Douglas Stuart: Ószövetségi exegézis

Douglas Stuart

ÓSZÖVETSÉGI EXEGÉZIS Negyedik kiadás

Stuart_OT_exegesis__21_.indd 1

2021-03-08 10:35:22

Stuart_OT_exegesis__21_.indd 2

2021-03-08 10:35:23

ÓSZÖVETSÉGI EXEGÉZIS Negyedik kiadás

Kézikönyv teológiai hallgatóknak és lelkipásztoroknak

Douglas Stuart

Stuart_OT_exegesis__21_.indd 3

2021-03-08 10:35:23

Originally published in the U.S.A. under the title: Old Testament Exegesis, Fourth Edition

by Douglas Stuart © 1980 The Westminster Press © 1984 Douglas Stuart © 2001 Douglas Stuart © 2009 Douglas Stuart Published by arrangement with Westminster John Knox Press, a division of Presbyterian Publishing Corporation All rights reserved. This Licensed Work published under license.

Hungarian edition © 2021 Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány

Magyarországi felelős kiadó: Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány A Member of Entrust 1135 Budapest, Béke utca 35/B Tel.: 350-7201 www.kiakonyvek.hu Fordította: Koczó Dávid Tördelés és borító: Pintér Zoltán Felelős kiadó: Monty Taylor A fordítás és a kiadás a kiadó engedélyével történt.

Minden jog fenntartva.

A könyv bármely részének felhasználásához vagy sokszorosításához a kiadó előzetes írott engedélye szükséges, kivéve rövid idézeteket folyóiratokban vagy elemző cikkekben.

ISBN 978-615-5446-62-7 Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány Budapest, 2021

Stuart_OT_exegesis__21_.indd 4

2021-03-08 10:35:23

Gayle, Joanna, Eliza, Eden, Missy, Hannah, Maria, Delia és Jon számára

Stuart_OT_exegesis__21_.indd 5

2021-03-08 10:35:23

Stuart_OT_exegesis__21_.indd 6

2021-03-08 10:35:23

tartalomjegyzék 7

TARTALOMJEGYZÉK

Rövidítések Előszó Analitikus tartalomjegyzék

9 11 15

Bevezetés 1. Útmutató a teljes exegézishez 2. Az exegézis és az eredeti szöveg 3. Rövid útmutató az igehirdetési exegézishez 4. Segédeszközök és források az exegézishez 1. függelék: Az ószövetségi exegézisben gyakran használt kifejezések listája 2. függelék: Gyakori hermeneutikai tévedések listája

25 31 75 123 153

Bibliai szakaszok jegyzéke Szerzők jegyzéke

301 303

Stuart_OT_exegesis__21_.indd 7

291 297

2021-03-08 10:35:23

Stuart_OT_exegesis__21_.indd 8

2021-03-08 10:35:23

rÖvidítések 9

RÖVIDÍTÉSEK

ABD

Anchor Bible Dictionary, szerk. David Noel Freedman, 6 kötet (New York: Doubleday, 1992) ANET Ancient Near Eastern Texts relating to the Old Testament, szerk. James B. Pritchard, 3. kiadás (Princeton: Princeton University Press, 1969) ATLA American Theological Library Association BDB Francis Brown, S. R. Driver és C. A. Briggs: A Hebrew and English Lexicon of the Old Testament, (Oxford: Clarendon, 1907) 3 Biblia Hebraica, 3. kiadás (Stuttgart: Württembergische BH Bibelanstalt, 1937) BH5 Biblia Hebraica Quinta (a BH ötödik kiadása) (Stuttgart: Deutsche Bibelstiftung, 2004–) BHQ a BH5 másik rövidítése BHS Biblia Hebraica Stuttgartensia (a BH negyedik kiadása) (Stuttgart: Deutsche Bibelstiftung, 1977) CAD The Assyrian Dictionary of the Oriental Institute of the University of Chicago, szerk. I. J. Gelb és tsi (Chicago: Oriental Institute, 1956–) DJD Discoveries in the Judaean Desert DSS Holt-tengeri tekercsek (Qumrán) ford. fordította IDB Interpreter’s Dictionary of the Bible, szerk. G. A. Buttrick, 4 kötet (Nashville: Abingdon, 1962)

