1.1. A pénzügyi közvetítés helyzetének átfogó értékelése

1. Összefoglalás

1.1. a pénzügyi közvetítés helyzetének átfogó értékelése

1. ábra a pénzügyi stabilitási kockázatok hőábrája

2012. november

2013. május 2013. május

2012. november

Prociklikusság Sokk-ellenállóképesség

Megjegyzés: A prociklikusságra vonatkozó indexek a bankrendszer és a pénzügyi kondíciók GDP-hez való hozzájárulását, illetve a hitelezés esetleges túlfűtöttségét mérik. A prociklikussággal kapcsolatos összegző hőábrán egy magasabb érték arra utal, hogy a pénzügyi szektor erősíti a reálgazdasági ciklust. Sokk-ellenállóképességet mérő mutatók likviditási, tőkemegfelelési és rendszerszintű stresszek szempontjából vizsgálják a bankrendszer sérülékenységét. A sokk-ellenállóképességgel kapcsolatos kockázatokat megjelenítő hőábrán a magasabb érték nagyobb kockázatra, alacsonyabb sokktűrőképességre utal. Forrás: MNB.

2. ábra pénzügyi Kondíciós index (pKi) és a reál-gDp éves növekedése

6 4 2 0 −2 −4 −6 −8 − 10 % % 6 4 2 0 −2 −4 −6 −8 −10 2006. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2007. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2008. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2009. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2010. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2011. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2012. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év

PKI − bankrendszer

PKI − teljes

Reál-GDP

Megjegyzés: A PKI éves növekedési üteme azt mutatja, hogy mennyi a pénzügyi közvetítőszektor (bankrendszer) hozzájárulása a reál-GDP éves növekedési üteméhez. Forrás: MNB. A pénzügyi közvetítőrendszer akkor működik megfelelően, ha támogatja a fenntartható gazdasági növekedést és képes ellenállni az őt érő sokkoknak. Az elmúlt félévben a pénz ügyi rendszer prociklikussága némileg enyhült, döntően a jegybanki kamatcsökkentéseknek köszönhetően. A Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramja (NHP) további érdemi javulást eredményezhet a hitelezésben, különösen a kkv-szegmensben. A gyengébb tőkeellátottság miatt ugyan akkor a sokk-ellenállóképességében romlást lehetett megfigyelni, de szintje még nem tekinthető veszélyesnek (1. ábra).

a bankrendszer reálgazdaságra gyakorolt hatását mérő index alapján a pénzügyi folyamatok prociklikussága kis mértékben csökkent, de ez alapvetően a monetáris kondíciók változásából fakad.

A Pénzügyi Kondíciós Index (PKI) 1 a pénzügyi szektor éves GDP-növekedésre gyakorolt összesített hatását méri a piaci hitelezési aktivitást mérő mutatók és a monetáris kondíciók felhasználásával. Az index 2012 második felében −2 százalékról 0 százalékra emelkedett, vagyis év végén a gazdasági növekedés szem pontjából a pénzügyi kondíciók semlegesek voltak. Ez teljes egészében a kedvezőbb monetáris kondícióknak volt köszönhető. Ezzel szemben a bankrendszer hitelezését megragadó komponens egyre inkább kontrakciós hatást mutat (2. ábra).

1 A PKI alapjául szolgáló modell a legutóbbi stabilitási jelentés óta módosult. A módszertani változtatás megváltoztatta az index historikus értékeit, a főbb tendenciákat azonban érintetlenül hagyta.

3. ábra rendszerszintű pénzügyi stressz index (repsi)

1,0 1,0 0,9 0,9 0,8 0,8 0,7 0,7 0,6 0,6 0,5 0,5 0,4 0,4 0,3 0,3 0,2 0,2 0,1 0,1 0,0 0,0 −0,1 −0,1 −0,2 −0,2 −0,3 −0,3 −0,4 −0,4 2007. jan.2007. márc. 2007. jún.2007. szept.2007. nov. 2008. febr. 2008. máj.2008. júl.2008. okt. 2009. jan.2009. ápr.2009. jún.2009. szept.2009. dec. 2010. febr. 2010. máj.2010. aug.2010. okt. 2011. jan.2011. ápr.2011. jún.2011. szept.2011. dec. 2012. márc. 2012. máj.2012. aug.2012. nov. 2013. jan.2013. ápr. REPSI Korreláció hozzájárulás

Megjegyzés: A REPSI magasabb értéke nagyobb mértékű stresszt takar. A piacok közötti együttmozgást méri a REPSI korrelációs indikátora. Forrás: MNB.

