3.12. Az MNB 2020. évi eredményének alakulása

2020-ban meghaladta a 140-et, a megjelentetésükben pedig a mértékadó hír- és gazdasági szakportálok voltak az MNB segítségére. A szakmai cikkek, elemzések, összefoglalók, az mnb.hu honlapra is felkerültek annak érdekében, hogy a jegybank magas színvonalú szakmai munkájának eredményeként létrejött reputációt fenntartsák, a pozitív közvélekedést erősítsék, a honlap látogatottságát növeljék.

A jegybank társadalmi felelősségvállalási, valamint felügyeleti, piacfelügyeleti és fogyasztóvédelmi tevékenysége és kommunikációs akciói során törekedett a vállalati szféra és a lakosság pénzügyi tudatosságának növelésére. A fogyasztói tájékozottság szélesítése 2020-ban is a jegybanki kommunikáció fókuszában volt, nem csak a felügyeleti sajtókapcsolatok útján, hanem aktuális kampányok formájában is. Így többek között figyelemfelhívó kommunikációs aktivitás volt jellemző a nyári időszakban az utasbiztosítással kapcsolatos ‒ az utazási korlátozások okán elsősorban belföldi ‒ tudnivalókról, a karácsonyi ünnepek előtt pedig a felelős hitelfelvételre hívták fel a figyelmet az online és nyomtatott tartalmak. A Minősített Fogyasztóbarát Termékkör szélesítésére is kiemelt figyelmet fordított a jegybank: a lakáshitelek mellett egyes otthon biztosítások és személyi hitelek is rendelkeznek már a Minősített Fogyasztóbarát Védjeggyel, így ezek aktív kommunikációja is megkezdődött 2020-ban.

Az MNB kiemelt kommunikációs témái között szerepelt február és március hónapokban az Azonnali Fizetési Rendszer előkészítése, elindítása és az első tapasztalatokról szóló beszámolók. A jegybank márciusi és áprilisi javaslatait, döntéseit, amelyek az ország koronavírus-járvány okozta gazdasági válságból történő gyors kilábalását segítették nagy érdeklődés övezte: a törlesztési moratórium bevezetésének javaslata, az NHP Hajrá elindítása, felhasználhatóságának kiszélesítése és pénzügyi keretének bővítése, az NKP feltételeinek kibővítése, a pandémia miatt megváltozott üzleti környezetben a bankok működésének támogatása mind fontos kommunikációs témák voltak. Az év során az MNB a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak kezelésére is tett javaslatokat (50 pont), amelynek pozitív médiavisszhangjára is kiemelt figyelmet fordított.

A pandémia okozta távolságtartás különleges helyzetet teremtve online térbe tolta át a kommunikáció súlypontját. Erre reflektálva az MNB videóblog-sorozatot indított 2020 nyarán, amelyet podcastsorozattal egészített ki. A lakosság tájékoztatása és pénzügyi tudatosságának erősítése mellett a szakmai eredmények hangsúlyozása volt a fő célja e tartalmak előállításának. Számos audiovizuális tartalom került publikálásra az év során az MNB honlapján és valamennyi közösségi csatornáján. 2020-ban is folytatódott a lejárt bankjegyekkel és az új alapanyagú pénzérmékkel kapcsolatos tájékoztatás, valamint az MNB emlékérme-programja, amellyel párhuzamosan különleges forgalmi emlékérmét is kibocsátott a jegybank tisztelegve a „Veszélyhelyzet hősei”, az egészségügyi-, kereskedelmi-, köztisztasági- és logisztikai területen dolgozók áldozatos munkája előtt. A zöld pénzügyek fontosságának erősítéséről, a fintech és digitalizációs fejlesztésekről szóló szakmai kommunikáció is fókuszban maradt.

Az MNB a közösségi médiafelületeken történő kommunikációnak is fontos szerepet szánt: a jegybank közösségi média oldalai közel 90 ezer követővel nagyszámú elérést képes biztosítani. A jegybank, hírnevének külföldi menedzselése szempontjából is fontos nemzetközi konferenciákat szervezett, valamint angol nyelven is jelentetett meg szakmai cikkeket honlapján. Az ezekkel kapcsolatos, a nemzetközi gazdasági szereplők felé történő információközvetítés jellemzően és elsősorban a Twitter-felületen keresztül történt, lehetővé téve a folyamatos és közvetlen interakciót is. A jegybank és vezetőinek nemzetközi aktivitásáról is folyamatosan tájékoztatta az MNB az év során a nyilvánosságot. A hazai delegációk külföldi látogatásairól és a hazánkban rendezett nemzetközi találkozókról és konferenciákról is aktív kommunikáció zajlott.

3.12. AZ MNB 2020. ÉVI EREDMÉNYÉNEK ALAKULÁSA

2020-ban az MNB-nek 255,4 milliárd forint nyeresége képződött, amiben a 2019. évinél is magasabb realizált árfolyamnyereség mellett a továbbra is pozitív ‒ bár a 2019. évinél alacsonyabb ‒ kamateredmény is szerepet játszott. Az árfolyameredmény növekedéséhez hozzájárultak az állam koronavírus-járvány elleni védekezési kiadásai miatti devizaeladások. Az MNB 2020-ban eredménytartalékából 250 milliárd forint osztalékot fizetett be a központi költségvetésbe.

