4.1. a vállalati hitelek minősége enyhén javult 2012 második felében
39. ábra a bankrendszer vállalati nemteljesítő hitelállományának aránya %
%
2007. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2008. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2009. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2010. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2011. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2012. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év
22 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0
22 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0
30−90 nap között lejárt hitelek aránya 90 napon túl lejárt hitelek aránya Forrás: MNB.
40. ábra a nemteljesítő vállalati hitelek arányának változására ható tényezők
Állományi komponens Tisztítási komponens Portfólióromlási komponens Az NPL arányának változása Forrás: MNB.
IV. n.év
III. n.év
II. n.év
2012. I. n.év
IV. n.év
III. n.év
II. n.év
2011. I. n.év
Százalékpont
IV. n.év
III. n.év
II. n.év
Százalékpont
2010. I. n.év
4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 −0,5 −1,0 −1,5 −2,0 −2,5
4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0 −0,5 −1,0 −1,5 −2,0 −2,5
a negyedik negyedévben a nemteljesítő hitelek aránya a vállalati portfólióban szignifikánsan csökkent. Az első félévben tapasztalt megugrás után 2012 második felében csökkent a nemteljesítő hitelek portfólión belüli aránya a vállalati hiteleknél. A 19,1 százalékos 2012 végi NPL-arány egyértelműen pozitív meglepetés. A 30−90 nap közötti késedelembe esett hitelek aránya sem változott lényegesen, vagyis az NPL-arány csökkenése nem ezzel magyarázható (39. ábra). Tényezőkre bontva a változást, azt láthatjuk, hogy a portfólióromlás az utolsó negyedévben először járult hozzá negatívan a mutatóhoz a válság során, igaz csak kismértékben (40. ábra). Ez azonban azt jelenti, hogy a nemteljesítő állomány a tisztításon túl is csökkent 2012 végén, vagyis az újonnan befordult hitelek állománya kisebb volt, mint azoké, amelyek újra teljesítővé váltak. A hitelállomány csökkenésének mutatóra gyakorolt hatása a korábbiakhoz hasonlóan alacsony, de pozitív volt az év második felében. A nagymértékű csökkenést főképp az igen erőteljes tisztítás magyarázta, ami több banknál is jellemző volt. Az NPL-arány egyaránt csökkent a projekthiteleknél, illetve a nem ingatlanprojektekhez kötődő vállalati hiteleknél. az értékvesztés eredményrontó hatása a vállalati hiteleknél az év második felében jelentős mértékben csökkent, főként a bázishatás miatt. A 2012. szeptemberi 3,3 százalék után decemberben 2,6 százalék volt az állományon a hitelezési veszteség. Az éves mutató mérséklődése annak ellenére következett be, hogy az utolsó negyedéves értékvesztés-elszámolás historikus összevetésben is magasnak tekinthető. A mutató javulása döntően a bázishatásnak köszönhető, mivel 2011 második felében kiugróan magas volt az új értékvesztés-elszámolás. Külön vizsgálva a projekthitelekre és az egyéb hitelekre képzett értékvesztést, azt láthatjuk, hogy a projekthitelekre képzett értékvesztés aránya kissé nőtt, míg az egyéb hiteleknél volt nagyobb csökkenés (41. ábra). Az NPL-arány szintén ez utóbbiaknál csökkent nagyobb mértékben. az értékvesztéssel való fedezettség a teljes portfólió esetében emelkedett. A jelentős összegű új értékvesztés elszámolásával, és a nemteljesítő hitelállomány csökkenésével a nemteljesítő vállalati hitelek fedezettsége nőtt. 2012 első félévének végén a mutató 49 százalék volt, míg
JeLenTés A pénzügyi Stabilitásról • 2013. május
37