Stuart_OT_exegesis__21_.indd 9

2021-03-08 10:35:23

10 ÓszÖvetségi exegézis

ISBE

International Standard Bible Encyclopedia, szerk. G. W. Bromiley, 4 kötet (Grand Rapids: Wm. B. Eerdmans, 1979–88) IRBS International Review of Biblical Studies JSNT Journal for the Study of the New Testament JSOTSup Journal for the Study of the Old Testament Supplements MSZ masszoréta szöveg NIDOTTE New International Dictionary of Old Testament Theology and Exegesis, szerk. Willem A. Van Gemeren, 5 kötet (Grand Rapids: Zondervan Publishing House, 1997) OHB Oxford Hebrew Bible ÓSZ Ószövetség Q Qumrán (Holt-tengeri tekercsek) Quinta a BHQ másik rövidítése SBL Society of Biblical Literature szerk. szerkesztette/szerkesztő TDNT Theological Dictionary of the New Testament, szerk. Gerhard Kittel és Gerhard Friedrich, ford. G. W. Bromiley, 10 kötet (Grand Rapids: Wm. B. Eerdmans, 1964–76) TDOT Theological Dictionary of the Old Testament, szerk. G. J. Botterweck, Helmer Ringgren és Heinz-Josef Fabry, ford. J. T. Willis, G. W. Bromiley és D. E. Green, 14 kötet (Grand Rapids: Wm. B. Eerdmans, 1974–2006) TLOT Theological Lexicon of the Old Testament, szerk. Ernst Jenni és Claus Westermann, ford. M. E. Biddle, 3 kötet (Peabody, MA: Hendrickson, 1997) TWOT Theological Wordbook of the Old Testament, szerk. R. L. Harris, G. L. Archer Jr. és B. K. Waltke, 2 kötet (Chicago: Moody Press, 1980) ÚSZ Újszövetség

Stuart_OT_exegesis__21_.indd 10

2021-03-08 10:35:23

elŐszÓ 11

ELŐSZÓ

Annak a kevés teológiai hallgatónak és lelkipásztornak, aki több ősi és modern nyelvet ismer, rendszeresen olvas tudományos irodalmat, és bizonyos fokú magabiztosságra tett szert az exegézis terén, nincs szüksége erre az alapszintű könyvre. Ez azok számára íródott, akik nem tudnak elsőre elolvasni héber zsoltárszöveget, és nem biztosak benne, mi is az a Vetus Testamentum, esetleg mit tartalmaz (a szókapcsolat latinul Ószövetséget jelent, és egy meghatározó ÓSZ-i tudományos folyóirat címe). Ez a kiadvány azoknak íródott, akiknek fogalmuk sincs arról, mit jelenthet a homoioteleuton („megegyező végződés”, bizonyos szövegezési problémák esetén figyelembe vett tényező). Azaz a könyv a teológiai hallgatók és lelkipásztorok döntő többségének szól.

Azon a meggyőződésen alapszik, hogy a legintelligensebb emberek sem képesek megérteni olyan folyamatokat és fogalmakat, amelyeket valamilyen formában nem magyaráztak el nekik, és hogy egyáltalán nem szégyellnivaló ilyen magyarázatokat keresni annak ellenére, hogy a legtöbb teológiai professzor nem vállalkozik erre. Az ószövetségi exegézisnek pontos menete és koncepciója van, amelyet megfelelő

Stuart_OT_exegesis__21_.indd 11

2021-03-08 10:35:23

12 ÓszÖvetségi exegézis

hajlandósággal szinte bárki meg tud tanulni. Tragikusan kevés teológiai hallgató érezte valaha is magabiztosnak magát az ószövetségi exegézis közben – a legtöbb lelkipásztor pedig teljesen felhagy ezzel a gyakorlattal.

Ezért arra vállalkoztam, hogy lépésről lépésre bemutassam az ÓSZ exegézisének menetét, szakkifejezésektől mentesen, egyszerűen – de nem leegyszerűsítve. Ez az útmutató nemcsak a folyamatokat magyarázza meg, hanem az exegézis céljait is, és hivatkozási kézikönyvként szolgálhat az exegézist végző teológiai hallgatók és lelkipásztorok számára.

Az exegézishez való viszonyulásom nem mentes az előítéletektől, amiért nem fogok elnézést kérni. Talán a legvitathatóbb az a ragaszkodásom, hogy az exegézisnek útmutatást kell adnia a vizsgált igeszakasz alkalmazásához. Az exegézis nyilvánvalóan teológiai feladat, az Isten népének életére nem alkalmazott teológia viszont hiábavaló. Ezért szándékosan kisebb hangsúlyt helyeztem néhány kritikai módszerre (pl.: struktúralizmus, redakciótörténet), amelyek ugyan a tudósok számára érdekfeszítőek, de csekély a teológiai hasznuk, az elemzés összegzésekor pedig kevés homiletikai értékkel bírnak, bármennyire bánt is egyes akadémikusokat ez az értékelés. Hasonló okokból nem szenteltem figyelmet különböző szubjektív hermeneutikai megközelítéseknek, mint az etnikai, nemi vagy élethelyzet-alapú interpretációs szűrők. Próbáltam megfelelő egyensúlyt teremteni a szinkronikus és a diakronikus módszerek között (vagyis a szöveget aktuális állapotában vizsgáló [szinkronikus] és a jelenlegi állapotának kialakulásához vezető történelmi folyamatokat vizsgáló [diakronikus] módszerek között), de csak addig, amíg ezek magukban hordozzák a gyakorlati teológiai hasznosság lehetőségét. Az exegézis haszna az igehirdetés

