Max Lucado: Tíz nő a Bibliából by KIA

Tíz nő a Bibliából

Max Lucado és

Jenna Lucado Bishop

Tíz nő

a BiBliáBól

akik megváltoztatták a világot

Originally published in the U.S.A. under the title: Ten Women of the Bible: How God Raised Up Unique Individuals to Impact the World

Magyarországi felelős kiadó: Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány

A Member of Entrust 1135 Budapest, Béke utca 35/B

Tel.: 350-7201 www.kiakonyvek.hu

Felelős kiadó: Monty Taylor

Fordítás: Ácsné Tolner Márta

Borítóterv: Bozsóki Dániel

Tördelés: Urkuti Dóra

A fordítás és a kiadás a kiadó engedélyével történt. Minden jog fenntartva.

A könyv bármely részének felhasználásához vagy sokszorosításához a kiadó előzetes írott engedélye szükséges, kivéve rövid idézeteket folyóiratokban vagy elemző cikkekben.

A könyvben a Kálvin Kiadó 1990-es új fordítású és 2017-es revideált új fordítású Bibliájából való idézetek mellett a következő angol nyelvű fordítások átirata szerepel: CEV – Contemporary English Version; ESV – English Standard Version; KJV –King James Version; MSG – The Message; NCV – New Century Version; NIV –New International Version; NKJV – New King James Version; NLT – New Living Translation; TLB – The Living Bible.

ISBN 978-615-5446-95-5

Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány Budapest, 2024

Tartalom

1. lecke Sára

Élet a képtelenségek országában ....................... 11

2. lecke Ráháb

Isten kegyelme megtisztítja a kétes múltat ...... 47

3. lecke Abigail

Szépség a szörnyetegek között ........................... 81

4. lecke Eszter

Aki megérintette a király szívét ....................... 117

5. lecke Mária, Jézus anyja

Több mint karácsonyi történet ........................ 155

6. lecke A samáriai asszony

Kitaszítottból az evangélium hirdetője........... 191

7. lecke A kánaáni asszony

Amikor a nagy hit nagy tettet szül .................. 225

8. lecke Betániai Mária

A szeretet merész cselekedete .......................... 263

9. lecke Magdalai Mária

Találkozás a meglepetések Istenével ............... 301

10. lecke Szafira

Tégy jót… de csendben! ................................... 337

375

BA szereplők

A tíz nő, akikről ebben a bibliatanulmányban szó lesz, nagyon különböző háttérből jöttek. Egyesekről csak annyit árul el a Szentírás, hogy milyen nemzetiségűek. Másokról csak a helyet, ahol minden valószínűség szerint éltek. Vannak köztük királynők, vagy olyan asszonyok, akik hatalommal és befolyással bírtak a környezetükben, másokat viszont a társadalom peremére száműztek.

Egyesek történetei inspirálóan hatnak ránk. Olyan társadalomban éltek, ahol a nők ténykedését többnyire figyelmen kívül hagyták, a Szentírás írói számára valamilyen oknál fogva mégis kitűntek. Mások – akiket botrányok és ármányok kísértek – tanulságos történetet szolgáltatnak nekünk.

Mindegyik elbeszélés más és más, mégis mindegyikből tanulhatunk ma is.

Sára, akinek Isten megígérte, hogy nagy nemzetség származik majd tőle, de időnként megpróbálta siettetni Isten terveit.

Ráháb, a prostituált, aki a kánaáni városban, Jerikóban lakott, de Izrael egyetlen igaz Istenébe vetett hite megmentette mind őt, mind a családját.

Abigail, akinek bölcsessége és okos szavai lecsendesítették Dávid király haragját, és sok ember halálát megelőzték.

Eszter, az ifjú királynő, akit Isten a perzsa királyi udvarba helyezett „éppen a mostani idők miatt”, hogy megakadályozza a zsidók kiirtását.

Mária, a fiatal szűz, József jegyese, akit Isten arra választott, hogy ő szülje meg Jézust, a megígért Messiást, aki majd megváltja a világot.

A samáriai asszony, aki egy nap találkozott ezzel a Messiással egy kútnál. Attól a naptól fogva Jézus szavai örökre megváltoztatták az életét.

