Közvetítők és kockázataik
A közvetítői piacon tehát az egyik legnagyobb kockázat az ügyfélkapcsolatokban rejlik, hiszen számosságukra tekintettel nem ellenőrizhető egyenként minden ügyféllel való kapcsolatfelvétel. Épp ezért prudenciális szempontból fontos az intézmények megfelelő belső kontrollrendszerének kialakítása, amelyek segítségével elkerülhetők, de legalábbis csökkenthetők a fogyasztóvédelmi kockázatok is. Mind fogyasztóvédelmi, mind pedig prudenciális oldalról megfelelő eszköz lehet a unit-linked ajánlásban32 szereplő „welcome-call”, amellyel a biztosító vagy a biztosításközvetítő a szerződés megkötésétől számított 30 napos felmondási időn belül, egy telefonhívással megbizonyosodik arról, hogy az ügyfél tisztában van-e a hosszú távon vállalt – akár rendszeres – kötelezettségeivel, valamint ennek során meggyőződik arról, hogy az ügyfél ügyleti akaratának megfelelő feltételekkel jött létre a szerződés. Ezzel egyrészt fogyasztóvédelmi oldalról védi az ügyfelet, hiszen amennyiben a telefonbeszélgetés során jut az ügyfél tudomására olyan tény, amely alapján a szerződéstől el szeretne állni, úgy arra az kliensnek még van lehetősége, másrészt mind a biztosító, mind pedig a biztosításközvetítő ezzel kontrollt gyakorol a közvetítőire, illetve a közvetítés minőségére is. A fogyasztóvédelmi kockázatok vonatkozásában kiemelkedő fontosságú, és a prudens működés egyik legmeghatározóbb eleme továbbá a biztosításközvetítők engedély szerinti működése, azaz, hogy az adott biztosításközvetítő – figyelemmel a korábban ismertetett tevékenységi formákban rejlő lényegi különbségekre – minden esetben megfeleljen azoknak a biztosításszakmai szabályoknak, amelyek specifikusan arra a tevékenységi formára vonatkoznak, amelynek a végzésére engedéllyel rendelkezik. Tevékenységi engedélytől eltérő működést jelent egy alkusz esetében az, ha a piaci kínálatot jelentősen leszűkítve – szinte az ügyfél számára választást nem is hagyva – ajánl terméket. A termékválasztás lehetőségének hiányával, amely alapján egyértelműen megkérdőjelezhetővé válik az, hogy az ajánlott termék valóban az ügyfél számára legmegfelelőbb-e, rögtön egy másik ügyféljogsérelem is keletkezik. Akár a tevékenységi engedélytől eltérő működés, akár a hiányzó belső kontrollrendszerek magukban hordozzák az ügyféljogok, így az ügyféltájékoztatáshoz, az elegendő számú termék ajánláshoz, továbbá az igényeknek leginkább megfelelő termék ajánlásához való jogok sérelmét, amely jogok megsértése minden esetben jelentős fogyasztóvédelmi kockázatot jelent. Az MNB fentiekre tekintettel ismételten és nyomatékosan felhívja a piac szereplőinek figyelmét a megfelelő tevékenységi forma kiválasztására, valamint szükség esetén a tevékenységi forma megváltoztatásának lehetőségére.
5.4. KÖZVETÍTŐI KOCKÁZATOK A 2020. év végi adatok alapján 909 intézmény végez MNB által felügyelt, önálló engedélyhez kötött közvetítői tevékenységet, amely 410 biztosítás- és 499 pénzpiaci közvetítőt jelent. A 2020-ban bevezetett önálló közvetítői kockázatértékelési módszertan és kockázati térkép, a felügyeleti vizsgálatok és a szoros monitoringgal történő felügyelésnek köszönhetően a közvetítői piac prudens működésében pozitív változások tapasztalhatók. A közvetítőspecifikus kockázatértékelés tapasztalatait, valamint az ebből következő kilátásokat az alábbi táblázat foglalja össze.
32 A Magyar Nemzeti Bank 8/2016. (VI.30.) számú ajánlása a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosításokkal kapcsolatos prudenciális és fogyasztóvédelmi elvek alkalmazásáról
BIZTOSÍTÁSI, PÉNZTÁRI, TŐKEPIACI KOCKÁZATI ÉS FOGYASZTÓVÉDELMI JELENTÉS • 2021
77