Stuart_OT_exegesis__21_.indd 12

2021-03-08 10:35:23

elŐszÓ 13

és a tanítás a gyülekezetben. A teológiai hallgatók és a lelkipásztorok ezt ösztönösen tudják, és – nagyon helyesen – ennek megfelelő relevanciát várnak az exegézistől és más bibliai tanulmányoktól.

Ebben az alapszintű könyvben elismerjük, hogy nagyon kevés amerikai teológiai hallgató és lelkipásztor tud németül, illetve más tudományos nyelven olvasni. Milyen előnynyel járna, ha mégis úgy tennénk, mintha képesek lennének erre? A 4. részben található bibliográfiai útmutatót éppen ezért a lehető legnagyobb mértékben angol nyelvű művekre szűkítettük.

Egyedi tartalom található a könyv 3. részében, amely rövid, kevés időt igénylő exegetikai útmutató lelkipásztoroknak. A legtöbb teológiai hallgató rendszerint legalább azt megtanulja, hogyan készítsen többtucatnyi óra kutatás és írás alapján formális exegézist. De senki nem mondja meg nekik, hogyan tudják ezt a képességüket átültetni a heti igehirdetési munkájukba, amikor talán csak néhány órájuk jut a prédikációra való készülésen belül az exegézisre. Az exegézis, ha nem is teljesen kimerítően, de felelősségteljesen elvégezhető néhány óra alatt. A lelkipásztornak először meg kell értenie az 1. részben található teljes útmutatót. A 3. rész ugyanennek az anyagnak a tömörített, gazdaságos változata, amely kiemelten foglalkozik a homiletikai szempontból érdekes részekkel.

A héberül nem tudó ÓSZ-i exegézisre törekvők is hasznát vehetik ennek az útmutatónak, de nem tagadható, hogy a legalább alapszintű héber nyelvismeret értékes előny a teológiai hallgatók és a lelkipásztorok számára. Minden tőlem telhetőt megteszek, hogy a gyenge héber tudással rendelkezőket is bátorítsam a nyelv használatára. A 4. részben tár-

Stuart_OT_exegesis__21_.indd 13

2021-03-08 10:35:23

14 ÓszÖvetségi exegézis

gyalt segédanyagok nagy lépést jelenthetnek a hátrányok leküzdésében, különösen az olyan számítógépes konkordanciák, amelyek azonnal annyi héber-angol forrással látnak el, amennyihez korábban csak komoly erőfeszítések árán lehetett hozzáférni. A lelkipásztor, aki hűségesen dolgozik a bibliai nyelvekkel a prédikációra való felkészülésében, bármenynyire megkopott tudással vágott is bele eleinte, egyre több és több nyelvtudást fog elsajátítani az idő előrehaladtával. Remélem, hogy ez az alapszintű kiadvány sokakat bátorít erre.

A negyedik kiadásban néhány lépés sorrendjén és az ezeknél adott tanácsokon változtattam; pontosítottam néhány magyarázatot; hozzáadtam és elvettem néhány művet a segédanyagok közül annak megfelelően, hogy jelenleg melyik érhető el ténylegesen nyomtatásban; frissítettem a felhasznált irodalom jegyzékét, és sokkal több információt adok az elektronikus és online adatbázisokról. Így egy jelentősen módosított és kibővített kiadást tarthat kezében az olvasó. Nagyon hálás vagyok a hallgatóimnak, John Beckmannek és Robert Jenningsnek, akik elmondták a véleményüket arról, hogyan lehet a legjobban leírni a legfrissebb kiadásban megemlített újabb online adatbázisok felhasználását. Élvezetes olyan diákokkal együtt dolgozni, akik szeretnek tanulni, és meg akarják osztani az örömüket másokkal is. Szintén hálás vagyok Jon Berquistnek, a tapasztalt tudósnak és gyakorlott szerkesztőnek, aki a nagyszerű kiadó, a Westminster John Knox Press képviseletében dolgozott velem.

Az első három kiadás széleskörű felhasználása – beleértve a más nyelvekre fordított változatokat is – igazán örömteli volt, és bizonyítéka annak az állandó vágynak, hogy az igehirdetés és a tanítás pontosan, megbízhatóan a Biblián alapuljon.