A kánaáni asszony, aki eszével és hitével mosolyt csalt Isten arcára, és aki Jézustól választ kapott az imájára.

Betániai Mária, Jézus barátja, aki szemtanúja volt bátyja, Lázár feltámadásának, majd előre megkente Jézust a halálára és feltámadására készülve.

Magdalai Mária, aki Jézus egyik követőjeként vele együtt utazott, és akinek megadatott, hogy páratlan helyről, az első sorból nézhesse Jézus halál feletti győzelmét.

Szafira, az első gyülekezet egyik asszonya, aki férjével együtt azt a szerencsétlen (és halálos) döntést hozta, hogy hazudik a Szentléleknek. Ezeknek a nőknek az élete nagyon más, mint a miénk, sok esetben mégis ugyanazokkal a problémákkal nézünk szembe, mint ők. Például úgy tűnik, Isten ígéretei nem valósulnak meg. Mások durván viselkednek a környezetünkben, és ez a béketeremtő szerepébe kényszerít minket. Isten olyan feladatokat bíz ránk, amelyek meghaladják az erőnket. A világ igazságtalansága elítél minket a múltunk miatt, bűnösnek nyilvánít, és azt sugallja, hogy mindig kudarc lesz az életünk.

De ezek a történetek azt is megmutatják, hogy van egy Isten, aki lát minket ott, ahol vagyunk, és szeret minket úgy, ahogy vagyunk. Ő az, aki átszövi a Biblia lapjait; életeket formál, szíveket ment, betegségeket gyógyít, holtakat kelt életre, és

nagy feladatokra hívja azokat, akik úgy döntenek, hogy követik őt és hisznek benne.

Úgyhogy ha bármikor is úgy érzed, hogy csak másodosztályú állampolgára vagy ennek a világnak, és azon töprengsz, hogyan is használhatna fel téged Isten mások életének a megváltoztatására, csak nézd meg ezeknek a nőknek a történetét a Bibliában, és arra a következtetésre jutsz – Péterhez, a tanítványhoz hasonlóan –, hogy „Isten nem személyválogató, hanem minden nép között kedves előtte, aki féli őt, és igazságot cselekszik” (Apostolok cselekedetei 10,34–35). S miközben tanulmányozod az életüket, fontos igazságokat fedezel majd fel.

Kezdjük hát el!

HogyAn HAsználjuk

A BiBliAtAnulmányt?

A bibliatanulmány azt a célt szolgálja, hogy leássunk Isten igéjének mélyére, és többet megtudjunk erről a tíz lenyűgöző bibliai nőről. A leckék mindegyike a következő elemeket tartalmazza:

Nyitó gondolat: Annak érdekében, hogy többet megtudjunk a tíz asszonyról, minden lecke a szereplő történetének áttekintésével kezdődik – az alapján, ahogy Max Lucado a könyveiben lefesti őt. Két kérdés segítségével gondolhatod át, hogyan kapcsolódik a történet a te saját életedhez.

Napi bibliatanulmány: Minden leckében van egy öt napra szóló tanulmány, Max könyveiből vett gondolatokkal és kérdésekkel, melyek segítenek a történet megértésében.

Emlékeztető: Minden egyes nap azzal zárul, hogy összefoglalja a fő gondolatokat. Ez azt a célt szolgálja, hogy emlékeztessen Max tanításának főbb pontjaira, és hogy átnézhesd, mit tanultál aznap.

Napi ima: Minden napra van egy imádság, ami segít Istenre irányítani a gondolataidat és vele csendességet tartani.

Heti megtanulandó igevers: Az életünk megváltozik, amikor Jézussal találkozunk, és a szívünk is megváltozik annak hatására, amit benne őrzünk. A heti igeversek a lecke fő gondolatához kapcsolódnak, és segítenek a szívedbe rejteni Isten igéjét.

Idézetek a Bibliából: A lapok szélén bibliai idézetek vannak, hogy megkönnyítsék számodra a történetek követését a Bibliában.

