ÖKOLÓGIAI HATÉKONYSÁG A gazdaságpolitika szerepvállalása nagymértékben elősegítheti a jelenleg nem fenntartható folyamat visszaszorításához nélkülözhetetlen szemléletváltást és a fordulat mozgatórugójává válhat. Adók és támogatások révén képes lehet előmozdítani olyan fejlesztési, beruházási folyamatokat, amelyek a zöld növekedés irányába mutatnak. Zöld növekedési pálya megvalósulása esetén a gazdaság egy olyan kívánt úton jár, amely az adott időszaki növekedést ökológiailag fenntartható módon éri el, miközben biztosítja a jólét alapjául szolgáló természeti erőforrásokat az utókor számára. A hosszú távon fenntartható módon működő gazdaság számos előnnyel rendelkezik. Csökkenti a negatív externáliák okozta káros hatásokat, fokozza a termelékenységet, javítja az erőforrásgazdálkodást, növeli a jólétet és nem utolsó sorban pozitív élettani hatásokkal is jár. A zöld növekedés eléréséhez olyan zöld beruházásokra van szükség, amelyek a természeti erőforrások hatékony felhasználása mellett képesek a növekedés feltételeit fenntartani. A fenntarthatóságról szóló diskurzusok középpontjában az ökológiai hatékonyság növelése áll (Virág, 2019).
4.2. Az ökológiai hatékonyság mérése Az ökológiai hatékonyság alatt egy teljes gazdaság (makro) vagy egy vállalat (mikro) által létrehozott hozzáadott érték előállításához szükséges környezeti erőforrások felhasználásának (vagy éppen károsanyag, hulladék) hatékonyságát értjük. Az ökológiai hatékonyság azt méri, hogy a termékek vagy szolgáltatások előállítása mekkora természeti erőforrást igényel, illetve, hogy a termelés mekkora környezeti teherrel jár. Az ökológiai hatékonyság számszerűsítésére megközelítési módtól függően több lehetőség áll rendelkezésre. Magyarország az első helyen áll régiós összehasonlításban az ökológiai hatékonyságban. Az egységnyi szén-dioxid kibocsátásra jutó hozzáadott érték alakulása 2000 óta több, mint a duplájára emelkedett hazánkban, azaz az ökológiai hatékonyság jelentősen javult (4-2. ábra). A termelés ökológia hatékonyságát fokozva változatlan károsanyag kibocsátási szint mellett kétszer annyi termék előállítására képes a magyar gazdaság. Ez az érték regionális összevetésben kimagaslónak számít, magasan a V3-ak átlaga felett áll, az EU-átlagát megközelítve alakult az elmúlt másfél évtizedben. Az EU-átlagnak 89 százalékán áll e tekintetben Magyarország, azonban a TOP5 ország átlagához viszonyítva csupán 48 százalék ez az érték. Az uniós országok közül kiemelkedik Svédország, Málta és Írország. 4-2. ábra: Egységnyi szén-dioxid kibocsátásra jutó hozzáadott érték 5
Viszonyszám
5 4 4 3 3 2 2 1 1
V3-tartomány
V3-átlag
EU-átlag
2019
2018
2017
2016
2015
2014
2013
2012
2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
2004
2003
2002
2001
2000
0
Magyarország
Forrás: Eurostat és IEA alapján MNB.
TERMELÉKENYSÉGI JELENTÉS • 2020. NOVEMBER
79