Az MNB 2020. évi eredménye 255,4 milliárd forint nyereség volt. Az év során a mérleg és az eredmény alakulására az alábbi főbb folyamatok hatottak:

– a nemzetközi tartalékok monetáris politika által meghatározott szintje és összetétele, kockázatkezelési megfontolások, a tartalék szintjét befolyásoló devizavásárlások és devizaeladások: az EU-transzferekből származó nettó devizabeáramlás, az Államadósság Kezelő Központ adósságkezeléssel kapcsolatos műveletei, a Magyar Államkincstár nem adósságfinanszírozáshoz kapcsolódó devizakonverziói;

– a forintlikviditást lekötő instrumentumok alakulása, ami összefügg a devizatartalék és az MNB nettó devizaköveteléseinek, valamint a jegybank likviditásnyújtó és növekedéstámogató eszközeinek alakulásával;

– a monetáris politikának a bankok likviditását és hitelezési tevékenységét támogató eszközei (fedezett hiteleszköz,

NHP), illetve a vállalati szektor forrásbevonásának diverzifikálását, valamint a vállalatikötvény-piac likviditásának növelését célzó NKP;

– a jegybanki eszközvásárlási programok (állampapír- és jelzáloglevél-vásárlási programok);

– a forintkamatok és a nemzetközi devizakamatszint változása, valamint

– a devizaárfolyamok változása. hitel nyújtása, jelzáloglevél-, állampapír- és vállalatikötvény-vásárlás) a kamatbevételek emelkedtek, ugyanakkor ezt meghaladta a forintlikviditás lekötéséhez kapcsolódó kamatráfordítások (egyhetes betét, preferenciális betét) és a költségvetés forintbetétei után fizetett kamatok növekedése. Az NHP Hajrá-hoz és a Növekedési Kötvényprogramhoz kapcsolódó sávos (4 százalékos) kamatozású preferenciális betét után fizetett kamatok ‒ a programok igénybevételének emelkedésével ‒ a kamatráfordítások növekvő hányadát tették ki. A forint kamat- és kamatjellegű nyereség csökkenéséhez az is hozzájárult, hogy az előző évinél átlagosan magasabb piaci forintkamatok következtében a hitelintézetekkel kötött kamatswapok nyeresége alacsonyabb lett.

A nettó kamat- és kamatjellegű eredmény 40,7 milliárd forint nyereség volt, ami 8,7 milliárd forinttal elmaradt a 2019. évi nyereségtől. Mind a forint, mind a deviza kamateredmény nyereséget mutatott, de a forint kamateredmény csökkenése meghaladta a deviza kamateredmény javulását. 2020-ban, a koronavírus-járvány negatív gazdasági és pénzügyi hatásainak mérséklése érdekében hozott jegybanki intézkedések következtében a mérlegfőösszeg jelentősen bővült, számottevően megemelkedett a kamatozó forinteszközök és -források állománya.

A nettó forint kamat- és kamatjellegű eredmény 10,7 milliárd forint nyereséget mutatott, az előző évhez képest a nyereség 19,9 milliárd forinttal csökkent. Az új, valamint a kibővített régi jegybanki programok hatására (fedezett A deviza kamat- és kamatjellegű nyereség 30 milliárd forint volt, 11,2 milliárd forinttal magasabb, mint 2019-ben. A nemzetközi tartalékok utáni kamatbevételeknek az alacsony, részben negatív nemzetközi kamatkörnyezetben bekövetkezett kismértékű csökkenését több mint ellensúlyozta a tartalékok kockázatának fedezésére kötött határidős ügyletek eredményének kedvező alakulása és a deviza kamatráfordítások csökkenése.

A pénzügyi műveletek eredménye döntően a devizatartalékba sorolt értékpapírok piaci árváltozásából származó ‒ az értékpapír eladásakor keletkező ‒ realizált eredményt tartalmazza. 2020-ban a pénzügyi műveleteken ‒ nagyobbrészt a dollárhozamok első félévi csökkenésével összefüggésben ‒ 5,1 milliárd forint nyereség realizálódott, ami 2,2 milliárd forinttal elmaradt a 2019. évi nyereségtől.

A devizaárfolyam-változásból származó eredmény alakulását a forint hivatalos árfolyamának a bekerülési árfolyamtól való eltérése, valamint a devizaeladások volumene határozza

8. táblázat Az MNB összevont eredménykimutatása és egyes mérlegtételei

(milliárd forint)

Sorszám

Megnevezés (Eredménykimutatás sora)

1 Nettó kamat- és kamatjellegű eredmény (I+II)-(X+XI) 2 Nettó forint kamat- és kamatjellegű eredmény (I-X) 3 Nettó deviza kamat- és kamatjellegű eredmény (II-XI) 4 Pénzügyi műveletek realizált eredménye (IV-XIV) 5 Devizaárfolyam-változásból származó eredmény (III-XII) 6 Egyéb eredménytényezők* (V+VI+VII+VIII)-(XIII+XV+XVI+XVII+XVIII)

7 Eredmény (1+4+5+6)

A saját tőke egyes elemei a mérlegben 8 Eredménytartalék 9 Nem realizált devizaárfolyam-eredmény miatti kiegyenlítési tartalék 10 Deviza értékpapírok piaci értékváltozása miatti kiegyenlítési tartalék

2019 2020 Változás

49,4 40,7 -8,7 30,6 10,7 -19,9 18,8 30,0 11,2 7,3 5,1 -2,2 229,1 286,1 57,0 -31,1 -76,5 -45,4

254,7 255,4 0,7

198,2 202,9 4,7 187,8 586,4 398,6 32,2 58,0 25,8

*Felügyeleti tevékenységből származó bevételek, nettó banküzemi eredmény, bankjegy- és érmegyártás költségei, céltartalék- és értékvesztésképzés, jutalékból származó és egyéb eredmény.