A napi bibliatanulmányozáshoz mindig legyen nálad toll és papír, hogy válaszolhass a kérdésekre és lejegyezhesd, ami eszedbe jut a Szentírás adott szakaszának olvasása közben. Szánd ezt az időt az Úrnak, és kérd, hogy fedje fel magát előtted, mialatt a leckéket csinálod.

csoportvezetőknek

Ha egy csoporttal együtt szeretnéd átvenni a bibliatanulmány anyagát, lapozz a könyv végére, ahol van egy egyszerű vázlat arról, mennyi időt vesz igénybe a csoportos tanulmányozás, és hogyan kezeld a beszélgetés közben felmerülő problémákat és lehetőségeket, hogy a legtöbbet hozhasd ki belőle.

1.

lecke

S ára

É let A k É ptelens É gek országá BA n

A mennyek országa. Polgárai mámorosak a csodáktól. Vegyük csak Száraj esetét. Már idős, Isten mégis fiút ígér neki. Az Úr azt mondja férjének, Abrámnak: „Nagy néppé teszlek, és megáldalak.” (1Mózes 12,2)

Úgyhogy Száraj izgalomba jön, elmegy a kismamaboltba és vesz néhány ruhát. Babaváró bulit tervez és átalakítja a sátrat… de a fiú nem jön. Elfogyaszt néhány születésnapi tortát, elfúj egy csomó gyertyát… és még mindig semmi. Tízszer cseréli le a falinaptárat… de még mindig nincs fiú.

Úgyhogy Száraj úgy dönt, a saját kezébe veszi a dolgokat. (Istennek talán segítségre van szüksége ez ügyben.) Meggyőzi Abrámot, hogy már kezdenek kifutni az időből. (Lásd be, Abi, te sem leszel már fiatalabb!) Aztán megparancsolja Hágárnak, a szolgálójának, hogy menjen be Abrám sátrába, és kérdezze meg, nincs-e szüksége valamire. (Vagy még inkább bármire.)

Hágár szolgálóként megy be, de anyaként jön ki. És ezzel elkezdődnek a problémák.

Az Úr ezt mondta Abrámnak: Menj el földedről, rokonságod közül és atyád házából arra a földre, amelyet mutatok neked! Nagy néppé teszlek, és megáldalak, naggyá teszem nevedet, és áldás leszel. (1Mózes 12,1–2)

Száraj, Abrám felesége nem szült Abrámnak gyermeket. De volt Szárajnak egy egyiptomi szolgálóleánya, akinek Hágár volt a neve. (16,1)

Ábrahám ekkor arcra borult, de nevetett, ezt gondolta ugyanis magában: Százesztendős embernek lehete gyermeke? Vagy Sára kilencvenéves létére szülhete? (1 Mózes 17,17)

A reménységben örvendezzetek, a nyomorúságban legyetek kitartók, az imádkozásban állhatatosak. (Róma 12,12)

Hágár dölyfös lesz, Száraj féltékeny, Abrám pedig beleszédül a dilemmába. Isten „vad szamárcsikónak” nevezi a fiút, ami igencsak jó név annak, aki makacsságból született, és arra rendeltetett, hogy vastagon beleírja a nevét a történelembe. Nem éppen az a meghitt család, amire Száraj vágyott, és nem éppen az a téma, amit Abrámmal gyakran felvetnének vacsora közben.

Végre-valahára, tizennégy évvel később, amikor Abrám mögött már egy évszázad áll, Száraj pedig betölti a kilencvenet… amikor Abrám már nem Száraj tanácsaira hallgat, de Száraj sem ad több tanácsot… amikor a gyerekszoba falán már megfakult a tapéta, a bababútor pedig rég kiment a divatból, s a megígért gyermek gondolata sóhajokat, könnyeket, és hosszú merengést szül a süket ég alatt… Isten meglátogatja őket, és közli velük, hogy ideje nevet választaniuk új fiuk számára. Abrám és Száraj reakciója ugyanaz: nevetnek. Részben azért nevetnek, mert ez túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, részben pedig azért, mert mégiscsak megtörténhet. Nevetnek, mert már feladták a reményt, és az újjászülető remény mindig nevetséges, mielőtt valóra válik. Nevetnek, mert az egész olyan őrültségnek hangzik.

