4. keretes írás: Az állami és jegybanki hitelprogramok hatása a foglalkoztatottságra Magyarországon

33. ábra: A vállalati hitelállomány éves növekedési ütemének előrejelzése előző jelentés óta számos országban bővítették a garanciaprogramok keretösszegeit, és ezek közül Hollandia, Svédország és Magyarország esetében látható markáns elmozdulás. Utóbbi az elmúlt hónapokban kibővített keretösszeg révén a jelenlegi 6,4 százalékos GDP-arányos értékkel a középmezőnybe került. A visegrádi országok közül GDP-arányosan csak Csehország rendelkezik nagyobb részesedéssel, míg Lengyelország és Szlovákia esetében 4,5 százalék körüli az érték.

Várakozásunk szerint továbbra is fennmaradhat a vállalati

hitelállomány bővülése. Előrejelzésünkben azzal számolunk, hogy a kínálati oldalon már nem várható további jelentős szigorítás a banki hitelkínálatban. Az MNB Piactudás felmérése alapján a hazai bankok szerint 2021-ben nemcsak a járvány elhúzódása, hanem az EU-s források közelgő érkezése miatt is érzékelhető egyfajta kivárás a kkv-k részéről, amit azonban jelentősen felülmúl a gazdaságélénkítő programok hitelkereslet-bővítő hatása. Figyelembe véve a beérkező pozitív hitelezési adatokat, illetve a 2021. júniusig tartó moratóriumhosszabbítás miatt csökkenő amortizációt a vállalati hiteldinamika az előrejelzési horizontunk egészében átlagosan közel kétszámjegyű pozitív növekedési tartományban mozoghat (33. ábra). A hitelállomány növekedését az is támogatja, hogy a vállalati szektor GDParányos eladósodottsága nemzetközi összehasonlításban továbbra is alacsony.

Megjegyzés: Tranzakciós alapú éves növekedési ütem a pénzügyi közvetítőrendszer adatai alapján. Forrás: MNB.

4. KERETES ÍRÁS: AZ ÁLLAMI ÉS JEGYBANKI HITELPROGRAMOK HATÁSA A FOGLALKOZTATOTTSÁGRA MAGYARORSZÁGON

A koronavírus-válság hitelkínálat csökkentő hatásának mérséklésére állami és jegybanki hitelprogramok kerültek

bevezetésre, melyek foglalkoztatottságra gyakorolt hatásait értékeljük. A drasztikusan visszaeső hitelkínálat válsághelyzetben jelentősen ronthatja a vállalatok hitelhez jutási lehetőségeit, számottevően visszavetve így a reálgazdaság kilábalási ütemét. A koronavírus hatására bekövetkező gazdasági visszaesés mérséklésére számos program került meghirdetésre, melyek közül a fizetési moratórium és a garanciaprogramok mellett a jegybanki és állami hitelprogramok segíthették leginkább a hitelezés drasztikus leállásának elkerülését. A 2020 tavaszán bevezetett nagyvolumenű támogatott hitelprogramok – NHP Hajrá, Széchenyi Kártya Program új termékei, EXIM és MFB programjai – reálgazdasági hatását legközvetlenebbül és azonnali módon a kedvezményezett vállalatok dolgozói létszámának alakulására gyakorolt hatáson keresztül tudjuk mérni.

A támogatott hitelprogramok hatásának azonosításához megbecsültük az ún. tényellentétes állapotot, azaz, hogy miként alakult volna a kedvezményezett vállalatok létszáma a hitelprogramok hiányában. Az ehhez képesti létszámtöbblet tekinthető a programokban történő részvétel hatásának. A tényellentétes állapot ugyanakkor nem megfigyelhető, így azzal próbáljuk közelíteni, hogy minden kedvezményezett (kezelt) céghez olyan nem résztvevő vállalatot (ún. kontrollvállalatot) párosítunk, amely legjobban hasonlít a kezelt céghez minden, a programban való részvételt és a létszámalakulást meghatározó jellemzőben. Ehhez többek között figyelembe vettük pénzügyi kimutatások adatait, a cégek hitelkeresletét és hitelképességét megragadó jellemzőket, valamint a moratóriumban és

20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 -2 -4 -6 -8 -10

a bértámogatási programokban történő részvételt is. A hitelprogramok hatását ezután a kezelt cégekre és a hozzájuk párosított kontrollvállalatokra vizsgáltuk.