Stuart_OT_exegesis__21_.indd 14

2021-03-08 10:35:23

analitikus tartalomjegyzék 15

ANALITIKUS TARTALOMJEGYZÉK ₍ kereszthivatkozások használatához ₎

A könyv az alábbi hivatkozási rendszert használja: A 4.1.7. a könyv 4. rész, 1. fejezetének 7. alfejezetére vonatkozik.

Azaz 4 (Segédeszközök és források az exegézishez), 1 (Szövegkritika), 7 (A masszóra).

Hasonlóképpen az 1.3.5. az 1. rész, 3. fejezetének 5. alfejezete (stb.).

Előszó Bevezetés

11 25

1. rész ÚtmutatÓ a teljes exegézishez

31

1.1.

A szöveg 32 1.1.1. Az igeszakasz határainak megállapítása 32 1.1.2. A verziók összehasonlítása 33 1.1.3. A szöveg rekonstruálása és annak magyarázata 34 1.1.4. A verses formába öntött költőiség bemutatása 35 1.2.

Fordítás 35 1.2.1. A rekonstruált szöveg próbafordításának elkészítése 35 1.2.2. A szöveg és a fordítás összevetése 36 1.2.3. A fordítás folyamatos átdolgozása 37 1.2.4. A végleges fordítás elkészítése 38 1.3.

Nyelvtan 38 1.3.1. A jelentős nyelvtani kérdések elemzése 38 1.3.2. A helyesírás és az alaktan elemzése a keletkezési idő és más körülmények megállapítására 39

Stuart_OT_exegesis__21_.indd 15

2021-03-08 10:35:23

16 ÓszÖvetségi exegézis

1.4.

Szókészlet 40 1.4.1. Az összes nem egyértelmű szó és fogalom magyarázata 40 1.4.2. A legfontosabb fogalmakra, szavakra és kifejezésekre történő összpontosítás 41 1.4.3. A legfontosabb szavak és kifejezések „szótanulmányának” (valójában fogalomtanulmányának) elkészítése 41 1.4.4. A szemantikai eszközök meghatározása 42 1.5.

Forma 42 1.5.1. Az általános irodalmi műfaj meghatározása 42 1.5.2. A konkrét irodalmi forma meghatározása 43 1.5.3. Alkategóriák keresése 44 1.5.4. Milyen élethelyzetben született az igeszakasz?

45 1.5.5. Az irodalmi forma egészének elemzése 46 1.5.6. A részleges és töredékes irodalmi formák felismerése 47 1.6.

Szerkezet 48 1.6.1. A szakasz vázlata 48 1.6.2. Motívumok keresése 49 1.6.3. A szerkezet tárgyalása az egységek csökkenő mérete alapján 50 1.6.4. A kevésbé jelentős motívumok szándékoltságának megítélése 50 1.6.5. A verses formájú igeszakasz megfelelő elemzése 51 1.7.

Történelmi kontextus 52 1.7.1. A történelmi háttér kutatása 52 1.7.2. A társadalmi környezet kutatása 53 1.7.3. A történelmi következmények kutatása 54 1.7.4. A földrajzi helyszín kutatása 54 1.7.5. Az igeszakasz keletkezési ideje 55

Stuart_OT_exegesis__21_.indd 16

2021-03-08 10:35:23

analitikus tartalomjegyzék 17

1.8.

Irodalmi kontextus 1.8.1. A szakasz irodalmi szerepe 1.8.2. A szakasz elhelyezésének vizsgálata 1.8.3. Részletek elemzése 1.8.4. A keletkezés elemzése 1.9.

Bibliai kontextus 1.9.1. Az igeszakasznak a Szentírás más részében történő felhasználása 1.9.2. Az igeszakasz és a Szentírás többi része közötti kapcsolat 1.9.3. Az igeszakasznak a Szentírás értelmezéséhez hozzáadott értéke 1.10. Teológia

1.10.1. Az igeszakasz teológiai helye 1.10.2. Az igeszakasz által felvetett vagy megoldott kérdések 1.10.3. Az igeszakasz teológiai mondanivalója 1.11. Alkalmazás

1.11.1. A gyakorlati témák 1.11.2. Az alkalmazás jellege 1.11.3. Az alkalmazás lehetséges területe 1.11.4. Az alkalmazás célközönsége 1.11.5. Az alkalmazás kategóriáinak megállapítása 1.11.6. Az alkalmazás időbeli fókusza 1.11.7. Az alkalmazás határainak megállapítása 1.12. Másodlagos

irodalom 1.12.1. Az igeszakaszról írtak vizsgálata és a tanulságok levonása 1.12.2. Összevetés és kiigazítás 1.12.3. Felfedezéseid felhasználása a tanulmányodban vagy igehirdetésedben

Stuart_OT_exegesis__21_.indd 17

56 56 56 57 57 58 59 60 60 60 60 61 62 63 65 66 67 67 68 68 69 70 70 71 72

2021-03-08 10:35:23

18 ÓszÖvetségi exegézis

A vázlat kidolgozása

73

2. rész

Az exegézis és az eredeti szÖveg

75

2.1.