1. Képzeld magad Száraj helyzetébe. Tizennégy év telt el azóta, hogy Isten először fiút ígért neki. Most már kilencvenéves. Kilencven! Isten bizonyára elfelejtette már az ígéretét, nem? Hát nem! Isten megteszi az elképzelhetetlent –fiút ad. Nem csoda, hogy nevet! Volt már ilyen „Száraj-nevetésed”, mert Isten megakasztotta a megszokott életedet valami váratlan dologgal? Írd le, mi történt.

2. Mi homályosítja el a látásodat Isten országáról?

Mi akadályozza meg, hogy a világot lelki szemekkel lásd – azzal a hittel, hogy Isten megteheti a lehetetlent?

A mennyek országának polgáraként gyakran meglepődünk, amikor Isten megteszi azt, ami számunkra „abszurd”; csodát tesz, és elképzelhetetlen utakon jár. Túl gyakran kényelmesedünk bele az általunk látható, tapintható, és okostelefonjainkon irányítható életbe. De Jézus azt mondta: „Ha… olyanok nem lesztek, mint a kisgyermekek, nem mentek be a mennyek országába.” (Máté 18,3) Egy gyerek csodák között él és elhiszi az elképzelhetetlent. Sára gyermektelensége próbára tette gyermeki hitét. Miközben történetét olvasod, lehetséges, hogy mellészegődsz az útján. És valószínű, hogy az út során Isten megnöveli gyermeki hitedet. j A HÉt imájA i

Jézus, neked semmi sem lehetetlen. Bocsásd meg nekünk, amikor annyira beletemetkezünk a földi királyságba, hogy elfeledkezünk a mennyek országáról. Szeretnénk úgy élni, hogy várjuk a váratlant, s bízunk abban az Istenben, akinek gondolatai magasabbak a mi gondolatainknál, és útjai magasabbak a mi útjainknál (lásd Ézsaiás 55,9). Hatalmas nevedben, ámen.

Ő odahívott egy kisgyermeket, közéjük állította, és ezt mondta… Aki tehát megalázza magát, és olyan lesz, mint ez a kisgyermek, az a nagyobb a mennyek országában. És aki befogad egy ilyen kisgyermeket az én nevemben, az engem fogad be. (Máté 18,2–5)

Abrám feleségének

Száraj volt a neve… Száraj azonban meddő volt, nem volt gyermeke. Táré fogta fiát, Abrámot… menyét, Szárajt… és elindult velük ÚrKaszdímból, hogy Kánaán földjére menjen.

(1Mózes 11,29–31)

Hit által költözött

át az ígéret földjére, mint idegenbe.

(Zsidók 11,9)

Mondd hát azt, hogy a húgom vagy, hogy jó sorom legyen általad, és ne öljenek meg miattad!

(1Mózes 12,13)

1. nap: Ígéret adatik S

Becsület vAgy Biztonság

Amikor először találkozunk Szárajjal, Úr-Kaszdimban él, ami a mai Irak területén található. Az Írás hozzáteszi, hogy Abrám felesége, és gyermektelen, mivel meddő (lásd 1Mózes 11,30). Amikor apósa, Táré fogja a családot és útra kel velük, Száraj és Abrám Háránban kötnek ki. Ott jelenik meg az Úr Abrámnak, és mondja el neki, hogy menjen Kánaán földjére, majd megígéri, hogy nagy néppé teszi.

A Zsidókhoz írt levél szerzője elmondja: „Hit által engedelmeskedett Ábrahám, amikor elhívta Isten, hogy induljon el arra a helyre, amelyet örökségül fog kapni. És elindult, nem tudva, hova megy.” (11,8) De hitük dacára sem igazán várnánk, hogy akár Abrám, akár Száraj neve szerepelni fog a Tisztaság és szentség könyvében.

Miért? Nos, ha Abrámot nézzük, szünet nélkül füllentett.

Ekkor hívatta

Abímelek Ábrahámot, és ezt mondta neki… Olyan dolgokat tettél velem, amilyeneket nem szabad megtenni.

