3.6. Devizatartalék-kezelés

online módon is, több szakmai előadást és oktatást, illetve a Magyar Bankszövetséggel (a továbbiakban: Bankszövetség) együttműködve több konzultációt is tartott.

Az MNB nemzetközi tartalékai 2020-ban közel 5,3 milliárd euróval növekedtek, így 2020. december végén 33,7 milliárd euro volt az állomány. Az év folyamán a devizatartalék szintjét növelték az ÁKK devizakötvény kibocsátásai, az Európai Bizottságtól beáramló uniós transzferek, valamint a hazai hitelintézetek által elhelyezett devizabetétállomány emelkedése. Ugyanakkor az állam adósságtörlesztési célú kifizetései, a Kincstár devizakiadásai, illetve a forintlikviditást nyújtó jegybanki devizaswap-állomány változása mérsékelte a növekedést. Az év végén meghirdetett eurolikviditást nyújtó swaptenderek finanszírozásához az MNB igénybe vette a nemzetközi szervezetekkel kötött keretszerződéseit.

A tartalék tartásának céljai

Más jegybankokhoz hasonlóan, az MNB – az MNBtv.-ben rögzített – egyik alapvető feladata az ország devizatartalékainak kezelése. Az MNB több funkció ellátása céljából tart devizatartalékot:

– a piaci szereplők elvárásainak megfelelő tartalékszint biztosítása („international collateral”),

– a monetáris és árfolyampolitika támogatása (intervenciós kapacitás biztosítása),

– devizalikviditás biztosítása a bankrendszer számára,

– és az állam tranzakciós devizaigényének biztosítása érdekében.

A tranzakciós célok közül 2020-ban továbbra is az állami adósságkezelés kiszolgálása volt a legfontosabb. Emellett e körben említhető még a költségvetési szervek devizaigényének folyamatos biztosítása. Az Európai Uniótól érkező transzferek szintén az MNB-n keresztül folynak be, ezek az utóbbi évben is gyarapították a devizatartalékot. A fenti tranzakciós célok kielégítése 2020-ban is zökkenőmentesen zajlott. Az MNB rendszeresen felülvizsgálja a tartalékok kívánatos szintjét, és szükség esetén a lehetséges kereteken belül lépéseket kezdeményez a megfelelő szint elérésére. Az MNB nemzetközi tartalékainak állománya 2020 során mindvégig meghaladta a jegybank és a befektetők által is követett tartalékmutatókat. Ezek közül az MNB kiemelten figyeli a Guidotti‒Greenspan szabályt, amely alapján a tartalékok számottevően meghaladják a rövid külső adósság szintjét.

A tartalék nagysága

Magyarország nemzetközi tartalékainak szintje 2020 során közel 5,3 milliárd euróval növekedett, az év végén 33,7 milliárd eurót tett ki.

Legnagyobb tartaléknövelő hatással az időszak alatt az állami devizakötvény kibocsátások jártak. Áprilisban az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 1-1 milliárd euro névértékben bocsátott ki 6 és 12 éves állampapír-sorozatot, amelyet júniusban egy 1,5 milliárd euro névértékű 15 éves futamidejű zöldkötvény követett, majd szeptemberben egy összesen 62,7 milliárd japán yen névértékű 3, 5, 7 és 10 éves Samurai kötvénysorozat, novemberben pedig 1,25-1,25 milliárd euro névértékű 10 és 30 éves lejáratú kötvénykibocsátás.

A tartalékok növekedése irányába hatott továbbá az Európai Bizottságtól beérkezett nettó 4,3 milliárd euro összegű EUtranszfer, valamint a hazai hitelintézetek által elhelyezett devizabetétállomány 215 millió eurós emelkedése.

Ezeket a tételeket részben ellensúlyozták a januári 2 milliárd dollár-, a februári 1 milliárd euro eredeti névértékű kötvénytörlesztések, illetve a júliusi 1 milliárd jüan értékű Pandakötvény lejárat, valamint a januárban lebonyolított, közel 1 milliárd dollár mennyiségben végrehajtott devizakötvény-visszavásárlás, illetve a Magyar Államkincstár (MÁK) devizakiadásai.

