MAGYAR NEMZETI BANK
2. Miért alacsonyak a beruházások Európában? A beruházás kiemelt helyet foglal el egy gazdaság működésében, ugyanis rövid és hosszú távon is befolyásolja a gazdasági növekedést (OECD (2015)). A felhasználás egyik elemeként rövid távon a keresletet növeli, míg később a beruházás következményeként létrejövő tőke a potenciális kibocsátás emelkedését eredményezi. Ennek következményeképp egy esetleges válság miatt alacsonyabb beruházási szint tartósan is visszavetheti a gazdasági növekedést. Ezt felerősítheti, hogy kétirányú oksági kapcsolat fedezhető fel a beruházás és a gazdasági növekedés között. Ennek forrása, hogy a vállalkozások a beruházási döntéseiket elsősorban profitvárakozásaik alapján határozzák meg, ezért az alacsonyabb hosszú távú növekedési potenciál kisebb beruházási hajlandóságot eredményez (ECB (2014a)). Ezáltal a beruházások visszaesése tartósan alacsony gazdasági növekedéssel párosulhat, és gazdaságpolitikai beavatkozást tehet szükségessé. Az eurozónában a válság kezdete óta tartósan csökkent a beruházási tevékenység, mind a válság előtti szinthez, mind pedig a GDP-hez viszonyítva. Az e mögött meghúzódó okok vizsgálata nemcsak azért fontos, mert az alacsonyabb beruházási szint régiónkat (a visegrádi országokat) is érinti, hanem azért is, mert az eurozóna növekedése a szoros kereskedelmi kapcsolatokon keresztül hazánk növekedését is számottevő mértékben befolyásolja. Bár a fejezet fókuszában az eurozóna áll, de a bemutatásra kerülő okok bizonyos mértékig Magyarországon is érvényesek, amelynek részletes elemzésére nem térünk ki. A mérsékelt beruházási szint mögött meghúzódó okokat két csoportra bonthatjuk. Egyik csoportot a közvetlenül a válsághoz kötődő ciklikus okok jelentik. Ezek közül a szakirodalom az alacsony keresletet, a válság előtt kialakuló ingatlanbuborékot, a magas eladósodottságot, a válság óta szigorúbbá váló hitelezési feltételeket, valamint a tartósan megemelkedett bizonytalanságot emeli ki. Bár ezek alapvetően átmeneti jellegűek és a válság múltával enyhülnek, ugyanakkor a lassú kilábalás következtében továbbra is befolyást gyakorolnak a beruházási szint alakulására. Az uniós beruházási ráta tartósan alacsony szintjét a rövid távon érvényesülő okokon túl, hosszú távú, strukturális tényezők is eredményezik. A ciklikus okok mellett a fiatal nemzedék munkanélküliségének problémája, a munkaerőpiaci hiszterézis jelensége, valamint a termékpiaci merevségek, az infrastrukturális beruházások hiánya, az FDI beruházások lassulása és a pénzpiacok rövid távú szemlélete is károsan hat a beruházási rátára. A gazdasági szerkezetben megjelenő tartós változások szintén a beruházási ráta alacsonyabb szintjéhez vezetnek. Ez egyrészt a tercier (szolgáltató) szektor fokozódó térnyeréséből és annak ipari szektorénál alacsonyabb beruházási-és tőkeintenzitásából következik. Másrészt a statisztikai mérési lehetőségek korlátaira is visszavezethető, ugyanis a tudástőke alapú beruházásoknak csak egy része jelenik meg az immateriális beruházások között. Ezek növekedésével párhuzamosan a digitális technológia elterjedése egyre intenzívebb a termelési folyamatokban. Ezt kívánja elősegíteni az Ipar 4.0 koncepció. Szakértői előrejelzés alapján az Ipar 4.0 sikeres európai bevezetése érdekében a következő 10–20 évben a beruházási aktivitás 35 százalékos emelésére van szükség. A koncepció megvalósításának kapcsán különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a nagyvállalkozások és a KKV szektor közötti termelékenységi különbségek ne nőjenek tovább. A beruházási ráta növelése elsősorban hatékony strukturális és szabályozói megoldásokkal érhető el. Ilyen megoldás lehet a termékpiaci versenyhelyzet növelése, valamint a belépési és működési korlátok csökkentése. Emellett egy a beruházási adókedvezményeket előtérbe helyező adórendszer, továbbá a közberuházásokra fordított kiadások növelése és a működőtőke beáramlását elősegítő politika is támogatná a beruházási ráta növekedését. Végezetül a pénzügyi fragmentáció csökkentése, a nemteljesítő hitelek további leépítése, valamint a vállalati szektor pénzügyi forrásbevonásának erősítése és diverzifikálása szintén a megoldások részét képezheti. 28
NÖVEKEDÉSI JELENTÉS • 2016
