5 minute read
3.10. Az MNB környezeti fenntarthatósági tevékenysége
A jegybank 2019-ben indított Zöld Programja keretében 2020-ban további lépéseket tett a klímaváltozáshoz és más környezeti problémákhoz kapcsolódó kockázatok csökkentése és a magyarországi zöld pénzügyi szolgáltatások bővítése érdekében. Az MNB a Zöld Program mindhárom pillérében aktív volt, azaz egyrészt a pénzügyi szektorra, másrészt a saját társadalmi, nemzetközi kapcsolatainak fejlesztésére, harmadrészt pedig operatív működésének további „zöldítésére” irányuló tevékenységekben. Az operatív működéshez kapcsolódóan az MNB saját ökológiai lábnyomának további csökkentése érdekében 2020‒2022 közötti időszakra vonatkozóan környezetvédelmi stratégiát dolgozott ki. Saját működésének további zöldebbé tétele céljából (Zöld Program 3. pillére) ambiciózus karbonlábnyom csökkentésről döntött, miközben 2021-től élőhely-helyreállító beruházással teljes körűen ellentételezi a széndioxid kibocsátását.
Az MNB Zöld Programja
A Zöld Program első pillérében a jegybank többek között ökológiai és környezeti kockázatelemzéssel ‒ mint például klímastresszteszt-készítéssel ‒ valamint finanszírozást támogató ösztönzőkkel kívánja erősíteni a környezeti szempontok integrálását a pénzügyi rendszerbe. A 2019. év végén meghirdetett zöld lakáscélú tőkekövetelmény-kedvezmény feltételei módosultak a koronavírus-járvány következtében megnövekedett hitelfelvételi bizonytalanság miatt, ezért a jegybank a program könnyítése mellett döntött. Ennek eredményeképpen egy évvel, azaz 2024. év végéig hoszszabbodott meg a tőkekövetelmény-kedvezmény. Az eddigi kamatkedvezmény mellett pedig immár a hitelekhez köthető díjak formájában is „átadható” a kedvezmény az ügyfeleknek.
Az MNB 2020 második felében hirdette meg a zöld vállalati és önkormányzati hitelezésre is a tőkekövetelmény-kedvezmény programot. Ebben a vállalati és önkormányzati kitettségek adott évi tőkekövetelményének egy részét vagy teljes egészét elengedi a tőkeszabályozás 2. pillérében, amenynyiben a beruházás megújuló energiatermelés finanszírozására, valamint a zöld kötvények bankok általi vásárlására vonatkozik. A későbbiekben további „zöld” hitelcélokra is várható a kedvezmény bővítése.
A hazai vállalati kötvénypiac és a zöld pénzügyek szempontjából egyaránt kiemelendő fejlemény, hogy 2020 nyarán megtörtént az első hazai zöld vállalati kötvénykibocsátás az NKP keretében. A zöld vállalati kötvények az MNB NKP keretében vásárolt vállalati kötvényállományának több mint 10 százalékát adják. A vállalati, banki, esetleg önkormányzati zöld kötvénykibocsátás azonban a jegybank és más szabályozók ösztönző, támogató lépései nélkül várhatóan nem tudna kellő mértékben elindulni, ezért az MNB folyamatosan keresi a lehetőséget a piac ösztönzésére, hogy azokkal javíthatóak legyenek a zöld beruházások finanszírozási feltételei. Az elképzelésekre az MNB 2020 szeptemberében elemzést adott ki „A magyarországi zöld kötvénypiac beindításának lehetőségei” címmel.
Az Európai Bizottság Strukturális Reform-támogató Szolgálatának támogatásával, az EBRD és egy hazai tanácsadó cég közreműködésével 2020 őszén elindult a Nemzeti Fenntartható Tőkepiaci Stratégia alkotási program, amely a jegybank szándékai szerint további zöld tőkepiac-fejlesztési lehetőségeket azonosíthat.
A zöld tőkepiac erősítése jegyében az MNB fontosnak tartja a zöld jelzáloglevél-piac bővülését, ezen keresztül pedig a zöld jelzáloghitelezés ösztönzését. Ennek érdekében a Monetáris Tanács 2020 novemberében úgy döntött, hogy továbbfejleszti a 2020 áprilisában újraindított jelzáloglevélvásárlási programot. A döntésnek megfelelően a jövőben a jegybank a környezeti fenntarthatóságot támogató, energiahatékonyság-növelési célú finanszírozást előtérbe helyező, zöld jelzálogleveleket fogja vásárolni, aminek előkészületei 2020. év végén megkezdődtek.
A Zöld Program második pillére alatt az MNB 2020 februárjában támogatóként aláírta az ENSZ Felelős Banki működést előmozdító Irányelveit annak érdekében, hogy a hazai hitelintézetek nyilvános és számonkérhető fenntarthatósági vállalásait ösztönözze a fenntartható, zöld gazdaság finanszírozása terén. További fontos nemzetközi fejlemény, hogy a jegybank az EBRD-vel közreműködve 2020 októberében ismét megrendezte a második Nemzetközi Zöld Pénzügyek Konferenciáját. Ezúttal a járványhelyzet miatt a rendezvény online formában zajlott. A konferencia fókuszában a klímaváltozás negatív gazdasági hatásainak felmérése mellett a koronavírus-járványból való „zöld” kilábalás ‒ megújuló energiatermelést és az energiahatékonysági beruházások finanszírozását előtérbe helyező ‒ lehetőségeinek megvitatása volt. A konferencia folytatásaként az MNB tíz közép-európai európai ország pénzügyi felügyeleti szervével és más fontos nemzetközi szervezetek részvételével egy szakmai workshopot is rendezett fenntartható pénzügyi témában.