Tovább mérsékelték a növekedést a Növekedési Hitelprogram harmadik szakaszának deviza pilléréhez köthető pénzmozgások, illetve a forintlikviditást nyújtó jegybanki devizaswap állomány változása összesen 2,3 milliárd euro értékben.

Az év második felében meghirdetett eurolikviditást nyújtó swaptenderek finanszírozásához az MNB igénybe vette a nemzetközi szervezetekkel kötött keretszerződéseit.

10. ábra A nemzetközi tartalékok nagyságának alakulása

40 milliárd euro milliárd euro 40

35

30 35

30

25

20 25

20

15 15

10

2007. december 2008. június2008. december 2009. június2009. december 2010. június2010. december 2011. június2011. december 2012. június2012. december 2013. június2013. december 2014. június2014. december 2015. június2015. december 2016. június2016. december 2017. június2017. december 2018. június2018. december 2019. június2019. december 2020. június2020. december 10

A devizatartalék pénzügyi teljesítménye és kockázatai

Az MNB a törvényben rögzített alapfeladatainak ellátása, illetve kiemelten az ország nemzetközi tartalékainak kezelése során szükségszerűen pénzügyi kockázatokkal szembesül. A jegybank által követett alapelv, hogy a vállalt kockázatok mértéke igazodjon az alaptevékenység céljaihoz, a kockázatok mértéke legyen ismert, a kockázat vállalása legyen tudatos, illetve az intézmény kockázatvállalási képességével összhangban legyen korlátozott. A devizatartalék-kezelés során a likviditás, a biztonság és a hozam hármas célrendszerének kell megfelelni, ami azt jelenti, hogy az MNB a kockázatok előre definiált alacsony szintjének folyamatos betartása és a szükséges likviditás fenntartása mellett törekszik a lehető legmagasabb hozamszint elérésére.

A devizatartalék-kezeléssel kapcsolatban ‒ a többi jegybanki alapfeladathoz hasonlóan ‒ a Monetáris Tanács a legfőbb döntéshozó testület, amely meghatározza a devizatartalékkal kapcsolatos célokat és igényeket, úgymint a tartalék szintjét, likviditását, dönt az optimalizációs devizáról, a kockázatvállalási stratégiáról és a tartalék befektetésének legfontosabb számszerű stratégiai paramétereiről. Az operatív döntési hatáskörök gyakorlását, a devizatartalék-kezelési stratégia végrehajtását a Monetáris Tanács által meghatározott keretek között az MNB igazgatósága végzi. Az igazgatóság hagyja jóvá a kockázatvállalás kereteit adó limitrendszert: a tartalékportfóliók kockázatainak benchmarkokhoz képest engedélyezett maximális eltéréseit, a partnerlimiteket és a tartalékkezelésben engedélyezett befektetési instrumentumok körét.

A tartalékkezelés két fő pillére a benchmarkrendszer és a limitrendszer. A független teljesítménymérés a kockázatvállalási politika fontos eleme. A portfóliókezelés sikerességének mérése érdekében minden tartalékportfólió teljesítménye összevetésre kerül egy referenciaportfólió (az úgynevezett benchmarkportfólió) teljesítményével. A benchmarkportfóliók azt mutatják meg, hogy ugyanolyan befektetési paraméterek mellett egy széles piaci szegmenst reprezentáló, passzívan kezelt portfólió milyen hozamot hozott. A devizatartalék-kezelési tevékenység teljesítménye ezen referenciaportfóliókkal szemben kerül kimutatásra. Az MNB hozam-kockázat preferenciáját tükröző és a portfóliók teljesítménymérését szolgáló benchmarkokat az üzleti területtől független kockázatkezelési szervezeti egység tartja karban.

A devizatartalék-kezeléshez kapcsolódóan a legfontosabb kockázati kategóriák a piaci kockázat, a likviditási kockázat, a hitelkockázat (kiegyenlítési és partnerkockázat). A devizatartalék-kezelés pénzügyi kockázatainak vállalható mértékét az MNB limitekkel korlátozza. A jegybankokra jellemző konzervatív tartalékportfólió-kezelésnek megfelelően az MNB szigorú limitrendszert alkalmaz, amely az elvárt magas szintű hitelminősítések mellett piaci és egyéb indikátorokat is figyelembe vesz. A monetáris politikai eszközök devizalikviditás-igényét a tartalékkezelés során szintén figyelembe veszi az MNB.

