75 éves a forint

75 éves a forint 75 év – 75 történet

75a éforint ves 75 év – 75 történet

Magyar Nemzeti Bank 2021

Szerkesztők

Bertók Krisztina Bódi-Schubert Anikó Iványiné Mészáros Krisztina Tóth Csaba Címlapterv

Körtvélyesi László Csaba Tipográfia

auri grafika Fotók

Gedai Csaba Varga Gábor

ISBN 978-615-5318-47-4

© Magyar Nemzeti Bank Minden jog fenntartva.

Jelen könyvet, illetve annak részeit tilos reprodukálni, adatrögzítő rendszerben tárolni, bármilyen formában vagy eszközzel – elektronikus úton vagy más módon – közölni a kiadó engedélye nélkül.

Kiadja a Magyar Nemzeti Bank Nyomdai munkák

Pauker Nyomdaipari Kft.

TA R TA LO M

5

Előszó A firenzei forint Az első magyar aranyforint Középkori magyar aranyforintok A magyar számítási forint A rajnai forint Az ezüstforint eredete A jászkun redemptio – a megváltás ára A konvenciós forint Az első forint címletű bankjegyek

7 8 10 12 16 18 20 22 24 26

A szabadságharc forintja Forintok az emigrációban Az osztrák értékű forint Amikor 8 forint 20 frankot ért A magyar ezüstforint Az Osztrák–Magyar Monarchia forint bankjegyei Forint emlékpénzek a 19. századból Wekerle Sándor és a sánta valuta A Magyar Numizmatikai Társulat és a pengő(forint) A pengő hiperinflációja Az aranyvonat Az MNB rövid története A Magyar Pénzverő Zrt. története Mi a kapcsolat a magyar és a svájci Pénzjegynyomda között?

A Pénzjegynyomda Zrt. történetének bemutatása – Pengő időszak A Pénzjegynyomda Zrt. történetének bemutatása – Forint időszak Egy merítésnyi papírgyári történelem Érmegyártás egykor – és ma Innováció az érmegyártásban A Magyar Nemzeti Bank verőszerszám-gyűjteménye Próbaveretek Az érmék harmadik oldala Modernizáció a bankjegygyártásban Hogyan készül a biztonsági papír?

A vízjel és megjelenése a forintban

28 30 32 34 36 38 40 42 44 46 48 50 52 56 58 60 62 66 70 74 76 78 80 84 86

Forint bankjegy alappapír gyártás régen és most Az új forint első érme címletsora Pénzhamisítás a Rákosi-korban Az MNB emlékérme-kibocsátási tevékenysége Az 1989-ben kibocsátott „köztársasági” érmesor

88 90 92 94 98

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

A jelenlegi forgalmi érmesor bemutatása Forgalmi érme emlékváltozatok kibocsátása A 75. forint jubileum ötforintosai 1 és 2 forintos érmék bevonása – a döntéstől a bevont érmék értékesítéséig A 100 forintos érme evolúciója Az ezüst 200 forintos A 200 forintos bankjegy-érme csere Díjnyertes magyar gyártású emlékérmék Magyar bankjegytervezők portréi I. Magyar bankjegytervezők portréi II.

100 104 108 110 114 118 120 124 128 132

Az első forint bankjegyek gyártása Leghosszabb ideig forgalomban lévő forint bankjegyek Forgalomba nem került bankjegyek Az első átfogó bankjegycsere a forint történetében Az Y2K kihívás – a 20 000 forintos bankjegy kibocsátása Fejlődés és tradíció – megújul a forint – az új bankjegysor 2014-től Hamisítási trendek és érdekességek Forint emlékbankjegyek Forintérme ritkaságok Emlékérme-történelem Érdekességek a forintérmék világából Szlengszótár Címerváltozatok 75 év forintjain A modern készpénzellátási lánc Egy sikeres innováció – a Magyar Nemzeti Bank Logisztikai Központja A hazai bankjegyfeldolgozás – a kézi ellenőrzéstől a csúcstechnológiáig Kik azok a pénzfeldolgozók?

Hogyan változik a készpénz szerepe, használata Magyarországon?

Miért van szükség minden évben bankjegyek és érmék gyártására? Ügyfél által kezelt gépek elterjedése a készpénzellátási láncban A 2014–2019 közötti bankjegycsere megvalósításának folyamata Az elektronikus forint megjelenése VIBER, avagy az első valós idejű forint fizetés jegybankpénzben A forint mint elitdeviza Fizetés forinttal másodpercek alatt

136 138 140 142 146 148 150 152 154 156 158 160 162 164 166 168 170 172 176 180 182 184 186 188 190

Digitális-e a forint jövője?

Irodalom A képek jogtulajdonosai Közreműködők

192 195 197 199

6

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

E LŐ S ZÓ Hetvenöt évvel ezelőtt, egy pusztító hatású hiperinfláció után új fizetőeszköz váltotta fel hazánkban a második világháború után elértéktelenedett pengőt.

Ezt megelőzően ádáz viták dúltak a döntéshozók között arról, hogy mi legyen az 1946. augusztus 1-jén bevezetendő magyar pénz elnevezése. A javaslatok egyike a tallér volt, emellett szóba került a máriás is, ám a végén az évszázadokon át értékálló, egykori magyar aranypénz nevére, a forintra esett a választás.

Nem véletlenül, hiszen hetvenöt évvel ezelőtt elsősorban stabil és biztonságos fizetőeszközre vágyott a vásárlóértéküket szinte pillanatok alatt elvesztő, sohasem látott nagyságú összegeket, csillagászati kutatásokban használatos számokat felvonultató, semmire sem jó bankjegyekbe belefáradt ország.

A biztonságos pénznemre pedig használható példát mutatott a történelem: Károly Róbert 1325-ben született aranyforintja, amely olyan rangot és értéket kép­ viselt, hogy nemcsak a Magyar Királyságban, hanem a korabeli Európa számos országában is fizettek vele.

Miközben a magyar forint bevezetésének hetvenötödik évfordulóját ünnepeljük, azt is tudnunk kell tehát, hogy az a pénz, amivel ma naponta fizetünk, immáron közel hétszáz esztendeje egyszer már képviselt egy erős és gazdag országot. Károly Róbert liliomos aranyforintja abban az időszakban került ki a pénzverdéből, amikor a Magyar Királyság a középkori aranytermelő nagyhatalmak közé tartozott.

E körben is meglehetősen előkelő helyen voltunk, hiszen mi hoztuk felszínre az európai aranykincs öt­hatodát és a világtermelés egyharmadát. Ez egyes idő­szakokban évente nagyjából ezer kilogramm nemes­fémet jelentett, ami a jelentős aranylelőhelynek számító Csehország vagy Szilézia kitermelésének tízszeresét is kitette.

Szinte alig volt az európai kincsestárakban és forgalomban akkoriban a magyaron kívül más arany. Nem csoda hát, hogy a forint megbecsült pénz volt, egy erős európai középhatalmat képviselt. A Bécset is verő

7

Mátyás uralma alatt a kincstár haszna már Anglia királyainak jövedelmével vetekedett. Végig kísérte tehát középkori virágkorunkat az itáliai „fiorino d’oro” mintájára vert forint. Nemzetünk reneszánszát tükrözte fizetőeszközünk.

Alkalmas lehetett volna a második világégés utáni újjászületésekor is hasonló szerepre, ám ahogyan évszázadokkal ezelőtt, akkor is egy idegen hatalom vetett véget a magyar fizetőeszköz és gazdaság szárnyalásával kapcsolatos álmoknak és esélyeknek.

De a forint velünk együtt élte meg a függetlenséget is.

A magyar fizetőeszköz ismét betöltheti történelmi szerepét. Magyarország, a magyar gazdaság az el­múlt száz év legsikeresebb évtizedét tudhatja maga mögött és ha a közel egy éve velünk élő járványhelyzet változást felgyorsító lehetőségeit jól használjuk ki, újra megnyerhetünk egy évtizedet, és a magyar forint megint egy folyamatosan gyarapodó ország és büszke nemzet erős fizetőeszköze lehet.

Ezekkel a gondolatokkal, ebből a távlatból és szempontból ajánlom mérlegre tennünk az új forint hetven­­öt esztendejét. Ebből a szemszögből vizsgálódik és a közel hétszáz éves időszámítás jegyében idézi fel e kötet is hetvenöt, színesen és gazdagon illusztrált történetében a legerősebb és legidőtállóbb magyar fizetőeszköz történetét. Köszönöm a szerzőknek és a szerkesztőknek azt, hogy munkájuk által is gazdagodhattunk egy hiánypótló kiadvánnyal. Kívánom, hogy szolgáljon mindannyiunk okulására a régi és új magyar forint fordulatos története. A magyar pénz évtizedei és évszázadai is segítsenek minket ahhoz, hogy sikerrel építhessük tovább az erős és virágzó hazánkat, Magyarországot.

Matolcsy György a Magyar Nemzeti Bank elnöke

A FIRENZEI FORINT A Nyugat-római Birodalom romjain létrejött germán utódfejedelemségek pénzverésüket a római aranypénzek, a solidus, illetve ennek fele (semissis) és harmad (tremissis) súlyú változatainak másolásával kezdték meg. A kontinensen azonban nem voltak számottevő aranybányák, a 7. századi arab hódítás pedig végképp elzárta az afrikai arany útját, így Európa országai kénytelenek voltak átállni az ezüstpénzekre.

Erősítette az ezüstalapú pénzrendszerre való áttérés igényét a fellendülő kereskedelem és piaci forgalom, amely az aranynál kisebb értékű fizetőeszközöket kívánt meg.

A frankoknál a Meroving-dinasztia idején vezették be az arany tremississzel nagyjából egyforma méretű ezüstpénzeket, amelyek némelyikén már a denarius felirat szerepelt. A Karoling-dinasztia első királya, Kis Pippin 755 körül végrehajtott pénzreformjával végképp felhagyott az aranypénzveréssel, és áttért az ezüstalapú pénzrendszerre, amelyet Nagy Károly reformjai véglegesítettek. A középkori pénzrendszer alapjává az ezüstből készült denár vált, amelyen kívül évszázadokon át nem vertek más érmét Európában.

Természetesen akadtak ez alól kivételek is. A Bizánci Birodalom továbbra is megőrizte arany, ezüst és bronz pénzérmékre épülő hármas pénzrendszerét, amelynek legértékesebb címlete továbbra is a solidus maradt, igaz, ennek aranytartalma az évszázadok folyamán fokozatosan romlott. Ugyanígy az arab országok is egyaránt vertek az ezüstből készült dirhemek mellett aranydínárt is.

Az 1252-től Firenzében vert aranypénz az előlapi liliomos éremképe miatt a fiorino d’oro, azaz aranyliliom nevet kapta.

A latin nyelvű források florenus néven emlegetik, ebből alakult ki a magyar forint elnevezés is

75a éforint ves

Igazi különlegességnek számítanak I. (Szent vagy Nagy) Vlagyimir kijevi nagyfejedelem (978/980–1015) bizánci mintára veretett aranypénzei. Talán ezekhez hasonlatos az a néhány példányban ismert magyar aranypénz is, amelyről élénk vita bontakozott ki az utóbbi évtizedekben a magyar numizmatikai kutatásban. A csupán három példányban – és egy rajz­ ban – fennmaradt, 4,5 g súlyú aranypénz előlapján STEPHANVS REX (István király) köriratban szembe­néző koronás mellkép látható, feje körül glóriával, maga elé hajlított jobbjában kis gömböt tart. A hátlapon PANNONIA körirat olvasható, 8

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

II. Nikephorosz és II. Bazileosz társcsászárok által 963-ban, Constantinopolisban kibocsátott solidus

II. Frigyes német-római császár Szicília királyaként az antik római aureusok mintájára 1231–1250 között veretett, augustalisnak nevezett aranypénze

benne glóriás, koronás női alak szembenéző mellképe, két karját behajlítva maga elé tartja. Ezeket az aranypénzeket jelenleg többen modern fiktív, historizáló érmének tartják, mások szerint a pénzt maga I. (Szent) István király verette, esetleg I. (Szent) László király korában készült, az első magyar király szentté avatása alkalmából 1083-ban, vagy éppen a Szent István-kultusszal kapcsolatos érem, esetleg zarándokjelvény a középkor végéről vagy a kora újkorból.

Klasszikus solidussúlyban (4,5 g) készült aranypénz, amely készítését egyesek I. (Szent) Istvánnak tulajdonítják, mások újkori historizáló éremnek tartanak

A Velencei Köztársaság 1284-ben kezdte meg saját aranypénz-­ kibocsátását, amely a köriratban szereplő ducatus (hercegség) nyomán a dukát nevet kapta. Az újkorban zecchinónak hívták a pénzverdének helyet adó Zecca nevű palota után

matos utánpótlás is biztosítottnak látszott, az itáliai város­államokban megindult az aranypénz-kibocsátás.

Rövid ideig tartott, és folytatás nélkül maradt II. Frigyes német-római császár és Szicília királyának aranypénzverése, amelyet Brindisiben és Messinában folytatott az antik római aureusok mintájára augustalis néven 1231 és 1250 között.

A sort Genova nyitotta meg 1252-ben a színaranyból készült genovino néven ismert aranypénzével. Még ugyanabban az évben Firenze városa is megkezdte aranypénz-kibocsátását. Az átlagosan 3,5 gramm súlyú, nominálisan színarany érmék előlapjára a város jelképe, a liliom, hátlapjára Firenze védőszentje, Keresztelő Szent János alakja került. Az előlapi lilio­ mos éremképéről olaszul fiorino d’oro (aranyliliom), latinul florenus néven ismert pénz forradalmat jelentett Európa gazdasági életében, erről az eredeti firenzei arany több mint száz különböző külföldi utánverete tanúskodik, Itáliától az északi Hanza-városokig.

A szórványos kísérletek ellenére Európában egészen a 13. század derekáig az ezüstpénz dominanciája figyelhető meg. Ekkor viszont a keresztes háborúk nyomán fellendülő keleti kereskedelem közvetítésével kezdett el áramlani újra az arany Európába, különösen az észak-itáliai városállamokba. Amikor már megfelelő mennyiségű nemesfém halmozódott fel és a folya-

A korszak másik, kimagasló értékű aranypénze a velencei dukát volt, amelyet 1284-től egészen a 18. század végéig azonos minőségben és érem­képpel vertek. Az európai pénzpiacokon a középkorban azonos értéken tartották számon a firenzei forintot és a velencei dukátot, amelyekhez néhány évvel később csatlakozott a magyar aranyforint is.

9

A Z ELSŐ M AGYAR AR ANYFORINT A firenzei aranyforint hamar elterjedt egész Európában, Magyarországon már IV. (Kun) László király (1272–1290) uralkodása idején említik, de még év­t izedeknek kellett eltelnie, míg megjelent a mintájára készült első magyar aranypénz.

Az Anjou-ház itáliai, nápolyi ágából származó Carobertót, V. István magyar király leányági dédunokáját az Árpád-ház kihalásának évében, 1301-ben koronázták meg I. Károly néven magyar királlyá. Annak ellenére, hogy a kortársak jelentős része szerint az első, majd az 1309. évi második koronázás sem volt szabályos, és csupán a harmadik és egyben utolsó, a Szent Koronával Székesfehérváron végbement, immá­ron minden formai követelménynek megfelelő, 1310. augusztus 27-én megtartott harmadik koronázást ismerte el mindenki érvényesnek, uralkodását maga Károly 1301-től számította.

Az első magyar aranypénz, I. Károly firenzei mintára vert aranyforintja

75a éforint ves

A magyar Anjou-ház megalapítójának nevéhez szá­mos olyan pénzügyi reform fűződik, amelyek révén lehetővé vált, hogy az ország az Árpád-ház utolsó év­ tizedeinek zavaros politikai viszonyai után újra be­ kapcsolódhasson Európa gazdasági vérkeringésébe, és ismét hatalmi tényezővé váljon a szűkebb és tágabb régióban egyaránt. A reformok között meg kell említeni a pénzújítás rendszerének megszüntetését a falvakban, az értékálló denárok bevezetését, a garasverés megindítását és a kamarai hálózat kiépítését.

Uralkodása idején felvirágzott a nemesfémbányászat, becslések szerint a 14–15. században hazánkban bányászták Európa teljes éves aranytermelésének több mint háromnegyedét, de jelentős volt az ezüstkitermelés is. A felvidéki és az erdélyi bányák gazdag hozamára alapozva tudta megvalósítani talán legfontosabb újítását, a magyar aranypénzverés megindítását, amely ettől kezdve töretlenül folytatódott egészen a 19. századig.

A magyar aranyforint első említése Konrád olmützi püspök 1326-ban íródott végrendeletében maradt fenn „nonaginta aureis monete regis Ungarie” (a magyar királyság kilencven aranypénze) formában, ez alap­ ján a magyar aranypénzverés megindítását hagyományosan 1325-re szokás tenni. A fennmaradt 10

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

ka­mara­bérleti szerződések szerint kibocsátásuk három helyen, a budai, a körmöcbányai, valamint a bizonytalan – talán kolozsvári – székhelyű erdélyi kamarában folyt.

A mintát – ahogy abban az időben minden európai pénzkibocsátó számára – a firenzei aranyforint adta, így Károly aranyai így a firenzei előkép alapján készültek, előlapjukon Karolv∙rex (Károly király) kör­iratban a firenzei liliommal, a hátlapon a város védőszentjének képével, körülötte S Iohannes B (Keresztelő Szent János) felirattal. A hátlapi körirat végén kis korona található, amely egyes feltételezések szerint a budai, központi verdét jelöli.

Mivel azonban ez a jegy minden ismert példányon szerepel, nagyobb a valószínűsége annak, miszerint az magára a Magyar Királyságra mint kibocsátó államra utal, markánsan megkülönböztetve ezeket a pénzeket a firenzei forintoktól.

Nem maradt fenn korabeli írott forrás a magyar aranyforintok pontos pénzlábára vonatkozólag, vagyis minden kétséget kizárólag nem lehet megállapítani, hogy milyen törvényes súlyban és finomságban készültek. Az 1335–1336. évi kamarabérleti szerződések – az utókor számára talán – homályos rendelkezései szerint az aranyforintokat firenzei mintára, de azoknál némiképp nehezebb súlyban kell verni. A 16. századból már pontosabb pénzláb is ismert, és ezt szokás – nem minden alap nélkül – vis�szavetíteni az Anjou-korra. Eszerint egy budai márka (245,5 g) súlyú, 23 ¾ karát (989‰) finomságú aranyból 69 darabot kell verni, vagyis az egyes példányok súlya 3,5 g körül alakult. Az utóbbi években elvégzett természettudományos anyagvizsgálatok mindenesetre megerősítik ezt a finomságfokot, I. Károly forintjai ezek szerint átlagosan 994‰ finomságúak, ez pedig a kor finomítási technikájának ismeretében gyakorlatilag színaranynak tekinthető.

A magyar aranyforint határainkon túl is nagy népszerűségnek örvendett, számos külföldi éremleletből ismertek, sőt a korabeli külföldi források azonos szinten kezelték a középkor legértékesebb arany­ pénzeivel, a firenzei forinttal és a velencei dukáttal.

11

I. (Anjou) Károly magyar király alakja a Képes Krónikában

I. Károly mindent elkövetett azért, hogy a magyar aranyforint jó híre állandó legyen, és a nemesfémbányászat virágozzék. 1327-ben került sor a bányaregálé szabályozására. A bányászok a királynak bányabért (lat. urbura) fizettek, amely a kitermelt arany egytizedét, ezüst és más fémek esetében azok egynyolcadát jelentette, a maradék fémet pedig – 1325 előtt – szabadon értékesíthették. A király ennek az urburának az egyharmadát engedte át annak a földtulajdonosnak, akinek a birtokán a bánya feküdt, és aki korábban a bányászat hasznából nem részesült. A királyi nemesfém-felhalmozást segítette az 1325-ben bevezetésre kerülő nemesérc-monopólium és a nemesfémek kiviteli tilalmának elrendelése. Ennek értelmében a Magyar Királyság területéről tilos volt nemesfémet veretlen formában kivinni, és a kibányászott ércet sem értékesíthették szabadon a királyi bányászok, mint korábban, hanem kizárólag a királyi kamarákban válthatták be.

A kortárs Küküllei János krónikája szemléletesen példázza azt a gazdagságot, amely a kincstárat jellemezte röviddel Károly 1342-ben bekövetkezett halála után. Özvegye, Erzsébet anyakirálynő a nápolyi trón megszerzéséért indított 1343. évi útjára 27 000 márka (6630 kg) színezüstöt, 17 000 márka (4174 kg) színaranyat és fél társzekér aranyforintot vitt magával, I. (Nagy) Lajos ezen kívül utánaküldött még 4000 márka (982 kg) aranyat. Egyes feltételezések szerint ez a nagy mennyiségű, ellenérték nélkül kiáramlott arany tevőlegesen közrejátszott az európai aranyválság megszűnésében.

KÖZÉPKORI M AGYAR AR ANYFORINTOK Nagy Lajostól Szapolyai Jánosig Az I. Károly kori kezdetek után a magyar arany­forint az egész középkoron át megőrizte kiváló minőségét, csupán az éremképe esett át jelentős változáson.

Károly fia, I. (Nagy) Lajos (1342–1382) első aranypénz-kibocsátása még megegyezett apja firenzei típusú aranyforintjának éremképével, majd az előlapi liliomot felváltotta a hasított, kétrészű, magyar–Anjou címerpajzs, így egyesítve az ország és az uralkodóház jelvényeit. Az utolsó lépcsőben Keresztelő Szent János képe helyére a magyar lovagkirály, a jobbjában legfontosabb attribútumát, a bárdot, baljában országalmát tartó Szent László szembenéző, álló alakja került, amely ettől kezdve a 16. század végéig állandó éremképi elemévé vált a magyar aranyforintoknak.

Az így kialakult, sajátosan magyar kinézetű aranyak továbbra is közkedveltek voltak külföldön, sőt, ahogy korábban a firenzei mintát másolták, ezután a magyar Szent László-ábrázolás változatai kezdtek megjelenni Európa különböző pénzkibocsátóinak veretein.

I. (Nagy) Lajos aranyforintja, előlapon a hasított magyar–Anjou-címerpajzzsal, hátlapon Szent László alakjával

75a éforint ves

A következő jelentősebb éremképi változás Luxemburgi Zsigmond (1387–1437) aranyforintjain következett be. Az előlapon a kétrészű, hasított címerpajzsot a négyosztatú (hasított és vágott) címer váltotta fel, de azon továbbra is az uralkodó családi, illetve az uralma alá tartozó országok egyesített jelvényei kerültek megjelenítésre. A Zsigmondot követő uralkodók alapvetően nem változtattak az aranyforintok éremképén, csupán a négyelt címerpajzs egyes elemei­ben került sor bővítésre. Így Albert (1437–1439) esetében jelent meg először az osztrák pólya és a morva sas, I. Ulászló (1440–1444) pedig a litván lovagot és a lengyel sast helyezte az előlapra, míg a Hunyadi János kormányzó (1446–1453) által kibocsátott aranyakon családi címerállata, a csőrében gyűrűt tartó holló jelent meg.

Alapvető változást hozott a magyar pénzek éremképében Mátyás 1467. évi nagy pénzreformja. 1470-től az aranyforintok előlapjára a Madonna-ábrázolás került, a királyi címert a Szűz Mária lábainál elhelyezett holló jelenítette meg. A hátlapon továbbra is megmaradt Szent László alakja. A karjában a kis Jézust tartó Szűz Máriát kezdetben fátyollal ábrá12

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

Mária királynő aranyforintja

Luxemburgi Zsigmond aranyforintja

I. Ulászló aranyforintja, az előlapi címerpajzsban a magyar vágások, a lengyel sas, a litván lovag és az apostoli kettős kereszt

I. Mátyás aranyforintja, előlapon a jobbján a gyermek Jézust tartó Szűz Mária padon ülő alakja

zolták, az évtized végére álltak át a verdék a koronás változatra, és a későbbiekben ez vált kizárólagossá.

Mátyás idejében is készült többszörös súlyban aranypénz, az ezüstgaras verőtövével készült kétszeres aranyforint csupán egyetlen példányban ismert.

Az aranyforint legkorábbi, jelenleg ismert hányadosai is Mátyás uralkodása idején készültek. Ezekhez szintén nem készítettek külön verőtövet, hanem az obulusok szerszámaival verték őket.

II. Ulászló (1490–1516) uralkodása alatt jelentősebb változtatás nélkül folyt tovább a madonnás aranyak verése, viszont Szűz Mária ülő alakja ettől kezdve holdsarlón foglalt helyet, továbbá a Jagelló-sas váltotta fel Mátyás hollóját. Jelentős mértékben szélesedett viszont az aranyból készült címletek köre. Egyrészt az 1499 és 1506 között kibocsátott, alapvetően ezüstből készült guldinerek majd minden típusának ismert arany változata is, ezeknek értéke 4 és 20 aranyforint között szóródik. A denárok és obulusok verőszerszámaival készült aranyveretek száma is növekvő ten13

denciát mutat, ezek egész, fél és harmad aranyforint értékben kerültek kibocsátásra. II. Lajos (1516–1526) pénzei éremkép tekintetében apja mintáját követték, és neki is ismertek többszörös, illetve hányados súlyú aranyforintjai. Szapolyai János (1526–1540) arany­ forintjai zömmel szintén a hagyományos, Madonnát és Szent Lászlót ábrázoló éremképpel készültek, Szűz Mária lábainál a címerpajzsba foglalt családi címerével, a farkassal, illetve az egyszarvúval. Uralkodása utolsó éveiben azonban új típusok is megjelentek.

Csupán 1539–1540-ben verték azokat a darabokat, amelyek előlapján koronás, négyrészű címerpajzs látható, bennük váltakozva a magyar vágások és a kettős kereszt, míg a szintén negyedelt szívpajzsba a két Szapolyai-címerállat, az egyszarvú és a farkas került. Az 1527-től I. Ferdinánd (1526–1564) nevére Magyarországon kibocsátott aranydukátok, valamint az önálló Erdélyi Fejedelemség 1556-tól meginduló pénzverésének emlékei, bár a középkori magyar pénzverésben gyökereznek, már az újkori magyar pénztörténethez tartoznak.

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

Az aranyforintok pénzlábáról Nem maradt fenn korabeli írott forrás a középkori magyar aranyforintok pontos pénzlábára vonatkozólag, de nagy valószínűséggel egy budai márka (245,53 g) súlyú, 23 ¾ karát (23 karát 9 gren = 989‰) finomságú aranyból 69 darabot vertek. Az utóbbi években megejtett roncsolásmentes, természettudományos anyagvizsgálatok tovább árnyalták a kérdést, legalábbis az Anjou-kori aranyforintok terén. A vizsgálatok szerint I. Károly forintjai átlagosan 994‰ finomságúak, ez pedig a kor finomítási technikájának ismeretében gyakorlatilag színaranynak tekinthető, és ez mondható el Mária aranyairól is. I. Lajos aranyforintjai a mérések szerint általában szintén kiváló minőségűek, viszont a hátlapjukon Szent Lászlót megjelenítő pénzeinek létezik egy csoportja, amelyek aranytartalma 960–980‰ között mozog. Ezt erősítik meg a korabeli itáliai kereskedői kézikönyvek is, amelyek szerint ezek a pénzek valójában 23 ¼ karát finomságúak. Hasonló, negyed-fél karátos ingadozásokat mutattak már ki Zsigmond és Mátyás aranypénzeinek esetében is. Ezek az adatsorok azonban még hiányosak, a pénzláb változásainak megállapításához további vizsgálatokra lenne szükség. Általában azonban elmondható, hogy ezeket az ingadozásokat leszámítva a középkori magyar aranyforintok kiváló minőségűek voltak, határainkon túl is nagy népszerűségnek örvendtek. Számos külföldi éremleletből ismertek, sőt a korabeli források azonos szinten kezelték a középkor legértékesebb aranypénzeivel, a firenzei forinttal és a velencei dukáttal.

II. Ulászló guldiner aranyverete négy aranyforint súlyban, 1499

A középkori pénzverdékről A Magyar Királyság területén a középkorban több tucatnyi pénzverde is működött hosszabb-rövidebb ideig, viszont aranypénzeket bizonyíthatóan csupán hat helyen, a legfontosabb verdéknek helyet adó városokban, Budán, Kassán, Kolozsváron, Körmöcbányán, Nagybányán és Nagyszebenben készítettek. I. Károly korában a kamarabérleti szerződések szerint az aranyforintok kibocsátása három helyen, a budai, a körmöcbányai és a bizonytalan – ekkor talán még kolozsvári – székhelyű erdélyi pénzverő kamarákban folyt, de mivel minden ismert darab egyforma, ezeket nem lehet kibocsátási helyhez kötni. A Nagy Lajos kori aranyforintokat szintén

14

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

I. Mátyás garasának aranyverete két aranyforint súlyban

II. Ulászló obulusának aranyverete fél dukát súlyban

II. Lajos aranyforintjának hátlapján a Szent László-alak már teljes testpáncélt visel, 1524

Szapolyai János aranyforintja, az előlapi címer szívpajzsában a két családi címerelem, a farkas és az egyszarvú váltakozva jelenik meg, 1539

nem lehet minden esetben konkrét pénzverdéhez kötni, mivel a rajtuk található különféle személyi jegyek ezt nem teszik lehetővé. A pénzeken lévő szerecsenfej, Szerecsen Jakab és János jegye például, bár János működéséről főleg a pécs–szerémi kamarából vannak adataink, nem jelenti azt, hogy ezek az aranyforintok ott készültek, sőt, legkevésbé Pécsett tételezhető fel aranypénzverés, hiszen azt semmilyen egyéb adat nem támasztja alá. Ezzel szemben számtalanszor említik Szerecsen Jánost kamaraispánként pontos hely feltüntetése nélkül, sőt, I. Lajos uralkodásának második felében országos hatáskörű irányítójává válhatott a magyar pénzverésnek. Ennek fényében ki lehet jelenteni, hogy a jegyével ellátott aranyforintok bárhol készülhettek az országban, de legnagyobb valószínűséggel ekkor is a Károly kori – budai, körmöcbányai és erdélyi – pénzverdék működtek tovább.

Luxemburgi Zsigmond korában az aranypénzverés nagyarányú felfutása következett be, és ekkor alakult ki az ún. magyar jellegű verdejegy-mesterjegy rendszer. A hátlapon lévő két jegy közül az egyik a ver-

15

dének helyet adó helységre, a másik a kamarát bérlő személy nevére utal. Ezek segítségével az esetek többségében már egyértelműen megállapíthatóvá vált a készítés helye, és a kamaraispán személyének ismeretében pontosabb keltezésre is lehetőség nyílt.

Zsigmond uralkodása idején a már az Anjou-korban is működött budai és körmöcbányai verdék mellé csatlakozott Nagybánya, és az erdélyi kamara székhelyét is ekkor helyezhették át Kolozsvárról Nagyszebenbe. Rövid ideig Kassán is folyt aranypénzverés, amely az uralkodó halálával megszűnt.

A Zsigmond uralmát követő évtizedekben is csupán ebben a négy pénzverdében folyt tovább változó intenzitással az aranypénzek kibocsátása. Mátyás nagy pénzreformja keretében, a racionalizálás jegyében csökkentették a verdék számát, így Budán végleg megszűnt az aranypénzverés. Az aranypénzt kibocsátó verdék száma így háromra csökkent; az alsó-magyarországi bányavidéken Körmöcbánya, a szatmár–nagybányai kamarában Nagybánya, valamint Erdélyben Nagyszeben városa. Ehhez a három verdéhez csatlakozott újra Kolozsvár Szapolyai János uralkodása alatt.

A M AGYAR SZ Á MÍTÁSI FORINT A középkori gyakorlatban az akkor még értékjelzés nélküli pénzekkel – azaz az ezüstből készült apró denárokkal – általában nem darabonként, hanem nagyobb egységekben, ún. számítási pénzekben számoltak. Ezek rendszerint egy-egy súlymértékből – márka vagy font – alakultak ki, és ennek nevét vették fel. Nyugat-Európában Nagy Károly pénzreformjá­ tól kezdve egy 408 g tömegű ún. Karoling fontból 240 darab ezüstdenárt vertek, így hamarosan kiala­ kult a denárfont elnevezésű számítási pénz, ami alatt akkor is 240 denár összegét értették, ha azok összsú­ lya már jóval alacsonyabb értékű volt egy fontnál.

Luxemburgi Zsigmond magyar király (1387–1437) uralkodása idején lett törvénybe iktatva a száz denár értékű számítási forint használata

I. (Hunyadi) Mátyás (1458–1490) 1467-es nagy pénzreformja fél évszázadra biztosította az egy aranyforint = 100 denár érték­arányt, tovább erősítve így a magyar számítási forint elterjedését

75a éforint ves

Ennek emléke maradt fenn még a közelmúltban is használt, predecimális angol pénzrendszerben. Nagy Britanniában 1971-et megelőzően ugyanis alapjai­ ban egy, a középkorra visszamenő pénzrendszer volt használatban, miszerint 1 font 20 shillinggel, illetve 240 pennyvel volt egyenlő, vagyis 1 shilling 12 pennyt ért, ami a tízes számrendszerhez szokott ember számára legalábbis szokatlannak számít. A font rövi­ dítése az £ betű, amely a latin libra szóra megy vissza.

A shilling a latin solidus angol nyelvű változata, és a penny rövidítése sem ’p’ betű, hanem ’d’, ami pedig a latin denarius kezdőbetűje.

Magyarországon az Árpád-korban, sőt, még a 14. század elején is az ún. penzaszámítás dívott, miszerint egy penza alatt kezdetben 30, majd 40 denárt értettek, mígnem a 13. században meg­ jelent a denármárka kifejezés, amelyre általában 10 penzát, azaz 400 denárt számítottak. Nehezí­ tette a helyzetet, hogy a Kárpát-medencét magában foglaló Magyar Királyság nem számított egységes piac­körzetnek, így 4–5 különféle márkasúly volt egy­ idejűleg használatban. A legáltalánosabban használt márkasúlyok – magyar (233,84 g), a budai (245,53 g), az erdélyi (206,76 g), a kassai márka (210,46 g) stb. – között a korabeli emberek az értékviszonyt törtszá­ mokkal fejezték ki, példának okáért a kassai márka a budainak a 6/7 része volt.

Az Anjou-korban az új címletek, az aranyforint és az ezüstgaras megjelenése még differenciáltabbá tette a számítási rendszert. Mivel ezek értéke megle­ 16

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

I. Ferdinánd magyar királyként Körmöcbányán 1556-ban veretett 72 krajcár névértékkel ellátott tallérja, a krajcárrendszer használatának egyik korai emléke

hetősen stabilnak számított, szemben az egy időben forgalomban lévő akár tucatnyi, különböző súlyú és finomságú apró denárral, a közöttük fennálló érték­ viszonyt különböző számítási pénzekkel igyekeztek kifejezni. A csupán elméletben létező denár-, garasés egyéb fizetőmárkák nem kis fejtörést okozhattak a kereskedőknek és adószedőknek, mígnem a 14. század második felében kezdett letisztulni a kép. I. (Nagy) Lajos (1342–1382) uralkodásának második felében, 1360 táján olyan új ezüstdenár került kibocsátásra, amelyből kereken száz darab ért egy aranyforintot.

Mellette kialakult a számítási garas, amely négy folyó (azaz éppen forgalomban lévő) denárt jelentett.

A százdenáros forint és a négyforintos márka együt­ tesen már egy számítási rendszert alkotott. Magyar­ országon az 1360-as években megszűnt a garasverés, és még száz éven át szünetelt, így a számításokat a továbbiakban az aranyforintra, a denárra és a száz denár értékű számítási forintra alapozták.

A forintszámítást végül Luxemburgi Zsigmond magyar király (1387–1437) 1405. évi II. dekrétu­ mának 7. cikkelye „betonozta be”, amely elrendelte, hogy ezentúl a forintot csak aranyforintban vagy százdenáros forintban szabad számolni. Zsigmond uralkodásának végén már egész Magyarországon kizárólag forintban és királyi denárokban számoltak.

A Zsigmond halálát követő évtizedek a középkori magyar pénzverés mélypontját jelentették. 1437 és 1458 között három király és egy kormányzó váltotta egymást, miközben az amúgy is zavaros politikai viszonyokat két interregnum is súlyosbította, ami 17

kihatott a gazdasági életre is. Az ezüstpénzeket radi­ kálisan csökkentett nemesfémtartalommal verték, így a réz mellett ezüstöt csak nyomokban tartalmaz­ tak. Ennek ellenére, míg a stabil értékű aranyforint akár 400 vagy annál több denárt ért, a számítási forintra továbbra is száz denárt számítottak. A száz­ denáros számítási forint továbbélését biztosították I. Mátyás 1467-es pénzreformjai, amelynek követ­ keztében fél évszázadra újra helyreállt az egy arany­ forint = 100 denár értékviszony.

A 16. századtól ez az értékviszony – egyrészt az ezüstpénzek leromlása, másrészt a két nemesfém közötti viszony megváltozása révén – felborult ugyan, de addigra már a magyar forint százdenáros kurzusa oly­annyira megrögződött a mindennapi gyakorlatban, hogy továbbra is megmaradt számí­ tási pénznek. Az aranyforintot pedig a százdenáros forinttól való megkülönböztetésképpen mindinkább magyar du­kát­nak kezdték nevezni.

A mindennapokban tehát a parasztok és urak, papok és kereskedők dukátokkal, denárokkal, garasokkal, krajcárokkal, tallérokkal és poltúrákkal, magyar és külföldi pénzekkel fizettek, ugyanakkor a számadá­ sokban az éppen aktuális árfolyamuknak megfelelően ezeket értéküknek megfelelően átszámították dená­ rokba, majd ezeket százasával forintokba olvasták össze. A százdenáros magyar, más néven kamarai forint használata évszázadokig tartott, mígnem a 17. század második felére végleg kiszorította a minden­napokból a 60 krajcár értékű rajnai forint, mint számítási egység.

A R A JNAI FORINT Míg Magyarországon a késő középkortól kezdve a számadásokat a százdenáros magyar forintban vezették, a szomszédos Ausztriában a 60 krajcár értékű rajnai forint, eredeti nevén rheinische Gulden honosodott meg. A rendszer gyökerei a 13. századi Tirolba nyúlnak vissza, ahol a denárnál nagyobb, garasszerű veretek jellegzetes, keresztet ábrázoló éremképe miatt a Kreutzer, magyarul krajcár elnevezést kapták.

A 15. században a krajcár értékű pénzek verése Ausztriában is meghonosodott, mellettük az évszázadok óta készült denárok (pfennig) értéke lesüllyedt, így másodrendű váltópénzzé váltak. A pfennigeket fontokban számították, a 240 darabos pfennigfont 60 krajcárt ért, míg a százdenáros magyar forint 75 krajcárral volt egyenértékű.

I. Lipót német-római császár, magyar és cseh király uralkodása idején (1659) került bevezetésre Magyarországon a krajcár alapú pénzrendszer

75a éforint ves

Még száz évvel korábban a Rajna-vidéki Köln, Trier és Mainz érsekei, mivel támogatták IV. Károly német-római császárrá választását, jutalmul aranypénzverési jogot (Goldmünzprivileg) kaptak. A rajnai aranyforintok (latinul florenus Rhenensis, németül rheinische Gulden) verése 1354-ben indult meg firenzei mintára, de annál némileg alacsonyabb súlyban és csak 23 ¼ karát finomságban. A 14–15. században jelentős szerepet töltött be a Rajna-vidék pénzforgalmában, de az aranyhiány miatt egyre csökkent az aranytartalma, így értéke is jóval alatta maradt a firenzei és a magyar aranyforintnak. Magyarországon nem volt jelentős a forgalma, de számítási pénzként osztrák hatásra hamarosan elterjedt.

A 15. század folyamán a rajnai aranyforint árfolyama hosszú időn keresztül 60 krajcár volt, vagyis egyenértékű a 240 denáros fontpfenniggel. Bécsben tehát áttértek a fontszámításról a forintszámításra, és ahogy korábban a magyar forinttal történt, ugyanaz esett meg a rajnai forinttal is: akkor is 60 krajcárt számítottak egy forintra, amikor a tényleges kurzus attól már eltért: megszületett hát a 60 krajcáros rajnai forint.

Mikor az osztrák krajcárok elkezdtek beszivárogni Magyarországra, velük érkezett maga a számítási rendszer is. Hamar stabil értékarány alakult ki a különböző veretek között, eszerint 1 magyar denár 18

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

Az I. Lipót nevére veretett krajcárértékű pénzek címletsora: 15, 6, 3, 2 és 1 krajcár

egyenlő volt 3 bécsi pfenniggel, valamint 4 magyar denár ért 3 bécsi krajcárt, tehát a magyar számítási forint 75 krajcárral volt egyenértékű. Ebből következik, hogy a „rénes forint” pedig 80 magyar denárt ért. A 17. század első évtizedeiben némiképp átrendeződtek a pénzértékviszonyok. A három krajcár értékű garas értékének növekedése folytán a rajnai forint 240 pfennig helyett 300 pfenniggel vált egyenértékűvé, ezt az értéket hívták „császári forintnak”, amely továbbra is 60 krajcárral volt egyenlő. Ennek az új forintszámítási rendszernek az az előnye is megvolt, hogy egyenlő értékű volt a magyar forinttal (1 magyar forint = 100 denár és egy magyar denár = 3 pfennig), ami megkönnyítette a krajcárrendszer magyarországi bevezetését.

Egy darabig párhuzamosan egymás mellett élt a két számítási mód, a denárokat továbbra is magyar forintban számolták, mígnem a rajnai – hazánkban magyarosan rhenes, rénusi vagy éppen rényes néven emlegetett – forint I. Lipót német-római császár és magyar király (1657–1705) uralkodása idején végképp átvette a hatalmat, mégpedig két okból. Az egyik nyilván részben politikai volt, vagyis a Habsburg uralkodóknak azon törekvése, amellyel az önálló rend­szert mutató magyar pénzverést az osztrák örö­kös tartományok pénzverésének képére igyekeztek á­tformálni. A másik viszont kényelmi szempont volt: a közép és újkori ember számára nem a tízes számrendszer volt evidens, hanem a tizenkettes, ennek emléke él a tucat elnevezésben, illetve abban, hogy mind 19

a német, mind az angol nyelvben a 11-nek és 12-nek önálló számneve van. A tizenkettes szám remekül volt használható a számításokban, mert osztói és többszörösei is speciálisak, ráadásul több osztója van, mint a tízesnek, hiszen míg az utóbbit csak kettővel és öttel lehet maradék nélkül elosztani, a tizenkettő osztói a 2, 3, 4 és 6 is. A hatvanas szám használatának is voltak korábbi gyökerei, hiszen a szomszédos Csehországban a például a 14–15. században a prágai garasokat Schockban számították, azaz hatvanasával, ami maradék nélkül oszthat tizenkettővel.

Tehát amikor I. Lipót az osztrák örökös tartományok mintájára 1659-ben a Magyar Királyságban is bevezette a krajcárrendszert, az ekkor készült címletek nyilvánvalóan már nem a százdenáros magyar, hanem a 60 krajcáros rajnai forinthoz illeszkedtek.

Ez az oka annak, hogy a krajcárok címletei mai fogalmaink szerint olyan idegenül hatnak, hiszen nem a tízes számrendszerre épültek. A saját korukban viszont ez a rendszer számított logikusnak, ugyanis a 15, 6, 3 és 2 krajcáros címletekkel maradék nélkül osztható volt a 60 krajcáros forint.

A későbbiekben ugyan változott a címletek köre, a 18. század első felében megjelent a 30, majd a 20 krajcáros, de ezek szintén illeszkedtek a rajnai forint 60 krajcáros számítási rendszeréhez, mint ahogy az újabb, a magyar pénztörténetben korábban ismeretlen pénztípusok, a másfél krajcár értékű poltura és a fél krajcárnak megfelelő duarius is.

A Z EZÜSTFORINT EREDETE Az újkor kezdetére a florenus, azaz a forint kifejezés már kettős jelentéstartalommal bírt: értették alatta egyrészt az aranyból készült, nagyjából 3,5 gramm tömegű aranypénzt, illetve egy csak elméletben lé­tező számítási egységet, a száz denár értékű forintot. A két jelentéssel is bíró kifejezés hosszú ideig élt párhuzamosan egymás mellett, így (pénz) történész legyen a talpán, aki a kettőt meg tudja különböztetni egymás­tól: rendszerint csak a szöveg­ környezetből lehet rájönni, mire is gondolt a szerző.

Megkülönböztetésül ezért a 16. század elejétől a magyar arany­forintra is a dukát kifejezést kezdték alkalmazni, amely eredetileg a velencei aranypénz neve volt.

II. Rákóczi Ferenc Munkácson veretett ezüstforintja, azaz féltallérja, 1706

75a éforint ves

A középkor végén a növekvő volumenű kereskede­ lem és áruforgalom, valamint a folyamatos áremel­ kedés egyre fokozottabb mértékben igényelte a nagyobb értékű pénzeket, ezt az igényt pedig már sem a denár, sem a garas nem tudta kielégíteni.

Létezett ugyan aranypénz, de az ennek veréséhez szükséges nyersanyag korlátozott volta Európában gátolta a kibocsátás mennyiségének növelését. Ezzel szemben a kontinens bővelkedett ezüstbányákban, így a gazdasági kihívásokra a választ az ezüstpén­ zek értékének növelésében találták meg. Az első, garasnál is nehezebb ezüstpénzek Itáliában jelen­ tek meg, de a velencei lira tron és a milánói teston, majd később a tiroli pfundner csupán előfutárai voltak a 15–16. század fordulóján kialakuló új pénz­ rendszernek.

A prototípus végül Tirolban született meg, ahol a gazdag schwazi bányák hozamából Zsigmond főher­ ceg 1484-ben fél, majd 1486-ban egész súlyú nagy ezüstpénz kibocsátását kezdte meg a halli pénzver­ dében. Ez a pénz egyenértékű volt a rajnai aranyfo­ rinttal (rheinische Gulden), ezért guldinernek vagy gulden­ groschennek nevezték, súlya miatt (31,93 g) időnként unciálisnak. A guldiner már valóban ki tudta váltani értékben az aranypénzt, így hamarosan Tirolon kívül is számos követőre talált. Magától értetődik, hogy főként azokban az országokban, amelyek nagy nemesfémtartalékokkal rendelkezett.

20

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

Zsigmond tiroli főherceg guldinere, 1486

I. Ferdinánd magyar király Körmöcbányán veretett nehéz ezüstpénze, az első magyar tallér, 1553

A guldiner azonban csupán előfutára volt a tallér­ nak, az újkori pénztörténet szédületes karriert befutó nehéz ezüstpénzének, amelynek létrejötte a Schlick grófokhoz köthető, akik Csehországban, az Érc-hegységben megnyitott ezüstbányákból szár­ mazó nemesfémből kezdték meg a guldinerek verését 1519-ben. Mivel az általuk vert ezüstpénzek némi­ képp más pénzláb alapján készültek, súlyuk és nemes­ fémtartalmuk valamivel alacsonyabb volt a korabeli guldinerekénél, ezért ezeket a vereteket – megkülön­ böztetésül – készítési helyükről, Joachimstalról (ma Jáchymov, Csehország) Joachimstalernek, röviden Talernek kezdték nevezni. A név hamarosan címletté vált, és a hasonló jellegű pénzeket immáron az egész világon tallérnak kezdték nevezni, persze mindenhol a helyi nyelv sajátos hangtani szabályainak megfe­ lelő formában: német nyelvterületen a Taler kifejezést használták, az angol nyelvben ez dollárra változott, a svédek daler, míg a hollandok daalder néven emle­ gették, de az újkorban a crown, a lira vagy éppen a rubel név alatt is hosszú ideig a tallérszerű ezüstpén­ zeket értették. Az Újvilág meghódításának, főként a spanyol gyarmatosításnak köszönhetően a tallér­ verés újabb lendületet kapott a dél-amerikai gazdag ezüstbányák feltárásával, amelyek közül a leghí­ resebb a bolíviai Potosiban működött. Bár a világ szinte összes pénzkibocsátó hatósága kísérletezett tallérveréssel, ez természetesen csak ott vált igazán jelentőssé, ahol akár a helyi, akár a gyarmatokról származó folyamatos nyersanyagellátás biztosított volt, így például Németalföldön, Spanyolországban, továbbá a német és osztrák területeken. Forgalmuk viszont az egész ismert világra kiterjedt, nem vélet­

len, hogy a hagyományos pénztörténeti korszakolás a 16. századtól a 19. századig tartó időszakot tallér­ periódusnak nevezte el.

21

Magyarországon egy epizódszerű nagyszebeni kísér­ letet (1552) követően a tallérverés megindulására 1553-ban került sor Körmöcbányán, de különböző okok miatt már 1556-ban félbeszakadt, és csak Miksa uralkodása alatt, 1573-ban indult meg újra, és vált folyamatossá egészen a 19. századig.

Az aranydukátok és az ezüsttallérok egymáshoz és más fizetőeszközökhöz viszonyított értéke folyamato­ san változott. Az 1659-től az egész Habsburg Biro­ dalomban egységesen a tiroli pénzláb alapján vert tallérok krajcárban kifejezett hivatalos névértéke már 1630 óta 90 krajcár, azaz másfél rajnai forint volt, forgalmi értéke azonban folyamatosan emelke­ dett, amelynek oka a nagy mennyiségben kibocsátott XV és VI krajcárban, valamint az aprópénzek minő­ ségének romlásában keresendő. A tallér „ázsiója”, vagyis az eredeti 90 krajcáros névértéke, valamint az értékemelkedések közötti árkülönbség olyannyira megnőtt, hogy azt már a pénzügyi kormányzat sem hagyhatta figyelmen kívül, ezért új árfolyam beve­ zetésére került sor. Az 1692. szeptember 28-án kibo­ csátott rendelet mintegy elismerte a tallér értéknö­ vekedését, azt hivatalosan is 120 krajcárra, azaz két rajnai forintra (1 forint = 60 krajcár) emelte, amely érték ezután is állandó maradt. A forint mint számí­ tási egység ezzel az aktussal újabb fogalomváltozá­ son ment keresztül: ettől kezdve a fél tallért hívták forintnak.

A JÁSZKUN REDEMPTIO – A MEGVÁLTÁS ÁR A A középkor folyamán a Magyarországra érkező kunok és jászok jelentős kiváltságokban részesültek, többek között nem tartoztak földesúri szolgáltatásokkal, területük koronabirtoknak minősült, a főbírói jogokat maga a nádor gyakorolta felettük. Szabadságukért cserébe kötelesek voltak hadba vonulni, és ők biztosították a nádor fizetését is. A Bécs sikertelen török ostromával 1683-ban megkezdődő és az 1699-ben a karlócai békével lezáruló törökellenes háborúban a jászkun területen jelentős népességváltozás ment végbe, sokan elvándoroltak, hatalmas területek néptelenedtek el. Az országot a törököktől fegyverrel visszafoglaló Habsburg uralkodó, I. Lipót német-római császár és magyar király elhatározta, hogy a jászkun területek áruba bocsátásával mérsékli a kincstár hiányát. 1702-ben a Jászkunságot ( Jászság, Nagykunság, Kiskunság) 500 000 rajnai forintért eladta a Német Lovagrendnek. Ezzel az aktussal a jászok és kunok elvesztették örökös kiváltságaikat és jobbágysorba süllyedtek. Természetesen nem nyugodtak bele ősi jogon szerzett kiváltságaik elvesztésébe, így lelkesen csatlakoztak az 1703-ban kirobbant, II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharchoz, a fejedelemtől remélve kiváltságaik visszaállítását.

Ez a reményük a szabadságharc bukása miatt nem válhatott valóra, viszont a jogok visszaszerzésére indult békés mozgalom egy emberöltő múlva már sikerrel járt.

A jászkun redemptio 100. évfordulójára készült ezüst emlék­érem, előlapon József nádor portréja, a hátlapon az érem kiadásának alkalmát feltüntető hatsoros szöveg, 1845

75a éforint ves

Hosszas követjárást követően 1745. május 6-án írta alá Mária Terézia a redemptióról, azaz az önmegváltásról szóló diplomát, amely végül visszaállította a szabad jászok és kunok örökös kiváltságait. Ennek viszont hatalmas ára volt. A jászkun kerületek tulajdonosa ekkor már a Pesti Invalidus Ház volt, amelynek a Német Lovagrend adta el 1731-ben, mivel nem tudta érvényesíteni vásárolt jogait. Mária Terézia azzal a feltétellel járult hozzá a redemptióhoz, hogy a jászok és kunok közössége vállalja a királynő szolgálatára ezer, saját költségén felszerelt lovas katona kiállítását, kifizeti az eredeti vételár – ötszázezer rajnai forint – összegét a pesti rokkantak házának, ezt megtoldják 22

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

A pesti Invalidus-ház homlokzata, litográfia, 1840-es évek. A csak részben elkészült monumentális épület később Károly-kaszárnya néven laktanyaként működött, jelenleg a Fővárosi Önkormányzat és a Főpolgármesteri Hivatal székhelye

még tizenötezer forinttal a javítások egyéb költségeire és kiadásaira, továbbá ettől kezdve ők fizetik a nádor tiszteletdíját, amely évente 12 600 forintot, háromezer aranyat tesz ki.

Hatalmas összegnek számított ez abban az időben, a lakosság csak több éven át tartó gyűjtéssel és kölcsönökkel tudta összeadni a kamataival ekkor már 575 900 forintot, de sikerült. Cserébe viszont visszakapták a földesúri szolgáltatásoktól való mentességet, a szabad tisztviselő- és lelkészválasztást, valamint a bíráskodás jogát.

Persze a népesség csak egy része tudott fizetni, ők voltak a redemptusok, akik nem tudtak részt venni az anyagi kötelezettségvállalásban, ők voltak az irredemptusok, és persze maradt a zsellérek legalsó rétege. Természetesen a földekből is a hozzájárulás mértékében részesültek, ennek következtében 23

a későbbiekben erőteljes társadalmi rétegződés indult meg. A jászkun önmegváltás emléke mélyen ivódott be az emlékezetbe, ezért a magyar Országgyűlés 2014. február 4-én történelmi emléknappá nyilvánította május 6-át, mivel 1745-ben ezen a napon írta alá Mária Terézia a jászok és kunok kiváltságainak visszaadását engedélyező okiratot.

A redemptio megfizetése természetesen nem rajnai forintban történt, hiszen akkor ez az elnevezés csupán egy 60 krajcár értékű számítási egységet jelentett, hanem különféle hazai és külföldi fizetőeszközökben: dukátban, tallérban, krajcárban, denárban, a korban meghatározott árfolyamon. Ebben az időben a dukát 4,2 forint, azaz 252 krajcár értékben forgott, a tallér kurzusa pedig ennek fele volt. Amennyiben a teljes, 500 000 forintnyi összeget dukátban vagy tallérban fizették volna ki, nagyjából 415 kg aranyat vagy 6860 kg ezüstöt kellett volna Bécsbe szállítani.

A KONVENCIÓS FORINT A török megszállás megpróbáltatásaiból még szinte magához sem tért, a Rákóczi-szabadságharc, majd az azt követő, politikailag és gazdaságilag zavaros időszak sújtotta Magyar Királyság Mária Terézia uralkodása (1740–1780) alatt indult meg a konszolidáció útján. A királynő negyvenéves uralma alatt az ország jelentős átalakuláson esett át. Sor került az oktatás és az egészségügy reformjára, központilag szabályozták a jobbágyok földesúri terheit. Uralkodásának első felére ugyanakkor két hosszú háborús időszak is rányomta bélyegét. Némiképp negatív mér­ leggel zárult az örökösödési háború (1741–1748), amely hatalmát ugyan megszilárdította, viszont elvesztette Sziléziát és néhány kisebb itáliai területet. A Poroszország ellen vívott hétéves háború (1756–1763) szintén nem hozott területi gyarapodást.

A háborúk gazdaságilag kimerítették az országot, az államadósság hatalmasra nőtt. Ennek finanszírozására kezdődött meg 1762-ben az első papírpénzek, a Bécsi Városi Bank bankócéduláinak kibocsátása, valamint a nemesfémek pótlására a réz váltópénzek bevezetése 1759 után.

Mária Terézia magyar királynő a konvenciós pénzrendszer és a papíralapú fizetőeszközök bevezetésével új alapokra helyezte a magyar pénzrendszert

75a éforint ves

Mária Terézia uralkodása alatt számos újítás történt a magyar pénztörténetben. A pénzügyek és a kereskedelem területén komoly hátránynak számított, hogy az egyes országok különböző pénzlábak és pénzverési alapsúlyok szerint verették nemesfémpénzeiket, azért meglehetősen nehéz volt köztük az átváltás, ennek egységesítésére került sor a királynő uralkodásának második évtizedében.

A pénzügyek terén az egyik legjelentősebb változtatásnak a konvenciós pénzrendszer bevezetése számított, amellyel nem csupán a Habsburg-uralom alatt álló országok, hanem szinte a teljes német nyelvterület pénzkibocsátását kívánták egységesíteni. A Habsburg Birodalom és Bajorország között 1753-ban jött létre az az érmeegyezmény – közismert nevén konvenció (Münzkonvention) –, amely a különféle pénzrendszerek egységesítését tűzte ki célul. Bár az egyezményből Bajorország már a következő évben kilépett, a konvencióhoz az ellenséges Poroszország, valamint a Hanza-városok kivételével az egész német birodalom 24

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

20 Gulden (forint) értékű Anticipations-Schein, 1813. április 16., amelyet a korábban kibocsátott bankócédulák beváltására bocsátottak ki

helyett a nehezebb bécsi márka (280,64 g) lett a pénzverési alapsúly, de ez maguknak a pénzeknek a súlyát nem változtatta meg.

Mária Terézia körmöcbányai tallérja 1780-ból, talán az egyik legszebb éremképű magyar pénz

csatlakozott. Az egyezmény szabályozta az ezüstpénzek címleteit, azok értékét és technikai paramétereit a tallértól a három krajcár értékű garasig, elősegítve azok határokon átívelő szabad forgalmát. Az aranypénzekre és a garasnál alacsonyabb értékű, alapvetően a helyi pénzforgalom számára vert ezüst- és rézpénzekre a konvenció hatálya nem terjedt ki, azokról minden tagország saját belátása szerint rendelkezhetett. A konvenciós pénzláb értelmében 1 kölni márka (233,86 g) súlyból 20 forint értékű pénzt vertek, 1 forint 60 krajcárral, vagyis egy féltallérral volt egyenlő.

1754-ben annyiban változott a rendszer, hogy a kölni 25

A konvenciós pénzrendszer hosszú időt élt meg, felfüggesztésére rövid időre csak 1811 és 1816 között került sor. Ekkor a napóleoni háborúk által gerjesztett infláció miatt a pénzügyi élet elérte a mélypontját. A forgalomban lévő papírpénzek névértéke meghaladta az 1 milliárd forintot, amely már kezelhetetlen államadósságnak minősült. A teljes gazdasági összeomlást csupán egy drasztikus gazdasági lépéssel lehetett elkerülni: 1811-ben bejelentették a valuta 80%-os leértékelését, az ún. csődpátens (Bankrottpatent) kihirdetésével életbe lépett a bécsi értékű (Wiener Währung) pénzek kora, amely öt éven át tartott. Mivel Ferenc császár ígéretet tett arra vonatkozólag, hogy nem szaporítja tovább a bankjegyek számát, ezért a papíralapú fizetőeszközök beváltó­ jegyek (Eislösungschein) és előlegezési jegyek (Anticipationsschein) néven jelentek meg. Mivel a lakosság nem bízott meg bennük, hamar veszítettek az értékükből.

1816-ban újabb 40%-os devalvációra került sor, azaz az 1811 előtti bankjegyek értéke 8%-ra esett vissza.

A napóleoni háborúk végével 1816-ban újra visszatért a konvenciós értékű forint, bár a bécsi érték szerint kibocsátásokat még 1858-ig beváltották.

A Z ELSŐ FORINT CÍMLETŰ BANKJEGYEK Az arany- és ezüstalapú értékpénzek egyeduralma az újkorban lassan, de biztosan kezdett visszaszorulni, sőt a nemesfémpénzek mellett megindult a mindennapi pénzforgalom kielégítésére szánt réz váltópénzek kibocsátása. Jelentős ugrást hozott a papíralapú fizetőeszközök megjelenése. Míg a bankjegyek elődjeinek számító középkori váltókat, adósságleveleket és utalványokat még egy-egy kereskedőcég állította ki, így for­galmuk térben és időben korlátozott volt, a 17–18. században ezeket már az állam által megbízott pénzintézet vagy az ekkor megalakuló központi állami bankok bocsátották ki Az első európai papírpénzt a svéd Stockholm Bank bocsátotta ki 1661-ben, majd ezt követte Anglia, Skócia és Norvégia, mígnem a következő évszázadban már egész sor ország rendelkezett saját bankjegykibocsátással.

Az 1759-ből származó unikális formuláréív arról tanúskodik, hogy már ekkor tervezték papírpénzek kibocsátását. A fizető papíros (Zahlungs-Papier) elnevezésű pénzjegyek olyan utalványok lettek volna, amelyek visszafizetését a Bécsi Városi Bank a háború befejezése után három évvel ígérte meg névértékük szerint valamennyi állami nyilvános pénztárnál. A címlet megnevezését a német mellett magyar és cseh nyelven is feltüntették.

75a éforint ves

A Habsburg Birodalomban, illetve a vele perszonál­ unióban álló Magyar Királyságban Mária Terézia uralkodása (1740–1780) alatt szinte egy időben jelentek meg a réz váltópénzek és a papíralapú fizetőeszközök, amelyeket eredetileg a nemesfém értékpénzek kiváltására vezettek be. Kibocsátásuk közvetlen előzményét a hétéves háború (1756–1763) jelentette, amely teljesen kimerítette a birodalom kincstárát, hatalmasra növelve az államadósságot.

