JÖVEDELMEZŐSÉG, TŐKEHELYZET: A KOCKÁZATOK JELENTŐS EMELKEDÉSE MELLETT ERŐSÖDÖTT A TŐKEHELYZET
moratóriumban. Ez a potenciális veszteség a bankok tőkemegfelelését érdemben nem veszélyeztetné. A várható hatás ráadásul ennél kisebb (9. keretes írás). A moratóriumot követő 6 hónapos megfigyelési időszakban megfelelően törlesztett ügyletek esetében pedig az értékvesztés később visszaírható lesz. 2021-ben a növekvő kockázati költségek ellenére az MNB Piactudás felmérésének keretében megkérdezett bankok mindegyike nyereséges működéssel és döntő többségük jövedelmezőségének javulásával számol.
9. KERETES ÍRÁS: A ÉRTÉKVESZTÉSKÉPZÉSRE
PANDÉMIA
ÉS
A
FIZETÉSI
MORATÓRIUM
HATÁSAI
AZ
A pandémia okozta gazdasági válság és a fizetési moratóriumok hatására egyre nagyobb hangsúlyt kap a jelenleg még teljesítő, valamint a moratórium által védett állományok kockázatainak és a nemteljesítővé válás valószínűségének nyomon követése. Erre az MNB 2020. április 18-ai körlevelében külön is felhívta a hitelintézeti szektor figyelmét, valamint a kockázatok hatékony azonosítása érdekében szigorúbb monitoringfeltételek alkalmazását javasolta az intézmények számára. Az intézményi gyakorlatok alapján a teljesítő állományok (Stage 1, Stage 2) vonatkozásában az értékvesztés növekmények alapvetően az alábbi indokok mentén kerültek megképzésre 2020 során: -
az ügyfelek nemteljesítési valószínűség (PD) értékeinek előretekintő módon történő becslése (összhangban az IFRS 9 előírásaival) során alkalmazott makrogazdasági előrejelzésekben bekövetkezett jelentős romlás a pandémia okozta gazdasági világválságra reagálva,
-
a monitoringfolyamat során azonosított megnövekedett hitelkockázat miatt az ügyletek számos esetben kerültek Stage 2 kategóriába átsorolásra, ami a teljes élettartam alatt várható veszteség megképzésével jár,
-
számos intézmény képzett többlet értékvesztést (overlay keretében) a modellek szakértői alapú kiigazításának keretében, portfólióra vagy részportfóliókra megadott paraméterek (PD érték, moratórium igénybevétele, az ügyfelek ágazati besorolása, korai előrejelző rendszerek (EWS) számlaforgalommal, jövedelmi adatok változásával kapcsolatos jelzései) mentén végzett korrekciókkal.
Mindezek csökkentik annak kockázatát, hogy a moratórium által rejtett problémás kitettségek a moratórium lejártát követően sokkszerű értékvesztés növekedést okozzanak az intézményeknek. Az értékvesztésszámítási gyakorlat szempontjából kiemelt jelentőséggel bír, hogy az Európai Bankhatóság (EBA) 2020. december 2-án a COVID-19 válságra tekintettel alkalmazott fizetési moratóriumokról szóló iránymutatásainak alkalmazási idejét 2021. március 31-ig meghosszabbította, valamint alkalmazhatósági időkorlátot határozott meg. A hosszabbítással egyidőben megállapított alkalmazhatósági időkorlát szerint a 2020. szeptember 30. után végrehajtott fizetési átütemezés esetében az iránymutatásban meghatározott kedvezmények csak akkor alkalmazhatóak, ha a moratóriumban eltöltött idő nem haladja meg a kilenc hónapot. Az alkalmazhatósági időkorlát bevezetésének oka az, hogy minél hosszabb ideig veszi igénybe egy ügyfél a moratóriumot, annál valószínűbb, hogy strukturális pénzügyi nehézségekkel küzd. Az EBA által meghatározott időkorlát következtében az EBA iránymutatás könnyítési feltételei nem alkalmazhatók a kilenc hónapot meghaladóan moratóriumban lévő kitettségek esetében, azaz egyedi vizsgálat alapján szükséges az intézménynek döntést hoznia az egyes kitettségek átstrukturált követelésként történő nyilvántartásáról és a Stage 1ből Stage 2 kategóriába történő átsorolásáról a moratórium kapcsán megkötött szerződésmódosítások következtében.
PÉNZÜGYI STABILITÁSI JELENTÉS • 2021. JÚNIUS
55