Szöveg 2.1.1. Az igeszakasz határainak megállapítása 2.1.2. A szövegváltozatok összehasonlítása 2.1.3. A szöveg rekonstruálása és magyarázata Két héber név a Józs 7,1-ben Általános kifejezés rekonstruálása: 1Sám 8,16 2.1.4. Az igeszakaszod verses formába öntése 2.2.

Fordítás 2.2.1. Egy fordítás, amely megmagyarázza a próféta viselkedését: Jón 1,2 2.2.2. Egy visszafogott, nem magyarázó fordítás: Péld 22,6 2.3.

Nyelvtan 2.3.1. Kétértelmű nyelvtan: Bír 19,25 2.3.2. Sajátos nyelvtan: Hós 1,2 2.3.3. A helyesírás és az alaktan elemzése A helyesírás elemzése eltünteti a furcsaságot: 1Móz 49,10 2.4.

Szókészlet 2.4.1. A kulcsszavak áttekintésének haszna: 2Krón 13 2.5.

Forma 2.5.1. A forma, mint a megértés kulcsa: Jón 2,3–10 2.6.

Szerkezet 2.6.1. Szerkezet és egység elemzése: Ám 5,1–17 2.7.

Történelmi kontextus 2.7.1. A kontextus értelmezi a próféciát: Hós 5,8–10

76 76 77 79 11 11 83 84

Stuart_OT_exegesis__21_.indd 18

86 87 89 89 91 93 11 96 96 99 100 102 102 105 106

2021-03-08 10:35:23

analitikus tartalomjegyzék 19

2.8.

Irodalmi kontextus 2.8.1. Az irodalmi szerep vizsgálata: Hogyan illik a fejezet a könyvbe? – JSir 5 2.8.2. Az igerész helyének vizsgálata 2.8.3. Részletek elemzése 2.8.4. A szerzőség elemzése 2.9.

Bibliai kontextus 2.9.1. A tágabb kontextus vizsgálata: Jer 31,31–34 2.10. Teológia

2.10.1. Isten tana különleges szempontból: Hós 6,1–3 2.11.

Alkalmazás 2.11.1. A becsületes élet jellemzői: Jób 31 2.12. Másodlagos

irodalom

3. rész

108 109 109 109 110 110 114 114 116 117 119

RÖvid ÚtmutatÓ az igehirdetési exegézishez 123

Megjegyzés 3.1.

Szöveg és fordítás 3.1.1. A szöveg újraolvasása 3.1.2. A jelentős szövegbeli problémák beazonosítása 3.1.3. Saját fordításod elkészítése 3.1.4. Az alternatívák listájának összeállítása 3.1.5. Az igehirdetésben használható elemek listája 3.2.

Nyelvtan és szókészlet 3.2.1. Minden szokatlan, kétértelmű vagy más módon fontos nyelvtani elem feljegyzése 3.2.2. A kulcsfogalmak listájának elkészítése 3.2.3. A lista kezelhető méretűre faragása 3.2.4. Legalább egy szó vagy kifejezés mini-szótanulmányának (fogalomtanulmányának) elkészítése

Stuart_OT_exegesis__21_.indd 19

107

124 126 126 127 128 129 130 131 131 132 133 133

2021-03-08 10:35:23

20 ÓszÖvetségi exegézis

3.3.

Forma és szerkezet 134 3.3.1. A műfaj és a forma meghatározása 134 3.3.2. A forma és az élethelyzet (Sith im Leben) kapcsolata 135 3.3.3. Motívumok keresése 136 3.3.4. Az egyedi vonások elkülönítése és jelentőségük értékelése 137 3.4.

Irodalmi-történelmi kontextus 138 3.4.1. Az igeszakasz hátterének vizsgálata 138 3.4.2. Az irodalmi-történelmi környezet leírása 139 3.4.3. A következmények vizsgálata 142 3.5.

Bibliai és teológiai kontextus 143 3.5.1. Hol fordul még elő a szakasz a Szentírásban?

143 3.5.2. Hogyan kapcsolódik a szakasz a Szentírás többi részéhez?

143 3.5.3. Mi a teológiai jelentősége annak, ahogy a szakaszt a Szentírás használja?

144 3.6.

Alkalmazás 144 3.6.1. Az igeszakaszban található gyakorlati témák felsorolása 144 3.6.2. Az alkalmazás lehetséges jellegének és területének tisztázása 145 3.6.3. Az alkalmazás közönségének és kategóriáinak meghatározása 145 3.6.4. Az alkalmazás időbeli behatárolása 146 3.7.