4. ábra a Likviditási stressz index (Lsi) és a bankok szabályozói limit feletti likviditási többlete, illetve hiánya a stresszpályán

1500 Mrd Ft % 75 1000 50 500 25 0 0 −500 −25 −1000 −50 −1500 −75 −2000 −100 − 2500 −125 2009. jan. márc. máj.júl. szept. nov. 2010. jan. márc. máj.júl. szept. nov. 2011. jan. márc. máj.júl. szept. nov. 2012. jan. márc. máj.júl. szept. nov. Likviditási szükséglet a szabályozói követelmény teljesítéséhez Likviditási többlet a szabályozói követelmény fölött Likviditási Stressz Index (jobb skála)

Megjegyzés: A mutató a 10 százalékos szabályozói limithez viszonyított, normált likviditási hiányok mérlegfőösszeggel súlyozott összege. Minél magasabb a mutató értéke, annál nagyobb a likviditási kockázat a stresszpálya mentén. Forrás: MNB.

a legfontosabb pénzügyi piacok működésében továbbra

sem érezhetők feszültségek. A pénzügyi stabilitás szem pontjából kulcsfontosságú spot devizapiac, devizaswappiac, másodlagos államkötvénypiac, fedezetlen bankközi forintpi ac valamint a tőkepiac és a bankrendszer stressz-szintjét mérő indikátor a Rendszerszintű Pénzügyi Stresszindex (REPSI) továbbra is − az elmúlt négy év alapján − historiku san alacsony szinten tartózkodik. A korrelációs hozzájárulás mutatójának változatlanul alacsony szintje különösen annak fényében tekinthető kedvezőnek, hogy míg korábban az árfolyam leértékelődése feszültségeket okozott más piaco kon is, az elmúlt hónapokban ez nem volt tapasztalható (3. ábra).

a bankok likviditási helyzete megfelelő, az elmúlt félév

ben érdemben nem változott. A bankok túlnyomó része a stressztesztünkben szimulált szélsőséges sokkesemények bekövetkezése esetén is elegendő likviditási tartalékkal rendelkezne. A sokkesemény utáni 30 napos likviditási pozí ciót összegző Likviditási Stressz Index (LSI) 0-hoz közeli értéke azt mutatja, hogy a bankrendszer likviditása ezen sokkok bekövetkezése esetén is közel megfelelne a mérleg főösszeg 10 százalékát előíró szabályozói minimumszintnek (4. ábra).

a bankrendszer tőkehelyzete továbbra is kielégítő, de néhány banknál stresszhelyzetben kisebb tőkehiány lép

het fel. Alapvetően a rosszabb induló tőkehelyzetnek és a gyengébb jövedelmezőségi kilátásoknak tulajdonítható, hogy a kétéves előretekintéssel, stressz-szcenárió mentén számított Tőke Stressz Index (TSI) előző jelentésünk óta érdemben romlott (5. ábra). A mutató negatív irányú válto zása mellett érdemes kiemelni, hogy a tőkepufferek is rendkívül koncentráltak. A 62 milliárd forintos tőkehiány értékelésekor ugyanakkor fontos figyelembe venni, hogy az több nagybanknál együttesen jelentkezik, és ezen bankok tulajdonosai korábban a veszteségek tőkeemeléssel való pótlásával bizonyították magyar leánybankjaik melletti elköteleződésüket.

5. ábra a Tőke stressz index (Tsi) és a bankok szabályozói limit feletti tőketöbblete, illetve hiánya a stresszpályán

1200 Mrd Ft

900

600

300 40

30

20

10

0 0

−300 2005. I. n.év II. n.évIII. n.évIV. n.év 2006. I. n.év II. n.évIII. n.évIV. n.év 2007. I. n.év II. n.évIII. n.évIV. n.év 2008. I. n.év II. n.évIII. n.évIV. n.év 2009. I. n.év II. n.évIII. n.évIV. n.év 2010. I. n.év II. n.évIII. n.évIV. n.év 2011. I. n.év II. n.évIII. n.évIV. n.év 2012. I. n.év II. n.évIII. n.évIV. n.év −10

Tőkepuffer szabályozói követelmény fölött Tőkehiány szabályozói követelmény teljesítéséhez Tőke Stressz Index (jobb skála)

Megjegyzés: A mutató a 8 százalékos szabályozói követelményhez viszonyított, normált tőkehiányok tőkekövetelménnyel súlyozott összege. Minél magasabb a mutató értéke, annál nagyobb a szolvenciakockázat a stresszpálya mentén. Forrás: MNB.