A devizatartalék részét képező euróban denominált zöld kötvény portfólió 2020-ra elérte a 2019-ben meghatározott, megcélzott méretet. A zöld kötvényekkel finanszírozott projektek gerincét a megújuló energiaberuházások, az energiahatékony ingatlanberuházások és a közlekedéssel kapcsolatos fejlesztések adják.
A jegybank nem csak a pénzügyi intézmények zöldítésével kívánja biztosítani a környezeti fenntarthatóság aspektusát, hanem fontosnak tartja a hazai lakosságot célzó pénzügyi ismeretterjesztést is, illetve a tudatos fogyasztói szemléletformálás kitágítását. Ennek támogatására indult a Családi Zöld Pénzügyek program, amellyel arra kívánja felhívni a figyelmet, hogy a pénzügyek tudatos kezelése a környezet szolgálatába is állítható.
Az év végével az MNB társadalmi egyeztetés céljából közzétette a pénzügyi intézményeknek szóló zöld ajánlásának tervezetét. A dokumentum az éghajlatváltozással kapcsolatos és a környezeti kockázatok kezelésével összefüggő elvárások mellett, a környezeti fenntarthatósági szempontok üzleti döntésekbe való integrálását próbálja érvényesíteni. Emellett saját működésének további zöldebbé tétele céljából (Zöld Program harmadik pillére) ambiciózus karbonlábnyom-csökkentésről döntött, miközben 2021-től élőhely-helyreállító beruházással teljes körűen ellentételezi a széndioxid kibocsátását.
Energetikai mutatószámok
Az MNB közvetlen környezeti hatása meghatározó mértékben az energiafelhasználásból adódik, ezen belül is döntő hozzájárulással bír az épületek működéséhez kapcsolódó energiafelhasználás. Az MNB környezetirányítási rendszerében szereplő ingatlanok (Székház, Logisztikai központ, Krisztina körúti telephely) teljes energiafelhasználásával kapcsolatban elmondható, hogy 2020-ban a járványügyi intézkedések miatt a villamosenergia-, illetve a gépjárműflotta üzemanyag-felhasználása csökkent. Fontos megjegyezni, hogy az épületek működéséhez szükséges energiaigény jó része független az épületben dolgozók létszámától. A fűtési célú energiafelhasználás 2020-ban növekedett. A növekedés abból adódott, hogy a fűtési (októbertől áprilisig tartó) időszakban az átlaghőmérséklet 1,95 C ̊-kal alacsonyabb volt a korábbi év azonos időszakához képest.
A fentiek eredőjeként az egy főre jutó teljes energiafelhasználás 2020. év végén 2,3 százalékkal növekedett.
Hulladékgazdálkodás
2020-ban a szelektív hulladékgyűjtés rendszerében jelentős változás nem történt. 2020 elején bevezetésre került az alumínium alapanyagú kávékapszulák, valamint a TetraPak dobozok szelektív gyűjtése, amely tovább csökkentette a lerakóba kerülő hulladék mennyiségét. 2020-ban a koronavírus-járvány miatt módosított munkabeosztás csökkentette a munkavállalók irodai jelenlétét, ehhez kapcsolódóan a kommunális hulladék mennyisége 2020-ban 41 tonnával csökkent. A leselejtezett elektronikai készülékek, berendezések újrahasznosítási céllal 2020-ban is teljes mértékben karitatív szervezet részére kerültek átadásra. A veszélyes hulladék teljes hulladékmennyiségen belüli aránya mindössze 1,1 százalék volt.
Vízgazdálkodás
Az alacsonyabb irodai létszám miatt az ivóvíz-felhasználás 2020-ban 24,7 százalékkal csökkent. 2020 nyári hónapjaiban az átlaghőmérséklet összességében 0,5 C ̊-kal alacsonyabb volt, emiatt a locsolásra használt kútvíz mennyisége 41,8 százalékkal csökkent.
A 2020‒2022. közötti stratégiai időszak egyik fontos célkitűzése a karbonlábnyom-számítási modell finomítása, az alkalmazott emissziós faktorok felülvizsgálata, aktualizálása. 2020-ban az operatív működésből adódó környezeti terhelést okozó elemek köre kibővült, továbbá a modellben a WWF által is javasolt Clim’Foot adatbázisban szereplő faktorok kerültek alkalmazásra. A villamosenergia-felhasználáshoz kapcsolódó karbonlábnyom 2020-ban 35,9 százalékkal csökkent. A csökkenés részben az alacsonyabb energiafelhasználási volumenből, részben a Székház és a Logisztikai központ esetében 20 százalékos megújuló villamos energia biztosításából adódott.
6. táblázat A teljes energiafelhasználás alakulása
Teljes energiafelhasználás Székház épület 2019
MNB Logisztikai központ Krisztina krt. telephely Összesen Székház épület 2020
MNB Logisztikai központ Krisztina krt. telephely Összesen Változás (%)
Villamosenergia-fogysztás (GWh) 3 029 944 2 905 561 1 226 449 7 161 954 2 826 738 2 862 215 1 065 473 6 754 426 -5,7 Fűtés, melegvízenergia-felhaszn. (GWh) 1 718 809 1 117 020 1 265 495 4 101 324 2 171 613 1 412 731 1 308 219 4 892 563 19,2 Üzemanyag energiafelhasználás (GWh) 453 299 453 299 357 467 357 467 -21,1 Összes energiafogyasztás (GWh) 11 716 577 12 004 456 2,5 Fajlagos energiafogyasztás (GWh/fő) 8 927 9 133 2,3