Az exegézistől a prédikációig 147 3.7.1. Az igehirdetésben használható elemekről készített lista 147 3.7.2. A tizenkét- vagy hatlépcsős exegézis vázlata nem lehet a prédikáció vázlata 148

Stuart_OT_exegesis__21_.indd 20

2021-03-08 10:35:23

analitikus tartalomjegyzék 21

3.7.3.

3.7.4.

3.7.5.

3.7.6.

4. rész

Különbségtétel a spekuláció és a biztos között Különbségtétel a központi és a periférikus között A homiletikai kommentárok korlátai Az alkalmazás mint az igehirdetés végső célja

149 149 150 151

SegédeszkÖzÖk és források az exegézishez

153

4.1.

Szövegkritika 4.1.1. A szövegkritika szükségessége 4.1.2. Magyarázatok 4.1.3. A szövegváltozatok 4.1.4. Kritikai kiadások 4.1.5. A BH3-ban és a BHS-ben található lábjegyzetek és más segítségek 4.1.6. A Héber Egyetem Biblia-kiadása, a Biblia Hebraica Quinta, a HaKeter és az oxfordi Héber Biblia 4.1.7. A masszóra 4.1.8. Más masszoréta jelzések 4.2.

Fordítás 4.2.1. Fordításelmélet 4.2.2. Fordítási segédeszközök 4.3.

Nyelvtan 4.3.1. Nyelvtani hivatkozási alapok 4.3.2. Más szakmai források 4.4.

Szókészlet elemzése 4.4.1. Lexikonok 4.4.2. Konkordanciák 4.4.3. Szótanulmányok (fogalomtanulmányok) 4.4.4. Teológiai szótárak 4.4.5. Feliratok

Stuart_OT_exegesis__21_.indd 21

153 153 156 160 163 171 174 176 177 178 178 179 184 184 188 189 189 194 198 201 203

2021-03-08 10:35:23

22 ÓszÖvetségi exegézis

4.5.

Forma 4.5.1. Formatörténet 4.5.2. A forma és a szerkezet kapcsolata 4.6.

Szerkezet 4.6.1. Definíciók 4.6.2. Retorikakritika, diskurzuselemzés és szövegnyelvészet 4.6.3. Képletkritika 4.6.4. Verselemzés (poétika) 4.7.

Történelmi kontextus 4.7.1. Általános kronológia 4.7.2. Izrael története 4.7.3. Izrael és az ókori Közel-Kelet kultúrája 4.7.4. Az ókori Közel-Kelet más területei 4.7.5. Régészet 4.7.6. Földrajz és atlaszok 4.7.7. Történetkritika 4.7.8. Hagyománytörténet 4.8.

Irodalmi elemzés 4.8.1. Irodalmi párhuzamok 4.8.2. Műfajkritika 4.8.3. Redakciótörténet 4.8.4. Irodalomkritika 4.8.5. Forráskritika 4.8.6. Kormeghatározás 4.9.

Bibliai kontextus 4.9.1. Hasonló témájú szakaszok hivatkozása 4.9.2. Tematikus konkordanciák 4.9.3. Kommentárok és a bibliai kontextus 4.9.4. Apokrif és pszeudoepigráf iratok 4.9.5. Az Ószövetség az Újszövetségben

Stuart_OT_exegesis__21_.indd 22

204 204 206 207 207 209 212 213 215 215 216 218 219 225 228 229 231 232 232 235 236 237 239 239 241 241 242 243 244 246

2021-03-08 10:35:23

analitikus tartalomjegyzék 23

4.10. Teológia

247 4.10.1. Ószövetségi teológiák 247 4.10.2. Keresztyén teológiák 249 4.11. Alkalmazás

250 4.11.1. Hermeneutika 250 4.11.2. Az alkalmazás néhány alapvető szabálya 255 4.12. Másodlagos

irodalom 256 4.12.1. Különleges referenciaforrások: könyvek és cikkek felkutatása az internet használatával 256 4.12.2. Folyóiratok 275 4.12.3. Ószövetségi bevezetések 276 4.12.4. Kommentárok 277 4.12.5. Bibliai szótárak és bibliai enciklopédiák 279 4.12.6. Egyéb segédeszközök 281 4.12.7. Bibliai szoftverprogramok és szoftverszolgáltatók 286 1. fÜggelék: Az ószövetségi exegézisben gyakran használt kifejezések listája 2. fÜggelék: Gyakori hermeneutikai tévedések listája

291 297

Bibliai szakaszok jegyzéke Szerzők jegyzéke

301 303

Stuart_OT_exegesis__21_.indd 23

2021-03-08 10:35:24

Stuart_OT_exegesis__21_.indd 24

2021-03-08 10:35:24

bevezetés 25

BEVEZETÉS

Az exegézis egy bibliai igeszakasz alapos, analitikus elemzése, amelynek célja, hogy eljusson az adott szakasz hasznos magyarázatához. Az exegézis teológiai feladat, de egyáltalán nem rejtélyes. Megvannak az alapvető szabályai és normái, habár az eredmény változó lehet, mivel a bibliai igeszakaszok maguk is rendkívül változatosak.

