MIÉRT ALACSONYAK A BERUHÁZÁSOK EURÓPÁBAN?
tebb csoportnak a KKV szektort találja. Meglátásuk szerint a fő kihívás, hogy nem látják át azt, hogy az értékláncban elfoglalt szerepüket hogyan fogja érinteni a digitális átállás. (Európai Parlament Kutatási Szolgálat (2015)). Ezeknek az aggodalmaknak a tompításában segíthet az Ipar 4.0 koncepció gyakorlati megvalósítását kb. 80 milliárd euróval támogató Horizont 2020 program, a folyamatot legalább 100 milliárd euróval ösztönző Európai Strukturális és Beruházási Alap és szintén a digitális átállást (elsősorban a felhőalapú számítástechnika, robotika és szimulációs gazdaság területén) kb. 77 milliárd euróval elősegítő, különösen a feldolgozóipari KKV-k beruházási tevékenységét felkaroló „ICT Innovation for Manufacturing SMEs (I4MS)” program. (Európai Parlament Kutatási Szolgálat (2015)) A közeljövőben a digitális technológiákba való beruházási kedvet javíthatja az a várakozás, hogy ha egy vállalat versenytársainál gyorsabban hajt végre digitális beruházásokat, akkor nagyobb megtérülési rátával és időben is gyorsabb megtérüléssel számolhat. Ez hozzájárulhat a hiányzó beruházások mennyiségének csökkenéséhez. (PwC (2016)) A Roland Berger tanácsadó cég által készített elemzés az Ipar 4.0 koncepcióval kapcsolatban pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a pótlólagos beruházások költségét ellensúlyozhatja a termelékenység növelése. (Roland Berger (2016))
2.5. Megoldások a strukturális kihívásokra Az alacsony beruházási ráta orvoslását az eddigiekben nes adókedvezmények és adójóváírások (pl. ideiglenes leírt kihívásokra adott gazdaságpolitikai és strukturá- adómentesség), valamint a munkaeszközök adózási szempontból történő gyorsított amortizációs könyvelése lis-szabályozási változtatásokkal lehet sikeresen elérni. is beruházásösztönző hatással rendelkezik (OECD (2015)). A termékpiacokon a versenyhelyzet fokozása, a belépé- A tőkeadózásra vonatkozóan a pénzforgalmi szemlélet si és működési korlátok csökkentése, valamint a szabá- elterjesztése adhat lehetőséget a beruházási ráta növelélyozások egyszerűbbé tétele járulhat hozzá a beruházá- sére (Nobilis és Svraka (2014)). Az immateriális javak és a si ráta hosszabb távú növekedéséhez (Palenzula és Dees tudásalapú beruházások további ösztönzésére és az új (2016); OECD, 2015). A piaci szabályozás módosításain vállalkozások negatív diszkriminációjának28 megszüntetúlmutatóan, az adózási rendszer egyszerűsítésével, tése érdekében a K+F adóösztönzők visszatérítendővé harmonizációjával és kedvezmények bevezetésével is tétele lehet megoldás (OECD (2015)). javítható a beruházási ráta. Egyrészről a beruházásokat ösztönözheti a vállalati profitot terhelő adók, például a A közberuházásokra fordított kiadások növelésével – a társasági nyereségadó csökkentése. Másrészről Jacqui- fiskális fegyelem szempontjait figyelembe véve – is not és szerzőtársai (2016) tanulmányukban egy olyan növekedésbarát adózási rendszert dolgoztak ki, amely a 28 Az új vállalkozások negatív diszkriminációja alatt azt értjük, hogy a piacon újonnan megjelenő (jellemzően mikro-, kis- és közepes vállalatok) munkára vonatkozóan alacsonyabb adóterheket javasol üzleti formációk hitelek elbírálása, valamint adókedvezmények megítélése keresleti és kínálati oldalról egyaránt. Emellett az ideigle- esetén hátrányosabb feltételekkel indulnak, mint a régebben működő vállalkozások.
NÖVEKEDÉSI JELENTÉS • 2016
41
