9. keretes írás: A DMM-mutató felülvizsgálata a bevezetés óta eltelt időszak tapasztalatai alapján

80. ábra A D eviza Megfelelési Mutató (DMM) alakulása és a változás dekompoziciója a jelenlegi szabályozás alatt

30 Százalékpont % 20 10 0 –10 Szabályozói szint –20 2014. júliustól –30 Jelenleg 2012 .júl. aug. szept. okt. nov. dec. 2013 .jan. febr. márc. ápr. máj. jún. 2013 .júl. aug. szept. okt. nov. dec. 2014. jan. febr. márc. Mérlegen belüli stabil források változása Éven túli swapállomány változása Devizaeszközök változása DMM (jobb skála) Forrás: MNB. 95 90 85 80 75 70 65

A bankrendszer hosszabb távú devizafinanszírozása továbbra

is stabil. A bankrendszer devizafinanszírozás-megfelelési mutatója (DMM) a 2013. június végi értékhez képest érdemben nem változott, értéke továbbra is jóval az elvárt szint felett alakul (80. ábra). A szabályozói minimumot, azaz a 65 százalékos szintet valamennyi bank teljesítette 2013 év végén. A teljes bankrendszerre számított DMM-értéke 74 százalék volt. Ennek tükrében a bankok a július 1-jétől szigorúbbá váló szabályoknak is meg tudnak felelni (9. keretes írás).

9. keretes írás A D MM felülvizsgálata a bevezetés óta eltelt időszak tapasztalatai alapján

A pénzügyi válság során a magyar gazdaság külső sérülékenységéhez jelentős mértékben hozzájárult a hazai pénzügyi közvetítőrendszer rövid lejáratú deviza adóssága. A magánszektor és ezen belül is a háztartások válság előtti években tapasztalható devizában való eladósodása és az azzal összefüggő banki finanszírozási gyakorlat a bankrendszer mérlegében túlzott lejárati és devizális eltérést okozott. Ez a makroprudenciális szempontból kedvezőtlen folyamat a válságban sem mérséklődött, hiszen a bankok –részben jövedelmezőségi okokból –egyre rövidebb futamidejű instrumentumokkal (köztük rövid FX swapokkal) biztosították devizaszükségletüket.

A rendszerszintű likviditási kockázatok mérséklése érdekében 2012 júliusától bevezetésre került a devizafinanszírozási megfelelési mutató (DMM), amely előírta, hogy a bankok hosszú lejáratú devizaeszközeik legalább 65 százalékát stabil devizaforrással fedezzék. A mutató a stabil devizaforrások és az éven túli lejáratú nettó devizaswap-állomány, illetve a finanszírozandó devizaeszközök súlyozott állományának hányadosa, így a mérlegen belüli és kívüli devizapozíció lejárati eltérésének problémáját együttesen képes kezelni.

A bevezetés óta eltelt időszak tapasztalatai azt mutatták, hogy a korábbi szabályozás a külföldi források rövidülése tekintetében a romló tendenciát ugyan meg tudta állítani, de nem volt képes a bankrendszer devizapozícióbeli lejárati eltérésének számottevő és fokozatos javítására.

2013 októberétől az MNB, mint makroprudenciális hatóság felelős a rendszerszintű likviditási kockázatok csökkentését szolgáló intézkedésekért, amelynek keretében rendelet formájában a bankok lejárati és denominációs összhangjára vonatkozó követelményeket is rögzíthet. Ezen felhatalmazással élve az MNB 2014. július 1-jei hatállyal –a devizafinanszírozás megfelelési mutató (DMM) teljes körű felülvizsgálatával –új rendeletet alkot a hitelintézetek devizapozícióbeli lejárati összhangjának szabályozására.

Az új MNB-rendelet a bankrendszer túlzott devizapozícióbeli lejárati eltéréséből fakadó rendszerkockázatok mérséklését, azok kialakulásának megelőzését, valamint a pénzügyi rendszer ellenálló képességének javítását kívánja biztosítani. A szabályozás további következménye, hogy a túlzott devizapozícióbeli lejárati eltérésből fakadó nemzetgazdasági költségeket az MNB (és így áttételesen az államháztartás) helyett fokozatosan a bankrendszer vállalhatná fel.

