1.3. Az alacsony kamatkörnyezet és az értékvesztésképzések újabb kihívások elé állítják a bankrendszereket

10. ábra: Az EU-bankrendszerek eloszlása a Stage besorolások arányának változása szerint

Megjegyzés: Az IFRS 9 három értékvesztési kategóriát határoz meg az egyedi és portfóliószintű eszközállományok kockázatához igazodva. A Stage 1 kategóriába kerülnek a problémamentes hitelek, amelyeknél az egyéves várható veszteségre kell értékvesztést képezni. A Stage 2 kategóriába kerül egy kitettség, amennyiben valamilyen kapcsolódó kockázati körülményben jelentős romlás következik be. A Stage 3 kategória jellemzően a nemteljesítő hiteleket foglalja magában. Az országos adatok nem teljes bankrendszereket, csak az EBA Risk Dashboard számításaiban szereplő intézményeket fedi le, és egyes kiugró változások összetételhatásnak tulajdoníthatók. Az eloszlás a tagországok 25–75. percentilisét, illetve minimumát és maximumát mutatja. Forrás: EBA Risk Dashboard.

11. ábra: Az EU-bankrendszerek működési bevételeinek és kockázati költségeinek változása 2020-ban

Megjegyzés: A kockázati költségek a nem valós értéken értékelt pénzügyi eszközök negyedéves értékvesztését és a céltartalékképzést foglalják magukban. A változás mindkét tétel esetében a 2020 végi, illetve a 2017 és 2019 közötti átlagos érték közötti különbséget jelenti. Eltérő színnel a KKE országok és az EU átlag. A ciprusi bankrendszer kockázati költségeinek változása -0,5 százalék. A jobb oldali tengely invertált. Forrás: EKB CBD.

% százalékpont % százalékpont 10 -0,2 időszakban sem működtek hatékonyan. Előretekintve jelentős mennyiségű vállalkozás sodródhat a fizetésképtelenség szélére, miután ezek a programok megszűnnek, ami pénzügyi stabilitási kockázatot jelent. Az európai bankrendszerek már reagáltak a hitelkockázatok emelkedésére, ami többek között abban is megnyilvánult, hogy 2020 végére a legjelentősebb európai bankok esetében érdemben, mintegy 11 százalékkal emelkedett az átstrukturált hitelek állománya6 az előző év azonos időszakához képest.

1.3. Az alacsony kamatkörnyezet és az értékvesztésképzések újabb kihívások elé állítják a bankrendszereket

A korábbi évekhez viszonyítva jelentősen nőtt a Stage 2 besorolású hitelek aránya az EU tagországok nagyobb

hitelintézetei körében. A válság előtti évek kedvező gazdasági környezetének köszönhető erős hitelezési dinamika és aktív portfóliótisztítás érdemben javította az EU tagországok hitelintézeteinek portfólióminőségét. A járvány azonban törést okozott ebben a trendben. Bár a korábban magas NPL állományt felhalmozó intézmények jellemzően 2020-ban is folytatni tudták a portfóliótisztítást, sok országban ez a folyamat lelassult vagy akár meg is fordult. Ezzel párhuzamosan a legtöbb tagállamban érdemben emelkedett az IFRS 9 szerinti Stage 2 (jelentősen megemelkedett hitelkockázatú) besorolású hitelek aránya (10. ábra). A Stage 2 hitelek aránya a KKErégióban átlagosan 12 százalék volt 2020 decemberében és tagállami bontásban továbbra is heterogén. A Stage 2 átsorolásokkal összefüggésben az előretekintő jellegű értékvesztésképzés is nőtt. A törlesztési moratóriumok kifutásával, illetve a 9 hónapos EBA korlát7 leteltével romolhat az intézmények portfólióminősége.

A bankok jövedelmezőségét a kockázati költségek növekedése és a működési bevételek csökkenése

egyaránt rontotta. 2020 első három negyedévében az EUbankrendszerek túlnyomó többségénél kedvezőtlenül változtak a 12 havi gördülő eszközarányos tételek a 2020. szeptemberi szinteknek a 2017 és 2019 közötti átlagos értékekkel való összevetése alapján (11. ábra). A kockázati költségek elmozdulásában az eszközök kockázatosságának és értékvesztéssel való fedezettségének emelkedése egyaránt szerepet játszhatott. A működési bevételeket tekintve egyrészt folytatódott az alacsony kamatkörnyezet trendszerű profitmérséklő hatása, másrészt számos országban negatív törés volt megfigyelhető mind a kamateredményben, mind a jutalék- és díjeredményben. A

12. ábra: Az európai uniós bankrendszerek ROE eloszlása

Megjegyzés: Az eloszlás a bankrendszerek 25–75. percentilisét, illetve minimumát és maximumát mutatja. Forrás: EKB.

