Bevezető

A Termelékenységi jelentés új kiadvány a Magyar Nemzeti Bank jelentéseinek sorában. Számos elemzés készül a jegybank műhelyeiben, a Termelékenységi jelentés mégis hiánypótló, mert ilyen terjedelemben és mélységben még nem állt módunkban foglalkozni a gazdaság hosszú távú növekedésének, felzárkózásának legfontosabb forrásával. Utolsó alkalommal a 2018-as Növekedés jelentés tárgyalta részletesen a termelékenység jelentőségét, megállapítva, hogy az a hosszú távú gazdasági felzárkózás kulcstényezője, és ezért kiemelten fontos minden olyan, hazánkhoz hasonló ország számára, amely a közepes fejlettségből indulva a gazdasági elit klubba, a fejlett gazdaságok közé szeretne kerülni.

A Termelékenységi jelentés segíti a jegybank törvényi feladatainak ellátását. A jegybank elsődleges feladata az árstabilitás elérése és fenntartása, de mandátumai közé tartozik, hogy elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogassa a kormány gazdaságpolitikáját is. A Termelékenységi jelentés ezt olyan módon szolgálja, hogy segít megérteni a gazdasági növekedés és felzárkózás kulcstényezőjének mozgatórugóit, jellemzőit, eloszlását és dinamikáját, ami közelebb visz bennünket a termelékenységet javító reformok megfogalmazásához és végrehajtásához.

A COVID-19 járvány következtében különösen fontos, hogy a termelékenységi trendeket minél mélyrehatóbban

elemezzük. A válság akut szakaszában a munkahelyek és a kereslet támogatása, a bajba jutott családok, vállalatok, gazdasági szektorok megsegítése a legfontosabb. Azonban a válság a gazdaság átalakulását is felgyorsítja, ezért amint a közvetlen hatások mérséklődnek, ismét a versenyképességi és termelékenységi szempontok kerülnek előtérbe. Akkor lehet a válságkezelés igazán sikeres, ha minden lépés, intézkedés esetében figyelembe vesszük azok hosszú távú, termelékenységet befolyásoló hatásait.

A termelékenységet újszerű módon közelíti meg a kiadvány. Kiemelt helyen kezeli hagyományos gazdasági rendszer hatékonyságát, azaz a (munka) termelékenységét, de további három szempontot is beemelt az elemzésbe. Az elmúlt évek közgazdasági kutatásai rámutattak, hogy az innovációs rendszerek hatékonysága is változhat időről-időre és területenként is, így elemzésünk az innovációs hatékonyságra is kiterjed. Harmadrészt az adatra, „az új olajra” terjesztjük ki az elemzést, amely egyre fontosabb termelési tényezővé válik. Kulcstényező, hogy az egyre növekvő adatvagyont milyen hatékonysággal képesek a gazdaságok feldolgozni, munkába állítani, ezért megvizsgáljuk a jelentésben a digitalizáció hatékonyságát. Negyedrészt, amint azt az MNB által kiadott A jövő fenntartható közgazdaságtana című kötet is bemutatta, az ökológiai rendszer kárára nem lehet fenntartható módon növekedni, ezért a gazdaság ökológiai hatékonyságával is részletesen foglalkozunk.