Hogy megfelelően végezd az ÓSZ-i exegézist, mindenhez értened kell egy kicsit. Hamar kapcsolatba kerülsz a szavak funkciójával és jelentésével (nyelvészet); az irodalom és a beszéd elemzésével (filológia); a teológiával; a történelemmel; a bibliai írások továbbadásával (szövegkritika); a stilisztikai, nyelvtani és szókészleti analízissel; és a szociológia nehezen meghatározható, de megkerülhetetlen területével. A természetes ösztönök hasznosak, de nem helyettesíthetik az alapos, személyes kutatás kemény munkáját. Az exegézis folyamata igen unalmas lehet, viszont szerencsére meglehetősen izgalmas eredményekkel járhat. Izgalmasak vagy sem, az eredményeknek mindig valódi, gyakorlati értéket kell jelenteniük a hívő számára; ha nem így van, akkor valami nincs rendben az exegézissel. Habár ez a könyv alapszintű beve-

Stuart_OT_exegesis__21_.indd 25

2021-03-08 10:35:24

26 ÓszÖvetségi exegézis

zető, és aligha kimerítő elemzése az exegetikai előfeltevéseknek és módszereknek, jó szolgálatot tehet számodra, ha azért tanulod az exegézist, hogy az előnyeit majd a keresztyén igehirdetés vagy tanítás közben alkalmazd.

Az exegétának sok könyvből és forrásból kell dolgoznia.

Ezek közül négy típus különösen értékes az exegézishez fűződő módszertani és bibliográfiai útmutatása miatt. Mind a négy típussal rendelkezned kell, az alábbiak pedig reprezentatív példái az egyes típusoknak: ÓSZ-i bevezetők Tremper Longman III és Raymond B. Dillard: An Introduction to the Old Testament, 2. kiadás (Grand Rapids: Zondervan Publishing House, 2006).

J. Alberto Soggin: Introduction to the Old Testament, 3. kiadás (Louisville, KY: Westminster John Knox Press, 1989).

Mindkét bevezető tartalmazza az ÓSZ-i szövegtípusok és felosztásuk világos, konkrét magyarázatát, tudományos megközelítésüket, az egyes könyvek tartalmát és kritikáját, a kánont és a szöveget. Mindemellett mindkét könyv bibliográfiai útmutatója is rendkívül hasznos lehet. ÓSZ-i eszközök áttekintése Frederick W. Danker: Multipurpose Tools for Bible Study, átdolgozott kiadás (Minneapolis: Fortress Press, 2003).

Danker hátteret, definíciókat és magyarázatokat kínál rengeteg, a bibliai exegézis során használt könyvhöz, módszerhez, forráshoz és stílushoz. Műve alapvető forrása ezeknek az információknak.

Stuart_OT_exegesis__21_.indd 26

2021-03-08 10:35:24

bevezetés 27

ÓSZ-i kézikönyvek Richard N. Soulen és R. Kendall Soulen: Handbook of Biblical Criticism, 3. átdolgozott és kibővített kiadás (Louisville, KY: Westminster John Knox Press, 2001).

John W. Rogerson és Judith M. Lieu, szerk.: Oxford Handbook of Biblical Studies (Oxford: Oxford University Press, 2006).

A kézikönyvek alapvető magyarázatokat és definíciógyűjteményeket kínálnak. Megmagyarázzák a legtöbb olyan exegetikai kifejezést és módszert, amivel találkozol. Megismertetnek sok divatos, szubjektivista iskolával is.

Bibliográfiák Joseph A. Fitzmyer: An Introductory Bibliography for the Study of Scripture, 3. kiadás (Chicago: Loyola University Press; Róma: Pápai Biblikus Intézet nyomdája, 1990). CD-ROM-on is elérhető.

Fitzmyer bibliográfiája az egyik legjobb magyarázó listája (megjelenéséig) az exegéták által használt lexikonoknak, szövegeknek, nyelvtannak, konkordanciáknak és más technikai segédeszközöknek. Léteznek kiváló online bibliográfiák is, amelyeknek megvan az az előnyük, hogy folyamatosan frissülnek. Erre egy példa: Jean Louis Ska: „Old Testament Basic Bibliography”, http://www. biblico.it/doc-vari/ska_bibl.html.

