6.3. Stabil finanszírozás és kiegyensúlyozott devizaszerkezet jellemzi a bankrendszert

67. ábra: Az egyes intézmények LCR szintjeinek mérlegfőösszeg-arányosan súlyozott eloszlása és a bankrendszeri LCR mutató alakulása

Forrás: MNB.

68. ábra: A likviditásfedezeti mutató szintje és éves változása Európa egyes országaiban

Megjegyzés: Az országos adatok nem teljes bankrendszereket, csak az EBA Risk Dashboard számításaiban szereplő intézményeket fedi le. Forrás: EBA Risk Dashboard, MNB.

69. ábra: A hitelintézetek hitel-betét mutatójának felbontása

Forrás: MNB.

Mrd Ft % %

250 90 betétnövelő hatása vezérelte, de ezt erősítette a háztartások elhalasztott fogyasztása és a rendkívüli kormányzati transzferek jövedelmi hatása is. 2020. december és 2021. április között a jegybanki eszközvásárlások támogatása mellett a bankrendszer operatív likviditási tartaléka tovább emelkedett, így a 2021 áprilisi 14 200 milliárd forintos átlagos érték már 54 százalékkal magasabb a járványhelyzet előtti év átlagánál.

A bőséges likviditás egyenletesen oszlik el az intézmények

között. A tovább bővülő bankrendszeri likviditás a likviditásfedezeti (LCR) ráta alakulásában is tükröződött, mely mutatószám 206 százalékra emelkedett 2020 végére (67. ábra). A bankrendszer egészét tekintve tehát a magas minőségű likvid eszközök állománya több mint duplája volt év végén annak az értéknek, amely képes lenne fedezni egy likviditási sokk esetében valószínűsített pénzkiáramlásokat. Emellett kedvező fejlemény, hogy a bőséges likviditás nem csak néhány nagyobb szereplőnél koncentrálódik, hanem egyenletesen oszlik el az intézmények között: a 200 és 300 százalék közötti LCR mutatóval rendelkező bankok mérlegfőösszeg-arányos részesedése 80 százalék volt, míg a szektor 99 százaléka a szabályozói limitet 50 százalékkal meghaladó pufferrel rendelkezett 2020 végén.

Európa-szerte bőséges és a válság kitörése óta növekvő a

bankrendszeri likviditás. 2020. december végén 173 százalékot tett ki és 2019 végéhez képest 23 százalékponttal nőtt az egyedi banki szinten aggregált likviditásfedezeti mutató Európa országaiban (68. ábra). A hazai bankrendszer az éves növekedési ütem és a bankrendszeri átlag tekintetében is meghaladja az európai átlagos értéket. A bankrendszeri likviditás általános, nemzetközi növekedése mögött a jegybanki és kormányzati likviditásbővítő intézkedések állnak, amelyek bevezetését a járványhelyzet és a gazdasági korlátozások okozta likviditási kockázatok tették szükségessé.

6.3. Stabil finanszírozás és kiegyensúlyozott devizaszerkezet jellemzi a bankrendszert

A hitel-betét mutató csökkenésével a finanszírozási kockázatok tovább mérséklődtek. A belföldi szektorok hitelállománya közel 2600 milliárd forinttal nőtt 2020-ban, miközben a betétállomány ennek mintegy kétszeresével bővült, melynek következtében a finanszírozási kockázatokat megragadó hitel-betét mutató közel 5 százalékponttal csökkent az elmúlt év során, és 71,6 százalékot tett ki 2020 végén (69. ábra). A mutató csökkenését tehát az ügyfélbetétek hitelállományt

70. ábra: A külföldi eszközök és források, valamint a vállalati és háztartási deviza betétállomány alakulása

Megjegyzés: Hitelintézeti szektor, EXIM, MFB és KELER adatával együtt. Forrás: MNB.

71. ábra: A bankrendszer FX swap pozíciójának, valamint a teljes devizapozíció egyéb komponenseinek alakulása

Megjegyzés: Nettó FX Swap pozíció = (Mérleg szerinti nyitott FX pozíció – Teljes nyitott FX pozíció) + Nettó forward FX pozíció + Egyéb mérlegen kívüli FX pozíció. Forrás: MNB. meghaladó bővülése eredményezte, amelyet az MNB vállalati kötvényvásárlásai, a külföldi tulajdonú vállalatok növekvő külföldi forrásbevonása, valamint a banki hitelezéssel nem járó rendkívüli állami transzferek egyaránt támogattak.

