2.5. A biztosítási piac kockázatai

Az MNB 2020 októberi körlevelében megerősítette a tavasszal publikált elvárásait, összhangban a 2020. április 2-án az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIoPA) által kiadott osztalékfizetési és javadalmazási politikáról szóló közleményével. A jegybank a járványhelyzet hosszútávú gazdasági kockázati miatt továbbra is óvatosságot vár el az osztalékfizetés kapcsán a hazai biztosítóktól, ezért arra kérte őket, hogy halasszák el 2021-re a 2020. évre tervezett osztalék-, részvény-visszavásárlási-, illetve nagy összegű változó javadalmazási kifizetéseik teljesítését. Ezekre a kifizetésekre 2021-ben is csak abban az esetben kerülhet sor, ha az adott biztosító tőkefeltöltöttsége a kifizetés után is eléri vagy meghaladja a nemzetközi és hazai tőkemegfelelés szokásos átlagát (205-243%-os sáv). Ez biztosítja ugyanis az MNB megítélése szerint a teljes szektor stabil pénzügyi helyzetét és növeli annak sokkellenálló képességét.

Kockázati kategória Kockázatcsoportok Kockázat minősítése Kilátások a kockázatok alakulására Szöveges értékelés

Üzleti modell

Környezet Stratégia, üzleti tervek Jövedelmezőség CsökkenőgDP, alacsony hozamkörnyezet és magas volatilitás jellemezte 2020-at. Különböző dinamikával reagáltak az üzletágak. Szektorszintű pozitív jövedelmezőség stabil maradt. A bizonytalanság nem múlt el, de a kockázatok további növekedésére nem számít az MNB.

Vállalatirányítás

Pénzügyi és működési kockázatok

Tulajdonosi joggyakorlás Belső irányítás Kockázatértékelési rendszer és oRSA Belső kontrollrendszer Biztosítási kockázat Piaci kockázat Hitelkockázat Működési kockázat Egyéb lényeges kockázatok

Tőke- és tartalékkockázat

Tőke Tartalékok

Piaci megjelenés kockázata

Termékek Ügyfelek Megfelelő tulajdonosi kontroll és belső irányítási rendszer. otthoni munkavégzésre való áttérés kihívás az irányítási és kontrollrendszer számára. Jelentős kontrollkapacitás az elhúzódó járványhelyzet hatásai miatt. Egyelőre stabil szervezeti és irányítási működés, a járványhelyzet elmúltával a kontrollkockázatok csökkenése várható. Élet ágon nem volt jelentős kiáramlás, nem-élet ágon kedvező a káralakulás. Állampapír-túlsúlyos saját portfóliók kevéssé voltak kitéve a tőkepiaci volatilitásnak. Környezeti hatások miatt felgyorsított digitalizációs fejlesztések, továbbra is jelentős IT és állománykezelési kockázat. A környezeti bizonytalanságok miatt rövid távon továbbra is jelentős biztosítási és működési kockázat 2021-ben. Nagyobb volatilitás miatt a szokásosnál magasabb tőketartás szükséges. A jelenlegi, osztalékkorlát által is támogatott tőkeszint ellensúlyozhatja a kockázatokat. Általánosságban megfelelő tartalékolás. A kockázatok szintjében nem várható változás. Az IDD15 előírások (alkalmassági felmérés/nyilatkozat, ügyféltájékoztatás) és PRIIPs16 , KID-ek17 és panaszkezelés hiányosságai. A fokozott felügyeleti fókusz, valamint a fogyasztóbarát termékkör megjelenése hosszabb távon csökkentheti a kockázati besorolást.

Magyarázat:

Kockázat mértéke magas ● jelentős ● mérsékelt ● alacsony ●

Kockázat iránya növekvő ➡

stagnáló ➡ csökkenő ➡

Az üzleti modellek értékelése során figyelembe veendő külső piaci, szabályozói környezetről megállapítható, hogy 2020ban átlagosan 5,0%-kal csökkent a magyar gazdaság. Az MNB márciusi Inflációs jelentésének előrejelzése alapján az elkövetkező években 4-6% közötti növekedést vár. A növekedés mértékét érdemben befolyásolhatja a koronavírus-járvány elleni átoltottság eredményessége és a gazdasági nyitás időzítése.

15 az Európai Parlement és a Tanács (EU) 2016/97 irányelve a biztosítási értékesítésről 16 PRIIPs (packaged retail and insurance-based investment products): 2016. december 31-től alkalmazandó 1286/2014/EU rendelet a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve a biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról 17 KID: key information document - PRIIPs rendelet kötelezővé teszi a fent jelzett, csomagolt termékeknél a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum, az ún. KID alkalmazását

Az infláció a tavalyinál nagyobb évközi volatilitás mellett éves átlagban 3,3% volt, míg a maginfláció szintén magasabb volatilitás mellett enyhén, 4,1%-ra emelkedett. A fogyasztói-árindex váltakozó emelkedését az egyes termékkörök eltérő mértékű áremelkedése okozta.