Az 1706-ban alapított, ekkor már a birodalom állami bankjaként működő Bécsi Városi Bank (Wiener Stadtbank) útján kerültek kibocsátásra 1762-ben az első papírpénzek, magyarul bankócédulák (BankoZettel) 12 millió forint összértékben, öt – 5, 10, 25, 50 és 100 forintos – címletben, amelyeken kizárólag német nyelven (Gulden) tüntették fel a névértéket. A papíralapú fizetőeszközök legkorábbi emlékét azonban az az 1759-ből származó formuláréív őrzi, amely szerint már ekkor tervezték a bankjegyek bevezetését. A formuláré voltaképpen a kibocsátás tényét bejelentő sokszorosított nyomtatvány, amelyen bemutatták, miként fognak majd kinézni maguk a bankje26

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

100 forintos bankócédula. Az 1806-os kibocsátás bankó­céduláin a címleteket az elő- és hátoldalon a németen kívül magyar, cseh, lengyel és olasz nyelven is feltüntették. A napóleoni háborúk legnehezebb éveiben nyilván a birodalom népeinek összetartozását akarták ezzel kifejezni

gyek, így a lakossággal megismertették az új pénzeket. Ezen az első tervezeten – amely három címletet mutat be – még három nyelven tüntették fel az értéket: németül Gulden, magyarul Fiorint, míg csehül Zlatych formában.

A bankócédulák a lakosság körében kedvező fogadtatásra találtak, sőt bizonyos ázsiójuk alakult ki a fémpénzekkel szemben, ugyanis az adott címletű papírpénz néhány százalékkal többet ért az azonos névértékű érménél. A siker újabb és újabb bankjegykibocsátásra sarkallta a pénzügyi kormányzatot: újabb sorozat jelent meg 1771-ben, majd a harmadik II. József uralkodása idején, 1784-ben.

A pénzeken a névérték kizárólag német nyelven került megjelenítésre Gulden formában, ezért bírnak különleges eszmetörténeti jelentőséggel az 1806. évi kibocsátás bankócédulái, amelyeken a címletet immáron a németen kívül magyar (forint), cseh, lengyel és olasz nyelven is feltüntették. A napóleoni háborúk legnehezebb éveiben ez a „gesztus” nyilván a birodalom népeinek összetartozását volt hivatott kifejezni.

A negyedik bankócédula-kibocsátásra 1796-ban, I. Ferenc uralkodása alatt került sor. A nagy francia forradalom kitörését követő háborúk miatt a pénz­ jegyeket a lakosság már rosszabbul fogadta, fém­ pénz­re való beváltásuk egyre nehézkesebbé vált, vagyis meg­fordult az addigi helyzet, és a papír­ pénzeknek díszázsiója lett a fémpénzekkel szemben.

A fémpénzektől a lakosság egyre kevésbé szívesen vált meg, így azokból alig maradt forgalomban.

A bankócédulák mennyisége rohamosan növekedett, közben egyre romlott a papírpénznek a fémpénzhez viszonyított értéke, különösen 1806 után. 1796 végén 46 millió forintnyi bankócédula forgott, és a fémpénzhez viszonyított értéke (kurzusa) 1%-on belül maradt, de 1799-ben 100 forintnyi fémpén­ zért már 110 forint értékű bankócédulát kellett adni. 1806-ban már a tíz évvel korábbinak tízszerese, vagyis 450 millió forint papírpénz volt forgalomban, kurzusa 170% volt. 1811 februárjában már 1061 millió forint összegű bankócédula volt a forgalomban, kurzusa 500%, vagyis 500 forintnyi címlet papírpénzben már csak ötödét érte 100 forintnyi fémpénznek, és a papírpénz értéke a rákövetkező hónapokban tovább romlott.

Ezt a folyamatot tükrözik a napóleoni háborúk alatt az 1800. január 1-jei dátummal megjelent ötödik bankócédula-kibocsátás címletei. A korábbi címletek mellett 1 és 2 forintosok is készültek, és az 1800-as év folyamán elrendelték a bankócédulák kötelező elfogadását. Így a papírpénzjegyek általános fizetőeszköz jellege minden tekintetben megvalósult.

Az így kialakult helyzetet 1811-ben devalváció révén próbálták megoldani. I. Ferenc császár és király 1811. február 20-i pátense 1812. január 31-i határidővel elrendelte a bankócédulák beváltását névértékük ötödrészében. Ezzel ért végett a Habsburg Birodalomban az első papír­pénzeknek, a bankó­ céduláknak a kora.

27

A SZ ABADSÁGHARC FORINTJA Az 1848–1849-i forradalom és szabadságharc a magyar pénztörténet szempontjából is mérföldköve történelmünknek, mivel ekkor készültek Magyarországon az első papírpénzek, és a fémpénzekre ekkor kerültek először magyar nyelvű feliratok.

Az 1848-as európai forradalmak meghozták a magyar reformtörekvések győzelmét. Az áprilisi törvények alapján felállott első felelős magyar minisztérium pénzügyminiszterére, Kossuth Lajosra hárult a feladat, hogy az ország pénzügyeit rendbe hozza.

Kossuth már április közepén tervbe vette magyar papírpénzek kibocsátását úgy, hogy a jegybank forgalomban levő pénzeit cserélte volna le az új magyar pénzjegyekre, és az osztrák bankjegyeket beváltotta volna ezüstpénzre. Erre válaszul az Osztrák Nemzeti Bank nem küldött több ezüstpénzt Magyarországra.

A Magyar Kereskedelmi Bank kétforintos bankjegye, 1848

75a éforint ves

Ekkor az ország pénzügyeinek rendbetételére a legnagyobb hazai pénzintézetnek, az 1841-ben alapított Pesti Magyar Kereskedelmi Banknak a vezetősége azt tanácsolta a pénzügyminiszternek, hogy az állam bocsásson ki olyan kamatos utalványokat, amelyek fedezetét a kincstári közjövedelmek képezik. Május közepén a kormány felhívást intézett a haza javára folytatandó gyűjtésre, amelynek eredménye már július közepén 600 000 forint lett. A kormány május végén tette közzé a kamatos utalványokról szóló rendeletét, amelynek értelmében kétmillió forint értékig 5 százalékos kamatozású kincstári utalványokat bocsátottak ki három, hat és tizenkét hónapra. A kamatos utalványokat 50, 100 és 500 forintos címletekben állították ki. Emellett azoknak, akik ettől eltérő összegben akartak hitelezni a nemzetnek, az adott összegre kiállított ideiglenes kincstári utalványokat bocsátottak ki kisebb számban kamatozó és nem kamatozó változatban is. Az utalványokat a lakosság megvehette fémpénzért, arany- és ezüst­tárgyakért és bécsi bankjegyekért is.

A kamatos utalványok a ránk maradt példányok tanúsága alapján legkorábban június elején jelentek meg, és nagyobb összegek esetén csakhamar forgalomképes fizetőeszközként funkcionáltak. A kamatos utalványokról kiadott rendeletekkel egyidejűleg 28

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

a kormány tájékoztatta a lakosságot, hogy a „tizenkét és fél millió pengő forint eg yes és kettős mag yar pénzjeg yek kibocsátása immár munkába vétetett”.

Kossuth június 17-én szerződést kötött a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankkal, amelyben a bank vállalta, hogy az állam által biztosított ötmillió arany- és ezüstpénz ellenében tizenkétmillió forint értékben bankjegyet bocsát ki. A papírpénzek előállításához szükséges nyomda létrehozására a neves pesti nyomda­tulajdonost, Landerer Lajost nyerték meg, a bankjegynyomdát a Károly-kaszárnya (a mai városháza) épületében állították fel.

1848 nyarán, miközben a bankjegyek gyártása előrehaladt, a politikai események miatt szóba került a pénzintézeti fedezet nélküli papírpénzek, az államjegyek kibocsátása is. Kossuth Lajos híres július 11-i beszédében megszavaztatta a haza védelmére felállítandó hadsereghez szükséges költségek előteremtését is. Közben a nemzeti adakozásból és a kamatos utalványokból befolyt összegek 1848. augusztus 14-én lehetővé tették az első hazai papírpénzeknek, a 2 forintosoknak a megjelenését. A kibocsátás fedezeteként a kormány 500 000 forint értékű arany- és ezüstpénzt adott át a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknak, amely először 60 000 darab 2 forintost jelentetett meg. A nemesfémfedezet folyamatos növelése mellett 1848 végéig 3 107 000 forint összértékben kerültek forgalomba a 2 forintos bankjegyek.

Jellasics horvát bán támadása miatt Kossuth augusztus 24-én hatvanegymillió pengőforint értékű papírpénznek mint államjegynek a kibocsátására kapott felhatalmazást az országgyűléstől. Az államjegy abban különbözött a bankjegytől, hogy kibocsátása mögött nem állt nemesfémfedezet, csak az állam közjövedelme, illetve hitele. A gyors államjegykibocsátás érdekében a tervbe vett 1 forintos bankjegyekhez elkészült nyomdai kliséket az 5 forintos cím­letű államjegyek kinyomtatásához használták fel, amelyek a szeptember 6-i pénzügyminiszteri rendelet alapján kerültek forgalomba, még a Batthyány-­ kormány lemondása előtt. Az 5 forintos államjegyeket 1848 végéig 11 206 000 forint összértékben 29

Kétforintos kincstári utalvány Kossuth Lajos kormányzó és Szemere Bertalan miniszterelnök aláírásával

bocsátották ki. 1848 őszén, amikor az Országos Honvédelmi Bizottmány vezetésével az ország függetlenségi harca megkezdődött, október 12-én kibocsátották az 1 forintos bankjegyet, majd november 7-én a 100 forintos államjegyet. A 10 forintos államjegyet 1849. március 24-én helyezték forgalomba, amikor már Debrecen volt a szabadságharc fővárosa. Az államjegyek valamennyi címletén az 1848. szeptember 1-jei dátum szerepelt.

1849 elején kitűnt, hogy a pénzforgalomból nagyon hiányoznak a váltópénzek, ezért 1849. január végén a végrehajtó hatalmat gyakorló Országos Honvédelmi Bizottmány kincstári utalvány néven 15 és 30 krajcár címletű államjegyeket bocsátott ki. A Kossuth-bankókat – mind a bankjegyeket, mind az államjegyeket – a hon polgárai nagy örömmel fogadták. Kossuth a szabadságharc folytatásához 1849 nyarán újabb kincstári utalványokat, 2 és 10 forintosokat hozatott forgalomba. A szabadságharc alatt kibocsátott pénzjegyek, vagyis a bankjegyek, az államjegyek és az 1849-es kincstári utalványok összesen 66 134 066 forint értékben kerültek forgalomba, ebből 1848 végéig 23 741 220 forint.

A szabadságharc bukása után a lakosság abban reménykedett, hogy a kezükben levő Kossuthbankókat az osztrák kormányzat beváltja, de ezt Bécs elutasította. Így azután a nép inkább elrejtette a Kossuth-­bankókat, semmint beszolgáltatta volna, és még a kiegyezés után is tovább őrizte a szabadságharc pénzeit a függetlenség szimbólumaként.

FORINTOK A Z EMIGR ÁCIÓBAN

5 forintos emigrációs államjegy, London, 1860

2 forintos emigrációs államjegy, Philadelphia, 1852

75a éforint ves

A szabadságharc főszereplőinek egy tekintélyes része Kossuth Lajos vezetésével emigrációba vonult a bukás után. Kossuth a több évtizedes kényszerű emigráció alatt sokáig reménykedett Magyarország függetlenségének kivívásában. Az 1867-es kiegyezésig minden számottevő európai konfliktus idején készült a függetlenség visszaszerzésére. Ezen alkalmakkor már előre igyekezett gondoskodni megfelelő fizetőeszközről, mivel az 1848–1849-es tapasztalatai azt a tanulságot hozták számára, hogy egy szabad Magyarországnak az első pillanattól szüksége lesz pénzre. Kossuth első ilyen próbálkozására még emigrációja első állomásán, Törökországban került sor 1851-ben. Ekkor úgy ítélte meg a helyzetet, hogy Magyarország készen áll egy újabb küzdelemre. Az előkészületek megszervezésére Makk Józsefet, a szabadságharc egykori tüzértisztjét bízta meg. Kossuth a Makknak adott felhatalmazásában a pénzügyek kapcsán feladatul adta „…a mag yar pénzjeg yeknek kamatostól visszafizetendő status-kölcsön g yanánt nyugtatványaimra beg yűjtését s számadásos gondviseltetését”.

A Makk-féle összeesküvést azonban gyorsan felszámolta az elnyomó osztrák hatalom, a nyugtatványokból alig néhány példány maradt meg.

Kossuth 1851 szeptemberében először Angliába, majd az Amerikai Egyesült Államokba utazott. Amerikai tartózkodása alatt, 1851 decembere és 1852 júliusa között beutazta az országot, és Magyarország érdekében számtalan beszédet tartott és cikket írt. Felhasználva a magyar ügy iránti lelkesedést és személyének népszerűségét, úgy próbált pénzt szerezni, hogy kölcsönjegyeket gyártatott a Danfort, Bald & Co. New York & Philadelphia céggel 1, 5, 10, 50 és 100 dolláros címletekben.

30

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

Kossuth Lajos a Broadwayn, 1851

1 forintos emigrációs kincstárjegy gyártásához használt nyomólemez, Torinó, 1866

Kossuth amerikai útja során a remélt új szabadságharc számára pénzjegyeket is gyártatott, mégpedig 1848–1849 tapasztalatai alapján csak kisebb címleteket, 1, 2 és 5 forintosokat. Ezeket a pénzjegyeket 1852-ben Philadelphiában a Toppan, Carpenter, Casilear & Co. nevű cég állította elő. Mivel alkalom nem adódott forgalomba hozatalukra, így többségük a vásárolt fegyverekkel együtt egy raktárban maradt.

A nemzetközi helyzetet figyelembe véve csak az olasz egységért folytatott küzdelem nyújtott reményt a magyar függetlenségi törekvések számára, ezért Kossuth Torinóba költözött. Az 1860-as évek magyarországi politikai eseményei csökkentették ugyan a reményeit, de az 1866-os olasz–porosz–osztrák háború idején még utoljára megkísérelte a magyar függetlenség ügyét bevonni az európai politikába.

A poroszok győzelmét hozó königgrätzi csata hírére határozta el magát újabb pénzjegyek készítésére.

1866. július 6-i naplóbejegyzésében ezt írta: „Éjjel Turinba mentem, hog y megállapítván a mag yar bankó alakját és szövegét, Ferenc fiam annak rajzát elkészíthesse és találmánya segítségével rézre áttételét munkába vehesse.” Kossuth Ferenc mérnöki végzettségénél fogva jól rajzolt, mellette művészi portré- és tájképeket is festett, valamint rézmaratású lapok készítésében is gyakorlott volt.

A rendelkezésre álló források alapján Kossuth Ferenc tervezte a rajzolatokat, míg a rézlapokat egy Drivet nevű mérnök százados készítette el. A háború gyors lefolyása és a békekötés miatt magyar függetlenségi akcióra nem került sor, így az utolsó emigrációs pénzgyártás előkészítése félbeszakadt. Ennek emlékét csak a pénzjegyek öt darab rézmaratású nyomólemeze őrzi. Ebből kiderül, hogy Kossuth 2 és 10 váltógaras, valamint 1 forint címletű pénzjegyeket tervezett készíttetni. Érdekesség, hogy mind a londoni, mind a torinói pénzjegyek címleteit a régi konvenciós pénzláb szerint határozta meg, vagyis nem vett tudomást a Habsburg Birodalom 1857-es pénzügyi reformjáról.

Kossuth 1852-ben visszatért Angliába, ahol újságíróként részt vett a közéletben. Az európai események menete 1859-ben kínált új lehetőséget a magyar emigrációnak, amikor Itália egyesítéséért kitört a háború.

Az osztrákok solferinói vereségét követő gyors béke nem adott ugyan módot a magyar függetlenségi törekvések újraélesztésére, de az olaszok szemben­állása a Habsburg Birodalommal tovább éltette Kossuth reményeit. Ezért Londonban 1860-ban újabb pénzjegyeket gyártatott a Day & Son Co. nyomdával a remélt függetlenségi harc céljaira. A kis címletű, 1, 2 és 5 forintos pénzjegyek a szabadságharc bankóira emlékeztetnek. Kossuth az 1 forintosokból tizenhat, a 2 forintosokból három és fél, míg az 5 forintosokból két és fél millió darabot rendelt. A pénzjegyek gyártása nagy titokban folyt, az osztrák titkosrendőrség mégis tudomást szerzett róla. Ferenc József az angol kancellária ítélőszékénél pert indított Kossuth és a nyomdatulajdonosok, William, John és Joseph Day ellen, mondván, hogy a „nemzet nevében” készített pénzjegyek sértik felségjogait. A nagy hírveréssel és a Kossuth iránti rokonszenvvel zajló pert Ferenc József nyerte meg 1861-ben, a legyártott pénzjegyeket és nyomdai kliséiket, valamint a vonatkozó iratokat meg kellett semmisíteni, ezért a megmaradt példányok a magyar pénztörténet nagy ritkaságai közé tartoznak.

31

Az 1867-es kiegyezés véget vetett Kossuth tervezgetéseinek. Jóllehet nem értett egyet a kiegyezéssel, amelynek híres Kasszandra-levelében hangot is adott, de tudomásul vette a nemzet döntését.

A Z OSZTR ÁK ÉRTÉKŰ FORINT A leghosszabb ideig uralmon lévő magyar király, I. Ferenc József (1848–1916) uralkodásának közel hat évtizede alatt többször változott a pénzrendszer. Uralkodása első évtizedében a Mária Terézia által 1753-ban bevezetett konvenciós pénzrendszer volt érvényben, amelyet 1857-ben váltott fel az osztrák értékű forint.

Az új pénzrendszer bevezetését hosszas tárgyalássorozat előzte meg, mígnem 1857-ben létrejött a bécsi egyezmény, más néven bécsi pénzszerződés (Wiener Münzvertrag) Ausztria, Liechtenstein és a német államok egy része között az egységes pénzláb bevezetésére. A szerződés értelmében a pénzverési alapsúlynak megállapított vámfontból (500 gramm) 45 osztrák értékű forintot vagy 30 „egyleti” tallért (Vereinsthaler) vertek tíz éven át. A tiszta ezüstvaluta alapegysége tehát a forint (Gulden) lett, bár meghatározott szabvány szerint aranypénzek kibocsátására is sor került. Az egy és fél korona (egyleti korona = Vereinskrone) címletű aranyak azonban nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, így verésükre Magyarországon csak néhány évben került sor 1859 és 1861 között. Ezekhez hasonlóan ritkán és viszonylag kis példány­számban készültek az országban tradicionális dukát értékű aranypénzek. Aranyalapú fizető­eszközöknek valójában a 8 forint=20 frank és 4 forint= 10 frank címletű pénzek számítottak 1870 és 1892 között.

Az osztrák értékű forint váltópénzei: 20 krajcár (1868), 10 krajcár (1869), 4 krajcár (1868), 1 krajcár (1879)

75a éforint ves

Az osztrák értékű forint bevezetése egyben 5%-os leértékeléssel is együtt járt, mivel a 100 konvenciós értékű forint 105 osztrák értékű forinttal lett egyenlő. 1867-ben véget ért az „egyleti” tallérok verése, és a pénzrendszer egyedüli alapegységévé a 100 krajcár értékű ezüstforint vált.

A kiegyezést követően nem csupán az ezüstforintok kaptak magyar nyelvű köriratot és magyaros jellegű éremképet, de a krajcár értékű váltópénzek is. Az előlapon az uralkodó portréjával díszített 10 és 20 krajcárosok ezüstből készültek, hátlapjukon a magyar Szent Korona és az értékjelzés kapott he­lyet, rézből fél (5/10), 1 és 4 krajcárosok készültek.

32

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

A Császári és Királyi Közös Központi Pénztár 1 forintos államjegye, 1882. január 1.

Egészen 1878-ig az ezüstpénznek ázsiója volt a bankjegyekkel szemben, ettől kezdve azonban – az ezüst árának csökkenése és a növekvő aranytermelés miatt – ez az arány megfordult. Az ezüstpénzek névértéke meghaladta a bennük lévő nemesfém értékét, ezért megszüntették a magánszemélyek által beadott ezüstből történő pénzverést, kizárólag az államilag bányászott ezüstből lehetett pénzt verni. Európa országai egymás után tértek át az arany­alapú pénzrendszerre, így az ezüst az Osztrák–Magyar Monarchiába áramlott. A megoldást csupán az arany­alapú korona pénzrendszer bevezetése hozta el 1892-ben.

Már 1864-ben megnyitotta kapuit a Pesti Áru- és Értéktőzsde, 1867-ben már 130 takarékpénztár 33

és 5 bank működött az országban. 1878-ban az Osztrák Nemzeti Bank átalakult Osztrák–Magyar Bankká, amelynek közös bankjegyei 1880-tól jelentek meg. Képük hűen tükrözte a korszak kettősségét: egyik oldala német nyelvű volt az osztrák címerrel, a másikon a magyar címer mellett magyar motívumok szerepeltek.

Annak ellenére, hogy a fejlődést időnként válságok akasztották meg, az 1867-es kiegyezést követő fél évszázad egyike volt a magyar gazdaság sikertörténeteinek: elmaradott agrárországból a 20. század elejére fejlett élelmiszeriparral rendelkező és intenzív export­tevékenységet folytató agráripari országgá vált.

A MIKOR 8 FORINT 20 FR ANKOT ÉRT Köztudott, hogy már jóval az euró bevezetése előtt történtek próbálkozások a több országot is magába foglaló, nagyobb földrajzi területeken átívelő, egységes pénzrendszerek bevezetésére. Az újkorban ilyennek számított például a tallér, amelyet számos országban vertek közel hasonló minőségben, így mondhatni csereszabatosak voltak, de hasonló volt a német nyelvterületen létrehozott – korábban már említett – konvenciós pénzrendszer is.

Az európai valuták értékének összehangolására tett egyik legfontosabb kísérletet azonban a Franc­ia­ország vezetésével 1865-ben létrehozott Latin Monetáris Unió, egyszerűbben Latin Éremunió, eredeti nevén Érme­egyezmény (Convention Monétaire) jelentette, amely akár az euró korai előképének is tekinthető.

8 forint címletű aranyérme, Körmöcbánya, 1870

Amint a neve is mutatja, az alapító országokban, így Franciaországban, Belgiumban, Olaszországban és Svájcban az újlatin nyelvek valamelyikét beszélték.

Görögország 1868-ban csatlakozott az unióhoz, így az formálisan öt tagországból állt. Az éremunió alapjául a francia frankrendszer szolgált, a felek célja az államok különböző pénzérméinek egységesítése volt: az arany- és ezüstpénzek súlyát, nemesfémtartalmát, átmérőjét, címleteit és árfolyamát hangolták össze.

Nem szabályozták azonban a papírpénzek és a színesfém érmék kibocsátását, sőt, mindenki maga választhatta meg az éremképet, de akár a valutanem elnevezését is: ennek következtében ezek a pénzek Itáliában lira, Görögországban drachma néven kerültek forgalomba. Az aranyak 100, 50, 20, 10 és 5, az ezüst­pénzek 5, 2, 1 fél és 0,2 címletekben készültek. A tagállamok kötelezték magukat, hogy az egymás országában kibocsátott ezüst váltópénzeket magán- és pénztári forgalomban egyaránt elfogadják, illetve átváltják.

75a éforint ves

Voltak aztán olyan országok, amelyek nem csatlakoztak formálisan az unióhoz, ugyanakkor átvették magát a pénzrendszert, és azzal megegyező pénzláb alapján verték arany- és ezüstpénzeiket. Ilyenek voltak Spanyolország, Bulgária, Románia, Szerbia, Montenegró, San Marino, a Pápai Állam és a tengerentúlon Venezuela.

34

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

A kifejezetten kereskedelmi célú aranypénzek tekintetében még ennél is szélesebb kör jött létre: Németország, Hollandia és a skandináv államok arany­ pénzeik pénzlábát szintén ehhez igazították. A Latin Éremunió hosszú évtizedeken virágzott, hivatalosan Belgium 1926-os visszalépésével ért véget az akkor már csak névleg működő pénzügyi szövetség.

Magyarországon ebben az időben ezüstalapú pénzrendszer, az osztrák értékű forint volt érvényben, amely fő értékpénzének az ezüstből készült 1 forintos számított, de természetesen folyt aranypénzverés a hagyományos dukát címletben, ám nem minden évben és igen alacsony példányszámban.

Az Osztrák–Magyar Monarchia formálisan ugyan soha nem csatlakozott az unióhoz, ám 1867-ben megegyezés született a két fél között egymás arany­pén­ zeinek elfogadásáról. Ausztria–Magyarország ebben kötelezte magát, hogy 1870. január 1-jétől a Latin Éremunió szabványának megfelelő arany­pénzeket fog verni. Rögzítették a váltószámot, miszerint 1 forint 2,5 frankkal egyenlő. A javaslatot a magyar ország­ gyűlés 1869 októberében, az osztrák parlament 1870 márciusában emelete törvényerőre, és megkezdődhetett a 8 forint = 20 frank és 4 forint = 10 frank címletű érmék verése.

Magyarországon 1870 és 1892 között a körmöcbányai, 1870–1871-ben a gyulafehérvári verde készítette ezeket a pénzeket. A forint és a frank közötti átváltási arány értelmében az aranypénzeken mindkét címletet feltüntették, ami egyedülálló jelenségnek számított térségünkben.

35

A Latin Éremunió pénzlábához illeszkedő aranypénzek 900 ezrelékes finomságban készültek, a 8 forintosok (= 20 frank) 6,45 g, míg a 4 forintosok (= 10 frank) 3,22 g nyerssúlyban.

Az aranypénzek előlapját FERENCZ JÓZSEF I K A CS ÉS M H S D O AP KIR (Ferenc József Isten keg yelméből ausztriai császár és Mag yar-, Horvát-, Szlavón-, Dalmát­országok apostoli királya) köriratban I. Ferenc József osztrák császár és magyar király portréja díszítette, alatta a vállszelvényben a körmöcbányai (KB) vagy a gyulafehérvári (GYF) verdére utaló jeggyel.

A hátlapon MAGYAR KIRÁLYSÁG köriratban a koronás magyar középcímer látható: alappajzson Horvát­ország, Dalmácia, Szlavónia és Erdély címe­ rei, szívpajzsban a magyar kiscímer. A címer két oldalán az értékjelzés került feltüntetésre frankban (Fr.), illetve forintban (Frt.), a verési évszám a köriratban kapott helyet.

Magyarországon a 8 és 4 forint címletű aranyak kibocsátása 1892-ben ért véget, amikor az ország áttért az aranyalapú korona pénzrendszerre, és megkezdődött a 10 és 20 korona értékű aranypénzek kibocsátása.

Gyulafehérvári és körmöcbányai veretű 4 forintosok, 1870

A M AGYAR EZÜSTFORINT Az Osztrák Császárság, illetve kapcsolt része, a Magyar Királyság 1857-ben kötötte meg a Német Vám­ unió országaival a bécsi egyezményt, amel�lyel a birodalom áttért a szintén ezüst alapú osztrák értékű forintra, amely már decimális alapon nyugodott és 100 krajcárra oszlott. A pénzverési alapsúly az 500 grammos vámfont lett, ebből 30 tallért vagy 45 forintot vertek. Ekkor jelentek meg tehát Magyarországon az első olyan ezüst 2 és 1 forintosok, amelyekre már konkrétan rá is volt írva a címlet FL formában.

Pénz­lábuk szerint 900 ezrelékes ezüstből készültek, az 1 forintos 11,11 g színezüstöt tartalmazott, míg a nyerssúlya 12,345 g lett. Az 1867-ig Magyarországon vert ezüstforintok semmilyen nemzeti jellegzetességet nem árultak el, köriratuk latin nyelvű volt, előlapon Ferenc József portréjával, hátlapon az osztrák címerrel.

I. Ferenc József nevére a körmöcbányai verdében 1868-ban készült ezüst 1 forintos

75a éforint ves

Az 1867. évi kiegyezést követően azonban újra magyar nyelvű feliratok kerültek a pénzekre, az ezüst egyforintosok is új külsőt kaptak. Az előlapot továbbra is I. Ferenc József császár és király portréja díszítette, a hátlapon viszont a kétrészű magyar címer kapott központi szerepet, amely fölé két lebegő angyal tartotta magyar Szent Koronát, a címer alá 1 F értékjelzés került. Alapvető változásnak számított továbbá, hogy bő száz év után újra visszakerültek az ősi magyar verdejegyek a pénzekre, amelyek használatát még Mária Terézia szüntette meg. Ettől kezdve a Körmöcbányán vert darabokat KB, a gyulafehérváriakat GYF jegy jelölte. Ez utóbbit csupán 1871-ig, hiszen a gyulafehérvári pénzverde több évszázados működés után ekkor végleg bezárta kapuit.

1870-ben változott a hátlapi éremkép, a magyar kiscímert felváltotta a középcímer: a négy részre osztott alappajzsra Horvátország, Dalmácia, Szlavónia és Erdély címere került, szívpajzsba a magyar kiscímer.

Változott a címlet megjelölése is, ettől kezdve az Frt rövidítés jelölte a forintot.

1882-től ismét változott a címer formája, illetve az értékjelzés rövidítése a manapság is használt Ft lett, majd 1890-ben újra átalakult a hátlapi címer: az alappajzson Dalmácia, Horvátország, Szlavónia és Erdély címerei mellé felkerült Fiume város címere 36

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

is, a vörös mezőben kék bélésű és kék szalagos hercegi korona alatt álló kiterjesztett szárnyú, balra néző kétfejű sas, amely jobb lábával sziklán áll, bal lábát a sziklán fekvő hosszúkás, szájával balra fordult barna korsón tartja, amelyből víz ömlik a szikla alja felé.

Az ezüst egyforintosok verése egészen 18 92-ig folyamatos volt, mígnem ekkor az Osztrák–Magyar Monarchia átállt az aranyalapú koronarendszerre. Beszüntették tehát az ezüstforintosok verését is. Szerencsére a körmöcbányai verdében gondoltak a numizmatikusokra, a gyűjtőkre és a muzeológusok­ra, mivel az utolsó kivert példányt betették egy át­látszó kapszulába és négy viaszpecséttel rögzítették. A darabot jelenleg is a Magyar Nemzeti Múzeum Érem­tá­rá­nak egyik különlegességeként tartjuk számon.

I. Ferenc József osztrák császár és magyar király koronázási díszben, 1867

I. Ferenc József 1858-ban vert 1 forint címletű ezüstpénze, az előlapon a vállszelvény alatt lévő B betű a körmöcbányai verde jegye

Körmöcbányán vert 1 forint címletű ezüstpénz 1870-ből

1890-től kezdődően a forintok hátlapján lévő címerábrázolás kibővült Fiume város címerével

37

Az utolsó Körmöcbányán vert ezüstforint, 1892

A Z OSZTR ÁK– M AGYAR MONARCHIA FORINT BANKJEGYEI Az 1867-es kiegyezés nem hozott azonnal változást a jegybank működésében, mivel az Osztrák Nemzeti Bank 1866-ban lejárt szabadalmát, amelyet Magyarország is elfogadott, éppen akkor újították meg tíz évre. A jegybank harmadik szabadalma a papírpénzek fedezetére vonatkozóan előírta, hogy a pénzjegyforgalom 200 millió forintot meghaladó részét kötelező nemesfémmel fedezni. Az előírásoknak megfelelően az ércfedezetnek nagyobb részt ezüstből kellett állnia, azonban az 1870-es években az arany növekvő valutapolitikai jelentősége miatt a jegybank fokozatosan növelte aranykészletét. A harmadik szabadalom alatt nem került forgalomba újabb bankjegy, mivel egyrészt a korábbi bankjegyek forogtak, másrészt pedig az 1866-os államjegyek bankjegyekre való becserélése volt a jegybank egyik fő feladata.

Az Osztrák Nemzeti Bank 1877-ben lejárt szabadalmát követően Magyarország végre érvényesíthette a jegybankkal kapcsolatos alkotmányos jogát. Az 1878. évi XX. törvénycikk meghozta az Osztrák–Magyar Monarchia dualisztikus jellegének megfelelő megoldást, vagyis az Osztrák Nemzeti Bank átalakult Osztrák–Magyar Bankká, és mindkét államalkotó féltől tíz évre szabadalmat kapott. A bank kormányzóját az osztrák és a magyar pénzügyminiszter közös előterjesztésére nevezte ki az uralkodó. Bécsben és Budapesten egy-egy főintézet létesült önálló igazgatósággal, egy-egy alkormányzóval az élükön.

A Császári és Királyi Közös (Birodalmi) Központi Pénztár 1 forintos államjegye, 1888. július 1.

75a éforint ves

A bankjegyeknek fémpénzre való beváltási kötelezettségét természetesen az Osztrák–Magyar Bank szabadalma is tartalmazta, de a gyakorlatban az államjegyek teljes körű bevonásáig ez a szabály nem érvényesülhetett. Erre az időszakra esett az Osztrák– Magyar Bank első bankjegyeinek a megjelenése.

1880. május 1-jei keltezéssel 1881-ben kerültek forgalomba a 10, 100 és 1000 forintos címletek, amelyek felváltották az Osztrák Nemzeti Bank kibocsátásait.

Ezzel párhuzamosan még nem szűnt meg az államjegyek forgalma. Az 1880-as években a Császári és Királyi Birodalmi Központi Pénztár államjegyei 38

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

A Császári és Királyi Közös (Birodalmi) Központi Pénztár 5 forintos államjegye, 1881. január 1.

tovább növelték a forgalomban levő papírpénzek mennyiségét, megjelenésük sorrendjében az 5, az 1 és az 50 forintos címletek.

1867 után mind a bankjegyek, mind az államjegyek jó minőségű papírra, újfajta réznyomásos eljárással készültek, ami lehetővé tette a korábbiakhoz képest egy árnyalatosabb, tónusosabb rajzolat megjelenítését mindkét oldalon. Az állam dualista jellegének megfelelően a pénzjegyek egyik oldalára német, a másik oldalára magyar nyelvű szöveg került, ugyanazzal az ábrázolással.

Az Osztrák–Magyar Bank 1888-ban életbe lépett második szabadalma új szabályokat tartalmazott a papírpénzek forgalomba hozataláról. Egyrészt ettől fogva a jegybank beszámíthatta a nemesfém­ fedezetbe az aranyvalutára szóló külföldi fizetőeszközöket (devizákat), másrészt, ha a bankjegyforgalom nemesfémmel nem fedezett része meghaladta az előírt mértéket, azután 5%-os bankjegyadót kellett fizetni. Erre az időszakra esett, hogy az Osztrák– Magyar Monarchiá­nak az ezüstalapú pénzrendszerről át kellett állnia az aranyalapúra, mivel a nagy kapacitással termelő amerikai ezüstbányák miatt az 1870-es évek végére lement az ezüst ára, és a monarchia ezüstérmeinek az értéke magasabb lett, mint a bennük levő ezüst értéke. 1892-től az új aranyalapú 39

pénzrendszerre való áttérés kapcsán az a szerep jutott az Osztrák–Magyar Banknak, hogy stabilizálja az új valuta árfolyamát a többi aranyalapú valutához képest. A harmadik, 1900-ban kezdődő szabadalom idején kezdődött el az új pénznemre, a koronára szóló bankjegyek kibocsátása.

100 forintos bankjegy, 1880. május 1.

A korszak papírpénzeinek egészen 1918 -ig a kék volt a jellemző színe, mivel a különféle fényképészeti eljárással készült hamisítványokkal szemben ez a szín volt a „legellenállóbb”. Ennek a színezésnek is köszönhető, hogy az 1880-as években kibocsátott papírpénzek 1903-ig forgalomban maradtak.

FORINT EMLÉKPÉNZEK A 19. SZÁ ZADBÓL Érme és érem, esetleg emlékérme vagy emlékpénz, illetve forgalmi érme emlékváltozata… Játék a sza­ vakkal, gondolhatnánk, pedig ezek az apró sze­ mantikai különbségek komoly jelentőséggel bírnak.

A 19. század elejéig a fémből készült fizetőeszközö­ ket általában pénznek hívták, néha régiesen monétának, az ezekre formában és anyagban egyaránt hasonlító, viszont a fizetőeszközként nem haszná­ latos darabokat, más célú numizmatikai emlékeket rendszerint medalnak. Egy korai, 1794-ben készült magyar nyelvű numizmatikai munkában, Keresz­ tesi József szalacsi prédikátor kéziratában egyenesen az emlékeztető pénz elnevezést kapták, amely kifejezés remekül kifejezi készítésük célját: valamilyen törté­ neti, politikai stb. esemény megörökítése a numiz­ matika eszköztárával.

A nyelvújítás korában alkotta meg valaki az érme (ér + me) kifejezést, majd hamarosan megjelent ennek változata, az érem szó is, az 1851-ben kiadott a Legújabb szavak című könyvben többek között egyaránt megtalál­ hatók az érem, éremtan és éremtár kifejezések. Mindeköz­ ben a ma használt emlékérem (Medaille, Denkmünze) szinonimájaként a medál, emlékpénz kifejezéseket használták, egy időben feltűnt a fémer elnevezés is (fém + címer), de ez utóbbi végül nem nyert teret.

A század végére már kezdtek különbséget tenni a hivatalos terminológiában is: a koronaérték megálla­ pításáról szóló 1892. évi XVII. törvénycikkben már következetesen érmének hívták a forgalmi pénzeket.

Jelenleg is ez a szigorú különbségtétel jellemzi a szó­ használatot: a (pénz)érme (tsz. érmék) az a hivatalos fizetőeszköz, amelyet a jegybank (Magyar Nemzeti Bank) bocsát ki, értékét szavatolja, rajta megtalál­ hatók a kötelező formai elemek. Az (emlék)érem (tsz. érmek) viszont bárki által készíthető.

A selmecbányai II. József altáró elkészültére kiadott ezüst 1 forintos emlékérme és ennek arany változata, 1878

75a éforint ves

Annak ellenére, hogy a szabatos terminológia vi­szony­ lag későn alakult ki, a két műfaj, mióta egy­más mel­ lett léteznek, stilisztikailag mindig is elvált egy­mástól.

Magyarországon a pénzverés ezer évre nyúlik vissza, az emlékérmek készítése viszont csak a középkor végén, az újkor elején kezdődött. Jelenleg a Magyar Nemzeti Bank három változatban bocsát ki forint címletű 40

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

Ferenc József és Erzsébet esküvőjére vert 2 forint címletű emlékpénz, 1854

Ferenc József és Erzsébet ezüstlakodalmára vert emlékpénz, 1879

2 Vereinsthaler címletű emlékpénz a Déli Vasút megnyitására, 1857

A kuttenbergi bányák megnyitására kiadott 2 forint címletű emlékpénz, 1887

érméket: a forgalmi érmék mellett emlékérméket és forgalmi érmék emlékváltozatait egyaránt gyártja megbízásából a Magyar Pénzverő Zrt. Ennek a gya­ korlatnak a kezdetei a 19. századba, I. Ferenc József osztrák császár és magyar király korába nyúlnak vissza. Ekkor készültek elsőként emlékpénzek a biro­ dalom területén.

kifejezést takar, amelynek lényege, hogy a völgyek aljából, a hegyek lábánál víztelenítő tárókat (ún. altá­ rókat) indítottak a hegy gyomra alá, amelyek több­ nyire szintesek vagy enyhe lejtésűek voltak. A fel­adata az volt, hogy a felette elhelyezkedő területről a vizet összegyűjtse és elvezesse. Építésük igen költséges volt, és mivel belőlük hasznosítható érc ritkán került elő, több bányavállalkozónak kellett összefognia, hogy együtt finanszírozzák a kiépítését. Habár majd minden bányavidéken megtaláljuk eze­ket a műveket, a legnagyobb ilyen jellegű alkotásnak a selmecbányai II. József altáró számított, amelyet közel 100 éven át építettek. Több ága van, hossza meghaladta a 16 kilo­ métert. Befejezésekor Selmecbányán nagy ünnepsé­ get rendeztek, amelyen maga Ferenc József császár és magyar király is megjelent.

A legkorábbi, 2 forint címletű emlékpénzt Ferenc József és Erzsébet esküvőjére verték 1854-ben, majd a következő, 2 Vereinsthaler (korabeli magyar nevén „egyleti” tallér) címletű ezüstpénz a Déli vasút meg­ nyitására készült 1857-ben, majd 1879-ben I. Ferenc József és Erzsébet ezüstlakodalma alkalmából emlék kétforintost adtak ki, amelyen a peremirat kétnyelvű, ezért akár közös kiadásúnak tekinthető. 1887-ben a kuttenbergi (ma: Kutná Hora, Csehország) bányák újranyitása alkalmából készült 2 Gulden, azaz magya­ rul forint címletű emlékpénz előlapja megegyezik a forgalmi pénzekével, míg a tematikai oldalon a kutten­bergi Szent Borbála-templom látható, alatta bányászcímer, keresztezett ék és kalapács, két oldalt MDCCCLXXVII évszám. Felül az értékjelzés és az ezüst­tartalom, rendhagyó módon, betűvel szere­ pel: DVO FLOR és ARG PVRI, vagyis két forint és tiszta ezüst.

Magyar szempontból a legfontosabb Ferenc József kori emlékérme kibocsátására 1878-ban került sor, mégpedig a selmecbányai II. József altáró átadása alkalmából. Az altáró egy speciális bányászati szak­ 41

A nevezetes eseményre természetesen emlékérmék is készültek forint címletben, azokkal megegyező pénzláb alapján. Előlapon a királyt megnevező kör­ iratban az uralkodó portréja látható, alatta a vállszel­ vényben KB betűk, a körmöcbányai verde jegye, a hátlapon a tematikát megnevező körirat, középen vízszintes sorban a munkálatok megkezdésének és befejezésének (1782/1878) időpontja. Az érmék három különféle fémből is elkészültek: réz­ből, ezüst­ ből, illetve néhány példányt aranyból is levertek.

Az arany változatból jelenleg csupán két példány ismert a világon, az egyiket a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtára őrzi, a másik 2018-ban egy prágai árverésen 440 000 eurós leütési áron kelt el.

WEKERLE SÁNDOR ÉS A SÁNTA VALUTA Az Osztrák–Magyar Monarchia tagországaiban, így a Magyar Királyságban az aranyalapú korona­ rendszer bevezetésére Wekerle Sándor pénzügymi­ niszter javaslatára került sor 1892-ben. A korona­érték megállapításáról az 1892. évi XVII. törvénycikk ren­ delkezett, amelynek értelmében 1 korona 100 fillért ért. Értékét az aranyhoz kapcsolták, egy kilo­g ramm színarany 3280 koronát ért. Az új pénzrendszer azonban nem lett tisztán aranyalapú, mivel az aranykoronák, illetve az ezüstből és színesfémből készült váltópénzek mellett még 1900-ig hivatalosan is tovább élhetett a korábban vert ezüst egyforintos értékpénzek használata. Ez az oka annak, hogy már a kortársak is „sánta” valutának csúfolták ezt a félig arany-, félig ezüstalapú pénzrendszert. Ennek követ­ keztében a köznép, bár a pénz elnevezése korona volt, még évtizeden át forintban számolt.

Wekerle Sándor, az alkimista

75a éforint ves

Az új pénzrendszer legértékesebb érméi az aranyból vert 10 és 20 koronások voltak, két évben (1907–1908) kivételesen 100 koronás is készült. A törvény szerint egy kilogramm 900 ezrelék finomságú aranyból 295,2 darab 10 koronást kellett verni, így a 19 mm átmérőjű darab nyerssúlya 3,3875338 g, színsúlya 3,04878 gramm lett.

A bankjegyek közül először 1900-as dátummal két kisebb címlet, a 10 és a 20 koronás, majd 1902-es dátummal az 50, a 100 és az 1000 koronás került for­ galomba. Leghosszabb ideig az 1000 koronás for­gott 1903 és 1921 között, míg a kisebbekből újabb címle­ teket bocsátottak ki még a jegybank harmadik szaba­ dalma idején, egy 10 koronást 1904-es, egy 20 koro­ nást 1907-es és egy 100 koronást 1910-es dátummal.

Ezek a több színnyomásos, pirosas árnyalatokkal kevert kék színű bankjegyek már az Osztrák–Magyar Bank papírpénzeinek fő megjelenési típusát képvi­ selik, amelyeket azután a jegybank negyedik sza­ badalma (1911–1917) alatt további kibocsátások követtek, így 1912-ben a 100 koronás, 1913-ban a 20 koronás és 1916-tól a 10 és 50 koronás bankjegyek.

A kibocsátást meghatározó előírások alig változtak, vagyis a bankjegyek kétötöd része mögött nemesfém­ fedezet állt, azon túl pedig olyan bankszerű fedezet, amelybe a leszámítolt váltókat és háromhavi lejáratú, 42

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

zálog ellenében folyósított, úgynevezett lombard­ köl­ csönöket foglalta magába. A bankjegyadóval kap­ csolatos kontingenst felemelték, az addigi 400 millió korona helyett 600 millió korona forgalomban levő bankjegy után kellett azt megfizetni. Az európai poli­ tikai konfliktusok már az első világháború kitörése előtt éreztették hatásukat a jegybank működésére.

Az infláció növekedése miatt a pénzjegyforgalom 1924 közepén már elérte az 1455 milliárd koronát, a válságot csak külső pénzügyi segítséggel lehetett felszámolni. Az államháztartás egyensúlyának hely­ reállítását végül az a 250 millió aranykorona összegű kölcsön tette lehetővé, amely a Nemzetek Szövetsége (másképp: Népszövetség) államaitól érkezett.

100 koronás bankjegy, 1902. január 2.

20 koronás bankjegy, 1907. január 2.

Az évtizedeken keresztül 4%-on állandósult hivata­ los kamatláb 1910-ben 5%-ra, majd 1912-ben 6%-ra emelkedett, míg az 1910-ig állandóan növekvő arany­ készlet onnantól fokozatosan csökkent. 1914-ben, a világháború kitörésekor felfüggesztették a bankjegy­ mennyiség kétötödére vonatkozó nemesfém­fedezeti előírást, ezzel egyidejűleg a nemesfémpénzek eltűntek a forgalomból. A váltópénzhiány megelőzésére 1914ben 2 koronás, 1916-ban pedig 1 koronás bankjegye­ ket hoztak forgalomba. Az 1917-ben kibocsátott újabb 2 koronás bankjegy már a jegybank utolsó, negyedik (1917–1919) szabadalma alatt készült. Mivel az 1914 és 1918 között összesen nyolc alkalommal kibocsátott hadikölcsönkötvények és más erőforrások sem bizo­ nyultak elegendőnek a háború finanszírozásához, elkezdődött az infláció, amely a korona fokozatos rom­ lását hozta magával. 1916 elején Zürichben a háború előtti árfolyam kétharmadán jegyezték a koronát, a háború végén már csak egyharmadán, miközben a jegybank aranykészlete folyamatosan apadt.

Ennek keretében az Angol Bank 4 millió font ster­ ling előlegével létrejött az önálló magyar jegybank, a Magyar Nemzeti Bank. Ez az összeg lehetővé tette az új jegybank szükséges nemesfémfedezetének meg­ teremtését. A népszövetségi kölcsönnel sikerült meg­ fékezni az inflációt, és 1925-ben megszületett az új aranyalapú pénznem, a pengőérték bevezetéséről szóló törvény.

43

I. Ferenc József koronázásának negyvenedik évfordulójára kibocsátott jubileumi 100 koronás, hátlapján a koronázási jelenettel, 1907

A MAGYAR NUMIZMATIK AI TÁRSULAT ÉS A PENGŐ(FORINT) Magyarország fennállásának több, mint ezeréves története során viszonylag ritkán fordult elő, hogy egy civilszervezet érdemben tudott befolyásolni kormányzati, főleg pénzügyekre vonatkozó döntéseket.

Ennek egyik remek – ha nem az egyetlen – példáját jelentette a Magyar Numizmatikai Társulat szerepvállalása 1925-ben, amely két évtizedre meghatároz­ta nemzeti valutánk elnevezését.

Az 1926-os forgalmi tízpengős, 1926

Ezer máriás papírpénz tervezete, 1922

75a éforint ves

Hét évvel az első nagy háború befejezése, és öt évvel az ország számára tragikus trianoni békeszerződést követően – sok más téma mellett – egy központi kérdés tartotta lázban a közvéleményt: mi legyen a régi koronát felváltó új valuta elnevezése? A sajtó naponta cikkezett ebben a témában, sőt, a helyzet komolyságát jelzi, hogy még a kor szatirikus napilapja, a Borsszem Jankó is szentelt a témának néhány flekket.

Nyilvánvaló volt, hogy az új nemzeti valuta értékét, a gazdasági életben betöltött szerepét nem amatőrök és civilek, hanem közgazdászok és más gazdasági szakemberek fogják meghatározni a nemzetközi pénzügyi folyamatok mentén, de ebből a lakosság számára legfeljebb az csapódott le: miként hívjuk majd azt az új pénzt, amit akár bankjegyben, akár érmében leteszünk a sarki fűszeres pultjára?

Ekkor már rengeteg elnevezés felmerült a köztudatban: turul, turán, tallér, schilling, libertás, garas, korona, forint, denár, hogy csak néhányat említsünk, sőt 1922-ben már egy konkrét pénztervezet is készült máriás címlettel. Ebben a felfokozott tudatállapotú közegben döntött úgy az 1901-ben alapított Magyar Numizmatikai Társulat vezetősége, hogy beszáll a ringbe, és összeállít egy memorandumot, amelyet vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre doktor, újságíró, lapszerkesztő és egyben országgyűlési képviselő útján juttattak el a pénzügyminiszternek.

A Magyar Numizmatikai Társulat 1925. május 14-én tartott választmányi ülésén foglalkozott először az üggyel, majd június 18-án újra visszatért 44

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

Részlet a Nemzeti Ujság 1925. július 9-i számából

rá, és az elhangzott javaslatok alapján memorandumot dolgozott ki. A memorandumot teljes egészében közreadta a Numizmatikai Közlöny 1926-ban megjelent 23–24 (1924–1925) évfolyama.

A Zimmermann Lajos dr. által jegyzett cikk „Az új magyar pénzegység elnevezése” címen jelent meg, amelyben sorban végigvette az összes szóba jöhető pénzelnevezést, mindegyikről elmondva, milyen elő­ nyei és hátrányai lehetnek, és melyek azok, amelyeket mindenképpen ki kell zárni. Idézzünk néhány mondatot a memorandumból: „Hazánk történelmi múltjába vis�szatekintve, a már egyszer használt pénzelnevezések közül vajjon melyiket lehetne átvenni? A „forintot“ végtére lehetne, de az is legalább két- akkora pénznemet jelent, mint a korona jogutódja, az új pénznem tehát a tallér elnevezés hibájába esik.”

Vagyis már 1925-ben felmerült, hogy a bevezetésre kerülő valuta elnevezése a „forint” legyen, az a név, amely akkor már évszázadok óta szerepelt a magyar lakosság köztudatában. De végül a Magyar Numizmatikai Társulat nem erre tette le a voksát, hanem a pengőre. „Legvégére hag ytunk még eg y elnevezést, amely talán szokatlan, de a magunk részéről a legszerencsésebbnek tartjuk. Ez a pengő. A pengőforint a XIX. század derekán már mint hivatalos név szerepelt, az ú. n. váltó- vag y scheinforinttal szemben. A köznyelv elhag yta a forintot és pengőnek nevezte el rövidítve a pénzeg ységet és még a hetvenes, nyolcvanas években is nag yon elterjedt volt ez az elnevezés, a már nem „pengőforint“, hanem eg yszerű papírforintok elnevezésénél is. A pengő elnevezés kifejezésre juttatná a mai papírpénz-világ után azt az örömérzést is, hog y a nép közé a sok bankjeg y után ismét pengő ércpénz kerülne. Előnye továbbá az, hog y mag yar, nemzeti és újszerű. Azt hisszük, hog y ezzel a közfelfogás hamar megbarátkoznék s nemzeti irányban dőlne el új valutánk elnevezésének fontos kérdése. A kisebbik pénznem elnevezésénél jobbat nem tudnánk ajánlani ma, mint a fillért.”

45

Zimmermann Lajos

Végül a Magyar Numizmatikai Társulat javaslata került elfogadásra, így a valutaegység megnevezése a pengő, századrésze pedig a fillér nevet kapta.

Az 1926-ban bevezetett fizetőeszköz kereken 20 évet ért meg, mígnem 1946-ban ezt váltotta fel jelenlegi valutánk, a forint.

Részlet a Borsszem Jankó 1925. július 19-i számából

A PENGŐ HIPERINFL ÁCIÓJA

Utcaseprő takarítja az elértéktelenedett pengő bankjegyeket 1946 nyarán

75a éforint ves

Magyarországon a II. világháború végére jelentős méreteket öltött az infláció, amelyet elsősorban az ország hadszíntérré válása, a nyomában járó pusztítás, a javak tekintélyes részének külföldre, Németországba, illetve a Szovjetunióba hurcolása mélyített el. A nyugatra menekítés során került Ausztriába a Pénzverde és a Magyar Nemzeti Bank nemesfémtartaléka is, amely 35 tonna aranyat tartalmazott.

A háborús károk összegszerűen 22 milliárd békebeli pengőre rúgtak, amely a nemzeti vagyon 40%-át jelentette. Az 1945 nyarán újra megindult bankjegykibocsátás címletei a rohamosan növekvő inflációhoz igazodtak. Az 1926-os nyomólemezekkel készült 50 és 100 pengősök képezték a legkisebb címleteket, majd elkezdődött a magasabb címletek kibocsátása is: az 500 pengős júniusban, az 1000-es júliusban, a 10 000-es októberben, a 100 000-es decemberben jelent meg. Ezzel egyidejűleg a fémpénzek forgalmát megszüntették. Az infláció megfékezésére tett kísérletként 1945 decemberében úgynevezett bankjegydézsmát vezettek be, vagyis az 1000-es, a 10 000-es és 100 000-es bankjegyekre az adott címlet háromszorosáért megvásárolható bélyeget kellett ragasztani.

A bélyeg nélkül maradt bankjegyeket 1945 végén kivonták a forgalomból. Az államháztartás nagy méretű hiánya miatt egyre nagyobb címletek jelentek meg 1946 első hónapjaiban. 1945. november 16-i keltezéssel, de csak 1946 februárjában jelent meg az 1 millió pengős, majd áprilisban a 10 millió pengős.

Ezt követte 1946. március 18-i keltezéssel április végén a 100 millió pengős, majd május közepén az 1 milliárd pengős címlet. A bankjegyek gyors kivitelezése miatt korábbi pénzjegyterveket is felhasználtak.

Az 500-as, az 1000-es és a 10 000-es gyártásához Helbing Ferenc korábbi pénzterveit használták fel, a többi címletet Horváth Endre tervezte, azonban az 1 millió és a 100 millió pengőshöz Helbing 1926-os 20, illetve 10 pengős bankjegyét tervezte át. A pénz elértéktelenedése, a rohamos áremelkedés miatt egyre magasabb címletű bankjegyek készültek, amelyeket a számolás megkönnyítésére 6 nullával egyszerűsítve milpengő néven hoztak forgalomba címleteket 1946. május 27. és június 27. között, majd július 1. és július 11. között 12 nullával egyszerűsítve úgynevezett B.-pengőket (bilpengő) bocsátottak ki. A hiperinflá46

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

Inflációs világrekord Hiperinfláció alatt azt a szélsőségesen nagy inflációt értjük, amikor az árszínvonal-emelkedés meghaladja a havi 50%-ot. Magyarországon 1945 júliusában kezdődött és 13 hónapon keresztül tarolt, a havi infláció megközelítette a 41 900 billió (4,19 × 1016) százalékot, az árak 15 óránként duplázódtak. A magyar inflációs világrekordot mind a mai napig egy országnak sem sikerült felülmúlnia. A közelmúltban legjobban Zimbabwe közelítette meg 2008 novemberében, de végül nem döntötte meg az 1946-os magyar rekordot. ciós bankjegyekhez a májusig kibocsátott inflációs címletek nyomólemezeit használták fel. A legmagasabb elkészült címlet az 1 milliárd bilpengő lett, amely már nem került forgalomba, míg a többi milpengős és bilpengős 1946. július 31-ig maradt forgalomban.

Az infláció megfékezésére a kormány még 1946 elején bevezette az úgynevezett adópengőt, mint számolási egységet, amellyel azt kívánták elérni, hogy az államháztartás kezeléséhez legyen egy a napi változásoktól független állandó érték. Az adópengő indexszámát a rendes, úgynevezett simapengőhöz képest 1946. január 1-jétől naponta megállapították a kiskereskedelmi árak adatainak begyűjtése alapján.

1946 áprilisától kezdve júliusig hetenként nagyságrendekkel ugrott meg az adópengő-simapengő index, és július 27-én elérte a 200 1019 értéket. 1946 májusában a kormány adópengőre szóló adójegyeket nyomtatott 10 000, 50 000, 100 000, 500 000 és 1 000 000 adópengős címletekben, amelyek május 30. és július 31. között maradtak forgalomban, majd július végén megjelentek a 10 és 100 milliós adópengősök,

amelyek szeptember 30-ig voltak érvényben. Miközben a pénzhasználat helyett egyre jobban virágzott a cserekereskedelem és a fizetés megbízható eszköze az arany lett, a naponként kibocsátott újabb és újabb címletek sokasága utcai szemétté vált a napok végére.

Az eredetileg a közadók lerovására kibocsátott adójegyek június 23-tól törvényes fizetőeszközökké váltak, és július folyamán kiszorították a simapengőket.

A pengő pénzrendszer végnapjaiban a vásárlóerő tekintetében 1 eredeti aranypengő 1 quintillió (1030) inflációs pengőnek felelt meg.

Az infláció nagyságára jellemző, hogy az új valuta, a forint bevezetésekor 47,4 kvadrillió pengő értékű sima pengő volt forgalomban, amely a rendeletben meghatározott átszámítási kulcs szerint (1 Ft = 4 × 1029 pengő) 0,01 fillérnek felelt meg, tehát gyakorlatilag semmit nem ért. 1946. augusztus 1-jén jött a forint. A pengő és a forint átváltási aránya: 400 kvadrilliárd pengőért (4 × 1029, ez a nagyon nagynak tekintett Avogadro-szám majdnem milliószorosa) lehetett volna egy darab új egyforintos érmét kapni.

A legnagyobb címletű, de már forgalomba nem került bankjegy, az egymilliárd B.-pengős

47

A Z AR ANY VONAT A II. világháború utolsó hónapjaiban, amikor a szovjet csapatok már a fővárost fenyegették, megindult a menekülés nyugatra. Az ország legfontosabbnak tartott értékeit, így a Magyar Nemzeti Bank 25 kilogrammos téglákba öntött 30 tonnás aranykészletét, a jegybank teljes készpénzvagyonát, a pénzverde több tonnányi ezüstjét és alumínium lapkakészletét, a platina méter etalonrudakat, a magyar Szent Koronát, Mátyás corvináit, a Magyar Királyi Posta bélyeggyűjteményét, továbbá néminemű rejtélyes eredetű vagyontárgyat vagonokba raktak és elszállították a veszprémi bunkerbe. December 5-én a szovjetek elérték Siófokot, ami azonnali cselekvésre késztette a jegybank vezetőségét, így egy hét múlva indultak tovább a szerelvények az osztrák határ felé. Tarnay Edgár igazgatóhelyettes a visszaemlékezéseiben az ekkor szállított vagyon értékét 1 milliárd dollárra tette, amelyből „csupán” 33 milliót jelentett az aranytartalék, a többi 700 millió dollárt a kinyomtatott, de még forgalomba nem került bankjegyek tették ki.

Az értékek mellett a vonatok szállították a Magyar Nemzeti Bank több száz munkatársát és azok családtagjait, akik az MNB működésének folyamatosságát

Nyárádi Miklós államtitkár aláírja az aranytömbök átvételét a vagonban, Budapest, Keleti pályaudvar, 1946. augusztus 6.

75a éforint ves

A Magyar Nemzeti Bank aranytartalékát szállító teherautó

48

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

Amerikai és szovjet tisztek megbeszélése, amíg az aranyat szállító szerelvény mozdonycseréje folyik

kívánták szavatolni. Védelmüket egy század csendőr volt hivatott biztosítani. Az első vonat december 11-én érkezett meg a Sopron melletti Fertőbozra, ahol mínusz 20 fokos hideg várta őket. Hetekig rostokoltak itt hihetetlenül megterhelő körülmények között, majd 1945 januárjában indultak tovább Ausztriába, a végállomás a felső-ausztriai kisváros, Spital am Pyhrn volt.

Az értékeket a helyi bencés apátság templomának kriptájában helyezték el. Az aranyat tartalmazó faládák elé bankjegyekkel teli dobozokból építettek falat. A kripta ajtaját vaskos lakattal zárták le, amelynek a kulcsait két tisztviselő külön-külön őrizte. A védelmükre rendelt csendőrosztag váltott őrséget adott az ajtó előtt.

Az aranytartalék rejtekhelye természetesen nem maradhatott sokáig titokban, így nem csak a Vörös Hadsereg közeledése, hanem az arany megszerzését célzó próbálkozások is sok gondot okoztak a vezetőségnek, akiknek többször kellett segítséget kérniük a felső-ausztriai katonai parancsnokságtól a támadási kísérletek elhárítása érdekében. A német fegyverletételt követően egy német tisztekből álló csoport érkezett, hogy elszállítsa az aranykészletet, de a jegybank vezetése halogatással és eréllyel ellenállt a próbálkozásnak, majd úgy határozott, hogy követek útján értesítik az angol és amerikai csapatokat az arany hollétéről.

Végül 1945 május 7-én az amerikai egységek érkeztek meg elsőként Spital am Pyhrnbe. Azt, hogy jogos volt a szovjet ellenőrzéstől való jegybanki félelem, jelzi, hogy mindössze 40 kilométerre a településtől keletre húzták meg a szovjet és amerikai megszállási övezet határát. Az amerikai katonák őrséget adtak a magyarok mellé, május 12-én pedig a jegybanki közösséget 49

A magyar aranyrakományt amerikai gépkocsiról vonatra rakják

Két amerikai tiszt ellenőrzi az aranyszállító vagonok lepecsételését

maga George Patton tábornok is meglátogatta. 1945. május 14-én kezdődött meg a bepakolás Spital am Pyrhnben, majd másnap indult el a tizenhat katonai teherautóból álló konvoj Frankfurtba. Itt az MNB értékeit az amerikai főparancsnokság pénzügyi részlegénél, a Reichsbank páncéltermében helyezték el.

