2.2. Javulnak a magyar növekedési kilátások

8. ábra A magyar GD

(év/év)

P változása

8 % 6 4 2 0 –2 –4 –6 –8 –10 –12 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Lakosság végső fogyasztása Közösségi fogyasztás Bruttó állóeszköz-felhalmozás Készletváltozás Nettó export GDP Forrás: MNB Inflációs jelentés, 2014. március. 2013 2014

% 8 6 4 2 0 –2 –4 –6 –8 –10 –12 2015

9. ábra A magyar szuverén 5 éves CD S-felár és változásának dekomponálása, valamint a 10 éves állampapírhozam alakulása

500 Bázispont

400

300 Bázispont 1000

800

600

200

100

0 400

200

0

–100 2011. júl.2011. aug.2011. sze.2011. okt.2011. nov.2011. dec.2012. jan.2012. feb.2012. már.2012. ápr.2012. máj.2012. jún.2012. júl.2012. aug.2012. sze.2012. okt.2012. nov.2012. dec.2013. jan.2013. feb.2013. már.2013. ápr.2013. máj.2013. jún.2013. júl.2013. aug.2013. sze.2013. okt.2013. nov.2013. dec.2014. jan.2014. feb.2014. má.2014. ápr. –200 Nemzetközi komponensek Egyedi komponens Magyar CDS-felár (jobb slála) 10 éves állampapírhozam (jobb skála)

Forrás: Thomson Reuters, MNB. Javuló konjunktúra Magyarországon. A magyar gazdaság 2013 első negyedévében kikerült a recesszióból, s az elmúlt év során 1,2 százalékos G DP-növekedést ért el, az idei évre prognosztizált növekedési ütem pedig 2,1 százalék (8. ábra). A növekedés elsődleges forrása a beruházások bővülése, illetve továbbra is fontos tényező az export, melyet a javuló külső konjunktúra is segít. Az alacsony infláció miatti növekvő lakossági reáljövedelemnek köszönhetően tovább bővül a lakossági fogyasztás. A javuló konjunktúra a vállalati beruházások volumenére is kedvezően hat, melyet az NHP és az európai uniós forrásokból megvalósuló projektek is erőteljesen támogatnak.

Nem alakult ki tartósan nagy volatilitás a hazai pénzpiacokon.

A külső turbulenciák Magyarország kockázati megítélésére is negatívan hatottak, a magyar kockázati felárak viszont csak átmenetileg emelkedtek meg, így márciusban a C DS-felárak már a tavaly október véginél kedvezőbb szinten mozogtak (9. ábra). A forint erős árfolyam ingadozása is csak átmenetinek bizonyult, viszont a negyedév végére a forint gyengébb –310 körüli –szintre került az euróval szemben. A hosszú lejáratú állampapírok hozama összességében csak enyhén emelkedett, igaz erősebb volatilitás mellett: a 10 éves magyar államkötvények hozama az október végi 5,45 százalék körüli szintről március végére 5,8 százalékra emelkedett.

A hazai pénzügyi piacok stressz-szintje változatlanul alacsony.

A változatlanság mögött azonban az egyes részpiacok ellentétes irányú mozgását figyelhettük meg. (10. ábra). 2013 második felében a Rendszerszintű Pénzügyi Stressz Index (REPSI) banki komponensének, illetve a devizaswap piac stressz-szintjének emelkedését tapasztaltuk, amit ellensúlyozott az azonnali devizapiac, az állampapírpiac, valamint a tőkepiac stresszszintjében bekövetkezett javulás. Ezzel szemben 2014 első negyedévében az emelkedő tőkepiaci stressz, illetve a mérséklődő devizaswap és fedezetlen bankközi piaci feszültségek eredőjeként alakult ki a nagyjából változatlan aggregált stresszszint. A vizsgált időszakban a részpiacok közötti együttmozgás mindvégig alacsony maradt, ami a pénzügyi piacok kockázatait csökkenti.