A biztosítási piacon tevékenykedő intézmények által alkalmazott stratégiák tüzetes vizsgálata és értékelése alapján látható, hogy az intézmények nagy hangsúlyt fektettek 2020 folyamán a koronavírus-járvány ellen hozott intézkedésekből fakadó negatív gazdasági hatások kivédésére. A kormányzati intézkedések nem egyformán érintették az egyes biztosítási üzletágakat, így az intézményeket sem. Ugyanakkor a biztosítók által kidolgozott tervek mentén működésüket többségükben nyereségesen tudták végezni, miközben a szolgáltatások érdemi fennakadására sem került sor az év folyamán. A gazdasági nyitást és a megfelelő átoltottság elérését követően visszatérhet a biztosítási szektor a megelőző évek üzletmenetéhez.

A biztosítók jövedelmezősége a kedvezőtlen gazdasági környezetben is erős maradt. Az MNB által 2018 februárjában publikált BSzJ a tisztességes és versenyképes jövedelmezőségi szintként a tartósan 10-15% közötti szektorszintű sajáttőkearányos nyereséget (RoE) határozta meg. A nem auditált adatok alapján 2020-ban a biztosítási szektor összesített adózott eredménye 84 milliárd forint volt, ami a korábbi éveknél is magasabb értéket jelent, meghaladva a BSzJ-ben meghatározott célsávot. Az egyetlen veszteséges intézmény negatív eredménye a megelőző évi vállalatirányítási- és kontrollhiányosságból fakadó problémákból adódott.

Az intézmények tulajdonosi kontrolljának és belső irányítási rendszerének kialakítása megfelelő, ezek működését azonban a 2020-ban tapasztalt események komoly kihívás elé állították. Az MNB intenzív kapcsolatot tartott fenn az intézményekkel, és a tapasztalatok jórészt kedvezőek: a biztosítók vezetése azonosította és folyamatosan figyelemmel kísérte a külső környezet működést befolyásoló hatásait, azokra megfelelően reagált. A helyszíni vizsgálatok azonban továbbra is feltártak hiányosságokat a belső szabályozás és egyes kontrollfunkciók függetlensége tekintetében, de összességében a piaci szereplők megfelelően alkalmazkodtak a rendkívüli helyzethez. Ennek keretében mind a vezető testületeket, mind pedig a kontrollfunkciók működését az otthoni munkavégzéssel és a nem személyes kapcsolattartás követelményeinek megfelelően gondolták újra és szervezték át. Mindezek alapján az MNB várakozásai szerint a környezeti kockázatok csökkenését követően a kockázat szintje is mérséklődhet.

A pénzügyi és működési kockázatok közül a biztosítási kockázatok a vártnál kedvezőbben alakultak a 2020-as év során. A korlátozások miatt megváltozott közlekedési szokások kevesebb közlekedési balesetet eredményeztek, mely a kfgb üzletág esetében a korábbi éveknél alacsonyabb kárszükséglethez, ezáltal megnövekedett biztosítástechnikai eredményhez vezetett. E hatás szektorszinten bőven ellensúlyozta az utasbiztosítási értékesítés visszaesésének negatív következményeit. Az életbiztosítási ág esetében az új szerzések állománydíja 5,5%-kal csökkent 2019-hez képest, de így is 11%-kal magasabb, mint a 2018-as érték, és a díjbevétel növekedése sem torpant meg. Az év során fennállt a kockázata, hogy a gazdasági visszaeséssel párhuzamosan emelkedik majd az élet ági kifizetések szintje, ám e kockázat nem realizálódott. A visszavásárlások lehetséges növekedése ugyanakkor továbbra is kockázatot jelent, ahogy az életbiztosítási értékesítés alakulását is jelentős bizonytalanság övezi.