Az MNB vezetői júliusban követték a szállítmányt abból a célból, hogy felvilágosítást adjanak annak pontos tartalmáról és jelen legyenek a leltározásnál.

Egy évvel később, 1946 augusztusában innen indult el újra az Aranyvonat Budapest felé. Szállítmánya a jegybank korábban nyugatra szállított nemesfémkészlete volt, amelyet a Keleti pályaudvaron Nyárádi Miklós államtitkár vett át augusztus 6-án. Az augusztus 1-jén bevezetett forint pénzrendszer sikeréhez nagy­mértékben hozzájárult, hogy a fedezetét bizto­ sí­tó aranykészletet az amerikaiak visszaadták az országnak.

A Z MNB RÖVID TÖRTÉNETE „A Mag yar Nemzeti Bank létesítésének célja, leg főbb feladata: a pénz megbomlott jogrendjének helyreállítása.”

(Popovics Sándor, az MNB első elnöke)

Magyarországon először a 19. század elején fogalmazódott meg igény önálló központi bank létesítésre.

A reformkori országgyűlések napirendjén folyamatosan szerepelt a honi képviselők által kifejezésre juttatott jelentős sérelem, hogy hazánk pénzforgalmát az Osztrák Nemzeti Bank irányítja. Az országunk tőkeszegénységét, a magyar gazdaságnak a birodalom osztrák területeihez mért elmaradottságát a reformkor politikusai a legsúlyosabb nemzeti problémák közé sorolták, s egyik fő okát az önálló nemzeti bank hiányára vezették vissza.

A belső épületszobrászati munkák Maróti Géza (1875–1941) építész, szobrász, festő, iparművészt dicsérik

A káprázatos emeleti rózsaablakok atyja Róth Miksa (1865–1944) üvegfestő és mozaikművész

75a éforint ves

Az 1848-as forradalom követeléseit összegző tizenkét pont között ismételten szerepelt a nemzeti bank megalapítása. Az első független, felelős magyar kormány pénzügyminiszterének, Kossuth Lajosnak a javaslatára a szabadságharc idején a jegybanki feladatokat a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank látta el, amely kibocsátotta az első magyar bankjegyeket az ún. Kossuth-­ bankókat.

Az 1867-es kiegyezéssel létrejött Osztrák–Magyar Monarchiában közös irányítás alá került a hadügy, külügy és az ezekhez kapcsolódó pénzügyi tárca. Így önálló magyar nemzeti bank sem jött létre, de 1878ban az akkori Osztrák Nemzeti Bankot Osztrák– Magyar Bank néven átszervezték a monarchia közös jegybankjává. Az Osztrák–Magyar Banknak Bécsben és Budapesten egyaránt volt főintézete, ez utóbbi számára épült Budapesten 1905-ben a Szabadság téri épület, amely napjainkban is az MNB székházaként funkcionál. Az Osztrák–Magyar Bank 1892-ben bocsátotta ki a monarchia közös pénzét, a koronát.

Az első világháborút követően az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlott, az Osztrák–Magyar Bankot felszámolták. A tragikus trianoni döntések utáni Magyarország területén a központi banki feladatkört először az 1921-ben megalapított Magyar Királyi Állami Jegyintézet vette át, amelynek elsődleges feladata bankjegykibocsátás, valamint a költségvetés finanszírozásának fenntartása volt.

50

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

Miután Magyarország a Népszövetség tagja lett, hitelfelvételért folyamodott a szervezetben, amely forrás lehetővé tette a magyar jegybank megalapítását, feltőkésítését. Így 1924. május 24-én részvénytársasági formában megalakult a Magyar Nemzeti Bank. Első elnöke a tapasztalt, nagy tudású szakember, Popovics Sándor lett, aki korábban már az Osztrák–Magyar Bank kormányzója is volt. A központi bank teremtette meg az első világháború következményeiként elinflálódott korona stabilizációját, majd vezette be 1926–27-ben az új, nemzeti fizetőeszközt, a pengőt.

A majdnem teljes négy évtizedig tartó egyszintű működést követően, 1987-ben ismét kétszintűvé vált a bankrendszer. Az ún. bankreform első lépéseként az MNB-ből kivált részlegekből kereskedelmi bankok alakultak. A kétszintű bankrendszer visszaállításával újra lehetővé vált a monetáris politikáért felelős jegybank kialakítása, a központi bank viszont még továbbra is a kormány alárendeltségébe tartozott.

A rendszerváltozást követő első, 1991-ben hozott jegybanktörvény megteremtette az MNB számára a kor akkori követelményeinek megfelelői jegybanki működési feltételek kialakítását.

Az új, stabil pénzügyi rendszer kora nem tartott sokáig, mert hazánk 1941-ben bekapcsolódott az újabb számos tragikus eseménysorral járó második világháborúba. A háború idején az MNB tisztviselői egy, az Alpokban lévő kis faluba, Spital am Pyhrnbe menekítették az MNB vagyonát, aranykészletét. A jegybanki dolgozók bátor, hősies fellépésnek köszönhetően az ország aranykészlete nem esett a hadviselés áldozatául, és később visszaérkezett Magyarországra.

A második világháború egyre kedvezőtlenebbé váló fordulatai miatt a pengő fokozatosan veszített értékéből, majd e folyamat végén minden idők egyik legnagyobb hiperinflációja bontakozott ki Magyarországon. Ekkor került kibocsátásra a világon valaha kiadott legnagyobb címletértékű bankjegy, a százmillió bilpengős, amely 100 trillió (azaz 1020 -on) pengőnek felelt meg.

A háborút követő pénzügyi stabilizáció az új fizetőeszköz, a forint 1946. augusztus 1-én történt bevezetésével vette kezdetét, majd a hazai bel-és külpolitikai események ismét fordulatot vettek. A szovjet típusú tervgazdálkodás bevezetésével – 1947 nyarától – a bankrendszert rövid idő alatt átalakították: a kereskedelmi bankokat és takarékpénztárakat felszámolták, a bankrendszert egyszintűvé tették, a jegybank addig magánkézben levő részvényeit pedig államosították.

A Magyar Nemzeti Bank lett – a jegybanki funkciók betöltése mellett – az egyetlen kereskedelmi bank is: vezette a gazdálkodó szervezetek számláit, hitelt nyújtott nekik és gyűjtötte betéteiket, érvényesítette az állami devizamonopóliumot.

51

Korabeli fotón a jegybank Alpár Ignác (1855÷1928) tervezte épülete

2001-ben sor került az európai uniós normáknak megfelelő, új szabályozási környezet kialakítására, a jegybanktörvény az árstabilitás elérését és fenntartását nevezte meg, mint az MNB legfontosabb célját és feladatát, amely napjainkban is érvényes. A jegybank csupán e cél veszélyeztetése nélkül támogathatja – a rendelkezésére álló monetáris eszközökkel – a mindenkori kormányok gazdaságpolitikáját. Helyzeténél fogva a Magyar Nemzeti Bank a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó intézmény, adatokat gyűjt és szolgáltat is, valamint felügyeli a bankrendszer pénzügyi stabilitását, továbbá felelős a pénzforgalmi infrastruktúrák és a készpénzellátás zökkenőmentes működéséért. A modern jegybanktörvény a Magyar Nemzeti Banknak függetlenséget adott, mert a közgazdasági elméletek és a történelmi tapasztalat egyaránt azt mutatják, hogy a jegybank csak így lehet képes a célját hatékonyan és fenntartható módon elérni.

A M AGYAR PÉNZ VERŐ ZRT. TÖRTÉNETE A magyar pénzverés kezdete országépítő királyunk, I. (Szent) István (1000-1038) koráig nyúlik vissza, aki feltehetően koronázásával egy időben megkezdte önálló pénzkibocsátását. Az első magyar pénzérméket valószínűleg Esztergomban verték, újabb pénzverdék felállítására csak évszázadokkal később került sor, 1255 körül kezdte meg például működését a budai verde.

A Magyar Pénzverő Zrt. „Numizmata” nagyítóüveget magában foglaló emlékérem, magyar történelmi pénzverdék verdejeleivel

A Magyar Királyság története során tucatnyi városban működött hosszabb-rövidebb ideig pénzverde, de közülük is kiemelkedik Körmöcbánya, amely 1328-ban kapott I. (Anjou) Károly magyar királytól szabadságjogokat biztosító kiváltságlevelet. A gazdag nemesfém-lelőhelyeiről híres városban a kezdetektől fogva összefüggött a bányászat és a pénzverés, így rövid időn belül az ország legtermelékenyebb, majd a gyulafehérvári verde bezárását (1871) követően Magyarország egyedüli verdéjévé vált.

Az I. világháború végén, mikor egyértelművé vált, hogy a terület a csehszlovák csapatok fennhatósága alá fog kerülni, 1918 novemberében a pénzverde berendezését leszerelték, és a személyzet egy részével Budapestre szállították.

A Budapesten sietve, ideiglenesen felállított gépeken a korona pénzrendszer fillérei még K.B. verdejellel készültek a Magyar Államvasutak egyik gépgyárában, valamint Csepelen a Weiss Manfréd-gyárban. A végleges verdét – amely a Magyar Királyi Állami Pénzverő nevet kapta – az Üllői út 102. sz. alatti volt huszárlaktanya területén alakították ki. Működését 1925-ben kezdte meg, 1926-tól itt készültek a pengőrendszer érméi, immár a verés helyét jelölő BP. verde­jellel.

Körmöcbánya, háttérben a Magyar Királyi Pénzverő épülete

75a éforint ves

A II. világháborús budapesti bombázások elől a verde gépeit részben Egerbe, részben Veszprémbe menekítették, csak 1945 telén kerültek vissza az Üllői úti telephelyre, ahol 1946 januárjában kezdődött meg a világ legnagyobb méretű inflációjának véget vető forintrendszer új pénzérméinek gyártása.

1949-től a verde Állami Pénzverő Nemzeti Vállalatként működött tovább. A vállalatba olvasztottak 52

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

A Magyar Királyi Állami Pénzverő Budapest, Üllői út 102. alatti székháza

számos államosított nemesfémipari kisüzemet is, így a pénzverés mellett az Állami Pénzverő lett a nemesfém-feldolgozás és ékszergyártás, valamint a jelvény- és dísztárgykészítés szocialista nagyvállalata, amely a 70-es években több mint 1800 munkásnak biztosított munkalehetőséget.

A rendszerváltást követően 1992 júliusában került sor a Pecunia Rt. megalapítására, a Magyar Nemzeti Bank többségi, illetve az Állami Vagyonügynökség és az Állami Pénzverő kisebbségi tulajdonlásával.

Az alapítás célja a törvényes fizetőeszköz érmék gyártásának állami felügyelet alatt tartása volt. Az egykori Állami Pénzverő egyéb tevékenységeit – nemesfémkohászat, ékszergyártás, ötvösmunkák – 1993-tól egy privatizációs eljárást követően létrehozott, magántulajdonba került részvénytársaság folytatta tovább.

A Pecunia Rt. röviddel az alapítás után a nevét Magyar Pénzverő Rt.-re módosította. Az Állami Pénzverő nem sokkal az új cég megalapítása előtt kezdte meg a még Körmöcbányáról származó, 80 53

A Magyar Pénzverő Rt. Budapest, Könyves Kálmán körúti székháza

Az utolsó, Körmöcbányán vert 2 filléresek hiteles, eredeti csomagolása

évnél idősebb, transzmissziós meghajtású verőgépek lecserélését, így az új verde ezt a korszerűsítési folyamatot vitte tovább. A beruházási program nemcsak a gépparkot érintette, hanem az új társaság székhelyéül szolgáló, az Állami Pénzverő egykori pénzütő részlegének helyet adó, Könyves Kálmán körútra néző épület átépítését, emelettel történő bővítését is magával hozta. A bővítés tette lehetővé az önálló szerszámgyártó-üzem és vésnökség kialakítását. Érdekességként említhető, hogy az épület eredetileg a huszárlaktanya lóistállójaként volt használatos, ennek nyomai még a korszerűsítést követően is megmaradtak az épület földszinti részeiben.

1998-tól a Magyar Nemzeti Bank vált a társaság egyedüli részvényesévé. 2001 novemberében az MNB a Magyar Pénzverő Rt.-be olvasztotta a szintén 100%-os tulajdonában lévő, addig önálló gazdasági társaságként működő MNB Érmekereskedelmi Rt.-t.

Ezzel az MNB által kibocsátott forgalmi és emlék­

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

érmék gyártása, valamint utóbbiak kereskedelmi célú forgalmazása egy intézményben összpontosult. A társaság 2006-tól zártkörű részvénytársasági formában, Magyar Pénzverő Zrt. néven működik. Telephelye Budapest központjában érmeboltként és kereskedelmi irodaként üzemel, itt vásárolhatók meg az MNB által kibocsátott emlékérmék és a társaság saját gyártású egyéb numizmatikai termékei.

A Magyar Királyi Állami Pénzverő 1926-ban nyitott Emlékkönyvének borítója és bejegyzése: „A demokratikus mag yar Köztársaság budapesti pénzverdéjének ujraindulása napján, 1946. július 3-án”

A Magyar Pénzverő Zrt. emblémája

2008 tavaszán a Magyar Pénzverő Zrt. az MNB Budapest XXIII. kerületében újonnan kialakított Logisztikai Központjában került elhelyezésre, a 21. század kihívásainak és elvárásainak megfelelő modern, korszerű és környezettudatos körülmények közé. Elsődleges feladata továbbra is a pénzforgalom zavartalan lebonyolításához szükséges forgalmi pénz­ érmék gyártása.

2014-ben újabb rekonstrukció kezdődött meg a Pénzverő életében. Előbb a szerszámgyártó üzem géppark­­ja egészült ki a legkorszerűbb CNC-marógépekkel, tömbös és huzalos szikraforgácsolóval, valamint számítógép-vezérelte lézeres megmunkálóval, majd a forgalmi érme verőüzem immár bőven „nagykorú”, 25 évnél régebbi gépeit is lecserélték a legújabb, hatékonyságot javító, nagy teljesítményű verőgépekre. A verőkapacitást érintő rekonstrukciót 2020-ban új, 630 tonnás nemesfém verőgép üzembe állítása zárta, amely az MNB gazdag emlékérmekibocsátási programjainak gyártási oldalról történő megvalósítását segíti. 2020-ban a galvanizálóüzemi kapacitás bővítésére, egyben a környezettudatosság és zöldítés szempontjait is figyelembe vevő technológiai korszerűsítésére került sor.

54

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

Válogatás a Magyar Pénzverő Zrt. által gyártott érmék, érmek közül

A Magyar Pénzverő Zrt. „Mesterjegyek”, nagyítóüveget magában foglaló emlékérem, hátoldalán történelmi mesterjegyekkel

A modern körülmények azonban nem feledtetik, sőt erősítik a Magyar Pénzverőnek az ezeréves magyar pénzverés hagyományainak tisztelete, valamint a történelmi-kulturális értékek megőrzése és közvetítése terén vállalt elkötelezettségét, amely a társaság tevékenységében, saját tervezésű vert érmeiben és egyéb termékeiben is megnyilvánul. Alapításának körülményei – az Állami Pénzverő egyike volt az alapítói­nak – miatt nem vált jogosulttá az Állami Pénzverő jogutódja címre, ugyanakkor mind a Körmöcbányai Magyar Királyi Állami Pénzverőt, mind az Állami Pénzverőt a társaság történelmi szakmai elődjének tekinti.

55

A Magyar Nemzeti Bank Logisztikai Központja

MI A K APCSOL AT A MAGYAR ÉS A SVÁ JCI PÉNZJEGYNYOMDA KÖZÖT T?

A svájci Pénzjegynyomda épülete (Zürich, Dietzingerstrasse 3.)

A Pénzjegynyomda épülete (Budapest, Markó utca 13–17.)

75a éforint ves

Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlását követően szükségessé vált az ország pénzügyi helyzetének rendbetétele, ami rendkívül összetett és bonyolult folyamat volt. Az államháztartás egyensúlyának megvalósításához elengedhetetlen volt a Magyar Nemzeti Bank életre hívása és az új magyar intézményben a bankjegy előállítása és kibocsátása. Az önálló jegybank felállításig – ideiglenes jelleggel – 1921-ben megalapították a Magyar Állami Jegyintézetet, amelynek feladata volt a pénzforgalom fenntartása és a bankjegyek kibocsátása. 1921–22-ben az Állami Jegyintézetre hárult a feladat, hogy az Osztrák–Magyar Bank felülbélyegzett pénzjegyeit az új államjegyekre cserélje be.

Az akkori politikai viszonyokra való tekintettel legcélszerűbbnek mutatkozott egy volt semleges államban levő céggel érintkezésbe lépni és ezért a pénzjegyeket a zürichi Orell-Füssli cégnél rendelték meg, amely cég Svájc jegybankja számára évek óta gyártotta a pénzjegyeket, valamint a legelőnyösebb ajánlatot tette és a legrövidebb idő alatt vállalkozott az előállításra.

A külföldön gyártott pénznél azonban lényegesen olcsóbb megoldás belföldön, hazai nyomdában előállítani a magyar pénzjegyeket. Ezért 1922. év végén az államkincstár 51 százalékos részvételével az OrellFüssli céggel karöltve, a Magyar Pénzjegynyomda Rt. néven új nyomdavállalat létesült.

Az 1922. május 26-án tartott minisztertanácsi ülésre készített előterjesztés a következőképpen foglalja össze a Magyar Pénzjegynyomda Rt. megalakulásának előzményeit: Miután a magyar nyomdaipar pénzjegyek gyártásával eddig nem foglalkozott, a szükséges berendezések sem álltak rendelkezésre, nem voltak ismeretesek a pénzjegyek készítésénél alkalmazott bonyolult eljárások, hosszas kísérletezésre pedig nem volt idő, a kormány a szóban forgó jegyek előállítási céljából külföldi céghez fordult. A svájci céggel folytatott tárgyalások egy budapesti nyomda felállítására irányultak, amelyhez a zürichi cég rendelkezésre bocsátaná a pénzjegyek előállításának különleges módszerét és tapasztalatait, továbbá beszerezné a szükséges gépeket, berendezéseket, betanítaná a személyzetet, így az új 56

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

nyomda képes lenne a Svájcban gyártottal teljesen azonos pénzjegyeket előállítani. A minisztertanács május 26-án az előterjesztést elfogadta, így a tárgyalások az Orell-Füssli céggel tovább folytatódtak.

a lehetőség szerint a magyar iparra fog támaszkodni.

A Magyar Pénzjegynyomda R.T. alapszabályait a részvénytársaság alakuló közgyűlésén, 1922. december 9-én fogadták el.

A pénzjegynyomdaterv hírét vette az American Bank Note Company magyarországi cége (Magyar–Amerikai Grafikai és Nyomda Rt.), amely javaslatot tett a magyar kormány felé. Ajánlatuk szerint, mint nagy tőkével rendelkező magánvállalkozás, amely semmi anyagi támogatást nem igényel, minden befektetés és kockázat nélkül a hazai pénzjegynyomtatás minden előnyét nyújtja, és jobb technikai feltételeket tud biztosítani, mint a svájci cég. Állításuk szerint olyan bankjegyeket állít elő, melyek technikailag messze a legelső helyen állnak.

1923 augusztusában a pénzjegynyomda építkezése a lehető legnagyobb energiával folyt. A folyamat meg�gyorsítása érdekében az épület kis módosításokkal a zürichi Orell-Füssli cég nyomdaépületének tervei alapján készült, annak budapesti másaként.

Közben azonban a magyar kormány gondosan tájékozódott az Orell-Füssli cég által készített jegyekről, és meggyőződött róla, hogy a zürichi cég által előállított pénzjegyek mind a grafikai tervek és az eredeti formák, mind pedig a nyomólemezek előállítása és a nyomtatás tekintetében megfelelően magas színvonalúak. Ez alapján szeptemberben elment az udvarias, ám elutasító válasz az amerikai követnek.

A svájci céggel történt tárgyalások a következő megállapodásra vezettek: a kormány és az Orell-Füssli cég Budapesten részvénytársaság alakjában egy önálló nyomdát létesít, amely képes lesz Magyarország teljes pénzjegyszükségletét elsőrangú kivitelben, a modern technikai haladásnak mindenkoron megfelelő módon előállítani. A részvénytársaság cége: Magyar Pénzjegynyomda R.T., alaptőkéje pedig oly koronaösszeg, amely az alaptőke teljes befizetése napján 500 000 svájci franknak felel meg. Az alaptőkének 51 százalékát a magyar kormány, 49 százalékát pedig az OrellFüssli cég jegyzi. Mivel megfelelő épület nem áll rendelkezésre, így új épület felépítése is szükségessé vált.

A megállapodás szerint a nyomdaüzem műszaki ügyeinek intézését az Orell-Füssli cég által delegált műszaki igazgató látja el. Ugyanakkor a nyomda személyzete néhány, különösen az első időben nélkülözhetetlen szakmunkáson kívül, lehetőleg teljes egészében magyar munkásokból fog állani és az új cég a beszerzéseknél is 57

Egy időközben elhunyt nyugdíjas alkalmazott így rögzítette emlékeit: „1922-ben az akkori minisztertanács elhatározta, hog y mivel Mag yarország független állam lett – értem alatta a Habsburgoktól való elválást – valamint a régi Mag yarországon a bankjeg yet és az ércpénzt Bécsben és Körmöczbányán készítették, viszont új mag yar bankjeg yre volt szükség, íg y kénytelenek voltak külföldön azt megrendelni.

A választás Svájcra esett, az ottani Orell-Füssli nyomdával eg yeztek meg, és ők g yártották a mag yar papír bankjeg yet.

Elkészítés után hol hajón, hol vonaton szállították haza a papírpénzt, ami nag yon körülményes és drága dolog volt.

1923-as évben eg y hajó a Dunán zátonyra futott, akkor azután volt nag y ijedelem és futkosás a Pénzüg yminisztériumban.

(Ezt onnan tudom, mert a nővérem ott dolgozott, mint g yors és gépírónő és ő mesélte.) Én 1924. augusztus 12-én kerültem a Pénzjeg ynyomda R.T.-hez, mely már akkor annyira elkészült volt építkezés szempontjából, hog y már kezdték szállítani a gépeket Németországból, ahonnan szerelők is jöttek és megkezdődött a gépek felszerelése. Ezekkel a szerelőkkel én eg yütt dolgoztam, szereltük a Rockstock type gépeket, kőnyomdai gépeket, galván osztály gépeit, közben a lakatos műhely berendezése is elkészült, amiben én sokat segítettem, mert nag y szükség volt rá a nyomda zökkenőmentes működésénél.”

A Magyar Pénzjegynyomda R.T. csak átmeneti jelleggel töltötte be feladatkörét. Az 1924-ben megalapított Magyar Nemzeti Bank 1925-ben az OrellFüssli cégtől és a magyar államtól megszerezte a Magyar Pénzjegynyomda R.T. összes részvényeit és a nyomda­üzemet saját kezelésébe vette át. A nyomda ugyanabban az épületben, ugyanazokkal a munkásokkal és gépekkel, de új szervezetben, illetve vezetés alatt, a Magyar Nemzeti Bank kezelésében, annak nyomdaüzemeként folytatta a magyar bankjegygyártást.

A PÉNZJEGYNYOMDA ZRT. TÖRTÉNETÉNEK BEMUTATÁSA – PENGŐ IDŐSZ AK 1926. év végén jelent meg az új pénznem, a pengő.

Ekkor beszélhetünk először a szuverén magyar pénzrendszerben megjelent, diósgyőri papírra, Budapesten nyomtatott bankjegyekről.

Heinrich Frigyes tervezte Ganz HRM típusú metszetnyomógép

Az új pénznem születésének körülményei nem voltak egyszerűek. A háború és területi veszteségek tépázta ország gazdaságának, kereskedelmének egy értékálló fizetőeszközre, és annak nehezen hamisítható, esztétikus megjelenésére volt szüksége.

A Horváth Endre tervei alapján készült bankjegyeken a metszetnyomat gazdag alkalmazásával és a magyar motívumokból álló felépítésével kijelenthető, hogy ezt sikerült megvalósítani. „Havi 200 pengő fixszel…” – tartotta a korabeli sláger, amellyel ma is átélhető a magyar pénz akkori stabilitása és vásárlóértéke.

A harmincas évek elejétől munkába álltak az akkori technika csúcsát jelentő körforgó rendszerű HRM metszetnyomógépek, amelyeket a nyomda akkori fő­ mérnöke, dr. Heinrich Frigyes tervezett, a fővárosi Ganz gépgyár gyártott és előremutató megoldásai miatt exportsiker volt.

A HRM utódja, a fél évszázadon át üzemben álló Ganz HAEF-5 metszetnyomógép

75a éforint ves

A nedves metszetnyomtatási technika alkalmazásával, előnedvesített papírra történt a nyomtatás.

A mélyebben levő részeken gyűlt össze az a festék, mely végül a bankjegyekre került és a fő motívumokat képviselte. A nem nyomó részekről a felesleges festéket törléssel kellett eltávolítani. Ezzel az eljárással egészen vastag, 300 µm – azaz 0,3 mm – festékréteg-vastagságot is üzembiztosan lehetett nyomtatni, így a pengő bankjegyek tapinthatósága rendkívül markáns volt.

A hazai gyártású Ganz-gépek különlegessége volt a törlés teljes automatizálása, amelyhez textilcsévélő 58

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

A Pénzjegynyomda gyártotta 10 riálos elő- és hátoldala

A Pénzjegynyomda gyártotta 500 pesetás elő- és hátoldala

egységeket használtak. A gép forgásiránya szerinti első textil mosószerrel, a második tiszta vízzel volt átitatva, majd az utolsó a száraz törlést végezte. A gép közvetlen utódja, az alacsonyabb építésű, jobban kezelhető Ganz HAEF-5 egészen 1996-ig nyomtatta a magyar bankjegyeket.

A metszetnyomatok karakteres jellege, és jellemzően mindkét oldali alkalmazása megmaradt a forint soro­zat bankjegyeinél is. A kétoldali metszet stabil védelmi színvonalat képvisel, a papírrostok kétirányú tömörí­tése lezárja a felületet így megfelelő tartósságot is eredményez.

A pengő korszakban a szabad kapacitásokat kihasználó, nem bankjegy termékek előállításának jelentősége nagyon csekély volt. Elsősorban a jegybank meg­rendelésére számozott pénzügyi nyomtatványokat, részvényeket, értékpapírokat gyártott az üzem.

Mindezekkel szemben az export-bankjegy megrendelések jelentősége viszonylag nagy volt, a Pénzjegynyomda ebben az időszakban gyártott spanyol peseta és iráni reál papírpénzeket is.

59

A Pénzjegynyomda budapesti épülete az 1944–45-ös ostromot túlélte, a termelést a károk rendezése után újra lehetett indítani. Azonban 1945–46 hiperinflációja olyan készpénzmennyiséget igényelt, amelyhez sem a Diósgyőri Papírgyár, sem a nyomda kapacitása nem volt elegendő, ezért a szolnoki és fűzfői papírgyárak és a Budai várban működő akkori Állami Nyomda munkájára is szükség volt a bankjegykereslet kielégítéséhez. Szintén a hatalmas igények miatt kellett a papírpénzek kivitelét – ennek folyományaként a hamisítás elleni védelmét – is egyszerűsíteni, ofszetnyomtatott változatra. Az egyre csökkenő vá­sár­lóérték olyan magas címletértékeket igényelt, hogy végül a világon valaha nyomtatott legmagasabb cím­letű bankjegy, az egymilliárd bilpengő is ebben az időszakban készült, de forgalomba már nem került.

1946. augusztus 1-jétől az ország pénzügyi rendszerének stabilizálása céljából új fizetőeszköz jelent meg, a forint. Ezzel megújult a magyar bankjegyek képi megjelenése és – főként a metszetnyomtatás alkalmazásával – visszatért a háború előtti pengő bankjegyek minőségéhez és védelmi színvonalához.

A PÉNZJEGYNYOMDA ZRT. TÖRTÉNETÉNEK BEMUTATÁSA – FORINT IDŐSZ AK Az 1947-től 1999-ig forgalomban levő forint bankjegyeknél az alapvető színt és megjelenést a metszetnyomtatás adta, az alnyomatnak csak „aláfestő” szerepe volt. Ezt eleinte a síknyomtatás ősének tekintett kőnyomtatással (litográfia) készítették, amely műveletet csak a 70-es években váltotta az azonos minőségű és megjelenésű, de jóval hatékonyabb íves ofszetnyomtatás.

Az 1997-ben beszerzett metszetnyomógépek egyike

A Pénzjegynyomda útlevéltermékei

75a éforint ves

Már az 1940-es évek végétől – részben a stabilizálódott pénzrendszer következtében csökkenő készpénzigény miatt –, elkezdődhetett az egyéb biztonsági nyomatok előállítása is a Pénzjegynyomdában. 1949-től a metszetnyomtatott postabélyegek, 1950-től az útlevelek, majd egyéb személyi okmányok gyártása valósult meg. Később a bélyegek gyártása az export-piacokra történő szállításokkal is bővült, ami által keletkezett nyugati valutabevételei révén tehette meg a vállalat, hogy 1957-ben Nagy-Britanniából szerezzen be totó-, és lottószelvények gyártására tekercsrotációs célgépeket. A Kádár-korszak tervgazdálkodása és szigorú devizamérlege sokkal több lehetőséget nem adott, ennek ellenére a modernizáció végig a cég határozott igénye volt, a műszaki vezetés mindig tisztában volt a technika aktuális állásával. A Markó utcai épület és a géppark rekonstrukciójának igénye már az ötvenes évek végén felmerült.

A magyar tervezésű és gyártású HAEF 5 metszetnyomógépek stabil működésük ellenére egyre korszerűtlenebbek voltak, mind az alapvető technológia, mind a gépsebesség a harmincas évek eleji konstrukciójú előd-gépeket képviselte. A technológiához szükséges volt a nyomtatandó ívek előnedvesítése, majd szárítása, amely rendkívül hely-, és munkaigényes volt. 1973–74 fordulójára úgy tűnt, hogy a bankjegygyártás teljes megújítása lehetségessé válik, de ez sajnos csak az ofszetnyomó gépek cseréjére korlátozódott. Az 1976-os beszerzésű Roland Rekord nyomógép már egy menetben, nagy sebességgel nyomtatta a bankjegyek elő-, és hátoldalai alnyomatát, és ezzel egyidejűleg sorszámozott is. A kőnyomtatás kiváltása ellenére a metszetnyom60

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

Halasi csipke bélyegsor, az eredeti csipkéket imitáló metszetnyomtatás, Zombory Éva és Füle Mihály munkája

tatás archaikus jellege egészen 1996-ig megmaradt.

Ez a technika tette lehe­tővé olyan, egé­szen különleges kivitelű metszetnyomtatott bélyegek nyomtatását, mint a fedőfehér festékkel készült Halasi-­csipke, vagy a nagy árnyalati gazdagságú „népművészet” sorozat. A 60-as, 70-es éveket a bankjegyek megjelenése szempontjából lehetett ugyan az „eseménytelenség” éveinek nevezni, de a két kiragadott példán kívül is a magyar metszetnyomtatott postai-, és alkalmi bélyegek igazi virágkora volt ez az időszak.

Nem akadt olyan földrész, ahova nem gyártott a Társaság export bélyeget.

A formakészítés modernizációja terén a digitális át­állást már 1989 elején el tudta kezdeni a nyomda.

A kilencvenes évek legelején állt üzembe az első Dolev levilágítógép, mely az akkori legmagasabb technikai színvonalat képviselve folyamatosan kiváltotta a ha­g yo­mányos nyomdaipari fényképezést. A következő lépést, a filmet teljesen kiiktató, közvetlenül az ofszetlemezbe lézernyalábbal dolgozó „Computer To Plate – CTP” váltást az ofszet formakészítésben szintén az elsők között, 2006-ban tette meg a vállalat.

A bankjegygyártás terén az egyre szükségesebbé váló rekonstrukció végül 1996–1997-ben tudott megvaló­ sulni, azonban ekkor is csak használt berendezések kerültek beszerzésre, a berlini Bundesdruckerei bankjegynyomda akkoriban 10–15 éves gépeinek át­vételével. A korábbi nedves metszetnyomtatás rengeteg nem beépülő segédanyag- és munkaerőigényét váltotta ki a száraz metszet technológia. További emberi munka­ erőt váltott ki az 1998-tól, a világon harmadikként üzembe állított bankjegy-minőségellenőrző és -válogató gép.

A Pénzjegynyomda részt vesz a hazai okmányok gyártásában is, egyik fő termékének az útlevél tekint61

hető, amelynek gyártása érdekében szükséges volt kötészeti részleg kialakítására és folyamatos fejlesztésére is. Az 1990-es években tovább bővült a társaság által gyártott termékpaletta az utalványokkal, majd zárjegyek, adójegyek különböző fajtáival, ezek gyártásához, megszemélyesítéséhez és feldolgozásához is különleges gépparkra volt szükség. 2001-től egy teljesen új részleg alapítására került sor, amelynek profilja a műanyag, elsősorban személyi azonosító okmánykártyák gyártása és megszemélyesítése.

2010 után fogalmazódott meg az igény az akkor már közel 15 éve kibocsátott forintbankjegyek átfogó megújítására. Ekkorra a papírpénzekbe épített védelmi-, és időközben egyre nagyobb jelen-

Népviselet bélyegek, példa a metszetnyomtatás árnyalatos kivitelére, tervezte és metszette Nagy Zoltán (2,5 Ft), metszette Füle Mihály (30 f)

tőségű gépi válogatási elemek is egyre elavultabbá váltak, kisebb fejlesztésekkel már nem volt lehetséges az akkoriban forgalomban levő bankjegysor modern gépi azonosítási követelményeinek biztosítása. A bankjegysorozat továbbfejlesztése azonban a Pénzjegynyomda technológiáját is kihívások elé állította, ugyanis az 1990-es években használtan beszerzett gépsor tagjai elérték a 40 éves kort, és már bizonyos esetekben az alkatrész-utánpótlásuk sem volt biztosítható. Így tehát a bankjegygyártó gépeket is szükséges volt felkészíteni a megújított bankjegysorozat gyártására, amelynek folyamatát külön fejezetben mutatjuk be.

EGY MERÍTÉSNYI PAPÍRGYÁRI TÖRTÉNELEM Forintgyártást megelőző évek, történelmi visszatekintés

A Kossuth és Batthyány által aláírt díszoklevél

Magyarország legrégebbi múltra visszatekintő, de ma is működő papírgyárának, a Diósgyőri Papírgyár­nak az elődjét, a diósgyőri papírmalmot 1782-ben alapította Martinyi Sámuel. Diósgyőr ekkoriban önálló település volt (egészen 1945-ig), idilli helyen, a Bükk lábánál, ahol adott volt a gyártás két fő hozzávalója, a fa és a Szinva patak vize. Az alapítás dátuma, amely kétségtelenül szerepel korabeli forrásban, ezzel együtt is inkább közmegegyezés tárgya, mint annyi más múltba vesző történelmi eseményé. Szintén erősen meg­kérdőjelezhető hitelességű, de anekdotaként fenn­maradt Martinyi Sámuel kapcsán, hogy fiúörököse nem lévén, amikor Greutter Antal megkérte a lánya kezét, állítólag akkor hangzott el először az azóta sokszor hangoztatott mondat – nagyon más kontextusban, mint manapság: „Ug ye, drágám, nekünk nem a papír számít, mi anélkül is szeretjük eg ymást.”

Ha végigtekintünk a gyár múltján, azon szinte történelemkönyvekbe illően végigkövethetjük Magyarország elmúlt közel két és fél évszázadának nagy gazdaságtörténeti folyamatait, jelentős fordulópontjait.

A Diósgyőri Papírgyár párizsi világkiállításra készíttetett látképe – a háttérben a Bükk helyett ábrázolt síkság a korlátlan terjeszkedési lehetőségeket volt hivatott szimbolizálni

75a éforint ves

A gyár első évtizedei a 18. század végén és 19. század elején a hazánkban is kibontakozó iparosodás jegyében teltek, amely megteremtette a keresletet és a fejlődés lehetőségét. Noha a Habsburg Birodalmon belül erős szándék volt, hogy az ipari tevékenységek az örökös tartományok területén összpontosuljanak, lassacskán Magyarországon is megindult a technológiai fejlődés. A papírmalom, később papírgyár már kezdettől fogva a kisebb kapacitással kibocsátott minőségi termékek mellett kötelezi el magát, különleges vízjeles papírjairól válik ismertté.

1836-ban elhunyt Martinyi Sámuel, a papírmalmot 1842-ben eladták Fiedler Károlynak. Működése idején a gyár komoly fejlődésen ment keresztül. A reformkori Magyarországon ekkoriban indultak az ipari kiállítá62

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

A gyár ezüstérme az 1900-as Párizsi Világkiállításról, jobbra Kolba Mihály portréja

sok, melyek az ország saját iparának stabil megteremtését, a színvonal növelését voltak hivatottak szolgálni.

Ebből a korszakból maradt fenn a gyár múzeumában becses kincsként őrzött díszoklevél 1846-ból, melyet a harmadik magyar országos iparmű-kiállítás alkalmából adott át a gyárnak a Magyar Ipartestület nevében, saját aláírásával Kossuth Lajos, mint választmányi igazgató és Batthyány Lajos, mint egyesületi elnök.

Az oklevél tanúsága szerint a gyárnak az „iparmü­ kiálitásra beküldött posta irda s fogalom papiroknak különös és a külföldieket fölül muló jósága által ... nagy ezüst érdempénzt” adományoztak.

Egy gyár története egyben családok története is: a tulajdonosok családjaié, valamint a gyárban dolgozóké, akiknek generációi örökítették tovább a mesterséget. A tulajdonosok közül mindenképpen kiemelkedik a Kolba-család, akik a 19. század második felében és a 20. század elején évtizedeken keresztül voltak jó gazdái az ekkor már igen jelentős üzemnek. A gyár 1878-ban került az iglói származású Kolba Mihály papíripari szakember tulajdonába, kinek személyében a magas szakmai tudás vállalkozói merészséggel, az új technológiákra való nyitottsággal párosult.

1890-ben Párizsban járt az Ipari Világkiállításon, ahol megvásárolta korának legmodernebb hengerszitás gépét, mellyel egy újabb korszakra teremtette meg a technikai fejlődés alapjait, ezáltal a papírmalom európai szintű gyárrá nőhette ki magát.

63

Munkájának gyümölcse 1900-ra ért be: a Párizsi Világ­k iállításon a gyár ezüstérmet nyert merített papírjaival. A gyár nagy formátumú egykori tulaj­ dono­sának-vezetőjének íróasztala ma is tekintélyt parancsolóan áll a papírgyár múzeumában.

Az I. világháború, az Osztrák–Magyar Monarchia széthullása a tragikus események mellett egyet jelentett Magyarország önállóvá válásával, melynek fontos állomása volt, amikor a Magyar Nemzeti Bank 1924-ben megkezdte működését. Ekkorra a gyárat a nehézségek jócskán megtépázták, technológiája elavult, egyre nagyobb adósságot halmozott fel.

Kolba Mihály fiai nagy összegű kölcsönért szerettek volna folyamodni, melynek fedezetét legnagyobb részben az állami megrendelés adta volna. Mivel nem jártak sikerrel, ezért más utat voltak kénytelenek választani: 1925-ben az addig családi tulajdonú gyár működési formáját részvénytársasággá alakították, amelyben a Magyar Nemzeti Bank szerzett többségi tulajdont, irányítási jogokat. Magát az ügyvezetést a Magyar Nemzeti Bank kérésére az Első Magyar Papíripar Részvénytársaság látta el, amely országos szinten koordinálta a hazai papírgyárak bel- és külföldi tevékenységét. Ezen a módon biztosítottá vált a gyár további sorsa, a nagy tőkeigényű technológiai fejlesztés, valamint a stabil megrendelések az 1926-ban bevezetett új magyar pénzpapírra, a pengőre.

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

Az 1946-ot követő időszak, a „forint korszaka” A diósgyőri papírgyár életében új korszakot nyitott az 1920-as évek második felében a részvénytársasággá alakulás, a tulajdonosi jogokat – közvetett formában, a Magyar Nemzeti Bankon keresztül, vagy az államosítás után közvetlenül – a magyar állam gyakorolta. Innentől kezdve a papírgyáré az ország egyik kiemelt stratégiai feladata: a magyar fizetőeszköz alappapírjának a gyártása, kezdetben a pengőé, majd 1946-tól a forinté, melyet a mai napig a papírgyárban előállított papírra nyomnak.

Az olasz Fabriano papírgép préshengerei

Kézzel merített papír és a merítő szitán is látható vízjel

Az új politikai berendezkedés szellemében 1948-ban államosították a diósgyőri gyárat, majd 1963-ban a magyarországi papírgyárakat Papíripari Vállalat néven trösztként összevont szervezet egyik gyáregysége lett. Ezekben az évtizedekben a papírgyártás és -feldolgozás Magyarországon jelentős iparág volt, a Papíripari Vállalat 12 papírgyárat, saját kutatóintézetet, valamint egy gép- és alkatrészgyárat fogott össze.

Az 50-es években települési szinten is hatalmas a változás: Diósgyőr ekkor már Miskolc része, a nehéz­iparáról ismert város lakossága a városba áramló munkásoknak köszönhetően ugrásszerűen megnőtt. A papírgyár dolgozói létszáma a 70-es években volt a csúcson, ekkor meghaladta a 450 főt.

A dolgozók legnagyobb része a papírgyár körül már a 19. század második felétől kialakuló papírtelepi kolóniában élt, papírgyári lakásokban. A gyárnak – az akkori trendeknek megfelelően – ekkoriban volt saját étkezdéje, könyvtára, óvodája, üdülője, művelődési háza. A gyár és a dolgozók szoros szimbiózisa hozzájárult ahhoz, hogy az újabb generáció tagjai is szívesen válasszák munkahelyül a papírgyárat, korán magukba szívják a szakmai ismereteket, majd továbbfejlesszék azokat. Ma is van olyan kollégája a gyárnak, akinek felmenői több generációra visszamenőleg papírgyári dolgozók voltak.

A rendszerváltást követően a magyarországi papírgyárak nagy része bezárt; volt idő, amikor csak Dunaújvárosban és Diósgyőrben gyártottak papírt.

A dunaújvárosi az általános papírtermékek, a diósgyőri gyár pedig a biztonsági papír – bankjegy, okmányok alappapírja – gyártására rendezkedett be, így a rendszerváltás megrázkódtatásai közepette is meg 64

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

A Diósgyőri Papírgyár, egyben a Papírmúzeum főbejárata

tudott maradni. Sorsa – részvénytársasági formában – 1993-tól kezdve ismét összefonódik az MNBvel, ugyanis a jegybank tulajdonában lévő Pénzjegynyomda lesz a papírgyár 100%-os tulajdonosa.

Az 1990-es évek elején nagy feladat állt a tulajdonos és a gyárvezetés előtt: a szocializmus évei után rövid idő alatt szükséges a technológiai fejlődés „utolérése”, a profiltisztítás és a minőségbiztosítási színvonal emelése, megrendelői piacok felkutatása. A korábbi korszak lezárásának mintegy szimbóluma a gyár látképét évtizedeken át meghatározó, 74 m magas, évek óta használaton kívüli – még a széntüzeléses korszakból maradt – kéményének a lebontása 1995-ben.

1996-ban az MNB jelentős értékű beruházást hajt végre: az olasz Cartiere Miliani Fabriano által tervezett papírgép és hozzá kapcsolódóan új kiszerelői gyártósor kerül kiépítésre.

A fejlesztések szükségessé tették egyéb kiszolgáló rendszerek rekonstrukcióját is, így gyakorlatilag a teljes üzem átalakult. A munkálatok 1997-re fejeződtek be, a technológia ezáltal alkalmassá vált az új bankjegysorozat alappapírjának gyártására. Ugyanezen év július elsején már kibocsátásra is kerül az akkori modern technológiával készülő vízjeles, biztonsági szálas, jelzőrostokat tartalmazó, tízezer forintos bankjegy.

A kétezres évek elején az exporttevékenység bővülése a leglátványosabb változás a gyár életében. Bár különböző termékek (útlevél, okmányok) exportjára korábban is sor került, 2002 márciusában gyárt először a papírgyár külföldi bankjegypapírt, a grúz larit. Szintén ebben az évben nyeri el a minősített NATO-beszállítói címet.

65

Barna színnel: DIPA termékek a világban

2002-ben, az alapítás évének 230. jubileumán a papírgyár hosszú történelmének is adózik a Papírmúzeum megnyitásával a gyár bejáratánál található fogadóépületben. Képek, makettek, ábrák, oklevelek, hiteles dokumentumok, korabeli minőség-ellenőrző eszközök és a jelenlegi gyártási folyamatot bemutató filmanyag is segíti a látogatót, hogy teljes képet kapjon az egyik legrégebbi szakma technológiai fejlődéséről és a Diósgyőri Papírgyár múltjáról egyaránt.

A Diósgyőri Papírgyár működésében a hangsúly azóta is a folyamatos fejlődésen van a rohamléptek­ kel változó világban. A gyár számos nemzetközi tanú­sít­ványt szerzett meg és újít meg folyamatosan.

Ma modern technológiával, automatizált körülmények között történik a világszínvonalnak megfelelő biztonsági papírok gyártása, így napjainkban a DIPA a világ minden részén elismert szereplője a biztonsági iparágnak. Vevői között tudhat nagy presztízsű központi bankokat és azok biztonsági nyomdáit; számos ország bankjegy, útlevél és dokumentum alappapírjait gyártja Európától Afrikán át egészen az ázsiai térségig.

Az elmúlt évszázadok „receptje”: jó üzleti érzék, szakmaszeretet, hozzáértés, alkalmazkodóképesség, és nem utolsósorban a dolgozók kreativitása, agilitása és mesterségbeli tudása. Ez az az erő, amely a gyárat ennyi éven át megtartotta és nemcsak ipartörténeti emlékké, hanem modern kori büszkeségünkké formálta – amit mind a mai napig táplál a nagy múltú gyár iránti lojalitás és a közösség ereje.

ÉR MEGYÁRTÁS EGYKOR – ÉS MA A szigorúan vett és meglehetősen szűkszavú elméleten túl, a pénzveréshez szükséges szakmai fogásokat és ismereteket leginkább pénzverdében, hosszú évek munkájával lehet elsajátítani. Azonban a pénzverés nem csak egy technológiai művelet, hanem egy komplett folyamat, amely magában foglalja az alapanyag­ gyártást, a gyártóeszközök (verőtövek) gyártását, a gyártásközi- és végellenőrzést, a reprodukálhatóságot, a hamisítás elleni védelmet és a mindenre – alapanyagra, gyártóeszközre, félkész- és késztermékre, sőt még a selejtre is – kiterjedő elszámolhatóságot.

Ezek az elemek végig kísérik a pénzverés teljes történetét, lényegében a Lüdia (Kis-Ázsia) területén Kr. e.

7. században talált első pénzérmétől napjainkig. Érmeverés régen és ma (az alsó képen a 12-szögletű veret behelyezése a gyűrűbe, alatta az alsó verőtő, felül a felső verőtő részlete látható)

75a éforint ves

A gyártás tekintetében elsősorban a gép-szerszám-­ munkadarab rendszer fejlődését kell nyo­mon követnünk, ahol a gép először egy dorong volt, a szerszám egy mintával ellátott keményebb fém, a munkadarab pedig egy laposra alakított, lágyabb fémdarab (természetesen ide nem értve a kőből, agyagból, fából stb. készült egykori értékmérőket, fizetőeszközöket).

Az ókortól a kései középkorig eleinte a természetben elemi állapotban előforduló fémeket (elsősorban ara­ nyat), majd az egyszerű, könnyen előállítható anya­ gokat – rezet, rézötvözeteket, illetve továbbra is a nemesfémeket (aranyat, ezüstöt) – használták pénzverésre. Az ipari forradalmat követően már kimondottan pénzgyártáshoz ajánlott ötvözetek kerültek előtérbe, míg manapság – lásd pl. az 1 eurós érmét – speciális, ún. szendvicshengerelt ötvözetek a leg�gyakoribb pénzérme-alapanyagok. A 90-es években jelentek meg a bevonatos, ún. plattírozott alapanyagok – ilyen volt például az 1996-ban kibocsátott bicolor, acél alapanyagú 100 Ft-os pénzérme is, amelynek az érmén megjelenő kétféle színét hengerléssel rávitt rézötvözet-, illetve nikkelbevonattal érték el, majd a kivágott lapkákat további galvanizálással tették még biztonságosabbá (nehezebben hamisíthatóvá) –, de 66

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

Középkori pénzverő mester munka közben

A Magyar Pénzverő Zrt. felújított golyósprése és a golyósprés nyilvános rendezvények kísérőeseményeként

ezek a drága és bonyolult előállítási technológia miatt viszonylag gyorsan elvesztették jelentőségüket.

tak elő érméket (pl. az 1896. évi, millenniumi Szent György-tallér).

Az első veretek még kézi veréssel készültek. Általában egy farönkre rögzítették a szerszám egyik felét, ráhelyezték a lapkát, arra a szerszám másik felét, majd erre kalapáccsal ütöttek rá (lásd az előző oldal felső ábráját is).

Ezután következett a szerszámhasználatban a golyós­ prés. (A füzéri vár rekonstrukciója során néhány éve egy pénzverő műhely is felállításra került, az ebben található golyósprést és a hozzá tartozó szerszámokat a Magyar Pénzverő Zrt. újította fel, illetve készítette.) Itt már helyezőgyűrűt is használhattak, nőtt az alakhelyesség, a pontosság és a termelékenység.

A „nagyobb erőhöz nagyobb erőkar” elve itt is megmaradt, de ezzel a módszerrel már minden egyes sajtolás jó veretet eredményezett.

Egyszerűbb esetben magában a kalapácsban volt a plasztika elhelyezve. Itt a kivert érmék alakja még teljesen szabálytalan volt, amelyet csak jóindulattal lehetett körnek nevezni, a bizonytalan körvonal mellett a plasztika élessége is változó volt. Nagyobb méretű lapkához hosszabb nyelű kalapáccsal növelték a verési erőt, ezzel jelentősen csökkentve a találati pontosságot. (Ezt a módszert mutatják be több magyarországi, közelmúltban felújított vár pénz­verő látványműhelyében – például Diósgyőrben, Sümegen).

Készültek még ún. ejtőműves berendezések (egyszerű szerkezet, amelynek a felső verőtövet befogó elemét „ráejtették” az alsó verőtőre helyezett lapkára, majd szintén kalapácsütésekkel verték az érmét készre), és néhány esetben hengerléssel/mángorlással is állítot67

Az excenterprésekkel már a sorozatverés sem volt akadály, majd következtek a ma is használt könyök­ emelős prések (Anglia – 1662). Az I. világháborút követően a történelmi Magyarország utolsó pénzverdéjéből, a Körmöcbányai Királyi Állami Pénzverőből Budapestre szállított Schuler gépek már akár percenként 50–100 darab veretet is el tudtak készíteni. A következő oldalon látható, 1890-es gyártmányú verőgépet – amely ugyancsak Körmöcbányáról származik – szintén a Magyar Pénzverő Zrt. újította fel.

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

A következő generáció már 500 db/perc elérésére is alkalmas volt, a mai új gépek pedig akár 800 darabot is el tudnak készíteni percenként.

A forgalmi és emlékérmék gyártásához használt gépek felépítésében jelentős különbség nincs, a lényeg a részletekben rejlik, amelyet a következő oldalon található táblázat foglal össze (tájékoztató jellegű, átlagos adatok). Mint a táblázatból látható, az érmegyártás alapvető tényezője a szerszám (gyártóeszköz vagy verőtő). A pénzverési technológián belül az idők során a legnagyobb fejlődés a szerszámgyártás területén mutatkozott. A múlt század második felétől a jelentősebb acélgyártó cégek kifejezetten pénzgyártáshoz használható szerszámacélokat fejlesztettek ki.

Felújított Schuler verőgép

Modern Gräbener verőgép

A Magyar Pénzverő Zrt. ma osztrák gyártmányú, ún. K605, illetve K455 típusú acélt használ. A K455 jobban polírozható, nagyobb terhelést bír, de kifáradásra hajlamosabb, ezért ezt inkább emlékérme szerszámok, a másik típust forgalmi érme szerszámok gyártására használják. A gyártóeszközök alapanyagával kapcsolatos további fontos tényező a hőkezelés, amely a verőtövek kopásállóságát, élettartamát hivatott javítani. A verde 1994 óta használja az egyik legmodernebb, legtisztább hőkezelő berendezést, a N2 hűtéses vákuumkemencét. A megfelelő anyagválasztás, illetve a hőkezelés hatására a szerszámok élettartama az 5 forintos forgalmi érme esetében például 70 000 darabról nagyjából 1 millió darabra nőtt, de a legnagyobb méretű 200 forintos érme esetében is meghaladja a 250 000 darabot.

A verőeszközök gyártásához használatos rúdacélokat forgácsoló üzemrészben ugyanakkor még mindig hagyományos gépeket használnak, a kis darabszámok miatt itt nincs értelme nagyobb mértékű automatizálásnak. Ezen a területen a legnagyobb előrelépést a közelmúltban huzalos- és tömbös szikraforgácsoló gépek beszerzése jelentette, melyekkel megnyílt az út a keményfém gyűrűk gyártása előtt is. A kemény­ fémek használatával a lapkákat befogó gyűrűk élettartama 2–3 millió darabról 40–60 millió darab/ gyűrű volumenre nőtt.

68

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

A vésnökök munkája Végül, de nem utolsósorban, kiemelten kell kezelni a vésnöki munkát még a mai, korszerű gépeket és technológiákat felvonultató időkben is. Míg a 90-es években 6 vésnök éves szinten 5 garnitúra vezérszerszámot készített el, most 2 vésnök 19 garnitúra vezérszerszámot készít egyetlen év emlékérme-kibocsátásai vonatkozásában. Ezt a hatalmas fejlődést 3D lézerszkenner, CNC redukáló gépek és lézergravírozó gép üzembeállításával sikerült elérni a Magyar Pénzverőnél.

Az érmeképek verőtőbe történő átörökítéséhez a 2010-es évek közepéig hagyományos karos pantográfokat használtak, amelyek a grafikai terv alapján az éremművész által megfaragott gipszmodellről öntött, műgyanta tányér letapogatásával másolták át

A műgyanta bevezetése (1996) előtt az éremtervet megörökítő gipszmodellről bronzöntvény készült, és az öntvényt másolták le a pantográffal. Az öntvények készítéséhez öntödét kellett üzemeltetni, mely sem gazdaságosnak, sem környezetbarátnak nem volt

az érmeképet az érme eredeti méretével megegyező méretű szerszámacélba. A műgyanta tányér elkészítése három napig tartott, majd a pantográfos redukció szintén legalább három napot vett igénybe. Ezt az időtartamot harmadolja a lézerszkenneres másolás.

nevezhető.

Gravírmaró munka közben

A CNC technológia bevezetésével a megmunkálási idő csökkenése mellett hatalmas előnyt jelent még az is, hogy a gipszmodell esetleges egyenetlenségeit, kisebb hibáit, az éremművész betűfaragásnál elkövetett „nagyvonalúságát” szoftveresen lehet korrigálni, amely a vésnöki kézi munka terhelését csökkenti, hiszen ezeket a hibákat már nem a pantográf által bemart kemény acélrúdban, hanem monitor előtt, számítógéppel lehet javítani. Ezen túlmenően a műgumi, műgyanta kiküszöbölésével a környezeti terhelés is jelentősen csökkent.

Mindezek mellett a vésnökökre így is nagy feladat hárul, hiszen az érmeképek plasztikájának végleges formáját, az apró részletek lehető legpontosabb verőtőbe örökítését az ő kézi munkájuk teszi teljessé.

Ez a munka biztos kezet, jó szemet és némi művészi érzéket is feltételez, amelyet sok-sok év kitartó munkájával elérhető szakmai tapasztalat egészít ki.

A forgalmi érme- és emlékérme-verőgépek összevetése

Gép nyomóereje Lapkára mért ütésszám Adagolás Kapacitás Lapka (alapanyag) Veret kivitele Szerszám (verőtő) kikészítése Szerszám élettartama

69

Forgalmi érmegyártás

Emlékérmegyártás

2000 kN (200 tonna) 1 Automata (rezgődobos adagolás) kb. 800 db/perc natúr VF (verdefényes) – 250 000–1 000 000 db

6000 kN (600 tonna) 1­–10 Egyedi, kézi adagolás 1 db/perc tisztított, polírozott Proof (tükörfényes), BU (selyemfényes), VF csiszolt, mattírozott, polírozott 200–1000 db

INNOVÁCIÓ A Z ÉRMEGYÁRTÁSBAN

1993. évi 1994-es Labdarúgó Világbajnokság ezüst emlékérme

Mint a műszaki élet minden területén, így az érmegyártásban is egyre nagyobb szerepet kap a digitalizáció, a számítástechnika, az ezekre épülő korszerű gépgyártás-technológia, valamint az anyagtudományok. Ezek a műszaki tartalmak azonban elsősorban a gyártás során jelentkeznek, melyek egy külső szemlélő számára az elkészült érme kézhezvételekor láthatatlanok maradnak. Ugyanakkor az érmegyártásban is találkozhatunk olyan innovációkkal, amelyeknek az eredménye rögtön szembeötlik. Vegyük sorra ezeket a forint emlékérmék kibocsátási idősorát követve, az érmék alakja, mérete, szélkiképzése, valamint kivitelezése, felületi kikészítése szerinti csoportosításban.

Alak és forma

2000. évi Gábor Dénes (1900–1979) ezüst emlékérme

2020. évi 125 éves a Magyar Olimpiai Bizottság bicolor ezüst emlékérme

2000. évi Lorántffy Zsuzsanna (1600 k. – 1660) ezüst emlékérme

75a éforint ves

Kezdetben – a nemzetközi trendeknek és szokásoknak megfelelően – a forint emlékérmék is a szokásos „kör” alakban készültek. Az első kivétel az 1993-ban az 1994. évi Labdarúgó Világbajnokság tiszteletére készült 1000 forintos ezüst emlékpénz, mely lyukasztott érme volt. Különlegességét az adja, hogy a lyuk – ellentétben például az 1950-től vert lyukas 2 filléressel – nem középen helyezkedik el. Az emlékérmét tervező Lebó Ferenc szobrászművésznek köszönhetően ugyanis a lyuk igen ötletesen a két érmeoldalt köti össze azzal, hogy az előoldalon a címletérték egyik nulláját, a hátoldalon a hálót átszakító bombagól látványát jeleníti meg.

Megjegyzendő ugyanakkor, hogy az ötlet előzményeként egy, az egykori Állami Pénzverő által albán exportra gyártott 50 lek címletű ezüst emlékérme Az év érméje nemzetközi érmeversenyben 1988ban elnyerte a világ leginnovatívabb érméje címet.

Az érmét Bognár György éremművész tervezte.

Ennek az újszerűsége abban rejlett, hogy az érmén a vasúti alagút nyílását jelképező kivágás se nem kerek, se nem koncentrikus.

Bár kör alakú a végeredmény, mégis különlegesség az államalapításunk 1000. évfordulójára készült bicolor 3000 forint névértékű emlékérme abban a tekintetben, hogy két részből tevődik össze: a középső, kör alakú magot egy körgyűrű övezi. A két rész a veréssel 70

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

2006. évi Esztergomi bazilika ezüst emlékérme

2017. évi Bükki Nemzeti Park ezüst emlékérme

rögzül egymáshoz. Ennek a kettősségnek egy speciális változata a 2000-ben Gábor Dénes születésének 100. évfordulójára kibocsátott ún. „inlay” betétes (berakásos) ezüst emlékérme, ahol a mag egy valódi hologramot hordoz. Később – 2006-ban és 2021ben – a csak peremükön aranyozott bicolor emlékérmék is kibocsátásra kerültek, amelyek szintén külső körgyűrű/belső mag koncepcióban készültek, de esetükben a gyűrű mindössze egy igen keskeny karika, amely a verési művelet eredményeként kapcsolódik az érme alapjául szolgáló lapkához.

meg. A későbbiekben a nemzeti parkok gyűjtői sorozat darabjai – mint például a 2017. évi Bükki Nemzeti Park emlékérme – a téglalap, míg a magyar találmányokat bemutató emlékérme-sorozat darabjai a négyzet formához igazodva kaptak a sorozathoz tartozást is jelképező, a hagyományostól eltérő alakot.

Ovális érméken a magyar és magyar származású Nobel-díjasaink kerülnek megörökítésre, „tudományos arcképcsarnok” jelleggel.

Más pénzverdék által még nem készített különlegesség volt a 2000-ben kibocsátott, két félkörből álló Lorántffy Zsuzsanna emlékérme, amelynek két „félpénze” – mivel egymástól teljesen elkülöníthetők – külön-külön kaptak 2000-2000 forintos névértéket. Érdekességként említhető a 2002-ben készült, szétcsavarozható Üzenet címet viselő emlékérme, amely a 21. században szintén egyedinek számított. Történelmi elődjeként az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt megjelent, szintén szétcsavarható ún. spionpénzek, más néven csavaros krajcárok említhetők. A súlyuk kivételével a többi paraméterük teljesen megegyezett a forgalomban volt krajcár címletekkel. Egyes vélemények szerint a szabadságharc alatt, mások szerint közvetlenül a szabadságharc leverése után használták ezeket az érméket, a belsejükben leginkább kis üzeneteket, vagy Bem és Petőfi fényképeit hordták.

A szakzsargonban „alakos” érmének nevezett, nem szabályos kör alakú emlékérmék talán legszebb darabjai az egyházi építészet remekeit bemutató sorozat érméi, amelyek alakját az Esztergomi Bazilika rózsaablaka ihlette. Az „alakos” érmék közé tartoznak még a 2001től napjainkig gyártott négyszögletes érmék is. A téglalap alakú érmék első darabja 4000 forint névértékben a 100 éves Gödöllői művésztelepről, a négyzet alakú pedig Kempelen Farkas sakkautomatájáról emlékezett 71

2018. évi Hevesy György (1885–1966) ezüst emlékérme

Az érmék formája, bár számtalan lehetőséget rejt magában – készült már 7, illetve 12 szögletű forint emlékérme is –, manapság már nem különösebben számít újdonságnak, sok külföldi gyártónál találkozhatunk ilyen különlegességekkel (háromszög, szív-, térképformátum stb.). Ma már csak akkor érdemes ezzel foglalkozni, ha a forma egyben utalás az érme tematikájára, illetve valami más technikai újdonsággal is összeköthető.