10. ábra Rendszerszintű Pénzügyi Stressz Index

(REPSI)

1,0 1,0 0,9 0,9 0,8 0,8 0,7 0,7 0,6 0,6 0,5 0,5 0,4 0,4 0,3 0,3 0,2 0,2 0,1 0,1 0,0 0,0 –0,1 –0,1 –0,2 –0,2 –0,3 –0,3 –0,4 –0,4 2007. jan.2007. már.2007. jún.2007. sze.2007. dec.2008. már.2008. máj.2008. aug.2008. nov.2009. feb.2009. máj.2009. júl.2009. okt.2010. jan.2010. ápr.2010. jún.2010. sze.2010. dec.2011. már.2011. jún.2011. aug.2011. nov.2012. feb.2012. máj.2012. aug.2012. okt.2013. jan.2013. ápr.2013. júl.2013. okt.2013. dec.2014. már. REPSI Korreláció-hozzájárulás (simított) Megjegyzés: A REPSI magasabb értéke nagyobb mértékű stresszt takar. A piacok közötti együttmozgást méri a REPSI korrelációs indikátora. Forrás: MNB.

11. ábra Devizaswap-felárak

700 Bázispont Bázispont 700 600 600 500 500 400 400 300 300 200 200 100 100 0 0 –100 2008. jan.2008. már.2008. máj.2008. aug.2008. okt.2009. jan.2009. már.2009. jún.2009. aug.2009. nov.2010. máj.2010. aug.2010. nov.2011. feb.2011. máj.2011. júl.2011. sze.2011. dec.2012. feb.2012. máj.2012. júl.2012. okt.2012. dec.2013. már.2013. máj.2013. aug.2013. okt.2014. jan.2014. már. –100 1 napos 3 hónapos 1 éves 3 éves 5 éves Megjegyzés: Forint/euro jegyzésekből számított felárak. Az éven belüli futamidők esetében az exponenciális mozgó átlagok szerepelnek. Forrás: MNB, Bloomberg.

12. ábra Belföldi és külföldi szereplők forinttal szembeni pozícióinak kumulált változása

(2011. január = 0)

1000 Mrd Ft HUF/EUR 240 500 260 0 280 –500 300 –1000 320 –1500 340 –2000 360 2011. jan. 2011. ápr. 2011. júl. 2011. okt. 2012. jan. 2012. ápr. 2012. júl. 2012. okt. 2013. jan. 2013. ápr. 2013. júl. 2013. okt. 2014. jan. 2014. ápr. Belföldiek forward állományának kummulált változása Külföldiek forint elleni kummulált nettó pozíciója Swappal korrigál mérleg szerinti állomány kummulált változása HUF/EUR-árfolyam (jobb oldali, fordított skála) Forrás: MNB, Bloomberg.

A legfontosabb pénzügyi piacok likviditása összességében

javult. A fedezetlen bankközi depópiacon 2013 első feléhez képest nagyjából változatlan kötésszám mellett az átlagos ügyletméret megemelkedett, ami a piac élénkülésére utal. Az állampapír és az azonnali devizapiac likviditási indexe 2013 második felében folyamatosan javult, majd 2014 elején stagnált. A likviditás javulása mindkét esetben főként a bid-ask szpredek csökkenésének köszönhető. A swappiac likviditása 2013 második felében romlott, amit főként az év végéhez közeledve a bid-ask szpredek növekedése és a piac rugalmasságának csökkenése idézett elő. Mindez a szokásos év végi mérlegkiigazítással járó swappiaci feszültségeknek tudható be, amit megerősít, hogy 2014 elejére az említett tényezőkben újra javulás következett be.

A devizaswap felárak a hosszú lejáratokon emelkedtek. Az egynapos devizaswappiac likviditása 2013 második felében folyamatosan romlott, ami elsősorban a bid-ask szpred és az árhatás növekedésében mutatkozott meg. Ezzel egy időben a hosszabb lejáratú felárak is emelkedtek, ami részben az első félévben tapasztalt felárcsökkenés korrekciójának tekinthető, részben az év végi szezonalitáshoz kapcsolódik. 2014 elején azonban újra csökkenésnek indultak a felárak (11. ábra). Regionális összehasonlításban relatíve kissé romlottak a hazai felárak, főleg a hosszabb lejáratokon.

