben kibocsátott „köztársasági” érmesor

Forgalmi érmesor próbaveretei, 1989

75 éves a forint

Napjainkban törvényi előírások rendelkeznek a forgalmi pénzek minőségét és külalakját illetően, szigorúan megszabják fizikai paramétereiket éppúgy, ahogy a rajtuk megjelenő kötelező formai elemeket. Elengedhetetlen kelléknek számít a kibocsátó (Magyarország) megnevezése, de nem hiányozhat az értékjelzés (forint), a verési évszám és a verdejegy (BP.) sem, ugyanakkor az országcímer megengedett, de nem kötelező elem. Ez az oka, hogy míg a jelenlegi hat címletből álló forgalmi érmesor minden darabján szerepel a MAGYARORSZÁG felirat, csupán a 10 és a 100 forintos névértékű darabokon látható a magyar címer.

A magyar címerhasználat a 12–13. század fordulóján kezdődött, jelentősége korszakonként változott, az Árpád-korban a pénzérméken csak elvétve találkozhatunk velük, a késő középkorban viszont már olyan kiemelt szerepet kapott a heraldikai reprezentáció, hogy még a királyportrékat is háttérbe szorította. Az újkori magyar pénzeken – összhangban a Habsburg központosító törekvésekkel – jellemzően háttérbe szorult a magyar címer használata, bár egyes korszakokban, így a 18. század második felében használata újjáéledt. A magyar címer végül az 1867. évi kiegyezést követően nyerte el méltó helyét pénzeinken. A mindenki által jól ismert politikai változások következtében 1949-től ismét eltűnt a magyar pénzekről, rehabilitációját az 1989–1990-es rendszerváltás hozta el.

1989. október 23-án, az 1956-os forradalom és szabadságharc 33. évfordulóján Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke a Parlament erkélyéről az alábbi bejelentést tette a Kossuth téren összegyűlt tömeg előtt: „Ünnepélyesen bejelentem, hogy az Országgyűlés által módosított alkotmány kihirdetésével a mai naptól, 1989. október 23-tól, országunk államformája és neve: Magyar Köztársaság…” Ekkor lépett hatályba az Országgyűlés által október 18-án elfogadott 1989. évi XXXI. törvény az Alkotmány módosításáról.

Magyarország hivatalos címere

Magyarország címere hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik.

Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) I) cikk (1)

Az államforma változása kihatott a pénzek éremképére is, ettől kezdve az érméken a kibocsátó nevének korábbi, MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG formáját felváltotta a MAGYAR KÖZTÁRSASÁG felirat. A Magyar Állami Pénzverő Vállalat már 1989-ben elkészítette az új körirattal ellátott forgalmi érméket 1, 2, 5, 10 és 20 forint címletekben. Az 1989. évi második érmesor (hiszen év elején már levertek közel 116 millió darabot az 1 Ft, 80 milliót a 2 Ft, 39 milliót az 5 Ft, 37 milliót a 10 Ft és 32 millió darabot a 20 Ft címletű, MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG köriratú érmékből) így MAGYAR KÖZTÁRSASÁG felirattal, viszont a népköztársasági, ún. Kádár-címerrel készült el, mivel a régi-új államcímerről ekkor még nem született döntés. Ugyanebben a kivitelben és éremképpel verték az 1990-es sort is. Az Országgyűlés több változat – Kossuth-címer kontra Szent Koronás-címer – megvitatása után az 1990. július 3-án megtartott szavazással 258 igen és 28 nem szavazattal, 35 tartózkodás mellett a koronás kiscímer mellett döntött, amelyet a 2011. évi Alaptörvény is megtartott. Az 1989-es és 1990-es „köztársasági” sor nagy népszerűségnek örvend a gyűjtők körében, különösen a korábbi: egy közelmúltban megtartott budapesti árverésen az öt címlet együttesen 1880 eurós leütési árat ért el.

A rendszerváltás 30. évfordulójára kibocsátott 30 000 forint névértű ezüst emlékérme, 2020