4.2. A makrogazdasági folyamatok hatása az MNB 2020. évi mérlegére és eredményére

Az MNB által alkalmazott értékcsökkenési leírási kulcsok

Megnevezés

Vagyoni értékű jogok Szellemi termékek Vagyonkezelt és saját tulajdonban lévő épületek Járművek* Híradástechnikai eszközök, irodai eszközök, gépek Irodai berendezések, felszerelési tárgyak Számítástechnikai berendezések Emissziós gépek Műszerek, mérőeszközök Bankbiztonsági eszközök Egyéb berendezések és tárgyi eszközök

* A járművek maradványértéke 20%. százalék

2020.12.31.

14,5–17 10–50 2–3 20

10–50 5–50 13–33 5–33 20

2–33 3–50

A vagyontárgyak értékcsökkenésének meghatározására az elvárható hasznos élettartam alapján egyedileg kerül sor. Az MNB minden esetben lineáris leírási kulcsot alkalmaz. Az MNB nem számol el értékvesztést az olyan eszköz után, amely a használat során értékéből nem veszít, illetve amelynek értéke különleges helyzetéből, mivoltából adódóan évről évre nő (például telek, képzőművészeti alkotás, műtárgy).

4.2. A MAKROGAZDASÁGI FOLYAMATOK HATÁSA AZ MNB 2020. ÉVI MÉRLEGÉRE ÉS EREDMÉNYÉRE

2020-ban az MNB-nek 255,4 milliárd forint nyeresége keletkezett. A legjelentősebb eredménytétel továbbra is a devizaárfolyam változásából származó nyereség volt. Az MNB számviteli mérlegfőösszege 2020. december 31-én 20 303,2 milliárd forint volt, ami 2019 végéhez képest 7955,3 milliárd forintos (több mint 64 százalékos) bővülést jelent. E mögött a növekedés mögött a koronavírus-járvány negatív gazdasági és pénzügyi hatásainak tompítására tett jegybanki lépések állnak, amelyek keretében az MNB átalakította és kibővítette monetáris politikai eszköztárát.

Eszközoldalon az újonnan bevezetett 3 és 5 éves fedezett forinthitelek, az állampapír-vásárlási program, az újraindított jelzáloglevél-vásárlási program, az új NHP Hajrá konstrukció, továbbá az NKP keretének bővítése, az arany- és devizatartalék egyidejű növekedése mellett, mind hozzájárultak a mérlegfőösszeg növekedéséhez. Forrásoldalon legnagyobb mértékben a bankok forintbetétei emelkedtek. Az új egyhetes betétek mellett az NHP Hajrá és NKP növekvő igénybevételével bővült a preferenciális betétek állománya is. A költségvetés forintbetétének állománya szintén jelentősen emelkedett. Az év végén a nemzetközi szervezetektől (BIS és EKB) lehívott repók következtében megnőtt az egyéb devizakötelezettségek állománya is. Magasabb lett a jegybank saját tőkéje, melynek nagyságát a kiegyenlítési tartalékok és az eredmény növelte, a kifizetett osztalék csökkentette.

A nettó kamat- és kamatjellegű eredmény 40,7 milliárd forint nyereség volt, ami 8,7 milliárd forinttal elmaradt a 2019. évi nyereségtől. A forint kamat- és kamatjellegű eredmény 10,7 milliárd forint nyereséget mutatott, az előző évhez képest a nyereség 19,9 milliárd forinttal csökkent, mert a kamatbevételeknek az új jegybanki programok hatására bekövetkező emelkedését meghaladta a forintlikviditás lekötéséhez kapcsolódó kamatráfordítások (egyhetes betétek, preferenciális betétek) és a költségvetés forintbetétei után fizetett kamatok növekedése. A deviza kamat- és kamatjellegű nyereség 30 milliárd forint volt, 11,2 milliárd forinttal magasabb, mint 2019-ben. A nemzetközi tartalékok utáni kamatbevételek enyhén csökkentek, ugyanakkor a tartalékok kockázatának fedezésére kötött határidős ügyletek eredménye kedvezően alakult és a deviza kamatráfordítások is alacsonyabbak lettek.