1.2. Intézményi befektetőkben rejlő lehetőségek

1.2.1. Emelkedő hozamok 2021 elején

A globális reflációs kockázatok miatt megváltozott nemzetközi pénzpiaci környezet és a gazdasági bizonytalanság következtében az elmúlt időszakban jelentős hozamemelkedés ment végbe az amerikai és európai kötvénypiacokon. A fejlett országok hozamainak emelkedése kihat a régiós és a hazai hozamokra is, így a feltörekvő régióban számottevő hozamemelkedést tapasztaltunk. 2021 első negyedévében a német és amerikai 10 éves hozamok 25-60 bázisponttal emelkedtek és ezzel párhuzamosan a régiós hozamok 30-60 bázisponttal kerültek feljebb. A régión belül a lengyel piacon tapasztalt visszafogottabb hozamemelkedés a magyarnál alacsonyabb jegybanki állampapírvásárlások mellett következett be. Emögött feltehetően az eltérő tulajdonosi szerkezet, a lengyel piacon a hosszú szegmensben magasabb arányú a biztosítói és nyugdíjpénztári jelenlét állhat, amely stabilabb piaci működést eredményez.

A fentiekkel összhangban nőtt a magyar hozamgörbe is. A hazai hozamgörbe rövidebb – 5-10 éves szakasza – lényegében a globális és régiós folyamatokkal összhangban emelkedett (a 10 éves hozam 44 bázisponttal nőtt), addig a hozamgörbe 10 év feletti szegmensében markánsabb, 50-60 bázispont növekedés volt megfigyelhető. Ebben a hosszú sorozatok egyedi jellemzői játszottak szerepet: alacsony likviditás, nagy első negyedéves ÁKK kibocsátás (jelentős kínálat), koncentrált tulajdonosi szerkezet. Keresleti oldalról kiemelhető, hogy az MNB ekkor stabilizáló szerepet töltött be az állampapírvásárlások rugalmas alakításával, amely következtében a 10 év feletti szegmensben az MNB állománya megközelítette az 50%-os limitet. Utóbbi, illetve a korlát eltörlésének bejelentése egyaránt javította a piaci helyzetet, ugyanakkor a kontraproduktív hatás elkerülése érdekében a jegybanki vásárlások ezután sem nőhetnek korlátlanul.

1.2.2. Keresletoldali lehetőségek az intézményi befektetőkben

A magyar biztosítási és pénztári szektor jelentős megtakarítási vagyont kezel, mely összességében nagyságrendileg 4.000 milliárd forintra rúg. Az MNB 2019 végén vezetői körlevelet küldött ki a biztosítóknak és a pénztáraknak, ösztönözve a HMAX index használatát, illetve eszközeik és kötelezettségeik lejárati összhangjának érdekében a hosszú távú állampapírok vásárlását. Ennek is köszönhető, hogy a tavalyi ellentmondásos évben is növekedett a biztosítói és pénztári eszközök átlagos hátralévő futamideje, és a hosszú távú állampapírok közel 20%-át ők vásárolták (a 2041-es és 2038-as lejáratú állampapírból közel 120 milliárd forint). Ugyanakkor a bizonytalanabbá váló környezet csökkentette a körlevél üzenetének érvényesülését. További jelentős hosszú oldali keresletnövelés a hazai intézményi befektetői kör koncepcionális erősítése útján lehetséges.

A világban egyre inkább terjednek az önkéntes bennmaradáson, illetve kilépésen (opt-out) alapuló rendszerek, amelyek elsősorban a demográfiai kihívások kezelésére szolgálnak. Az Egyesült Királyságban egy ilyen rendszerrel már 87%-os lefedettség mellett megfordították a nyugdíjcélú megtakarítások csökkenő tendenciáját, és mérsékelték a nemek és generációk közötti különbségeket. A kedvező társadalmi hatások mellett tőkepiaci keresletet is adhatnak a gazdaság számára, erősítve annak belső finanszírozását. A 2021. év eleji, régiós viszonylatban mérsékeltebb lengyel hozamgörbe emelkedés rámutatott az erős finanszírozás stabilizáló hatásaira.

Egy hazai rendszer kiépítése mellett további szempont, hogy várhatóan 2022-től jelenik meg a Páneurópai egyéni nyugdíjtermék (PEPP). A PEPP egy országok és szolgáltatók között hordozható nyugdíjcélú megtakarítás lesz, melyet nagy európai szolgáltatók akár határon átnyúló szolgáltatásként kínálhatnak majd. Az ezekbe elhelyezett hazai nyugdíjmegtakarítások a magyar makroegyensúly szempontjából elveszhetnek, amennyiben a (feltehetően) nem magyar befektetési fókuszú szolgáltató más gazdaságok eszközeiben helyezi el a megtakarítók vagyonát. Ezt a veszélyt érdemben mérsékelheti egy erős, sokoldalú szolgáltatást is nyújtani képes hazai intézményi rendszer.

1.3. HÁZTARTÁSI MEGTAKARÍTÁSOK ALAKULÁSA

1.3.1. 110 ezer milliárd forintra nőtt a háztartások bruttó vagyona

A háztartások pénzügyi eszközöket és lakásállományt tartalmazó bruttó vagyona 2020 végére meghaladta a 110.000 milliárd Ft-ot, ami 8,5%-os növekedést jelent az előző évhez képest (4. ábra). Az elmúlt egy évben – vagyoni súlyukból kifolyólag –a lakásállomány mellett a betétek és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékének emelkedése járult hozzá leginkább