MAGYAR NEMZETI BANK
2.2. Javulnak a magyar növekedési kilátások
8. ábra A magyar GDP változása (év/év)
2015
2014
2013
2012
2011
2010
2009
2008
2007
2006
%
2005
%
2004
8 6 4 2 0 –2 –4 –6 –8 –10 –12
8 6 4 2 0 –2 –4 –6 –8 –10 –12
Lakosság végső fogyasztása Közösségi fogyasztás Bruttó állóeszköz-felhalmozás Készletváltozás Nettó export GDP
Forrás: MNB Inflációs jelentés, 2014. március.
9. ábra A magyar szuverén 5 éves CDS-felár és változásának dekomponálása, valamint a 10 éves állampapírhozam alakulása 500
Bázispont
Bázispont
400
800
300
600
200
400
100
200 0 –200
2011. júl. 2011. aug. 2011. sze. 2011. okt. 2011. nov. 2011. dec. 2012. jan. 2012. feb. 2012. már. 2012. ápr. 2012. máj. 2012. jún. 2012. júl. 2012. aug. 2012. sze. 2012. okt. 2012. nov. 2012. dec. 2013. jan. 2013. feb. 2013. már. 2013. ápr. 2013. máj. 2013. jún. 2013. júl. 2013. aug. 2013. sze. 2013. okt. 2013. nov. 2013. dec. 2014. jan. 2014. feb. 2014. má. 2014. ápr.
0 –100
Nemzetközi komponensek Egyedi komponens Magyar CDS-felár (jobb slála) 10 éves állampapírhozam (jobb skála)
Forrás: Thomson Reuters, MNB.
22
1000
Pénzügyi Stabilitási Jelentés • 2014. május
Javuló konjunktúra Magyarországon. A magyar gazdaság 2013 első negyedévében kikerült a recesszióból, s az elmúlt év során 1,2 százalékos GDP-növekedést ért el, az idei évre prognosztizált növekedési ütem pedig 2,1 százalék (8. ábra). A növekedés elsődleges forrása a beruházások bővülése, illetve továbbra is fontos tényező az export, melyet a javuló külső konjunktúra is segít. Az alacsony infláció miatti növekvő lakossági reáljövedelemnek köszönhetően tovább bővül a lakossági fogyasztás. A javuló konjunktúra a vállalati beruházások volumenére is kedvezően hat, melyet az NHP és az európai uniós forrásokból megvalósuló projektek is erőteljesen támogatnak. Nem alakult ki tartósan nagy volatilitás a hazai pénzpiacokon. A külső turbulenciák Magyarország kockázati megítélésére is negatívan hatottak, a magyar kockázati felárak viszont csak átmenetileg emelkedtek meg, így márciusban a CDS-felárak már a tavaly október véginél kedvezőbb szinten mozogtak (9. ábra). A forint erős árfolyam ingadozása is csak átmenetinek bizonyult, viszont a negyedév végére a forint gyengébb – 310 körüli – szintre került az euróval szemben. A hosszú lejáratú állampapírok hozama összességében csak enyhén emelkedett, igaz erősebb volatilitás mellett: a 10 éves magyar államkötvények hozama az október végi 5,45 százalék körüli szintről március végére 5,8 százalékra emelkedett. A hazai pénzügyi piacok stressz-szintje változatlanul alacsony. A változatlanság mögött azonban az egyes részpiacok ellentétes irányú mozgását figyelhettük meg. (10. ábra). 2013 második felében a Rendszerszintű Pénzügyi Stressz Index (REPSI) banki komponensének, illetve a devizaswap piac stressz-szintjének emelkedését tapasztaltuk, amit ellensúlyozott az azonnali devizapiac, az állampapírpiac, valamint a tőkepiac stresszszintjében bekövetkezett javulás. Ezzel szemben 2014 első negyedévében az emelkedő tőkepiaci stressz, illetve a mérséklődő devizaswap és fedezetlen bankközi piaci feszültségek eredőjeként alakult ki a nagyjából változatlan aggregált stresszszint. A vizsgált időszakban a részpiacok közötti együttmozgás mindvégig alacsony maradt, ami a pénzügyi piacok kockázatait csökkenti.