A devizapiacon a külföldiek forint elleni pozíciója növekedett, ellensúlyként hatott azonban a belföldiek forint melletti po

zíciója. A külföldi szereplők számottevő (500 milliárd forintnak megfelelő) forint elleni szintetikus határidős pozíciót építettek ki spot- és FX-swapügyletek segítségével 2013. október végétől 2014. március végéig (12. ábra). Ezzel párhuzamosan, a forint árfolyamának gyengülésével a belföldi szereplők jelentősen –nagyjából 500 Mrd forinttal –növelték forint melletti általában éven belüli forward pozíciójukat (teljes forward állományuk 1100 Mrd forintra emelkedett). Ez a korábbiakban is megfigyelt viselkedés automatikus stabilizátorként hatott, védve ezzel a forintot.

13. ábra A jegybanki egynapos betétállomány nagysága (egy hónapos mozgó átlag) és a HUFO NIA távolsága az alapkamattól

800 700 600 500 400 300 200 100 0

Mrd Ft Bázispont 100 50 0 –50 –100 –150 –200 –250 –300 2010. jan. 2010. már. 2010. jún. 2010. sze. 2010. dec. 2011. már. 2011. jún. 2011. aug. 2011. nov. 2012. feb. 2012. máj. 2012. aug. 2012. okt. 2013. jan. 2013. ápr. 2013. júl. 2013. okt. 2014. jan. 2014. ápr. Jegybanki O/N betétállomány HUFONIA távolsága az alapkamattól (jobb skála) Forrás: MNB.

14. ábra Háztartások és külföld részesedése a hazai állampapírpiacon, illetve az egyes szektorok állományainak átlagos hátralévő futamideje

60 % Év 50 40 30 20 10 0 2011. jún. 2011. dec. 2012. dec. 2013. dec. júl. aug. szept. okt. nov. jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. jan. febr. Külföldiek aránya Háztartások aránya Belföldiek állományának átlagos hátralévő futamideje (jobb skála) Külföldiek állományának átlagos hátralévő futamideje (jobb skála) 4,5 4,2 3,9 3,6 3,3 3,0 2,7

Forrás: ÁKK, MNB.

A forint bankközi piac továbbra is az aktívabb likviditáskezelés

jeleit mutatja. 2013-ban a megelőző két év átlagához képest az egynapos fedezetlen bankközi forintpiac átlagos kamatlába (HUFONIA) nagyobb mértékben és gyakrabban távolodott el a kamatfolyosó aljától, ami a korábbiakhoz képest aktívabb banki likviditáskezelésre utalt (13. ábra). Mindezt alátámasztja, hogy 2013-ban a bankrendszer MNB-nél elhelyezett egynapos betétállománya visszaesett, miközben a bankközi forint depopiac forgalma enyhén megemelkedett. Ugyanakkor 2013 második félévében újra kissé óvatosabbá vált a bankrendszer likviditáskezelése, ami 2014 első negyedévében is megfigyelhető volt. A HUFONIA kissé közelebb került a kamatfolyosó aljához, és csökkent a szórása is.

Az állampapírok piacán a háztartások részesedése tovább nö

vekedett. Az adózási és hozamszempontból is kedvező lakossági állampapírok továbbra is vonzó megtakarítási forma maradt a háztartásoknak. Ennek eredményeként a teljes kibocsátott mennyiségen belüli részarányuk az év végére elérte a 10 százalékot (14. ábra). Bár a háztartások elsősorban rövid futamidejű állampapírokat részesítik előnyben, pozitív fejlemény, hogy 2013-ban részesedésük növekedése nem járt együtt a belföldi állampapír állomány további rövidülésével. A külföldi befektetők aránya 2013 szeptemberétől nem csökkent tovább, az továbbra is magas szinten, 52 százalék körül alakul. Ráadásul ez magas tulajdonosi koncentrációval párosul, ezért az állampapírpiac sérülékenysége egy esetleges piaci sokkhatás esetén számottevő.