13. ábra: A könyv szerinti érték felett kereskedett bankok aránya, valamint az átlagos P/BV-mutató Európában és az USA-ban

Megjegyzés: Az adatok összesen 865 európai és amerikai bankra érhetők el. Forrás: S&P Market Intelligence. KKE bankrendszerekben a kockázati költségeknek és a működési bevételeknek az átlagos romlása egyaránt meghaladta az EU átlagot.

A jelenlegi kihívások hosszabb távon nyomást helyezhetnek a bankrendszerek strukturálisan alacsony

jövedelmezőségére. Az európai bankrendszerek 12 havi sajáttőke-arányos jövedelmezőségének (ROE) medián értéke 5,5 százalékot ért el 2020 harmadik negyedévében, ami jelentős, mintegy 2,4 százalékpontos visszaesést jelent 2019 negyedik negyedévéhez képest (12. ábra). Az EBA őszi felmérése szerint az alacsony szint ellenére a jelentősebb európai bankok kevesebb mint fele várja a jövedelmezőség javulását a következő 6-12 hónapban, aminek két legfőbb oka a tartósan alacsony kamatkörnyezet és az értékvesztésképzések jövedelemcsökkentő hatása. Előretekintve jelentős kockázatra utal, hogy egyre több bank számít az eszközminőség romlására valamennyi szegmensben a következő negyedévekben. A jövedelmezőségi kihívásokhoz a bankok a működési költségek csökkentésén, elsősorban a digitalizációs megoldások fejlesztése révén és a személyi jellegű ráfordítások csökkentésén keresztül alkalmazkodhatnak. Összességében az EBA felmérése alapján a jelentősebb európai bankok közel 65 százaléka úgy véli, hogy a jelenlegi jövedelmezőségi szint (ROE) nem fedezi a befektetők által elvárt tőkeköltséget (COE), ami nehezítheti az intézmények forrásbevonási lehetőségeit is.

A strukturális és jövedelmezőségi kihívások a bankok

romló értékeltségében is tükröződnek. A koronavírusválság földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül érzékenyen érintette a bankokat, ami értékeltségük romlásában is kifejeződött. A járvány előtti állapothoz képest 2020 harmadik negyedévére az amerikai bankok esetében 75 százalékról 16 százalékra, az európai bankok esetében pedig 27 százalékról 14 százalékra mérséklődött azoknak a bankoknak az aránya, melyek piaci értékeltsége meghaladja a könyv szerinti értéküket (13. ábra). Az amerikai bankok könyv szerinti értékéhez viszonyított piaci értékének (P/BV) átlaga azonban még így is mintegy 20 bázisponttal magasabb, mint az európai bankoké. Ebben egyrészt lényeges szerepet játszhat, hogy az európai bankokat a 2008-as válság után lassabb mérlegtisztítás jellemezte, mint az amerikai versenytársakat, másrészt a

6 Az átstrukturált hitelek állományának emelkedése részben abból is adódhatott, hogy a hitelmoratóriumok egyes bankrendszerekben nem felelnek meg az Európai Bankhatóság (EBA) moratóriumokkal kapcsolatos ajánlásának, melynek értelmében nem indokolt automatikusan átstrukturálttá minősíteni abban az esetben, ha az adott ügyfélhitel 2021. június 30-ig kevesebb mint kilenc hónapig tartózkodott a moratóriumban. 7 Az Európai Bankhatóság (EBA) moratóriumokkal kapcsolatos, 2020. december 2-án frissített ajánlása: https://www.eba.europa.eu/regulation-andpolicy/credit-risk/guidelines-legislative-and-non-legislative-moratoria-loan-repayments-applied-light-covid-19-crisis.

%P/BV 20 1,8

magasabb jövedelemarányos költségekkel működő uniós bankrendszerek profitabilitása lényegesen alacsonyabb, mint az USA-ban lévő bankoké. A hosszú hozamokban tapasztalt emelkedés magasabb kamatbevételeket eredményezhet egyes hitelportfóliókban, de a kamatkörnyezet normalizációjának várható kitolódása és a strukturális kihívások a korábban vártnál hosszabb ideig helyezhetnek nyomást a hitelintézetek működésére mindkét bankrendszerben.