Méret Innovációs lehetőségeket rejthet magában az érmék mérete is, de ezek mára már olyan szélsőséges irányokat vettek, amelyekkel költséghatékonyan nem lehet versenyezni. A jelenlegi „világrekord” legkisebb érme egy svájci frank címletű, 2,96 mm átmérőjű, 0,063 gramm súlyú, 999,9 ezrelék tisztaságú aranyérme, amelynek kifejlesztése több hónapos tervezői munkával és több 100 millió forintos ráfordítással

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

A 2017. évi Arany János (1817–1882) arany emlékérme

járhatott, míg a csomagolása, láthatóvá tétele nyilvánvalóan többe kerülhetett, mint az érme konkrét gyártási költsége. A legnagyobb érme címmel egy 1 méter átmérőjű, 100 kilogrammos osztrák befektetési aranyérme büszkélkedhet, viszont ennek a gyártása már nem a hagyományos sajtolás útján történt.

A Magyar Pénzverő Zrt. az említett svájci rekord előtti „A világ legkisebb aranyérméje” nemzetközi sorozatba is illeszthető méretben készíti el a legkisebb emlékpénzeit, 11 mm-es átmérőben, 0,5 grammos súlyban. Ez idáig a legnagyobb forint emlékérme pedig az 59,75 mm átmérőjű, 2020-ban kibocsátott, „30 éve szabadon” elnevezésű érme, amely klasszikus verési technológiával, több mint 400 tonna nyomóerővel készült. Itt kell megemlíteni, hogy 1996-ban, a 2500 tonnás prés beszerzését követően, Európában először a Magyar Pénzverő Zrt. készített 100 mm átmérőjű, 1 kilogrammos vert ezüstérmet. Ez a méret még tovább növelhető, egészen 120 mm átmérőig.

A 2017. évi Irinyi János (1817–1895) színesfém emlékérme előoldala: a gyufa lángja szivárványos színekben látható.

A hátoldal példa a mikroírásra: a ruházat mintázatát a „200 éve született a robbanásmentes gyufa szabadalmaztatója” felirat ismétlődése alkotja

2020. évi 30 éve szabadon ezüst emlékérme

Szél, avagy az érme harmadik oldala 1948-tól nagyjából 1961-ig sima, mintás vagy feliratos széllel, illetve ezek kombinációjában készültek az emlékérmék. 1966-tól egyre inkább előtérbe kerültek a recés szélű érmék, míg a mintás, feliratos veretek teljesen kiszorultak a kibocsátási programokból.

2001-ben készült az első sűrűrecés feliratos peremű emlékpénz, mely sokáig unikumnak számított.

Az Ezeréves a magyar pénzverés emlékérme recéiben az 1001–2001 évszámok és történelmi magyar pénzverdék verdejelei olvashatók.

Napjainkban újra egyre nagyobb szerepet kap ez a technológia, hiszen így az „érme harmadik oldala” is fontos információkat hordozhat. 2021-ben például 3 emlékérme készül ezzel a technológiával: az Európa Tanács magyar elnöksége; az Önálló ügyészi szervezet; valamint a Magyar népmesék rajzfilmsorozat első darabja, Az égig érő fa.

2018. évi 100 éve ért véget az I. világháború ezüst emlékérme előoldala: a hadban álló hatalmakat tömörítő országok eltérő felületi struktúrájú kiképzéssel jelölve

A 2010-es évek második felétől – a szikraforgácsolási technológiák bevezetését követően – a különleges rece-kialakítások is jelentős szerepet kaptak (hullámforma, „bináris” kód elrejtése, különleges recealak, különleges recekiosztások, szaggatott recézés stb.) az emlékérmék minél egyedibb kivitelezése terén.

72

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

2001. évi Ezeréves a magyar pénzverés ezüst emlékérme, finomrecés széle, szélfelirattal

2016. évi Széchenyi István (1791-1860) születésének 225. évfordulójára készült ezüst emlékérme különleges rece-kiosztása: születési évszám 1791, rece-kiosztás: I IIIIIII IIIIIIIII I

Kivitel 1968-ig VF (verdefényes) és BU (Brilliant Uncirculated, selyemfényes) kivitelben készültek emlékérmék.

Ez azt jelenti, hogy mind az érmék alapsíkja, mind a kiemelkedő relief elemek (plasztika) egyöntetűek, vagy fémesen fényes vagy selymesen lágy, matt felületűek.

A verdefényes kivitel jellemzően a forgalmi pénz­érmék standard minőségjelzése, az automata adagolással vert forgalmi érméket még szokás az UNC (uncirculated, forgalomban nem volt) megjelöléssel is kezelni.

A művészibb megfogalmazású, egyenként, kézi adagolással vert emlékérmék készültek a különlegesebb, selyemfényes BU kivitelben, de az emlékérmék között is találhatunk verdefényes minőségűt.

A kivitelt tekintve a PROOF (PP) kivitelű érmék megjelenése jelentette mind a mai napig a legjelentősebb változást. A proof kivitelű érmék alapsíkja tükörfényes, polírozott, míg a kiemelkedő plasztikai elemek – a relief – matt. Az első magyar gyártású proof veretek 1968-ban jelentek meg, Semmelweis Ignác születésének 150. évfordulója alkalmából. Az érméből kétféle, 50 és 100 Ft-os címletben, egyforma éremképpel címletenként 4750 darab proof veret készült.

Ezt követően a kivitelezést tekintve egészen 2001-ig jelentősebb változás nem történt. Ekkor került kibocsátásra a „100 éves az első magyar film, A tánc” ezüst emlékérme. Ennek a hátlapján a táncoló párt a Magyar Pénzverő nemesfém-verőüzemének szakemberei felfényezték, így a fényes alapsík és a matt relief-elemek közé egy harmadik tónust is beillesztettek. Az újszerű kivitelezés a szakemberek saját „házi” fejlesztésének köszönhető.

73

2001. évi 100 éves az első magyar film, A tánc ezüst emlékérme

Azóta a plasztikai elemek részletgazdagságának meg­ őrzése szempontjából rengeteg kísérlet történt, mattí­ rozásnál csökkent a szemcsenagyság, változott az anyagminőség. A kezdetekben használt alumíniumoxid helyett ma már üveggyöngy szolgál az emlékérmék felületi mattítására.

2014-től alkalmanként készülnek patinázott (vegyi eljárással öregbített, antikolt) kivitelű emlékérmék is.

A patinázás az adott tematika hangulatának, mondanivalójának árnyalását hivatott erősíteni.

A felületi kikészítés újabb nagy lépését a 2015-ben üzembe állított lézeres megmunkáló központ jelentette. Ennek segítségével lehetséges különleges felületi elemeket, struktúrákat megjeleníteni, többek között szivárvány hatást, mikroírást, felületi struktúrákat.

A fentiek csak az első, jellegzetes példák. A lézeres technika alkalmazása azóta is folyamatos, és még számos további lehetőséget hordoz, amelyek a jövőbeni kibocsátások kivitelezését gazdagíthatják. Természetesen ez sosem lehet öncélú, a különleges kivitelezés mérlegelésekor nem szabad elfelejtkezni arról, hogy az emlékérmék megjelenésének mindig összhangban kell lennie a tematikával és mondanivalóval is!

A M AGYAR NEMZETI BANK VERŐSZERSZÁM-GYŰJTEMÉNYE Közismert, hogy Magyarországon több helyen is őriznek pénzek és emlékérmek készítésére szolgáló történelmi verőtöveket. Bár a Magyar Nemzeti Múzeumban is található nagyjából ezer darab a 11. századtól napjainkig, a legnagyobb mennyiségű, forgalmi pénzek verésére készült példány a Magyar Nemzeti Bank gyűjteményében található, amelyeket a Magyar Pénzverő Zrt. őriz. Ez az anyag jelenleg közel hétezer példányra tehető, és minden áldott nap gyarapszik.

Egy meg nem valósult 1 forintos pénztervezet bronztányérja 1948 -ból

A gyűjtemény legkorábbi darabjai, szám szerint 13 példány, a 17. századból, az Erdélyi Fejedelemségből származnak. Ezek eredetileg a brassói városháza pincéjéből kerültek elő a 19. század utolsó harmadában, majd a Magyar Nemzeti Múzeum adta át őket a Magyar Királyi Pénzverőnek a két világháború között.

Az MNB verőszerszám-gyűjteményének kevesebb mint a felét a forint pénzrendszer előtti verőtövek teszik ki. Ezek egy része a körmöcbányai pénzverdé­ ből származik, amelyeket 1918-ban szállítottak át Budapestre. Közöttük éppúgy megtalálhatóak a kör­ möci verőszerszámok, ahogy gyulafehérvári darabok, amelyeket a gyulafehérvári verde 1871. évi bezárása után szállítottak át Körmöcbányára.

Apafi Mihály erdélyi fejedelem tallérjának előlapi verőtöve, 1660-as évek

75a éforint ves

A legkorábbi verőszerszámok a 18. század elejéről származnak, de sok példány maradt fenn Mária Terézia, II. József, V. Ferdinánd és Ferenc uralkodásának időszakából. I. Ferenc József közel hét évtizedes országlásának időszakát is több száz darab képviseli.

Nem csupán a forgalmi pénzeké, de fennmaradtak az emlékpénzek és a millenniumi fantáziaveretek szerszámai is.

Az 1926-ban bevezetett pengő pénzrendszer fémpén­ zeinek verésére használt verőtövekből is rengeteg példány maradt fenn apatövek, anyatövek és szélezők formájában. Nem csupán magyar forgalmi pénzek

74

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

I. József osztrák típusú kétszeres dukátjának apatöve

I. Ferenc József koronázásának 40. évfordulójára 1907-ben vert arany 100 korona hátlapi anyatöve

Az 1938 -as „Szent István” 5 pengő előlapi anyatöve

szerszámai, hanem a külföldi megrendelésre készült érmékhez tartozó verőtövek is.

jelentették egészen a közelmúltig, míg a digitális technológia zömmel feleslegessé nem tette őket.

A gyűjtemény legnagyobb részét természetesen az elmúlt 75 év, azaz a forint pénzrendszer verőszerszámai alkotják 1946-tól napjainkig. Nyilvánvalóan ez a gyűjteményrész fejlődik a legdinamikusabban, hiszen évente több tucatnyi új szerszám kerül ide.

Az anyagban egyaránt megtalálhatóak az anyatövek és apatövek, szélezők, sokszor gipsz- és bronztányérok is, amelyek a verőtőkészítés kiinduló fázisát

A Forster Gyula Örökségvédelmi Központ 2015 folya­mán felmérte az MNB tulajdonában lévő törté­ nelmi verőszerszám-gyűjteményt, és annak akkor 50 évnél régebbi – 1601 és 1965 között készült – darabjait, mintegy 3400 példányt, mivel azok a kulturális örökség ingó elemei közül kiemelkedő jelentőséggel bírnak, továbbá pótolhatatlanok, védetté nyilvánította.

A gyűjtemény soha nem a pénzverés folyamatában alkalmazott verőtöveket őrzi meg, hiszen azok a munka során elhasználódnak és leselejtezésre, megsemmisítésre kerülnek, hanem azokat a vezérszerszámokat, amelyekről később szükség szerint lehet újabb és újabb verőtöveket készíteni. Sőt, nem csupán a megvalósult pénzek szerszámait tartotta meg a gyűjtemény, hanem a tervezetek verőtöveit is.

Bartók Béla születésének 80. évfordulójára kibocsátott 50 forint címletű arany emlékérme előlapjának redukciós apatöve, 1961

75

2 forintos hátlapi anyatöve, 1946

20 filléres előlapi anyatöve, 1946

PRÓBAVERETEK Az érmékhez készült grafikai tervek és gipszmodellek érmében megjelenő első változatát próbaveretnek nevezzük. A próbaveret a megjelenését tekintve annyiban tér el a kibocsátásra kerülő, a meghirdetett maximálisan verhető példányszám erejéig szériagyártásban készülő veretektől, hogy az egyik oldalán – pozitív, azaz kiemelkedő betűkkel verve – szerepel a PRÓBAVERET felirat, kisebb átmérőjű érmék esetén a PV rövidítés. Forgalmi érmék esetében csak új érme kibocsátásakor készül próbaveret, az évszámváltásról nem, hiszen évről évre az érmekép változatlan, csak a verési évszám változik. Ebből adódón a forgalmi érmék próbavereteivel ritkábban találkozhatunk. Más a helyzet az emlékérmékkel, amelyeknek a gyártása a próbaveretek 1970-es bevezetése óta mindig a próbaverettel kezdődik. A próbaveretek 1997-ig érménként és kivitelenként 50-50 példányban, ezt követően 30-30 darabban korlátozva készültek. Az utolsó emlékérme, amelyből 30 db próbaveret készült, az 1999. május 24-én kibocsátott „75 éves a Magyar Nemzeti Bank” ezüst emlékérme volt. Ezt követően a próbaveretek mennyisége 6-6 darabra csökkent, és egészen 2010-ig maradt ez a gyakorlat.

2011-től 10-10 darabra változott a gyártott próbaveretek száma, és azóta is ennyi készül belőlük. 4-4 db múzeumokban kerül elhelyezésre, míg a maradékot – a Magyar Nemzeti Bank hozzájárulásával – a Magyar Pénzverő Zrt. értékesíti. A 6 és 10 darabos próbaveretek – tekintettel az erősen korlátozott példányszámra – árverések keretében jutnak el a gyűjtőkhöz.

1999. évi „75 éves a Magyar Nemzeti Bank” ezüst emlékérme próbaveret

75a éforint ves

2008. október 5-én kerültek kalapács alá az első 6 darabban limitált próbaveretek, amelyekből a múzeumi példányokat levonva, 2 darab kerülhetett értékesítésre. Közülük a legmagasabb áron a 2006. évi „Az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója” 100 000 Ft névértékű arany emlékérme próbaverete kelt el, 34 000 eurós, akkori árfolyamon 8,3 millió forintos áron. Összehasonlításul, az érmében lévő 20,946 g, 986 ezrelék finomságú arany mai tőzsdei aranyértéke közel 360 000 forint, 2008 -as árakon 99 000 forint. A 2008 -ban Hunyadi Mátyás trónra lépésének 550. évfordulójáról megemlékező, 10 grammos arany emlékérme 76

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

1988. évi Szent István emlékérme arany próbaverete

Az államalapító Szent István emlékére készült arany 100 000 forintos próbaverete, 2001

1995. évi Teleki Sámuel ezüst emlékérme-tervezet próbaverete

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára készült 100 000 Ft névértékű arany emlé­kérme próbaverete, 2006

próba­veretéért 32 000 euró leütési árat fizettek, míg a 2000-ben vert „125 éves a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem” ezüst emlékérme proof kivitelű próba­verete 6000 euróért kelt el. Érdekesség ugyanakkor, hogy az elkészült próbaveretek között találhatóak olyan érmetervek is, amelyek végül nem valósultak meg, nem kerültek kibocsátásra, és nem készült belőlük szériaveret. Ilyen például az 1995ben kibocsátani tervezett Teleki Sámuel ezüst emlék­ érme, amely „csak” az 50-50 db BU és PP minőségű próbaveretig jutott. Az árverésen 400 (BU), illetve 440 (PP) eurós áron kelt el.

A forgalmi érmékből legutóbb 2012-ben készültek próbaveretek, amikor az érmék körirata a MAGYARORSZÁG feliratra változott. Ezek 10 darabban limi­táltak, a 6 db eladható veret 2013 őszén került árverésre. Leütési áruk 280–500 euró között (akkori árfolyamon 84 000–150 000 forint között) mozgott.

77

2012. évi 200 forintos forgalmi érme próbaverete

A Z ÉRMÉK HAR M ADIK OLDAL A

Az önálló ügyészi szervezet alapításának 150. évfordulója tiszteletére kibocsátott 2021. évi ezüst emlékérme pereme.

A finomrecéken olvasható latin felirat – „LEX ATQUE VERITAS” – az Ügyészség jelmondata, magyar megfelelője: „TÖRVÉNY ÉS IGAZSÁG”.

Az Országépítő királyok Árpád dinasztiájából című emlék­érme-sorozat részeként 2021-ben megjelent Szent István arany emlékérme pereme. A sima peremen megjelenő latin nyelvű felirat – „STEFANUS SUPERNA PROVIDENTE CLEMENTIA UNGRORUM REX” – magyar fordítása: „István, a magasságbeli Gondviselő kegyelméből a magyarok királya”

75a éforint ves

A magyar pénzek harmadik oldalával, vagyis a peremmel egészen a 18. század elejéig nem foglalkoztak. A közép- és kora újkori pénzek vastagsága csupán néhány tized mm volt, vagyis oda a korabeli technikával semmit sem tudtak elhelyezni. Az első olyan magyar pénz, amelyiken peremirat van, I. József (1705–1711) uralkodása utolsó évében Körmöcbányán vert tallérja volt. Az érmén a „HINC DECUS ET TUTAMEN” peremirat olvasható, amely tükörfordításban ezt jelenti: „Ettől díszítés és védelem”. Ez arra utal, hogy a peremirat díszíti és ékesíti a pénzt, ugyanakkor megvédi a pénzhamisítástól is. Egyrészt a peremiratot a hamisítók nehezebben tudták utánozni, másrészt a súlycsökkentést – azaz az érmék körülnyírását – a peremirat megakadályozza, hiszen, ha levennének az érméből, eltűnne a peremirat.

A körülnyírás a középkorban a pénzhamisítás egyik „minősített esete” volt, és ugyanúgy fej- és jószágvesztéssel büntették, mint magát a hamis pénzek verését.

A körülnyírás az ún. „al marco” verésnek köszönhette létrejöttét, amely azt jelenti, hogy egy adott súlyegységű alapanyagból meghatározott számú érmemen�nyiségnek kellett elkészülnie. Az ebből következő középsúlyt (alapanyag súlya/készítendő érme darabszáma) a korabeli technológiával nem mindig sikerült tartani, így az egyik példány az átlagosnál nagyobb, a másik kisebb súlyú lett. A hozzáértő kereskedő kiválogatta a nehezebb darabokat, azokat körbenyírta, levágta róla a „felesleget”. Ezt a körülnyírást tette lehetetlenné a peremirat vagy peremdísz. Recés

Körülvágott érmékről származó ezüstnyesedék

78

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

peremet (vagyis annak elődjét) majd csak Mária Terézia (1740–1780) rézpénzein kezdenek el először alkalmazni.

Mára a peremiratok jellemzően az emlékérmék te­ma­ tikájának kiegészítéséül, többletinformáció forrá­ saként szolgálnak. A recézés a forgalmi pénzérmék beazonosíthatóságát, egymástól való megkülönböztetését segíti, vizuálisan és tapintás útján egyaránt.

Emlékérmék esetében pedig a recék inkább díszítőelemként kölcsönöznek „pénz-szerűbb”, vagy a szokottnál kissé különlegesebb külsőt az érméknek.

A körülnyírás pedig ma már azért sem merülhet fel, mert a korszerű verőgépeken az érméket gyűrűben verik, amely garantálja az érmék szabályos és egyöntetű formáját. Ugyancsak a gyűrű felel az érme pereméért: akár sima, akár recézett az érme pereme, ennek a kikészítése a gyűrűben történik meg és a verés műveletével kerül rá az érmére.

A vastagveret, francia eredetű kifejezéssel piedfort vagy piedforte azoknak az érmeváltozatoknak a megnevezése, amelyeket a szokásosnál vastagabb lapkára vertek. A kifejezés a francia pied [de monnaie] [pénz] láb és fort(e) erős szavak összevonásából ered. Sok helyen találkozhatunk a piefort és piéfort hibásan betűzött alakokkal is, ezek vélhetően az amerikai Krause Kiadó Standard Catalog of World Coins érmekatalógusai nyomán terjedtek el. A vastagveretek a próbaveretektől abban térnek el, hogy a normál pénzérmékhez használt verőtövekkel készülnek, tehát érmeképben és átmérőben a normál érmével teljesen azonosak és nincs rajtuk megkülönböztető jel vagy felirat, viszont a nagyobb súlyból (tömegből) következően vastagabbak. A piedfort kifejezést elsősorban, de nem kizárólag a Franciaországban készült, a normál változathoz képest dupla súlyú vastagveretekre használták, amelyeket a 15–16. században vertek először.

Régebben ajándékozási és bemutatási céllal készültek, napjainkban kifejezetten gyűjtői célokat szolgálnak.

A Magyar Nemzeti Bank emlékérme-kibocsátásaiban is találkozhatunk ilyen vastagveretekkel.

Elsőként 1979-ben a Nemzetközi Gyermekév meghirdetéséről, valamint a Bethlen Gábor halálának 79

2020. évi I. Ulászló aranyforintja piedfort, szélfeliratos arany emlékérme előoldalának nagyított képe, alján a peremfelirat részletével

350. évfordulójáról megemlékező ezüst emlékérmékből készült dupla súlyú változat. Egy évvel később, az 1980. évi Téli Olimpia alkalmából kibocsátott 200 és 500 Ft-os névértékű ezüst emlékérmékből is készült kétszeres súlyú piedfort veret. 2011-ben Liszt Ferenc születésének 200. évfordulójára 6,982 grammos arany emlékérme és ennek szintén dupla súlyú piedfort változata került kibocsátásra. Ezek az érmék vizuálisan mindössze a vastagságukban különböznek egymástól.

Négyszeres súlyú piedfort veretekkel találkozhatunk a 2012-ben elindított „Középkori magyar aranyforintok (1301–1526)” arany emlékérmékből álló gyűjtői sorozat darabjainál. A sorozat minden egyes tagjából a 986 ezrelék finomságú, 3,491 grammos (1 dukát) arany emlékérme mellett 13,964 grammos piedfort változat is készül. Tekintettel arra, hogy az arany alapanyag és a vastagabb veretek jóval alacsonyabb példányszáma miatt ezek az érmék jóval nagyobb értéket képviselnek normál súlyú társaiknál, viszont 20 mm-es átmérőjük és érmeképük teljesen azonos, a nagyobb biztonsággal történő megkülönböztetés érdekében a piedfort érmék peremére szélfelirat is kerül, az adott aranyforintot verető uralkodó latin nyelvű megnevezésével.

MODERNIZÁCIÓ A BANKJEGYGYÁRTÁSBAN Az 1997-es bankjegysorozat alapvető gyártási technológiája az újratervezett, továbbfejlesztett, 2014től kibocsátott bankjegysornál nem változott, de nemcsak a bankjegyek, hanem az azt gyártó berendezések esetén is szükségessé vált a megújítás, a nyomtatási technológia korszerűsítése.

A magyar bankjegyekre először egy hagyományos, sorépítésű ofszet nyomdagép nyomtatja a színtelen, csak UV fény alatt látható nyomatelemeket, amelyek egyben fontos biztonsági elemként is szolgálnak.

Az ezt követő fázis a sorozat alapvető, markáns színeit adó ofszetnyomat a Super Simultan ofszetnyomó bankjegy-célgépen készül. Itt a gép felépítése szolgáltatja az összetett védelmi elemeket: a nyomóművek egy kör mentén rendezve képesek arra, hogy a bankjegy alnyomatában látható összes színt egyszerre, az ív továbbítása nélkül hordják fel, innen a „simultan” elnevezés. Miért fontos ez?

A papírt a papírgyártók és a nyomdászok is „élő” anyagnak hívják. A nyomtatás során a nedvesség és a nyomóerő hatásár a papír minden nyomtatási fázist követően változtatja méretét „terül”. Így ha több szín, vagy több elem nagyon nagy pontossággal, megfelelő pozícióban való egymáshoz nyomtatása a cél ívek millióin át – mint a bankjegyek alap motívumai és színei – az csak ezzel a megoldással lehetséges.

A Pénzjegynyomda Simultan gépe 1977-es gyártású volt, így az új, továbbfejlesztett bankjegyek nyomtatását megelőzően szükségessé vált a cseréje egy korszerűbb berendezésre.

Metszetnyomólemez készítése lézergravírozással

75a éforint ves

A simultan nyomtatást a bankjegy mindkét oldalán a metszetnyomtatás követi, ahol a fémlemez mélyen fekvő részeibe festék ül be, a maradékot egy szerkezet törli le a fényes felületről, így válik tapinthatóvá a nyomat, semmilyen más eljárás által meg nem közelíthető rétegvastagságban. A metszetnyomó gépek biztonságát a robusztus felépítésük adja: az 1 cm-es nyomtatási sávban kb. 90 tonna szorítóerővel lehet csak a nagyon sűrű festéket a lemez mély részeiről a papírra átadni. Elképzelhető, hogy a Pénzjegynyomdában használt, az 1980-as évek elején gyártott metszetnyomó gépek 2013-ra milyen terhelésen voltak 80

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

már túl, így teljes körű mechanikai felújításuk elkerülhetetlen volt az új bankjegyek gyártása érdekében.

A metszetnyomtatás utáni következő gyártási fázis a bankjegyívek sorszámozása. Ez a művelet a magasnyomás, amely elvében megfelel a bélyegzésnek.

A nyomtatandó betűk és számok tükörképei ”forognak” kis kerekeken, amelyek festékezést követően a nyomtatás során hozzák létre az íráshelyes bank-

jegy-azonosítókat. A bankjegyszámozó-gépek kapacitásukban térnek el alapvetően egyéb nyomdai számozógépektől, de alapelvük ugyanaz: finommechanika továbbítja a számokat, betűjeleket tartalmazó kerekeket, mely biztosítja minden szelvény egyediségét.

Mivel a Pénzjegynyomda ezen berendezése 1970-es gyártású volt, ezért szintén megújításra szorult.

A fentieken túl a metszetnyomóforma-készítés volt az a terület, amely a modern technológiát képviselő bankjegysorozat gyártása előtt alapvető változást igényelt. A megújított forint sorozat tervein – bár az 1997-es sorozat főbb elemei köré épültek – jóval nagyobb hangsúlyt kaptak a metszet motívumok, melyeknek integrációját a régi sorozat hagyományos kézi metszés, -maratás, -összeállítás kombinációjával lehetetlen lett volna létrehozni. A technológiai 81

haladás kulcsa egy magyar fejlesztésű célgép és a hozzá kapcsolódó technológia (Direct Laser Engraving) volt, mely egy precíziós lézernyalábbal közvetlen a fémlemezbe képes belemarni a mélynyomtatású elemeket, ± 1–2 µm nagyságrendű ismétlőképességgel. Ez a bankjegytervezés és nyomólemez-készítés területén is egy teljesen más gondolkodást kívánt, s egyben jelentősen felgyorsította és rugalmasabbá tette a teljes folyamatot.

A KBA NotaSys Super Simultan 212 bankjegy ofszetnyomógép

Korábban egy kézi metszet elkészítése fél évet vett igénybe, mely ezzel az új technológiai megoldással mindössze 4-6 hétre csökkent.

A technológiai haladás, fejlődés szellemében a bankjegygyártási folyamatba új gép is beillesztésre került. A holografikus-fóliák az új bankjegyeken védelmi színvonalukban és megjelenésükben is teljesen kicserélődtek, azokat már nem lehetett többé az 1996-ban készített célgéppel a bankjegyekre felhordani. A hologramfóliák magas hőmérsékleten ún. hő­­prégeléssel kerülnek a bankjegyekre. A hazai bankjegy­g yártásban is szükség volt egy ilyen precíziós berendezésre, amely képes a bankjegyeken található hologramot pozicionáltan elhelyezni.

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

A Gietz FSA 1060 precíziós hologramozóprés, szenzorok mindenütt

Bankjegyív minőségének ellenőrzése

82

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

A bankjegynyomtatás folyamatának utolsó fázisát a címletenkénti végellenőrzés jelenti, szintén egy erre kialakított célgéppel. Ezek a gépek fizikai megjelenésükben nagyon hasonlítanak a jegybank által is használt bakjegyfeldolgozó gépekhez, de szenzorés kamerarendszerük eltérő, hiszen nem a bankjegyek valódiságát és forgalomképességét, hanem az új bankjegyek nyomatminőségét vizsgálják. Mint minden minőség-ellenőrző kamerarendszert, ezeket a gépeket is be kell tanítani, hogy egy bankjegyen

mely eltérés még megfelelő, és mely van a tűrésen túl. Ezt a folyamatot hívják adaptációnak.

Leírásunkból jól érzékelhető, hogy nemcsak magu­ kat a forintbankjegyeket volt szükséges korszerűbbé tenni, hanem a Pénzjegynyomdában található szinte teljes bankjegygyártó gépsor is megújításra szorult annak érdekében, hogy képes legyen a 21. század követelményeinek megfelelő bankjegyek gyártására.

A nyomdagépek bonyolult logisztikája A bankjegynyomó gépek speciális kialakítású célgépek, így megújításuk sok esetben egyben épületgépészeti kihívást is jelentett. A berendezések mérete és az épület sajátosságai azt eredményezték, hogy a legjelentősebb nyomdagépek be- és kiemelését csak a homlokzat a bontásával, majd visszaépítésével lehetett megoldani.

A Markó utcába új nyomdagép érkezik

83

HOGYAN KÉSZÜL A BIZTONSÁGI PAPÍR? A papírgyártás látványos és érdekes folyamat; mivel természetes alapanyagokat használ fel, ezért a magas szintű automatizálás ellenére a gyártás nagy odafigyelést és hozzáértést igényel. A teljes papírgyártási folyamatot jól ismerő, a szakma iránt elhivatott, nagy tudással és gyakorlattal rendelkező szakembereket „Fehérmíves” címmel illetik a mai napig.

Hengerszitás lapképző

„A papírkészítők évszázadokon át művésznek vallották magukat. Tudták, hog y olyan alapanyagot készítenek, amely a tudományt szolgálja, az emberi gondolatok fennmaradásának eszköze. Bár a 19. századra a papírkészítés iparrá vált, a tudományt és művészetet eg yaránt szolgáló mester munkáját besorolták a mesterségek közé, a papírkészítők évszázados megkülönböztetései változatlanok maradtak, ők maguk sem kívántak elszakadni szokásaiktól még hosszú ideig.”

A papír növényi rostok vizes szuszpenziójából a rostok összekuszálásával és a víz eltávolításával kialakított vékony lap. A rostoknak hajlékonynak és viszonylag hosszúnak kell lenniük, hogy fizikai kötődés kialakítására alkalmasak legyenek.

A papír szárítása

Korszerű papírgépi simító egység

75a éforint ves

Az említett kívánalmaknak a cellulózrostok felelnek meg leginkább, tehát a papírkészítéshez elsősorban olyan növényi anyagokat kerestek, amelyek nagyobb mennyiségű rostsejtet, kémiai összetétel szempontjából pedig sok cellulózt tartalmaznak. E tulajdonságok főként a tűlevelű és a lombos fákra, a gabonafélékre és más, egynyári vagy évelő növényekre jellemzőek.

A növényi anyagok mellett továbbra is papíripari nyersanyag még a rongy, és egyre nagyobb mértékben hasznosítják a papírhulladékot is. Mára a kommersz papír tömegáru lett, így gyártásához rongy alapanyag helyett fásszárú növények rostjaiból készült ún. cellulózokat használnak. A gyapot alapanyagot kiváló minőségi elvárású dokumentum, útlevél, bankjegy papírok esetében alkalmazzák, illetve bizonyos művészeti papírok esetében.

A cellulóz- és papíripar legszélesebb mértékben használt nyersanyaga a fa. A fából részben vegyi úton cellulózt állítanak elő, de bizonyos technológiák alapján facsiszolatként is adagolják a papírpéphez.

84

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

Több tónusú vízjelek és bújtatott biztonsági szál átnézetben látható képe

Biztonsági rostok és bújtatott szál UV fénnyel megvilágított képe

A papírgépek robusztus és egyben nagyon látványos szerkezetek. Érdekességként néhány adat: a nagyobb papírgépek akár 150 méter hosszúak is lehetnek. Itt a papírgépben befűzött papírpálya hossza 90 m, az elkészült tekercs hossza pedig elérheti a 7 km-t.

A papír gyártása az anyagelőkészítőben kezdődik.

A cellulózgyárból érkező cellulózt vagy facsiszolatot hidropulperekben víz hozzáadásával egyedi rostjaira bontják. A már rostosított, egyedi rostjaira bontott pépet a kész papír tulajdonságainak megfelelő mértékben megőrlik, mely során a rostkötegek szétbomlanak, aprítódnak, fajlagos felületük megnövekszik.

A papír egyéb tulajdonságainak elérése céljából (írhatóság, nyomtathatóság, átlátszatlanság) különféle segédanyagokat adagolnak a péphez, majd szükség esetén színezik. Az írhatóság javítására enyvező anyagokat, az átlátszóság csökkentésére, fehérség javítására pedig töltő anyagokat használnak. Az így előkészített, segédanyagokkal összekevert pépet a gépkádba szivattyúzzák. Innen kerül a papírpép megfelelő hígítás után a papírgépre.

A papírgépnek három fő része van: a szitaszakasz, a présszakasz és a szárítószakasz – a papírgyártásnak ezek az évszázadok óta változatlan alapjai, bár a gyártási fázisok megnevezésein túl ezek már szinte semmiben nem emlékeztetnek a régmúlt elődjeikre.

A papírgép legfontosabb és leglátványosabb része a szitaszakasz, mivel a híg pépből alapvetően itt alakul ki maga a papírlap. Ezen a szakaszon alakulnak ki a papírokban az exkluzív megjelenést biztosító vízjelek, melyek az esztétikumon túl védelmet is biztosítanak a papírok hamisítása ellen. Szintén ezen a szakaszon kerülnek beágyazásra a védelmi elemek, amelyeket a vízjelekkel kombinálva olyan egyedi terméket

85

kapunk, amit lehetetlen hamisítani, utánozni. A szita­ szakasznak ma már nagyon sokféle változata van (síkszita, hengerszita, ezek különféle többszörös kombinációi, ikersziták és egyéb lapképzési megoldások).

A nedves papírpályából a maradék vizet már csak préseléssel és szárítással lehet eltávolítani. A présszakaszon a papír hengerpárok között halad át és így további jelentős mennyiségű vizet veszít, tömörödik.

A papírt nemezek között vezetik át, amelyek megvédik a nedves lapot a roncsolódástól, szakadástól, és magukba szívják a papírból kipréselt víz nagy részét.

A nedves nemezeket a szitához hasonlóan végtelenítik, tehát a felszívott vizet a nemezből is ki kell préselni menet közben, hogy újra és újra alkalmas legyen a víz felvételére. A nedves sajtolást követően a papír még mindig 60–70% vizet tartalmaz. Ezt szárítással kell lecsökkenteni, ezért a papírt gőzzel fűtött hengerek palástja mentén vezetik át. A szárítószakasz végén a papírt rövid szakaszon pihentetik, hűtik, átvezetik a papírgép simítóhengerei között, majd feltekercselik. Különleges igények esetén külön simítógéppel (kalanderrel) tovább simítják a papírt.

Mivel a legtöbb papírgép ma 4–6 m (sőt 8–10 m) szélességű, viszont a felhasználók (pl. a nyomdák) ennél kisebb méretben (pl. 1 m) használják a papírt, a nagy tekercseket a tekercsvágókon a kívánt szélességűre felvágják, majd megrendeléstől függően a szükséges méretű ívekre darabolják.

A VÍZJEL ÉS MEGJELENÉSE A FORINTBAN A vízjel egy olyan védelmi elem, amelyet alapvetően a papírok hamisítás elleni biztonsági szintjének növelésére használ a papíripar, de alkalmas arra is, hogy a termékek egyszerűen azonosíthatóak legyenek, vagy éppen igazolja az eredetiségük hitelességét.

A korona vízjelképe a jubileumi 2000 forintosban

A vízjeles papírt a fény felé tartva látszik, hogy a vízjelképet alkotó részen a papír az egyes területeken eltérő mennyiségű fényt enged át. A rost elemekből felépülő papír vastagságának, illetve sűrűségének változása rajzolja ki a vízjelképben megjeleníteni kívánt ábrát. Érdekessége a papírokban lévő vízjelképeknek, hogy kevéssé érzékelhetően negatív képként látszanak, amikor sötét háttér előtt vannak elhelyezve.

Az első papírt az elszigetelt ókori Kínában készítették. Európába arab közvetítéssel került 860 körül.

Azonban a vízjeles papír megjelenésére 1282-ig várni kellett.

Az első ismert vízjeles papírt a mai Olaszország területén készítették. Ez a vízjel görög keresztet formázott kalligrafikus körökkel a szélén és a közepén. Vízjelként használt másik korai emlék egy heraldikai liliomot ábrázolt, ami egy 1285-ben keltezett feljegyzés alappapírjában található mesterjegy.

Az egyik legrégebbi diósgyőri vízjel

Az 1946-ban kibocsátott forintban lévő szőnyegvízjel

75a éforint ves

A vízjelek hamar elterjedtek az európai papírgyártásban. A középkori mesteremberek ritkán tudtak ol­vasni, így jellemzően egy ábrát, címert választottak, vagy kaptak uruktól adományként, amit cégérként alkalmazhattak a vízjelben. Később a különböző tulajdonságú papírtermékeket eltérő vízjellel jelölték a készítők. A „vízjel” kifejezést Bartola de Sassoferrato jogász használta először egy értekezésben az 1340-es években azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy egy papírgyártótól meg kell-e tiltani egy másik gyártó vízjelének használatát.

Az első időkben rézdrótból készített sík merítőszitához rögzített vastagabb drótból hajlított ábrának a lenyomata adta a vízjelet. Mai napig vannak kisebb manufaktúrák, ahol jelenleg is ilyen módszerrel készülnek a vízjeles papírok.

86

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

A papírgyártás iparosodása, az úgy nevezett „síkszitás” papírgépek megjelenése után John Marshall 1826-ban találta fel az eguttőrt, angolul dandy rollt.

A könnyű eguttőr henger palástja drótszitából készül, és a síkszitán haladó nedves papírpép felületén gördül, enyhén tömörítve, átnézetét javítva, miközben kiszorítja belőle a vizet, és lehetővé téve, hogy belenyomja a vízjelet. Ebben az esetben a henger palástjához rögzített formára alakított fémidomok, drótok rendszerének lenyomata eredményeként jelenik meg a kész papírokban a vízjel.

a legtöbb bankjegyre jellemzően – részletgazdag, árnyalatos, pozicionált vízjelet tartalmaz. A pénzjegyen alkalmazott nyomat már úgy lett megtervezve, hogy a vízjelmező számára szabadon lett hagyva a bankjegyen egy terület. A vízjelekben ugyanazoknak a történelmi személyeknek a portréja jelenik meg, akik egy-egy címlet grafikájában is visszaköszönnek.

A portrék a két legkisebb címletet leszámítva a címlet közepe felé fordulnak, az ötszázason és a kétszázason a testükkel befelé állnak, de a fejüket kifelé tartják, mind a vízjelen és a nyomaton.

A legrészletgazdagabb, árnyalt vízjeles bankjegypapírok hengerszitás papírgépeken készülnek. Ebben az esetben a fémhálóból szőtt hengerpalást alakú lap­ képző szita oly módon van meghajlítva, hogy a felülete a világos vízjelterületeken kifelé domborodik, a sötét részeken befelé. Ez a módszer már sokkal látványosabb vízjelek kialakítását is lehetővé teszi és éles kontrasztú vízjelképeket eredményez.

Az új magyar forint bankjegyek a második világháború után, a magyarországi hiperinflációt követően 1946 augusztusában kerültek hivatalos forgalomba.

Az értékálló pénz bevezetésére nagy szükség volt a gazdaság stabilizációja miatt. Az új bankjegyek szőnyegvízjeles papírra készültek. A szőnyegvízjel kifejezés abból fakad, hogy viszonylag apró vízjelképek szőnyegszerűen a papír teljes felületén kerülnek elhelyezésre. A korabeli bankjegyekben a vízjel ornamentikus elemeken kívül kalligrafikus „MNB” feliratot és a Diósgyőri Papírgyár védjegyét, a makkos tölgyfaleveles címert tartalmazta.

A szőnyegvízjel ismérve még, hogy a vízjel nem egy bizonyos megadott pozícióban van elhelyezve, így helyzete eltérő az egyes bankjegyeken, továbbá a teljes papírfelületet kitölti. Ez a bankjegy azonban nem volt hosszú életű. Forintbankjegy ezt követően 1947. február 27-én került kibocsátásra, ezúttal azonban már vízjel nélkül. Ez a bankjegysorozat több címletkiegészítésen és címerváltáson esett át, de vízjelet egyik esetben sem tartalmazott.

Az 50 évvel későbbi, 1997-ben bevezetett forintbankjegy sorozat már – nemzetközi viszonylatban 87

Az 1000 forintos vízjele és a legújabb sorozatban a vízjel az értékjelzéssel

2014-ben a bankjegysorozat ismét megújításra került. Ezekben a magasabb biztonsági szint érdekében több új biztonsági elem kapott helyett. Tekintettel arra, hogy a bankjegyek mérete nem változott, a vízjelek pedig változatlanul akkor a legszemléletesebbek, ha nem kerül rájuk nyomat, a bankjegyeken elhelyezett vízjel mérete csökkent. A könnyebb azonosítás, illetve a megújulás jegyében a vízjelkép mellé szintén a vízjelkészítés technikájával bekerült új vízjel elem, az értékjelzés. Az értékjelzés markáns világos vízjelként nehezíti meg a bankjegyhamisítók életét.

Napjainkban már nem csak a papíripar alkalmazza a vízjel megnevezést. Ugyanezt a kifejezést használják a digitális technikában, jeltovábbításban vagy a nyomdaiparban is bizonyos védelmi, vagy azonosító elemekre, melyeknek célja hasonlít a papíripar által használt vízjelre.

FORINT BANKJEGY AL APPAPÍRGYÁRTÁS RÉGEN ÉS MOST A jelenleg is használt forint fizetőeszköz életpályája a pengő életútjának végén, a második világháborút követő gazdasági stabilitás megteremtésének céljából kezdődött. A korabeli fizetőeszköz már olyan gyor­san inflálódott, hogy szükségessé vált azt teljesen kivonni és új pénzt vezetni be. Az új pénz neve forint lett, ami nem volt új keletű a magyar történelemben. Az I. Károly által bevezetett aranyforint óta a forint sokszor vissza-visszatért, mint a hivatalos fizető­eszköz.

Rongygyűjtő asszony

A papírpénzekkel szemben – a használatból adódóan – mindig is követelmény volt az időtállóság és az, hogy a papír fizikai tulajdonságai is megfelelőek legyenek.

A bankjegyeknek ki kellett bírniuk a legszélsőségesebb tárolási szokások okozta megpróbáltatásokat és sokszor az időjárás viszontagságainak is ellen kellett állniuk.

Emiatt a kezdeti időszakban a pénzpapír alapanyagául a rongy szolgált. Ez az alapanyag erős fizikai tulajdonságokat biztosított a papírnak és nem utolsósorban olcsón volt előállítható.

A begyűjtött vagy vásárolt rongyot – mivel egy időben még külföldről is importáltak ilyen célra –, ami lehetett új és használt pamut-, len-, kenderszövet stb., először minőség szerint válogatták, mechanikusan tisztították, porolták, darabokra vágták, majd forgó gömbfőzőben főzték, mosták, tisztították és fehérítették. Ezt követően lehetett csak a rongyot facellulózokkal együtt papírgyártásra használni.

Rongyfőző

75a éforint ves Hollandi őrlő

Diósgyőrben is sokáig importból származó rongycellu­ lózt használtak, majd 1934-től már saját előállítással készült a rongypapír alapanyaga. A minőségi elvárások szigorodása, és a technika fejlődése miatt a következő időszakban a bankjegyekben a rongyrostokat felváltották a lenből készült alapanyagok. Az így előkészített alapanyagokat a papír előállítása előtt még tovább kellett darálni, ezt az úgynevezett hollandi gépekkel végezték. A gépek automatizálása híján ezek a műveletek sokszor kézi erőt és nagy figyelmet kívántak meg.

88

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

A magyar papírpénz gyártásában a Diósgyőri Papírgyár már korábban is részt vállalt. 1926-tól részt vett a pengő papírjának gyártásában, ugyanakkor a pengő alappapírjának gyártása nem korlátozódott csupán Diósgyőrre. A bankjegyek 1946-os cseréjét megelőző időszakban ugyanis az infláció olyan mérté­keket öltött, hogy szinte havonta jelentek meg egyre magasabb és magasabb címletű bankjegyek. 1946 februárjában jelent meg a forgalomban az 1 millió pengős, majd április­ban a 10 millió pengős és még abban a hó­ napban a 100 millió pengős. Májusban már 1 milli­árd pengős címlet is forgalomba került, majd a 12 nullával egyszerűsített „bilpengő” került kibocsátásra.

A fizetőeszköz alapfunkciója szinte megszűnt, helyét a cserekereskedelem vette át.

Az 1946-ban kibocsátott két címlet, a 10 és 100 fo­r in­ tos után 1947-ben új bankjegysorozat került forgalomba. Ennél a sorozatnál már sokkal kifinomul­ tabb nyomdatechnika került alkalmazásra, míg a bankjegy alapját képező papírban jelentős változások, a jelenlegi bankjegyeknél megszokott biztonsági elemek, még nem kerültek alkalmazásra. A későbbi években a bankjegyekkel szembeni elvárás az időt­ álló­ságon túl a hamisítás megelőzése lett. Kezdetét vette a papírgyártásban és a nyomtatásban egyaránt a hamisítás elleni védelmi elemek bevezetése és folyamatos fejlesztése.

A papír egyik legszembetűnőbb biztonsági eleme a vízjel. Érdekességképpen az 1946–47 között gyártott bankjegyek tartalmaztak is ún. szőnyegvízjelet, míg a későbbi, 1996-ig gyártott címletekben nem volt vízjel.

Ennek egyik oka lehetett, hogy a vízjel akkor látványos igazán, ha nem kerül felülnyomtatásra, az új sorozatú bankjegyeknél pedig jellemzően a nyomtatással előállítható védelemre helyeződött a hangsúly.

A forint az ezt követő időszakban kisebb-nagyobb változásokon ment keresztül, ami leginkább a nyomtatásban volt megfigyelhető és nem volt szembetűnő, hogy a papír alapanyagában is történt módosítás. A ’70-es években a technológia facellulóz mellett lencellulózt tartalmazott, majd ennek összetétele gyapot- és fenyőcellulózra változott és az 1997-ben kiadott sorozatban már kizárólag gyapotcellulózból készült a papír.

89

Az olasz gépsor

Látványosabb változás a ’90-es években kibocsátott címleteken figyelhető meg, amikor a papír anyagába, a papír alapszínétől eltérő színű rostok kerültek, amelyek szabad szemmel, illetve UV fény alatt voltak csak láthatók. E szálak – pelyhezők – alapját rostszálak, de akár műszálak is képezhették, melyek alkalmazása tovább növelte a bankjegy alappapírok védettségét.

Az 1990-ben kibocsátott 5000 forintos alappapírja ismét új biztonsági elemmel, a papírba ágyazott fémszállal bővült, mely biztonsági elem is egyike volt a később, 1997-ben teljesen megújult bankjegysorozatnak. 1997-ben kétéves nagy projekt eredményeként került telepítésre a papírgyárban egy olasz, Fabriano gyártású modern henger- és síkszitás gyártásra egyaránt alkalmas papírgép, a hozzá tartozó feldolgozó berendezésekkel, melyhez új gyártási technológia is beszerzésre került. A papírgép számítógépes felügyeleti és vezérlési rendszerrel van ellátva. Az alapanyagként szolgáló gyapot már lapképzett formában érkezik a gyárba. Foszlatás után, kúposőrlőkön halad keresztül a kívánt állag eléréséig. A rostok most már előre meghatározott méretűre és alakúra vannak formálva, ezt a folyamatot egy online berendezés méri és ellenőrzi. Ez a vizes pép típusonként tartályokba kerül. Innen különböző adalékokkal keverve szivat�tyú továbbítja a papírgépre.

A bankjegysorozat egyik szembetűnő változása volt a korábbiakkal szemben, hogy minden címletnek lett olyan része, melyre nem került a nyomtatás során nyomat. A címletek nyomat nélküli részei vízjeleket tartalmaztak. Ennek a biztonsági elemnek előnye, hogy minden segédeszköz nélkül, szabad szemmel is jól felismerhető. Az 1997-ben megújított és a jelenleg is forgalomban lévő bankjegysorozatok minden címlete tartalmaz már pelyhezőket, sőt többfélét is, valamint biztonsági szálakat.

A Z ÚJ FORINT ELSŐ ÉR ME CÍMLETSOR A 1944. december első napjaiban a budapesti háborús események miatt a Magyar Állami Pénzverő üzemei beszüntették működésüket, a háború után gyártott első pénzérme az 1945. szeptember 8-án forgalomba került, alumíniumból készült 5 pengős volt. Ötmillió darab készült belőle, de mindössze három hónapig maradt forgalomban. Az áruhiány és a katasztrofális mértékű infláció miatt kis értékű váltópénzekre nem volt szükség. 1945 végére világossá vált, hogy a pengő világcsúcs mértékű hiperinflációját csak valutareform bevezetésével, új pénz kibocsátásával lehet megfékezni. Még el sem készültek az infláció megállítását célzó részletes gazdaságpolitikai intézkedési tervek, amikor a Pénzverő vezetősége 1945 novemberében megbízást kapott egy új váltópénz-sorozat terveinek az elkészítésére. A tervek 1946. január végére készen álltak, sőt, javaslat született az új pénz elnevezésére is: a középkori aranyforint révén történelmi előzményekkel bíró forint és a Szűz Máriát ábrázoló pénz­ érmék gyűjtőneveként ismert máriás szerepelt az alternatívák között.

Az érmeképeket a Pénzverő akkori fővésnöke, Reményi József (1887–1977) szobrászművész és Iván István (1905–1967) ötvösművész készítették, valamint felhasználták a haláláig a Pénzverő művészeti vezetőjeként dolgozó Berán Lajos (1882–1943) szobrászművész egy korábban készült tervét is. Végül Berán Lajos 2 forintos, Iván István 2 filléres, 1 forintos és 5 forintos, illetve Reményi József 10 és 20 filléres terve került elfogadásra.

75a éforint ves Az új forint pénzérmék (1946)

A tervek kidolgozásánál jóval nehezebb feladatnak bizonyult a gyártáshoz szükséges eszközök és alapanyagok – alumínium, réz és egyéb anyagok – biztosítása. Az alumíniumot jobbára szakadt távvezetékekből és kábelekből nyerték ki, a réz alapanyagot a csepeli Weiss Manfréd gyár készletéből biztosították.

Különleges szerszámacélokból is nagy volt a hiány, így az érmék verőtöveinek készítéséhez a harcképtelenné vált harckocsik tengelyeit használták fel.

90

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

Az érmék a nehézségek ellenére az előírt határidőre elkészültek. 1946. augusztus 1-jén a 9000/1946.

ME sz. rendelettel került sor az új valuta, a forint bevezetésére. A nevét az első magyar aranypénzről kapta, míg a váltópénze, a fillér esetében megmaradt az előző pénzrendszerekben használatos elnevezés.

A kibocsátói jogkör változatlan maradt: a bankjegykibocsátás a Magyar Nemzeti Bank, a pénzérmekibocsátás a Pénzügyminisztérium hatáskörébe tartozott, míg a forgalomba hozatalt az érmék esetében is a Magyar Nemzeti Bank végezte. A forint pénzrendszer első érméinek verése két ütemben zajlott, az 1946. augusztus 1-jei kibocsátás legalább 60 millió db érme gyártását igényelte, míg a zavartalan pénzforgalom lebonyolításához szükséges teljes mennyiség – összesen 190 millió db – 1947 végéig készült el.

Soha azelőtt nem vertek le ilyen mennyiségű érmét ilyen rövid idő alatt.

Az új érméken új szimbólumok jelentek meg, a címer­ ábrázolásokról lekerült a korona, a békegalamb a háború lezárását jelképezte, míg a búzakalász már a bevezetni kívánt szocialista gazdaság kialakítását vetítette előre. Egy fennmaradt verőtő tanúsága szerint az ipart szimbolizáló fogaskerék is megjelent volna a címletsor érmeképei között. Egyes szakértői vélemények szerint ez az érmekép a 10 filléreshez készülhetett – a fogaskerék nullaként is értelmezhető –, ugyanakkor a verőtő alapján beazonosítható a tervezett címlet 16 mm-es átmérője. Mivel ez az átmérő az érmesor megjelent darabjaihoz mérten a legkisebb, ezért nagy bizonyossággal állítható, hogy a végül ki nem bocsátott 1 filléresről van szó.

Az 1946. évi Kossuth 5 Ft-os ezüst érméből közel 40 ezer db készült, a peremén a „MUNKA A NEMZETI JÓLÉT ALAPJA” felirat olvasható.

Az ezüst pénzérme is az új valuta stabilitásának jelképéül szolgált. Az ezüsttartalmát és súlyát a kibocsátáskor érvényes világpiaci nemesfémár alapján határozták meg, amely időközben annyira megnöve91

Az utolsó pengő pénzérme

Az 1946. évi 1 filléres verőtöve

kedett, hogy a levert 1946. évi 5 forintos érmékből csak néhány ezret hoztak forgalomba, mivel a bennük lévő nemesfém értéke a névérték fölé emelkedett. Még 1946-ban elkészült a hasonló kivitelű, de kisebb súlyú és alacsonyabb ezüsttartalmú (12 gramm, 500 ezrelék finomságú) 5 forintos próbaverete. Ez a változat végül 1947. május 19-én jelent meg, és 10 millió db került belőle forgalomba. Az 1947. évi 5 Ft-os gyártásához azt a 36 tonnányi színezüst tömböt használták fel, amely az egykori Magyar Állami Pénzverő tulajdonában volt és az MNB aranykészletével együtt került vissza az országba.

Az érme címletsor az évek során 5 és 50 filléressel bővült, többször változott az alapanyaguk, a méretük, változtak rajtuk a történelmi változások lenyomataként az államformát követő címerábrázolások. Teljesen új, egységes forint érme címletsort a rendszerváltás hozott.

PÉNZHA MISÍTÁS A R ÁKOSI-KORBAN Köztudott, hogy a pénzveréssel egyidős a pénzhamisítás, az ókori világból éppúgy tudunk erre példákat mondani, ahogy napjainkból, magától értetődik, hogy a forint pénzrendszer 1946. évi bevezetését köve­tően szinte azonnal megkezdődött a hamisítása is, kezdetben az 1 és 2 forint címletű érméké.

Bugyi József, alias Nadrág a lefoglalt lapkákkal és a hamisításhoz használt szerszámokkal a rendőrségi fényképen

A pénzhamisításhoz használt golyósprés

75a éforint ves

A Délpestmegyei Népújság 1949. július 17-ei, vasárnapi számának a 6. oldalán, rögtön a sportrovat felett kapott helyet egy rövid hírecske: Rendőrkézen a féleg yházi pénzhamisító banda címmel. A közleményből kiderül többek között, hogy a társaság ekkor már két éve folytatta bűnös üzelmeit, továbbá Bugyi Józsefet, a banda vezérét az ágy alól húzták elő, majd a banda tagjait átadták a budapesti valuta ügyészségnek, ahol méltó büntetésüket rövidesen elnyerik. Mivel annak idején a GDPR-t még hírből sem ismerték, az újság minden gyanúsított nevét lehozta.

Az már persze nem szerepelt az újsághírben, hogy a rendőrség és az ügyészség a hamis pénzeket, a hamisításhoz használt eszközöket, valamint a nyomozati anyag egy részét, így a gyanúsítottakról készült fényképeket, átadta az Állami Pénzverőnek szakértésre, majd később juttatott egy-egy példányt az első- és másodfokú ítéletből is. Ezt a terjedelmes anyagot a verde közel hetven éven át őrizte, mígnem Harmat István, a Magyar Pénzverő Zrt. akkori műszaki igazgatójának közbenjárására néhány évvel ezelőtt megkapta a Magyar Nemzeti Múzeum.

Maga a történet így hangzik… Bugyi József, akinek álneve Nadrág volt, bazáráru kiskereskedőként mű­ködött Kiskunfélegyházán, de a háború során mindene elpusztult, vagyonát elvesztette. 1947 őszén támadt az az ötlete, hogy hamis 2 forintosokat fog készíteni, ezzel javítva fel szűkös anyagi helyzetét. Összeállt tehát Fazekas Szűcs Istvánnal, majd Tarjányi Bélával. Az első klisé nem sikerült, ezért bevonták Csőke Jánost csendes- és pénzestársnak, 300 forintért vettek egy golyósprést, lyukasztógépet és alumíniumlemezeket. Acélból gyártották a verő­töveket, amellyel 2100 db kétforintost készítettek. Csőke vissza­kapta a pénzét, a hasznon osztoztak, és főként élelmiszer-vásárlások során hozták forgalomba az új pénzt. Tar92

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

A 2 forintos érmék hamisításához használt verőszerszámok

Valódi és hamis 2 forintosok elő- és hátlapi éremképének összehasonlítása

tottak ugyanakkor tőle, hogy a korhelykedő Fazekas Szűcs István részegségében elárulhatja őket, ezért a szeme láttára egy vizesgödörbe süllyesztették a gépeket, amelyet aztán később persze kiszedtek.

Ezt követően kettesben készítettek még 1948 elején 1500 db 2 forintost. Ekkor Csőke kivált, Bugyi József egyedül csinált még 600 darabot. Szünetet tartott, majd 1949. március 21-én az alpári földműves szövetkezet üzletébe betörve, 8 csomag vászonárut elvitt, 5–6 ezer forint értékben. Lebukott, de sikerült elmenekülnie, ismerősei bújtatták és etették.

letlen, iskolázatlan emberek, akik nem voltak tudatában tettük súlyának. A bíróság főként a házastársak esetében vette figyelembe enyhítő körülményként, hogy a bűnpártolást az asszonyok férjük befolyása alatt követték el.

Működésük a kiskunfélegyházi tanyavilágban folyt, mígnem a rendőrség felfigyelt arra, hogy az egyik tanya környékéről, különösen az eboltásokkal kapcsolatban igen sok hamis kétforintos kerül forgalomba.

Lecsaptak tehát, és összesen 11 embert vettek őrizetbe 1949. július 15-én.

Az ítélethirdetésre 1949 szeptemberében került sor, amely ellen a vádlottak fellebbeztek. Jellemző védekezési ok volt, amire többen is hivatkoztak, hogy műve93

1950. május 16-án tehát újabb, immáron jogerős ítélet született. Volt, akinek engedtek a büntetéséből, volt, akinek súlyosbítottak, másokét helybenhagytak. Bugyi József esetében a bíróság súlyosító körülményként említette a gazdasági életnek okozott kár nagyobb voltát. Bár a pénzhamisítás jellegéből folyóan 45–50 ezer forint még fokozott tárgyi súlyt eredményező nagyobb összegnek nem tekinthető, jelen esetben azonban a hamisítás a stabilizáció kez­ deti szakaszában kezdődvén, a forintba vetett bizalmat igen jelentősen veszélyeztette, ami pedig súlyosító körülményt képez. Ráadásul Nadrág lopás miatt már 1934-ben ült néhány hónapot, így büntetett elő­ életűnek számított, továbbá az 1949-es tavaszi betörést így ráverték, így végül hét év fegyházbüntetést kapott, míg társai néhány évvel megúszták.

A Z MNB EMLÉKÉR ME-KIBOCSÁTÁSI TEVÉKENYSÉGE A Magyar Nemzeti Bank 1968 óta – a világ számos jegybankjához hasonlóan – rendszeresen bocsát ki emlékérméket az ország jelentős történelmi, kulturális, természeti értékeiről és évfordulóiról történő megemlékezés céljából. Ez a tevékenység korábban (1948–1967 között) a Pénzügyminisztérium hatás­ körébe tartozott, az MNB feladata a PM által kibocsátott emlékérmék forgalomba hozatala volt.

Az emlékérmék rendszerint nemesfémből – aranyból és ezüstből – készülnek, de 1980 óta színesfém emlék­ érméket is kibocsát a jegybank. Többségük kétféle kivitelben készül: a verdefényes (brilliant uncirculated vagy BU) érmék esetében mind az alapsík, mind a motívum matt, míg a proof (proof vagy PP) kivitelű daraboknál csak a tükörfényes alapsíkból kiemelkedő motívum matt. 1969-től 2021. április 30-ig összesen 377 emlékérmét bocsátott ki az MNB, amelyből 40 arany, 211 ezüst és 126 színesfém.

I. (Szent) István „Országépítő királyok Árpád dinasztiájából” sorozat – I. Tervező: TÓTH Zoltán Átmérő: 34 mm / Szél: sima, szélfelirattal Kibocsátás: 2021. január 11.

1) Névérték: 500 000 forint Anyag és finomság: arany, Au .999 Súly: 31,104 g (1 uncia) Verhető: 500 db tükörfényes (Proof)

75a éforint ves

Az emlékérmék rendelkeznek ugyan a törvényes fizetőeszköz kötelező alaki kellékeivel, – így szerepel rajtuk az értékjelzés, a „FORINT” és a „MAGYARORSZÁG” felirat, a verési évszám és a „BP.” verdejel – azonban az MNB mint kibocsátó az emlékérmék használatát a mindennapi készpénzes fizetési helyzetekben kifejezetten kerülendőnek tartja.

Az emlékérmék számára biztosított törvényes fizető­ eszköz funkció az adott eseményről történő megemlékezés ünnepélyességét kívánja növelni, továbbá garanciát jelent arra, hogy a kibocsátó MNB kötelezettséget vállal az emlékérméknek a névértékük erejéig más törvényes fizetőeszközre – bankjegyre vagy forgalmi érmére – történő átváltására. Az emlék­érmék – egyedi kivitelezésük és korlátozott példányszámuk mellett – épp azáltal képesek megőrizni magas presztízsű értékközvetítő szerepüket, hogy nem részesei a mindennapos fizetési forgalomnak.

