Beszámoló az MNB 2020. évi tevékenységéről
online módon is, több szakmai előadást és oktatást, illetve a Magyar Bankszövetséggel (a továbbiakban: Bankszövetség) együttműködve több konzultációt is tartott.
3.6. DEVIZATARTALÉK-KEZELÉS Az MNB nemzetközi tartalékai 2020-ban közel 5,3 milliárd euróval növekedtek, így 2020. december végén 33,7 milliárd euro volt az állomány. Az év folyamán a devizatartalék szintjét növelték az ÁKK devizakötvény kibocsátásai, az Európai Bizottságtól beáramló uniós transzferek, valamint a hazai hitelintézetek által elhelyezett devizabetétállomány emelkedése. Ugyanakkor az állam adósságtörlesztési célú kifizetései, a Kincstár devizakiadásai, illetve a forintlikviditást nyújtó jegybanki devizaswap-állomány változása mérsékelte a növekedést. Az év végén meghirdetett eurolikviditást nyújtó swaptenderek finanszírozásához az MNB igénybe vette a nemzetközi szervezetekkel kötött keretszerződéseit.
A tartalék tartásának céljai Más jegybankokhoz hasonlóan, az MNB – az MNBtv.-ben rögzített – egyik alapvető feladata az ország devizatartalékainak kezelése. Az MNB több funkció ellátása céljából tart devizatartalékot: – a piaci szereplők elvárásainak megfelelő tartalékszint biztosítása („international collateral”), – a monetáris és árfolyampolitika támogatása (intervenciós kapacitás biztosítása), – devizalikviditás biztosítása a bankrendszer számára, – és az állam tranzakciós devizaigényének biztosítása érdekében. A tranzakciós célok közül 2020-ban továbbra is az állami adósságkezelés kiszolgálása volt a legfontosabb. Emellett e körben említhető még a költségvetési szervek devizaigényének folyamatos biztosítása. Az Európai Uniótól érkező transzferek szintén az MNB-n keresztül folynak be, ezek az utóbbi évben is gyarapították a devizatartalékot. A fenti tranzakciós célok kielégítése 2020-ban is zökkenőmentesen zajlott.
Az MNB rendszeresen felülvizsgálja a tartalékok kívánatos szintjét, és szükség esetén a lehetséges kereteken belül lépéseket kezdeményez a megfelelő szint elérésére. Az MNB nemzetközi tartalékainak állománya 2020 során mindvégig meghaladta a jegybank és a befektetők által is követett tartalékmutatókat. Ezek közül az MNB kiemelten figyeli a Guidotti‒Greenspan szabályt, amely alapján a tartalékok számottevően meghaladják a rövid külső adósság szintjét.
A tartalék nagysága Magyarország nemzetközi tartalékainak szintje 2020 során közel 5,3 milliárd euróval növekedett, az év végén 33,7 milliárd eurót tett ki. Legnagyobb tartaléknövelő hatással az időszak alatt az állami devizakötvény kibocsátások jártak. Áprilisban az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 1-1 milliárd euro névértékben bocsátott ki 6 és 12 éves állampapír-sorozatot, amelyet júniusban egy 1,5 milliárd euro névértékű 15 éves futamidejű zöldkötvény követett, majd szeptemberben egy összesen 62,7 milliárd japán yen névértékű 3, 5, 7 és 10 éves Samurai kötvénysorozat, novemberben pedig 1,25-1,25 milliárd euro névértékű 10 és 30 éves lejáratú kötvénykibocsátás. A tartalékok növekedése irányába hatott továbbá az Európai Bizottságtól beérkezett nettó 4,3 milliárd euro összegű EUtranszfer, valamint a hazai hitelintézetek által elhelyezett devizabetétállomány 215 millió eurós emelkedése. Ezeket a tételeket részben ellensúlyozták a januári 2 milliárd dollár-, a februári 1 milliárd euro eredeti névértékű kötvénytörlesztések, illetve a júliusi 1 milliárd jüan értékű Pandakötvény lejárat, valamint a januárban lebonyolított, közel 1 milliárd dollár mennyiségben végrehajtott devizakötvény-visszavásárlás, illetve a Magyar Államkincstár (MÁK) devizakiadásai. Tovább mérsékelték a növekedést a Növekedési Hitelprogram harmadik szakaszának deviza pilléréhez köthető pénzmozgások, illetve a forintlikviditást nyújtó jegybanki devizaswap állomány változása összesen 2,3 milliárd euro értékben. Az év második felében meghirdetett eurolikviditást nyújtó swaptenderek finanszírozásához az MNB igénybe vette a nemzetközi szervezetekkel kötött keretszerződéseit.
ÉVES JELENTÉS • 2020
51