A továbbra is alacsony hozamkörnyezet mellett jelentős kockázatként jelentkezett a részvényárfolyamok és ennek hatására részben a befektetési jegyek árfolyamának környezeti hatások miatti globális csökkenése. Bár ez a hatás átmenetinek bizonyult, egyes befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződések esetében a szerződők ezen időszak alatt akár számottevő árfolyamcsökkenést is elszenvedhettek. A részvénypiaci korrekció ezt később jelentős részben ellensúlyozta, azonban az alacsony hozamkörnyezet és a részvényárfolyamok változásának együttes, potenciális hatása („double hit”) továbbra is jelentős piaci kockázati szintet eredményez. Ez a kockázat elsősorban az életbiztosítási üzletágban elérhető, az ügyfelek számára realizálható, vagy visszajuttatandó hozamot veszélyezteti, de emellett hatással van a nem-életbiztosítási kötelezettségek fedezetét jelentő, az életbiztosítási ágnál rövidebb futamidejű eszközökön elérhető eredményre is. A magyar biztosítók befektetési politikája továbbra is kifejezetten konzervatív, ami a kapcsolódó hitelkockázatot mérsékelt szinten tartja. A működési kockázatok jelentős szintjét az azonosított nyilvántartási és informatikai rendszerek működéséből eredő kockázatok, valamint az informatikai biztonsággal kapcsolatos felügyeleti megállapítások és tapasztalatok támasztják alá. Ezen kockázatokhoz hozzájárul a részben az ügyfélelvárások, részben a környezeti hatások által motivált digitalizációs fejlesztésekből eredő pótlólagos fejlesztési és implementációs kockázat. Az egyéb lényeges kockázatok között értékelt likviditási kockázat a szektor szintjén is mérsékelt, a piaci szereplők likviditása megfelelő. Az MNB várakozása szerint

a környezeti hatásokra tekintettel rövid- és középtávon nem várható a biztosítási, piaci és működési kockázatok szintjének csökkenése.

A Szolvencia II 2016-os bevezetése óta a szektorszintű tőkemegfelelés stabilan a jogszabályi elvárás kétszerese felett alakul. A 2020 végi értékhez (225%) jelentősen hozzájárultak az MNB intézkedései is. A tőkepuffer tartására vonatkozó, 2016-ban kiadott ajánlásban szereplő 150%-os tőkefeltöltöttségi iránymutatás mellett 2020-ban a nemzetközi felügyeleti szervek ajánlásaival párhuzamosan az MNB is az osztalékkifizetések elhalasztását, illetve korlátozását kérte a biztosítóktól. A tőkepiacokon megnövekedett volatilitás, valamint a jelentős bizonytalanságok miatt ugyanis a szokásosnál magasabb tőketöbblet tartása indokolt. A tartalékkockázat tekintetében az MNB nem azonosított jelentős hiányosságot, a biztosítók tartalékolása általánosságban megfelelő. A kilátásokat tekintve a tőke- és tartalékkockázat mérsékelt besorolásában nem várható változás a jelenlegi információk alapján.

A termékekkel kapcsolatban azonosított − fogyasztóvédelmi szempontú − kockázatok, valamint az átfogó vizsgálatok során megállapított jogszabálysértések jellege és számossága trendszerű változást nem mutat a korábbi kockázati szinthez képest, nagymértékű fejlődés nem állapítható meg.

2018. év során hazánkban is hatályba lépett, az ügyfelek érdekeinek fokozottabb védelmét szolgáló európai uniós szabályozói változásoknak (PRIIPS, IDD) az intézmények belső folyamataiba és gyakorlataiba történő implementációja –a megfelelés érdekében tett komoly erőfeszítések, és a folyamatos konzultáció mellett is – egyelőre nem csökkentették érdemben az ügyfélkockázatokat. 2020-ban is a legtöbb megállapítás a vizsgálatokban az IDD implementálásával bevezetett új rendelkezések, illetve a KID-dokumentumokra vonatkozó szabályok nem megfelelő alkalmazása miatt született. Ezen belül is különösen a tanácsadással való értékesítésben van még tere a javulásnak. Továbbra is számos hiányosságot és nem megfelelőséget azonosítunk a panaszkezelésben is. Ezen a területen – az MNB szigorodó, és következetesen számonkért elvárásainak is köszönhetően – a határidőben kiküldött válaszok tekintetben már lecsökkent a jogsértések száma, és egyre inkább a panaszválaszok minősége, az ügyfél beadványának érdemére ható, fogyasztóbarát szemléletű megoldások kvalitatív vizsgálata került előtérbe.

A biztosítók által a szerződéskötés során és azt követően – a teljes tartam során – alkalmazandó igényfelmérési és tájékoztatási kötelezettségeket kiterjesztő szabályozói változások, amennyiben azok a jövőben szervesen beépülnek az üzleti folyamatokba, az ügyfelek pozícióját erősítő (illetve esetleges jövőbeni jogviták esetén a rekonstruálhatóságot, és így a hatósági felügyelést még hatékonyabbá tevő) tényezők, így az elkövetkező időszakban csökkenthetik az ügyfélkockázatot. Mindezeken túl az MNB vezetői levelekben vagy ajánlásokon keresztül is kommunikált elvárásai, illetve a minősített fogyasztóbarát termékkör kialakítása és elterjedése is a fogyasztóközpontú szemlélet erősödését eredményezhetik a piacon.