5 minute read
3.2. A háztartások mérlegalkalmazkodása nyomás alatt tartja a hitelkeresletet
30. ábra a háztartásihitel-állomány éves növekedési üteme és nettó negyedéves változása devizális bontásban
500 Mrd Ft % 40 400 32 300 24 200 16 100 8 0 0 −100 −8 −200 −16 −300 −24 −400 −32 −500 −40 −600 −48 −700 −56 −800 −64 − 900 −72 2005. I. n.év II. n.évIII. n.évIV. n.év 2006. I. n.év II. n.évIII. n.évIV. n.év 2007. I. n.év II. n.évIII. n.évIV. n.év 2008. I. n.év II. n.évIII. n.évIV. n.év 2009. I. n.év II. n.évIII. n.évIV. n.év 2010. I. n.év II. n.évIII. n.évIV. n.év 2011. I. n.év II. n.évIII. n.évIV. n.év 2012. I. n.év II. n.évIII. n.évIV. n.év Banki forint Banki deviza Nem banki forint Nem banki deviza Éves növekedési ütem (jobb skála)
Forrás: MNB.
31. ábra Hitelintézetek bruttó hitelkihelyezései a háztartási szegmensben
Mrd Ft 600 550 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0
2005. I. n.év III. n.év 2006. I. n.év III. n.év 2007. I. n.év III. n.év 2008. I. n.év III. n.év
Jelzáloghitelek
Egyéb hitelek
Végtörlesztés hitelkiváltó
Forrás: MNB. 2009. I. n.év III. n.év 2010. I. n.év III. n.év 2011. I. n.év III. n.év Mrd Ft 600 550 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0
2012. I. n.év III. n.év Tovább lassul a hitelezés a háztartási szegmensben. A hazai pénzügyi közvetítők háztartásihitel-állománya 2012 második felében tovább mérséklődött, ami főként a fogyasztási, de a lakáscélú hitelek esetében is megfigyel hető volt. Devizális szerkezetet tekintve elmondható, hogy míg a devizahitelek természetes leépülése folytatódott, a végtörlesztési program lezárultát követően a forinthitele zés is mérsékelt maradt (30. ábra). A harmadik negyedévben a forinthitelek átmeneti növekedését a nemteljesítő hitelek átváltása eredményezte. 2012 utolsó negyedévében már csökkent a forinthitelek állománya is. Mindebből való színűsíthető, hogy bár 2012 második felétől fokozatosan oldódtak a végtörlesztés idején kialakult szigorú hitelezési kondíciók, a háztartásihitel-kereslet mégis visszafogott maradt. A háztartások viselkedésében tehát továbbra is lényeges elem a korábbi eladósodást követő mérlegalkal mazkodási folyamat és a bizonytalan konjunkturális kilátások miatti óvatosság.
süllyedt. A háztartási bruttó hitelezés további mérséklődé se volt tapasztalható 2012 végén, így az újabb historikus mélypontra csökkent (31. ábra). A bruttó hitelfelvételek romlása ráadásul a kamattámogatású lakáshitelek beveze tése mellett következett be.
a kamattámogatású hitelek új feltételrendszere élénkít
heti a gyenge hitelkeresletet. A kamattámogatású konstrukciók alacsony igénybevétele miatt 2012 decemberében módosították a konstrukció feltételrendszerét. A legfonto sabbak között megemlítendő a felvehető hitelösszeg és az ingatlanok maximális értékének növelése, a kamattámoga tás évek közötti degresszivitásának eltörlése, valamint a felhasználási lehetőségek bővítése és időbeli kiterjesztése. Az új szabályozás alapján tehát mind az új lakás építésére és vásárlására, mind pedig a használtak vételére szolgáló hitelek maximális összege növekedett, továbbá a hitel törlesztőrészlete az első öt évben a referenciakamattól függetlenül változatlan marad. Az új feltételrendszer összességében hozzájárulhat az új hitelkihelyezések mérsé kelt bővüléséhez.