Az MNB kizárólag a 100%-os tulajdonában álló Magyar Pénzverő Zrt.-n, – mint az emlékérmék hiva94

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

I. (Szent) István – „Országépítő királyok Árpád dinasztiájából” sorozat – I. 2) Névérték: 15 000 forint Anyag és finomság: ezüst, Ag .999 Súly: 31,104 g (1 uncia) Verhető: 5000 db tükörfényes (Proof)

3) Névérték: 3000 forint Anyag: színesfém (Cu90Zn10) Súly: 23,4 g Verhető: 5000 db bronzpatinázott

talos, elsődleges forgalmazóján – keresztül bocsátja ki az emlékérméket. A Pénzverőtől névértéken lehet megvásárolni az új kibocsátású emlékérméket, mégpedig az ezüstöket a kibocsátási dátumtól számított három hónapig, a színesfém érméket egy évig, míg az aranyérméket piaci áron. A jegybank a névértékes értékesítés biztosításával az emlékérmék kultúra- és értékközvetítő szerepét kívánja erősíteni. A kedvezőbb vásárlási feltételek lehetőséget biztosítanak arra, hogy az emlékérmék a lakosság szélesebb köréhez juthassanak el. Az emlékérméket a Pénzverőtől online módon, a webáruházon keresztül, illetve személyesen, a Pénzverő budapesti Érmeboltjában lehet megvásárolni.

Az MNB az éves emlékérme-kibocsátási program tematikáinak összeállításához ajánlást kér be különböző szakmai szervezetektől (pl. Magyar Éremgyűjtők Egyesülete, Magyar Nemzeti Múzeum, Magyar Numizmatikai Társulat, Nemzeti Örökség Intézete, Magyar Tudományos Akadémia, Magyar Pénzverő Zrt. stb.).

A beérkezett ajánlásokat, ötleteket a jegybank a honlapján nyilvános konzultációra bocsátja. A nyilvános konzultáció eredménye alapján összeállított emlékérme-kibocsátási programról az MNB a tárgyévet megelőző év június 30-áig hoz döntést, annak

XVI. Labdarúgó Európa-bajnokság Tervező: BOHUS Áron Átmérő: 38,61 m Szél: recézett Kibocsátás: 2021. május 15.

1) Névérték: 10 000 forint Anyag és finomság: ezüst, Ag .925 Súly: 31,46 g Verhető: 5000 db tükörfényes (Proof)

95

2) Névérték: 2000 forint Anyag: színesfém (Cu75Ni25) Súly: 30,8 g Verhető: 5000 db selyemfényes (BU)

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

érdekében, hogy kellő idő maradjon az érmetervezési pályázatok lebonyolítására.

Az emlékérmék megterveztetésére az MNB meghívásos pályázat, közvetlen felkérés, esetenként nyílt pályázat útján választja ki a tervezőket. A terveket a pályázati kiírásnak megfelelően grafikán, gipszmodellen vagy vektorgrafikus file formátumban kell benyújtani.

Az MNB-t a megvalósításra javasolt nyertes terv kiválasztásában zsűri segíti, amely éremművészből, szobrászművészből, numizmatikusból, veréstechnikai szakértőből, továbbá az érme tematikájának szakértőjéből áll.

Egri vár Tervező: SZUNYOGH László Átmérő: 38,61 mm Szél: recézett Névérték: 2000 forint Anyag: színesfém (Cu75Ni25)l Súly: 30,8 g Verhető: 5000 db VF Kibocsátás: 2018 június 22.

Az MNB által kibocsátott emlékérmék fontos jellemzője, hogy kibocsátásukról az MNB a Magyar Közlönyben megjelenő rendeletben ad hírt. A kibocsátási rendelet tartalmazza az adott emlékérme megnevezését, névértékét, a maximálisan vehető darabszámot, továbbá az emlékérme technikai adatait (anyagát, súlyát, átmérőjét), valamint az érmeoldalakon szereplő motívumokat és feliratokat. Az MNB garantálja, hogy a rendeletben meghirdetett mennyiségnél nem kerülhet több érme forgalomba és az emlékérmét névértéken bármikor visszaváltja törvényes fizetőeszközre. Erre azonban jellemzően ritkán kerül sor, mivel az emlékérmék másodpiaci értéke azonnal növekedésnek indul, amint elfogy a teljes verhető példányszám.

A névértékkel nem rendelkező, különböző nemesfémből készült érmek viszont nem rendelkeznek ilyen kibocsátói/forgalmazói garanciával, ezért a hosszú távú gyűjtői, másodpiaci forgalmi értékük elsősorban a nemesfém tartalmuktól függ.

Az MNB az általa kibocsátott emlékérmék, forgalmi érmék és forgalmi érme emlékváltozatok védelme, és a fogyasztók megtévesztésére alkalmas gyakorlatok visszaszorítása érdekében többször szigorította az érmék utánzatairól szóló MNB rendeletet (A 7/2021. (II. 25.) MNB rendelet a forint- és az euróérmék utánzatáról, amely 2021. április 1-jén lépett hatályba). Abban az esetben, ha valaki olyan érmeutánzatot szeretne készíteni, ami eltér a szabadon készíthető utánzatokra vonatkozó követelményektől, az elkészítéséhez az MNB engedélyét kell kérni.

96

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

Millenniumi Földalatti Vasút Tervező: BITÓ Balázs Méret: 39,6x26,4 mm – Szél: sima Névérték: 2000 forint Anyag: színesfém (Cu75Ni25) Súly: 27 g Verhető: 8000 db patinázott (fémes színű) Kibocsátás: 2021. május 3.

Tudta?

Sokan nem tudják, hogy az MNB által kibocsátott, törvényes fizetőeszköz funkcióval rendelkező emlékérmék és a különféle éremforgalmazó cégek által árusított érmek, medálok között mi a különbség. Az összetévesztésre valószínűleg az adhat okot, hogy mind az MNB által kibocsátott emlék­ érmék, mind pedig az egyéb cégek által forgalmazott emlékérmek, medálok megjelenésének apropója lehet valamilyen neves esemény, évforduló.

Az emlékérem, illetve medál a formájában, anyagában és előállítási módjában is hasonló lehet az emlékérmékhez, azonban az alapvető és szembeötlő különbség, hogy nélkülözi a törvényes fizetőeszköz funkcióhoz kapcsolódó kötelező alaki kellékeket (névérték, FORINT, MAGYARORSZÁG felirat), ezért nem kötődik hozzá kibocsátói garancia.

Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark „Nemzeti emlékhelyek” sorozat – VIII. Tervező: SZABÓ Virág Átmérő: 37 mm Szél: recézett Névérték: 2000 forint Anyag: színesfém (Cu90Zn10) Súly: 18,4 g Verhető: 10 000 db bronzpatinázott Kibocsátás: 2021. június 20.

97

A Z 1989-BEN KIBOCSÁTOT T „KÖZTÁRSASÁGI” ÉRMESOR Napjainkban törvényi előírások rendelkeznek a forgalmi pénzek minőségét és külalakját illetően, szigorúan megszabják fizikai paramétereiket éppúgy, ahogy a rajtuk megjelenő kötelező formai elemeket. Elengedhetetlen kelléknek számít a kibocsátó (Magyarország) megnevezése, de nem hiányozhat az értékjelzés (forint), a verési évszám és a verdejegy (BP.) sem, ugyanakkor az országcímer megengedett, de nem kötelező elem. Ez az oka, hogy míg a jelenlegi hat címletből álló forgalmi érmesor minden darabján szerepel a MAGYARORSZÁG felirat, csupán a 10 és a 100 forintos névértékű darabokon látható a magyar címer.

A magyar címerhasználat a 12–13. század fordulóján kezdődött, jelentősége korszakonként változott, az Árpád-korban a pénzérméken csak elvétve találkozhatunk velük, a késő középkorban viszont már olyan kiemelt szerepet kapott a heraldikai reprezentáció, hogy még a királyportrékat is háttérbe szorította.

Az újkori magyar pénzeken – összhangban a Habsburg központosító törekvésekkel – jellemzően háttérbe szorult a magyar címer használata, bár egyes korszakokban, így a 18. század második felében használata újjáéledt. A magyar címer végül az 1867. évi kiegyezést követően nyerte el méltó helyét pénzeinken. A mindenki által jól ismert politikai változások következtében 1949-től ismét eltűnt a magyar pénzekről, rehabilitációját az 1989–1990-es rendszerváltás hozta el.

75a éforint ves Forgalmi érmesor próbaveretei, 1989

1989. október 23-án, az 1956-os forradalom és szabadságharc 33. évfordulóján Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke a Parlament erkélyéről az alábbi bejelentést tette a Kossuth téren összegyűlt tömeg előtt: „Ünnepélyesen bejelentem, hogy az Ország­ gyűlés által módosított alkotmány kihirdetésével a mai naptól, 1989. október 23-tól, országunk államformája és neve: Magyar Köztársaság…” Ekkor lépett hatályba az Országgyűlés által október 18-án elfogadott 1989. évi XXXI. törvény az Alkotmány módosításáról.

98

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

Magyarország hivatalos címere Magyarország címere hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt.

A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik.

Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) I) cikk (1)

Az államforma változása kihatott a pénzek érem­ képére is, ettől kezdve az érméken a kibocsátó nevének korábbi, MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG formáját felváltotta a MAGYAR KÖZTÁRSASÁG felirat.

A Magyar Állami Pénzverő Vállalat már 1989-ben elkészítette az új körirattal ellátott forgalmi érméket 1, 2, 5, 10 és 20 forint címletekben. Az 1989. évi második érmesor (hiszen év elején már levertek közel 116 millió darabot az 1 Ft, 80 milliót a 2 Ft, 39 milliót az 5 Ft, 37 milliót a 10 Ft és 32 millió darabot a 20 Ft címletű, MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG köriratú érmékből) így MAGYAR KÖZTÁRSASÁG felirattal, viszont a népköztársasági, ún. Kádár-címerrel

készült el, mivel a régi-új államcímerről ekkor még nem született döntés. Ugyanebben a kivitelben és éremképpel verték az 1990-es sort is. Az Ország­ gyűlés több változat – Kossuth-címer kontra Szent Koronás-címer – megvitatása után az 1990. július 3-án megtartott szavazással 258 igen és 28 nem szavazattal, 35 tartózkodás mellett a koronás kiscímer mellett döntött, amelyet a 2011. évi Alaptörvény is megtartott. Az 1989-es és 1990-es „köztársasági” sor nagy népszerűségnek örvend a gyűjtők körében, különösen a korábbi: egy közelmúltban megtartott budapesti árverésen az öt címlet együttesen 1880 eurós leütési árat ért el.

A rendszerváltás 30. évfordulójára kibocsátott 30 000 forint névértű ezüst emlékérme, 2020

99

A JELENLEGI FORGALMI ÉR MESOR BEMUTATÁSA 1946-ban, amikor Magyarországon bevezették az akkor még aranyfedezettel rendelkező forintot, senki nem gondolta, hogy az akkor kibocsátott bankjegy- és érmesor – kisebb módosításokkal ugyan, de csaknem 50 évig szolgál törvényes magyar fizetőeszközként.

1993-tól került sor a mind anyagában, mind megjelenésében meglehetősen heterogén összetételű forintérmesor cseréjére, amit az államforma és országcímer megváltozása is indokolt.

A 2021-ben forgalomban levő forintérmék I.

75a éforint ves

Az új forgalmi érmesor tervezésére az MNB 1991ben nyilvános, jeligés pályázatot hirdetett. Csak teljes érmesorral lehetett pályázni, ami a hét címlet (1, 2, 5, 10, 20, 50, 100 forintos) esetében összesen 14 érmeoldal gipszmodellben történő elkészítését jelentette. (Az alumíniumból készült 10-20-50 fillérek még forgalomban voltak az új forint forgalmi érmesor bevezetésekor, ezen érmék megújítására – tekintettel a közelgő bevonásukra – már nem került sor, csak a MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG felirat változott MAGYAR KÖZTÁRSASÁG-ra.) A gipsztányér mellé a terveket 1:1 léptékű grafikán vagy fotón is be kellett nyújtani. A pályázóknak a pályamunkák elkészítésére négy és fél hónap állt rendelkezésre. 47 pályaművet nyújtottak be, amelyekből a – hazai és nemzetközi numizmatikai szakértőkből álló – zsűri első körben 11-et választott ki.

A lakosság a 11 kiválasztott pályaművet a Nemzeti Múzeumban tekinthette meg és szavazhatott róluk.

Csaknem 13 ezer látogató kereste fel a pályamunkákat kiállító tárlatot. A végleges döntés meghozatalakor nemcsak a lakosság véleményét, valamint esztétikai és művészi szempontokat kellett figyelembe venni, hanem azt is, hogy a leendő érmék mennyire alkalmasak sorozatgyártásra, mennyire jelenítenek meg közérthető, egyszerű motívumokat, amelyek hangsúlyozzák a pénzek magyar jellegét, ugyanakkor modern, 20. századi alkotások.

A szakértők véleménye és a közönségszavazatok alapján a pályaművekből nem lehetett egyetlen mű­100

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

Fritz Mihály: „Griff” jeligéjű sorozata

vész alkotását kiválasztani, ezért olyan döntés született, hogy két pályamű értékeinek felhasználásával alakuljon ki az új érmesor. Az első díjat megosztva Kósa István és Bartos István alkotása nyerte azzal, hogy egyikük az összes előlapot, másikuk az összes hátlapot tervezi. A két érmeoldal összhang-

ját a mindkét oldalra felkerült, peremen körbefutó gyöngysor­szegély teremti meg. A sorozat valamennyi címletének előoldalán a MAGYAR KÖZTÁRSASÁG felirat volt olvasható (ami 2012-től MAGYARORSZÁG-ra változott), valamint címletenként váltakozva a címer és egy-egy védett magyar növény,

Kósa István „Értékeink” jeligéjű sorozata

101

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

illetve állat képe jelenik meg. A 2 forintoson a magyar kikerics (colchicum hungaricum), az 5 forintoson a fehér nagykócsag (egretta alba), a 20 forintoson a magyar nőszirom (iris aphylla hungarica), az 50 forintoson pedig a kerecsensólyom (falco cherrug). A többi címleten (1, 10, 100 forintoson) az újra a szentkoronával ékesített köztársaság címer látható. Az érmék hátoldalán az értékjelzés szerepel arab számokkal.

A fentieken túl az érméken kötelező kellék a verési évszám és a „BP.” verdejegy vagy verdejel feltüntetése, amely az érmék gyártásának földrajzi helyére, a Budapesten működő Magyar Pénzverő Zrt.-re utal.

(A BP. verde­jegy a védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló törvény alapján, a 14. áruosztályi besorolás alá eső [„…medálok, zsetonok, érmék…”] termékeken történő megjelenítésekor hivatalos védjegyoltalom alá esik.)

Az új forgalmi érmesor alapkoncepciója szerint, a könnyebb megkülönböztethetőség érdekében, az aranysárga és az ezüst színű érmék váltakoznak.

Az érmék azonosíthatóságát segíti, hogy a héttagú sorozatban az egyes érmék címletének növekedésével az átmérőjük is nő, továbbá a címletsorban egymás után következő érmék pereme váltakozva eltérő (sima, illetve recés vagy szaggatottan recés).

A 2021-ben forgalomban levő forintérmék II.

Az új érmék műszaki paramétereinek meghatározásakor tekintettel kellett lenni arra is, hogy az egyes címletek az anyagösszetételük, súlyuk, átmérőjük alapján jól megkülönböztethetőek legyenek a más országokban használt érméktől, ne lehessen esetleg visszaélni velük az automatákban történő használat során. Az automaták az érmék geometriai adatai (súly, átmérő, vastagság) mellett az alapanyagok bizonyos olyan egyéb fizikai tulajdonságait – például vezetőképesség vagy mágneses pont – is alapul veszik az azonosításkor, amelyek fémenként eltérőek és jól mérhetőek. Ebből következően minél összetettebb az alapanyag tulajdonságaiból adódó ellenőrzési mód, annál biztosabb lehet az automaták általi felismerés, és ezáltal annál nagyobb hamisítás elleni védelmet is lehet adni egy-egy forgalmi érme címletnek. A más országok érméivel való összetéveszthetőséget kiküszöbölendő, a Pénzverőnek széles körű egyeztetést kellett folytatnia a szomszédos országok pénzverőivel és a világ érméinek 102

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

A Pénzverő által forgalmazott 2021-es „Címerek” forgalmi érmesor

műszaki adatait tartalmazó nemzetközi adatbázis (Coin Registration Office) kezelőivel.

Az aranysárga színű érmék anyaga réz-nikkel-cink ötvözet, az ezüst színű érméké pedig réz-nikkel ötvözet. Az MNB, mint a készpénzforgalom zavartalan működéséért felelős szervezet, folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy az egyes bankjegy- illetve érmecímletek betöltik-e megfelelően a készpénzforgalomban a szerepüket.

Az új forgalmi érmesor 1993-as bevezetése óta eltelt közel 30 év alatt az alábbi változtatásokat hajtotta végre az MNB: • Az 1994. április 29-én kibocsátott ezüst 200 Ft-os forgalmi érmét az MNB 1998. április 3-án bevonta

(mivel a névértéket meghaladó ezüsttartalma miatt nem vett részt a készpénzforgalomban, az emberek gyűjtötték), majd ugyanezen címletből 1998. február 1-jén bankjegy került kibocsátásra. 2009. június 15-én a 200 forintos bankjegycímletet érmére cserélte a jegybank.

• 1996. október 21-én kibocsátásra került – az 1993ban bevezetett egyszínű, nagyméretű 100 forintos helyett – a ma is forgalomban lévő kisebb átmérőjű, bicolor 100 forintos érme.

• 2008. március 1-jén bevonásra kerültek az 1 és 2 forintos érmék.

• 2019. október 1-jétől új alapanyagú 100 forintos érmét bocsátott ki az MNB, a régi, acél alapanyagú érmék forgalomban maradtak.

Tudta?

A Magyar Pénzverő Zrt. minden évben új verési évszámú, díszcsomagolású forgalmi érmesort készít, amelyek gyakran tartalmaznak a díszcsomagolás tematikájához illő emlékérmet is.

A jelenleg forgalomban lévő forint érmék részletes műszaki adatai megtalálhatóak az MNB honlapján: https://www.mnb.hu/bankjegy-es-erme/ermeink

103

FORGALMI ÉR ME EMLÉK VÁLTOZ ATOK KIBOCSÁTÁSA A külföldi jegybankok gyakorlatához hasonlóan, 2002 óta a neves eseményekről, évfordulókról való megemlékezés kapcsán a Magyar Nemzeti Bank valamely forgalomban lévő érmecímlet emlékváltozatát bocsátja forgalomba.

Az alacsony névérték és a gyűjtői emlékérmékhez viszonyítva jelentősen magasabb (rendszerint két milliós példányszámú) kibocsátási mennyiség miatt a forgalmi érmék emlékváltozata hatékony figyelemfelkeltő, népszerűsítő eszköz. Ezen érmék kibocsátása a könnyű hozzáférhetőség és az alacsony ár miatt a hagyományos színes- és nemesfém emlékérmék iránti gyűjtőkedvre is ösztönző hatással rendelkezik. Sokan azután kezdenek el emlékérméket gyűjteni, hogy vásárláskor ilyen különleges forgalmi érmét kaptak visszajáróként a pénztárostól és az érmét elteszik emlékbe.

Az MNB készpénzes stratégiája szerint annak érdekében, hogy a forgalmi érme emlékváltozata meg tudja őrizni magas presztízsű értékközvetítő tulajdonságát, a kibocsátásra kiemelt jelentőségű, össztársadalmi értékeket megtestesítő események, évfordulók alkalmával kerül sor.

Kossuth Lajos születésének 200. évfordulója Kibocsátás dátuma: 2002. február 1.

Címlet: 100 forint Példányszám: 1 millió darab

75a éforint ves

A 2002 óta eltelt időszakban az MNB 18 forgalmi érme emlékváltozatot hozott forgalomba. A legelső ilyen érme a Kossuth Lajos születésének 200. év­ fordulója alkalmából kibocsátott 100 forintos volt.

A 100 forintos címletből ezen kívül nem is jelent meg azóta több emlékváltozat. A 10 és a 20 forintos címlet is csak két-két alkalommal szolgált emlékváltozat kibocsátásának alapjául. Az emlékváltozatok tematikájának megjelenítésére szolgáló, leggyakrabban felhasznált címlet az 50 forintos. Ennek az az oka, hogy a forgalmi érmék közül az 50 forintosnak a legnagyobb az átmérője és az ábrázolásra rendelkezésre álló nagyobb hely előnyt jelent a téma és a megörökített esemény megjelenítésénél. Az 50 forintos emlékváltozatok kibocsátása általában 2 millió példányban történt.

104

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

50 forintos érmék emlékváltozatának tematikai oldalai

Nemzeti és Történelmi Emlékhelyek Kibocsátás: 2015. szeptember 3.

A forint bevezetésének 70. évfordulója Kibocsátás: 2016. augusztus 1.

A Magyarországon rendezett 2017-es FINA Világbajnokság Kibocsátás: 2017. június 14.

Divízió I/A Jégkorong Világbajnokság Kibocsátás: 2018. április 18.

A Családok éve Kibocsátás: 2018. május 25.

A Magyarországon rendezett birkózó-világbajnokság Kibocsátás: 2018. október 17.

A Magyarországon rendezett FIE vívó-világbajnokság Kibocsátás: 2019. július 8.

A szervezett hazai tűzoltóság 150 éves fennállása Kibocsátás: 2020. május 4.

Deák Ferenc születésének 200. évfordulója Kibocsátás dátuma: 2003. április 8.

Címlet: 20 forint Példányszám: 1 millió darab

105

József Attila születésének 100. évfordulója Kibocsátás dátuma: 2005. április 11.

Címlet: 10 forint Példányszám: 27 ezer darab

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

Forgalmi érme emlékváltozatok kibocsátása a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzetben kiemelkedő helytállást tanúsító honfitársaink tiszteletére A Magyarországot – több hullámban is – elért koronavírus-világjárvány elleni védekezésben kiemelkedő szerepet vállaló honfitársaink (többek között egészségügyi, kereskedelmi, köztisztasági, logisztikai területen dolgozók) áldozatos munkájának elismerése és az irántuk érzett tisztelet kifejezéseként a Magyar Nemzeti Bank a 10 és 20 Ft-os forgalmi érmék emlékváltozatát bocsátotta ki a Tisztelet a veszélyhelyzet hőseinek tematikában 2020. július 15-én.

A koronavírus járvány elleni védekezésben kiemelkedő szerepet vállaló honfitársaink áldozatos munkájának elismerése és az irántuk érzett tisztelet kifejezése céljából kibocsátott forgalmi érme változatok Címlet: 10 és 20 Ft-os Kibocsátás dátuma: 2020. július 14.

Példányszám: 2-2 millió darab

A társadalmi összefogást erősítendő, az MNB nyilvános pályázatot hirdetett a szóban forgó forgalmi érme emlékváltozatok tematikai oldalának megtervezésére.

A jegybanki kezdeményezés népszerűségét, pozitív fogadtatását és széles körű mozgósító hatását mutatja, hogy a leadási határidőre rekordszámú, összesen 345 darab pályázat érkezett az ország egész területéről – gyermekek, amatőr és profi tervezők nyújtották be grafikai terveiket, 2 tervező pedig a határon túlról (Olaszországból, illetve Szlovákiából) küldte el elképzeléseit. Színvonalas, kreatív gondolatokkal, mély érzelmekkel teli pályázati anyagokat készítettetek a résztvevők, amelyek közül az MNB a numizmatikai és kibocsátói hagyományok, valamint az esztétikai és veréstechnikai szempontok együttes figyelembevételével hirdetett eredményt. A nagy érdeklődésre és a számos színvonalas pályázati anyagra való tekintettel, a szakmai zsűri döntése alapján az MNB az első három legjobbnak ítélt tervet jutalmazta, valamint két további pályaművet különdíjban részesített.

A győztes tervet a hódmezővásárhelyi Kovács Krisztina készítette, melynek fókuszában a névtelen hősök szív alakba foglalt, sematikus ábrázolása jelenik meg.

A szakmai zsűri véleménye szerint a győztes grafikai terv tükrözte leginkább a kibocsátói szándékot: komplexen, ugyanakkor közérthető módon jeleníti meg a veszélyhelyzet kihívásaival szembe néző, különböző foglalkozású embereket. A szív formába foglalt sematikus alakok méltón reprezentálják a veszélyhelyzet valamennyi hőse iránt érzett megbecsülést, hálát, tiszteletet, elismerést, továbbá a súlyos kihívásokkal, nehézségekkel teli időszakban tanúsított kiemelkedő társadalmi összefogást.

106

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

A győztes, valamint díjazásban részesült pályázatok

Első helyezett: Kovács Krisztina (Hódmezővásárhely)

Második helyezett: Pável Andrea és Paulus Noémi (Ajka)

A 10 és 20 forintos forgalmi érme 2020. évi emlékváltozata 2-2 millió példányban készült, amelyekből – az MNB kibocsátási hagyományainak megfelelően – címletenként 12000 darab verdefényes első napi veret sorszámozott díszcsomagolásban, a Magyar Pénzverő Zrt. értékesítési csatornáin került forgalmazásra. Újdonságként a forgalmi érme emlékváltozatok kibocsátási szokásaiban – és eleget téve a nagy érdeklő-

Harmadik helyezett: Gyuró Mónika (Budapest)

désnek – az új 10 és 20 forintos emlékváltozatok ezúttal gyűjtői célú, korlátozott példányszámú, MNB feliratos rolnis kiszerelésben is kaphatóak voltak, szintén a Magyar Pénzverő Zrt. forgalmazásában. Egy-egy rolni 50 darab 10 Ft-os, vagy 50 darab 20 Ft-os verdefényes forgalmi érme emlékváltozatot tartalmazott.

Az ún. rolnis érmék kiemelkedően népszerűnek bizonyultak az érmegyűjtők körében, néhány nap alatt mindegyikük gazdára talált, és másodpiaci értékük azóta is töretlenül emelkedőben van.

A Tisztelet a veszélyhelyzet hőseinek tematikában kibocsátott 10 és 20 forintos érmék, valamint azok első napi vereteinek díszcsomagolása

107

A 75. FORINT JUBILEUM ÖTFORINTOSAI A forint bevezetésének 75. évfordulója tiszteletére a jegybank az 5 forintos forgalmi érme hat változatát bocsátotta ki 2021. augusztus 1-jén.

Az érmék tervezői pályázatára az MNB 20 művészt hívott meg. 10 gyakorló éremművészt és 10 olyan indulót, akik a jegybank 2020. évi „Tisztelet a veszélyhelyzet hőseinek” tematikájú nyílt érmetervezési pályázatán magas színvonalú terveket nyújtottak be. A kiírás szerint 6 éremkép tervezését kapták feladatul, amelyek önmagukban is utalnak a forint bevezetésének 75. évfordulójára, és szettbe illesztve is harmonikus összképet mutatnak, továbbá a 6 érme egymás mellé helyezésével az egyes érmeképeken szereplő kiemelt betűkből kiolvasható a FORINT szó.

A Magyar Pénzverő Zrt. és az MNB illetékes szakterületei veréstechnikai és tartalmi szempontok alapján előszűrték a grafikai terveket, amelynek eredményeként 5 pályázati tervsort bocsátottak közönség­ szavazásra az MNB honlapján.

A forint 75. évfordulójára kibocsátott 5 forintos emlékváltozatok

A közönségszavazást nagy érdeklődés övezte.

A legtöbb szavazatot elnyerő pályázati anyagot Gyuró Mónika készítette. A nyertes pályázat fókuszában a forint kibocsátója, a jegybank központi épületének ábrázolása jelenik meg.

Annak érdekében, hogy a kibocsátásra kerülő forgalmi célú emlékérmék minél több állampolgárhoz eljuthassanak, betűnként 2-2 millió, azaz összesen 12 millió darab érmét helyez forgalomba az MNB.

75a éforint ves

A különleges emlékváltozatok 2021. augusztus 3-ától a készpénzforgalmi igényekhez igazodóan, fokozatosan kerülnek forgalomba. A 6 különböző tematikus oldallal kibocsátásra kerülő 5 forintos forgalmi érme emlékváltozatot a Magyar Pénzverő Zrt. díszcsomagolt szettben is értékesíti, de lehetőség van üres gyűjtőtokok megvásárlására is a készpénzforgalomból összegyűjtött érmék elhelyezésére. A jubileum alkalmával - eleget téve az érmegyűjtők érdeklődésének - a különleges 5 forintos érmék rolniba csomagolt szettek formájában is megvásárolhatók a Magyar Pénzverő Zrt. értékesítési csatornáin.

108

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

Pályázati anyag / grafikai terv 1

A tervsor a kibocsátói jogkörrel rendelkező jegybank felől közelíti meg a témát. Az érmék hátterében lévő épületrészletek összetéve az MNB Szabadság téri székházát ábrázolják, a betűk az első forint forgalmi érmék betűtípusát követik.

2

Történelmi áttekintést ad a tervsor az elmúlt 75 évben kibocsátott forgalmi érmék motívumainak időrendi megjelenítésével.

A motívumok a 2, 10 és 20 fillérről, illetve a 2, 5 és 200 forintosról származnak.

3

A forint bankjegyek fejlődése a tervsor rendezőelve. A betűtípus az 1983-as 50 forintos bankjegyen szerepel, a FORINT szót kitevő kiemelt betűk mintázata kronologikusan mutatja be a forint 75 évét, fejlődését.

4

A fizetőeszköz funkciói felől közelíti meg a tervsor a témát. A 6 db érmén látható illusztrációk a FORINT felhasználási módjait, funkcióit jelenítik meg: tranzakciós eszköz, értékmérő, elszámolási egység, csereeszköz, befektetési-, és vagyonfelhalmozási eszköz.

5

Modern szemléletű, játékos tervsor, a FORINT szó egy-egy betűjét kiemelten mutatja, míg a többi betű kifut az érmeképből.

109

1 ÉS 2 FORINTOS ÉR MÉK BEVONÁSA – a döntéstől a bevont érmék értékesítéséig Az egész világon megfigyelhető jelenség, hogy a kis névértékű, alacsony vásárlóerővel rendelkező érmék forgalomba történő kiáramlása jelentősen meghaladja a nagyobb érmecímletekét. Az átlagosnál lényegesen magasabb ütemű forgalomba áramlás oka, hogy e címletek az alacsony vásárlóértékük miatt nem vesznek aktívan részt a készpénzforgalomban, kicsapódnak, befőttesüvegekben, fiókok mélyén gyűl­nek vagy elvesznek, egy részük külföldi turistáknál marad.

Hasonló okok vezettek ahhoz, hogy az MNB 2008. március 1-jén bevonta a forgalomból az 1 és 2 forintos érméket. Ezekért jó ideje már semmit sem lehetett venni, csupán a vásárlásokkal összefüggő készpénzes tranzakciók pontos elszámolásához volt rájuk szükség.

A gyártott érmék mindinkább „egyszer használatossá” váltak, a jegybankból kikerülve az első fizetési tranzakciót követően túlnyomó részük pénztárcákban, perselyekben gyűlt.

Az érmeverőgépek által készített utolsó pár ezer 1 és 2 forintos érme, a melyeket később emléktárgyakhoz használt fel a Pénzverő

75a éforint ves

Az MNB naponta átlagosan közel 1 millió darab 1 és 2 forintost fizetett ki a forgalomba, így pótolva a folyton kicsapódott mennyiséget. Az 1 és 2 forintosok állandó utángyártása jelentős többletráfordítást igényelt a Magyar Nemzeti Bank és – lévén, hogy az MNB közpénzből gazdálkodik – az egész ország számára.

A Magyar Pénzverő Zrt. által árusított ajándéktárgy

110

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

Az MNB által gyártatott forgalmi érmék mennyisége 2003–2007 között

A fenti ábrán látható, hogy az éves érmegyártási mennyiségeknek átlagosan több mint 70%-át tette ki az 1 és 2 forintos érmék gyártása.

támogatta (2007. október–november – 88%, 2008. február – 90%, 2008. április – 93%).

Az 1 és 2 forintos érmék bevonása miatt a készpénzes fizetések egységes rend szerinti lebonyolíthatósága és a számviteli, adózási kérdések rendezése érdekében szükségessé vált a kerekítés törvényi szintű szabályozása. Az 1 és 2 forintos érmék bevonása kapcsán a számos országban sikerrel használt ún. svéd kerekítés alkalmazásáról született döntés, melynek köszönhetően a bevonásnak nem volt inflációs hatása. A svéd kerekítés felfelé és lefelé szimmetrikus irányú, a vásárlás végösszegének a legközelebbi forgalomban lévő pénzegységre történő kerekítését jelenti.

A kutatás kitért a kerekítési szabályok ismeretének feltérképezésére is. Szinte minden megkérdezett tudta, hogy az egyes árucikkek árának kerekítése helyett a végösszeget kell kerekíteni. A megkérdezettek többsége az ötös kerekítés szabályainak megfelelően és jól kerekítette 0, illetve 5-ös végűre az adott számértékeket, a rosszul kerekítőknek főleg a 7-re végződő értékek kerekítése jelentett problémát. Az MNB minden érdeklődő kereskedőnek igyekezett eljuttatni a kerekítés szabályait bemutató színes matricát, plakátot, ezzel is segítve mind a vásárlók, mind a pénztárosok dolgát az első időszakban.

Az MNB az 1 és 2 forintosok bevonását megelőzően két ízben, 2007 október-novemberében, illetve 2008 februárjában készíttetett az érmék bevonásával kapcsolatos országos, reprezentatív felmérést a lakosság körében, melyet a bevonás után, 2008 áprilisában megismételt. A kutatási eredmények szerint a pénz­ érmék bevonását a megkérdezettek elsöprő többsége

Az 1 és 2 forintos érmék bevonásának meghirdetésével egyidejűleg az MNB széles körű lakossági információs kampányt indított a forgalomban lévő érmék MNB-be történő minél nagyobb arányú visszaáramlása érdekében. A visszaáramlást az aktív kommunikáció (sajtóhírek, társadalmi célú hirdetések, tájékoztató anyagok, információs telefonvonal és internetes

111

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

oldal) mellett tovább segítette, hogy több intézmény, jótékonysági szervezet gyűjtő akciót indított, továbbá az MNB felkérésére a Magyar Posta, illetve a kereskedelmi bankok és a takarékszövetkezetek többsége vállalták, hogy a bevonást követően fél évig beváltják, illetve fizetésül elfogadják az 1 és 2 forintosokat.

Az MNB-nél a bevonás időpontjától számított 5 évig lehetett beváltani az érméket.

A bevont 1 és 2 forintos érmék MNB-be történő minél nagyobb arányú visszaáramlása érdekében folytatott kampány sikeres volt. A visszaáramlott mennyiség aránya meghaladta a nemzetközi tapasztalatok szerinti várakozásokat, a forgalomban lévő 1 forintosok 24%-a, a 2 forintosoknak pedig 36%-a érkezett vissza az MNB-be.

A forgalomból bevont 1 és 2 forintos forgalmi érmék alapanyagát az MNB nemzetközi pályázat útján értékesítette két részletben. Először a bevonás utáni évben, 2009-ben, végül a visszaváltásra rendelkezésre álló 5 év letelte után, 2013-ban.

Több civil szervezet is adománygyűjtő akciót hirdetett az otthon összegyűlt 1 és 2 forintosok jótékony célú felajánlására

A bevont érmék begyűjtése és szállítása óriási logisztikai feladat volt. Az MNB a visszagyűjtött érméket két telephelyen tárolta. Az első értékesítés során összesen 1350 tonna súlyú érmét 60 kamionnal, 3 hónap alatt tudta elszállítani az értékesítési pályázat nyertese, amely átlagban munkanaponként egy kamion megpakolását és elszállítását jelentette. A 2013-as visszaváltási határidő végéig összegyűjtött újabb 115 tonnányi forgalomképtelen érmét pedig hat kamionnal szállították el. Érdekességként megemlítjük, hogy a vevő cég tájékoztatása szerint a magyar 1 és 2 forintos érmék anyagát a beolvasztás után tengerjáró hajók 80 tonnás lapátjainak alapanyagául hasznosították.

112

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

Figyelemfelhívó plakát az 1 és 2 forintosok beváltási határidejéről

„Kerekítési matrica”, melyet a pénztárosokat elválasztó plexifalra vagy az árutovábbító szalagra ragasztottak fel

A Magyar Pénzverő Zrt. régi, Üllői úti épületében tárolt, értékesítésre váró bevont 1 és 2 forintos érmék

113

A 100 FORINTOS ÉR ME EVOLÚCIÓJA Az 1993-ban bevezetett új forint forgalmi érmesor utolsó címleteként, 1993. június 21-én került kibocsátásra az egyszínű, homogén ötvözetből készült 100 forintos érme. Az új érmesorban a 100 forintosnak volt a legnagyobb az átmérője és a súlya (29,2 mm, illetve 9,4 gramm). Mivel az anyaga (75% réz, 21% cink, 4% nikkel) és így a színe is megegyezett az átmérőjében csak 2,3 mm-rel kisebb 20 forintoséval, könnyen összecserélhető volt a 20 és a 100 forintos címlet.

Az előzőekben ismertetett okok miatt kevéssé kedvelt, egyszínű, nagy méretű 100 forintos helyett a ma is forgalomban lévő kisebb átmérőjű, kétszínű (bicolor) 100 forintos érmét bocsátott a forgalomba az MNB 1996. október 21-én.

Az 1996-ban kibocsátott 100 forintos érme volt az első kétszínű forgalmi érme Magyarországon.

A bicolor érmét nem egyetlen lapkára verik, hanem a külön álló gyűrű és a mag egyszerre kerülnek megmunkálásra a verőtövek között. A mag külső peremének középvonalában egy mélyedés (horony) fut körbe.

A pénzverés során a két rész egybeolvad, a gyűrű anyaga az alakító erő hatására „belefolyik” a mag hornyába.

Az 1993. június 21. – 1998. december 31. között forgalomban lévő 100 forintos érme

75a éforint ves

Az első bicolor 100 Ft-os bevezetésekor az a „városi legenda” keringett az érmékkel kapcsolatosan, miszerint mélyhűtést követően a hőtágulás miatt a mag kiesik a gyűrűből. Nos, ez a legenda nem nyert bizonyítást. Mint írtuk, a verés során a mag hornyába a gyűrű anyaga belefolyik. Ez oldalanként 0,125 mm-t jelent, azaz a gyűrű méretének ennyivel kellene a hőmérséklet-változás hatására tágulnia, a mag méretének pedig szűkülnie ahhoz, hogy szétválhassanak.

A mag mérete és az acél hőtágulási együtthatója alapján a gyűrűt közel 1400 ℃-ra kellene felhevíteni – eközben a magot 0 ℃-on kellene tartani – ahhoz, hogy a mag valóban kiessen a gyűrűből. Ilyen hőmérsékleti viszonyokat háztartási körülmények között viszont nem lehet előidézni.

Az 1996-ban bevezetett bicolor 100 forintos érme anyagának meghatározásakor azért esett a választás 114

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

A bicolor 100 forintos érme metszete (N~3,2x). Jobbra a gyűrű és mag illeszkedésének metszete (N~11,2x)

az ötvözettel bevont acél lapkára (a gyűrű nikkellel, a mag pedig réz és cink ötvözetével bevont acél), mert akkor még nagyon kedvező volt az ára ennek a típusú anyagnak a homogén színesfémötvözetekhez képest, és az érmeelfogadó automaták száma is jóval alacsonyabb volt akkoriban Magyarországon.

Az acél­lemezre először hengerléssel (plattírozással) került rá a megfelelő rézötvözet a kívánt szín elérése érdekében, majd az így létrejött „szendvics” lemezből kivágott mag, illetve gyűrű további galvanizálási eljáráson esett át. Ez a maga idejében magas szintű hamisítás elleni eljárásnak bizonyult, amely szintén hozzájárult az akkori alapanyag-választáshoz.

rendszeres karbantartása, beállítása jelenti. Az acél alapanyagú 100 forintos érme esetében ugyanis előfordulhat, hogy a használat során szennyeződik, mágneseződik és az ilyen érmét a nem megfelelően beállított vagy karbantartott automata nem ismeri fel.

Az azóta eltelt időben azonban jelentősen megemelkedett az ilyen speciális szendvics szerkezetű alapanyagok lapkamegmunkálási díja és az alapanyag gyártó cégek köre is folyamatosan szűkült, mert ennek az anyagösszetételnek a használata végül nem terjedt el széles körben az érmegyártásban.

Az új 100 forintos érme műszaki paramétereinek meghatározását támogatta, hogy az MNB 2018-ban felmérést végzett a lakosság forint érmékkel kapcsolatos általános véleményével, valamint érmehasználati szokásaival kapcsolatban. A felmérés szerint a lakosság túlnyomó többsége alapvetően elégedett a jelenlegi forint érmék használhatóságával, könnyen kezelhetőnek és esztétikusnak tartják azokat, különösen a 100 és 200 forintosokat, a bicolor színük miatt. Többen megemlítették azt is, hogy a 100 forintos érmék esetében kedvelik, hogy kicsit vastagabb, zömökebb az érme a többi címletnél, ezáltal zsebbe, pénztárcába nyúlva, pusztán tapintás alapján is jól megkülönböztethetők. Ez különösen előnyös akkor, amikor egy önkiszolgáló áruházba belépve, a bevá-

Az acél alapanyagú bicolor 100 forintosokkal kapcsolatban problémát jelentett, hogy az érméket esetenként csak többszöri próbálkozás után fogadta el az automata. A következő „városi legenda” úgy tartotta, hogy ilyenkor az érme földre dobása vagy dörzsölgetése, melegítése utáni újra próbálkozás a megoldás. Ez ugyan néha valóban célravezető volt, a problémával szembeni biztos megoldást azonban az automaták 115

2018-ban az MNB döntést hozott arról, hogy az acél alapanyagú bicolor 100 forintosok alapanyagául szolgáló lapkák beszerzésének egyre fokozódó nehézsége miatt, meg kell vizsgálni, hogy van-e olyan alapanyag, amely kedvezőbb tulajdonsággal rendelkezik és jobb feltételekkel alkalmazható a 100 forintosok gyártásához.

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

Az új, színesfémötvözet alapanyagú 100 forintos

116

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

Az utolsó acél alapanyagú és első réz-nikkel-cink ötvözetű bicolor 100 forintos forgalmi érme

sárló kocsi használatához 100 forintos érme után kell kutatnunk a zsebünkben.

Mindezen felhasználói vélemények figyelembevétele alapján született meg az a döntés, hogy az új 100 forintos érme külső paraméterei (színe, átmérője, vastagsága, érmén szereplő motívuma) egyezzen meg a forgalomban lévő érméével, így a lakosság számára nem jelent nehézséget a változás, csak kizárólag a 100 forintost is elfogadó automaták átállítására van szükség.

Az új alapanyag kiválasztásával megbízott Magyar Pénzverő által ajánlattételre felkért számos európai, észak-amerikai, valamint ázsiai lapkaszállító összesen húsz különböző lapkaspecifikációra tett ajánlatot.

A főbb alapanyagtípusok: homogén anyag (a mag és a gyűrű is homogén ötvözet); galvanizált acél; vegyes (a gyűrű homogén ötvözet, a mag galvanizált acél, illetve ennek fordítottja, a gyűrű galvanizált acél, a mag homogén ötvözet); galvanizált cink; polimer gyűrű a mag és a gyűrű között.

Az ajánlatok értékelésénél az áron, szállítási határidőn kívül fontos szempont volt az is, hogy az új alapanyagú 100 forintos az automatákban történő használat során megbízható legyen és az alapanyag előállítására ne csak egyetlen beszállító legyen képes.

A felállított szempontrendszer alapján két lapkatí117

pusból – 1. vegyes: a mag homogén ötvözet, a gyűrű galvanizált acél és 2. a mag és a gyűrű is homogén ötvözetű – történt mintalapka rendelés.

A mintalapkákkal a Pénzverő gyártási teszteket végzett és a lapkákból vert tesztérméket az automatákban történő használhatóság (biztonságos felismerés, megkülönböztethetőség) vizsgálata céljából elküldte hazai és külföldi automatás cégek részére.

A vizsgálatok eredményeként az új 100 forintos érméknek a már meglévő forgalmi érméinkhez hasonló (de nem teljesen azonos) réz-nikkel-cink ötvözetből (a gyűrű: Cu65Ni15Zn20, a mag: Cu75Ni4Zn21) készülő alapanyagból történő gyártás mellett döntött az MNB. Az automaták átállításának időszükséglete miatt az új érmék kibocsátására két lépésben került sor.

2019. október 1-jén történt meg MNB rendeleti úton a jogi értelemben vett kibocsátás, 2020. július 1-jén pedig a tényleges forgalomba hozatal. A régi, acél alapanyagú 100 forintosok párhuzamosan a forgalomban maradnak, azonban 2020-tól már csak az új alapanyagból készül 100 forintos érme.

A korszerűbb érmealapanyag alkalmazása az érmeelfogadó automaták stabilabb működése, valamint az ellátás­biztonság szempontjából is kedvezőbb helyzetet teremt.

A Z EZÜST 200 FORINTOS Az I. világháborút követő időszakban a világ országai­ nak túlnyomó többségében beszüntették az arany­ból készült forgalmi pénzek verését, majd hamarosan az ezüstpénzeket is színesfém alapanyagú érmékre cserélték. Magyarországon a pengő pénzrendszer kezdetén még tervbe vették arany 10 és 20 pengő címletű érmék kibocsátását, de csupán a verőtövek készültek el, illetve néhány példány aranyozott réz próbaveret maradt fenn 1927–1929-ből. Az 1, 2 és 5 pengő címletű érméket viszont 1926-tól egészen 1939-ig ezüstből verték, mígnem a II. világháború idején fellépő nemesfémhiány miatt 1941-ben álltak át az alumíniumlapkákra.

Ezüst 200 forintos, hátlapon a Magyar Nemzeti Bank székházának képével, 1992

Ezüst 200 forintos, hátlapon Deák Ferenc szembenéző mellképével, 1994

75a éforint ves

A forint pénzrendszer bevezetésekor az első címlet­ sor legnagyobb értékű veretét, az 5 forintost ezüstből verték. A 20 gramm súlyú, 835 ezrelékes finomságú ezüstből készült 1946-os érme előlapját a Kossuth-­ címer, hátlapját Kossuth Lajos portréja díszítette.

Az ezüst világpiaci árának emelkedése miatt az érme nemesfémtartalma jócskán meghaladta a névértékét, így a következő évben már csökkentett súlyban és finomságban került sor kibocsátására. A 12 g súlyú, 500 ezrelékes finomságú ezüstből vert 1947-es 5 forintos így már csupán 6 gramm színezüstöt tar­ talmazott, szemben az előző évi 16,7 grammal. Ezt követően egy évtizedig nem készült 5 forintos címletű forint forgalmi érme, verését csak 1967-ben kezdték újra, de immáron nem ezüstből, hanem alpakkából.

Nemesfémből készült forgalmi érmék verésére 1947-et követően csak a rendszerváltás után került újra sor.

Ahogy 1946-ban az új valuta stabilitásának jelképéül és bizonyítékául használtak ezüstöt az 5 forintosok alapanyagául, úgy a rendszerváltás után is az újra­ kezdés szimbólumaként került sor az ezüst 200 forin­ tosok bevezetésére.

1992-ben került kibocsátásra az ezüst 200 forintos, előlapon MAGYAR KÖZTÁRSASÁG köriratban felül a koronás magyar címer, kétoldalt verési évszám, alatta a Lánchíd képe, továbbá 200 FORINT érték­ jelzés és a BP. verdejegy. A hátlapon a Magyar Nemzeti Bank Szabadság téri székházának képe látható, alatta az MNB akkori elnöke, Bod Péter 118

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

Ákos, továbbá a négy alelnök – Tarafás Imre, Bódy László, Hárshegyi Frigyes, Czirják Sándor – alá­ írása olvasható. Ez az egyetlen magyar forgalmi pénzérme, amelyen a bankjegyekhez hasonlóan alá­ írások szerepelnek. A Bognár György által tervezett ezüst 200 forintos 12 gramm súlyban, 500 ezrelékes finomságban készült, vagyis az 1947-es 5 forintoshoz hasonlóan minden példány kereken 6 gramm szín­ ezüstöt tartalmaz.

Az 1992. évi 200 forintosok nem is Magyarországon, hanem Londonban készültek, mivel ebben az évben az Állami Pénzverő rekonstrukciója miatt erre nem volt lehetőség, viszont a következő évi érméket már Budapesten verték.

1994-ben annyiban változott az éremképük, hogy a hátlapra az MNB székháza helyett Deák Ferenc szembenéző mellképe került. Ebben az évben 5 000 000 db BU és 15 000 db PP (proof) kivitelű

119

érme készült, 1995-ben a két változatból már összesen 100 000 db, 1997–1998-ban csupán 10 000–10 000 példány hagyta el a verdét, 1996-ban pedig egy példány sem került kibocsátásra. 1998-ban – ahogyan az 1946–1947-es 5 forintosok esetében történt – viszont az ezüst világpiaci árának folyamatos emel­ kedése miatt a 200 forintos nemesfémtartalma már jócskán meghaladta a névértéket, a lakosság inkább megőrizte, mintsem használta volna, így ezt a címle­ tet is utolérte a végzete, 1998. április 3-án bevonták a forgalomból.

Az ezüst 200 forintosokhoz kapcsolódik még egy városi legenda is. Mivel az 1992-as példányok színe fényesebb, széles körben terjedt el az a nézet, hogy ezeknek magasabb az ezüsttartalma. Ennek az az oka, hogy ebben az évben a lapkák felületi kezelésénél olyan eljárást alkalmaztak, amitől az érme felszínén feldú­ sult az ezüst, ezért tűnik fényesebbnek. Ennek ellenére mindegyik darabban pontosan 6 g színezüst található.

Arany 20 pengős tervezete, 1927

Arany 10 pengős tervezete, 1928

Ezüst 5 forintos, 1946

Ezüst 5 forintos, 1947

A 200 FORINTOS BANKJEGY-ÉRME CSERE A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 2008ban azt a döntést hozta, hogy 2009. június 15-től a 200 forintos bankjegyet érmére cseréli.

A 200 forintos bankjegy elő- és hátoldali képe

75a éforint ves

A Magyar Nemzeti Bank 1992-ben már kibocsátott 200 forintos forgalmi érmét. Ez ezüstből készült, és túlzottan nagy méretével is idegenül hatott a pénztárcákban. A lakosság emlékpénzként fogadta, és inkább felhalmozott belőle, mintsem használta volna, így 1998-ban bevonásra is került.

A bankjegyek esetében minden évben jelentős men�nyiségű új bankjegy legyártására van szükség az elhasználódás következtében megsemmisített men�120

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

nyiség pótlása érdekében. A 200 forintos bankjegyek elhasználódása különösen magas volt, így e címlet folyamatos utánpótlásának költsége az MNB teljes bankjegygyártási költségének 17%-át tette ki, ami már akkoriban évi több százmillió forintot jelentett.

A bankjegy kontra érme kérdést abból a szempontból is megvizsgálta az MNB, hogy a közösségi szektorban jelentkező megtakarítás mellett milyen egyéb hatásokkal jár a bankjegyről érmére való átállás, így egy széles körű társadalmi-szakmai egyeztetést kezdeményezett a 200 forintos érme bevezetéséről a legfontosabb érintettekkel. Egyrészt a lakosság általános véleményére volt kíváncsi, másrészt a készpénzhasználat, -feldolgozás, -szállítás kapcsán érintett szakma álláspontját szerette volna megismerni.

A 2009-ben kibocsátott 200 forintos érme elő- és hátoldala

A 200 forintos érme verőtövei és tervezője, Kósa István

A magyar lakosság körében végzett reprezentatív felmérés alapján a 200 forintos bankjegy fémpénzre történő cseréjét a válaszadók gyakorlatilag azonos arányban tartották jó, illetve kevésbé jó ötletnek, míg a bizonytalanok aránya egyötöd volt. Legfőbb észlelt előnyként a fémpénz tartóssága jelent meg a válaszok között, legfőbb hátrányt a fémpénzek súlya jelentette.

121

A forint vásárlóerejének csökkenésével a többségnek racionális döntésnek tűnt, hogy érme formátumú legyen a 200 forintos. A résztvevők többsége nem utasította el az elképzelést.

A szakmai érintettek egyik legnagyobb körét az étel-, ital-, dohány- stb. automatákat üzemeltetők jelentik.

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

Számításaik szerint ugyan valamennyi automatapiaci szereplőnek jelentős – bár egyszeri – költséget jelentene a gépek átállítása, de összességében úgy vélték, a fém kétszáz forintos rendszerbe kerülésével összefüggésben forgalomnövekedés következhet be. Költség­ megtakarítás keletkezik a bankjegyet is elfogadó automatáknál, mert az új érme bevezetése esetén a rendszeres és igen költséges hibaelhárítás (a gyűrött bankjegyek felismerése miatt) megszűnhet. Ugyanakkor a magasabb érmecímlet rendszerbe állása következtében kevesebbszer kell üríteni a gépeket.

A hitelintézetek, a posta, valamint a pénzfeldolgozó vállalkozások ugyanakkor egyértelműen aggályosnak tartották a 200 forintos bankjegyek érmére váltását, mivel a megnövekvő logisztikai feladatok miatt költségeik növekedésétől tartottak. Az MNB Monetáris Tanácsa minden szempontot mérlegelve, 2008. június 23-án a 200 forintos érme bevezetéséről döntött.

A 200 forintos érme szavazásra bocsátott látványképei

Ezt követően továbbra is folytatódtak az egyeztetések szakmai körökben az új érme műszaki paramétereinek kialakításáról (alapanyag, vastagság, átmérő, peremkialakítás). Felhasználva a találkozókon, megbeszéléseken megismert véleményeket, valamint tanulmányozva a nemzetközi tapasztalatokat, összességében olyan paramétereket határozott meg a jegybank, mely minden tekintetben megfelelt a szakma elvárásainak. Ez alapján egy bimetál (kétszínű, két különböző fémötvözetből készült), kerek érme lett a 200 forintos, amelynek átmérője 28,3 mm, peremmagassága 2,0 mm, súlya 9 gramm.

Lakossági szavazás A lakosság számára az MNB 2008 októberében két héten át tartó internetes és telefonos szavazást indított, ahol hat látványterv közül lehetett kiválasztani a végleges előoldali képet: a fehér gólya, a fakopáncs, a cifra kankalin, a kövér daravirág, a Lánchíd és a Megyeri híd közül.

A közel 200 000 szavazó több mint felének választása alapján, az új 200 forintos érme előlapján a Lánchíd látható. Napjainkban már kuriózumnak számít, hogy a beérkezett szavazatok közül közel 60 ezret még vezetékes telefonon keresztül adtak le 2009-ben.

A forint történetében először született egy olyan érme, ahol a végleges érmeképet a lakosság választotta ki, és amely olyan műszaki paraméterekkel készült, mely a szakma szerint minden szempontból alkalmas szerepének betöltésére.

122

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

A rövid párhuzamos forgalmazást követően a 200 forintos bankjegy 2009 novemberében bevonásra került. Érdekesség, hogy az egykor forgalomban levő állomány mintegy harmada, közel 14 millió darab bankjegy azóta sem áramlott vissza az MNB-be.

Az MNB az új érme népszerűsítése és a társadalmi felelősségvállalás jegyében 24 sorozatot állított össze próbaveret feliratú bimetál gyártási mintáiból, melyből színarany és színezüst változat is készült.

Ebből 20 sorozatot jótékonysági árveréses aukció keretében értékesített 2009 júniusában.

Az árverésből befolyt összeget a jegybank dolgozói által kiválasztott két szervezet a Magyar Koraszülött és Újszülött Mentő Alapítvány és a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége kapta.

Az aukció keretében elárverezett 200 forintos szett

A jótékonysági árverés pillanatképei

123

DÍJNYERTES M AGYAR GYÁRTÁSÚ EMLÉKÉRMÉK A pénzverésben is – mint minden más területén a tudománynak és kultúrának – folyamatos a megújulás és fejlődés a művészi és technikai kivitelezés terén egyaránt. A vívmányok bemutatására, a tapasztalatok cseréjére számos nemzetközi fórum áll a szakma rendelkezésére, érdekképviseleti szervezetek, kiállítások, vásárok, szakmai fórumok és nem utolsósorban érmeversenyek formájában. A magyar emlékérméket is rendre nevezzük ezeken a nemzetközi megmérettetéseken. Közülük a két legfontosabb az amerikai Coin of the Year (COTY) és az orosz Coin Constellation érmeverseny.

Coin of the Year A Coin of the Year (Év érméje) nagymúltú és presztízsét tekintve legelismertebb érmeversenyt egy amerikai lap- és szakkönyvkiadó, a Krause Publications hívta életre 1984-ben, a pénzverdék és az éremművészek nemzetközi elismerésére, illetve a pénzverési teljesítmények ösztönzésére. A díjkitűzést 2019 óta a Krause érdekeltségeinek megvásárlásával az ugyancsak amerikai Active Interest Media kiadó gyakorolja.

Az 1988. évi albán 50 lekes ezüst emlékérme, az Év érméje 1990-ben

75a éforint ves

A megmérettetésre a díjátadást megelőző két évvel korábban kibocsátott pénzérméket – forgalmi érmét és emlékérmét – lehet nevezni, amelyeket a kiíró két fordulóban értékel. Elsőként egy neves szakértőkből álló nemzetközi zsűri a nevezések alapján 10-10 érmét jelöl a meghirdetett kategóriákba, majd a második körben kiválasztják a kategóriák győzteseit, illetve közülük is az Év érméje fődíjasát. Kezdetben hat kategóriában hirdettek nevezési lehetőséget, ez később tízre, majd 2008–2012 között tizenegyre bővült, illetve az elmúlt közel négy évtizedben az összetételét tekintve többször módosult. Díjazzák a legjobb arany és ezüst pénzérmét, a legművészibb, a leginnovatívabb, a leginspirálóbb érmét, értékelik a legjelentősebb történelmi, illetve kortárs témát megörökítő érméket, díjat kaphat a legjobb forgalmi érme és a legjobb ún. crown-size (33–40 mm közötti, nagyméretű) érme. A legújabb kategóriába pedig a legjobb bimetál érmék nevezhetők.

124

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

Az Év érméje Közönségdíj-nyertes emlékérméink

Az első néhány évben úgy tűnt, hogy a verseny Észak-Amerikára korlátozódik, mert vagy az Egyesült Államok, vagy Kanada nyerte el a fődíjat, de 1987-ben megtört a jég, amikor a finnek nemzeti

eposzának, a Kalevalának 150. évfordulóját ünneplő finn 50 márkás érme bizonyult a legjobbnak. A díj­ alapító maga az 1990-es évet tartja fordulópontnak a verseny valóban nemzetközivé válását tekintve,

Magyar sikersorozat Az Év érméje versengés 2008-ban egy új kategóriával, a közönségdíjjal (People’s Choice) bővült. Ebben a kategóriában internetes szavazás útján kerül ki a győztes, 15 várományos közül, amelyeket a COTY nemzetközi zsűrije jelöl a szavazásra. A kategória igazi sikertörténetté vált a magyar emlékérmék körében, hiszen az első öt évben kizárólag magyar emlékérmék nyerték el az Év érméje Közönségdíját.

Sorrendben: • 2006. évi az 1956-os forradalom és szabadságharc 30. évfordulójára kibocsátott 50 Ft-os forgalmi érme emlékváltozat, a tematikai oldal tervező Kósa István, a Magyar Pénzverő Zrt. nyugalmazott fővésnöke, éremművész; • 2007. évi Gyulai vár ezüst emlékérme, tervező Kiss György szobrászművész; • 2008. évi Tokaji történelmi borvidék ezüst emlékérme, tervező Gáti Gábor szobrászművész; • 2009. évi Budapest (magyar világörökségi helyszínek sorozat) ezüst emlékérme, tervező Fritz Mihály; • 2010. évi Őrségi Nemzeti Park ezüst emlékérme, tervező Gáti Gábor.

Az első közönségdíj átadásakor a szervezők közzétették a beérkezett szavazatok számát is, csak a magyar érmére több mint 100 ezer online voks érkezett!

Bár azóta is évről-évre rendre bekerül 2–3 magyar emlékérme is az egyes kategóriák legjobb tíz érméje közé, újabb magyar kategóriagyőztes a fenti páratlan győzelmi sorozatot követően még nem született.

125

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

amikor egy albán 50 lek címletű érme lett az Év érméje, és egyben a leginnovatívabb érme kategória győztese. Ennek különösen nagy jelentősége van a magyar pénzverés számára is, mivel ezt az érmét az Állami Pénzverő gyártotta, export bérmunka keretében. A tervezője Bognár György éremművész.

Ebben az évben még két magyar emlékérme is szerepelt a kategóriagyőztesek között: az 1988-ban kibocsátott, Szent István halálának 850. évfordulójáról megemlékező ezüst (tervezője Lebó Ferenc szobrászművész) a történelmi tematikájú érme kategóriában, illetve a Világ Vadvédelmi Alap megalapításának 25. évfordulójára kibocsátott ugyancsak ezüst emlék­ érme (tervező Fritz Mihály szobrászművész) a legjobb crown-size kategóriában lett első.

Szent István halálának 850. évfordulója, ezüst emlékérme, 1988

A Coin Constellation érmeverseny Klasszikus érme kategória nyertese a 2016. évi Zsigmond aranyforintja emlékérme

Világ Vadvédelmi Alap megalapításának 25. évfordulója, ezüst emlékérme, 1988

126

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

Coin Constellation

2018. évi Albert aranyforintja emlékérme

Még nagyobb sikerről tudunk beszámolni az orosz­ országi Watermark Kiadó által 2006-ban alapított Coin Constellation elnevezésű megmérettetés kapcsán!

Ez a verseny ugyancsak két platformon zajlik: a benevezett érméket kilenc – az amerikai kiírással rokon – kategóriába sorolva, nemzetközi szakértői zsűri értékeli. Emellett online szavazás útján történő választással közönségdíjat is kiosztanak. A közönségdíj esetében nincs külön zsűri általi jelölés, minden nevezett érme részt vesz az online szavazásban.

