9. keretes írás: A pandémia és a fizetési moratórium hatásai az értékvesztésképzésre

moratóriumban. Ez a potenciális veszteség a bankok tőkemegfelelését érdemben nem veszélyeztetné. A várható hatás ráadásul ennél kisebb (9. keretes írás). A moratóriumot követő 6 hónapos megfigyelési időszakban megfelelően törlesztett ügyletek esetében pedig az értékvesztés később visszaírható lesz. 2021-ben a növekvő kockázati költségek ellenére az MNB Piactudás felmérésének keretében megkérdezett bankok mindegyike nyereséges működéssel és döntő többségük jövedelmezőségének javulásával számol.

9. KERETES ÍRÁS: A PANDÉMIA ÉS A FIZETÉSI MORATÓRIUM HATÁSAI AZ ÉRTÉKVESZTÉSKÉPZÉSRE

A pandémia okozta gazdasági válság és a fizetési moratóriumok hatására egyre nagyobb hangsúlyt kap a jelenleg még teljesítő, valamint a moratórium által védett állományok kockázatainak és a nemteljesítővé válás

valószínűségének nyomon követése. Erre az MNB 2020. április 18-ai körlevelében külön is felhívta a hitelintézeti szektor figyelmét, valamint a kockázatok hatékony azonosítása érdekében szigorúbb monitoringfeltételek alkalmazását javasolta az intézmények számára.

Az intézményi gyakorlatok alapján a teljesítő állományok (Stage 1, Stage 2) vonatkozásában az értékvesztés

növekmények alapvetően az alábbi indokok mentén kerültek megképzésre 2020 során: - az ügyfelek nemteljesítési valószínűség (PD) értékeinek előretekintő módon történő becslése (összhangban az IFRS 9 előírásaival) során alkalmazott makrogazdasági előrejelzésekben bekövetkezett jelentős romlás a pandémia okozta gazdasági világválságra reagálva, - a monitoringfolyamat során azonosított megnövekedett hitelkockázat miatt az ügyletek számos esetben kerültek Stage 2 kategóriába átsorolásra, ami a teljes élettartam alatt várható veszteség megképzésével jár, - számos intézmény képzett többlet értékvesztést (overlay keretében) a modellek szakértői alapú kiigazításának keretében, portfólióra vagy részportfóliókra megadott paraméterek (PD érték, moratórium igénybevétele, az ügyfelek ágazati besorolása, korai előrejelző rendszerek (EWS) számlaforgalommal, jövedelmi adatok változásával kapcsolatos jelzései) mentén végzett korrekciókkal. Mindezek csökkentik annak kockázatát, hogy a moratórium által rejtett problémás kitettségek a moratórium lejártát követően sokkszerű értékvesztés növekedést okozzanak az intézményeknek.

Az értékvesztésszámítási gyakorlat szempontjából kiemelt jelentőséggel bír, hogy az Európai Bankhatóság (EBA) 2020. december 2-án a COVID-19 válságra tekintettel alkalmazott fizetési moratóriumokról szóló iránymutatásainak

alkalmazási idejét 2021. március 31-ig meghosszabbította, valamint alkalmazhatósági időkorlátot határozott meg. A hosszabbítással egyidőben megállapított alkalmazhatósági időkorlát szerint a 2020. szeptember 30. után végrehajtott fizetési átütemezés esetében az iránymutatásban meghatározott kedvezmények csak akkor alkalmazhatóak, ha a moratóriumban eltöltött idő nem haladja meg a kilenc hónapot. Az alkalmazhatósági időkorlát bevezetésének oka az, hogy minél hosszabb ideig veszi igénybe egy ügyfél a moratóriumot, annál valószínűbb, hogy strukturális pénzügyi nehézségekkel küzd.

