5.4. Közvetítői kockázatok

A közvetítői piacon tehát az egyik legnagyobb kockázat az ügyfélkapcsolatokban rejlik, hiszen számosságukra tekintettel nem ellenőrizhető egyenként minden ügyféllel való kapcsolatfelvétel. Épp ezért prudenciális szempontból fontos az intézmények megfelelő belső kontrollrendszerének kialakítása, amelyek segítségével elkerülhetők, de legalábbis csökkenthetők a fogyasztóvédelmi kockázatok is. Mind fogyasztóvédelmi, mind pedig prudenciális oldalról megfelelő eszköz lehet a unit-linked ajánlásban32 szereplő „welcome-call”, amellyel a biztosító vagy a biztosításközvetítő a szerződés megkötésétől számított 30 napos felmondási időn belül, egy telefonhívással megbizonyosodik arról, hogy az ügyfél tisztában van-e a hosszú távon vállalt – akár rendszeres – kötelezettségeivel, valamint ennek során meggyőződik arról, hogy az ügyfél ügyleti akaratának megfelelő feltételekkel jött létre a szerződés. Ezzel egyrészt fogyasztóvédelmi oldalról védi az ügyfelet, hiszen amennyiben a telefonbeszélgetés során jut az ügyfél tudomására olyan tény, amely alapján a szerződéstől el szeretne állni, úgy arra az kliensnek még van lehetősége, másrészt mind a biztosító, mind pedig a biztosításközvetítő ezzel kontrollt gyakorol a közvetítőire, illetve a közvetítés minőségére is.

A fogyasztóvédelmi kockázatok vonatkozásában kiemelkedő fontosságú, és a prudens működés egyik legmeghatározóbb eleme továbbá a biztosításközvetítők engedély szerinti működése, azaz, hogy az adott biztosításközvetítő – figyelemmel a korábban ismertetett tevékenységi formákban rejlő lényegi különbségekre – minden esetben megfeleljen azoknak a biztosításszakmai szabályoknak, amelyek specifikusan arra a tevékenységi formára vonatkoznak, amelynek a végzésére engedéllyel rendelkezik. Tevékenységi engedélytől eltérő működést jelent egy alkusz esetében az, ha a piaci kínálatot jelentősen leszűkítve – szinte az ügyfél számára választást nem is hagyva – ajánl terméket. A termékválasztás lehetőségének hiányával, amely alapján egyértelműen megkérdőjelezhetővé válik az, hogy az ajánlott termék valóban az ügyfél számára legmegfelelőbb-e, rögtön egy másik ügyféljogsérelem is keletkezik.

Akár a tevékenységi engedélytől eltérő működés, akár a hiányzó belső kontrollrendszerek magukban hordozzák az ügyféljogok, így az ügyféltájékoztatáshoz, az elegendő számú termék ajánláshoz, továbbá az igényeknek leginkább megfelelő termék ajánlásához való jogok sérelmét, amely jogok megsértése minden esetben jelentős fogyasztóvédelmi kockázatot jelent.

Az MNB fentiekre tekintettel ismételten és nyomatékosan felhívja a piac szereplőinek figyelmét a megfelelő tevékenységi forma kiválasztására, valamint szükség esetén a tevékenységi forma megváltoztatásának lehetőségére.

5.4. KÖZVETÍTŐI KOCKÁZATOK

A 2020. év végi adatok alapján 909 intézmény végez MNB által felügyelt, önálló engedélyhez kötött közvetítői tevékenységet, amely 410 biztosítás- és 499 pénzpiaci közvetítőt jelent. A 2020-ban bevezetett önálló közvetítői kockázatértékelési módszertan és kockázati térkép, a felügyeleti vizsgálatok és a szoros monitoringgal történő felügyelésnek köszönhetően a közvetítői piac prudens működésében pozitív változások tapasztalhatók. A közvetítőspecifikus kockázatértékelés tapasztalatait, valamint az ebből következő kilátásokat az alábbi táblázat foglalja össze.