A Coin Constellation nem csak kategóriagyőztest hirdet, hanem II. és III. helyezettet is díjaz.

Magyar érme az első Coin Constellation elismerést 2017ben nyerte el, amikor a Klasszikus érme kategória I. helyére a Középkori magyar aranyforintok emlék­ érme-sorozat 2016. évi darabja, a Zsigmond arany­ forintja arany emlékérme érdemesült. Tervezője Soltra E. Tamás szobrászművész. A következő évben ugyancsak a Klasszikus érme kategóriában nyert II. helyezést a 2017. évi Kiegyezés ezüst emlék­érme, amelynek tervezője Kósa István. Eddigi legsikeresebb évünk a 2019-es volt, amikor A legjobb aranyérme kategóriát a Király Fanni fémműves formatervező művész által tervezett 2018. évi Albert aranyforintja emlékérme nyerte el, valamint a Legjobb forgalmi érme kategóriában II. helyezést ért el a Családok éve tiszteletére kibocsátott 2018. évi 50 forintos forgalmi érme emlékváltozat, amelynek tervezője Kósa István, a Magyar Pénzverő Zrt. nyugalmazott fővésnöke, éremművész.

Valamennyi díjnyertes emlékérme a Magyar Nemzeti Bank kibocsátásában jelent meg (kivéve az albán 50 lekes), kivitelezőjük a Magyar Pénzverő Zrt.

127

Kiegyezés, ezüst emlékérme, 2017

Családok éve, forgalmi 50 forintos emlékváltozata, 2018

MAGYAR BANKJEGYTERVEZŐK PORTRÉI I. Horváth Endre Horváth Endre, magyar grafikusművész 1896-ban született a Pozsony megyei Bazinban. Iskoláit kezdetben a Felvidéken, majd Balassagyarmaton folytatta.

Sokoldalú tehetséggel megáldott ember volt. Képző­ művésznek készült, a család anyagi helyzete miatt az érettségi után mégis jogásznak tanult. Tanulmányait nem fejezte be, 1915-ben bevonult katonának. Az első világháború éveiben végigjárta a híres hadszíntereket. Ekkor készült akvarelljein, ceruzarajzain keresztül bepillantást nyerhetünk a frontkatonák mindennapjaiba.

A háború után beiratkozott az Iparművészeti Főiskola grafikai szakára. Tanárai közül Helbing Ferenc (maga is számos bankjegy tervezője) az, aki felismerte az ifjú grafikusban a tehetséget, így az ő tanácsára került a Pénzjegynyomdába 1925-ben.

Horváth Endre önarcképe

„Eljártam mindazoknál, ahová Helbing küldött. Legvégül a nyomda igazgatójával tárg yaltunk,… megmondta mi lesz a teendőm, mutatott rajzokat. Hallatlanul precíz rajzok, amilyeneket életemben nem láttam. Megmondtam, hog y én még íg y nem dolgoztam, amit úg y látszik, ők tudtak, mert nálunk senki nincs, aki íg y dolgozott volna ez ideig… Már most attól félek csak, hog y nem fogok beválni. Én azt hiszem, az ilyen munkához kissé ideges vag yok. Mindenesetre megpróbálom, majd elválik…”

Horváth Endre ex librise

75a éforint ves

100 forintos bankjegy elő- és hátoldala

128

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

2, 10 és 20 pengős bankjegy elő- és hátoldala

Alaptalan kishitűségét hamarosan munkáival bizonyította. 1929-től folyamatosan jelentek meg metszetei és üdvözlőkártyái különböző tárlatokon. Ez idő tájt készítette el saját ex librisét, melyet a szakma ma is a legjobb művészönarcképek közé sorol. Tervezőként a klasszikus stílus és a népi motívumok ötvözésével stílusteremtő volt. Sajátos grafikai jegyei hosszú évtizedekig meghatározták, európai hírűvé tették a pengő- és forintbankjegyeinket. Bankjegyein, grafiká­in előszeretettel ábrázolt palóc modelleket. Így kerülhetett például a hollókői anya a kétpengős, a pataki aratópár a húszpengős bankjegyre. A pengőkorszak legjelentősebb alkotásai az 1936-os tízpengős és az 1939-es ötpengős, illetve az 1941-es húszpengős bankjegy.

A háborút követően már a stabilizációt jelentő, érték­ álló forintbankjegyeken dolgozott. Tehetséges fiatalokból álló tervező- és rézmetsző gárdára támaszkodhatott, melynek prominens képviselői voltak többek között Nagy Zoltán, Vertel József, Füle Mihály és Gál Ferenc. Az új forintbankjegyek mellett a különböző állampapírok, terv- és békekölcsönök tervezése, vésése jelentett számára állandó megterhelést.

129

Egészsége megrendült, 58 évesen munkaasztala mellett érte a halál.

20 pengős bankjegy hátoldali grafikájának részlete

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

Nagy Zoltán Nagy Zoltán 1916. szeptember 15-én született Tapolcán. Gyermekéveit is itt töltötte. Rajztudása, formaérzéke már ekkor érezhető volt. Számos grafikáján örökítette meg szeretett szülővárosát és a Balaton-felvidék szépségét. Később a családja Budafokra költözött, így a középiskolát már ott végezte. 1935-ben felvételt nyert a Magyar Királyi Iparművészeti Iskolába. Vonzotta a festészet és a szobrászat, de szívesen készített kisgrafikákat is. A főiskola elvégzése előtt egy évvel a Pénzjegynyomda tervezőosztályára került. „Nehezen szántam rá magam az igenre. Csábított a felajánlott munka, de szorongással töltött el a kötöttség. Végül mégiscsak jelentkeztem. Elém tették Dürer eg yik rézkarcát, hog y készítsek róla hű másolatot. Ez volt a vizsgamunkám.”

Nagy Zoltán

500 forintos bankjegy elő- és hátoldala

130

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

Franke Ruppert irányítása alatt folytatott metszői tanulmányokat, közben 1941-ben átvette iparművész diplomáját. Első igazi munkája az új forint volt: a tízes, a húszas, az ötvenes és a százforintos bankjegy. A címleteket Horváth Endre tervezte, a metszői munkát pedig együtt végezték. „Nag yon g yorsan kellett dolgoznunk, az emberek várták az új pénzt, biztonságot reméltek a forinttól. Sokszor eg ymás kezéből vettük ki a munkát. Endre elkezdte az eg yik címletet délelőtt, délután már más folytatta. Ilyen erőltetett ütemben sikerült fél év alatt elkészítenünk a kliséket.”

A fiatal művészre hárult a 10, 20, 50 és 100 forintos bankjegyek hátoldali metszeteinek elkészítése, de Horváth Endre betegsége miatt a 20 forintos Dózsa-portréját is neki kellett elkészíteni. A forintsorozat annyira jónak és időtállónak bizonyult, hogy cseréjét a kilencvenes évekig, a digitális formakészítés, illetve a fénymásolók megjelenéséig semmi nem indokolta.

A sorozat ötszáz forintos címlete 1969-ben jelent meg, teljes egészében Nagy Zoltán tervezéseként. Ekkor már művészeti igazgatóként dolgozott.

20 forintos bankjegy előoldali részlete

Bár bankjegytervezésre az 1970-es évektől kevés lehetősége volt, ő és osztályának grafikusai mégsem maradtak munka nélkül. A fejlesztési és gyakorlati szempontból is jelentős feladatnak tekinthető úgynevezett próbaformákon, próbabankjegyeken kívül rengeteg, elsősorban rézmetszett bélyeg került ki a kezeik alól, amellyel kapcsolatban ki kell emelni Nagy Zoltán bélyegtervezői munkásságát. Az 1954-es Népviseletek bélyegsorozat remekműveiért Munkácsy-díjat kapott.

1987-ben hunyt el Budapesten.

131

50 forintos bankjegy hátoldali részlete

MAGYAR BANKJEGYTERVEZŐK PORTRÉI II.

Vagyóczky Károly Vagyóczky Károly 1941-ben született Budapesten.

A Képzőművészeti Gimnázium, majd a Képzőművészeti Főiskola elvégzése után 1970-től vett részt rézmetszőként és grafikusként a Pénzjegynyomda munkájában, nemcsak a bankjegygyártásban, hanem a bélyegkészítésben és az alkalmazott grafika más területein is. Legismertebb munkáinak a bankjegyeit tekinthetjük. A sort az 1983-ban kibocsátott 1000 forintos nyitja, az előoldalon Bartók Béla portréjával, a hátoldalon Medgyessy Ferenc „Anya gyermekével” című szobor rézmetszésű képével. Ezt követte 1990ben az 5000 forintos Széchenyi István arcképével, illetve a Magyar Tudományos Akadémia megjelenítésével.

Vagyóczky Károly

75a éforint ves

03-as próbaforma portré metszete

132

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

1000, 5000 és 10 000 forintos bankjegyek elő- és hátoldalai

Az 1990-es évek közepén a Magyar Nemzeti Bank az avulóban lévő, egyes címleteit illetően közel 50 éves sorozat korszerűsítését célzó bankjegycseréről hozott döntést. Az új sorozat grafikai tervezésére kiírt meghívásos pályázaton Vagyóczky Károly is indult Lengyel György és Füle Mihály grafikusok társaságában.

A grafikai tervek értékelését követően a Pénzjegynyomda alkalmazásában lévő Vagyóczky Károlyt bízták meg a tervek végleges grafikájának kidolgozásával. A jegybank elvárásaiban egységes szerkezetet, kompozíciót, stílust, korszerű, hatékony biztonsági elemeket fogalmazott meg oly módon, hogy a magyar bankjegyek igényes, ábrázoló jellegű hagyományai továbbra is tükröződjenek. Vagyóczky az elődökhöz méltó módon, az igényesen kidolgozott portrékhoz és hátoldali képekhez harmonikusan illesztette a kor és

133

a készpénzforgalom igényeit tükröző, hamisítás elleni védelmet és azonosíthatóságot szolgáló funkcionális grafikai elemeket. Portréi és hátoldali képei önálló képzőművészeti alkotásként is megállják helyüket.

Vagyóczky Károly napi feladatai mellett gondot fordított tanítványai tudásának fejlesztésére is, részben a Pénzjegynyomda alkotóműhelyében, részben a Képzőművészeti Főiskolán, ahol egykor ő maga is elsajátította ezeket a speciális ismereteket.

A 2000-es évek technikai fejlődése a bankjegyek világában is tükröződött, így az elkerülhetetlen avulás megelőzése érdekében a jegybank 2013-ban a Vagyóczky Károly által tervezett bankjegysorozat megújításáról döntött.

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

Pálinkás György A bankjegyekkel szembeni folyamatosnak tekinthető fejlesztési igények már az 1980-as években szükségessé tették az utánpótlás biztosítását a Pénzjegynyomda tervező osztályán is. Az ipar, az iparművészet területéről érkező fiatalok jelentették az új generációt. Így került a nyomdába többek között Csáki László és Csizmazia Zoltán guillecheur, Zsitva Szabolcs és Elekes Attila grafikusok, Bojtos Károly, Lengyel György és Pálinkás György rézmetsző grafikusok, a jelenlegi bankjegysor hátoldali grafikáinak metszői.

Pálinkás György 1967-ben született Budapesten.

Első mestere általános iskolai tanára, Péter Zsuzsa szob­rászművész volt.

A középiskola elvégzése után előbb szakmát tanult, Stubán Ferenc vésnök mester irányításával díszítővésnök képesítést szerzett 1987-ben.

Még nem fejezte be tanulmányait, amikor a Pénzjegynyomda állományába került 1986-ban, azóta is a grafikai tervezés osztály munkatársa.

Pálinkás György

1986–94 között a Pénzjegynyomda saját grafikai iskoláján belül, rézmetsző gyakornokként Vagyóczky Károly irányítása mellett sokszorosító grafikát tanult.

Első munkája az 1998-ban kibocsátott kétezer forintos hátoldali metszete volt. Ezt követte a kétszáz forintos hátoldali képének metszete, amelyet Bojtos Károllyal közösen készített. Az 1990-es évek végén megjelent új forintsorozatból a nevéhez fűződik továbbá az ötszáz forintos hátoldali grafikájának, valamint a húszezer forintos hátoldali látképének metszése is.

A kilencvenes évek a technológiaváltás jegyében teltek a grafikai tervezés területén is. A tradicionális eszközöket, eljárásokat fokozatosan felváltották az új IT-alapokon nyugvó követelmények, amelyeknek eleget téve 2005ben mérnök-informatikus képesítést szerzett.

134

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

A megújított 10 000 és 20 000 forintos bankjegyek elő- és hátoldalai

2006-ban metszette a jelenlegi útlevél előzékgrafikáját, és megtervezte az 1956-os forradalom évfordulójára kiadott 500 forintos bankjegy hátoldali képét.

A 2014-től kibocsátott, megújított forintsorozat bankjegyeit – a nyugdíjba vonult Vagyóczky Károly portréinak és hátoldali képeinek felhasználásával – már kizárólag utódja, Pálinkás György tervezte.

A bankjegyekkel kapcsolatos, a jegybank által meghatározott készpénzforgalmi igények, így a lakosság, valamint a gépek, automaták által történő könnyű és megbízható azonosíthatóság a grafikai tervezés és a műszaki tartalom minden korábbinál nagyobb összhangját kívánta. Pálinkás György az előző sorozat átörökített főbb grafikai elemeit hatékonyan és esztétikusan, a tradíciókhoz méltó módon ötvözte a korszerű védelmi és technológiai megoldásokkal.

135

A 2000 és 20 000 forintos bankjegyek hátoldali grafikáinak részletei

A Z ELSŐ FORINT BANKJEGYEK GYÁRTÁSA A második világháborút követő hiperinfláció elleni harc fontos eszköze volt az 1946 augusztusában kibocsátott új valuta, a forint. Elsőként a tíz- és százforintos címlet látott napvilágot. E bankjegyek átmeneti időtartamra, ofszetnyomással készültek és néhány évig voltak csak forgalomban (a tízforintos címlet 1946. augusztus 1-től 1948. március 31-ig, míg a százforintos 1946. augusztus 7-től 1951. május 1-ig).

Kibocsátásuk idején már megkezdődtek a bonyolultabb nyomdai eljárást igénylő, munkaigényesebb, de kevésbé hamisítható metszetmélynyomásos technikával készülő bankjegyek tervezési és előkészületi munkái.

A 10 forintos címlet elő- és hátoldala

Ebben a párhuzamosan indított gyártásban volt egy tudatosság a Nemzeti Bank részéről: az ofszetnyomott változat gyártása gyors volt, hamar képes volt kielégíteni a készpénzigényeket, visszaállítani a magyar fizetőeszközbe vetett lakossági bizalmat, illetve tudatosítani, hogy az ekkor már az értéktelenséggel szinonim „pengő” használatot az értékes „forint” szó váltja. Viszont, mire a hamisítók feleszméltek volna, és elronthatták volna a frissen megszerzett stabilitását

A 100 forintos címlet elő- és hátoldala

75a éforint ves

A vízjel mintázata

136

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

az új pénznek, már rendelkezésre állt az akkori technikai szinten magas védelmi színvonalú, megfelelő mennyiségű metszetnyomtatott bankjegy!

Mindkét címlet a Diósgyőri Papírgyár vízjeles papírjára készült utólagos enyvezéssel. Érdekessége a dolognak, hogy ugyanazt a papírmerítő hengert használták a gyártáshoz, amit az 1926-os első pengő­ sorhoz is. (MNB betűjellel átmenő vízjellel ellátott papíros.) Tervezőjük és a százforintos címlet hátoldali motívumának metszője Horváth Endre grafikusművész volt, a Pénzjegynyomda művészeti igazgatója, míg a portrérajzokat Füle Mihály grafikusművész készítette.

Horváth Endre ceruzarajza a 100 forintos hátoldalához.

Egy korabeli újságcikk arról számolt be, hogy az erőteljes kéz modellje Nagy István bokszbajnok volt.

E bankjegyek motívumvilágát vizsgálva a felszínes szemlélő könnyen eshet abba a hibába, hogy a sarló és kalapács megjelenését a Rákosi-korszak jelképeiként azonosítja, ám azonban erről itt szó sincs! (Ne feledjük: a kommunista párt térnyerése évekkel később történik.) Ezek az „előképek” nem egyébről, mint az örök értékekről, az értékteremtő munka két pilléréről: az iparról és a mezőgazdaságról szólnak. Ezekkel a szimbólumokkal egy háború és infláció sújtotta ország újjáépítésének idején tervezőként nem lehetett „melléfogni”.

Hogy mennyire időtlen és politikától független szimbólumokról van szó, azt már a Kossuth megrendelésére Philadelphiában acélmetszettel nyomtatott ötforintos „bankjegy” képi megjelenése is mutatja.

Az emigrációban elkészített – forgalomba nem került – papír­pénz központi, hangsúlyos motívuma a kalapácsot tartó kéz volt. Nem tudjuk biztosan, hogy Horváth Endre bankjegytervező számára mennyire jelentett előképet a majd’ száz évvel korábbi metszet, de a hasonlóság nyilvánvaló. Mindazok a jelképek, amelyek az amerikai bankjegymetsző cég nyomdájá­ ból kikerült címleten megjelennek – nyilván a megrendelő kívánságának megfelelően – felbukkannak a pengőkorszak utáni forint bankjegyeinken is: a Kossuth-címer (a Szent Korona nélkül), a kalapácsot tartó kéz, a nőalak sarlóval és a háttérben – vagy éppen hangsúlyosan – a búzakalász-csomó.

137

Füle Mihály rajzai a bankjegyeken megjelenő modellekről.

Kit is takar a bankjegyeken látható férfi-, illetve nőalak?

Mindkét személy az akkori Pénzjegynyomda dolgozója volt: a tízforintos férfialakjához Pfeffer Mihály gépmester állt modellt, a százforintos női profilja Tőkés Jánosné Várszegi Gizella dolgozóé.

Egy korabeli újság, a Magyar Rádió 1946. július 19-i számában Ahol a forint készül címmel részletesen beszámol az új címletek gyártásáról: „Augusztus elsejével mindannyiunk élete talán legnag yobb fordulópontjához érkezik a felszabadulás óta. Ekkor indul meg az a nag yarányú stabilizációs folyamat, amelynek első látható eredménye a forint lesz. […] Az infláció megszűnésével kedvezőbb helyzetbe kerül a Pénzjeg ynyomda is, amely az utolsó két év alatt többet dolgozott, mint békében kétszáz év alatt.”

LEGHOSSZABB IDEIG FORGALOMBAN LÉVŐ BANKJEGYEK A magyar papírpénztörténet legegységesebb és leghosszabb ideig forgalomban lévő bankjegysora az 1947-ben bevezetett „petőfis tízes”, „dózsás húszas”, „rákóczis ötvenes” (1951) és a „kossuthos százas”.

Ezek a Horváth Endre által tervezett és Nagy Zoltánnal együtt metszett bankjegyek – és erre világviszonylatban is alig akad példa – fél évszázadon át képesek voltak kielégíteni a lakosság pénzforgalmi igényeit.

A sorozat címletei metszetmélynyomással készültek, de a tízforintos hátoldali tájképe, valamint 1975-től a húszforintos hátoldala ofszetnyomással látott napvilágot. A kétféle nyomtatási eljárás között az a különbség, hogy amíg a metszetmélynyomás precizitásával és tapintható vonalaival a legkevésbé utánozható, kizárólag bankjegyek és útlevelek készítésére fenntartott nyomdatechnika, addig az ofszetnyomtatás gyorsabb gyártást lehetővé tevő, de – mivel számos kereskedelmi termék nyomtatáshoz használják – könnyebben hamisítható nyomási eljárás.

Ha valaki szeretne elmélyedni egy bankjegymetszet (rézmetszet) szabad szemmel szinte láthatatlan rejtelmeiben, nagyítót kell használnia a részletekben rejlő finomságok megismeréséhez.

Miért is maradhattak forgalomban ezek a címletek ilyen hosszú ideig?

A leghosszabb ideig forgalomban lévő forint bankjegyeink I.

75a éforint ves

Lehetséges, hogy a szakmai bravúron felül – ami önmagában is megmagyarázná e bankjegyek időtállóságát – egyéb értékekre is bukkanhat az ember, amikor kézbe veszi ezeket a tenyérnyi műalkotásokat?

Aki megpróbál gondolatban visszatérni abba a korba, amikor ezek a bankjegyek születtek, láthatja: az ország egy pusztító világháború, az azt követő hiánygazdaság, majd a fizetőeszközök teljes elértéktelenedésének áldozata lett. Ebből az embert próbáló helyzetből indult útjára az új aranyalapú fizetőeszköz, a forint.

138

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

A tervező feladata nem volt egyszerű: meg kellett találnia azokat a szimbólumokat, amelyek méltóak lehetnek arra, hogy az ország új fizetőeszközének címletein megjelenjenek és többletjelentéssel bírjanak „használóiknak”. Petőfi, Dózsa, Rákóczi és Kossuth arcképei mellett így jelenik meg a közösségben rejlő erő a tízforintos hátoldalán Jankó János festményét felhasználva, így testesül meg az értékteremtő munka a húszforintos erőt sugárzó férfialakjában. Az ötvenforintos hátoldali képe (Georg Philipp Rugendas: Kuruc huszárok és német dragonyosok csatája című olajfestménye nyomán) az áldozatra képes hősiességet, míg a százforintoson felhasznált Lotz Károly-festmény (Menekülés a közelgő vihar elől) a mindig lesben álló természeti viszontagságokkal szembeni éberség fontosságát sugallja.

Külön érdekességként megemlítendő, hogy a bankjegysor hosszú pályafutása alatt jelentősebb grafikai változtatást csak a címleteken szereplő aláírások, dátumok és a címerek esetében végeztek.

A húszforintos fennmaradt tervein látható, hogy eredetileg pirosra tervezték, a százforintost pedig kék színűre. Erre magyarázatul szolgálhat, hogy korábban a százas címletű pengő is piros volt, s a húszpengős kék színű. Minden bizonnyal e megszokott és az emberekben berögzült szín – érték párosítás miatt tértek el az eredeti tervtől.

A húszforintos bankjegy hátoldali figurájának modellje Hegedűs István öttusázó volt, akiről Füle Mihály készített ceruzarajzot, és elmondása szerint Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrászművész modelljeként róla készült a Gellért-hegyi Szabadság-szobor fáklyás mellékalakja is. Mivel a bankjegykészítés csapatmunka, ezért az erről készült rézmetszet Nagy Zoltán munkája. A portré idealizált.

Ehhez a bankjegysorhoz csatlakozott 1970-ben az Ady Endre arcképével ellátott ötszáz forintos (tervezte Nagy Zoltán, hátoldalt metszette Gál Ferenc), 1983ban a Bartók Bélát ábrázoló ezer forintos (tervezte Vagyóczky Károly, hátoldalt metszette Füle Mihály),

139

A leghosszabb ideig forgalomban lévő forint bankjegyeink II.

majd 1990-ben a Széchenyi István portréjával megjelent ötezer forintos bankjegy (tervezte Vagyóczky Károly, hátoldalt metszette Bojtos Károly). A bankjegysor címleteinek java részét 1999-ben vonták ki a forgalomból.

FORGALOMBA NEM KERÜLT BANKJEGYEK A Pénzjegynyomdájának egykori tervezőosztályán, a falakon ritka és érdekes tablók maradtak fenn a bankjegytervezés és -készítés múltjából. Ezeket a tablókat a dolgozókon kívül szinte csak kiváltságosok láthatták, mivel maga a nyomda is szigorúan védett intézménynek számított és számít ma is. Ezért is hiánypótló egy rövid ízelítő néhány példa a bankjegytervezés és -metszés kulisszatitkaiból.

Tíz tallér. Tempera bankjegy tervezet Berény Róbert festőművész munkája

Minden valószínűség szerint az első forint bankjegytervezet. Évjárat nélkül, de vélhetően 1946. Az elő-, illetve hátoldali nyomat külön papírra nyomtatva.

Magas- és metszetmélynyomás. Egyetlen példányban, a pénzjegynyomdai tablóról ismert bankjegy.

Franke Rupert Petőfi Sándort ábrázoló rézmetszetének felhasználásával készült, eredetileg az 1932-es 50 pengőn szerepelt.

75a éforint ves

Az új fizetőeszköz 1946-os bevezetése előtt röviddel volt olyan elképzelés, hogy a neve „tallér” lesz. Erről tanúskodik az egyik legkorábban készült tízforintos bankjegy terve, amely eredetileg tíz tallérnak készült.

Alkotója Berény Róbert festőművész volt, aki nem a Pénzjegynyomda munkatársaként, hanem a Nemzeti Bank felkérésének eleget téve vett részt a bankjegytervezésben. Az 1947-es tíz- és százforintos bankjegyek portrérajzai (Petőfi és Kossuth) is minden bizonnyal az ő nevéhez fűződnek. Legalább is a BR monogram erre enged következtetni. Tallér elnevezéssel végül nem készült fizetőeszköz.

A forgalomba nem került papírpénzek felsorolása előtt érdemes tisztázni egy-két alapfogalmat.

Az egyik ilyen alapfogalom a tervezet. A tervezet nem végleges alkotás, hanem terv vagy vázlat. Ezek általában kézzel készült, eg yetlen példányban létező alkotások.

A vázlat a legkevésbé végleges, a terv már színben és formában kidolgozottabb, a kiviteli terv pedig a jóváhagyott grafikai koncepcióhoz legjobban hasonlító, de továbbra is egyetlen példányban készült mű. Ezek a fokozatok a gyártás előkészületeihez tartozó fázisok, amelyeket követ még számos kevésbé ismert munkafázis, melyek részletezése túlmutat ezen írás keretein.

A másik fontos fogalom a bankjegy. Ez olyan nyomdatechnikai úton készült papírpénz, amelynek kibocsátója egy magán- vagy központi bank. Elengedhetetlen attribútumai az értékjelzés számmal és/vagy betűvel kiírva, a kibocsátó bank neve és a kibocsátás helye, dátuma valamint a kibocsátásért felelősséget vállaló személy(ek) titulusa és aláírása. Az, hogy egy bankjegyet forgalomba hoznak-e, vagy sem, nem 140

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

1955. január 31. dátummal készített két forint címletű bankjegy. Az előoldalon Táncsics Mihály portréja látható, hátoldalán gyümölcsökből és stilizált növényekből díszítő elem. Külön elő- és hátoldali nyomat, ofszetnyomtatással kartonpapírra ragasztva.

Kétféle színösszeállításban készült forgalomba nem került bankjegy. Eredetileg metszetnyomásra tervezték, és készültek hozzá részletrajzok, rézmetszetek. Végül ofszet technikával készült. A tervét és a portrérajzokat Horváth Endre készítette.

befolyásolja a bankjeggyel kapcsolatos alapvető feltételeket. Önmagában az a tény, hogy egy nyomdatermék bankjegynek készült – és ezt a büntető záradék formájában is tudtunkra hozza – elegendő ahhoz, hogy bankjegynek nevezzük. Ezek a meghatározások azonban nem jelentenek „kőbe vésett” szabályt.

Amint az előző oldali – évjárat nélküli 10 forintos – példán láthatjuk, bár nem szerepelnek rajta aláírások, mégsem nevezhetjük tervezetnek, hiszen nyomdai sokszorosító technikával, akár több példányban készült. Ez egy jó példa forgalomba nem bocsátott bankjegyre.

Kevésbé szorosan tartozik a témához, de mégis szót kell ejteni az ún. „házi bankjegyekről” (angolul house note), vagy technológiai „bankjegyekről”, próbaformákról készült nyomatokról. Ezek leggyakrabban egy bankjegytervező művész, a hozzá tartozó tervezőgárda és tágabb értelemben egy bankjegygyártó cég technikai színvonalát hívatottak bemutatni elsősorban a szakmai partnereinek. Ami miatt mégis helyt kapott ebben az írásban ez a speciális terület – a gyűjtők érdeklődésén túl – az az „átjárhatóság” a „valódi” bankjegyek irányába. Sok esetben ugyanis nincs éles határvonal egy ún. próbaforma, és egy valóban forgalomba került – vagy legyártott – bankjegy között. Egyfajta szakmai előzménynek, „ujjgyakorlatnak” tekinthető egy-egy ilyen grafikai tanulmány, vagy annak bizonyos részletei.

1955. január 31. dátummal készített öt forint címletű bankjegy. Külön elő- és hátoldali nyomat, ofszetnyomtatással kartonpapírra ragasztva. Tervezte Horváth Endre, előoldalán munkás kalapáccsal látható, akinek modellje Pfeffer Mihály volt, aki már az 1946-os tízforintos előoldalán is szerepelt. Hátoldalon gallyakkal szegélyezett Rákosi-címer. Az előoldali portrét metszette Füle Mihály.

Hátoldali metszet Gáll (későbbi néven Gál) Ferenc munkája.

Az „átjárhatóság” szép példája az 1955-ös bankjegyről már ismerős Táncsics-portré, amely nagyszerűen szemlélteti a Pénzjegynyomda tervező osztályának munkafolyamatait. Ameddig Horváth Endre a művészeti igazgató, az ő tervét és rajzát metszette rézbe a kollégája (és későbbi utódja) Nagy Zoltán. Majd pár évtized elteltével Nagy Zoltán (ekkor már mint művészeti igazgató) rajza és tervei alapján készült a 01-es próbaformához a Táncsics-metszet, amely Gál Ferenc, a nyomdai gépmesterből rézmetszővé kiképzett tehetséges tanítvány munkája.

141

A Z ELSŐ ÁTFOGÓ BANKJEGYCSERE A FORINT TÖRTÉNETÉBEN Az 1946. augusztus 1-jén bevezetett fizetőeszközünk a forint, bankjegycímletei hosszú évtizedeken keresztül szolgáltak a használók megelégedésére, a kibocsátó Magyar Nemzeti Bank számára – a bankjegyek szempontjából – ideális körülmények közepette. Az esetleges hamisítók eszköztára szegényes volt, mivel a politikai okokból ellenőrzött nyomdákban az illegális bankjegymásolatok készítése nem volt lehetséges. A fénymásológépek még nem léteztek, az irodai sokszorosításhoz legfeljebb indigót használtak.

Leghosszabb ideig az 1947-ben kibocsátott 100 forintos volt forgalomban

Hamisítványok az 1980–90-es évekből (archív fotók)

75a éforint ves

A bankjegyeket elsősorban az „utca embere” használta, elsősorban pénztárakban kapták és fizettek vele, automatákkal, gépekkel azonban sosem „találkoztak”. A hamisítások elleni védettségről, tartósságról a gyapotból készült bankjegypapír és a különleges nyomtatási eljárás gondoskodott, melynek egyik érdekessége az volt, hogy nedves papírt használtak annak érdekében, hogy a papírra olyan vékony vonalakból álló, de magas festékréteg kerüljön, ami száradást követően jól tapintható.

A technikai fejlődéssel összhangban azonban a 80-as években jelentősen megváltoztak a bankjegyekkel szem­beni elvárások. A bankokban a bankjegyek kézi számlálását, szemmel történő ellenőrzését kezdték felvál­tani az összetett optikai és fizikai vizsgálatok végzésére képes nagy teljesítményű bankjegyfeldolgozó gépek. Az irodákban megjelentek az első, akkor még fekete-fehér fénymásológépek, majd a 90-es évek elejétől a színes fénymásológépek – amelyek megvásárlása a volt szocialista országok számára addig tiltólistán szerepelt –, már a hamisítók figyelmét is felkeltették.

A közel ötven évig tartó állandóságot felváltó gyors technikai fejlődés olyan elvárásokat támasztott, a­mely­nek a még évtizedek múltán is esztétikus bankjegyek műszakilag már egyre kevésbé tudtak meg­ felelni. Ezért a Magyar Nemzeti Bank az 1990-es évek közepén megkezdte az avulófélben lévő forint bankjegycsalád átfogó, minden címletre kiterjedő cseréjének előkészítését.

142

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

A csere nemzetközi összehasonlításban is páratlanul összetett feladatot jelentett. Közel ötven évvel a forint születése után, a kibocsátásig vezető út minden szakaszában szükség volt változtatásra. Korszerűbb, új tematikájú sorozatot, új méretben, új biztonsági elemek rendszerével, új papírgépen gyártott papírra, új technológiával kellett újabb nyomdagépeken előállítani.

egyező méretéről, valamint az azonosítást megkön�nyítő, ugyanakkor a hamisítást megnehezítő biztonsági elemek lehetséges köréről.

A tematikáról szóló döntés előkészítése során több lehetőséget is megvizsgáltak: történelmi személyiségek, sportolók, művészek, írók, zeneszerzők portréi vagy mindezek vegyesen kerüljenek az új bank­

Bankjegypapírgyártó gép Diósgyőrben, és a 10 000 forintos bankjegy nyomtatása a Pénzjegynyomdában (archív fotók)

Döntés született arról, hogy a forintbankjegyek pa­pírját továbbra is Európa egyik legrégebbi hagyományokkal rendelkező biztonságipapír-gyára, a DIPA Zrt. készíti Diósgyőrben, a nyomtatást pedig a Pénzjegynyomda Zrt. végzi Budapesten.

A DIPA-ba új, korszerű technológiát képviselő olasz, Fabrianóban gyártott papírgépet telepítettek, a nyomdába pedig az ipartörténeti értéket képviselő, már muzeálisnak tekinthető nyomdagépeket, korszerűbb, pontosabb és immár „száraz-technológiájú” nyomtatást lehetővé tevő használt, de felújított svájci metszetnyomó gépekre cserélték.

A technológia korszerűsítésével párhuzamosan a Magyar Nemzeti Bankban körültekintő előkészítés során születtek döntések az új forintbankjegyek koncepcionális kérdéseiről, így elsők között, a sorozat címleteiről és a költségek szempontjából optimális, 143

jegyekre? Ez a rendszerváltáshoz közeli években – a lehetséges személyekkel kapcsolatos közmegegyezés érdekében – rendkívül körültekintő előkészítést igényelt. Sok egyéni javaslat érkezett a hátoldali képekre is, így pl. lovas csatajelenet áldozatokkal, vagy egy temetési jelenet ábrázolása.

A döntés megalapozottságát segítette egy, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által megbízott, történészekből álló tanácsadó testület, amely végül a magyar pénzkibocsátáshoz is köthető történelmi személyiségeket ábrázoló sorozat mellett foglalt állást azzal, hogy a bankjegyek hátoldalára az egyes személyekhez köthető helyszíneket, jeleneteket ábrázoló képek kerüljenek.

A sorozat grafikai tervezésével a Magyar Nemzeti Bank három, különböző generációt is képviselő, a bankjegyek tervezésében jártas, a gyártás technológiá­

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

ját is ismerő grafikust bízott meg: a fiatal, korábban a Pénzjegynyomdában dolgozó Lengyel Györgyöt, a nyom­da grafikai-tervező részlegét akkor irányító, a korábbi 1000 és 5000 forintos bankjegyeket tervező Vagyóczky Károlyt, valamint a már nyugdíjas Füle Mihályt.

A tervek szakmai értékelését követően Lengyel György közreműködésével Vagyóczky Károly feladata lett a végleges elő- és hátoldali képi elemek megkomponálása. Ehhez azonban még hosszú út vezetett, tekintettel arra, hogy ekkorra már a grafikai tervezéssel egyenrangúvá vált a mérnöki munka, azaz a korszerűséget biztosító műszaki megoldások „beépítése” a bankjegyekbe. A fejlesztő munkát a hazai okmányés bankjegygyártás, valamint kibocsátás szakértőiből álló tanácsadó testület koordinálta. Az új bankjegysorozat biztonsági elemeinek rendszere úgy került kialakításra, hogy az egyrészt megnehezítse a hamisításokat, másrészt a felhasználók teljes köre, így a lakosság, a pénztárosok és a gépek számára is lehetővé tegyék az egyes címletek azonosítást, a bankjegyek kezelhetőségét.

Az új bankjegyek kibocsátása 1997-ben kezdődött azokkal a címletekkel, amelyek a korábbi sorozatban nem szerepeltek. Elsőként az akkor legnagyobb értékű címlet, a 10 000 forintos, majd a bankjegyek gyártásának rendkívül gyors ütemével összhangban a 2000 és a 200 forintos bankjegyek kerültek forgalomba, végül sorrendben az 1000, 500 és 5000 forintosokkal fejeződött be az elhatározott cserefolyamat 1999 áprilisában.

Lengyel György, Vagyóczky Károly és Füle Mihály 1000 forintos tervei

1999-ben további tartalékcímlet gyártásáról döntött az MNB. Ez volt a sorozat későbbi – és jelenleg is – legmagasabb címletértékű bankjegye, a 20 000 forintos. A címlet a gazdaság készpénzigényének növekedésével összhangban csak 2001 elején került forgalomba – a gyűjtők örömére 1999-es gyártási évszámmal.

144

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

1999-es gyártású 20 000 forintos bankjegy

Az 500 forintos bankjegy képe természetes és UV-A fényben

145

A Z Y2K KIHÍVÁS – A 20 EZER FORINTOS BANKJEGY KIBOCSÁTÁSA Mint ahogyan az széles körben ismert, az 1999-ről 2000-re történő ún. évezredváltás az informatika területén mindenütt fejtörést okozott a szakembereknek. Ez volt az ún. Y2K-probléma.

Az informatika a 20. század 60-as éveitől kezdődően robbanásszerű fejlődésnek indult. A folyamatos fejlesztések egyre nagyobb tárterületeket kívántak meg a komputerekben, így a fejlesztők ott takarékoskodtak ezzel, ahol csak tudtak. Az egyik ilyen, alapvetően takarékosságot célzó innováció az volt, hogy az évszámokban a négy számjegy helyett csak az utolsó két számjegyet használták a programokban az egymást követő évek azonosítására. Több szakértő ugyan már viszonylag korán jelezte, hogy ez a gyakorlat a 2000-es évváltásnál kritikus helyzetet teremthet, mert a rendszerek a 2000-es évszámot akár 1900-ként is értékelhetik, a szoftverfejlesztő cégek és az egyre komplexebb rendszereket alkalmazó felhasználók azonban ezt a figyelmeztetést sokáig nem a kellő súllyal vették tekintetbe. Csak a múlt század 90-es éveire datálható, hogy a problémával érdemben foglalkozni kezdtek, s végül a világ országai néhány évvel az évezredváltás előtt ráébredtek, valamit sürgősen tenni kell, mert elsősorban a globális nagyvállalatok, az államigazgatási szervek és a pénzügyi szféra esetében olyan kulcsfontosságú szerepet töltöttek be a digitalizált rendszerek, irányító szoftverek, hogy egy Y2K volumenű fennakadás globális összeomláshoz vezethetett.

A probléma, jellegéből fakadóan különösen érzékenyen érinthette a bankszférát, ahol is az időbeli összevetésekre olyan létfontosságú számítások alapulnak, mint – a teljesség igénye nélkül – a kamatszámítás, vagy az értékpapírok, hitelek, bankkártyák futamideje.

75a éforint ves

A világgazdaság szereplői, a különböző kormányok tehát felismerték a probléma horderejét és óriási összegeket, dollármilliárdokat fordítottak a válság elkerülésére, megakadályozására. A számítógépek szoft­vereit rohamtempóban átprogramozták, frissítették, de a feladat példátlan komplexitásából adódóan az utolsó percig voltak olyan bizonytalansági faktorok, 146

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

melyek miatt nem lehetett teljes egészében kizárni a világszintű összeomlást.

Magyarországon 1996-ban Informatikai Tárcaközi Bizottság ala­kult, mely az átállás koordinálásáért felelt és tartotta a kapcsolatot a kritikus infrastruktúrát üzemeltető szervezetekkel.

A Magyar Nemzeti Bank is törekedett minden lehetséges kockázat kezelésére felkészülni. Saját számítástechnikai rendszereit átvizsgálta, frissítette, azonban az azokkal összeköttetésben lévő külső kapcsolattartó, elszámoló rendszerek tekintetében nyilvánvalóan maradt kitettsége.

Készpénzes szakmai szempontból – a téma a készpénzes szempontokon felül természetesen egyéb, nagy súlyú, az MNB más szakmai területeit érintő problémákat is felvetett – a kardinális kérdés az volt, hogy egy esetleges hazai bankszektorbeli, informatikai okból történő teljes leállás generálhat-e oly mértékű lakossági pánikreakciót, mely a bankbetétekben lévő számlapénz készpénzben való nagyarányú felvételéhez vezethet. Az előzetes vizsgálatok eredménye az volt, hogy a teljes bankszektort érintő, akár átmeneti működésképtelenség extrémen kiugró készpénzfelvétellel járhat együtt, és egy ilyen, akár rövid ideig tartó megnövekedett készpénzigény kielégítése miatt a hitelintézetek természetesen a bankok bankjához, vagyis a jegybankhoz fordulnának, hogy számlájuk terhére nagy mennyiségű készpénzt vegyenek fel.

Hazánkban ebben az időszakban a legmagasabb értékű címlet a 10 000 forintos bankjegy volt, melyből ugyan jelentős készletekkel rendelkezett az MNB, azonban a modellszámítások szerint ez sem minden szcenárió esetében bizonyult volna elégségesnek a megnövekedő igények kielégítésére. Mivel az elemzések szerint erre belátható időn belül, várhatóan a 2000-es évek elején a készpénzforgalom normál működése esetén is szükség lett volna, az MNB úgy döntött, hogy biztonsági megfontolásból előre hozza a 20 000 forintos címletű bankjegyek gyártását. Így 147

A régi 20 000 forintos bankjegy

ezen új címletet 1999-ben legyártatta, és az MNB trezorjaiban helyezte el, de egyelőre nem hozta forgalomba, mert a húszezreseknek egyfajta biztonsági szerepet szánt. Abban az esetben, amennyiben az Y2K esemény bekövetkezik, úgy a 20 000 forintos címlet – az erre előkészített MNB rendelet szerint – haladéktalanul kibocsátásra került volna, és mint nagyértékű bankjegy biztosítani lett volna képes az időlegesen megnövekedett készpénzigényt. Az MNB emellett 1999 utolsó hónapjaiban – előzetes biztonsági vizsgálatokat követően, titoktartás mellett – a legnagyobb lakossági bankok trezorjaiban jelentős 20 000 forintos készleteket helyezett ki, annak érdekében, hogy a pánik esetleges bekövetkezte esetén a kereskedelmi banki szféra – a szállítással járó időveszteség nélkül – azonnal rendelkezni tudjon az új, magas címletű bankjegyekkel a szükséges lakossági kifizetésekhez.

A válság szerencsére nem következett be, csak kisebb jelentőségű, de javítható hibák fordultak elő. A világ fellélegezhetett.

A Magyar Nemzeti Bank a letétként kihelyezett húszezreseket, a szükséges biztonsági intézkedések megtételével visszaszállította a jegybank trezorjaiba.

Mivel Magyarország készpénzigénye ezt egyébként is szükségessé tette, a jegybank a 20 000 forintos címletet több mint egyéves „pihentetést” követően végül 2001 februárjában bocsátotta ki. A történet többi része mindenki előtt ismert, a 20 000 forintos immár második generációs címletként azóta is hazánk fizetési rendszerének meghatározó része.

FEJLŐDÉS ÉS TR ADÍCIÓ – MEGÚJUL A FORINT – A Z ÚJ BANKJEGYSOR 2014-TŐL „Fejlődés és tradíció” – bizonyára sokan hallották már ezt a szlogent, de mit is jelent mindez a forint bankjegyekkel összefüggésben? A Magyar Nemzeti Bank 2014-ben kezdte meg a fejlesztett forint bankjegyek kibocsátását. Elsőként a megújult 10 000 forintos bankjeggyel találkozhattunk a forgalomban, majd valamennyi címlet megújult és lecserélésre került 2020-ig.

A megújulási folyamat szakmai mozgatórugója az volt, hogy a korábbi, akkoriban éppen tizennyolc évessé – mondhatni nagykorúvá – váló bankjegysor már elöregedett, elavulttá vált. Egy bankjegy nem feltétlenül a küllemében tud elöregedni, esetlegesen korszerűtlenné válni, sokkal inkább a felhasználhatóságot biztosító egyedi jellemzők, és a rajta található biztonsági elemek védettségi foka miatt.

Gondoljunk csak vissza arra, hogy húsz-huszonöt évvel ezelőtt – az 1997-ben kibocsátott forint bankjegycsalád forgalomba kerülésekor – milyen autóval jártunk, milyen telefont használtunk, milyen számítógépen dolgoztunk, ha volt egyáltalán ilyen jellegű eszköz a birtokunkban akkoriban. A technika és az alkalmazott technológia rengeteget fejlődött az el­múlt években, évtizedekben. Azok a bankjegyek, amelyek az 1990-es évek végén a legnagyobb körültekintéssel és alapossággal készültek, napjainkra sajnos el­avultak, korszerűsítésre, megújulásra szorultak.

75a éforint ves A megújult bankjegysor

Eljött tehát a „fejlődés”, a bankjegyfejlesztés ideje.

A folyamat elsődleges szempontja a korszerűség mellett, a Magyar Nemzeti Bank által is őrzött „tradíciók” megtartása volt. A jegybank úgy határozta meg a fejlesztési irányelveket, hogy a bankjegyeken szereplő történelmi személyek, valamint hátoldali képek az új bankjegyeken is visszaköszönjenek és a megújult bankjegycsalád a fejlettebb technológiák alkalmazása mellett, megmaradjon a nemzeti tradícióinkra jellemző forint bankjegynek.

148

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

Tekintettel arra, hogy a jegybank nem teljesen új bankjegysor, hanem megújított, felfrissített bankjegyek tervezését tűzte ki célul, a felhasználhatóságra és a biztonságra vonatkozó kívánalmakon túl, megállapított néhány fix, azaz nem módosítható elemet.

Ilyen volt például a bankjegyeken látható portrék mellett a bankjegy mérete is.

A fejlesztés sosem egyszerű munka, különösen nem a bankjegyek esetén, hiszen egy 154x70 mm-es területen kell „gazdálkodnunk” a motívumokkal, a biztonsági elemekkel úgy, hogy a végeredmény valamennyi felhasználói kör számára hasznos legyen. A lakosság számára elsődleges szempont a bankjegyek egymástól való könnyű megkülönböztethetősége, az egyes címletek gyors azonosíthatósága, az ellenőrzés eszköz nélküli biztosítása. A kiskereskedelmi szektorban dolgozók, pénztárosok számára fontos a lehető legmegbízhatóbb azonosítás és a gyors, de a legtöbb esetben eszközös (pl.: UV-A/C lámpa) valódiság ellenőrzés.

A professzionális pénzfeldolgozók, a manuális vizsgálaton túl, gépekkel is ellenőrzik a bankjegyeket, így különösen fontos szempont, hogy a bankjegyek olyan – sok esetben szabad szemmel láthatatlan – biztonsági jellemzővel is rendelkezzenek (pl.: mágnesesség, infra jellemzők), melyek az ún. nagybani készpénzfeldolgozást is megbízhatóvá teszik. Mindezek mellett általános elvárás, hogy a bankjegyek legyenek esztétikusak és könnyen kezelhetők.

A tradíciók megőrzése mellett a (technológiai) fejlődést is figyelembe vevő, évekig tartó fejlesztési folyamatot követően kerülhetett forgalomba a megújult bankjegycsalád 2014. szeptember 2-án kibocsátott első címlete, a 10 000 forintos bankjegy. Ezt követték 2015. szeptember 25-én a 20 000 forintos, majd 2016. november 16-án a 2000 és 5000 forintos bankjegyek.

2017. augusztus 24-én az 1000 forintos került kibocsátásra, majd a folyamat utolsó címleteként, 2018. július 4-én a megújult 500 forintos bankjegy jelent meg a készpénzforgalomban.

A megújult bankjegycsalád első, laikusok számára is szembetűnő változása a bankjegyek színének domináns és egyértelmű megkülönböztethetősége 149

1000 forintos bankjegy előoldala UV-A fényben

volt. Az egyszerűbb azonosítás érdekében a bankjegyeken, a korábbi bankjegysorhoz képest nagyobb méretben került feltüntetésre a címletérték, mely speciális nyomdatechnikai megoldással, ún. metszetmélynyomtatással készült, ami miatt tapintással is könnyen érezhető, hogy a címletérték érdes felületű, hiszen a számok a bankjegy síkjából kiemelkednek.

Ugyanilyen technológiával készült például a portré, az értékjelzés számmal és betűvel kiírva, a címer és a Magyar Nemzeti Bank felirat is.

Valamennyi címlet esetén megújult és címletenként egyedivé vált a hologramfólia, mely a nagycímletek (20 000, 10 000, 5000 Ft) esetén a bankjegy előoldalán, a vízjelmezőtől jobbra, míg a kiscímletek (2000, 1000, 500 Ft) esetén a bankjegy szélén, a vízjelmezőtől balra található. A bankjegyek közepén látható egy, az adott címletre jellemző motívum (például az 1000 forintos bankjegy esetén a csőrében gyűrűt tartó holló), mely a bankjegy mozgatásának, billegtetésének hatására a színét változtatja (az 1000 forintos esetén bíborról zöld színűre vált).

Továbbfejlesztésre kerültek a pénztári ellenőrzés legnépszerűbb ellenőrzési lehetőségei is, az UV-A/C motívumok, melyek a megújult bankjegyek esetén már adott fénytartományon belül is több színben láthatóak, így például az 1000 forintos bankjegyen az UV-A jellemzők zöld és narancs színűek, míg az UV-C jellemzők piros és barna színben látszanak.

Jól látszik tehát, hogy az esztétikai elvárásokon túl, mennyi – jelen esetben csupán példálózó jelleggel bemutatott –, a bankjegyellenőrzést elősegítő biztonsági elem áll rendelkezésünkre a bankjegyek vizsgálatához. A bankjegyek címletenkénti – egyben egy-egy történelmi kort felölelő – tanulmányozása, ezáltal a bankjegyek megismerése a laikusok és a professzionális pénzfeldolgozók, valamint a felnőttek és a gyermekek számára is hasznos és érdekes kalandozás lehet.

HA MISÍTÁSI TRENDEK ÉS ÉRDEKESSÉGEK A bankjegyhamisítást mindig egyfajta misztikum lengi körbe. Milyen lehet a hamis bankjegy? Mi történik, ha véletlenül elfogadok egyet? Mit tegyek, ha mégis hozzám kerül? Meglepő módon a legnagyobb megdöbbenést az szokta az emberekből kiváltani, hogy a hamis bankjegyek – csakúgy, mint más hamisított „termékek” – küllemre nagyjából úgy néznek ki, mint a valódiak. Sokan arra számítanak, hogy a hamisítványokon olyan, szabad szemmel is jól látható, mondhatni meghökkentő eltérések vannak, melyek bárki által azonnal szembetűnőek lehetnek.

A hamisító célja a megtévesztés, tehát elég kicsi az eshetőség arra, hogy a 20 000 forintos bankjegyen például a megszokott Deák-portré helyett más – a hamisító által választott – történelmi személlyel találkozzunk. Bizonyára az is gyanút keltene, ha egy 5000 forintos hamisítvány például rózsaszín lenne.

Valódi 20 000 forintos bankjegy

Hamis 20 000 forintos bankjegy

75a éforint ves

Röviden összefoglalva elmondható, hogy a bankjegyeket eszközök használata nélkül is legalább háromféleképpen lehet ellenőrizni: tapintással, átnézetben (fény felé tartva) és a bankjegyeket mozgatva, billegtetve. Tapintással a bankjegy síkjából kiemelkedő nyomatokat (ún. metszetmélynyomtatást) ellenőrizhetjük, ilyen például a portré, a bankjegyen feltüntetett értékjelzés, vagy a „MAGYAR NEMZETI BANK” felirat. Átnézetben a vízjelmezőben (a bankjegy előoldalának bal szélén található fehér szelvényrész) látható portrét és értékjelzést vizsgálhatjuk.

A bankjegy mozgatásával pedig a hologramfólia címlet­specifikus elemeit és a bankjegy közepén található színváltó (OVI) nyomatot ellenőrizhetjük.

Fontos leszögezni, hogy a büntetőtörvénykönyv (BTK) minden pénzhamisításra vonatkozó cselekményt (még az előkészületet is) szigorúan büntetni rendel, jelenleg a Pénzhamisítás bűncselekmény alapesete 2–8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ennek ellenére sajnos minden évben találkozunk hamis bankjegyekkel, forinttal és valutával is.

A hamis bankjegyek minősége függ a technikai fejlettségtől. Korábban, amikor még nem volt elterjedt a számítógépek, számítástechnikai eszközök használata, előfordult, hogy a hamisító szabad kézzel rajzolta meg a hamis bankjegyet, vagy az akkoriban 150

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

Milyen akkor a hamis bankjegy?

Ránézésre olyan, mint a valódi. A hangsúly azonban a „ránézésre” kifejezésen van, hiszen aki meg szeretne győződni a bankjegyek valódiságáról, annak sosem elég csupán rátekinteni a bankjegyre, ennél szélesebb körű, de nem bonyolult ellenőrzés szükséges. A hamisítási trendek megismerése előtt elsődleges szempont a valódi bankjegy ismerete. Ha tudjuk, milyen a valódi bankjegy, akkor elég azzal tisztában lennünk, hogy minden, ami ettől eltér az gyanús.

használatban lévő, fekete-fehér fénymásolóval készített egy-egy hamisítványt.

A későbbiekben az is előfordult, hogy a hamisító különböző forgalomban lévő valódi bankjegyek felhasználásával olyan címletet hamisított (ragasztott össze), ami az elkövetéskor forgalomban sem volt.

Ezzel a címletstruktúrában ugyan nem létező, de általa kreált címlettel jellemzően külföldi turistákat szándékozott megtéveszteni.

A forint bankjegyek legnagyobb mértékű hamisítása a régi, ún. „barna” 5000 forintos bankjegyekhez köthető. Ebben az időszakban volt olyan nap, amikor 1000 darab hamisítvány érkezett a jegybankba vizsgálatra. Szemléltetésként érdemes megemlíteni, hogy 2020 folyamán összesen 271 darab forinthamisítvány került kiszűrésre a forgalomból. Az eset megoldásaként a jegybank bevonta az érintett címletet, és – az akkori bankjegyfejlesztéssel összhangban – új 5000 forintos bankjegyet bocsátott ki.

Napjaink hamisítványai már túlmutatnak az említett módszereken, jellemzően irodai sokszorosító eszközök használatával készülnek, de egyetlen esetben sem tudják a valódi bankjegyekre jellemző, széles körű szakértelmet követelő, összetett gyártási folyamatot imitálni.

Ha valakihez mégis gyanús bankjegy kerül, akkor célszerű azt bevinni bármelyik postahivatalba, kereskedelmi bankba, vagy a Magyar Nemzeti Bank Lakossági Pénztárába, ahol a vizsgálatot követően megállapítást nyer, hogy az adott bankjegy valódi vagy hamis. Amennyiben valódi a bankjegy, de például sérült vagy szennyezett, akkor egyúttal a címletcserét is elvégzik a pénztárosok, abból a célból, hogy ugyanaz a bankjegy még egyszer már ne okoz151

hasson bizonytalanságot a forgalomban. Amennyiben a bankjegyről a Magyar Nemzeti Bank bankjegy­ szakértői megállapítják, hogy hamis, akkor az minden esetben bevonásra kerül és ilyenkor – érthető módon – térítés sem jár a bankjegyért. A hamis bankjegyekről minden esetben tájékoztatást kap a rendőrség is.

Széchenyi István-portrés 5000 forintos bankjegy

Ady Endre-portrés 500 forintos bankjegyhamisítvány

Fontos megjegyezni, hogy a valódi bankjegyek alapvető jellemzőinek ismerete esetén, a korábban már részletezett, bárki által elvégezhető egyszerű vizsgálatokkal (tapintással, fény felé tartva vagy mozgatással), pénztári körülmények között pedig kombinált, UV-Aés UV-C-lámpával történő ellenőrzéssel valamennyi Magyarországon eddig előfordult hamisítványtípus biztonsággal kiszűrhető.

FORINT EMLÉKBANKJEGYEK Míg a Magyar Nemzeti Bank hosszú ideje éves rendszerességgel bocsát ki forint címletű emlékérméket, majd 2002-től forgalmi érmék emlékvereteit is, emlékbankjegy kibocsátására a forint pénzrendszer 75 éves fennállása alatt csupán két alkalommal került sor, mind­két esetben Magyarország történelmének kiemelkedő fontossággal bíró évfordulójának emlékére.

Az első emlékbankjegy forgalomba hozatalára 2000. augusztus 20-án került sor a magyar államiság fennállásának ezeréves évfordulója alkalmából. A Vagyócz­ky Károly grafikusművész által tervezett és metszett 2000 forint címletű bankjegyből MM (magyar millennium) betűjelzéssel 500 000 darab készült. A többszínű, ugyanakkor összhatásában barna színű bankjegy a forgalmi 2000 forintosok mintájára készült, de attól eltérő, önálló elő- és hátoldali képpel. Előlapon a forgalmi 2000 forintosokon látható Bethlen Gábor erdélyi fejedelem portréja helyett a jobb oldalon ovális alakú rozettában a magyar Szent Korona képe jelenik A 2000 forintos emlékbankjegy

Az 1000 forintos emlékbankjegy előoldala

75a éforint ves

Benczúr Gyula: Vajk megkeresztelése

152

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

Magyar millennium A keresztény Magyar Királyság megszületését I. István magyar király koronázásától számítjuk, amelyre Esztergomban került sor 1000. december 25-én. Vajk, a későbbi I. (Szent) István apja, Géza fejedelem halála után örökölte meg annak hatalmát, amelyet Koppány 997. évi legyőzésével biztosított, majd királlyá koronáztatta magát. Ezt követően kezdett bele a Kárpát-medence politikai egyesítésébe, ezzel párhuzamosan indult meg a keresztény királyság világi és egyházi intézményrendszerének kiépítése, megszülettek az új viszonyokat írásba foglaló törvényei, így jött létre az önálló pénzveréssel és latin nyelvű hivatali írásbeliséggel rendelkező szuverén államalakulat, a Magyar Királyság. Az államalapítás ezeréves évfordulója alkalmából a Magyar Köztársaság Országgyűlése megalkotta a 2000. évi I. törvényt Szent István államalapításának emlékéről és a Szent Koronáról. A millenniumi év 2000. január 1-jétől 2001. augusztus 20-ig tartott.

meg. A hátlapot Benczúr Gyula „Vajk megkeresztelése” című festményének központi részlete alapján készült metszet díszíti.

Ugyanerre az évfordulóra, de három hónappal később, 2000. november 1-jén került forgalomba az az 1000 forint címletű emlékbankjegy, amely mindenben megegyezik az 1998-ban keltezett „kék” ezressel, eltérés csupán az évszámban, az aláírásokban, a rejtett képben, továbbá a legfontosabb részletben, a bal oldali számozásban van. Itt ugyanis a megszokott sorszámozás helyett az évfordulóra utaló MILLENNIUM szöveg olvasható. A bankhegyből nagyjából 43 millió példány készült, vagyis a teljes évi 1000 forintos kontingens legyártása ebben a változatban történt meg.

A következő emlékbankjegy kibocsátására hat évvel később, 2006. október 20-án, az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára került sor. Ez az emlékbankjegy a forgalmi 500 forintosok mintájára készült, de annyiban eltért a millenniumi

2000 forintostól, hogy csupán a hátlap jeleníti meg a tematikát. A Pálinkás György által tervezett és készített hátoldalon a fő motívumot az Országház épületének képe jelenti, valamint a bankjegy bal szélétől induló, az Országház épületét részben eltakaró lyukas nemzeti színű zászló. Az emlékbankjegyből 15 millió példány készült. Érdekessége, hogy míg az előoldal a többi forgalomban lévő bankjegyhez hasonlóan metszet­mélynyomtatással, a hátoldal viszont ofszetnyomással készült.

Az 500 forintos emlékbankjegy hátoldala

Az 1956-os forradalom és szabadságharc Magyarország 20. századi történelmének egyik meghatározó eseménye volt az 1956-os forradalom és szabadságharc. Az 1956. október 23-án békés tüntetéssel kezdődő, majd fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom a kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen bontakozott ki.

A szabadságharc jelképévé a lyukas zászló vált, amelyből a felkelők kivágták a szovjet mintájú ún. Rákosi-címert. A forradalom sorsát az október 4-én meginduló szovjet katonai invázió pecsételte meg, amelynek túlereje hamarosan megtörte a felkelők utolsó csoportjainak ellenállását is.

A forradalom és szabadságharc emléke mélyen ivódott be a magyarokba, így vált a forradalom mártír miniszterelnökének és társainak újratemetése 1989. június 16-án a kommunizmusból a demokráciába vezető magyar átmenet egyik legnagyobb hatású szimbolikus eseményévé.

153

FORINTÉR ME RITK ASÁGOK A forint pénzrendszer 75 éves fennállása alatt készült érmék darabszáma jócskán meghaladja a milliárdot, az egy évben vert pénzérmék rekordját az 1951-es 10 filléres tartja, amelyből ekkor 80 950 000 példány hagyta el a Magyar Állami Pénzverő üzemét. Ennek ellenére a forint pénzérmék között is találunk valódi ritkaságokat, amelyekért gyűjtők szállnak harcba internetes vagy teremárveréseken. Ahhoz, hogy ennek hátterét megértsük, érdemes betekinteni a gyűjtés és az árverések világába, és megvizsgálni, milyen összetevőkből áll össze egy régi pénz értéke.

500 000 forint névértékű arany emlékpénz próbaverete, 2010 A „Szent István király intelmei Szent Imre herceghez” tematikájú emlékérme próbaverete 2012-ben nyilvános árverésen 34 000 euró leütési árat ért el.

A képen látható 2009. évi 200 forintos duplán is értékesnek számít: egyrészt próbaveret volta, másrészt az anyaga miatt, hiszen ez a példány nem színesfémből, hanem aranyból készült

75a éforint ves

A közhiedelemmel ellentétben nem a kora miatt értékes egy régi pénz, hiszen lehet ezerévesnél régebben készült érmét akár néhány száz forintért beszerezni, ugyanakkor 20. századi veretek milliókért kel­nek el árveréseken. Világviszonylatban az élen például hosszú ideig az 1933-as arany 20 dolláros állt 7,6 millió dolláros eladási árral, mígnem helyét 2013ban egy 1794-ben vert ezüstdollár vette át, amely 10 millió dollár feletti áron kelt el. Mi ennek az oka?

A numizmatikai tárgyak értéke alapvetően két tényezőből tevődik össze. A legfontosabb a ritkaság, vagyis hány darab ismert belőle a világon. Ha sok, természetesen nem ér annyit, mintha csak néhány példánya maradt volna fenn az adott tárgynak. A másik, szinte ugyanilyen fontos árképző tényező a tartásfok.

Egy verdefényes, hibátlan darab a sokszorosát éri egy kopottnak, lyukasnak. Ezek tehát az alapok, amelyeket sok egyéb tényező is befolyásol, többek között gyűjtési divatirányzatok vagy esztétikai szempontok.

A forint pénzrendszer érméi közül a legmagasabb áron elkelt darabok a dokumentáltan kis példányszámban (6–10 db) kibocsátott emlékérme próbaveretek, ezek közül is az aranyból készült magasabb címletek, de természetesen az alsóbb árfekvésű kategóriában is találunk jócskán olyan darabokat, amelyek első ránézésre nem tűnnek ki a többi hasonló címletű érme közül, mégis valamilyen oknál fogva ritkának, ebből kifolyólag értékesnek számítanak a gyűjtők számára.

Korábban hagyományosan az 1967-es 10 filléres számított a legritkább és legdrágább évjáratnak, mivel ebben az évben csupán 5000 példány készült belőle, szemben például a fentebb említett 1951-es évjárat 154

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

több mint 80 millió darabjával. Ennek következtében jelenleg egy-egy ilyen érme értéke 25–30 000 forint, ha a tartásfoka semmi kívánnivalót nem hagy maga után, akár ennél magasabb is.

Az utóbbi időben értékben még ezt is túlszárnyalta az 1950-es, Magyar Népköztársaság köriratos 10 filléres, amelyet elsőként vertek alumíniumból. Bár

A 10 000 darabos szériában kibocsátott, a magyar vizslát bemutató 2000 forint címletű színesfém emlékérmét (2019) szinte napok alatt kapkodták el

Az 1967-es 10 filléresből csupán 5000 példány készült, ez indokolja ritkaságát

Az 1950. évi alumínium 10 filléres egy-egy kiváló tartásfokú darabjáért akár 100 000 forintot is megadnak a gyűjtők

5 milliónál is több darab készült belőle, hosszú időn át volt forgalomban, ráadásul sérülékenynek számított, így nagyon ritka köztük a kiváló tartású példány: egy verdefényes, azaz gyári fényű darabot jelenleg 100 ezer forint felett jegyeznek.

sították a számhegy formáját, és a maradék 20 milliós kontingenst már ezzel verték le. Vagyis az 1971-es 20 filléresnek az „akasztófás” változata nagyon ritka.

Még átlagos állapotban is több ezer forintot ér, verde­ fényes tartásban viszont bárki megadna érte akár 50 000 forintot is.

Hasonló ritkaságnak számít az ún. „akasztófás” 20 filléres. Elnevezését az évszám első jegyéről kapta, amelynek felső szára vízszintes, így valóban akasztófára hajaz. Ezt a fajta 1-es évszámot 1967-ban kezdték használni a 20 filléreseken, 1970-ig az összes példány ezzel készült, közel 120 millió darabot vertek belőle.

1971-ben azonban csupán 10 000 darab készült belőle az év elején, a későbbieken viszont módo-

Az ún. akasztófás 20 filléres 1971-ből

155

De nem csak a régi érmék között találkozhatunk ritkasággal. 2019-ben került kibocsátásra például a magyar pásztor- és vadászkutyafajtákat bemutató emlék­érme sorozat első darabja, amely a magyar vizslának állít emléket. A színesfémből készült 2000 Ft névértékű emlékérme 10 000 példányát szinte napok alatt kapkodták el, nem csupán az éremgyűjtők, hanem a kutyák és a vadászat szerelmesei, így jelenleg is hatalmas kereslet mutatkozik iránta a másodlagos piacon. Ez az oka, hogy míg az MNB emlékérméit gyártó és forgalmazó Magyar Pénzverő Zrt. webáruházában és érmeboltjában az elsődleges értékesítés során névértéken lehetett az érmét megvásárolni, jelenleg nagyjából tíz-tizenötszörös áron lehet hozzájutni a különböző másodpiaci csatornákon.

EMLÉKÉR ME-TÖRTÉNELEM A Magyar Nemzeti Bank emlékérme-kibocsátási tevékenységének előzményei 1948-ig nyúlnak vissza, ekkor nyitotta meg a sort az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc kitörésének 100. évfordulójára kiadott, három címletből – 5, 10, 20 forint – álló, ezüstből vert érmesor, amit 1956-ban a forint bevezetésének 10. évfordulójára megjelent 10, 20 és 25 forint névértékű szett követett, majd évek teltek el a következő kibocsátásig.

1961-ben viszont egy időben rögtön két tematika jelent meg: Liszt Ferenc születésének 150., illetve Bartók Béla születésének 80. évfordulójára, mindkét sor 5-5 címletből állt és egyaránt tartalmazott aranyés ezüstérméket, ahogy az 1966-os Zrínyi- és az 1967-es Kodály-sor is.

Ekkor az érme- és az emlékérme kibocsátás még a Pénzügyminisztérium feladatai közé tartozott, az elkészült érméket a Magyar Nemzeti Bank hozta forgalomba. 1968. január elsejétől mind a kibocsátás, mind a forgalmazás az MNB hatáskörébe került, és még ugyanebben az évben pénzügyminisztériumi rendelet írta elő, hogy az emlékérméket fizetés esetén kötelező elfogadni.

A Magyar Nemzeti Bank első emlékérme-kibocsátása Semmelweis Ignác születésének 150. évfordulója alkalmából, 1968

75a éforint ves

Ennek értelmében 1968-ban már a Magyar Nemzeti Bank bocsátotta ki a Semmelweis Ignác születésének 150. évfordulójára készült, két ezüstből (50 és 100 Ft) és öt arany (50, 100, 200,500, 1000 Ft) címletből álló érmesort. Ezt követően változott az MNB érmekibocsátási politikája. Bár továbbra is jelentek és jelennek meg napjainkban is egy tematikán belül több különböző címletet tartalmazó szettek, a hangsúly áthelyeződött arra, hogy évente inkább minél több különálló évfordulóról, illetve eseményről emlékezzenek meg.

Az 1970–1980-as években az emlékérmék anyaga az ezüst volt, 1980-ban jelent meg először színesfémből vert érme, a szovjet–magyar közös űrrepülés emléké­re kibocsátott nikkel 100 forintos, a korszakban szo­kat­ lannak számító 200 000 darabos példányszámával.

Több, mint két évtized után, csak a rendszerváltást követően jelent meg újra arany emlékérme az 1990-ben 156

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

A szovjet–magyar közös űrrepülés emlékére kibocsátott 100 forintos, 1980

Mátyás király halálának 500. évfordulójára kibocsátott 5000 forintos, 1990

Mátyás király halálának 500. évfordulójára kibocsátott 5000 forintos „személyében”, amelyet a következő évben II. János Pál pápa magyarországi látogatása alkalmából kiadott 10 000 forintos névértékű érme követett.

Az MNB érmekibocsátási programjában jelentős szerepet töltenek be az éveken átívelő tematikus sorozatok is. Az 1993-ban indított „Integráció az európai közösségbe (unióba)” sorozatban 1996-ig hat érme jelent meg. A jelenleg futó tematikák közé tartozik a 2012-ben indult „Középkori magyar aranyforintok” című aranyérme-sorozat, illetve a magyar származású Nobel-díjasokat bemutató ezüstérmék, továbbá a nemzeti emlékhelyekkel megismertető, patinázott bronzból készült érmék.

Az évtizedek során természetesen az érmék névértéke is folyamatosan változott. Az ezüstérmék legmagasabb

A magyar Nobel-díjasok emlékérme-sorozat első darabja Szent-Györgyi Albertnek állít emléket, 3000 Ft, 2012

157

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára kibocsátott 100 000 Ft névértékű emlékérme, 2006

címletű darabjai az 1990-es évek elején még 500 Ft névértékben készültek, majd 1993-ban megjelent az 1000 forintos, jelenleg a legmagasabb névértékű ezüst­érme a rendszerváltásnak emléket állító, „30 éve szabadon” elnevezésű 30 000 forintos. Az ezüstökhöz hasonlóan az aranyérmék is hasonló címletnövekedésen estek át. Az első aranyból készült emlékérme 1961ben 50 forint névértéket viselt, a 2001-ben kibocsátott „Államalapító Szent István” már 100 000 forintos névértékben készült, 2010-ben jelent meg az első 500 000 forintos címletű arany emlékérme (Szent István Intelmei Imre hercegnek), amelyet 2021-ben (Szent István) újabb 500 000 forintos követett.

Az emlékérmék névértékük erejéig törvényes fizető­ eszköznek minősülnek, bár numizmatikai értékük általában ezt nagyságrendekkel meghaladja, főként a kis példányszámban kiadott, mára már különlegessé vált darabok esetében. Jelenleg évente 10–15 emlékérme-kibocsátásra kerül sor, a széles skálán továbbra is megtalálhatóak a nagy értékű arany­ érmék éppúgy, mint az 1000, vagy akár 100 forintos névértékű, színes­fémből készült darabok.

ÉRDEKESSÉGEK A FORINTÉRMÉK VIL ÁGÁBÓL Egy emberöltő annyi idő, amennyi egy-egy emberi korcsoport felnövekedéséhez, kifejlődéséhez szükséges, azaz 25–30 év. A forint pénzrendszer nagyjából három emberöltő óta velünk él. Sokaknak lehetnek egyes címletekhez kötődő emlékei, olyan érmékhez, amelyekre valamilyen oknál fogva nosztalgiával gondol vissza, hisz’ minden egyes pénzérme egy-egy külön történetet rejt magában.

Lyukas kétfilléres, 1954

5 filléres, előlapon a Berán Lajos által tervezett leányfejjel, 1948

Az 1967-es 10 filléres

75a éforint ves

Itt van például a lyukas kétfilléres, amelyet sokfelé lehetett látni – másodlagos felhasználással – csavar­ alátétként alkalmazva, avagy a svájci sapka „villámhárítójára” ráhúzva. A 2 filléres volt a forint pénzrendszer legkisebb értékű címlete, amely egyedülálló módon lyukas kivitelben készült. Az Iván István által tervezett, alumínium alapanyagú lyukas pénz­ érme kibocsátása 1950-től (24 990 000 db) 1973-ig (2 820 000 db) egyre csökkenő példányszámban fo­lyamatos volt, ezt követően már csak tízezres pél­ dány­számban verték. 1990-ben az államforma megváltozásával párhuzamosan a MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG feliratot Elekes Attila tervezésében a MAGYAR KÖZTÁRSASÁG váltotta, az utolsó példányok 1992-ben készültek.

Az 1948-tól vert 5 filléres két művész nevéhez is köthető: az előlapon látható női leányfejet még Berán Lajos, a Magyar Királyi Állami Pénzverő 1944-ben elhunyt fővésnöke álmodta meg, az 1992-ig vert új váltópénz éremképét az ő tervei alapján készítette el évekkel később Reményi József.

Az 1967-ben vert 10 filléres a forint pénzrendszer legkisebb példányszámban készült érméje, mivel csupán 5000 példányt vertek belőle. A Reményi József által tervezett és Kohut Ferenc vésnök által metszett, 1950 és 1989 között azonos körirattal és éremképpel készült 1 filléres évenkénti kibocsátott mennyisége, leszámítva az 1967. évet, 4 és 80 millió darab között mozgott. Az előlapon csőrében babérágat tartó (béke) galambot ábrázoló 10 filléres 1990 és 1996 között MAGYAR KÖZTÁRSASÁG felirattal jelent meg.

158

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

50 fillér, előlapon az Erzsébet-híd képével, 1967 500 forint névértékű bankjegy, hátoldalon budapesti panoráma az Erzsébet-híddal, 1969. június 30.

Az újkori magyar államiság egyik jelképének a budapesti Széchenyi Lánchidat szokás tartani, ennek képe került 1992 és 1998 között vert ezüst 200 forintos előlapjára, illetve a jelenlegi bimetál kétszázas hátlapjára. Ezen kívül csupán egy híd szerepelt 75 év forgalmi érméin, mégpedig az Erzsébet-híd. A Ferenc József feleségéről, az 1898-ban Genfben merénylet áldozatául esett királynéról elnevezett – első vagy régi – Erzsébet-híd átadására 1903-ban került sor, és kora építészeti szenzációjának számított. A híd a II. világháború áldozatává vált: 1945 januárjában a Pestet kiürítő német csapatok felrobbantották.

Helyre­állítására a budapesti Duna-hidak közül utolsóként került sor, a forgalomnak 1964. november 21-én adták át. Jelentőségét jelzi, hogy az új Erzsébet-híd került a három évvel később, 1967-ben kibocsátott új 50 filléres előlapjára és az 1970-ben forgalomba hozott 500 forintos („Ady”) bankjegy hátoldalára.

A forint pénzrendszer legkisebb átmérőjű érméjének az 1992-től kezdődően vert 1 forintos számít, amelynél még a 2 és 5 filléres pénzérmék is nagyobbak voltak. A Kósa István és Bartos István által tervezett 1 forintosok – és 2 forintosok – bevonására 2008-ban került sor.

Az 1970-ben bevezetett 2 forintost nem különleges éremképe vagy specifikációja emeli ki a forint pénzrendszer érméinek sorából, sokkal inkább a nem hivatalos elnevezése, nevezetesen a bélás, amely még a popkultúrába is beszivárgott. A Boldogfai Farkas András által tervezett és Vári Dezső által metszett jellegzetes sárgaréz érme 1989-ig került kibocsátásra.

Hosszú időn át kiemelt számítási egység volt, hiszen a ’80-as években ennyi volt a betétdíja egy sörösüvegnek, a telefonautomatákban 3 perc beszélgetést lehetett vásárolni vele, illetve a metrókapuknál is elfogadásra került egy utazás erejéig.

Az 1946-ban kibocsátott első címletsor legalacsonyabb névértékű forint érméjének különlegessége, hogy nem szerepel rajta a kibocsátó államformájának megnevezése, ezt a MAGYAR ÁLLAMI VÁLTÓPÉNZ körirat helyettesíti, hasonlóan az első, 1946–1947-es 2 filléreshez. Az Iván István által tervezett érme csupán három évben (1946–1947, 1949) került kibocsátásra.

A fordulat évében, 1949-ben újratervezett 1 forintos előlapján a Kossuth-címert a Rákosi-címer váltotta fel.

Szintén különlegességnek számít a Kossuth Lajos születésének 200. évfordulójára kibocsátott bicolor 100 forintos, amely a forint pénzrendszer történetében az első forgalmi érme emlékváltozat. Az összesen egymillió példányban forgalomba hozott pénz­ érme előlapját az Iván István által tervezett 1946-os 5 forintoson látható Kossuth-portré felhasználásával készítette Kósa István.

1 forint MAGYAR ÁLLAMI VÁLTÓPÉNZ körirattal, 1946

1 forint, a forint pénzrendszer legkisebb átmérőjű érméje, 1992

159

SZLENGSZÓTÁR Az emberi természet már csak olyan, hogy szeret a különféle tárgyaknak vicces, játékos, a megszokottól eltérő elnevezéseket adni. Ezek az alternatív elnevezések lehetnek általánosan használtak, vagy csak egy szűkebb közösségen belüliek. A pénzeknek is születtek elnevezései régen éppúgy, mint napjainkban. A mindennapokban százféleképpen nevezték általában a pénzt: dohány, suska, lé, lóvé, lovetta, zsé, zseton, zsozsó, zsozsetta, steksz, mani, peták, della, guba, gempa, gempalino, hogy csak néhányat említsünk, ahogy a külföldi fizetőeszközök vonatkozásában a maki a márkát, a dezső pedig a dollárt jelentette.

Bethlen Gábor ún. „kopasz” tallérjának előlapja, amelyen a fejedelem fedetlen fővel szerepel

„Ady”, azaz a lila színű 500 forint címletű bankjegy és a „zöld ezres”, más néven „Bartók”, előlapjukon Ady Endre, illetve Bartók Béla mellképeivel

75a éforint ves

A magyar pénztörténetre vonatkozó középkori latin nyelvű forrásokban is megtaláljuk ezeket az alternatív elnevezéseket, alapvetően három formában.

A pénz kaphatta nevét kibocsátójáról (pontosabban arról a személyről, aki a király nevében járt el), így keletkeztek a denarius Herricy bani, a moneta Misbani vagy a banalis Gurhes dictus elnevezésű pénzek, amelyekben nem nehéz felismerni a szlavón bánok, Kőszegi Henrik (1301–1309) és Ákos nembeli Mikcs (1325– 1343), illetve Gurhes László kamaraispán (1323) nevét.

Az elnevezés utalhatott ugyanakkor a kibocsá­ tás helyszínére is. A fentebb említett Kőszegi Henrik pénzeit Verőcén verték, így ezeket banalis Verocensis néven is emlegették, míg Ákos Mikcs zágrábi vereteit a város latin nevé­ ről (Civitas Montis Grecensis) denarius Grecensisnek is hívták. Ezen pénzek esetében időnként név­kapcsolással is találkozunk, amely moneta Zagrabiensis Mykzbani formában egyaránt utal a kibocsátóra és a verdének helyet adó városra. A denarius parvus Albensis, parva moneta Chogediensis, banalis de Clusuar, továbbá a moneta Syrmiensis névalakokban úgyszintén a pénzverdéknek helyet adó városok, illetve kamarák (Székesfehérvár, Szeged, Kolozsvár és a Szerémség) nevére ismerhetünk.

Az éremképi ábrázolásból szintén képezhették az adott pénzek elnevezését. A liliomos (denarius lyliatus), sasos (cum aquila) és keresztes (crucitus) elnevezésű 160

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

10 forint névértékű érme (1971), amelyet „mallér”-nak is neveztek

denárokat pontosan lehet azonosítani konkrét korabeli éremtípusokkal.

A felsorolt három rendszeren kívül egyéb jelzőkkel is elláthatták a pénzeket. Az értékre, illetve a minőségre utaló albus, bonus, malus és parvus (fehér, azaz ezüstös, jó, rossz és kicsi) elnevezés mellett találkozhatunk olyan általános kifejezésekkel, mint a királyi (regalis), új (novus) és magyar (Ungaricalis) stb. pénzek.

Hasonlóan színes képet mutat a 16–18. századi forrásokból ismert több tucatnyi, főként a legértékesebb ezüstpénzekre, a tallérokra vonatkozó pénzelnevezési gyakorlat, amely többféleképpen csoportosítható.

A botos, csillagos, fogas, kétfejű sasos, medvés, oroszlános, kopasz és pallosos elnevezések éremképi eredetűek, de a pénzeket elnevezhették formájuk (szeges, szegletes és vagdalt), földrajzi eredetük (gréci = gráci) vagy kibocsátójuk (Fülöp-, Mátyás-, Leopoldus-­tallér) alapján. Az ón- és vastallér megjelölés nyilvánvalóan rossz minőségükre utalhatott, hiszen a tallérok alapanyaga jellemzően ezüst volt, persze csak akkor, ha nem hamisítvánnyal vagy inflációs jellegű verettel állunk szemben.

Mária Terézia korában a 20 krajcárost kopfstücknek, a XVII krajcárost máriásnak, a VII krajcárost petáknak, a VI krajcárost susztáknak, a 3 krajcárost pedig garasnak nevezték. A hatkrajcárost egyszerűen hatosnak hívták, majd az osztrák értékű forint (1 forint = 100 krajcár) 1857. évi bevezetését követően róla keresztelték el a tízkrajcárost is hatosnak, mint a forint tizedrészét. (Korábban a 60 krajcáros a forint tizedrészét tette ki.)

161

Ritkábban ugyan, de a „bémallér” kifejezést használták a 20 forintos pénzérmére (1983)

Természetesen a forint pénzrendszer éveiben is keletkeztek alternatív pénzelnevezések. Az „Ady” és „Bartók” elnevezésű bankjegyek a rajtuk látható Ady Endréről és Bartók Béláról kapták nevüket.

A „bélás”, vagyis az 1970 és 1995 között kibocsátott 2 forintos forgalmi érme

A bélás, azaz az 1970 és 1995 között kibocsátott, réz-nikkel ötvözetből készült 2 forint névértékű pénz­ érme hétköznapi bevett, nem hivatalos elnevezése valószínűleg a 19. században oly népszerű kalabriász nevezetű kártyajátékból származott, amelynek kései utóda az alsós, illetve az ulti. Itt a király és a felsős által alkotott kártyapárt hívták beau, belle, bella néven. A ’szép’, ’előnyös’ jelentéstartalom ment át aztán a két kártyalap kettősére, amelyből a köznyelvben a bélás elnevezésű számnév vált. A tíz forintost a börtön­szlengben mallérnak hívták, mivel a francia– német ’baj’, ’szerencsétlenség’ jelentésű Mahleur, magyarul malőr szó alatt eredetileg a tízéves börtönbüntetést értették. Magától értetődik, hogy ezután a húszast – a bélás és a mallér szavak összevonásával – bémallér­nak nevezték.

CÍMERVÁLTOZ ATOK 75 ÉV FORINTJAIN Annak ellenére, hogy a címer nem számít kötelező formai elemnek a forint pénzrendszer érméin, jelentőségük nem vitatható, sőt, bizonyos sémák megfigyelhetők használatában az utóbbi 75 év folyamán.

Az 1990 előtti fillér névértékű érméken – leszámítva az 1946–1947-es 2 fillérest – soha nem találkozunk címerábrázolással, ellenben a forintok minden címletén megjelenítésre kerültek, hol az egész éremfelületet hangsúlyosan kitöltő elemként, hol apró, csupán kiegészítő szerepet betöltő részletként. Ezzel szemben az 1992-ben bevezetett új érmesor esetében a hét címlet közül csupán háromra (1 Ft, 10 Ft, 100 Ft) került címer, a többi érmén (2 Ft, 5Ft, 20 Ft, 50 Ft) jellegzetes, védett magyar növények (magyar kikerics, magyar nőszirom) és állatok (nagykócsag, kerecsen­ sólyom) utalnak közvetve a kibocsátó országra.

75 év alatt négy címervariáció váltotta egymást a pénzeken. Az 1946-ban kibocsátott első érmékre a korona nélküli kiscímer, közismert nevén a Kossuthcímer került, amelynek eredete az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc időszakára megy vissza, pontosabban a Habsburg-ház trónfosztásáig.

Ugyanez a címerábrázolás látható az 1946–1947-es 10 forintos, a ’47-es 20 forintos, valamint az 1947-es 100 forintos címletű bankjegyeken.

Címerváltozatok az 1 forintos forgalmi érméken 1946-tól 1992-ig

75a éforint ves

Az ország 1949-ben kommunista ihletettségű alkotmánya mellé új címert is kapott ajándékba, amely leginkább a szovjet tagköztársaságok címereire hasonlított. Ezt a címert szokás Rákosi-címerként emlegetni, holott a heraldika alapszabályai szerint nem tekinthető annak, mivel nem szerepel benne címerpajzs.

A legfeljebb jelvényként értelmezhető, kétoldalt búzakoszorúval egybefogott kalapács és búzakalász a történelmi hagyományok jelentéktelenségét volt hivatott hangsúlyozni. A magyar érméken és bankjegyeken még ebben az évben felváltotta a Kossuth-címert.

A következő címerváltozásra az 1956-os forradalom és szabadságharc következményeként került sor.

Az 1957. évi II. törvényben a Magyar Népköztársaság címeréről szóló paragrafus a következőképpen módosult: „A Magyar Népköztársaság címere: kétoldalt búzakoszorúval egybefogott, világoskék mező­ 162

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

Címerváltozatok a magyar bankjegyeken (fentről lefelé): Kossuth-címer az 1947-es 10 forintoson; Rákosi-címer az 1949-es 10 forintoson; Kádár-címer az 1957-es 10 forintoson; koronás köztársasági címer az 1992-es 100 forintoson

ben álló, ívelt oldalú piros-fehér-zöld színű pajzs.

A búzakoszorút balról piros-fehér-zöld, jobbról vörös színű szalag fonja át. A pajzs fölött középen elhelyezett ötágú vörös csillag aranyszínű sugarakat bocsát a mezőre.” Bár ez a címer továbbra sem tartalmazta a tradicionális magyar címerelemeket, annyi előrelépés történt ugyan, hogy a címerpajzs a nemzeti színeket jelenítette meg. A pénzeken már ebben az évben meg163

jelent az új címer, elsőként az 1 és 2 forintos érméken, illetve a 10, 20 forintos bankjegyeken.

A szocialista Kádár-címer egészen 1990-ig maradt használatban, mígnem az Országgyűlés július 3-án megtartott szavazásával a koronás kiscímer mellett döntött, amelynek használata már ebben az évben megkezdődött a pénzérméken.

A MODERN KÉSZPÉNZELL ÁTÁSI L ÁNC A jegybank készpénzt bocsát a gazdaság szereplőinek rendelkezésére, és a gyártatással kapcsolatos feladatokat is ő látja el. A jegybankból a készpénz a hitel­ intézetek és a posta közvetítésével jut el a gazdaság szereplőihez, a náluk bankszámlával rendelkező vállalatokhoz és a lakossághoz. E közvetítési folyamatban kiemelt szerepet töltenek be a készpénz-logisztikai szolgáltatók. Miután a lakosság és a vállalatok elsősorban a kiskereskedői és szolgáltatási szférához kapcsolódó fogyasztás révén elköltötték a náluk levő készpénzt, az újra visszakerül a bankszektorhoz és a postához, akik az aktuális szükségletek szerint annak egy részét visszaáramoltatják a lakossági és vállalati ügyfeleikhez, a „felesleget” és a nem megfelelő minőségű selejtet pedig befizetik a jegybankba. A jegybank aztán a hozzá beérkező pénzeket újra feldolgozza, valódiság és forgalomképesség szerint minősíti, majd a forgalomba már nem hozható gyenge minőségű „selejt” bankjegyeket és érméket megsemmisíti, s újat gyártat helyettük. Mind a háztartások, vállalatok, mind a hitelintézetek, posták likviditásmenedzsmentet végeznek, hogy minimalizálják a készpénztartásért elszenvedett kamatveszteségüket. A készpénz ellátási lánca a hagyományos ellátási láncnál jóval hosszabb. Azokat az ellátási láncokat, amelyekben a termék visszaáramoltatása történik, zárt hurkos ellátási láncoknak nevezik.

A magyar készpénzellátási lánc felépítése és szereplői

75a éforint ves

Az 1990-es évek második felétől kezdve az addig szolgáltató modellben működő Magyar Nemzeti Bank megnövekedett készpénzes feladatai biztonságos lebonyolítása érdekében elmozdult a feladatmegosztó modell irányába. Vidéki fiókhálózatát leépítette, megmaradó feladatait a fővárosba összpontosította. A bankrendszer fejlődésével párhuzamosan folyamatosan újradefiniálta saját szerepét, s 2006-tól további lépéseket tett a „visszavonulás” felé. Az aktuális készpénzes stratégia szerint az MNB a külső és belső szabályozási, illetve (folyamat)fejlesztési döntései során mindig úgy jár el, hogy a teljes készpénzes szféra hatékonyabb működését elősegítse, s a lehető legtakarékosabban bánjon a saját működéséhez felhasznált közpénzzel. A jegybank 2008-ban új Logisztikai Központot hozott létre. Így lehetőség nyílt a választott modell fejlesztésére, a készpénzellátási lánc megújítására is.

164

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

A készpénzes hálózatok felépítésének modelljei a jegybank által betöltött szerep alapján: jegybank kereskedelmi bankok, posta készpénz-logisztikai szolgáltatók ---- közvetlen befolyást nem jelentő hálózati kapcsolat ---- gyenge hálózati kapcsolat

•

•

•

Az MNB az alábbi szabályozási és belső működésére vonatkozó folyamatfejlesztési lépésekkel, fokozatosan modernizálta a hazai készpénzellátási láncot: • Megújította a piaci szereplők készpénz-visszaforgatási tevékenységére vonatkozó rendeleteit. A bankjegyek tekintetében a jegybank a gépekkel történő piaci feldolgozást preferálta. Az érmék esetében a szabályok lényeges enyhítésére került sor, lévén e fizetőeszközök hamisítási kockázata elhanyagolható.

• Kialakította az ún. éjszakai bankjegykihelyezés rendszerét, melyben a jegybank a bankok és a Posta számára lehetőséget biztosít arra, hogy napi bankjegyfeleslegeik összegszerűen maximált men�nyiségét fizikailag a piacon „tarthassák” és részben vagy egészében fel is „használhassák”, úgy, hogy az a jegybank tulajdonában van. Az MNB ellenőrzi az elkülönített pénzeszközök meglétét.

• Megújította a készpénzes tranzakciók díjainak rendszerét. Ösztönözte a konténeres forgalmazást generáló igényeket, magas díjjal „büntetve” a kisebb egységnyi tranzakciókat.

• Átalakította készpénzforgalmazási tranzakcióit, hogy a bankok és a Posta számára lehetővé tegye az olcsóbb és hatékonyabb logisztikai megoldások alkalmazását. A megújult folyamatban több számlatulajdonos tranzakciója összevonható, és a címlet

165

szerinti elkülönítés sem szükséges már. A feldolgozás minőség szerinti szétválasztásának feltétele még megmaradt, melyet a selejt bankjegyek díj­mentes befizetési lehetőségének megtartása érdekében biztosít az MNB. • A saját bankjegyfeldolgozási tevékenységét is korszerűbbé, nemzetközi szinten is világszínvonalúvá tette. Zárt és biztonságos, teljesen automatikus, gépi feldolgozórendszer került kialakításra, melyben elektronikus adatkinyerés és visszajelzés valósult meg.

• Megújította a bankjegytárolási tevékenységét is.

Egy konténerekre kialakított, automatizált magasraktári és önjáró robotokon alapuló belső logisztikai szállító rendszerre cserélte le a régi technológiáját.

• Kizárólag elektronikus útra terelte a piaci készpénzes szereplők közötti teljes információáramlást.

A tranzakciók lebonyolítása, a szükséges aláírások és jóváírások mind zárt rendszerben elektronikus úton történnek meg.

• Az érmelogisztikában is bevezette a kihelyezett készletek rendszerét. Az MNB – megfelelő biztosítékok mellett – annyi érmét helyez ki a készpénzlogisztikai szolgáltatókhoz, hogy a piaci érmemozgások a jegybankot elkerülve e kihelyezett jegybanki érmekészletek között lebonyolíthatóak legyenek.

EGY SIKERES INNOVÁCIÓ – A MAGYAR NEMZETI BANK LOGISZTIK AI KÖZPONTJA

A Logisztikai Központ trezorja

A Logisztikai Központban üzemelő önjáró targonca

75a éforint ves

Egészen 2008-ig a jegybank készpénzlogisztikai, vagyis a készpénzzel kapcsolatos tevékenységének a Szabadság téren található székháza, a mellette álló régi Postatakarékpénztár, valamint a velük szemben elhelyezkedő Hold utcai jegybanki épület (e két utolsó ma a Magyar Államkincstár használatában van) adott otthont. A három épület pincehelyiségeiben szétszórva összesen hat trezor üzemelt, melyeket az előző évtizedek során, a folyamatosan emelkedő tárolási igényekre reagálva kellett, hogy sorban megnyisson az MNB. Ezek az értéktárak, alapvetően a két régebbi épületet tekintve, alacsony forgalmú, akár 100 évvel ezelőtti tárolási, készpénzkezelési igények szerint lettek kialakítva. Ezt úgy kell elképzelni, hogy egy ilyen értéktárban rácsozott szekrényekben, nyitott polcokon voltak elhelyezve az 1000 darabonként kötegelt bankjegyek, melyeket – esetenkénti vezetői ellenőrzés mellett – két, három értéktárkezelő munkatárs együttesen kezelt, együttesen tartozott ezekért felelősséggel. A 1990-es évek végén, illetve 2000-es évek első felében a folyamatosan emelkedő készpénzforgalom, s az emiatt raktározandó készpénz jelentős növekedése következtében e meglévő tárolóhelyek, operációs területek rendkívül szűkössé váltak. Emellett a több épületben üzemelő, korszerűtlen trezorokban a biztonsági előírások betartása is nehézségekbe ütközött. Rengeteg volt ugyanakkor a szállítási feladat, mivel az értéktáraknak egymás között is kellett forgalmat bonyolítaniuk, ha az egyikben éppen nem volt elégséges mennyiség valamely címletből. A szállítások a három épületet összekötő föld alatti rejtett folyosórendszeren keresztül történtek. Fentieken felül e belvárosi helyszínen zajló jelentős utcai pénzszállítói ügyfélforgalom is nehezen volt kezelhető. A délutáni forgalmi dugók, a Bank utcában közlekedő páncélautók miatti apróbb, nagyobb incidensek, koccanások, a járdán a hátukon pénzeszsákokat cipelő nagybani ügyfelek jellemezték ezt az egyre kockázatosabb időszakot.

A jegybank vezetése a felsorolt tényezőket figyelembe véve a 2000-es évek első felében úgy döntött, hogy 166

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

készpénzes tevékenységét a belvárosból egy új, zöldmezős beruházás keretében kialakítandó, kimondottan e célra tervezett, korszerű helyszínre helyezi át.

A helyszín kiválasztása lényeges volt, hiszen figyelemmel kellett lenni a többoldali megközelíthetőségre, ugyanakkor arra is, hogy a pénzszállító járművek fenn­akadás nélkül érhessék el az új központot, az ne legyen nagyon messze az ügyfelektől.

A választás végül Soroksárra esett és a telek megvásárlását követően minden részletre kiterjedő tervezési szakasz következett, a készpénzkezeléssel foglalkozó jegybanki szakembergárda bevonásával és néhány külföldi logisztikai központban történő gyümölcsöző tapasztalatcserével. A megjelölt végső cél egy költséghatékony, tevékenységorientáltan kialakított, környezetbarát, a jövő kihívásaira is felkészített központ létrehozása volt. A teljességhez tartozik még, hogy a logisztikai központban lelt új otthonra az MNB tulajdonában lévő Magyar Pénzverő Zrt. is, amelynek régi épületei szintén elavultnak, korszerűtlennek számítottak.

A Logisztikai Központ 2008 nyarára elkészült, átadásra került és ezután a készpénzes szakterület kiköltözése jelentette az újabb kihívást. A belváros lakói majd egy hónapon keresztül tapasztalhatták, hogy szirénázó páncélautók és azt kísérő rendőrségi konvojok zavarják meg időről időre a nyugalmukat.

Ez azonban tekintettel a feladat jelentőségére és az értékek nagyságára, elkerülhetetlen volt.

Az MNB Logisztikai Központja megfelelt az előzetes kívánalmaknak. Ügyfeleinket a lehető legmagasabb biztonsági követelmények mellett, erre kialakított zárt zsilipekben fogadjuk. A készpénz átvétele és kiadása szintén zárt, konténeres rendszerben, sztenderdizált egységekben, vonalkód-leolvasással történik. Fontos, hogy az itt üzemelő, a működést támogató informatikai rendszerek teljes egészében lehetővé teszik a papírmentesen dokumentált üzemmenetet. Ügyfeleink – vagyis a bankok és megbízottjaik a készpénzlogisztikai szolgáltatók – számára saját informatikai elszámolási rendszert működtetünk, ahol csak a megfelelő jogosultságokkal lehet tranzakciót kezdeményezni.

167

Az értéktárolásra szolgáló, magasraktári rendszer szerint kialakított trezorban a forgalmazásra is használt bankjegyekkel telt konténerek felbontás nélkül elhelyezhetők. A tárolt készpénzállomány vonalkód­ olvasással is számba vehető. Az értékek szállítása önjáró, a számítástechnikai rendszerben indított parancsokkal vezérelt targoncákkal történik, a biztonságot, minden munkafolyamatra részletesen kiterjedő, modern kamerarendszer is biztosítja.

A biztonsági feltételek tekintetében lényeges szempont, hogy a Logisztikai Központban zajló munkafolyamatok legnagyobb része esetében emberi kéz érintése nélkül történik a készpénzes operáció.

Tulajdonképpen az egyetlen helyszín, ahol a készpénz nap, mint nap „láthatóvá válik”, a bankjegyfeldolgozó részleg. Itt két, erre a célra kialakított ún. gépteremben az elérhető legkorszerűbb technológiai megoldások alkalmazásával évente mintegy 220 millió darab bankjegy egyenkénti vizsgálata történik. E bankjegyvizsgálat, vagyis feldolgozás teljes egészében nagy teljesítményű gépekkel valósul meg. A gépek összeköttetésben állnak a központban működő informatikai nyilvántartó rendszerrel, ezáltal a készpénz­állomány ellenőrzése is minden pillanatban biztosítható. Fentieknek is köszönhetően a központ 2008-as indulása óta saját, készpénzzel összefüggő rendkívüli esemény nem történt.

A központ értékkezeléshez kapcsolódó zárt területei a munkafolyamat szerinti logikai sorrendben épülnek fel, egyszerűek, jól áttekinthetőek és megfelelő tartalékkapacitással rendelkeznek.

2008 óta 50-nél több ország jegybankjának készpénzes munkatársait fogadtuk itt, s mutattuk be számukra az itt zajló tevékenységet. Egyöntetű vélemény volt, hogy maga az objektum és annak működtetése, informatikai megoldásai világviszonylatban is előre­mutatóak. Ezt talán az is jelzi, hogy több ország, köztük jelentős nyugat európai országok jegybankjai a saját innovációik során benchmarkként tekintenek a Magyar Nemzeti Bank Logisztikai Központjára.

A HA Z AI BANKJEGYFELDOLGOZ ÁS – A KÉZI ELLENŐR ZÉSTŐL A CSÚCSTECHNOLÓGIÁIG Mit is jelent a bankjegyfeldolgozás, pontosan milyen tevékenység húzódik meg e kifejezés mögött?

Bankjegyek kézi ellenőrzése

75a éforint ves

A Magyar Nemzeti Bank, a bankok és a készpénzzel professzionális szinten foglalkozó megbízottjaik, a készpénzlogisztikai cégek a hazai készpénzforgalomból hozzájuk beáramló nagy mennyiségű forintbankjegyet három fő szempont alapján kell, hogy vizsgálják, minősítsék. Ez a tevékenység szakmai ki­ fejezéssel a bankjegyfeldolgozás, és a három fő pillér; a címletazonosság, a valódiság és a forgalomra való alkalmasság. A címletazonosság esetében azt kell megállapítani, hogy a bankjegy azonos-e a befizetési dokumentációban előre jelzett címlettel, a valódiság vizsgálata esetében a hamis bankjegyeket kell kiszűrni, a forgalomra való alkalmasság során pedig azt hivatottak megállapítani, hogy az adott fizetőeszköz a továbbiakban visszaforgatható-e a készpénzforgalomba, vagy arra bármely okból (pl. szakadt, elpiszkolódott) alkalmatlan, tehát selejt, melyet kizárólag a jegybank cserélhet forgalomképes új bankjegyre.

Mivel a magyar készpénzlogisztikai modell a 90-es évek második feléig centralizált volt – vagyis bankjegyfeldolgozást az akkori szabályozás szerint kizárólag a jegybank végezhetett –, a hitelintézetek a Magyar Nemzeti Banknál vezetett számlájukra fizették be a forgalomból hozzájuk beáramló bankjegyeket. Egészen a 1980-as évek első feléig e bankjegyek fenti paraméterek szerinti, egyesével történő vizsgálatát, feldolgozását – évente több százmillió bankjegyről volt szó – az erre felkészített több tucat jegybanki dolgozó kézzel, szemrevételezéssel végezte. Ez volt az ún. kézi bankjegyfeldolgozás.

A világ haladó jegybankjainak módszerét követve az MNB azonban már viszonylag korán, 1982-től folyamatosan bevezette saját gyakorlatába a gépi bankjegyfeldolgozást is. Ez azt jelenti, hogy az erre a műveletre kifejlesztett bankjegyfeldolgozó gépekbe a munkatársak beadagolják a bankjegyeket, melyeket 168

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

Az MNB bankjegyfeldolgozó gépterme

A bankjegytéglák elszállítása

a gép szenzorai mindhárom korábban definiált paraméter tekintetében, informatikai háttértámogatással megvizsgálnak, analizálnak. A selejt bankjegyeket megsemmisítik, a hamisgyanúsnak, vagy nem bankjegynek érzékelt tárgyakat elkülönítik, a forgalmi célra továbbra is alkalmas bankjegyeket pedig biztonsági csomagolással 1000 darabonként csomagolják, szakszóval kötegelik. A gépi bankjegyfeldolgozás minden tekintetben biztonságosabb, a szubjektivitást kizáró és hatékonyabb a kézi bankjegyfeldolgozásnál.

Mivel – ahogyan azt korábban is írtuk – a magyar készpénzlogisztikai modell egészen a 90-es évek végéig centralizált volt, vagyis bankjegyfeldolgozást az akkori szabályozás szerint csak a jegybank végezhetett, ezért a gépi bankjegyfeldolgozás is ez időpontig kizárólag az MNB-re korlátozódott.

másodpercenként mintegy 33 darab bankjegy teljes körű feldolgozását képesek elvégezni.

A jegybank a bankjegyfeldolgozás terén történő gépesítéssel azt a célt tűzte ki maga elé, hogy készpénzes tevékenységét a lehető leghatékonyabban, biztonságosan, a korszerű technológiai lehetőségeket maximálisan kihasználva lássa el. E paradigma mentén mindig törekedett a lehető legmagasabb műszaki színvonalú bankjegyfeldolgozó géppark üzemeltetésére. Jelenleg a világ egyik vezető, német gépgyártója által fejlesztett harmadik generációs gépekkel üzemel a bankjegyfeldolgozás a jegybank modern logisztikai központjában. Ezek a nagy teljesítményű gépsorok, a maximális biztonsági követelmények betartása mellett 10–15 magasan képzett munkatárs irányítása, felügyelete alatt, évente közel 220 millió darab különböző címletű forintbankjegyet minősítenek, dolgoznak fel. A selejtnek minősülő bankjegyeket megsemmisítik, a forgalomra továbbra is alkalmasakat kötegelik, az esetleges hamisítványokat kiszűrik.

E csúcstechnológiát képviselő automaták szenzorai

169

A jegybank az általa feldolgozott bankjegyek közül évente hozzávetőleg 60–75 millió db bankjegyet selejtez le. A leselejtezett bankjegyeket az automatizált bankjegyfeldolgozó rendszer apróra darálja és préselés útján tömbökké alakítja. Évente átlag 60–70 tonnányi ilyen tömb készül, melyet az MNB hulladékégetőben semmisíttet meg, így tehát a bankjegy életciklusa végén energiává alakul át.

A jegybank logisztikai központjában működő zárt, csúcstechnológiát képviselő bankjegyfeldolgozó rendszer műszaki, szabályozási és folyamatirányítási szempontból is nemzetközi benchmarkot képvisel, melyet a világ minden részéről idelátogató jegybanki delegációk is több ízben megerősítettek.

Napjainkban – a rendeleti előírásoknak megfelelően – nemcsak a jegybank, hanem a készpénzellátási lánc piaci szereplői is kizárólag gépekkel ellenőrzik a bankjegyeket és érméket, az általuk használt berendezések azonban bár szintén nagy megbízhatósággal működnek, de a forgalomképesség terén nem képesek nagy mennyiségben olyan komplex ellenőrzésre, mint az MNB berendezései.

Ezért van továbbra is szükség arra, hogy az MNB minden hozzá beérkezett bankjegy-szállítmányt tételesen feldolgozzon és saját bankjegyfeldolgozó gépeinek minősítése alapján döntsön a selejt bankjegyek megsemmisítéséről. A hozzá beérkező bankjegyek teljes körű feldolgozásával az MNB folyamatos minőségbiztosítási feladatot is ellát, hiszen kontrollálni tudja a pénzfeldolgozók teljesítményének megfelelőségét.

KIK A ZOK A PÉNZFELDOLGOZÓK?

A készpénzlogisztikai szolgáltatók tevékenységeinek, illetve az azokhoz szükséges erőforrásoknak a változása a piaci megjelenésüktől napjainkig

Bankjegyfeldolgozás (MNB és CIT) éves szinten (2001–2002-ig becsült CIT adatok) (A CIT a pénzfeldolgozók angol nyelvű betűszavas rövidítése)

75a éforint ves

Az 1990-es években az MNB készpénzes munkahelyein a növekvő készpénzforgalom kezelése nehezen kontrollálhatóvá vált. A megnövekvő készpénzforgalmi igények kielégítése a jegybanktól is jelentős bankjegyfeldolgozási, értéktárolási kapacitásbővítést követelt volna, amelyhez a biztonsági és infrastrukturális feltételek sem voltak minden esetben adottak.

Emellett a kétszintű bankrendszer kialakulásával szak­mai érvek sem szóltak már amellett, hogy a jegy­ bank kizárólagos feladatának tekintse a bankjegyek és érmék valódiság és forgalomképesség szerinti ellenőrzését, továbbá a nemzetközi tapasztalat is a fela­ datmegosztás irányába mutatott. A jegybank ezért 1996-tól engedélyezte a piaci szereplők számára is a készpénz-visszaforgatást. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a bankjegyek és érmék valódiság és forgalomképesség szerinti ellenőrzését – azaz annak megállapítását, hogy egy adott címlet selejt-e vagy még lehet vele fizetni – nemcsak a jegybank végezheti el, hanem a kereskedelmi bankok és a posta is, de csak a jegybank semmisítheti meg a selejt bankjegyeket, illetve állapíthatja meg azt, hogy egy bankjegy vagy érme valódi-e.

Az 1990-es évek második felétől az MNB-nél számlával rendelkező hitelintézetek (az MNB-nél csak a hitel­intézetek és a posta rendelkezik önálló számlával, amelyre a készpénz befizetése után irányadó kamatot fizet az MNB) és a posta által megbízott pénzfeldolgozók (készpénz-logisztikai szolgáltatók) jelentős beruházásokkal bankjegyfeldolgozó üzemeket, trezorokat építettek, elsősorban Budapesten. Átvették a kereskedelmi bankoktól, illetve a postától a készpénzes fizikai műveletek (szállítás, tárolás, ellenőrzés, disztribúció) lebonyolítását, illetve az ATM-hálózatok működtetésének, készpénzellátási feladatainak túlnyomó részét is ők végzik.

Ahogyan csökkent a jegybank operatív készpénzlogisztikai szerepe, úgy teljesedett ki a szolgáltatók által végzett tevékenységstruktúra. A kezdeti időkben végzett készpénzszállítási feladatokból kinőve mára már olyan komplex tevékenységet végeznek a megbízóik számára, hogy szinte teljes mértékben e szolgáltatók bonyolítják a készpénzes szereplők közötti 170

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

A piaci pénzfeldolgozási tevékenység kiterjedtségét, súlyát talán legjobban a feldolgozott/visszaforgatott bankjegyek számával lehet legjobban megjeleníteni. A feldolgozás szempontjából nem érdekes, hogy melyik címlet gépi feldolgozásáról van szó, hiszen az akkor is 1 darab bankjegy, azaz ugyanannyi időbe telik 1 db 20 000 forintos, mint egy 500 forintos bankjegy feldolgozása.

fizikai és információs folyamatokat. Napjainkra a pénz­feldolgozók a készpénzellátási lánc logisztikai szempontból legfontosabb szereplői.

A készpénzlogisztikai szolgáltatók által végzett tevékenység bővülését, illetve az ahhoz szükséges erőforrások változását az előző oldalon látható ábra segítségével illusztráljuk. Az ábrán az egyes téglalapok szimbolizálják a fehér mezőben a tevékenységeket a zöld mezőben pedig az azok elvégzéséhez szükséges erőforrásokat. Az egyes téglalapok egymáshoz kapcsolódása illusztrálja azt, hogy a tevékenységek, illetve erőforrások egymásra épülve, egymáshoz kapcsolódva jöttek létre a szolgáltatók működése során, s vannak jelen napjaink operációjában.

A készpénzlogisztikai szolgáltatók hazai piaca − számos európai országhoz hasonlóan − nagyon koncentrált. A 2021-ben legnagyobb piaci részesedéssel rendelkező vállalat, a Criterion Készpénzlogisztikai Kft. a hazai készpénzellátás domináns részéért felelős. Meghatározó, de jóval kisebb piaci részesedéssel bíró szereplő emellett a Trezex Hungária Zrt. A harmadik kiemelkedő piaci szereplő a MPT Security Zrt. A három „nagy” mellett még egy további szereplő van jelen a Risec Pénz és Értékszállító Kft., aki tevékenységével elsősorban az érme­logisztikára koncentrál. A koncentráció napjainkban is tovább fokozódik, 2021-ben a Trezex és a Criterion összeolvadnak, így egyre kevesebb szereplő fedi le a teljes piacot.

A készpénzt a normál árutípusokhoz képest jóval fokozottabb kockázat és védelmi igény jellemzi. Így a védelmi és biztonsági kockázat miatt az áruszállításhoz képest még nagyobb beruházási- és költségigény jelentkezik a szektorban, hiszen a feldolgozás területén az egyre jobban terjedő gépesítés, illetve a páncélozott járművek és a jól képzett személyzet is jelentős befektetéseket követelnek az adott piac szereplőitől.

A nagy tőkeintenzitás, a gépesítettség, a biztonsági 171

rendszerek alkalmazása természetes és jelentős felhajtója a koncentrációnak minden iparágban.

A készpénzlogisztikai szolgáltatók végzik a mindennapokban a készpénz gazdasági szereplők között történő „áramoltatását” a következő módon. Minden munkanap végén begyűjtik a hitelintézetek ügyfeleitől (főként kiskereskedelmi egységek), illetve a hitelintézeti és postafiókokból az ott levő készpénzt, majd központi telephelyeiken éjjel feldolgozzák (megszámolják, illetve valódiság és forgalomképesség alapján minősítik) azt. A feldolgozott valódi és jó minőségű készpénzt annak rendeltetési helye szerint értéktárukból komissiózzák, s másnap újra a bankfiókokba és kiskereskedelmi üzletekbe viszik, illetve bankjegykiadó-automatákba töltik. A feldolgozás során azonosított selejt bankjegyeket befizetik az MNB-be a hitelintézet/posta számlájára, illetve, ha a megbízójuknak készpénzre van szüksége, akkor felveszik a kívánt mennyiséget az MNB-től és a bank-, illetve postafiókokba szállítják azt. „Másnap” természetesen kezdődik minden elölről: a lakosság és a vállalkozások az ATM-ekből, a bank- és postafiókokból felveszik a számukra szükséges készpénzt, s fizetési tranzakciókat bonyolítanak vele. Így a készpénz – immáron gazdát cserélve – újra visszajut a kereskedőkhöz, s a bank- és postafiókokba, ahonnan a készpénzlogisztikai szolgáltatók ismét begyűjtik azt, majd feldolgozzák, tárolják, komissiózzák, és újra kiszállítják.

ATM, a háttérben egy készpénzszállító járművel

HOGYAN VÁLTOZIK A KÉSZPÉNZ SZEREPE,

HASZNÁL ATA MAGYARORSZÁGON? Egy ország gazdaságában a forgalomban levő készpénz mennyiségét három fő mozgatórugó határozza meg.

Magyarország készpénzintenzív gazdaság

Vajon mit mond a kristálygömb – fogunk még készpénzzel fizetni?

75a éforint ves

Az ún. tranzakciós készpénzkereslet a bankjegy- és érmeállomány azon része, amelyet a napi fizetési tranzakcióink lebonyolításához használunk fel. A bankjegyállománynak csak a kisebb hányada az, amely tranzakciós célokat szolgál, az érmék esetén viszont joggal feltételezzük, hogy nagyobb részük vesz részt a fizetési műveletekben és csak kisebbik hányaduk halmozódik malacperselyekben. Magyarországon a készpénz szerepe a fizetési tranzakciókban lassú, egyen­letes ütemben csökken. A vállalatok közötti fize­tések szinte kizárólag elektronikus úton zajlanak, főként átutalások formájában. A lakossági fizetések esetén azonban továbbra is a készpénz tekinthető a legnépszerűbb fizetési módnak. 2020-ban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által az online pénztárgépeken regisztrált fizetési műveletek volumenének 77 százaléka, értékben pedig 59 százaléka készpénzben zajlott le.

A készpénz fontos megtakarítási funkciót is betölt, sokan ebben halmozzák fel vagyonukat vagy annak egy részét. A készpénzben történő vagyonfelhalmozás egyik kockázata, hogy így elveszítjük azt a hozamot/ kamatjövedelmet, amit akkor realizálhattunk volna, ha bankbetétet vagy egyéb befektetési terméket választunk megtakarításul. Előnye viszont, hogy a készpénz ún. szuperlikvid megtakarítási forma, azaz bármikor korlátlanul hozzáférhetünk a teljes megtakarításunkhoz.

A 2010 óta hazánkban megfigyelt készpénzállomány-bővülés fő mozgatórugója minden bizon�nyal a megtakarítási célú készpénzkereslet növekedése volt. Ehhez nagy mértékben hozzájárult, hogy a jegybanki alapkamat – s ezáltal a banki betéti kamatok – mértéke a 2011-es 6–7 százalékos szintről mindössze 0,65 százalékra csökkent 2020-ra, ezáltal a készpénztartás alternatívaköltsége is jelentősen 172

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

mérséklődött. Ha tekintetbe vesszük az egyéb megtakarítási formák ad­m inisztrációs költségeit, akkor a készpénzben tör­ténő vagyonfelhalmozás a jelenlegi kamatkörnyezetben nem tekinthető irracionális választásnak.

Figyelembe véve a készpénz 2010-es években egyre erősödő megtakarítási szerepét kijelenthetjük, hogy az elektronikus fizetések értékének és darabszámának dinamikus növekedése nem ellentétes a készpénzállomány bővülésével, hiszen a készpénzkereslet egyik legfontosabb motivációja a megtakarítási felhasználás, a készpénz nem kizárólag tranzakciós célokat szolgál.

A harmadik fontos összetevő a rejtett gazdaság készpénzigénye. Nemcsak a formális gazdasági tranzakciók lebonyolításához van szükségünk készpénzre, hanem a fekete és szürke gazdaságban zajló tranzakciók döntő része is ebben zajlik. Mivel nem legális fizetési műveletekről van szó, így az ehhez szükséges készpénzigény is nagyon nehezen becsülhető. Hazánkban több jel is utal arra, hogy 2010 után jelentős fehé­redési hatás zajlott a gazdaságban, ennek egyik fő mutatója az effektív áfakulcs folyamatos emelkedése, és az áfarés tendenciózus szűkülése. Így bár számszerűsíteni nem tudjuk, azt biztosan kijelenthetjük, hogy nem a rejtett gazdaság volt a fő mozgatója a hazai készpénzállomány bővülésnek a 2010–2020 közötti évtizedben.

A kártyás és készpénzes fizetések aránya 2019 és 2020 negyedéveiben

173

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

Miért használnak az emberek készpénzt?

Mi motiválta a koronavírus alatti készpénzkeresletet?

A jegybank 2018-ban végzett reprezentatív felmérésének eredménye szerint leginkább az iskolai végzettséggel és a jövedelmi helyzettel függ össze a készpénzhasználat gyakorisága. Minél alacsonyabb iskolai végzettséggel és (részben emiatt) minél inkább alacsonyabb jövedelemmel rendelkezik valaki, annál nagyobb eséllyel fizet kizárólag készpénzzel. Érdekesség, hogy az önálló jövedelemmel még csak részben rendelkező 16–29 év közötti korosztályban is magas, 60 százalékot elérő volt a készpénzzel fizetők aránya.

Ennek az az oka, hogy a felmérés időpontjában a magyar fiatalok a szülőktől, családtagoktól a legtöbb esetben kizárólag készpénzben kaptak zsebpénzt.

A már említett tényezők mellett a készpénzhez ragaszkodó válaszadók olyan okokat említettek jellemzően, hogy készpénzben könnyebben tudják kontrollálni ki­adásaikat, így egyszerűbben tudnak megtakarítani is. A készpénz anonimitása szintén több válaszadó számára fontos preferenciaként jelentkezett. Lényeges azonban, hogy – a közhiedelemmel ellentétben – a fizetési művelet anonimitása a legtöbb esetben nem azért fontos a készpénzhasználóknak, mert valami tiltott, büntetendő dolgot kívánnak ellentételezni.

A legtöbb válaszadó olyan egyszerű, hétköznapi szituációkat jelölt meg, amikor szükségesnek tartja a láthatóság elkerülését, mint például a születésnapi vagy karácsonyi meglepetés-ajándékok titokban tartása, vagy a szépségszalon felkeresése, amit néhány férj lehetséges, hogy túl gyakorinak és drágának tart.

Hogyan befolyásolta a koronavírus-járvány a készpénz iránti igényt ?

A koronavírus-járvány alatt jelentősen csökkent a személyes vásárlások és ezzel együtt a készpénzes fizetési tranzakciók darabszáma

A koronavírus-járvány a készpénzforgalomra kétirányú, egymással ellentétes hatást gyakorolt 2020-ban.

A készpénzkereslet jelentősen növekedett – különösen a világjárvány hazai megjelenésének első hulláma alatt – miközben a készpénzes fizetések nagy mértékben visszaestek. Ez a jelenség Magyarországon nem egyedülálló, hanem szinte minden fejlett gazdasággal rendelkező országra jellemző volt 2020-ban.

2020 márciusában – a koronavírus-járvány első hul­ láma miatt a magyar kormány által elrendelt veszélyhelyzettel összefüggésben – 8 munkanapon keresztül 174

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

a Magyar Nemzeti Bankból kiugróan nagymértékű készpénzkiáramlás volt tapasztalható, amely elérte a 250 milliárd forintot, és a korábbi trendek alapján 5–7 hónap normál növekményének felelt meg. A pandémiás helyzet által keltett kezdeti intenzív időszakot jelentős korrekció követte, melynek során április és május hónapok folyamán szignifikánsan visszaesett a kereslet, majd a nyári hónapok során a készpénzforgalmat leíró mutatók többségükben elérték vagy megközelítették a korábban jellemző értékeiket, végül az év utolsó harmadában a Covid-19 járvány újabb hulláma további visszaesést okozott a készpénz iránti keresletben, különösen december hónapban. Ezen keresleti hullámzás eredőjeként a tavalyi évben a forgalomban levő készpénzállomány 2020 folyamán 6530 milliárd forintról 7164 milliárd forintra emelkedett, amely 634 milliárd forintos, azaz 9,7 százalékos bővülésnek felel meg.

Ugyanakkor a készpénzes fizetések darabszáma és értéke – köszönhetően a személyes vásárlás és fo­g yasztás járványügyi korlátozások miatt történő vissza­ szorulásának, valamint az elektronikus fizetések nép­szerűbbé válásának – jelentősen csökkent 2020 folyamán. Pénzforgalmi szempontból a koronavírusjárvány elhúzódásának egyértelmű nyertese az online kártyás fizetés volt, az internetes vásárlások értéke különösen belföldi viszonylatban a már korábban is jelentős bővülést számottevően meghaladva nőtt.

Mindezek ellenére továbbra is a készpénz maradt hazánkban a legnépszerűbb lakossági fizetőeszköz.

A koronavírus-járvány megjelenését kísérő visszaesés nem azonos mértékben érintette a különböző értékű készpénzes fizetéseket, feltehetően annak eredményeként is, hogy a járványügyi korlátozások kiemelt hatással voltak az alkalmi, kis értékű költésekre (pl. újságos, büfé, étel- és italautomaták). A csökkenés átlagon felüli volt az 5000 forint alatti tranzakciók esetén, melyek 2019 folyamán a teljes forgalom mintegy 90 százalékáért feleltek, 2020. IV. negyedévére azonban ez az arány 86,9 százalékra csökkent. Mindez együtt járt a készpénzes fizetések átlagértékének folyamatos növekedésével is, mely 2019-ben 2404 forintot, 2020-ban azonban már 2668 forintot tett ki, mely közel 11 százalékos emelkedésnek felel meg.

A készpénz iránti intenzív keresletet tehát elsősorban nem a tranzakciós célú felhasználás generálta a járványhelyzet alatt, sokkal inkább a lakosságnak a bizonytalan helyzet miatt kialakult tartalékolási reakciója tükröződött benne. Nemzetközi tapasztalatok, valamint releváns kutatások is megerősítik, hogy gazdasági-társadalmi válsághelyzetek esetén a lakosság jellemzően a szokásosnál nagyobb mennyiségű készpénz felhalmozásába kezd, a készpénzre egyfajta vészhelyzeti tartalékként tekint. Ez a jelenség a legtöbb fejlett gazdaságban, így például az Eurozóna államaiban, az USA-ban, Izraelben, az Egyesült Királyságban, Ausztráliában, Kanadában, valamint régiónk saját fizetőeszközzel rendelkező államaiban (Csehország, Lengyelország) egyaránt tapasztalható 2020 óta.

Rendszeres vásárlások során alkalmazott fizetési módok megoszlása szociodemográfiai csoportok szerint 2018 -ban

175

MIÉRT VAN SZÜKSÉG MINDEN ÉVBEN BANKJEGYEK ÉS ÉRMÉK GYÁRTÁSÁR A?

Sérült bankjegyek

75a éforint ves

A készpénzforgalom zavartalan működése érdekében a jegybanknak minden évben szükséges bizonyos mennyiségű bankjegyet és érmét gyártatnia. Erre a következő három fő ok miatt van szükség: • Az elmúlt évtizedben – elsősorban a kedvező makrokörnyezeti változások hatására – Magyarországon a forgalomban levő készpénzállomány folyamatosan bővült, így egyre több bankjegyre és érmére volt szükség a lakosság és a vállalatok készpénzigényének kielégítéséhez.