a háztartások mérlegalkalmazkodását számottevően las sítja a devizaárfolyamok változása. Új folyósítások hiányá
32. ábra a háztartási devizahitelek relatív szintje
(2008. december = 100)
120 % % 110 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 2005. I. n.év II. n.évIII. n.évIV. n.év 2006. I. n.év II. n.évIII. n.évIV. n.év 2007. I. n.év II. n.évIII. n.évIV. n.év 2008. I. n.év II. n.évIII. n.évIV. n.év 2009. I. n.év II. n.évIII. n.évIV. n.év 2010. I. n.év II. n.évIII. n.évIV. n.év 2011. I. n.év II. n.évIII. n.évIV. n.év 2012. I. n.év II. n.évIII. n.évIV. n.év Hitelállomány relatív szintje Hitelállomány relatív szintje (árfolyamszűrt)
Forrás: MNB. 120 110 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10
33. ábra Háztartások törlesztési terhe devizális bontásban a rendelkezésre álló jövedelem arányában
15 % 14 13 12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 2003. I. n.év III. n.év 2004. I. n.év III. n.év 2005. I. n.év III. n.év 2006. I. n.év III. n.év
Tőketeher deviza Kamatteher deviza Tőketeher forint Kamatteher forint
Forrás: MNB. 2007. I. n.év III. n.év 2008. I. n.év III. n.év 2009. I. n.év III. n.év 2010. I. n.év III. n.év 2011. I. n.év III. n.év 2012. I. n.év % 15 14 13 12 11 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 III. n.év
34. ábra az új háztartási forinthitelek hitelköltség-mutatója (THM)
34 % % 21 32 19 30 17 28 15 26 13 24 11 22 9 20 7 18 5 2008. jan. márc.máj.júl.szept. nov. 2009. jan. márc.máj.júl.szept. nov. 2010. jan. márc.máj.júl.szept. nov. 2011. jan. márc.máj.júl.szept. nov. 2012. jan. márc.máj.júl.szept. nov. 2013. jan. Egyéb fogyasztási hitelek Lakáshitelek (jobb skála) LakáshitelekLtp-k nélkül (jobb skála) Szabad felhasználású hitelek (jobb skála)
Megjegyzés: 3 havi mozgó átlag. Forrás: MNB. ban a háztartási devizahitelek 2008 vége óta fokozatosan épülnek le a hitelek törlesztésével. Az azóta eltelt időszak ban a 2008 végi hitelállomány 55 százaléka maradt volna fennálló követelésként változatlan árfolyamok mellett és azonos törlesztési pályát feltételezve (32. ábra). 2012 végén azonban a forint elmúlt években végbement gyengülésének következtében az induló állomány 75 százaléka volt a valós fennálló hiteltartozások értéke. A vizsgált időszakban a devizaárfolyamok mozgása számottevően lassította a ház tartások mérlegkiigazítását, és a leértékelődés egyúttal rontotta a háztartások jövedelempozícióját is. A devizaki tettségek leépítésében jelentős volument képviselt 2011 végén, 2012 elején a kedvezményes végtörlesztési konst rukció, mellyel együtt csökkent a háztartások jövedelemarányos törlesztési terhe is (33. ábra). Mindezek ellenére 2012 végén a teljes fennálló állomány több mint 51 százalé ka volt svájci frankban, és további 8 százalék euróban vagy egyéb külföldi devizában denominálva. A hitellel rendelke ző háztartások között továbbra is jelentős heterogenitás mutatkozik a törlesztési terheket illetően.
nek a fennálló állományban. Az új folyósítású háztartásihitel-kamatok is mérséklődtek 2012 második felében, bár a vállalatihitel-kamatoknál enyhébb mértékben (34. ábra). A háztartási hitelek azonban lényegesen hosszabb átlagos futamidővel rendelkeznek a vállalatiaknál, továbbá az új kihelyezések volumene is rendkívül alacsony és a hitelkivál tási piac is rendkívül gyenge. Így a csökkenő kamatok csak nagyon lassan tudnak érvényesülni a fennálló hitelállomány ban, miközben a folyamatot tovább lassítja, hogy a bankok mind a megnövekedett kockázati költségeket, mind pedig a bankadót áthárítják a már meglévő ügyfeleikre.
