Bibliai történeti teo3 1 20 by KIA

Bibliai, történeti és rendszeres keresztyén teológia (3)

Culver3.indd 1

2014.03.27. 13:13:23

BIBLIAI, TÖRTÉNETI ÉS RENDSZERES KERESZTYÉN TEOLÓGIA (3)

Dr. Robert D. Culver

Culver3.indd 3

2014.03.27. 13:13:23

Originally published in English under the title Systematic Theology – Biblical and Historical Copyright @ 2005 by Robert Duncan Culver Requests for information should be addressed to: Christian Focus Publications, Ltd., Geanies House, Fearn, Ross-shire, IV20 1TW, Great Britain Hungarian Copyright @ 2010 by Project Hungary Magyarországon kiadja a Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány (KIA) A Member of Entrust 1135 Budapest, Béke utca 35/A Telefon: 350-7201 E-mail: info@kiakonyvek.hu www.kiakonyvek.hu Felelős kiadó: Monty Taylor Fordító: Darvas-Tanács Erik Szaklektor: Földvári Tibor Anyanyelvi lektor: Greizer Miklós Végső lektor: Molnár Zsolt Borító: Janneke de Leeuw van Weenen A fordítás és a kiadás a kiadó engedélyével történt. Minden jog fenntartva. A könyv bármely részének felhasználásához vagy sokszorosításához a kiadó előzetes írott engedélye szükséges, kivéve rövid idézeteket folyóiratokban vagy elemző cikkekben. A bibliai idézeteket és neveket a Magyar Bibliatársulat által 1975-ben kiadott új fordítású Biblia 1992-ben megjelent javított kiadásából vettük.

ISBN 978-963-9390-94-2 Budapest, 2014 Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány

Culver3.indd 4

2014.03.27. 13:13:24

TARTALOMJEGYZÉK Előszó a magyar kiadáshoz

VI. RÉSZ: EKKLÉZIOLÓGIA Az egyetemes egyház és a gyülekezet

1. Miért fontos különösen is az egyházról szóló tanítás? I. Az Egyház jelentősége Isten számára Pál egyértelmű kijelentései II. Az Egyházról szóló tanítás jelentősége

19 19 19 21

2. Az egyháztan (ekkléziológia) meghatározása I. Az egyháztan, mint tantétel II. Az egyház ismérvei III. Az ismérvek önmagukban nem határozzák meg azt, hogy mi az egyház IV. Az egyház a keresztyénség megnyilvánulási módja, ugyanakkor tantétel is V. Hogyan fogjunk neki az egyház meghatározásának és bemutatásának? VI. Az egyháztan a „látható” egyházzal foglalkozik VII. Az egyháztan igen nagy témakört ölel föl VIII. Több forrás alapján megfelelően meghatározható az egyháztan

33 33 33 35 37 37 40 41 42

3. Az egyház és az ekklészia szavak I. Az angol „church” szó és annak jelentése II. Az ekklészia szó az Újszövetségben

43 43 46

4. Az egyházzal kapcsolatos metaforák, hasonlatok és elképzelések Az egyházzal kapcsolatos metaforák és hasonlatok Az egyházzal kapcsolatos metaforák Kérdések és problémák Egyház, Izráel, Isten országa A küzdő, várakozó, győzedelmes egyház A látható és a láthatatlan egyház A szentek (hívők) közössége A zarándok gyülekezet avagy a hívők egyháza

53 54 55 57 57 58 59 60 61

5. Az egyház kettős jellege: az egyetemes egyház és a gyülekezet Az egyetemes egyház bibliai teológiája

63 73

Culver3.indd 5

2014.03.27. 13:13:24

Bibliai, történeti és rendszeres keresztyén teológia 6. Az egyház alapja 1. Az egyház előjelei az Ószövetségben 2. Az egyház ószövetségi előképei 3. Az egyház előkészítése az Ószövetségben

77 78 80 82

7. Az egyház megalapítása 85 I. Jézusnak, mint megígért Krisztusnak és az egyház Urának megjelenése és igazolása 86 II. Az egyház megalapítóinak kiválasztása, a nekik adott útmutatás és felkészítésük 89 III. A keresztyén ekklészia megalapítói 90 Egy megjegyzés a megkötés és feloldás kapcsán 96 IV. Az apostoli egyházalapítók felkészítése és „ihletése” 97 8. Az egyház és Izráel viszonya 101 Izráel egyháztudatának hermeneutikája 103 Válasz arra, hogy az Izráelre vonatkozó próféciákat nem kell szó szerint értelmezni 109 Gal 6,16 110 Róm 9,6 111 Róm 11,16–24 112 9. Az egyház és Isten országának viszonya Megváltozott volna az üzenet? Megváltozott volna a terv? Az Isten országára vonatkozó újszövetségi kijelentések állomásai A mennybe felment Krisztus jelenlegi uralkodása az Atya jobbján 1. A tény 2. A kijelentések 3. Az üdvtörténeti jelentés 4. Krisztus uralkodásának kezdete 5. Krisztus uralkodásának végkifejlete 6. Az egyház jelenlegi részvétele Krisztus uralkodásában