(1Mózes 20,9)

Nem sokkal Isten első megjelenése után éhínség támadt Kánaán földjén, ami a házaspárt és családjukat Egyiptomba vitte. Ezen a ponton érdekes részletet olvashatunk Szárajról: különlegesen szép volt. Annyira szép, hogy Abrám attól tartott, az egyiptomiak meg fogják ölni őt, hogy a feleségét megszerezhessék. Ezért, hogy mentse az irháját, azt találja mondani, hogy Sára nem a felesége, hanem a húga… ami csak féligazság. Aztán nem sokkal később újra megteszi! „Azután elindult onnan Ábrahám a Délvidék felé, letelepedett Kádés és Súr között, és jövevényként élt Gerárban. Ábrahám azt mondta Sáráról, a feleségéről, hogy a húga, ezért Abímelek, Gerár királya érte küldött, és elvitette Sárát.” (20,1–2)

Abrám és Száraj kétszer cserélik el a becsületüket a biztonságért. Ezt neveznénk Isten ígéreteibe vetett bizalomnak? Lehet egy nemzetet ilyen hitre építeni? Mint később kiderül, Isten képes rá. Vette a jót, megbocsátotta a rosszat, és Abrámot és Szárajt felhasználva megváltoztatta a történelmet.

1. Olvasd el az 1Mózes 12,1–9-et. Száraj hatvanöt éves volt, Abrám pedig hetvenöt, amikor Isten arra kérte őket, hogy utazzanak el az otthonuktól körülbelül 650 kilométernyire levő Kánaánnak nevezett idegen földre. Nem éppen egy rövid kis utacska a külvárosba. Hogyan reagáltak a hívásra? Volt olyan alkalom, amikor Isten valami szokatlanra hívott el? Hogyan reagáltál?

Fogta Abrám

Szárajt, a feleségét… és elindultak, hogy Kánaán földjére menjenek.

(1Mózes 12,5)

2. Nézd meg a Zsidók 11,8–12-t. Hogyan mutatta meg Száraj és Abrám a hitét (lásd 8. v.)? Mire utal lelkileg a sátorban lakás (lásd 10. v.)? Hogyan lehetünk mi is modern „sátorlakók”, miközben Istenben bízunk és követjük őt?

3. Száraj és Abrám története egy rendkívüli hit története, de ez nem jelenti azt, hogy ők nem buktak el időnként. Olvasd el az 1Mózes 12,10–20-at. Mi vitte Abrámot az Isten ígéreteibe vetett hittől odáig, hogy elfeledkezzen ezekről az ígéretekről? Téged milyen körülmény visz oda, hogy elfelejtsd Isten ígéreteit?

Hit által kapott erőt arra is, hogy a meddő Sárával nemzetséget alapítson, noha már idős volt, minthogy hűnek tartotta azt, aki az ígéretet tette. (Zsidók 11,11) Egyszer éhínség támadt azon a földön. Ekkor lement Abrám Egyiptomba, hogy jövevényként ott tar tózkodjék.

(1Mózes 12,10)

4. Keresztyén körökben sokat dobálózunk a kifejezéssel: „Isten ígéretei”; de mit jelent ez? Mik Isten ígéretei? Mit mondanak ezek a versek Isten ígéreteiről?

4Mózes 23,19: „Nem ember az Isten, hogy hazudnék, nem embernek fia, hogy bármit megbánna. Mond-e olyat, amit meg ne tenne, ígér-e olyat, amit nem teljesít?”

1Királyok 8,56: „Áldott az Úr, aki nyugalmat adott népének, Izráelnek egészen úgy, ahogyan megígérte. Egyetlen szó sem veszett el azokból az ígéretekből, amelyeket Mózes, az ő szolgája által megígért.”

2Korinthus 1,20: „Mert Istennek minden ígéretére őbenne van az igen, és ezért általa mondunk áment Isten dicsőségére.”

