6.2. A nemzetközi folyamatokhoz hasonlóan bőséges likviditási tartalékok képződtek a hazai bankrendszerben

65. ábra: A bankrendszer jegybanknál elhelyezett betétállományának és a likviditás bővüléséhez hozzájáruló jegybanki eszközök volumenének alakulása

Megjegyzés: Eszközvásárlási programként tüntettük fel az állampapírés jelzáloglevél vásárlások mellett a Növekedési Kötvényprogramot. Forrás: MNB.

66. ábra: A bankrendszer operatív likviditási tartalékának felbontása és alakulása

Megjegyzés: A portfólió gap a treasury műveletek szerződés szerinti nettó beáramlásait jelöli az adatszolgáltatás napjától számított 30 napon belül a következő tartalommal: bankközi hitelek és betétek, MNB betét, repó, értékpapírok a saját kibocsátású kivételével, 5 milliárd forint feletti betétek, származtatott ügyletek. Egyéb kategóriába soroltuk: EKB képes fedezetek, saját értékpapírok pénzáramlásai, tartalékkötelezettségtől való eltérés és annak változása. Forrás: MNB.

6.2. A nemzetközi folyamatokhoz hasonlóan bőséges likviditási tartalékok képződtek a hazai bankrendszerben

Folytatódtak a jegybank likviditásbővítő programjai, melyek hatására bőséges és egyre növekvő a bankrendszeri

likviditás. A jegybanki likviditásbővítő intézkedések hatására számottevően bővültek és áprilisban átlagosan 7100 milliárd forintot tettek ki a bankrendszer jegybanknál elhelyezett betétei (65. ábra). A bankrendszeri likviditás lekötésének elsődleges eszköze az egyhetes betételhelyezés, melynek áprilisi átlagos állománya 4520 milliárd forint volt. A jegybanktól származó likviditás bővüléséhez a jegybank eszközvásárlásai mellett a jegybanki fedezett hiteleszközök növekedése és az NHP programokban refinanszírozott hitelállomány bővülése járult hozzá. A heti rendszerességgel meghirdetett fedezett jegybanki hitelekből 2021. április végéig mintegy 2500 milliárd forintos, túlnyomó részben 5 éves futamidejű állomány épült fel a bankrendszerben. A bankrendszeri likviditási kockázatok enyhülésével és a válság akut szakaszának lecsengésével a fedezett hiteleszköz szerepe fokozatosan csökken, a heti tendereken elérhető mennyiség 10 milliárd forintra mérséklődött.

A hitelintézetek operatív likviditási tartaléka több mint

másfélszeresére bővült az elmúlt évben. A likviditási tartalékok emelkedését 2020-ban alapvetően a treasury műveletek szerződés szerinti nettó pénzáramlásainak (portfólió gap) növekedése határozta meg (66. ábra). Ezt a tételt szinte teljes egészében az MNB-nél elhelyezett (egyhetes, preferenciális, illetve O/N) betétek beáramlásai teszik ki, amelyek emelkedése közvetlen vagy közvetett módon az MNB, illetve a kormányzat válságkezelő intézkedéseinek köszönhető. 2020-ban az MNB eszközvásárlásainak (jelzáloglevél, vállalati kötvény és állampapír) összértéke megközelítette az 1700 milliárd forintot, amely a portfólió gap közel 4000 milliárd forintos éves bővülésének több mint 40 százalékát magyarázza. A fennmaradó növekmény túlnyomó részét közvetett módon a fedezett jegybanki hiteleszköz felfutása, valamint a vállalati és háztartási betétek növekedése okozta. Ez utóbbit elsősorban a fizetési moratórium32 és az NHP Hajrá

32 Az MNB online felmérése alapján a fizetési moratóriumban résztvevő vállalatok közel 20 százaléka fordította tartalékképzésre a moratórium következtében felszabaduló likviditását.

Mrd Ft

%8 000100 7 000 6 000 90 5 000 4 000 80 3 000 2 000 70 1 000