A támogatott hitelprogramok hatására az öt főnél nagyobb vállalatok 4 százalékkal több munkavállalót

foglalkoztattak 2020 végén. A programok indulását (kezelés időpontját) megelőzően a két csoport átlagos létszáma egymással párhuzamosan alakult, ami arra utal, hogy ténylegesen sikerült a kezelés előtt a támogatottakhoz hasonló cégeket kontrollnak választanunk. A kezelés után ezzel szemben jelentős eltérés alakult ki a két vállalatcsoport között. A hatás vizsgálatára difference-in-differences módszerrel fixhatásos panelregressziós egyenletet becsültünk. Az eredmények alapján 2020. decemberben 2020. márciushoz viszonyítva átlagosan 0,8 fővel és 4 százalékkal több munkavállalót foglalkoztattak a támogatott hitelprogramokban részt vevő vállalatok az abból kimaradókhoz képest.

Eredményeinket hitelprogram, hitelcél és vállalatméret szerint megbontva is vizsgáltuk, és a legerősebb hatásokat az NHP Hajrá konstrukcióban részt vevő, a beruházási hitelt felvevő, illetve a kisvállalatoknál

tapasztaltuk. A beruházási és NHP Hajrá keretében nyújtott hitelt felvevő vállalatoknál a támogatott programok 1,5 fő körüli, arányaiban pedig 6, illetve 5 százalékos létszámtöbbletet okoztak 2020. decemberre, a kisvállalatoknál pedig 0,7 fős, arányaiban pedig 4 százalékos hatás volt tapasztalható. A forgóeszközhitelt felvevő, valamint a mikro- és a középvállalatoknál kevésbé jelentős, de szintén szignifikánsan pozitív a mért létszámhatás. Az öt főnél kisebb vállalatok esetében 2020. júniusig rendelkezünk adatokkal, a rájuk vonatkozó elemzések így csak a hitelprogramok kezdeti hatását mérik, ám megerősítik fő eredményeinket. Pozitív szignifikáns hatás 2020. júniusra a támogatott beruházási hitelt felvevő vállalatoknál (0,5 fős, 3,5 százalékos többlet), az NHP Hajrában részt vevőknél (0,9 fős, 2,9 százalékos többlet) és a kisvállalatoknál (0,3 fős, 0,2 százalékos többlet) tapasztalható, a többi részcsoport és a teljes halmaz esetében emelkedő, de statisztikailag nem szignifikáns a létszámtöbblet.

A hitelprogramok érdemben generálhattak addicionális hitelkibocsátást. Fő eredményeinknél implicit módon a hitelfelvételek jelentős addicionalitását tételeztük fel azáltal, hogy a kontrollvállalatoknak csak 10 százaléka vett fel piaci hitelt a vizsgált időszakban. A hitelkereslet és -képesség, melyek meghatározó szerepet töltenek be a hitelfelvételt és a foglalkoztatást tekintve, olyan látens, nehezen azonosítható változók, melyek a vizsgált időszak alatt hirtelen módosulhattak egyes vállalatok esetében. Emiatt ezt a külső addicionalitást kizárva is megvizsgáltuk fő eredményeinket, úgy, hogy a vizsgált időszakban piaci hitelt felvevő vállalati halmazból választottunk kontrollvállalatokat. Ez esetben kizárólag a beruházási hitellel rendelkező vállalatoknál látunk szignifikáns pozitív hatást (1 fős, illetve 3 százalékos többletet), míg a forgóeszközhitellel rendelkező vállalatoknál és a teljes mintás modell esetében nem azonosítottunk jelentős hatást. A fő eredményeinkben bemutatott létszámtöbblet jelentős része tehát abból adódik, hogy a támogatott hitelfelvételek zömét a programok hatására történő, addicionális hitelfelvételként azonosítjuk. Miközben ezek egy része feltehetően az újonnan indított hitelprogramok hiányában is megvalósult volna, kedvező kondícióik következtében a programok érdemi addicionális hitelkibocsátással járhattak. Megtérülővé tehettek

A kezelt és kontrollcsoportba tartozó vállalatok átlagos A programok létszámra gyakorolt hatása létszámalakulása 2019. január és 2020. december között

fő fő

1,6 33,5 1,4 33,0 1,2 32,5 1,0