A múltbeli tapasztalatok, valamint a jegybank és az érintett piaci szereplők közötti konzultációk alapján az MNB felülvizsgálta a DMM tartalmát, annak elvárt szintjét és a szabályozás személyi hatályát. A hitelintézetek devizapozícióbeli lejárati összhangjának szabályozására vonatkozó MNB-rendelet három fontos, a nemzetközi szabályozással konzisztensebb és közgazdasági megfontolásból is indokolt változást tartalmaz: (1) a szabályozás a stabil forrás szükséglet számításánál a bruttóról a nettó szemléletre tér át; (2) a betétek megbontásra kerül

nek stabil és kevésbé stabil betétekre, és a korábban a betétekre egységesen jellemző 80 százalékos súly helyett a stabil betéteknél 90 százalékos, a kevésbé stabil betétek esetén 80 százalékos súly alkalmazandó; (3) a devizában denominált vagyoni érdekeltségek 100 százalékos súlya nullára mérséklődik.

A fent említett változásokon túl módosul a DMM elvárt minimum szintje is. A jelenleg hatályos 65 százalékról 2014. július 1-jével 75 százalékra, majd 2017. január 1-jéig félévente 5 százalékpontonként 100 százalékra nő a megfelelési kötelezettség. A meghirdetett szint a tartalmi változásokból eredő könnyítések miatt indokolt, a fokozatosan növekvő pálya pedig segíti a szereplők zökkenőmentes alkalmazkodását a nemzetközi stabil finanszírozási elvárásokhoz. Minden szintbeli változást megelőzően az MNB megvizsgálja az aktuális piaci helyzetet, és amennyiben szükséges, változtat ezen a meghirdetett pályán.

Végül, a szabályozás hatálya kiterjesztésre kerül a külföldi hitelintézetek magyarországi fióktelepeire is. A személyi hatály kiterjesztése javítja a DMM, mint makroprudenciális eszköz hatékonyságát, és csökkenti a szabályozási arbitrázs lehetőségét.

81. ábra Hitel/betét mutató alakulása nemzetközi összehasonlításban

160 % % 160

140 140

120 120

100 100

80

60

2008. jan. ápr. júl. okt. 2009. jan. ápr. júl. okt. 2010. jan. ápr. júl. okt. 2011. jan. ápr. júl. okt. 2012. jan. ápr. júl. okt. 2013. jan. ápr. júl. okt. 2014. jan. Magyarország Csehország Lengyelország Románia Szlovákia Bulgária Forrás: MNB.

80

60

82. ábra A háztartások pénzügyi számláinak kumulált tranzakciói, illetve a lakossági betétek és állampapírok kamata

3500 Mrd Ft % 9 3000 8 2500 7 2000 6 1500 5 1000 4 500 3 0 2 –500 1 –1000 0 2011. II. n.év III. n.év IV. n.év 2012. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év 2013. I. n.év II. n.év III. n.év IV. n.év Befektetési jegy Bankbetét Készpénz Állampapír Lekötött éven belüli betétek átlagos kamata (jobb skála) Kamatozó Kincstárjegy kamata (jobb skála) Forrás: MNB. A hitel/betét mutató csak kissé mérséklődött. A bankrendszeri hitel/betét mutató jelentősen csökkent a válság során: a 160 százalék közeli csúcsértékről 110 százalék közelébe süllyedt (81. ábra). A hitel/betét mutató csökkenése azonban 2013 második felében megtorpant, értéke csak kismértékben csökkent, így 2014. február végén 107 százalékon állt. Ebben jelentős szerepet játszott a csökkenő betéti kamatok miatti háztartási betétkiáramlás, de a javuló hitelpálya is lassította a mutató mérséklődését.

A háztartások megtakarításainak átrendeződése hosszabb távon komoly kihívásokat állíthat egy hazai forrásokra tá

maszkodó (önfinanszírozóbb) bankrendszer elé. Az alacsony hozamkörnyezetben megnő a magasabb megtérülést ígérő instrumentumok vonzereje, a lakossági kincstárjegyek ráadásul nemcsak több mint 1 százalékponttal magasabb hozamot kínálnak az átlagos betéti kamatnál, de adózási szempontból is kedvezőbbek. A háztartások megtakarításaik nagyobb hányadát fektetik állampapírokba, illetve befektetési alapokba: mindkét megtakarítási formába közel 400-400 Mrd forint áramlott 2013 második felében. E jelenség finanszírozási kockázata hosszabb távon jelentkezhet, hiszen jelenleg a bankok a befektetési alapokba áramló források jelentős részét képesek visszacsatornázni mérlegükbe, míg az állampapírok iránti keresletet a bankok saját jutalékstruktúrájukkal is érdemben befolyásolhatják. Jelenleg a bankok a jutalék miatt kifejezetten aktívak a termékek forgalmazásában (82. ábra).