Kiegészítő melléklet
Az MNB által alkalmazott értékcsökkenési leírási kulcsok százalék
Megnevezés Vagyoni értékű jogok Szellemi termékek
2020.12.31. 14,5–17 10–50
Vagyonkezelt és saját tulajdonban lévő épületek
2–3
Járművek*
20
Híradástechnikai eszközök, irodai eszközök, gépek
10–50
Irodai berendezések, felszerelési tárgyak
5–50
Számítástechnikai berendezések
13–33
Emissziós gépek
5–33
Műszerek, mérőeszközök
20
Bankbiztonsági eszközök
2–33
Egyéb berendezések és tárgyi eszközök
3–50
* A járművek maradványértéke 20%.
A vagyontárgyak értékcsökkenésének meghatározására az elvárható hasznos élettartam alapján egyedileg kerül sor. Az MNB minden esetben lineáris leírási kulcsot alkalmaz. Az MNB nem számol el értékvesztést az olyan eszköz után, amely a használat során értékéből nem veszít, illetve amelynek értéke különleges helyzetéből, mivoltából adódóan évről évre nő (például telek, képzőművészeti alkotás, műtárgy).
4.2. A MAKROGAZDASÁGI FOLYAMATOK HATÁSA AZ MNB 2020. ÉVI MÉRLEGÉRE ÉS EREDMÉNYÉRE 2020-ban az MNB-nek 255,4 milliárd forint nyeresége keletkezett. A legjelentősebb eredménytétel továbbra is a devizaárfolyam változásából származó nyereség volt. Az MNB számviteli mérlegfőösszege 2020. december 31-én 20 303,2 milliárd forint volt, ami 2019 végéhez képest 7955,3 milliárd forintos (több mint 64 százalékos) bővülést jelent. E mögött a növekedés mögött a koronavírus-járvány negatív gazdasági és pénzügyi hatásainak tompítására tett jegybanki lépések állnak, amelyek keretében az MNB átalakította és kibővítette monetáris politikai eszköztárát. Eszközoldalon az újonnan bevezetett 3 és 5 éves fedezett forinthitelek, az állampapír-vásárlási program, az újraindított jelzáloglevél-vásárlási program, az új NHP Hajrá konstrukció, továbbá az NKP keretének bővítése, az arany- és devizatartalék egyidejű növekedése mellett, mind hozzájárultak a mérlegfőösszeg növekedéséhez. Forrásoldalon legnagyobb mértékben a bankok forintbetétei emelkedtek. Az új egyhetes betétek mellettaz NHP Hajrá és NKP növekvő igénybevételével bővült a preferenciális betétek állománya is. A költségvetés forintbetétének állománya szintén jelentősen emelkedett. Az év végén a nemzetközi szervezetektől (BIS és EKB) lehívott repók következtében megnőtt az egyéb devizakötelezettségek állománya is. Magasabb lett a jegybank saját tőkéje, melynek nagyságát a kiegyenlítési tartalékok és az eredmény növelte, a kifizetett osztalék csökkentette. A nettó kamat- és kamatjellegű eredmény 40,7 milliárd forint nyereség volt, ami 8,7 milliárd forinttal elmaradt a 2019. évi nyereségtől. A forint kamat- és kamatjellegű eredmény 10,7 milliárd forint nyereséget mutatott, az előző évhez képest a nyereség 19,9 milliárd forinttal csökkent, mert a kamatbevételeknek az új jegybanki programok hatására bekövetkező emelkedését meghaladta a forintlikviditás lekötéséhez kapcsolódó kamatráfordítások (egyhetes betétek, preferenciális betétek) és a költségvetés forintbetétei után fizetett kamatok növekedése. A deviza kamat- és kamatjellegű nyereség 30 milliárd forint volt, 11,2 milliárd forinttal magasabb, mint 2019-ben. A nemzetközi tartalékok utáni kamatbevételek enyhén csökkentek, ugyanakkor a tartalékok kockázatának fedezésére kötött határidős ügyletek eredménye kedvezően alakult és a deviza kamatráfordítások is alacsonyabbak lettek.
ÉVES JELENTÉS • 2020
107
