4.2. Az ökológiai hatékonyság mérése

A gazdaságpolitika szerepvállalása nagymértékben elősegítheti a jelenleg nem fenntartható folyamat visszaszorításához

nélkülözhetetlen szemléletváltást és a fordulat mozgatórugójává válhat. Adók és támogatások révén képes lehet előmozdítani olyan fejlesztési, beruházási folyamatokat, amelyek a zöld növekedés irányába mutatnak. Zöld növekedési pálya megvalósulása esetén a gazdaság egy olyan kívánt úton jár, amely az adott időszaki növekedést ökológiailag fenntartható módon éri el, miközben biztosítja a jólét alapjául szolgáló természeti erőforrásokat az utókor számára. A hosszú távon fenntartható módon működő gazdaság számos előnnyel rendelkezik. Csökkenti a negatív externáliák okozta káros hatásokat, fokozza a termelékenységet, javítja az erőforrásgazdálkodást, növeli a jólétet és nem utolsó sorban pozitív élettani hatásokkal is jár. A zöld növekedés eléréséhez olyan zöld beruházásokra van szükség, amelyek a természeti erőforrások hatékony felhasználása mellett képesek a növekedés feltételeit fenntartani. A fenntarthatóságról szóló diskurzusok középpontjában az ökológiai hatékonyság növelése áll (Virág, 2019).

4.2. Az ökológiai hatékonyság mérése

Az ökológiai hatékonyság alatt egy teljes gazdaság (makro) vagy egy vállalat (mikro) által létrehozott hozzáadott érték előállításához szükséges környezeti erőforrások felhasználásának (vagy éppen károsanyag, hulladék) hatékonyságát

értjük. Az ökológiai hatékonyság azt méri, hogy a termékek vagy szolgáltatások előállítása mekkora természeti erőforrást igényel, illetve, hogy a termelés mekkora környezeti teherrel jár. Az ökológiai hatékonyság számszerűsítésére megközelítési módtól függően több lehetőség áll rendelkezésre.

Magyarország az első helyen áll régiós összehasonlításban az ökológiai hatékonyságban. Az egységnyi szén-dioxid kibocsátásra jutó hozzáadott érték alakulása 2000 óta több, mint a duplájára emelkedett hazánkban, azaz az ökológiai hatékonyság jelentősen javult (4-2. ábra). A termelés ökológia hatékonyságát fokozva változatlan károsanyag kibocsátási szint mellett kétszer annyi termék előállítására képes a magyar gazdaság. Ez az érték regionális összevetésben kimagaslónak számít, magasan a V3-ak átlaga felett áll, az EU-átlagát megközelítve alakult az elmúlt másfél évtizedben. Az EU-átlagnak 89 százalékán áll e tekintetben Magyarország, azonban a TOP5 ország átlagához viszonyítva csupán 48 százalék ez az érték. Az uniós országok közül kiemelkedik Svédország, Málta és Írország.

4-2. ábra: Egységnyi szén-dioxid kibocsátásra jutó hozzáadott érték

5 5 4 4 3 3 2 2 1 1 0 Viszonyszám

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019

V3-tartomány V3-átlag EU-átlag Magyarország

Forrás: Eurostat és IEA alapján MNB.