Az MNB a devizatartalék-kezelés során különböző kockázat-minimalizálási technikákat alkalmaz annak érdekében, hogy a vállalt kockázatok az MNB kockázati toleranciájának megfeleljenek. A derivatív eszközök esetében az MNB a partnereivel ISDA (International Swaps and Derivatives Association) és kapcsolódó CSA (Credit Support Annex) szerződéseket kötött, amelyek letételhelyezés (marginolás) révén a partnerrel szemben potenciálisan keletkező hitelkockázati kitettséget alacsony szinten tartják. A GMRA (Global Master Repurchase Agreement) szerződések által szabályozott repo ügyletek esetében az előírt marginolás szintén segíti a kockázatok korlátozását. A devizapiaci ügyletek esetén az MNB a nemzetközi legjobb gyakorlatnak megfelelően a CLS-rendszerben számolja el az ügyleteit a kiegyenlítési kockázatait minimalizálva.

A 2008-ban kirobbant globális pénzügyi válságot követő kezdeti években, tekintettel a csökkenő hozamkörnyezetre és a jegybanki portfóliókban kezelt kötvények ebből adódó, jellemzően emelkedő árfolyamaira, a jegybankok döntően nyereséget értek el a devizatartalékokon. Az MNB ‒ a portfólióiban kezelt, döntően magas hitelminőségű állam- és egyéb kötvényekkel a csökkenő hozamkörnyezet eredményeként átértékelődő pozíciókon keresztül ‒ ennek a folyamatnak szintén nyertese volt. Ezt követően a zéró közeli, bizonyos piacokon negatív kamatkörnyezetben a jegybanki tartalékkezelés legjelentősebb kihívása a tőkemegőrzés biztosítása volt. A 2020-as évet közvetlenül megelőző időszakban több jegybank a monetáris politika terén lezárta vagy lassította a korábban indított lazító intézkedéseit, de ez a folyamat

2020-ban a koronavírus-válság hatására megállt és a jegybankok újra határozottan a lazítás irányába mozdultak el. A fiskális és monetáris politikai döntéshozók különböző típusú és mértékű intézkedéseket vezettek be a koronavírus negatív gazdasági hatásainak mérséklése érdekében. 2020 márciusában a Federal Reserve két rendkívüli ülésen 50, majd 100 bázisponttal 0‒0,25 százalékos sávba csökkentette az alapkamatot és bejelentett válságcsökkentő, likvidításbővítő programjai keretében tovább növelte eszközvásárlásait. Az EKB nem változtatott az irányadó kamaton, számos meghirdetett programján keresztül ugyanakkor szintén tovább növelte eszközvásárlásait.

Ennek eredményeként a tartalékkezelés szempontjából releváns piacok nagy részén jelentős hozamesés volt megfigyelhető 2020-ban. Az euroövezetben a hozamgörbe a beszámolási időszakban párhuzamosan lefelé tolódott: az éven belüli szegmensben, lejáratonként eltérő mértékben, de jellemzően 5‒10 bázisponttal, az éven túli szegmensben 10‒50 bázisponttal csökkentek a hozamok, amelyek az év végén az összes releváns lejáraton a negatív tartományban tartózkodtak. Az amerikai állampapír-kibocsátások hozamai 1,5 százalékot estek és 0 közeli hozamot biztosítanak a rövid lejáratokon. A válság hatására a volatilitás emelkedett, márciusban a swap-felárak érdemben tágultak, majd később normalizálódtak.

A hitelminősítők több kibocsátó minősítését rontották, amely az MNB devizatartalékát a konzervatívan meghatározott befektetési irányelvek miatt csak minimálisan érintette. Emellett az aranyárfolyam a geopolitikai bizonytalanság, a jegybanki kereslet növekedése és a koronavírus-válság miatt jelentősen emelkedett az év során. Az arany amerikai dollárral szembeni árfolyama 2020 második félévében többéves csúcsra jutott. Az euro/dollár árfolyam vonatkozásában a dollár folyamatos gyengülése volt megfigyelhető 2020-ban (1,12-ről 1,23-ra).