2Timóteus 3,16: „A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre.”

megemÉsztendő gondolAt

Mikor az Úr újra megjelenik Abrámnak, ő és

Száraj éppoly könnyen emésztik meg Isten ígéreteit, amennyire egy csirkecsontot megemésztenének. „Uram – mondja –, mi haszna az ajándékaidnak, ha nincs gyerekem…? Nem adtál nekem gyereket, és most egy egyszerű háziszolga fog megkapni mindent.” (1Mózes 15,2–3; MSG)

Isten válasza: „Nem probléma.”

Abrám ezen a ponton bizonyosan Szárajra pillant, aki egy járókeret segítségével csoszog pongyolában és papucsban. A csirkecsont megakad a torkán egy pár pillanatra, de végül lecsúszik. Mikor épp elfordulna, hogy Szárajt gyertyafényes vacsorára hívja, meghallja a második ígéretet.

„Abrám!”

„Igen, Uram?”

„Ez az egész föld a tied lesz.”

Képzeld csak el, hogy Isten azt mondja neked: egy nap a te gyerekeid fogják örökölni a Rózsadombot, és akkor megérted Abrám habozását.

„Ehhez egy kis segítségre van szükségem, Atyám!” És megkapja a kis segítséget.

Isten azt mondja Abrámnak, hogy vegyen három állatot, vágja félbe őket, és állítsa a fél állatokat egymással szembe. Számunkra ez a parancs rejtélyes. Abrám és Száraj számára azonban egyáltalán nem volt az. Ők láttak már ilyen ceremóniát. Abrám már több ilyenen részt vett – sok szövetsé-

Ám ekkor így szólt hozzá az Úr: Nem ő lesz az örökösöd, hanem az lesz az örökösöd, aki tőled fog származni. (1Mózes 15,4)

Ezt mondta neki: Hozz nekem egy hároméves üszőt, egy hároméves kecskét és egy hároméves kost, egy gerlicét és egy galambot! Elhozta neki mindezeket, azután középen kettéhasította őket, és mindegyiknek a két felét egymással szemben helyezte el. (1Mózes 15,9–10)

Amikor lement a nap, és koromsötét lett, hirtelen füstölgő kemence és tüzes fáklya ment át ezek között a húsdarabok között. Ezen a napon kötött az Úr szövetséget Abrámmal. (1Mózes 15,17–18)

get pecsételt meg azzal, hogy átsétált az állattetemek között, kijelentve: „Az történjen velem, ami ezekkel az állatokkal történt, ha nem tartom meg a szavamat.” (Lásd Jeremiás 34,18.)

Szíve bizonyára kihagyott egy ütést, amikor látta, hogy a fény – a nyílt tűz szenének finom arany izzása és a fáklya tüzes lángja – átmegy az állatok tetemei között. Mit jelentett ez? A láthatatlan Isten közel jött, hogy rendíthetetlen ígéretet tegyen. „A te utódaidnak adom ezt a földet.” (1Mózes 15,18)

Bár Isten népe gyakran elfelejti Istenét, ő nem felejti el őket. Megtartotta a szavát. A föld Abrámé és Szárajé lett.

5. Nézd meg Isten és Abrám beszélgetését az 1Mózes 15-ben. A zsidó név, amivel Abrám Istent illeti a 2. versben, az Adonáj, ami azt jelenti: „Úr, Mester”.1 Ezek szerint hogyan tekintett Abrám Istenre? Te hogyan tekintesz Istenre, amikor hosszan kell várnod, és ígéretei halványulni látszanak?

Majd kivezette az Úr, és azt mondta: Tekints föl az égre, és számold meg a csillagokat, ha meg tudod számolni! Ennyi utódod lesz! –mondta.

(1Mózes 15,5)

6. Abrám azt hitte, hogy Isten ígérete Eliézer által lesz betöltve, aki a házát vezeti. De Isten arra utasítja, hogy nézzen fel az égre (5. vers). Isten nemcsak azt mondja, hogy családfája olyan népes lesz, mint a csillagok, de ezzel az utasítással fel is emeli Abrám tekintetét. Szerinted a csillagok látványa milyen hatással volt Abrám perspektívájára? Hogyan tudsz „felnézni az égre” a mindennapi életedben?

7. Olvasd el újra az 1Mózes 15,6-ot, és hasonlítsd össze a Róma 4,18–25-tel. Mit ígér nekünk Isten, mint Abrám és Száraj leszármazottainak?