A belföldi devizabetétek bővülésével a külföldi

devizafinanszírozás mérséklődött. 2020-ban a háztartások devizabetét állománya euróban számolva 15 százalékkal, míg a vállalatoké 24 százalékkal bővült (70. ábra). Míg a háztartások deviza megtakarításaikkal a gyengülő forintárfolyamra reagáltak, addig a vállalatok esetében a külföldi anyavállalatokon keresztül érkező olcsó devizaforrások33 is jelentősen emelhették a devizabetétek összegét. Ennek eredményeként e két szektor deviza betétállománya több mint 2,5 milliárd euróval emelkedett az elmúlt év során, ami lehetővé tette a bankrendszer külső devizaforrásainak 2,1 milliárd eurós csökkenését. Ezzel egyidejűleg a külföldi deviza eszközök is több mint 1 milliárd euróval csökkentek, aminek köszönhetően a devizafinanszírozási igény tovább mérséklődött. 2021 első negyedévében a vállalati devizabetét állomány 0,3 milliárd eurós csökkenésével párhuzamosan 0,4 milliárd euró külföldi devizaforrás áramlott vissza a bankrendszerbe, ami a devizafinanszírozás szerkezetében mérsékelt visszarendeződést mutat.

Kiegyensúlyozottabb mérlegen belüli devizaszerkezet mellett a hitelintézetek nettó FX swapállománya nulla

közelébe csökkent. A hitelintézetek 2020 első felében még átlagosan 1550 milliárd forintnyi nettó devizaszerző FX swap pozícióval rendelkeztek, amely decemberre átlagosan mintegy 55 milliárd forintos nettó deviza kihelyező pozícióba fordult át (71. ábra). A nulla közeli nettó FX swap pozíció kialakulását elsősorban a mérlegen belüli devizapozíció változása vezérelte: a 2020 első félévi átlagos 540 milliárd forintnyi deviza eszköz többlet decemberre 370 milliárd forintos deviza forrás többletre változott a belföldi devizabetét beáramlás, valamint a külföldi deviza eszközök csökkenésének eredőjeként. A nettó FX swapállomány csökkenését a belföldi szektorok mérséklődő nettó deviza forward igénye is támogatta, amely a 2020 első félévi átlagos 950 milliárd forintos szintről decemberre 285 milliárd forintra zsugorodott. 2020 végére tehát egy a korábbi időszakhoz képest kiegyensúlyozottabb devizaszerkezet, és egy alacsony nettó FX swap pozíció alakult ki, amely érdemben 2021 első négy hónapjában sem változott.

45 Mrd EUR 3 000Mrd Ft

72. ábra: A likviditási és finanszírozási kockázatokat kezelő előírásoknak való bankszektori megfelelés

A bankok az elhúzódó járványidőszakban is stabil, szerkezetében egészséges finanszírozással működtek,

növekvő pufferek mellett. A 2020-ban az MNB által eszközölt szabályozási változásokat34 követően a bankok finanszírozási helyzete tovább erősödött; sem a kockázatok bankok közötti eloszlásában, sem a finanszírozás szerkezetének alakulásában nem láthatók kedvezőtlen tendenciák (72. ábra). A bankrendszer szektorszinten már közel egy éve gyakorlatilag zárt mérlegen belüli devizapozícióval működik. A stabil devizaforrások többlete a bankoknál érdemben nőtt, döntő részben a háztartási és vállalati devizabetétek állományának növekedése miatt. A pénzügyi vállalati forrásokra való szektorszintű ráutaltság pedig tovább csökkent. A stabil, jelzálogalapú források állománya is emelkedett, amit az MNB jelzáloglevélvásárlási programja is támogatott. Ezen kívül a bankok az MNB becslése szerint felkészültek az EU-s keretek között 2021. június 28-tól induló nettó stabil finanszírozási rátára (Net Stable Funding Ratio – NSFR) vonatkozó előírás teljesítésére is; alkalmazkodási szükséglet várhatóan csak alacsony mértékben, egyes, bankcsoporthoz tartozó intézményeknél, egyedi szinten jelentkezhet. A bankok finanszírozási helyzete tehát érdemi támasza lehet a válságból való kilábalást támogató hitelezésnek.

Megjegyzés: DMM – Devizafinanszírozás megfelelési mutató, DEM –Devizaegyensúly mutató, BFM – Bankközi finanszírozási mutató, JMM –Jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató, LCR – Likviditásfedezeti mutató. A kék téglalap szélei az eloszlás alsó és felső kvartilisét jelölik. *Az elvárt szint 2019. október 1-jétől 25 százalék, előtte 20 százalék. **Jelzálogbankok és lakás-takarékpénztárak nélkül. A DEM és DMM esetében 2020. március 24. és szeptember 18. között átmeneti szigorítás volt érvényben. Forrás: MNB.

33 A külföldről származó devizaforrások mintegy 1000 milliárd forinttal növekedtek 2019. december és 2020. december között a nem pénzügyi vállalati szektorban. 34 https://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2020-evi-sajtokozlemenyek/az-mnb-felulvizsgalta-a-devizafinanszirozasi-kockazatokat-celzomakroprudencialis-szabalyozasait

2020. december 31. 15 % 220% 30 % 37% 340% 102002535300 18020533260 066 1601531220 PÉNZÜGYI STABILITÁSI JELENTÉS • 2021. JÚNIUS