Az MNB 2020 elején felkészült volt a koronavírus-járvány okozta nagyfokú bizonytalanság kezelésére. A devizatartalék szintje érdemben meghaladta a releváns referencia-mutatók értékét. Mindemellett az MNB bilaterális swap- és repomegállapodásokból álló nemzetközi védőhálót alakított ki, amely addicionális devizalikviditást jelent (rövid időn belül akár 10 milliárd euróval növelhető a devizalikviditás) és bővíti a jegybank mozgásterét a nemzetközi tartalékok biztonságos szintjének megtartása mellett:

– Repo szerződés az Európai Központi Bankkal.

– Repo szerződés a Nemzetközi Fizetések Bankjával (BIS).

– A Federal Reserve által meghirdetett repo eszközhöz való hozzáférés. – A Kínai Népköztársaság Jegybankjával (PBoC) 2013-ban kötött, majd többször megújított devizacsere-megállapodás.

Az MNB folyamatosan monitorozva a tartalék szintjére kockázatot jelentő folyamatokat ‒ a jegybankok nagy részéhez hasonlóan ‒ rendszeresen felülvizsgálja a tartalék befektetésének kereteit. Az MNB összhangban a tartaléktartás céljaival, szem előtt tartva a konzervatív befektetési kereteket, 2020 során tovább diverzifikálta befektetéseit és lépéseket tett a devizatartalékhoz kapcsolódó egyéb kockázatok csökkentésére.

– Az MNB 2020. januárban, egy kelet-közép európai állampapír portfólió létrehozásáról döntött, amely cseh és lengyel államkötvényeket tartalmaz. A portfólióba az adott ország saját devizájában kibocsátott állampapírjai vásárolhatók. A portfólió a kiépítést követően passzív stílusban kezelve működik tovább.

– A 2020-as évben az MNB kiemelt figyelmet fordított a Brexitből adódó fejleményekre a jegybank angol font kitettsége, illetve a tartalékkezelés során igénybe vett széles körű londoni székhelyű partnerkör okán. A jegybank proaktív megközelítést alkalmazva ‒ korlátozva a londoni entitásokkal kötött ügyleteket ‒ a 2019-es év kezdetétől kezdeményezte az egyesült királyságbéli üzleti partnerekkel fennálló GMRA, valamint ISDA és CSA szerződések, továbbá az egyéb, tartalékkezeléshez kapcsolódó szolgáltatói szerződések (portfólió menedzsment rendszerek, futures számlavezetés, értékpapírkölcsönzés, MBS vagyonkezelői tevékenység, valamint a kereskedési platformok) kontinentális európai entitásokra történő noválását. Az események folyamatos nyomonkövetése mellett az MNB megtette a szükséges lépéseket a kapcsolódó kockázatok minimalizálása érdekében.

2020-ban az MNB a devizatartalékot alapvetően nyolc devizanemben (EUR, USD, JPy, GBP, AUD, RMB, PLN, CZK), különböző portfóliókba szervezve kezelte. Az MNB árfolyamkitettséget alapvetően euróban vállal: az egyéb deviza/euro keresztárfolyam kockázatát derivatív eszközökkel fedezi. Az eurótól eltérő devizanemű devizaeszközök tartását a magasabb szintű diverzifikáció elérése és a dollár esetében a rendelkezésre álló nagyobb likviditás biztosítása indokolja. Az MNB euróban, amerikai dollárban, angol fontban, renminbiben és ausztrál dollárban összesen nyolc portfóliót kezel aktívan. Az MNB a kizárólag állampapírokat tartalmazó japán jen, cseh korona és lengyel zloty portfólióit a benchmark szigorú követésével indexhez kötött portfólióként kezeli. 2012. év végétől ‒ külső vagyonkezelőnek és letétkezelőnek adott mandátum formájában ‒ az amerikai ügynökségi jelzáloglevelek (agency MBS eszközök) is részét képezik az MNB befektetési stratégiájának. Az MNB Zöld Programja keretében és az ehhez kapcsolódó társadalmi felelősségvállalási és környezetstratégiai céljainak elérése érdekében 2019-ben elindított zöld befektetéseket tartalmazó zöldkötvény-portfólió kiépítése 2020-ban befe-