• A bankjegyek is hasonlóan viselkednek, mint sok más használati tárgy, a készpénzforgalomban való körforgásuk során: elkopnak, szennyeződnek, elhasználódnak. Az MNB-nek folyamatosan gondoskodnia kell arról, hogy az elhasználódott, elszakadt, sérült vagy szennyezett bankjegyeket új, jó minőségű példányokkal pótolja a selejt bankjegyeket pedig a forgalomból kiszűrje és megsemmisítse. A megsemmisítési folyamat során a bankjegyeket gépileg apró, néhány milliméter szélességű csíkokra zúzzák, majd azokat tömör, téglatest alakú brikettekké préselik. Az évente így leselejtezett átlag 60–80 millió darab forintbankjegy utánpótlását a jegybanknak kell biztosítania.

• Az érmék esetén a selejteződés, elhasználódás sokkal kevésbé jellemző, mint a bankjegyek esetén, hiszen azok fém alapanyaga jobban ellenáll a mechanikai hatásoknak, mint a bankjegypapír. Viszont az érmeforgalom sajátossága, hogy évente bizonyos mennyiségű – akár több millió darab – érme „kicsapódik”, azaz eltűnik a készpénzciklusból. Ennek oka lehet például az érmék perselyekben történő gyűjtögetése, illetve a külföldi turisták is gyakran térnek haza néhány érmével a zsebükben, pénztárcájukban.

A jegybank mindezen szempontokat figyelembe véve minden évben dönt arról, hogy milyen bankjegy- és érmecímletek gyártására, utánpótlására van szükség, s továbbítja a Magyar Pénzverő Zrt., valamint a Pénzjegynyomda Zrt. számára az éves bankjegy- és érmegyártási megrendelését.

176

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

A GDP arányos készpénzállomány mutató Közgazdasági szempontból a nominális készpénzállománynál gyakrabban használt mutató az ún. GDP-arányos készpénzállomány, mely az ország nemzeti össztermékéhez viszonyítva adja meg a bankjegyek és érmék értékét. Ez az arányszám segít kiküszöbölni azt a jelenséget, mely szerint állandó fizetési és megtakarítási szokásos mellett is változhat a készpénzkereslet, amennyiben a gazdaság teljesítőképessége nő vagy csökken.

További előnye, hogy nemzetközi összehasonlításra is jól alkalmazható, mivel mentes az árfolyamok torzító hatásaitól.

A mutató hazai nagysága a 2010-es 8,6%-hoz képest 2020 végére – részben a koronavírus-járvány gazdaságra és készpénzforgalomra gyakorolt ideiglenes hatásai eredményeként – átlépte a 15%-ot, mely az elmúlt évtizedek legmagasabb értékének tekinthető, és kevéssel meghaladja az eurozónában mért közel 13%-os adatot is. Érdekességképpen elmondható, hogy ezen tekintetben a skála szélsőségeit Japán, valamint Svédország és Norvégia képviselik. Míg előbbi nemzet esetén – elsősorban az évtizedek óta tartósan alacsony kamatszintnek köszönhetően – a GDP-arányos készpénzállomány közel 25%-ot tesz ki, utóbbi két országban a készpénz visszaszorítására irányuló törekvések eredményeként alig 1%-ot ér el.

A 2010-es évtizedben a magyar gazdaság készpénzigénye – bár évente nem egyenletes ütemben – rendkívül dinamikusan növekedett, 2019 végére a forgalomban levő bankjegyállomány a 2010-es érték közel két és félszeresére, mennyiségben pedig szintén közel duplájára növekedett. 2020 végére 588 millió darab bankjegy és 2,1 milliárd darab érme volt forgalomban, összesen 7164 milliárd forint értékben, amelyből a bankjegyek 7072 milliárd forintot, az érmék és emlékérmék pedig 92 milliárd forintot tettek ki.

A nemzetközi készpénzes gyakorlatban unikális jelenség, hogy hazánkban a legnagyobb címletértékű 20 000 forintos bankjegyből volt mennyiségben a legtöbb a forgalomban, 2020 végén összesen 249 millió darab, s a két legnagyobb címletértékű bankjegy állománya valamennyi forgalomban levő címlet több mint 72 százalékát tette ki. Mindez arra utal, hogy a készpénzkereslet növekedésének fő mozgatórugója nem a tranzakciós, hanem sokkal inkább a megtakarítási célú használat. A „legkevésbé nép-

A forgalomban levő bankjegyállomány 2010–2020 között

177

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

Forint bankjegycímletek átlagos élettartama

szerű” bankjegycímletünk a 2000 forintos, amelyből 2020. december 31-én mindössze 24 millió darabot használtunk, s ezzel a címlet részaránya 4 százalékra csökkent a 2010-es 8 százalékos értékről a forgalomban levő bankjegyek állományában.

Forgalomban lévő bankjegyek részaránya 2020. december 31-én

Forgalomban lévő érmék részaránya 2020. december 31-én

A selejtezett, megsemmisített bankjegyek éves men�nyisége hosszútávon közel állandó, csupán a forgalomban lévő állomány bővülésével arányosan mutat enyhe növekedést, az elmúlt évtized során azonban a bankjegycsere jelentősen befolyásolta azt, hiszen szükséges volt a jegybank készpénztartalékait is új sorozatú bankjegyekkel helyettesíteni, ami együtt járt a régi készletek megsemmisítésével. 2011 és 2020 között összesen közel 800 millió bankjegy került selejtezésre, melyek összesített értéke meghaladta az 5700 milliárd forintot. Érdekesség, hogy a bankjegyek készpénzforgalomban eltöltött átlagos ideje címletenként jelentősen eltérő.

A nagy címletértékkel bíró 10 000 és 20 000 forintos bankjegyeket sok esetben megtakarítási célokra használja a lakosság, illetve a magas értéke miatt körültekintőbben bánik az adott bankjegyekkel, így ezek a címletek akár 10–15 évet is eltölthetnek a forgalomban a selejtezésüket megelőzően. A főként tranzakciós, vásárlási célokat szolgáló kis címletű bankjegyek sokkal „gyorsabban forognak”, több fizetési tranzakcióban vesznek részt, valamint jellemzően kevésbé is vigyázunk rájuk, így átlagosan 3–4 évvel a forgalomba kerülésük után már elhasználódnak és selejtezni, pótolni szükséges őket.

A forgalomban levő érmék állománya szintén dinamikusan bővült a 2010-es évtized során, 2020 végére közel egymilliárd darabbal több érme volt forgalomban, mint 2010 elején. 2008–2009-ben az 1 és

178

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

Tudtad-e?

• A jelenleg fogalomban levő 588 millió darab forintbankjegy tömege 588 tonna, azaz majdnem 100 (98 darab) hím és kétszer ennyi nőstény elefánt tömegével egyenértékű.

Ha az összes forgalomban levő forintbankjegyet mind egymásra tennénk 88 050 méter magas tornyot kapnánk, azaz majdnem 10-szer magasabb lenne, mint a Mount Everest.

• Egy bankjegy hossza 15,4 cm. Ha mindegyik forgalomban levő címletet egymás mellé tennénk, az 9043 km-t tenne ki, ez szinte pontosan ugyanannyi, mint a Budapest-Tokió távolság légvonalban.

• 2020 végén 2,1 milliárd darab érme volt forgalomban, ha mindezeket egyetlen helyre hordanánk, annak a tömege megközelítőleg 14 770 tonnát nyomna, majdnem annyit egy tengeri konténerszállító hajó össztömege.

2 forintos érmék bevonása, illetve az ezzel egy időben zajló gazdasági és pénzügyi világválság drasztikus visszaesést okozott az érmék iránti keresletben, majd 2015-től egészen a koronavírus-világjárvány megjelenéséig dinamikusan nőtt a forgalmi érmék iránti igény. Az érmék közül az 5 forintosból van a legtöbb forgalomban, összesen 702 millió darab, de érdekesség, hogy a forgalomban levő állomány 2010-hez képest a 200 és az 50 forintos címletek esetén nőtt a legintenzívebben.

A korábban bemutatott tényezők figyelembevételével előálló összesített gyártási igények az elmúlt évtizedben a bankjegyek esetén évente átlagosan mintegy 100-120 millió darabot, az érmék esetén pedig átlagosan mintegy 90-110 millió darabot tettek ki, az egyes évek között azonban – részben az általánosan növekvő trendeknek, részben pedig egyszeri eseményeknek köszönhetően – igen jelentős eltérések is megfigyelhetők. A bankjegyek esetén a 2008–2011 között tapasztalható gazdasági és pénzügyi válság miatt a készpénzkereslet extrém módon visszaesett, ami a bankjegygyártási igényt is negatívan befolyásolta.

A megújított bankjegysorozat kibocsátása viszont 2015 és 2017 között kiugró gyártási igénnyel járt, majd ezt követően stabilizálódott a bankjegy-utánpótlási szükséglet. Az érmék esetén indirekt módon az 1 és 2 forintosok 2008-ban történt bevonása – és annak a gazdasági válsággal való véletlen egybeesése – játszott szerepet a 2010-es évek elején tapasztalt alacsony gyártási szükségletben, mivel a lakosság ezek beváltásával együtt az évek folyamán összegyűjtött érmék felhasználására is sort kerített, azaz korábban „kicsapódott” érmék tértek vissza a forgalomba.

179

Az éves bankjegygyártási mennyiség alakulása, 2011–2020

Az éves érmegyártási mennyiség alakulása, 2011–2020

Érdekesség, hogy technológiai és gazdaságossági megfontolások miatt egy naptári évben jellemzően csak 2 vagy 3 bankjegycímlet gyártására kerül sor, így a forgalomban nem találkozhatunk például 2020-ban készült 500, 1 000 vagy 10 000 forintossal. Az érméknél ilyen kötöttség nem jelentkezik, így – amennyiben a forgalmi igények ezt indokolják – egy éven belül akár mind a hat érmecímletből is történhet gyártás.

ÜGYFÉL ÁLTAL KEZELT GÉPEK ELTERJEDÉSE

A KÉSZPÉNZELL ÁTÁSI L ÁNCBAN Néhány évtizeddel ezelőtt az volt a természetes, hogy a készpénzes fizetésekhez mindenképp szükség volt személyes közreműködésre. Jellemzően banki, posta, esetleg munkahelyi pénztárakban jutott hozzá a lakosság a jövedelméhez és szintén pénztárakban fizetett vele. A kiadásuk és elfogadásuk előtt minden esetben személyek számolták és ellenőrizték a bankjegyeket és érméket, leegyszerűsítve pénztárostól kapták és pénzárosnak fizették a készpénzt az emberek.

Hagyományos banki pénztár

Készpénzfelvétel hagyományos ATM-nél

75a éforint ves

Ma már a készpénzforgalom szinte minden szegmensét az automatizáció jellemzi. A készpénzfelvételek döntő többségét ATM-berendezések segítségével végezzük, a kereskedelmi bankok és a pénzfeldolgozók pedig kötelesek bankjegyfeldolgozó gépekkel ellenőrizni az általuk a készpénzellátási láncban visszaforgatott bankjegyek és érmék valódiságát és forgalomképességét, így a bankjegyfeldolgozási tevékenység Magyarországon 100 százalékban gépesítetté vált. 2013 óta pedig már nemcsak a készpénzfelvételt, hanem a készpénzbefizetést is elvégezhetjük automaták segítségével, ugyanis ettől az évtől kezdve dinamikusan terjednek Magyarországon az erre alkalmas berendezések is.

Mik azok a készpénzbefizető gépek?

Ma már nemcsak egy banki vagy postai pénztáron keresztül tudunk bankjegyeket a bankszámlánkra befizetni, hanem saját magunk által kezelt gépek segítségével is. Ezek a berendezések külsőre látszólag ugyanúgy néznek ki, mint egy hagyományos, készpénzfelvételre alkalmas ATM, de alkalmasak a befizetett címletek valódiság és forgalomképesség szerinti ellenőrzésére is. A legmodernebb automaták pedig az ún. bankjegy-visszaforgató gépek, amelyek gyakorlatilag az ATM és a bankjegy-befizető gép kombinációját jelentve képesek a befizetett bankjegyek megszámolására, ellenőrzésére, majd az általuk valódi, forgalomképesnek minősített címleteket újra kiadják egy következő készpénzfelvétel során.

180

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

2020-ra ezen berendezések elterjedésének köszönhetően a kereskedelmi bankokban befizetett bankjegymennyiség negyedét az ügyfelek által kezelt gépeken keresztül írták jóvá a bankszámlákon. 2020-ban már összesen 880 darab bankjegybefizetésre és/vagy visszaforgatásra alkalmas gép működött Magyarországon. Ez ugrásszerű fejlődést jelent, ha figyelembe vesszük, hogy 2015-ben ezeknek az automatáknak a darabszáma még csak valamivel több, mint 100 volt.

Hogyan lehetünk biztosak a gépek megfelelő működésében?

Figyelemmel arra, hogy a lakosság legnagyobb része az ATM berendezéseken keresztül jut készpénzhez, fontos közérdek, hogy ezekből a gépekből csak megfelelő minőségű és kizárólag valódi bankjegyek kerüljenek kifizetésre. Ezért az MNB 2008 óta rendeletben írja elő, hogy az ATM-ekbe kizárólag bankjegyfeldolgozó géppel ellenőrzött, valódi és forgalomképes bankjegyek tölthetők. Emellett Magyarországon csak olyan bankjegybefizető és -visszaforgató gépek helyezhetők üzembe, amelyek hardver- és szoftververzióját a jegybank előzetesen bevizsgálta és meggyőződött annak alkalmasságáról. Ezeknek a szabályoknak a betartását az MNB valamennyi automataüzemeltető esetén folyamatosan és szigorúan ellenőrzi.

Az MNB nemcsak a bankjegyminőségre, hanem az ATM-ek fogyasztóbarát üzemeltetésére vonatkozóan is előír szabályokat. A kereskedelmi bankoknak folyamatosan elemezniük szükséges az ügyfeleik készpénzigényét, s ennek megfelelően kell meghatározniuk az egyes ATM-berendezéseik által kiadott bankjegycímletek összetételét és kifizetési algoritmusát.

Minden bank a saját honlapján köteles közzétenni az általa üzemeltetett ATM-ek pontos címét, valamint az adott berendezés által jellemzően kiadott bankjegycímletek összetételét. Így az ügyfelek nemcsak az ATM-ek és bankjegy-befizető gépek területi elhelyezkedését tudják ellenőrizni, hanem előzetes tájékozódást követően kiválaszthatják, hogy a saját kész181

Hitelintézetek által üzemeltetett bankjegybefizető és -visszaforgató gépek darabszáma

pénzfelvételi igényük címletösszetételéhez igazodva melyik berendezést érdemes felkeresniük.

A jövőben már nem is lesznek pénztárak?

2017-től kezdve – a nemzetközi trendekkel részben összhangban – már Magyarországon is tapasztalhatjuk, hogy olyan bankfiókok is működnek, amelyek nem rendelkeznek pénztárakkal, csak bankjegybefizető és/vagy visszaforgató gépekkel, valamint ATM-ekkel. A banki pénztárak fokozatos megszüntetése részben érthető lépés, hiszen a készpénzkezelési költségek jelentős arányt képviselnek a bankfiókok üzemeltetésének költségeiben, s a készpénzkezelés fo­lya­matának jelentős része mára már teljes mérték­ ben gépesítetté vált. Ugyanakkor vannak olyan szolgáltatások – például a sérült vagy bevont bankjegyek, érmék átváltása – amelyek elvégzése nem automatizálható. Ezért a jegybank 2020-tól rendeletben határozta meg, hogy a pénztárral nem rendelkező bankfiókok is kötelesek az ügyfeleik részére az alábbi készpénzes minimum-szolgáltatások nyújtására: • • •

bankjegyek- és érmék címletváltása; sérült bankjegyek és érmék cseréje; bevont bankjegyek és érmék átváltása törvényes fize­tőeszközre a megszabott törvényi határidőn belül.

A 2014–2019 KÖZÖTTI BANKJEGYCSERE MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FOLYAMATA

A

ÍMLET H

A RÉGI C

018.10.

ATÓ: 2 SZNÁLH

31.

A Magyar Nemzeti Bank megújított 1000 forintos bankjegyet bocsát ki, amely 2018. március 1-től jelenik meg a készpénzforgalomban. A régi 1000 forintosokkal 2018. október 31-ig fizethetünk.

Az 1000 forintos bankjegy cseréjéről tájékoztató egykori plakát

A régi 20 000 forintos bevonására felhívó internetes banner

75a éforint ves

A Monetáris Tanács fejlesztett forintbankjegyek kibocsátásáról való 2013. júniusi döntését követően az MNB széles körű érintetti egyeztetést kezdeményezett annak érdekében, hogy a komplex és turbulensen változó piaci környezet tényezőinek figyelembevételével, a megújított bankjegyek kibocsátása gördülékenyen történjen. Kibocsátói oldalról kihívást jelentett a jegybank számára, hogy 2012 és 2018 között közel megduplázódott a forgalomban levő bankjegyek darabszáma. Míg a sorozat megújításáról szóló döntés meghozatalakor mindössze 280 millió bankjegy volt forgalomban, addig 2018 végére már 522 millió darabra növekedett a forgalomban lévő címletek állománya. A bankjegykereslet előre nem teljesen prognosztizálható, intenzív bővülése miatt folyamatosan növekvő mennyiségű bankjegyállomány biztosítására volt szükség a csere időszakában.

Ezért a jegybank úgy ütemezte a megújított címletek forgalomba hozatalát és a régi változatok bevonását, hogy az a gyártó Pénzjegynyomda Zrt. kapacitásaival, valamint a készpénzforgalmi környezet működési sajátosságaival is összeegyeztethető legyen.

További kiemelt szempontot jelentett a bankjegycsere megvalósítása során a készpénzforgalom gyorsuló automatizációjához való folyamatos alkalmazkodás.

A megújított bankjegyek kibocsátásával egyidejűleg a készpénzellátási láncban is jelentős változások mentek végbe. A 2010-et követő időszakban a bankjegy elfogadás és visszaforgatás terén a „gépesítés” intenzív előretörését lehetett tapasztalni, a készpénzellátási lánc minden szereplője a bankjegy-elfogadás folyamatának erőteljes gépesítése felé mozdult el. Az alkalmazottak és ügyfelek által kezelt bankjegy-feldolgozó gépek hitelintézeti és pénzfeldolgozói elterjedését külön fejezetekben elemezzük. Mindezek mellett a kiskereskedelmi láncoknál megjelentek és hamar népszerűvé váltak az önkiszolgáló kasszák, továbbá a közlekedési vállalatok és parkolótársaságok is dinamikusan helyeztek üzembe jegyértékesítő automatákat.

182

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

A bankjegy elfogadó, feldolgozó, valamint befizető gépek számának intenzív elterjedését a jegybank sem hagyhatta figyelmen kívül a megújított bankjegyek kibocsátása során. Ezért az új bankjegycímletek forgalomba hozatala minden esetben több szakaszban, ütemezve történt. Első lépésként a rendelettel történő jogi kibocsátás valósult meg, ami lehetőséget biztosított arra, hogy a bankjegyfeldolgozó gépek és egyéb bankjegy-elfogadó automaták gyártói és üzemeltetői felkészítsék a berendezéseket az új bankjegyek elfogadására. E felkészülési időszakban a jegybank folyamatosan az érintett szereplők rendelkezésére állt és térítésmentes technológiai támogatást nyújtott tevékenységükhöz, beállítási tesztcsomagokat biztosítva az új bankjegyekből.

Az MNB intenzív lakossági kommunikációt folytatott annak érdekében, hogy a bankjegycsere eseményeiről mindenki időben tájékozódhasson.

A jegybank minden országos hálózattal rendelkező kiskereskedelmi egység, postafiók, hitelintézet, tömegközlekedési vállalat pénztáraiba plakátokat, szórólapokat juttattatott el, emellett a nyomtatott és online médiában megjelent cikkekkel, hirdetésekkel, valamint rádiós és televíziós hírekkel, társadalmi célú hirdetésekkel, folyamatos közösségi média posztokkal törekedett a lakosság széles rétegeinek tájékoztatására a bankjegycsere egyes lépéseiről. Ez a kommunikációs kampány azért volt összetett, mert minden 14 év feletti, készpénzt használó állampolgár a célcsoportjába tartozott, így megfelelő kom-

Címlet

Új sorozat MNB rendelettel való kibocsátása

munikációs csatornát kellett találni ahhoz, hogy a bankjegycsere üzenete mindenkihez eljuthasson.

Az új bankjegyek minden esetben csak az említett felkészülési szakaszok sikeres lezárását követően kerültek ténylegesen forgalomba. A megújított címletek fizikai kibocsátását követően a párhuzamos forgalmazás szakasza következett, amikor a régi és az új bankjegyekkel egyaránt lehetett fizetni, és csak miután a régi bankjegycímletek már többségében megújított változatokra cserélődtek, akkor került sor a régi változatok bevonására. Az egyes megújított címletek kibocsátásának, valamint a régi változatok bevonásának dátumát az alábbi táblázat szemlélteti.

Minden címlet esetén dinamikusan valósult meg a régi bankjegyek újakra cserélődése a bevonási határnapig, a nagyobb címletek több mint 90 százaléka, a kisebb címleteknek pedig átlagosan több mint háromnegyede visszaáramlott az MNB-be. Ebben az esetben is jellemző volt az az általános tapasztalat, hogy a kisebb címletek becserélésére kevésbé fordított gondot a lakosság, míg a nagyobb címletértékű tíz- és húszezer forintos bankjegyek döntő többségét már jóval a régi címletek bevonása előtt átváltották.

Azokat sem éri azonban kár, akik esetleg elfeledkeztek a régi bankjegyeik beváltásáról. A bevonási határnapot követően még „forgalomban maradt” bankjegyek nem veszítették el értéküket, a határnaptól számított három évig minden hitelintézeti és postafiókban, a jegybank lakossági pénztárában pedig húsz évig díjmentesen becserélhetők törvényes fizetőeszközökre. Új sorozat forgalomba hozatala

Régi sorozat bevonása

20 000 forintos

2015. szeptember 25.

2015. december 15.

2017. december 31.

10 000 forintos

2014. szeptember 1.

2014. december 1.

2019. december 31.

5000 forintos

2016. november 15.

2017. március 1.

2017. július 31.

2000 forintos

2016. november 15.

2017. március 1.

2017. július 31.

1000 forintos

2017. augusztus 24.

2018. március 1.

2018. október 31.

500 forintos

2018. július 4.

2019. február 1.

2019. október 31.

A bankjegycsere lépéseinek ütemezése 2014–2019 között

183

A Z ELEKTRONIKUS FORINT MEGJELENÉSE A forint a bankjegyek és érmék mellett a bankok informatikai rendszereiben nyilvántartott elektronikus formában is létezik. Ezek az elektronikusan nyilvántartott információk a készpénzzel azonos módon használhatóak a vagyon tartására, valamint fizetési műveletek lebonyolítására. Alapvetően három fizetési mód áll Magyarországon a lakosság és a vállalatok széles köre számára rendelkezésre az elektronikus fizetésekre, a bankkártyákkal történő fizetés, a csoportos beszedés és az átutalás. Ezek szerteágazó módon használhatóak a különféle fizetési helyzetekben.

A számlák néhány gombnyomással vagy akár teljesen automatizáltan is kifizethetőek

A vásárlások jelentős részében már elegendő a mobiltelefon a fizetéshez

75a éforint ves

Bolti és internetes vásárlások esetén a leggyakrabban használt elektronikus fizetési megoldás a bankkártya. Magyarországon 1988-ban jelentek meg az első hazai kibocsátású bankkártyák, az első éveket követően pedig a bankjegykiadó automatákkal (ATM) és a kereskedői kártyaterminálokkal (POS-terminál) együtt ezek száma is gyorsan emelkedett. Ma már a lakosság túlnyomó többségének van bankkártyája, amikkel az üzletek és az internetes kereskedések jelentős részében lehet vásárolni. Ennek köszönhetően pedig lehetővé vált, hogy a lakosság széles körben hozzáférhessen és használhassa elektronikus formában is a forintot. Jelentős fejlődésen ment keresztül ez a fizetési megoldás az elmúlt néhány évtizedben, így 2020-ban már egymilliárd alkalommal fizettek itthon bankkártyával. Ma már az üzletek nagy részében egy érintéssel, akár a mobiltelefonunk használatával is lebonyolíthatóak ezek a vásárlások. Ennek következtében nem szükséges nagyobb mennyiségű készpénzt magunknál tartani, valamint időt tölteni a vásárlás során a megfelelő összeg és a visszajáró kikeresésével.

Számlafizetések esetén a legkényelmesebb elektronikus fizetési megoldás az 1997-ben bevezetett csoportos beszedés. Ez a különféle szolgáltatások (pl. közmű, internet, biztosítás) rendszeresen fizetendő számláinak a kiegyenlítését könnyítette meg. Használatával elegendő egy alkalommal meghatalmazást adni a rendszeresen használt szolgáltatások számláinak fizetésére, és miután a szolgáltató vállalatok megküldik az aktuális számlát, néhány nap múlva automatizáltan megtörténik a számla kifizetése is. Természetesen meg184

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

akadályozható a beszedés teljesítése, amennyiben az ügyfél nem ért egyet a számla tartalmával, így pedig van lehetőség egyeztetni a szolgáltatóval. Számlafizetéseknél a csoportos beszedés mellett hasz­nálható a bankkártya is, amellyel jellemzően internetes ügyfélszolgálatokon fizethetőek a számlák, továbbá akár át is lehet utalni a szolgáltatóknak a fizetendő összeget.

Abban az esetben, ha ismerősöknek, rokonoknak vagy akár különböző munkák esetén vállalkozóknak kell pénzt küldeni, az átutalás lehet a leginkább megfelelő elektronikus fizetési mód. A magánszemélyek fenti fizetési helyzetei mellett a vállalatok körében ez a leggyakoribb fizetési megoldás. Amellett, hogy üzleti partnereiknek így fizetnek, a munkavállalóik számára is így küldik a fizetéseket az esetek többségében, valamint az adóhatóság számára is így fizetnek adót. Ezek mellett az állami intézmények is egyre több esetben átutalással fizetik ki a különböző juttatásokat, valamint a nyugdíjukat is egyre többen kapják átutalással a bankszámlájukra. Azáltal, hogy 2020 márciusa óta már az év minden napján, éjjel-nappal néhány másodpercen belül eljutnak az átutalt összegek a címzettekhez, jelentősen bővültek ennek a fizetési módnak a felhasználási lehetőségei.

A forint elektronikus formában történő használata amellett, hogy egyéni szinten kényelmes megoldás, nemzetgazdasági szinten is hatékony, mivel az elektronikusan lebonyolított fizetéseknél megtakaríthatóak a készpénz szállítására, tárolására, őrzésére felhasznált erőforrások. Természetesen az elektronikus tranzakciók feldolgozásának is lehetnek jelentős költségei az összetett informatikai rendszerek kialakításával és üzemeltetésével összefüggésben. Fontos azonban, hogy ezek üzemeltetési költségei csak kismértékben függenek a lebonyolított tranzakciók számától és összértékétől. Így a készpénzes tranzakciók egy részének elektronikus fizetésekkel történő helyettesítésével országos szinten csökkenthetőek a fizetési műveletek lebonyolítására felhasznált erőforrások.

További előny, hogy az elektronikus pénzforgalom széles körű használata támogathatja a rejtett gazdaság méretének csökkentését, aminek következtében nőhetnek az adóbevételek is.

185

A bankkártyás fizetési megoldások jelentős fejlődésen mentek keresztül az elmúlt 30 évben, így 2020-ban már egymilliárd vásárlás történt ezekkel

A mobiltelefonok és az internetes szolgáltatások egyre szélesebb körű elérhetőségével párhuzamosan gyors fejlődés indult az elektronikus fizetési megoldások terén. Ennek következtében már számos mobiltelefonos alkalmazás érhető el, amelyekkel a legkülönfélébb helyzetekben lehet elektronikusan fizetni. Az elektronikus pénzforgalom pedig támogatja az innovációt a gazdaság számos területén. Az elektronikus fizetési megoldások széles körű elterjedése ugyanis hatékonyabbá tette az egymástól távollévő cégek és ügyfeleik közötti tranzakciók lebonyolítását. Akár áruk internetes megrendelése, akár internetes szolgáltatások igénybevétele esetén jelentősen egyszerűbb és gyorsabb a gazdasági ügyletek lebonyolítása elektronikus fizetési megoldásokkal, mint készpénz használatával.

Ezáltal lehetővé vált számos gazdasági folyamat automatizálása is. Ezeknek a fejlesztéseknek köszönhetően pedig hatékonyabbá és versenyképesebbé válik a vállalatok és a teljes gazdaság működése.

Az elektronikus fizetési megoldások megbízhatóan és biztonságosan működnek. A szolgáltatásokat üzemeltető intézmények mindent megtesznek annak érdekében, hogy biztonságban legyen az ügyfelek elektronikus formában tartott pénze, valamint a tranzakcióik is gyorsan és pontosan teljesüljenek, az MNB pedig folyamatosan felügyeli a szolgáltatók és a fizetéseket feldolgozó infrastruktúrák működését. Annak érdekében azonban, hogy biztosan ne érje kár az elektronikus fizetési megoldások használóit, a készpénzhasználathoz hasonlóan itt is szükséges elővigyázatosan eljárni, és néhány alapvető szabályt betartani, így például a banki adatokat, jelszavakat, PIN kódokat biztonságosan kezelni.

VIBER, AVAGY A Z ELSŐ VALÓS IDEJŰ FORINTFIZETÉS JEGYBANKPÉNZBEN Hog yan digitalizálódott a forint a bankközi piacon már a 20. században? Miként segítette a VIBER a bankközi piac és a tőkepiac hatékony és biztonságos működését? Hog yan előzte meg a korát a hazai valós idejű fizetési rendszer és hog yan lehetett ezt úg y kialakítani, hog y az még a 21. században is versenyképes?

Az elszámolási rendszerek működtetéséhez jelentős hardver infrastruktúra szükséges

A VIBER már 1999 óta elérhetővé teszi a bankok közötti elszámolást

75a éforint ves

A forint digitalizációja a bankközi piacon már a múlt században elkezdődött! Az MNB által üzemeltetett Valós Idejű Bruttó Elszámolási Rendszer (VIBER) első munkanapja 1999. szeptember 3-án volt. A rendszer alapvetően bankok (rendszertagok) számára biztosított valós idejű forint átutalást az MNB által vezetett bankszámlák között. Mindezzel a jegybank számlavezetési szolgáltatása a papíros alapokról áttért az elektronikusan, a SWIFT nemzetközi kommunikációs hálózatán keresztül benyújtott fizetési megbízásokra. Létrejött egy olyan pénzügyi infrastruktúra, amely aztán biztos hátteret nyújtott a bankközi pénz és tőkepiac forint ügyleteinek jegybankpénzben történő kiegyenlítéséhez.

A rendszer induláskor csak a bankok egymás közötti fizetéseit bonyolította, de 2000. július 1-jétől lehetővé vált, hogy a bankok ügyfelei, így a magánemberek és a vállalati szektor is a VIBER-en keresztül utalják el a sürgős, főként nagyobb értékű megbízásaikat. Ha nem akart valaki jegybankköteggel felpakolva lakást vásárolni, vagy üzletet kötni, akkor alternatív lehetőséget kínált a VIBER. Az átutalásokból származó fizetési tranzakciókat a rendszer pár perc alatt teljesítette a bankok között, azonban a kedvezményezett ügyfél számlájára a bankok által kötött megállapodás értelmében maximum 4 órán belül érkezett meg a pénz. A bankok ugyanis azt vállalták, hogy az ügyfél általi benyújtást követően 2 órán belül elindítják a VIBER-be a tranzakciót, majd 2 órán belül jóváírják a jogosult részére a VIBER-ben való teljesítést követően. Nagy szó volt ez akkoriban, hiszen a küldő ügyfél és a fogadó ügyfél bankszámlája közötti pénzmozgás azonos napon történt, sőt a jóváírt összeg felett átutalás útján még aznap rendelkezni lehetett.

186

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

A VIBER hálózata

Ez hatalmas előrelépést jelentett azoknak, akik sürgősen és gyorsan szerették volna forintfizetéseiket bankszámlák között lebonyolítani. Minderre, egészen 2012-ig, a GIRO Zrt. által üzemeltetett Bankközi Klíring Rendszer (BKR) napközbeni átutalásának bevezetéséig nem volt más lehetőség. Az egyetlen alternatív megoldás a BKR éjszakai elszámolása volt, de itt egy éjszakán keresztül utazott a pénz és csak az indítást követő munkanapon, hétvége esetén még hosszabb idő múlva jutott el a kedvezményezettig.

A 4 óra aztán a haladéktalan jóváírási kötelezettség előírását követően az ügyfélpénzek esetében 2 órára csökkent, ma pedig már csak átlagosan 30 másodperc egy tranzakció átfutási ideje a VIBER-ben és néhány perc a bankokban. Újabb lépésként a VIBER használóinak körét a devizaliberalizáció bővítette, melynek következtében a forintforgalom ugrásszerűen növekedett. A külföldi bankok forintpiaci üzleti aktivitását felpörgette, hogy 2001. közepétől forint-bankszámlát vezethettek a hazai bankoknál. Így levelező banki kapcsolataikon keresztül forintügyleteik teljesítését a VIBER-be terelték.

Már indulásától kezdődően a VIBER támogatja a tőkepiacok biztonságos és hatékony működését, azáltal, hogy összekapcsolódva a KELER Központi Értéktár értékpapír elszámolási rendszerével, lehetővé teszi az értékpapír és a pénzoldal egyidőben történő lekönyvelését. Az értékpapír ügyletek forintlábának teljesítése a VIBER-ben történik, míg 187

azzal összekötve zajlik az értékpapír oldal teljesítése a KELER-nél. Az egy ügyletből származó értékpapír és pénztranszfer ún. szállítás fizetés ellenében elven történő kiegyenlítése révén megszűnik annak a kockázata, hogy az értékpapírügylet egyik szereplője késedelmesen teljesít, vagy legrosszabb esetben nemteljesítése esetén a másik fél az ügylet teljes értékét elveszítse.

Az idő haladtával a pénz és tőkepiac igényeit szem előtt tartva a VIBER üzemideje a kezdeti 6 órás időtartamról fokozatosan érte el a jelenlegi 7:00-18:00-ig tartó nyitvatartást. Ennek következtében az ügyfél tranzakciók benyújtására a kezdeti 14:30 helyett már 17:00-ig van lehetőség. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján míg a VIBER résztvevők a tranzakcióik darabszám szerinti többségét már délelőtt beküldik a rendszerbe, addig a 9:00 és 14:00 közötti idősávban, illetve zárás előtt teljesül a napi forint forgalmuk értékének jelentős része.

Bár a BKR napközbeni átutalásának és aztán az azonnali átutalásának bevezetésével a banki ügyfelek a VIBER-nél gyorsabb és olcsóbb fizetési rendszereken keresztül bonyolíthatják forint fizetéseiket, azonban a VIBER jelentősége a pénz és tőkepiacon kötött ügyletek, valamint a CLS-ben elszámolt devizaügyletek forintlábának teljesítése révén töretlen maradt. Jól példázza ezt, hogy a VIBER-ben naponta átlagosan 6600 milliárd forint értékű fizetési megbízás teljesül, és évről évre növekszik a forgalom.

A FORINT MINT ELITDEVIZ A A forint 2015 novemberében a nemzetközi CLS-rendszer 18. kiegyenlítési devizája lett, csatlakozva a legaktívabban kereskedett világpénzek elitklubjához.

A CLS egy mozaikszó, mely a ’Continuous Linked Settlement’ azaz ’folyamatosan kapcsolt kiegyenlítés’ kifejezést takarja. Ezen eljárás lehetővé teszi az időzónák közötti devizakereskedésből adódó speciális kockázattípus, az ún. devizakiegyenlítési kockázat kiküszöbölését, javítva a csatlakozó országok pénzügyi stabilitását. De pontosan miből is fakad ez a kockázat, és miért fontos kezelni?

A CLS-devizák a világ legaktívabban kereskedett pénznemei közül kerülnek ki

75a éforint ves

Egy devizaügylet alapvetően két átutalásból tevődik össze: az egyik fél elutalja az egyik devizát, a másik pedig a másikat. Mindez rettentő egyszerűen hang­ zik, ám valójában kifejezetten komplex és kockázatos folyamat lehet. Vegyünk egy példát: egy magyar bank és egy amerikai bank forint/dollár-ügyletet köt, mégpedig úgy, hogy a magyar fél utalja a forintot, az amerikai fél pedig a dollárt. Ha mindkét bank nap végéig vár az átutalással, akkor a magyar fél hat órával hamarabb fogja teljesíteni a kötelezettségét, hiszen Magyarországon ennyivel hamarabb zárul az üzleti nap New Yorkhoz képest. Hat óra alatt viszont rengeteg esemény történhet a pénzügyi piacokon, így akár csődbe is mehet az amerikai partnerbank. Ilyen szerencsétlen helyzetben pedig a magyar fél csak reménykedhet abban, hogy a csődeljárás végeztével hozzájut az aznapra várt dollárjához.

Logikus, hogy a fenti kockázat – melyet deviza­ kiegyenlítési kockázatnak nevezünk – azzal kezelhető a legkönnyebben, ha a két átutalás egyidejűleg teljesül, a CLS-rendszer pedig épp ezt teszi lehetővé.

A CLS Csoport több intézményt foglal magába, melyek svájci, londoni és New York-i székhelyekkel rendelkeznek, és melyek között központi szerepet tölt be a New York-i CLS Bank International. Ez az intézmény az, amely számlákat nyit a csatlakozó országok jegybankjainál, melyeken keresztül összehangolható a különböző devizák időbeli kiegyenlítése. A CLS által meghatározott kiegyenlítési időablak magyar idő szerint reggel 7:00 és 9:00 közé esik, a rendszer által alkalmazott működési modell pedig biztosítja, hogy a feldolgozott devizaügyeletek mindkét lába 188

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

jogilag egyidőben teljesüljön ezen idő­ablakon belül. Mindez egyben azt is jelenti, hogy az amerikai ban­ koknak biztosítaniuk kell azt, hogy helyi idő szerint hajnali 1:00 és 3:00 között elérhetők legyenek.

Az európai időzónák ebből a szempontból tehát kellemesebb ügyrendet tesznek lehetővé.

A CLS-t használó bankok számára mindebből egyetlen nagyon fontos előny származik: amennyiben a partnerbank nem teljesíti a rá eső devizautalást, a vétlen fél visszakapja a saját maga által küldött devizát a CLS-től. Ez az egyszerű biztosíték – mely valójában összehangolt informatikai, jogi és banküzemi folyamatok tömkelegét igényli – rettentő sokat számít, hiszen egy kockázati esemény bekövetkezését követően nem szükséges hosszadalmas bírósági eljárásban részt venni ahhoz, hogy a vétlen fél a pénzéhez jusson. Sőt, mivel ezen eljárások sikeressége kérdéses, a CLS akkor is segít a vétlen félen, amikor annak egyáltalán nem lenne esélye az ellenérték megszerzésére.

2020 végén összesen 18 pénznem volt elérhető a CLS-ben: az ausztrál dollár (AUD), a kanadai dollár (CAD), a svájci frank (CHF), az euró (EUR), a dán korona (DKK), az angol font (GBP), a hongkongi dollár (HKD), a magyar forint (HUF), az izraeli sékel (ILS), a japán jen ( JPY), a dél-koreai won (KRW), a mexikói dollár (MXN), a norvég korona (NOK), az új-zélandi dollár (NZD), a svéd korona (SEK), a szingapúri dollár (SGD), az amerikai dollár (USD), és a dél-afrikai rand (ZAR). A 17 partnerdeviza ellenében kötött forintügyletek tehát ma már kiegyenlítési kockázattól mentesen egyenlíthetők ki a CLS segítségével.

A 2015-ös CLS-csatlakozás fontos mérföldkő a magyar pénzügyi infrastruktúra és a magyar forint számára. A Magyar Nemzeti Bank vezényletével zajló csatlakozási projekt rendkívül hatékonyan zajlott, a rendszer használata pedig töretlen fejlődést mutat a forint első kiegyenlítési napja óta. 2020-ban 189

A CLS valamennyi csatlakozó jegybankkal számlakapcsolatot alakít, és időben összehangolja a működésüket

átlagosan napi 779 milliárd forintnyi forintforgalom bonyolódott a CLS-ben, amiből naponta több mint hetvenszer meg lehetett volna rendezni a 2019-es Sziget Fesztivált. Mindez azt jelenti, hogy jelentős forintforgalom tudott teljesülni kiegyenlítési kockázattól mentesen, ami hozzájárult az ország pénzügyi stabilitásához. A jövőre nézve pedig további forgalombővülés várható a szolgáltatáshoz csatlakozó bankok számának növekedéséből adódóan, amivel még stabilabbá válik a forint devizaforgalma.

A nemzetközi pénzügyi rendszer egy folyamatosan mozgásban lévő és fejlődő struktúra, mely jelentős kockázatokat hordoz magában. Mi sem jobb bizonyíték erre a 2008-as pénzügyi válságnál, melynek folyományaként több hazai bank is akadályokkal szembesült a devizaforgalma lebonyolítását illetően.

Emögött részben az állt, hogy a Lehmann Brothers csődje nyomán kibontakozó bizalmi válság felértékelte a devizakiegyenlítési kockázat megítélését, így stabil hazai pénzintézetektől is elfordultak a nemzetközi partnerbankok. A következő hasonló kihívásra viszont már lesz válasza a forintnak a CLS személyében, hiszen használatával nemzetközi pénzügyi válságok idején is megőrizhető a hazai bankrendszerrel szembeni bizalom. Amennyiben pedig efféle válságra valamilyen véletlen folytán soha többé nem kerülne sor, a CLS megbízható és hatékony pénzügyi infrastruktúraként fogja támogatni a 75 évnél is idősebb forint egyszerű hétköznapjait

FIZETÉS FORINT TAL M ÁSODPERCEK AL AT T

Az azonnali fizetés logója

Gyors és kényelmes elektronikus fizetési alternatíva mindenkinek

Az azonnali fizetés minden fizetési helyzetben megoldást jelenthet

75a éforint ves

2020. március 2-án, hosszú és alapos előkészületek után, sikeresen elindult a hazai azonnali fizetési rendszer, új dimenzióba helyezve az átutalásokat és ezáltal a teljes hazai pénzforgalmat is. A szolgáltatás új normaként minden banki ügyfél számára egységes feltételrendszer mellett vált elérhetővé, mivel az átutalási megbízások széles körét a vonatkozó jogszabály alapján minden banknak azonnali fizetésként kell végrehajtania. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a fizető fél szolgáltatójának minden elektronikusan kezdeményezett, manuális beavatkozást nem igénylő, 10 millió forint alatti átutalási tranzakciót 5 másodperc alatt kell eljuttatnia a kedvezményezett számlavezetőjéhez az év minden napján folyamatosan, megszakítás nélkül. Van ugyan néhány kivétel, amelyek nem tartoznak az azonnali feldolgozási kötelezettség alá, ugyanakkor a lakossági ügyfelek átutalásainak túlnyomó többsége már a rendszer indulásától az azonnali fizetés szabályai szerint került feldolgozásra, ami világviszonylatban is kimagasló eredmény.

A magyar megközelítés nemzetközi szinten is egye­ dül­álló abban a tekintetben, hogy a szolgáltatás nyújtása kötelező minden olyan intézmény számára, amelyik átutalások kezdeményezését teszi lehetővé az ügyfelei részére. Ez azért is nagyon fontos elem, mert a pénzforgalom hálózatos jellegű, vagyis ahhoz, hogy egy új megoldás széles körben alkalmazható legyen a gyakorlatban és ezáltal valós hozzáadott értéket teremtsen, arra van szükség, hogy azt a szolgáltatók többsége megvalósítsa. Erre azért van szükség, hogy a pénzforgalmi piac szereplői kapcsolódni tudjanak egymáshoz az adott megoldással, vagyis az ügyfelek akkor is használni tudják a szolgáltatást, ha egy másik bank ügyfelének küldenek pénzt. A hazai megoldásnak köszönhetően nem szükséges az ügyfeleknek azt vizsgálni, hogy a címzett regisztrált-e erre a modern szolgáltatásra, mert ez automatikusan elérhető minden bank minden ügyfele számára

190

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

Széles körű MNB kampány a fogyasztók tájékoztatása és pénzügyi tudatosságának növelése érdekében

Az azonnali fizetési szolgáltatás egyesíti a készpénz és az elektronikus fizetési megoldások legjobb tulajdonságait. Ennek köszönhetően valamennyi fizetési helyzetben használható, legyen szó akár személyek közötti pénzküldésről, számlafizetésről, valamint üzletekben vagy online környezetben történő vásárlásról. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a készpénz legfőbb előnyeivel, a folyamatos hozzáféréssel és a tranzakciók valósidejű lebonyolításával egyenértékű elektronikus fizetési megoldás érhető el azokban a helyzetekben is, ahol korábban csak a készpénz jelentett megoldást. A készpénz felhasználási lehetőségein túl pedig használható minden olyan fizetésnél is, amikor a pénzt küldő és fogadó távol van egymástól, így személyesen nem tudják átadni egymásnak a készpénzt, viszont átutalással így is valós időben tudják lebonyolítani a szükséges tranzakciót. Az új szolgáltatás további előnye, hogy mindenki a saját bankjá­nak a már jól megszokott netbanki vagy mobilbanki csatornáján el tudja azt érni, így nem szüksé­ges új fizetési szolgáltatásokba regisztrálni.

Az ügyfelek hamar megszokták és megszerették a szolgáltatást, amelynek a létjogosultságát mi sem szemlélteti jobban, minthogy a tranzakciók közel harmadát már az első évben a normál banki nyitvatartási időn kívül, munkaszüneti napokon, kora reggel, este és éjszaka indították. Nagymértékben támogatja a szolgáltatás gyors elterjedését a rendszer megbízható működése és a tranzakciók rendkívül gyors végrehajtása is. Habár a Magyar Nemzeti Bank vonatkozó pénzforgalmi rendelete azt írja elő, hogy a tranzakciókat maximum 5 másodperc alatt kell eljuttatni a címzett bankjához, amelynek pedig rögtön fel191

Dimenzióváltás a pénzforgalomban: Az azonnali fizetés bevezetésének története Link a kiadványhoz: https://www.mnb.hu/kiadvanyok/ mnb-szakkonyvsorozat/dimenziovaltas-a-penzforgalomban-az-azonnali-fizetes-bevezetesenek-tortenete

használhatóvá kell tennie a küldött pénzt, a valóság ennél sokkal jobb képet mutat. A központi infrastruktúra adatai alapján 2021 áprilisáig az azonnali fizetések közel 96 százaléka 2 másodpercen belül teljesült.

Mindezeken felül a rendszer indulásának időzítése is rendkívül jól sikerült, hiszen a koronavírus-járvány 2020-as hazai megjelenését közvetlenül megelőzően vált elérhetővé egy, a fizikai érintkezés szükségességét kikerülő, bármilyen helyzetben használható elektronikus fizetési alternatíva.

Az azonnali fizetési rendszer indulásakor bevezetésre kerültek a másodlagos azonosítók és a fizetési kérelem szolgáltatás is. A másodlagos azonosítókkal jelentősen leegyszerűsödik a fizetési műveletek indítása, mivel a hosszú számlaszámok és a címzettek nevének megadása nélkül már e-mail címmel, mobilszámmal, adóazonosító jellel vagy adószámmal is lehetséges tranzakciót kezdeményezni. A fizetési kérelem szolgáltatás pedig lehetővé teszi azonnali átutalási tranzakciók indításának kezdeményezését úgy, hogy nem is kell az átutalás adatait külön megadni. A fizetési kérelemmel ugyanis előzetesen elküldhetőek a fizető félnek az átutalás adatai, például a címzett számlaszáma és a fizetendő összeg, akinek ezeket csak jóvá kell hagynia. Az előzőek mellett azonnali fizetés indítható akár QR-kód beolvasásával is, ekkor a mobiltelefon kamerájával beolvashatóak az átutalási információk, és a jóváhagyást követően már el is indítható a fizetés. Ezek a megoldások biztosítják, hogy valóban bármilyen esetben lehetséges már elektronikusan használni a forintot.

DIGITÁLIS-E A FORINT JÖVŐJE? Amikor valaki forint bankjegyeket és érméket, vagyis forint készpénzt birtokol, akkor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által kibocsátott pénzt tart, az idevágó szakkifejezéssel élve közvetlenül az MNB-vel szemben áll fenn követelése. A bankjegyeket és az érméket ezért jegybankpénznek (értsd: jegybank által kibocsátott pénznek) is nevezzük. Ha egy magánszemély vagy vállalat nem készpénzben szeretne tartani egy összeget, akkor jelenleg az a lehetőség áll rendelkezésére, hogy egy kereskedelmi banknál számlát nyit, és azon tárolja elektronikus formában a forintjait. Ebben az esetben azonban már nem az MNB-vel szemben fog fennállni a követelése, hanem a számlavezető kereskedelmi bankkal szemben. Ennek megfelelően, a kereskedelmi banki számlákon tartott egyenlegeket kereskedelmi banki pénznek (értsd: kereskedelmi bank által kibocsátott pénznek) nevezzük.

Vajon a digitálissá válás lesz a forint jövője is?

75a éforint ves

Felvetődik a kérdés: lehet-e tartani az MNB által elektronikus formában kibocsátott forintot, vagyis digitális jegybankpénzt? A válasz az, hogy lehet, azonban jelenleg csak egy nagyon szűk körnek.

A jegybankpénz digitális formában ugyanis már hosszú ideje elérhető a pénzügyi szektor számára, hiszen az MNB, ahogy minden más jegybank is a világon, számlát vezet a bankoknak. A lakosság és a vállalatok számára ez a lehetőség viszont egyelőre még nem adott, ők jelenleg a készpénz formájában elérhető jegybankpénz és az elektronikus formában elérhető kereskedelmi banki pénz között tudnak választani.

A nemzetközi szakirodalomban azonban egyre hang­súlyosabbá válik a lakossági és vállalati ügyfelek számára is elérhető digitális jegybankpénz koncepciójának vizsgálata, nemrég az MNB is egy terjedelmes tanulmánykötetet jelentetett meg a témában. Sőt, több országban már előrehaladott tesztek zajlanak arra vonatkozóan, hogy miként is működne a gyakorlatban a digitális jegybankpénz. Az mindenesetre bizonyos, hogy mára a technológiai akadályok elhárultak az elől, hogy jegybankpénzt digitális formában is bárki igénybe tudjon venni. Azaz a jegybanki rendszerek ma már képessé tehetők akár több millió számla vezetésére és nagytömegű tranzakció kezelé192

75 ÉVES A FORINT • 75 ÉV • 75 TÖRTÉNET

sére, így a digitális jegybankpénz bevezetése manapság elsősorban közpolitikai jellegű döntéssé vált.

Vajon hogyan befolyásolhatja a digitális jegybankpénz koncepciója a forint megjelenési formáinak és a forinttal történő fizetések jövőbeni fejlődését?

Ahogy azt számos tanulmány, többek között a Bank for International Settlement összefoglaló munkája is bemutatja, a már folyamatban lévő digitális jegybankpénz kutatások és projektek indulását leggyakrabban pénzforgalmi célok motiválták. Ilyen pénzforgalmi cél lehet például a jelentősen visszaszoruló készpénzhasználat ellensúlyozása (ez a helyzet például Svédországban, ahol az egyik leginkább előrehaladott digitális jegybankpénz projekt zajlik jelenleg), de az ún. pénzügyi bevonódás erősítése (a jegybank azoknak is nyújthat elektronikus fizetési szolgáltatásokat, akik a piaci szolgáltatóktól ezeket nem tudják igénybe venni), a készpénzhez kapcsolódó magasabb társadalmi költségek csökkentése, vagy az adóelkerülés visszaszorítása is. Hasonlóan fontos szempont lehet az is, hogy ha a piaci szereplők nem fejlesztenek új fizetési megoldásokat, vagy azokat nem elérhető áron kínálják, akkor a jegybank közbeavatkozhat a verseny erősítése és a pénzforgalom hatékonyabbá tétele érdekében digitális jegybankpénz szolgáltatásokkal.

Egyre növekvő kockázatokat hordozhatnak magukban továbbá az alapvető elektronikus pénzforgalmi rendszereket sújtó természeti katasztrófák vagy kibertámadások. Az önálló, jelenlegi banki rendszerektől teljesen elkülönülten működő digitális jegybankpénz csökkentheti ezeket a kockázatokat. Végül fontos azt is megemlíteni, hogy a Facebook által bejelentett Diem (korábbi nevén Libra) projekthez hasonló jövőbeni globális fizetési megoldások szintén olyan kihívásokat jelenthetnek, amire válaszként merülhet fel a digitális jegybankpénz bevezetése.

Mit jelent mindez számunkra, érdemes-e ezek alapján az MNB-nek gyorsan számlát nyitnia vala-

193

mennyi felnőtt magyar állampolgár számára, és bevezetnie a digitális forintot? Nem kis részben a jegybank elmúlt években tett erőfeszítéseinek köszönhetően, Magyarországon az elektronikus fizetési módok használata évek óta stabilan emelkedik.

Ebben a folyamatban a piaci szereplők, mint a hazai bankok, a nem banki pénzforgalmi szolgáltatók és a kártyatársaságok szintén jelentős fejlesztésekkel vállaltak szerepet. És bár a hazai pénzforgalom jellemzői alapján a digitális jegybankpénz bevezetéséhez társítható célok közül elméletileg akár többnek is lehetne relevanciája Magyarországon, jelenleg úgy tűnik, hogy ezek más eszközökkel, például a már rendelkezésre álló elektronikus fizetési megoldások és piaci pénzforgalmi szolgáltatások fejlesztésével is elérhetőek lehetnek. Nem beszélve arról, hogy a digitális forint bevezetésére vonatkozó döntésnél nemcsak pénzforgalmi szempontokat kell figyelembe venni, hanem egy sor további fontos monetáris politikai és pénzügyi stabilitási kérdésre megnyugtató választ kell találni (például arra, hogy pontosan hogyan valósulhat meg a lakossági és vállalati hitelezés abban az esetben, ha a jelenlegi kereskedelmi banki betétek egy jelentős része az MNB-hez kerülne digitális forint formájában).

Ez a helyzet azonban a jövőben bármikor megváltozhat. Amennyiben például megtorpanna az elektronikus fizetések arányának növekedése, vagy a kiemelkedően nagyszámú ügyfélkapcsolattal rendelkező globális technológiai vállalatok (az ún. bigtech cégek, mint például a Facebook, az Amazon, az Apple, a Google vagy az Alibaba) nem kontrollálható módon jelentősebb részt szakítanának ki a hazai pénzforgalomból, esetleg nem terjedne megfelelő ütemben a lakossági elektronikus pénzforgalmi szolgáltatások csomag alapú, tranzakciós díjaktól mentes árazása, akkor többek között a digitális forint bevezetésének lehetőségét is fontolóra kell venni, mint a kialakult helyzet kezelésére bevethető megoldást.

I RO DA LO M

Bódi-Schubert Anikó – Ábrahám Zsolt – Lajkó Erika: A mag yarországi készpénzellátás hálózati szempontú elemzése.

MNB-tanulmányok 104. Budapest, 2012. július.

Cribb, Joe: A pénz. Budapest, 1991.

Deák Vivien – Nemecskó István – Végső Tamás – Bódi-Schubert Anikó: A koronavírus-járvány hatása a mag yarországi pénzforgalomra 2020-ban. https://www.mnb.hu/letoltes/a-koronavirus-jarvany-hatasa-a-magyarorszagi-penzforgalomra-2020-ban.pdf Digitális jeg ybankpénz tanulmánykötet. Megjelenés alatt.

Dobos Imre: Visszutas logisztika és termeléstervezés. Szigma 39 (2008) 139−167.

Drake, Miriam A.: Encyclopedia of Library and information science – Marcel Dekker Inc. New York–Basel, 2003.

Faragó Miksa: A Kossuth-bankók kora. A szabadságharc pénzüg yei. Budapest, é. n.

Garami Erika: 1848–49 pénztörténeti emlékei. A Magyar Nemzeti Bank Bankjegy- és Éremgyűjteményének kiállításának katalógusa. Budapest, 1998.

Garami Erika: „DEL ET SC”. Vagyóczki Károly 1998-as bélyegmúzeumi kiállításához készült katalógus.

Budapest. 1998.

Garami Erika: Pénztörténet. Budapest, 2007.

Huszár, Lajos: Münzkatalog Ungarn von 1000 bis heute. Budapest–München, 1979.

Huszár Lajos – Fejér Mária: A mag yar numizmatika bibliográfiája. Budapest, 1977.

Káplár László: Ismerjük meg a numizmatikát (Pénzek – érmek – g yűjtők). Budapest, 1984.

Kovalcsik András: Horváth Endre grafikusművész élete és munkássága. Balassagyarmat, 1986.

Kupa Mihály: Kétszázéves a hazai papírpénz (1760–1960). Budapest, 196.0 Kupa Mihály: Corpus Notarum Pecuniariarum Hungariae (Mag yar Eg yetemes Pénzjeg ytár) I–II. Budapest, 1993.

Leányfalusi Károly – Nagy Ádám: A korona-fillér pénzrendszer 1892–1923. Budapest, 2006.

Leányfalusi Károly – Nagy Ádám: A pengő-fillér pénzrendszer 1926–1946. Budapest, 2006.

Leányfalusi Károly – Nagy Ádám: A forint-fillér pénzrendszer 1946–2006. Budapest, 2006.

Leszkó Erika: Nem kell félnünk a kerekítésről! MNB-szemle, 2009. július. https://www.mnb.hu/letoltes/leszko.pdf Odorán Rita – Sisak Balázs: A magyar gazdaság készpénzigénye – továbbra is olajozottan működhet a rejtett gazdaság? MNB-szemle, 2008. december. https://www.mnb.hu/letoltes/mnb-szemle-odoran-sisak-20081211.pdf Pallos Lajos – Torbágyi Melinda – Tóth Csaba: A mag yar pénz története a kezdetektől napjainkig. Budapest, 2012.

Rádóczy Gyula: Mária Terézia mag yar pénzverése. Budapest, 1982.

Rádóczy Gyula: A legújabb kori mag yar pénzek (1892–1981). Budapest, 1984.

Rádóczy Gyula – Tasnádi Géza: Mag yar papírpénzek 1848–1992. Budapest, 1992.

Rosch Gábor: Séta a pénz palotájában. A Mag yar Nemzeti Bank és műemléképülete. Budapest, 2005 Sára János: A Habsburg uralkodók kora és pénzverése Mag yarországon. 1526–1918. Budapest, 1991.

Simán Gyula – Székely Ernő (szerk.): A mag yar papíripar 20 éve. 1948–1968. Budapest 1968.

Soós Ferenc: A mag yar fémpénzek feliratai és címerei. Budapest, 19981, 20142.

Szücs Adrien: Érme lesz a 200 forintos címlet. MNB-szemle, 2008. december. https://www.mnb.hu/letoltes/ szucs-20081211.pdf Tóth Csaba: Bardus, grosssus, florenus... Pénzverés az Anjouk Mag yarországán. Budapest, 2020.

Tóth Csaba: Pénzek színes világa. Budapest, 2020.

Tóth G. Csaba: A dinamikus áfanövekedés lehetséges mag yarázatai. https://www.mnb.hu/letoltes/toth-g-csaba-adinamikus-afanovekedes-lehetseges-magyarazatai-mnb-honlapra.pdf 195

Vámos György: Papíripari kézikönyv. Budapest, 1980.

Végső Tamás – Belházyné Illés Ágnes – Bódi-Schubert Anikó: Készpénz vagy kártya? – A magyar lakosság fizetési szokásainak feltáró elemzése. Pénzüg yi Szemle 63 (2018) 4: 455–479.

Wanatka Gabriella: A forint rajzolója. Ország Világ Magazin, 25 (1981) július 29. 8.

Williams, Jonathan (szerk.): A pénz története. Budapest, 1999.

Internetes források https://www.motherbedford.com/watermarks/WatermarksMain.htm https://bernstein.oeaw.ac.at/twiki/pub/Main/ProjectExhibitions/bernstein_2009_book_en.pdf http://www.paperhistory.org/Archive/iph1-2011.pdf https://air.uniud.it/retrieve/handle/11390/1110783/226055/Harris_Paper_%20and_Watermarks_2017.pdf Central bank digital currencies: foundational principles and core features. https://www.bis.org/publ/othp33.pdf

196

A KÉPEK JOGTUL A JDONOSAI

A kötetben szereplő képek a DIPA Diósgyőri Papírgyár Zrt., a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Pénzverő Zrt. és a Pénzjegynyomda Zrt. tulajdonát képezik, az alábbiak kivételével: Adamovszky István: 101 Egy Szív a Gyermekekért Alapítvány: 112 Magyar Nemzeti Múzeum: 8, 9, 10, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 28, 29, 30, 31, 32, 33, 34, 35, 36, 37, 38, 39, 40. 41, 42, 43, 44,46, 47, 48, 49, 53, 92, 93, 119, 160 Magyar Numizmatikai Társulat: 45 Országos Széchényi Könyvtár: 11 Shutterstock: 146, 168, 171, 172, 174, 180, 184, 185, 186, 192 wikipedia: 16, 152

197

KÖZ R E M Ű KÖ D Ő K

DIPA Diósgyőri Papírgyár Zrt. Hegedűs Károly Jezsó Szabolcs Ráczkövy Gizella Tátrai Ákos Vasas Xenodiké

Magyar Nemzeti Bank Készpénzlogisztikai igazgatóság Bertók Attila Bódi-Schubert Anikó Leszkó Erika Pataki Tibor Réthy Barbara Szücs Adrien Pénzügyi infrastruktúrák igazgatóság Balla Gergely Bartha Lajos Cseh Árpád Luspay Miklós Pintér Cecília Takács Kristóf Varga Lóránt

199

Kommunikációs főosztály Bodnár Előd Iványiné Mészáros Krisztina Körtvélyesi László Csaba Nánási Tamás Szentes László

Magyar Nemzeti Múzeum Pallos Lajos Tóth Csaba

Magyar Pénzverő Zrt. Horváthné Rudolf Teréz Sebők Miklós

Pénzjegynyomda Zrt. Balikó László Czeglédi Gábor Halabrin Zsuzsanna Majláth Zsolt Pálinkás György