keretes írás: Fiókbezárások Magyarországon – hogyan őrizzük meg a hatékonyság és a pénzügyi

1 A járvány kitörése óta számos költségvetési és monetáris politikai intézkedés irányult a reálgazdaság szereplőinek támogatására. A költségvetési élénkítések és a kormányzati bevételek visszaesése a legtöbb országban kiemelkedő mértékben növelték az adósságmutatókat, a további gazdaságösztönző tevékenység pedig a kormányzatok idei évi finanszírozási igényét is emelheti. A jegybankok által folytatott expanzív politika következtében jelentősen bővültek a jegybankmérlegek. Előretekintve a jegybankok folytathatják támogató tevékenységüket, középtávon azonban a szigorítás irányába való elmozdulás kockázatot jelenthet a feltörekvő gazdaságok számára.

7. ábra: A munkanélküliek számának alakulása és a fogyasztói bizalmi index az Európai Unióban

Forrás: Eurostat.

GDP-arányos bruttó finanszírozási igény 2021 végén millió fő %

5 70 4

mutatva 4,6 százalék lehet. A feltörekvő gazdaságokban összességében a pandémia előtti várakozásokhoz képest elnyújtottabb lehet a költségvetési alkalmazkodás, azonban az irányultság jelentős eltéréseket mutathat az egyes országokban. A feltörekvő gazdaságokban 2021 végén 7,7 százalék, míg 2022-ben 6,7 százalék lehet a GDP-arányos költségvetési deficit.

A fiskális politikával szinkronban a jegybankok is alkalmazkodó politikát folytattak, aminek eredményeképpen korábban nem tapasztalt szintre emelkedett a globálisan meghatározó

jegybankok mérlegfőösszege. A jegybankok jellemzően korábban meglévő eszközvásárlási- és hitelprogramjaik kibővítésével, új programok elindításával, irányadó rátájuk csökkentésével, valamint repo műveleteik volumenének emelésével alkalmazkodtak. A fejlett gazdaságok mellett huszonhét feltörekvő ország jegybankja indított eszközvásárlási programot a pandémia kitörése óta. A legtöbb feltörekvő jegybank vásárlása államkötvényekre korlátozódott, azonban néhányuk vállalati és banki kötvényekre (Brazília, Chile, Magyarország, Mauritius), valamint tőzsdén kereskedett részvényekre (Egyiptom) is kiterjesztette programját. Előretekintve a jegybankmérlegek további bővülésére lehet számítani, ugyanis a globálisan meghatározó jegybankok legutóbbi üléseiken támogató monetáris politikai irányultságuk folytatásáról döntöttek. A feltörekvő gazdaságok monetáris politikai irányultsága szintén támogató lehet a következő időszakban, középtávon azonban kockázatot jelent, hogy a fejlett gazdaságok fokozatos kilábalásával a globálisan meghatározó jegybankok elmozdulhatnak a monetáris szigorítás irányába. 0 30 -1

A lakosság relatíve kedvezőtlen munkapiaci helyzete

tükröződik a borús fogyasztói kilátásokban. A munkanélküliek száma az Európai Unióban összességében kevésbé nőtt a pandémia alatt, mint a pénzügyi válság csúcsán (7. ábra), részben amiatt, mert a széleskörű kormányzati bértámogatási programoknak köszönhetően a vállalkozások egy része a foglalkoztatottak ledolgozott munkaóráinak számában alkalmazkodott. A lakosság várakozásai elmozdultak ugyan tavaly év eleji mélypontjukról, de a munkapiaci kilátások megítélése továbbra is kedvezőtlen. A munkanélküliek számának növekedése még az idei év elején is átlagosan másfél millió főt tett ki éves alapon. A foglalkoztatás csökkenése főképp a lezárásokkal érintett szektorokban volt erőteljes: a turizmus-vendéglátásban 16 százalékos, a művészetszabadidő szektorban 6 százalékos visszaesés következett be 2020 harmadik negyedévében éves alapon. A felsőfokú

8. ábra: A háztartások vagyoni helyzetének alakulása az USA-ban (bal ábra) és az Eurozónában (jobb ábra)

Forrás: OECD, Eurostat.

9. ábra: A csődeljárási kérelmek számának és az átstrukturált hitelek állományának alakulása Európában

Megjegyzés: A csődeljárási kérelmek száma szezonálisan igazított adat. Forrás: EBA, Eurostat. képzettséget nem igénylő munkakörökben dolgozókat különösen hátrányosan érintette a járványhelyzet: míg a szakértői pozíciókban dolgozók száma 5 százalékkal nőtt, addig az alaptevékenységeket végzők száma 9 százalékkal mérséklődött ebben az időszakban.

Az USA-ban és az Eurozónában is emelkedett a háztartások nettó pénzügyi vagyona, de a járvány

fokozhatta a társadalmi egyenlőtlenségeket. A járvány következtében visszaeső fogyasztásnak, valamint az állami transzfereknek tulajdoníthatóan 2020 során emelkedett a háztartások pénzügyi vagyona az USA-ban és az Eurozónában egyaránt (8. ábra). A készpénz- és betétállomány növekedése jól szemlélteti, hogy az állami költségvetések jelentős összegekkel segítették a lakosságot. Az USA-ban a korábban nem tapasztalt mértékű támogatások már 2020 második negyedévében jelentősen növelték a lakosság rendelkezésre álló jövedelmét. Mindazonáltal az EKB elemzése5 szerint a járvány tovább fokozhatta a társadalmi egyenlőtlenségeket. Egyrészt a jövedelemeloszlás alsó hányadába tartozók körében magasabb a korlátozásokkal érintett szektorokban dolgozók aránya, akik így nagyobb fokú jövedelemcsökkenést szenvedhettek el. Másrészt tipikusan a jövedelemeloszlás felsőbb hányadába tartozók fogyasztása esett vissza erőteljesebben, akiknek emiatt jelentősebben bővülhetett a pénzügyi vagyonuk. Előretekintve kérdéses, hogy a korlátozások feloldását követően a háztartások mire használják fel likvid megtakarításaikat. A kevésbé vagyonos háztartások esetében a felhalmozott megtakarítás nagyobb aránya jelenhet meg a fogyasztásban, míg a jobb pénzügyi helyzetben lévő háztartások befektethetik a felgyülemlett készpénzállományukat.

A vállalkozások likviditási helyzetét támogató állami programoknak köszönhetően egyelőre nem tapasztalható emelkedés a csődeljárási kérelmek számában Európában. 2020 második negyedévében 32,3, a harmadik negyedévben 18,5, a negyedik negyedévben pedig 17,9 százalékkal kevesebb csődeljárási kérelmet nyújtottak be az Európai Unióban, mint egy évvel korábban, amiben jelentős szerepe volt a vállalkozásokat támogató kormányzati programoknak (9. ábra). A csődesemények számában tapasztalt visszaesés felveti annak a lehetőségét, hogy az állami intézkedéseknek tulajdoníthatóan azok a vállalatok is képesek voltak folytatni működésüket, melyek a pandémia előtti

Billió USD Mrd EUR % 25 22 Billió EUR 5 Forrás: Maarten Dossche, Jiří Slačálek, Guido Wolswijk (2021): Monetary policy and inequality, ECB Economic Bulletin, 2/2021.

%2015 = 100% 25 90