További online bibliográfiákról is szó lesz a 4. részben.

Ezzel a négy típusú szöveggel a birtokodban tudni fogod, mivel kell foglalkozni az exegézis során, milyen források érhetők el hozzá, és hol találod meg ezeket.

Ezen könyvek mellett szükséged lesz a könyvtáradban – könyv vagy elektronikus formában, esetleg mindkettőben – a héber ÓSZ „kritikai” kiadására. Egyelőre a BHS,

Stuart_OT_exegesis__21_.indd 27

2021-03-08 10:35:24

28 ÓszÖvetségi exegézis

a Biblia Hebraica Stuttgartensia (a negyedik kiadása a németországi Stuttgartban kiadott, gondosan szerkesztett héber Bibliának) a legérdemesebb erre. Ez lépett a BH3 (a harmadik kiadás, a főszerkesztő neve után „Kittel”-ként ismert változat) helyébe, idővel pedig hasonlóképpen leváltja majd az ötödik kiadás, a BHQ (BH5), azaz a Biblia Hebraica Quinta. A Quinta elődeihez hasonlóan a Kr. u. 1008-as Leningrádi kódexet használja alapként, a szövegét pedig gondosan ellenőrzik az 1990-es években a kódexről készített fényképekkel összevetve.

Az elődeitől eltérően a BHQ tartalmaz a maszórát (a középkori zsidó írásrendszert) magyarázó, illetve a lábjegyzeteiben megadott szövegváltozatok jelentőségét tárgyaló kommentárt is. Emellett tartalmazza a Masora magnát (a középkori zsidó szövegjegyzetek kézikönyvét), ami a BHS esetében csak a kiegészítő kiadásban volt elérhető. A szerkesztők némi vitát kavartak azzal, hogy viszonylag kevés változatot idéznek más középkori héber kéziratokból, mivel meggyőződésük, hogy ezek a változatok kevésbé értékesek.

Ruth könyve, az Énekek Éneke, a Kohelet (Prédikátor), a Jeremiás siralmai és Eszter könyve a 2004-ben kiadott BHQ-kötetben jelent meg; Ezsdrás és Nehémiás könyve 2006-ban, Mózes ötödik könyve pedig 2007-ben. Eredetileg 2010-re tervezték a befejezést.

Mindenképpen érdemes kéznél tartani héber konkordanciát, héber lexikont, héber nyelvtankönyvet, Izrael átfogó történelmét, bibliai szótárt és egy „kritikai” kommentársorozatot (ha lehetséges). Ezek közül valamennyi elérhető elektronikus és könyv formátumban is. A 4. részben példákat is adok mindegyik könyvtípusra. A konkordancia, a történelemkönyv, a szótár és a kommentársorozat akkor is elengedhetetlen, ha nem tudsz héberül. A megfelelő eszközök

Stuart_OT_exegesis__21_.indd 28

2021-03-08 10:35:24

bevezetés 29

nélkül az exegézis nem juthat messzire. Minél több ilyen műved van meg számítógépes szoftveren – beleértve az online elérést is – annál gyorsabb lehet az exegézis a keresés során megspórolt időnek köszönhetően. Ugyanakkor a sebesség nem mindig előny: ha könyvben kutatsz, az rákényszerít arra, hogy mindent összefüggéseiben láss, ezzel ellentétben a keresőmotorok használata megakadályoz ebben.

Tartsd észben, amikor ezt a kézikönyvet használod, hogy az egyes lépések nem ugyanúgy alkalmazhatók különböző ÓSZ-i igeszakaszok esetében. Például bizonyos szakaszoknál kiemelt figyelmet kell szentelni a történelemnek, míg a formának és a szókészletnek jóval kevesebbet; más esetekben éppen ennek a fordítottja igaz. Egyiket sem lehet automatikusan biztosra venni az exegézis megkezdése előtt. Ahogy megismerkedsz egy szakasszal, jellemzően úgy válik egyértelművé, mekkora hangsúlyt érdemes helyezni az egyes lépésekre, illetve azok alpontjaira.

Ez az alapszintű könyv négy részből áll. Az 1. rész kevésbé szakmai formáját mutatja be az átfogó, formális exegézisnek, ide értve – nem kizárólag – a beadandó dolgozatokat is. A 2. rész az átfogó exegézis lépéseit illusztrálja. A 3. rész egyszerű, tömörített változatát mutatja be a hosszabb formátumnak, és kifejezetten az igehirdetésre való felkészülésre fókuszál. A 4. rész különböző exegetikai segédeszközöket és forrásokat tárgyal, főként az egyes művek elérhetőségét, és a használatát is leíró bibliográfiát.

Stuart_OT_exegesis__21_.indd 29

2021-03-08 10:35:24