4.2. a háztartási portfólió romlása lelassult a második félévben
44. ábra a bankrendszer háztartási nemteljesítő hitelállományának aránya 18
%
%
18
4
2
2
0
0
2012. I. n.év
III. n.év
II. n.év
2010. I. n.év
IV. n.év
4
III. n.év
6
II. n.év
8
6
IV. n.év
10
8
2011. I. n.év
12
10
IV. n.év
14
12
III. n.év
16
14
II. n.év
16
90 napon túl lejárt hitelek aránya 30−90 nap között lejárt hitelek aránya Forrás: MNB.
45. ábra a nemteljesítő háztartási hitelek arányának változására ható tényezők 3,0
Százalékpont
Százalékpont
2,5
2,0
2,0
1,5
1,5
1,0
1,0
0,5
0,5
Forrás: MNB.
IV. n.év
III. n.év
II. n.év
2012. I. n.év
IV. n.év
III. n.év
II. n.év
−1,0
2011. I. n.év
−1,0
IV. n.év
−0,5 III. n.év
0,0
−0,5 2010. II. n.év
0,0
Állományi komponens Tisztítási komponens Portfólióromlási komponens Az NPL arányának változása
8
3,0
2,5
a háztartási szegmensben 2012 második felében szinten maradt a nemteljesítő hitelállomány portfólión belüli aránya. A háztartási hiteleken belül a 90 napon túli késettségek aránya (NPL) nem változott lényegesen a második félévben, év végén 16,1 százalék volt8 (44. ábra). A harmadik negyedévben csökkenés következett be, főként az állami programok eredményeként (nemteljesítő devizahitelek forintra váltása, árfolyamgát), illetve egyedi banki intézkedéseknek köszönhetően. A negyedik negyedévben ismét nőtt a mutató. A változást komponensekre bontva láthatóvá válik, hogy ismét pozitív volt a portfólióromlási komponens, vagyis ténylegesen nőtt a nemteljesítő hitelek állománya (45. ábra). A folytatódó állománycsökkenésnek továbbra is megvolt a mutatót emelő hatása, de ez nem tért el lényegesen a korábban látottaktól. A tisztítási komponens nagysága pedig ugyancsak a megszokott mértékben ellensúlyozta az NPL-arányt emelő hatásokat. Ebből a Nemzeti Eszközkezelő működésének még mindig marginális a hatása, tekintettel arra, hogy a szerződések többnyire előkészítés alatt állnak. az árfolyamgát intézményébe való belépés lehetőségének meghosszabbítása tovább mérsékelheti a háztartások árfolyamkitettségét. 2013. február végéig az árfolyamgát intézményébe a jogosult devizahitel-állomány közel 42 százaléka, mintegy 1100 milliárd forint jelzáloghitel került be (46. ábra). Miközben az árfolyamgát intézményébe történő belépés valamennyi jogosult részére csak előnyökkel jár, addig a részvétel eddig jócskán elmarad a várakozásunktól. A még mindig alacsony érdeklődés miatt az árfolyamgátba történő belépés lehetőségét 2013. május végéig kitolták, ami a részvétel érdemleges növekedését, és az árfolyamkitettség csökkenését eredményezheti. Amennyiben továbbra is alacsony kihasználtságot lehet tapasztalni az árfolyamgát intézményében, úgy a devizahitelezés miatti kockázatok csökkentésére még tovább, akár a teljes futamidőre vonatkozóan is érdemes lehet a belépési lehetőséget kiterjeszteni. Még hatékonyabb megoldás lehetne, ha a bankrendszer szereplőivel való megegyezés keretében valamennyi deviza jelzáloghitelre automatikusan kiterjesztenék az árfolyamgát intézményét, és az ügyfél csak kifejezett kérésére mentesülhet a részvétel alól.
A 2013. márciusi adatok jelentős romlást jeleznek a bankrendszer háztartásihitel-portfóliójában, ugyanakkor a változás nagyobb része a pénzügyi vállalkozások bankokba történő beolvasztásához köthető, így alapvetően technikai jellegű.
JeLenTés A pénzügyi Stabilitásról • 2013. május
39