Az EBA által meghatározott időkorlát következtében az EBA iránymutatás könnyítési feltételei nem alkalmazhatók

a kilenc hónapot meghaladóan moratóriumban lévő kitettségek esetében, azaz egyedi vizsgálat alapján szükséges az intézménynek döntést hoznia az egyes kitettségek átstrukturált követelésként történő nyilvántartásáról és a Stage 1ből Stage 2 kategóriába történő átsorolásáról a moratórium kapcsán megkötött szerződésmódosítások következtében.

Az EBA által bevezetett időkorláttal összhangban az MNB a 2021. január 21-én kiadott módosított IFRS 9 vezetői körlevélben fő szabályként fogalmazta meg azon kitettségek átstrukturálttá történő minősítését és ennek következtében a Stage 2-es kategóriába sorolását, amelyek 9 hónapnál hosszabb időt töltöttek moratóriumban, mivel feltételezni indokolt, hogy a kötelezettnek a pénzügyi kötelezettségei teljesítésével pénzügyi nehézségei vannak vagy várhatóan lesznek. Ettől a feltételezéstől és a kitettség átstrukturált kitettségként történő nyilvántartásától egyedi alapon azonban abban az esetben el lehet tekinteni, ha az intézmény megfelelő evidenciával alá tudja támasztani, hogy az ügyfél pénzügyi helyzetében nem következett be romlás.

A körlevélben szereplő elvárások teljesítését az MNB 2021 januárjától várja el, és a szükséges átminősítéseket az első negyedév végéig kell lekönyvelniük az intézményeknek, ami jelentős

hatást gyakorolhat az értékvesztés szintjére. Az MNB becslése alapján a lakossági szegmensben mintegy 200 milliárd, a vállalati szegmensben pedig 100 milliárd forintos további értékvesztésképzést vonna maga után abban az esetben, ha minden olyan ügyletet átsorolnának Stage 2-es kategóriába, mely legalább 9 hónapot töltött moratóriumban. A várható értékvesztésképzés azonban ennél kisebb, egyrészt mivel egyes intézmények a fenti szabályozói elvárások hatását már a 2020. év végi eredményeikben számszerűsítették, másrészt az átsorolás alól mentesülnek azok az ügyeletek, melyeknél bizonyíthatóan nem következett be romlás az adós pénzügyi helyzetében. Emellett érdemes megjegyezni, hogy kitettségarányosan jóval magasabb hatás várható azoknál a – jellemzően lakossági ügyfélkörrel rendelkező – intézményeknél, amelyek nem rendelkeznek az ügyfelek pénzügyi helyzetének nyomon követésére szolgáló információkkal (pl. számlaforgalom). Az értékvesztés első negyedévre becsült emelkedését középtávon mérsékelheti, hogy a moratórium végét követően a kijelölt fél éves megfigyelési időszak alatt késedelem nélkül törlesztő, 9 hónapnál hosszabb ideig moratóriumban tartózkodó ügyletek visszasorolhatók lesznek Stage 2-ből Stage 1-be.

Összességében megállapítható, hogy a hitelintézeteknek 2021 első negyedévében számos, a fizetési moratóriumban legalább 9 hónapig részt vevő kitettséget kell majd átsorolniuk Stage 2 kategóriába. Ez az előírás becslésünk szerint akár 300 milliárd forint többlet értékvesztést is jelenthetne a teljes szektorra nézve, ha minden ilyen ügylet átsorolásra kerülne. Ugyanakkor a várható hatás kisebb, mert az ügyletek egy része bizonyíthatóan megfelel a Stage 1 besorolás feltételeinek, valamint egyes intézmények ennek a hatásnak egy részét már a 2020-as eredményükben érvényesítették. A moratóriumból való kilépést követő hat hónap során teljesítőnek bizonyuló ügyletek esetében pedig majd visszasorolásra, tehát értékvesztés visszaírásra is sor kerülhet.

Stage besorolás a moratóriumos részvétel függvényében • • NEM LÉP BE A MORATÓRIUMBA 9 HÓNAPNÁL KEVESEBBET TÖLT BENNE 9 HÓNAP FÖLÉ NŐ A MORATÓRIUMBAN TÖLTÖTT IDŐSZAK