3.4. A pénztári piac kockázatai

42. ábra Az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztárak működési eredményének alakulása

1,5 Mrd Ft Mrd Ft

6

1,0 4

0,5 2

0,0 0

-0,5 -2

Forrás: MNB. -1,0

2015 2016 2017 2018 2019 2020 -4

Műk. eredmény hozamlevonása nélkül Nem fizetők hozamából történő levonás Működési célra felhasználható tartalék (jobb tengely) Működési eredmény

Kockázati kategória Kockázatcsoportok Kockázat minősítése Kilátások a kockázatok alakulására Szöveges értékelés

Üzleti modell

Környezet Stratégia, üzleti tervek Jövedelmezőség

Vállalatirányítás

Tulajdonosi joggyakorlás Belső irányítás Kockázatkezelési rendszer Belső kontrollrendszer Tőkepiaci volatilitás mellett pozitív szektorszintű hozam. Működési veszteség az önkéntes pénztáraknál. Újra növekvő befizetések, melyek még nem érték el a 2018. évi szintet. Változatlan kilátások a fennálló bizonytalan környezeti hatások miatt. Döntéshozó testületek korlátozott működése a veszélyhelyzet idején. Ellenőrző bizottságok tevékenységének dokumentáltsága egyes esetekben hiányos. Kiszervezett tevékenységek nem teljes körű ellenőrzése. A kockázat intézkedésekkel közép távon mérsékelhető, de rövid távon nem várható csökkenés.

Pénzügyi és működési kockázatok

Biztosítási kockázat Működési és likviditási tartalék befektetési kockázata Működési kockázat Növekvő befizetések a rendhagyó év ellenére. Jelentősen csökkent a szolgáltatás igénybevétel a nyugdíjpénztáraknál. Informatikai rendszerek hiányosságaiból, adatszolgáltatási problémákból fakadó kockázatok. Működés fedezettségével kapcsolatos kockázatok. Növekvő informatikai fejlesztési igények miatt a kockázat várhatóan nem csökken.

Fenntarthatóság és tartalék kockázata

Fedezeti tartalék befektetési kockázata Tőke Működési és likviditási tartalék Negyedévente változó előjelű befektetési eredmények. Rendhagyó helyzethez igazodó portfóliókezelés, befektetési portfóliók szorosabb monitorozása a vagyon- és letétkezelők által is. Az pozitív befektetési eredményre tekintettel hozamlevonási lehetőség. Továbbra is fennáll a volatilitás kockázata.

Piaci megjelenés kockázata

Termékek Ügyfelek

Magyarázat:

Kockázat mértéke magas ● Alacsony a panaszügyek száma. Személyes ügyfélszolgálati korlátozások. Kedvező TKMNyp értékek. E-számla elfogadása. A digitalizációs kihívásoknak való megfelelés a kis pénztárakat nehéz helyzetbe hozhatja, ezért a kockázataik nőhetnek.

jelentős ● mérsékelt ● alacsony ●

Kockázat iránya növekvő ➡

stagnáló ➡ csökkenő ➡

Az önkéntes pénztári szektorban a rendhagyó év ellenére az előző évhez képest növekedtek a befizetések, amelyek azonban még nem érték el a 2018. évi szintet. A szokásosnál nagyobb tőkepiaci volatilitás mellett reál értelemben is pozitív hozamot értek el szektorszinten az önkéntes nyugdíjpénztárak. 2020-ban veszteségesen működött az önkéntes pénztári szektor, amelyet még a nemfizető tagokkal szemben érvényesített hozamlevonás sem tudott pozitív tartományba billenteni.

Az önkéntes nyugdíjpénztárak tagságának életkora folyamatosan emelkedő tendenciát mutat. A tagszervezésben rejlő lehetőségek kiaknázásában még van potenciál, a fiatal generáció fokozott megszólítása kiemelten fontos annak érdekében, hogy a tagi korfát jellemző emelkedő tendencia legalább megállítható, szinten tartható legyen.

A belső kontrollrendszerekkel kapcsolatban még mindig vannak hiányosságok, az ellenőrző bizottságok ellenőrzési tevékenységének dokumentáltsága nem minden esetben megfelelő, a belső ellenőri megállapítások nyomon követése nem minden esetben folyamatos. A kiszervezett tevékenységek ellenőrzése nem minden esetben teljes körű. A pénztárak jelentős részénél továbbra is javítani kell a belső kontrolltevékenység minőségét.

A megnövekedett volatilitáshoz igazodó portfóliókezelés jellemezte az önkéntes nyugdíjpénztárakat 2020-ban, a befektetési portfóliókat szorosabban monitorozták a vagyon- és letétkezelők is.

Jelentősen csökkent a szolgáltatások igénybevétele a nyugdíjpénztáraknál, a rendhagyó helyzet ellenére sem történt kiáramlás az önkéntes nyugdíjpénztári szektorból, köszönhetően a tagság tudatosságának és a pénztárak eredményes kommunikációjának.

A felügyeleti vizsgálatok jelentősebb hiányosságokat tártak fel az informatikai rendszerekkel kapcsolatosan; a pénztárak egy részénél nem megfelelő a jogosultságkezelés, illetve az informatikai rendszer egy része elavult, gyártói támogatással már nem rendelkezik vagy nem kerültek telepítésre a szükséges biztonsági frissítések. Az adatszolgáltatások minőségével, és a működés fedezettségével kapcsolatos problémák továbbra is fennállnak egyes pénztáraknál, ezen intézményeknél egyedi intézkedések váltak, válnak szükségessé (pl.: háttérintézményi támogatás; likviditási jelentési kötelezettség előírása; felügyelői levél, célvizsgálat, felügyeleti biztos kirendelése).

Az MNB a nyugdíjpénztári termékekre vonatkozó teljes költségmutató (TKMNyp) számítását vezette be ajánlás útján. A TKMNyp összevethető az élet- és nyugdíjbiztosítások azonos mutatószámával, ami erősíti a transzparenciát, valamint a pénztári szektoron belüli és a szektorközi versenyt. Az önkéntes nyugdíjpénztárak – 2020-ban először kiszámított - átlagos 30 éves teljes költségmutatója 0,84%, míg korrigált díjterhelési mutatójuk 0,78% volt. A pénztári TKMNyp-értékek azt mutatják, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári szektor teljes költségmutatói kiemelkedően kedvezőek a kiegészítő nyugdíjcélú megtakarítások terén.

Az egészség- és önsegélyező pénztárak által nyújtott termékek és szolgáltatástípusok közül a legnagyobb részt továbbra is a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz vásárlása, valamint a TB ellátás keretében igénybevehető szolgáltatások teszik ki, azonban megfigyelhető a gyermekekkel kapcsolatos ellátásokra fordított összegek részarányának növekedése.

A rendhagyó helyzetben a pénztárak személyes ügyfélszolgálatai jellemzően korlátozottan működtek, ennek ellenére továbbra is alacsony maradt a panaszügyek száma, az intézmények eredményesen tudták kezelni az ügyfélmegkereséseket.