5.2. Az éves eredmény és a szabályozói enyhítések javították a tőkemegfelelést

Összefoglalva elmondható, hogy a 2010-es évek tömeges fiókbezárásainak eredményeképpen 2019 végén 44 százalékkal volt kevesebb bankfiók Magyarországon, mint 2008-ban. 2020-ig ráadásul jelentősen, 42 százalékkal emelkedett a bankfiókkal nem rendelkező települések, többségében községek száma, így már 2 millió fő lakik bankfiók nélküli településen. Ezzel párhuzamosan a legközelebbi bankfióktól vett távolságok is nőttek. Mindezek hatására a bankokkal való fizikai kapcsolattartás jóval nehezebbé vált számos ügyfél számára, ami az ország egyes területein érdemben ronthatja a pénzügyi szolgáltatások elérhetőségét. Emiatt különösen fontos lenne a digitális banki megoldások szélesebb körű elterjedése és fejlesztése, amihez jelentős állami szerepvállalásra lenne szükség, például az ügyfelek távoli azonosításának, az állami adatbázisok összekötésének és harmadik felek általi felhasználhatóságának, valamint a közjegyzői hitelesítés digitalizációjának megvalósítása terén.

60. ábra: A bankrendszer konszolidált tőkemegfelelése

Megjegyzés: A 2014 előtti adatok eltérő prudenciális és számviteli sztenderdek mellett készültek. A 2020. decemberi adatok is a tőkekövetelményekkel kapcsolatos enyhítések nélkül szerepelnek. Forrás: MNB.

61. ábra: A TMM változásainak dekompozíciója

Megjegyzés: A TMM esetében százalékpontos változások láthatók. A számláló (nevező) egyes tételeinek esetében az ábra azt mutatja, hogy a nevező (számláló) változatlansága esetén az adott tétel változása önmagában hogyan hatott volna a TMM szintjére. Ebből kifolyólag az egyes tételek változásainak összege nem egyenlő a TMM százalékpontos változásával. A CET1 az elsődleges alapvető tőkét, az AT1 a kiegészítő alapvető tőkét, a T2 pedig a járulékos tőkét jelöli. Forrás: MNB.

5.2. Az éves eredmény és a szabályozói enyhítések javították a tőkemegfelelést

Javult a bankrendszer konszolidált tőkemegfelelése az

előző év végéhez képest. A bankrendszer konszolidált tőkemegfelelési mutatója (TMM) 2020 második félévében 17,6 százalékról 18,3 százalékra emelkedett (60. ábra). Tekintettel a jegybank által 2021. szeptember 30-ig meghosszabbított osztalékfizetési korlátozásra, a 2020ban realizált eredmény – auditálást megelőzően –figyelembe nem vehető részével együtt számolva ugyanez az érték 19,3 százalékra tehető. A növekedés a szavatoló tőke 6,5 és a teljes kockázati kitettségérték (TREA) 5 százalékos éves bővülésének eredőjeként valósult meg. A decemberi teljes tőkekövetelmény mutatóban (OCR) szereplő, de az áprilisi jegybanki enyhítés értelmében jelenleg nem kötelezően betartandó 2,5 százalékos tőkefenntartási (CCoB) követelmény nélkül számolva a szabad tőke 2110 milliárd forintra tehető. Emellett a jegybank a II. pilléres tőkeajánlás (P2G) enyhítését 2021 végéig meghosszabbította.

Mind a pozitív eredmény, mind a szabályozói

intézkedések javították a TMM szintjét. A járvány előtti –magas jövedelmezőséggel, portfóliótisztítással, de egyben erős hitelezési dinamikával jellemzett – években rendszerint a CET1 tőkéhez sorolandó eredménytartalék és a hitelkockázati kitettségérték bővülése volt megfigyelhető. Bár az első hullámot megelőzően 2020 első negyedévében még a korábbi trendnek megfelelően nőtt a hitelkockázati kitettségérték, a nemzetközi – elsősorban a külföldi kormányzatokkal és központi bankokkal, illetve a kkv szegmenssel szembeni kitettségekre vonatkozó –enyhítések30 mérsékelték a TMM nevezőjét és annak további növekedését (61. ábra). A harmadik, illetve negyedik negyedévben rendre az évközi eredmény auditálása és a szoftverek prudenciális amortizációját

30 A CRR módosítása megtekinthető az alábbi oldalon: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX%3A32020R0873

206 % % % 20 %1,50

62. ábra: A bankok eloszlása a teljes tőkekövetelmény feletti szavatoló tőke szerint a teljes kitettségértékkel súlyozva

Megjegyzés: IV.* a pufferkövetelmények 2020 decemberében érvényes enyhítései melletti értékek. A kategóriák a teljes tőkekövetelmény feletti szavatoló tőke szintjét jelölik a teljes kockázati kitettségérték arányában. A szavatoló tőke tartalmazza a teljes évközi vagy év végi nyereséget is. Forrás: MNB. bevezető új szabályozás31 emelték a szavatoló tőke szintjét. Ennek köszönhetően a CET1 és T1 ráta rendre 15,8 és 16,2 százalékra nőtt 2020 végére.

A tőkefenntartási puffer felhasználhatóságával és a teljes éves eredménnyel számolva valamennyi intézmény

szabad puffere 4 százalék fölé tehető. 2020 végén a teljes OCR figyelembevételével és a teljes kitettségértékkel súlyozva a szektor 95,7 százalékának volt legalább 2 százaléknyi szabad puffere (62. ábra). Az év első három negyedévében megfigyelhető kismértékű tőkeigényt a negyedik negyedéves tőkeemelések korrigálták. Bár a 2,5 százalékos tőkefenntartási puffer 2020. áprilisától engedélyezett felhasználhatóságával és a teljes várható éves eredménnyel együtt számolt 2400 milliárd forint körüli szabad tőke a szektoron belül koncentrált, valamennyi intézménynek 4 százalék feletti TREA-arányos szabad puffere van.

31 Az új szabályozás értelmében enyhül a szoftver jellegű eszközök levonási kötelezettsége a szavatoló tőkéből: https://eur-lex.europa.eu/legalcontent/EN/TXT/PDF/?uri=CELEX:32020R2176&from=EN

% 100