Charles E. Hummel
A sürgős dolgok zsarnoksága
Átdolgozott és kibővített kiadás
Charles E. Hummel
A sürgős dolgok zsarnoksága
Átdolgozott és kibővített kiadás
Originally published in English under the title: Tyranny of the Urgent (Revised & Expanded Ed.) by Charles E. Hummel
Copyright © 1994 by Charles E. Hummel
Published by InterVarsity Press, P. O. Box 1400, Downers Grove, IL 60515, USA.
www.ivp.com All rights reserved.
Translation copyright © 2024
Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány
Magyarországi felelős kiadó: Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány
A member of Entrust 1135 Budapest, Béke utca 35/B Tel.: (1) 350-7201 www.kiakonyvek.hu
Fordította: Némethné Udvardi Judit
Tördelés: Bozsóki Dániel
Borító: Rajcsányi Milán
Felelős kiadó: Monty Taylor
A fordítás és a kiadás a kiadó engedélyével történt. Minden jog fenntartva.
A könyv bármely részének felhasználásához vagy sokszorosításához a kiadó előzetes írott engedélye szükséges, kivéve rövid idézeteket folyóiratokban vagy elemző cikkekben.
ISBN 978-615-5446-89-4
Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány Budapest, 2024
Kívántuk-e már valaha, hogy bárcsak harminc órából állna egy nap? Ez az időtöbblet biztosan tehermentesítene minket a ránk nehezedő temérdek tennivaló nyomása alól! Befejezetlen feladatok sorát hagyjuk magunk után. Csendes pillanatainkat, amikor megállunk, hogy értékeljük a teljesítményünket, megválaszolatlan levelek, elmaradt baráti látogatások és el nem olvasott könyvek kísértete nyugtalanítja. Nagyon nagy szükségünk lenne megkönnyebbedésre!
De vajon valóban megoldaná ezt a problémát a harmincórás nap? Nem lennénk-e hamarosan éppen olyan frusztráltak, mint most a huszonnégy óránkkal? Nehezen tudnánk kitörni Parkinson törvényéből: a munka mindig kitölti a rendelkezésre álló időt.*
* C. Northcote Parkinson brit szerző szerint minden munka elvégzéséhez pont annyi időre van szükség, amennyi rendelkezésre áll.
Charles E. Hummel: A sürgős dolgok zsarnoksága
Az idő múlása sem feltétlenül segít abban, hogy utolérjük magunkat. Ahogy nő a gyerekek száma és életkora, úgy követel egyre több időt a nevelésük. Minél tapasztaltabbak leszünk a munkánkban vagy a szolgálatunkban, annál nehezebb feladatokat bíznak majd ránk. Azon kapjuk magunkat, hogy egyre többet dolgozunk, és egyre kevesebb örömünk lesz benne.
Lehet, hogy összekeveredett a fontossági sorrendünk?
Ha elég hosszan elgondolkodunk a problémán, látni fogjuk, hogy mélyebben gyökerezik, mint pusztán az idő hiánya: alapvetően a fontossági sorrendünkkel van a baj. A kemény munka önmagában nem ártalmas. Mindannyian tudjuk, milyen az, amikor órákig dolgozunk teljes erőbedobással egy fontos munkán. A nyomában járó fáradtság elégedettséggel és örömmel párosul. Nem a nehéz munka, hanem a kétség és az aggodalom szüli azt a nyomasztó nyugtalanságot, ami egy adott hónap vagy év elmaradt feladatainak sokaságát látva támad bennünk. Nyugtalankodunk, hogy elmulasztottuk a fontos dolgok elvégzését. Mások igényeinek, illetve saját belső
Charles E. Hummel: A sürgős dolgok zsarnoksága hajtóerőnknek a szelei a frusztráció zátonyára kormányozzák hajónkat. Bűneinktől teljesen függetlenül is be kell vallanunk: „Olyan dolgokkal foglalkoztam, amikkel nem kellett volna, és elmulasztottam azokat a feladatokat, amiket meg kellett volna csinálnom.”
Egy tapasztalt gyárigazgató egyszer ezt mondta nekem: „A legnagyobb veszély abban van, ha hagyjuk, hogy a sürgős dolgok kiszorítsák a fontosakat.” Ő nem volt tudatában, milyen mély benyomást tett rám az észrevétele, de nekem gyakran eszembe jutnak a szavai, és emlékeztetnek a fontossági sorrend jelentőségére.
Állandó feszültségben élünk a fontos dolgok és a sürgős elintéznivalók között. Az a baj, hogy sok fontos feladatot nem kell még ma, de még ezen a héten sem elvégezni.
Néhány órával többet rászánni az imádságra és a bibliaolvasásra, meglátogatni egy idős barátot, elolvasni egy fontos könyvet: mindezek várhatnak. De a sürgős, ám kevésbé fontos feladatok azonnali cselekvést igényelnek, így vég nélküli követelmények terhe nyomaszt minket a nap minden éber órájában.
Az ember otthona már nem egy vár, egy sürgős feladatoktól távoli békés hely. A telefon szűnni nem akaró