32 A Magyar Nemzeti Bank 8/2016. (VI.30.) számú ajánlása a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosításokkal kapcsolatos prudenciális és fogyasztóvédelmi elvek alkalmazásáról

Kockázati kategória Kockázatcsoportok Kockázat minősítése Kilátások a kockázatok alakulására Szöveges értékelés

Üzleti modell

Környezet Stratégia, üzleti tervek Működés fenntarthatósága

Vállalatirányítás

Tulajdonosi irányítás Belső irányítás Összeférhetetlenség, érdekkonfliktus Compliance

Pénzügyi és működési kockázatok

Tárgyi feltételek Regisztrációs követelmények Képzettségi követelmények Nyilvántartások oktatások, képzések Adatszolgáltatás

Piaci megjelenés kockázata

Szolgáltatások teljesítése Marketing, ügyfélszerzés Panaszkezelés A jogi és szabályozási környezet tekintetében 2020-ban a biztosítás- és pénzpiaci közvetítők vonatkozásában jelentős változás nem történt. 2020-ra jellemző volt az egyre szigorúbb járványügyi korlátozások bevezetése, melyek a gazdasági kilábalás elhúzódására is hatással lehetnek. Jelentős változásokat eredményezhet a kisvállalkozói adózás (KATA) 2021. év eleji módosítása, valamint a 2021. március 10-től hatályba lépett, a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló új EU-rendelet új EU-rendelet („SFDR4”33). A belső irányítási rendszerek működése – 2019-hez hasonlóan – továbbra is problémás, a vizsgálatok alapján több közvetítő – a szabályozottág hiánya mellett – nem rendelkezik megfelelő ellenőrzési pontokkal. Ugyanakkor a korábbi vizsgálatok nyomonkövetési tapasztalatai pozitív irányt mutatnak. Tulajdonosi szerkezet vonatkozásában három nagy piaci szereplő esetében következett be jelentős változás. Ez ügyben az MNB 2021. évi témavizsgálatot folytat le, melynek lezárása várhatóan piacszintű fejlődést eredményez. A közvetítők regisztrációs, képzettségi nyilvántartásai és az oktatások megtartásának ellenőrzése – a tapasztalt szektor szintű hiányosságok miatt – kiemelt fókuszt kap. Az adatszolgáltatások nem határidőben, illetve nem megfelelő tartalommal történő teljesítése esetén az MNB minden, rendelkezésére álló eszközt felhasznál a mulasztó intézményekkel szemben annak érdekében, hogy az adatszolgáltatási kötelezettségének minden érintett intézmény az elvárt minőségben és határidőben eleget tegyen. Az ügyfelek tájékoztatásának teljeskörűsége, az igényfelmérés minősége és alapossága 2020-ban is – erős szórás mellett – komoly hiányosságokat mutatott. A teljesített adatszolgáltatások alapján 1376 darab ügyfélpanasz érkezett a közvetítőkre, és a szolgáltatók ezek közül 367-et minősítettek megalapozottnak. Piaci viszonylatban a panaszok száma nem jelentős, azonban azok kezelése –vizsgálati tapasztalatok alapján – egyes esetekben nem megfelelő, ezért továbbra is az MNB fókuszában marad. A szolgáltatások teljesítése, a marketing és az ügyfélszerzés tekintetében a kialakult helyzet várhatóan hatással lesz a közvetítők működésére.

Partner (termékgazda) kockázatai

Állomány minőségi kockázata Függőség kockázata

Magyarázat:

Kockázat mértéke Az állomány-minőségi és a függőség kockázata tekintetében piacszintű, jelentős problémát az MNB 2020 során sem tapasztalt. Szoros függőség, illetve jelentős termékgazda kockázat kialakulása szektor szinten továbbra sem várható.

magas ● jelentős ● mérsékelt ● alacsony ●

Kockázat iránya növekvő ➡

stagnáló ➡ csökkenő ➡

33 az Európai Parlament és Tanács 2019/2088 rendelete a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről