8.3. A banki kockázatokra és a hitelezésre gyakorolt hatás

A moratórium hosszú időre történő meghosszabbítása esetén felmerülhet az erkölcsi kockázat problémája is: az

ügyfelek „megszokhatják” az átmenetileg magasabb rendelkezésre álló jövedelmüket és a moratórium után

csökkenhet fizetési hajlandóságuk. Ez a viselkedés ráadásul a programban részt nem vevő, folyamatosan fizető adósokat is arra sarkallhatja, hogy felhagyjanak a törlesztéssel. Korábbi, késedelmes jelzáloghiteleket vizsgáló kutatásunk alapján az erkölcsi kockázatosnak tekinthető adósok aránya akár 10-20 százalék is lehet egy portfólión belül.43

PROBLÉMAMENTES VÁLLALATOK A MORATÓRIUMBAN

A lakossági hiteladósok megkérdezése mellett kérdőíves felmérést készítettünk 1 233 darab, 2021 márciusában moratóriumban lévő vállalkozás körében is, melynek eredményei alapján számos vállalkozásnak kedvező pénzügyi helyzete révén lehetősége lett volna a hiteltörlesztésre, mégis igénybe vette a moratóriumot. A moratóriumos vállalkozások 23 százaléka nyilatkozott úgy, hogy teljes mértékben képes lett volna fizetni hiteleinek törlesztőrészleteit a moratórium hiányában. Ehhez hasonló, 22,5 százalékos arányban jelezték a moratóriumos vállalkozások, hogy 2020-ban nőtt az éves árbevételük 2019-hez képest. A vállalatok esetében azonban a banki finanszírozási kapcsolatok megőrzése nagyobb motivációt jelenthet a programból való kilépésre, mint a lakosság esetében, ami a vállalati moratórium kihasználtságának gyorsabb mérséklődésében eddig is tetten érhető volt.

8.3. A banki kockázatokra és a hitelezésre gyakorolt hatás

A moratórium meghosszabbítása a banki hitelkockázatokra és a követelések hitelkockázati kategóriákba sorolására

is hatást gyakorol. Bár jelenleg az MNB e témában megjelent vezetői körlevelével (9. keretes írás) összhangban Stage 1 kategóriában maradhatott a moratóriumban lévő portfólió azon része, ahol az ügyfél pénzügyi helyzetében bizonyítottan nem következett be romlás, ugyanakkor egy jelentősen meghosszabbított program esetében szükségessé válhat az értékvesztésképzési gyakorlat felülvizsgálata. Különösképpen a nemzetközi szabályozói előírások, az

anyabanki, könyvvizsgálói és a tőzsdén lévő bankok esetében a befektetői elvárások határozhatják meg a moratóriumban lévő portfólió hitelkockázati besorolását, és jelentős kitettségek kerülhetnek át Stage 2, vagy akár Stage 3 kategóriába. Ezekben a hitelkockázati besorolási kategóriában a bankoknak már a hitel teljes élettartama alatt várható veszteségeiket el kell számolniuk értékvesztésként, előretekintő jelleggel. Az értékvesztések növekedése jelentősen rontja a bankrendszer profitabilitását is.

A veszteségek növekedése a tőkehelyzetre gyakorolt negatív hatáson keresztül a bankok hitelezési kapacitását is

szűkítené. A szabályozással kapcsolatos bizonytalanság egyúttal a banki hitelezési hajlandóság romlásához is vezethet, a pénzügyi intézmények a moratóriumban maradó adósoktól pedig kifejezetten megtagadhatják a hitelfelvétel lehetőségét, tartva a későbbi nemteljesítéstől. A hitelezési képesség mérséklődése miatt a járványból való kilábalás üteme is lelassulhat, így a moratórium felmerülő költségei nemzetgazdasági szinten terülnének szét, ami a programban részt nem vevő háztartások és vállalatok számára is kedvezőtlen hatással járna.

A program kiterjesztése egyúttal a hazai pénzügyi rendszer nemzetközi megítélése szempontjából is kockázatot

jelent. Az Európai Unióban jelenleg a hazai programon kívül mindössze hat országban van érvényben hitelmoratórium, ám arányaiban jellemzően a hazainál szűkebb állomány részvételével. Jelenlegi ismereteink szerint a legtöbb országban 2021. júniust követően nem várható a moratóriumok meghosszabbítása. Egy újabb, általánosan igénybevehető hosszabbítás révén a hazai moratórium példa nélküli lenne Európában (83. ábra), ami a hazai bankok, de akár az állam hitelminősítői és befektetői megítélésén, valamint a gazdaság versenyképességén is érdemben ronthat.

A fentiek tükrében a Magyar Nemzeti Bank a moratórium meghosszabbítása esetén kiemelten fontosnak tartja, hogy a programban jelenleg résztvevő adósok többsége újból megkezdje hitele törlesztését, és a hosszabbítás lehetőségével csak azok éljenek, akik a moratórium nyújtotta védőhálóra valóban rászorulnak.

43 Dancsik B., Fábián G., Fellner Z., Horváth G., Lang P., Nagy G., Oláh Zs., Winkler S. (2015): A nemteljesítő lakossági jelzáloghitel-portfólió átfogó elemzése mikroszintű adatok segítségével, Magyar Nemzeti Bank, MNB-tanulmányok különszám.

83. ábra: Az Európai Unióban és az Egyesült Királyságban jelenleg hatályos moratóriumok és a programok várható kivezetésének időpontja

Forrás: ESRB, nemzeti jegybankok honlapjai.