Beszámoló az MNB 2020. évi tevékenységéről
3.10. AZ MNB KÖRNYEZETI FENNTARTHATÓSÁGI TEVÉKENYSÉGE A jegybank 2019-ben indított Zöld Programja keretében 2020-ban további lépéseket tett a klímaváltozáshoz és más környezeti problémákhoz kapcsolódó kockázatok csökkentése és a magyarországi zöld pénzügyi szolgáltatások bővítése érdekében. Az MNB a Zöld Program mindhárom pillérében aktív volt, azaz egyrészt a pénzügyi szektorra, másrészt a saját társadalmi, nemzetközi kapcsolatainak fejlesztésére, harmadrészt pedig operatív működésének további „zöldítésére” irányuló tevékenységekben. Az operatív működéshez kapcsolódóan az MNB saját ökológiai lábnyomának további csökkentése érdekében 2020‒2022 közötti időszakra vonatkozóan környezetvédelmi stratégiát dolgozott ki. Saját működésének további zöldebbé tétele céljából (Zöld Program 3. pillére) ambiciózus karbonlábnyom csökkentésről döntött, miközben 2021-től élőhely-helyreállító beruházással teljes körűen ellentételezi a széndioxid kibocsátását.
Az MNB Zöld Programja A Zöld Program első pillérében a jegybank többek között ökológiai és környezeti kockázatelemzéssel ‒ mint például klímastresszteszt-készítéssel ‒ valamint finanszírozást támogató ösztönzőkkel kívánja erősíteni a környezeti szempontok integrálását a pénzügyi rendszerbe. A 2019. év végén meghirdetett zöld lakáscélú tőkekövetelmény-kedvezmény feltételei módosultak a koronavírus-járvány következtében megnövekedett hitelfelvételi bizonytalanság miatt, ezért a jegybank a program könnyítése mellett döntött. Ennek eredményeképpen egy évvel, azaz 2024. év végéig hos�szabbodott meg a tőkekövetelmény-kedvezmény. Az eddigi kamatkedvezmény mellett pedig immár a hitelekhez köthető díjak formájában is „átadható” a kedvezmény az ügyfeleknek.
zöld kötvénykibocsátás azonban a jegybank és más szabályozók ösztönző, támogató lépései nélkül várhatóan nem tudna kellő mértékben elindulni, ezért az MNB folyamatosan keresi a lehetőséget a piac ösztönzésére, hogy azokkal javíthatóak legyenek a zöld beruházások finanszírozási feltételei. Az elképzelésekre az MNB 2020 szeptemberében elemzést adott ki „A magyarországi zöld kötvénypiac beindításának lehetőségei” címmel. Az Európai Bizottság Strukturális Reform-támogató Szolgálatának támogatásával, az EBRD és egy hazai tanácsadó cég közreműködésével 2020 őszén elindult a Nemzeti Fenntartható Tőkepiaci Stratégia alkotási program, amely a jegybank szándékai szerint további zöld tőkepiac-fejlesztési lehetőségeket azonosíthat. A zöld tőkepiac erősítése jegyében az MNB fontosnak tartja a zöld jelzáloglevél-piac bővülését, ezen keresztül pedig a zöld jelzáloghitelezés ösztönzését. Ennek érdekében a Monetáris Tanács 2020 novemberében úgy döntött, hogy továbbfejleszti a 2020 áprilisában újraindított jelzáloglevélvásárlási programot. A döntésnek megfelelően a jövőben a jegybank a környezeti fenntarthatóságot támogató, energiahatékonyság-növelési célú finanszírozást előtérbe helyező, zöld jelzálogleveleket fogja vásárolni, aminek előkészületei 2020. év végén megkezdődtek.
Az MNB 2020 második felében hirdette meg a zöld vállalati és önkormányzati hitelezésre is a tőkekövetelmény-kedvezmény programot. Ebben a vállalati és önkormányzati kitettségek adott évi tőkekövetelményének egy részét vagy teljes egészét elengedi a tőkeszabályozás 2. pillérében, amen�nyiben a beruházás megújuló energiatermelés finanszírozására, valamint a zöld kötvények bankok általi vásárlására vonatkozik. A későbbiekben további „zöld” hitelcélokra is várható a kedvezmény bővítése.
A Zöld Program második pillére alatt az MNB 2020 februárjában támogatóként aláírta az ENSZ Felelős Banki működést előmozdító Irányelveit annak érdekében, hogy a hazai hitelintézetek nyilvános és számonkérhető fenntarthatósági vállalásait ösztönözze a fenntartható, zöld gazdaság finanszírozása terén. További fontos nemzetközi fejlemény, hogy a jegybank az EBRD-vel közreműködve 2020 októberében ismét megrendezte a második Nemzetközi Zöld Pénzügyek Konferenciáját. Ezúttal a járványhelyzet miatt a rendezvény online formában zajlott. A konferencia fókuszában a klímaváltozás negatív gazdasági hatásainak felmérése mellett a koronavírus-járványból való „zöld” kilábalás ‒ megújuló energiatermelést és az energiahatékonysági beruházások finanszírozását előtérbe helyező ‒ lehetőségeinek megvitatása volt. A konferencia folytatásaként az MNB tíz közép-európai európai ország pénzügyi felügyeleti szervével és más fontos nemzetközi szervezetek részvételével egy szakmai workshopot is rendezett fenntartható pénzügyi témában.
A hazai vállalati kötvénypiac és a zöld pénzügyek szempontjából egyaránt kiemelendő fejlemény, hogy 2020 nyarán megtörtént az első hazai zöld vállalati kötvénykibocsátás az NKP keretében. A zöld vállalati kötvények az MNB NKP keretében vásárolt vállalati kötvényállományának több mint 10 százalékát adják. A vállalati, banki, esetleg önkormányzati
A devizatartalék részét képező euróban denominált zöld kötvény portfólió 2020-ra elérte a 2019-ben meghatározott, megcélzott méretet. A zöld kötvényekkel finanszírozott projektek gerincét a megújuló energiaberuházások, az energiahatékony ingatlanberuházások és a közlekedéssel kapcsolatos fejlesztések adják.
ÉVES JELENTÉS • 2020
65