8. Isten azt parancsolta Abrámnak, hogy vágjon ketté egy üszőt, egy kost és egy kecskét –ami nagyon szemléletes kép. Abrám napjaiban megszokott volt, hogy a két fél az egyezmény megkötésekor átsétál a félbevágott állatok között. Ezzel mintha ezt mondták volna: „Legyek olyan, mint ezek az állatok, ha nem tartom meg a szavam.”2 De ebben a látomásban ki megy át az állatok között? Csak az egyik fél, vagy mindkettő? Mit mond ez a gesztus Isten ígéreteiről?

De nem egyedül érte van megírva, hogy „beszámította neki igazságul”, hanem értünk is, akiknek majd beszámítja, mert hiszünk abban, aki feltámasztotta a halottak közül Jézust, a mi Urunkat, aki halálra adatott bűneinkért, és feltámasztatott megigazulásunkért. (Róma 4,23–25)

Az 1Mózes 15 elején Isten azt mondja: „Ne félj Abrám! Én vagyok a pajzsod: jutalmad igen bőséges.” (1. vers) Ez a kiindulópontunk. Azzal kezdjük, hogy „Én vagyok”. Azzal kezdjük, hogy visszaemlékezünk „pajzsunkra” és „bőséges jutalmunkra”. Mielőtt az ígéretekre néznénk, az Ígérettevőre nézünk. Ha arra koncentrálunk, hogy az ígéreteiben bízzunk, mielőtt még benne magában bíznánk, vagy szívesebben fogadjuk az ígéreteit, mint őt magát, akkor elmulasztunk valamit. Mit is? Ugyanaz az Isten, aki Ábrahámmal beszélt, találkozott és járt, velünk is akar beszélni, találkozni és járni. Ez a végső ígéret, a legnagyobb ajándék. Ahogy növekszünk a vele való kapcsolatban, úgy növekszik és virágzik majd az életünkben az ígéreteibe vetett bizalom.

Mert nap és pajzs az Úr, kegyelmet és dicsőséget ad az Isten. Nem vonja meg javait az Úr azoktól, akik feddhetetlenül élnek. (Zsoltárok 84,12)

Jézus pedig azonnal kinyújtotta a kezét, megragadta őt, és ezt mondta neki: Kicsinyhitű, miért kételkedtél?

(Máté 14,31)

j emlÉkeztető i

E Tökéletlen, kételkedő hitünk nem akadályozza meg Istent abban, hogy megtartsa ígéreteit.

E Lehet, hogy Isten kihív a komfortzónánkból, de ha „sátorlakók” vagyunk, az felkészít arra, hogy készen álljunk, ha ő szólít.

E Isten sosem felejti el az ígéreteit, és az ígéreteibe vetett bizalmunk a vele való kapcsolatunkban gyökerezik.

j

A nAp imájA i

Urunk, köszönjük, hogy beleoltottál minket üdvösséged ígéretébe! Köszönjük Száraj és Abrám példáját! Add nekünk az ő bizalmukat, hogy „Adonájnak”, Úrnak és Mesternek szólítsunk a körülményeinktől függetlenül! És segíts, hogy ne felejtsük el: a végső, mindenek felett álló ígéret már beteljesedett a veled való kapcsolatban! Jézus nevében, ámen.

2. nap: „Kisegíteni” Istent

Bűneinket maga vitte fel testében a fára, hogy miután meghaltunk a bűnöknek, az igazságnak éljünk.

(1Péter 2,24)

FelHAlmozott Adósságok

Nem lenne szép dolog, ha valaki jóváírná a számládon a hitelkártyával felvett összegeket? Egész hónapban gyűjtögeted a számlákat, rettegve a naptól, amikor megérkezik a számlakivonat. Miután megjön, még néhány napig az íróasztalon hagyod, mert nem akarod látni, mennyivel tartozol. Végül erőt veszel magadon és kinyitod a borítékot. Csak egyik szemedet mered kinyitni, úgy kukucskálsz, milyen szám is van a végén. De a látottaktól a másik szemed is elkerekedik. Nullás egyenleg!