intézkedésekről

alacsony kamatkörnyezetnek köszönhetően a legtöbb gazdaságban kezelhető szinten maradt a kibocsátott adósság kamatterhe, ugyanakkor a továbbra is támogató költségvetési politika eredményeképpen 2021 végére a legtöbb gazdaságban jelentősen emelkedhet a kormányzatok bruttó finanszírozási igénye (1. keretes írás).

1. KERETES ÍRÁS: NEMZETKÖZI ÁTTEKINTÉS A PANDÉMIA ALATT BEVEZETETT FISKÁLIS ÉS MONETÁRIS POLITIKAI INTÉZKEDÉSEKRŐL

Több mint egy év telt el a koronavírus-járvány megjelenése óta, mely időszakban az egészségügyi veszélyhelyzet folyamatos jelenléte és a pandémia negatív gazdasági hatásai újabb és újabb intézkedések bevezetésére késztették

a kormányzatokat és a jegybankokat. Az elmúlt időszak nemzetközi gazdaságpolitikájának közös jellemzője, hogy a korábbi válságoknál aktívabban és nagyobb volumenű programok indításával igyekezték tompítani a járvány kedvezőtlen hatásait. Ennek keretében költségvetési, monetáris politikai, valamint makroprudenciális intézkedésekre egyaránt sor került.2 A nemzetközi intézmények és elemzőházak legfrissebb előrejelzéseikben már a járványhelyzet javulását, és így a gazdaságok fokozatos talpra állását prognosztizálják az idei évre, azonban számos országot továbbra is expanzív fiskális és monetáris politikai irányultság jellemezhet a következő időszakban, ami hosszabb távon is meghatározhatja a globális gazdasági és pénzügyi folyamatokat.

A járvány kitörése óta eszközölt fiskális intézkedések az elmúlt év során a világgazdasági kibocsátás 19 százalékának megfelelő összeggel3 támogatták a gazdaságokat, amivel érdemben mérsékelték a nehéz helyzetbe került

háztartások és vállalkozások problémáit. A legtöbb országban kiemelkedő mértékben emelkedtek az adósságmutatók a kormányzati bevételek visszaesése és a költségvetési élénkítések következtében. Utóbbiak közül jellemzőek voltak a bértámogatások, az egyszeri készpénzjuttatások, a munkanélküli segély bővítése, az adóelhalasztások, a tőkejuttatások, valamint a kedvezményes hitelprogramok és garanciák. 4 A GDP-arányos költségvetési hiány a fejlett gazdaságokban átlagosan 12 százalékra, a feltörekvő gazdaságokban pedig 10 százalékra emelkedett 2020 végére. Emellett a GDP-arányos államadósság is nőtt, a fejlett gazdaságokban átlagosan az előző évi értékhez képest 16 százalékponttal 120 százalékra, a feltörekvő gazdaságokban pedig 10 százalékponttal 64 százalékra. Az alacsony kamatkörnyezet miatt kezelhető szinten maradt a kibocsátott adósság kamatterhe, 2021 végére azonban a legtöbb gazdaságban jelentősen emelkedhet a kormányzatok bruttó finanszírozási igénye. Az IMF előrejelzése szerint a költségvetéseken lévő nyomás középtávon a korábbi állami programok kifutásával a feltörekvő és fejlett gazdaságokban egyaránt mérséklődhet, a költségvetési konszolidáció azonban eltérő ütemű lehet. A fejlett gazdaságok államháztartási hiánya 2021-ben GDP-arányosan megközelítheti a 2020-as értéket, majd 2022-ben érdemi javulást

1 A gazdasági tevékenység recessziót követő fiskális és monetáris politikán keresztüli ösztönzése következtében fellépő áremelkedés, amely a deflációs, vagy nulla közeli inflációs környezetből történő áremelkedést jelöli. 2 A pandémia kitörésekor bejelentett intézkedésekről részletesen lásd a 2020. májusi Pénzügyi Stabilitási Jelentés 2. keretes írását. 3 A pandémia kitörésétől 2021. március 17-ig, a 2020-as globális GDP százalékában. Az IMF becslése alapján. 4 A felsorolás nem teljeskörű, az intézkedésekről részletesen lásd az IMF adatbázisát. Az intézkedések egy része nem jelent azonnali terhet a költségvetéseknek, az ábrán szereplő adatok az IMF becslését tükrözik.

A GDP-arányos államadósság és a költségvetési hiány alakulása Fejlett gazdaságok % 125 15 % Feltörekvő gazdaságok % 80