117 120 124 128 135 135 135 135 136 136 136

10. Az egyház lényegi természete Miért kérdés ez? Reformációs kísérletek Missziós és ökumenikus érdekek Az Egyházak Világtanácsának meghatározása Az egyház újszövetségi fogalma Kiegészítés 1. megjegyzés 2. megjegyzés

137 137 138 138 139 142 152 152 152

11. Az egyház egysége Az egység az Ef 2-ben és a 4,4–6-ban Az egység a szőlőtő és a szőlővesszők hasonlatában

153 153 155

Culver3.indd 6

2014.03.27. 13:13:24

Tartalomjegyzék Az egység Jézusnak a tizenegy apostolért és a jövőbeli ekklésziáért mondott imádságában 156 Az egység, mint az igaz egyház egyik ismertetőjele 161 Az első évszázadokban szükséges volt az egyház egységét meghatározni és kifejezni 161 A keresztyén egység „világkeresztyénséggé” való leépülése 163 A reformáció korában 163 A reformáció korát követően 163 Függelék 168 12. Az egyháznak adott kegyelmi ajándékok I. Az egyház tagjainak kegyelmi ajándékai II. Sajátos, személyhez kötődő kegyelmi ajándékok 1. Az ajándékok átadásának ideje 2. Az ajándékozó 3. Az ajándékok száma 4. A „szolgálatok” elnevezései és azok feladatköre 5. A kegyelmi ajándékok működése az egyházban 6. A kegyelmi ajándékok végső célja Az Ef 4,7–16 magyarázatának összefoglalása és a következtetések

171 171 172 174 175 175 176 180 181 185

13. Az egyház küldetése (missziója) a világban 187 1. Hogyan ismerték fel az újszövetségi gyülekezetek azt a kötelességüket, hogy hirdetniük kell az evangéliumot a világban? 187 2. Hogyan hajtották végre az első három évszázad gyülekezetei a világ evangélizációját? 190 3. A „tegyetek tanítvánnyá minden népet” megbízás alapja 191 4. A missziós-evangélisták különleges kiküldésének páli megbízatása 191 5. A megbízatás arra, hogy valaki elmenjen – vagy hogy másokat küldjön 193 6. Az egyház világmissziójának és az evangélium hirdetésének alapelvei 194 7. Az evangélium hirdetése és a misszió a gyakorlatban 196 I. Az első misszió: alkalmazás akkor és most (Mt 10,5–15) 198 II. A misszió gyakorlata pünkösd után, de még a jeruzsálemi apostoli gyülekezet szétszóródását megelőzően (Mt 10,16–23) 199 III. A misszió folytatása: a tanítványok viszonya Krisztushoz (Mt 10,24–33) 200 IV. A misszió folytatása: a tanítványok viszonya a többi emberhez a misszió végzése során (Mt 10,34–42) 201 14. Isten jelenlegi tervei az egyházzal és az egyház rendeltetése I. Isten jelenlegi tervei az egyházzal 1. Az első isteni cél a szolgálat 2. A második isteni cél Krisztus dicsőségének megjelenítése 3. A harmadik isteni cél Isten bölcsességének és kegyelmének a bemutatása II. Az egyház rendeltetése

203 203 205 208 209 210

Culver3.indd 7

2014.03.27. 13:13:24

Bibliai, történeti és rendszeres keresztyén teológia 15. A gyülekezet 213 I. Az egyetemes egyház és a gyülekezet közötti különbség 213 II. A gyülekezet fogalmának meghatározásai 214 III. A gyülekezet fogalmának eltérő meghatározásai a különböző felekezetekben 214 IV. Hogyan néz ki a gyülekezet az újszövetségi minta alapján? 216 V. Az egyetemes egyház, a gyülekezet egyenkénti és együttes viszonya Krisztushoz 220 VI. A gyülekezet tagsága 221 VII. Vajon a gyülekezetek nyilvántartották a tagságot? 222 VIII. A tagság kötelességei 223 16. A gyülekezet felépítése: szervezet és irányítás I. A szervezettség ténye II. A gyülekezet szervezetének apostoli mintája III. Az apostoli minta forrása IV. A gyülekezet szervezete és irányítása az apostoli időktől kezdve Az apostoli korszak összefoglalása

229 230 232 235 240 240

17. Az egyházkormányzás elmélete Az episzkopális (püspöki) rendszer A presbiteriánus rendszer Kongregacionalista A restaurációs nézetek Következtetések és javaslatok

245 245 247 250 254 258

18. Az egyházi szolgálattevők és szolgálatok (I): alapfogalmak 1. Rendkívüli és rendes szolgálattevők 2. Szolgálat, működés 3. Ideiglenes és állandó szolgálattevők 4. A bibliai források 5. A szolgálatok és a lelki ajándékok közötti kapcsolat A vének szolgálata Vének az ősegyházban Egy testület, élén egy elnökkel? A gyülekezet vezetőinek különleges kötelességei A változást munkáló erők

261 261 261 262 263 266 268 268 268 269 272

19. Az egyházi szolgálattevők és szolgálatok (II) Kiválasztás, beiktatás, a presbiterek szolgálatának időtartama A presbiterek, pásztorok és tanítók hatalma A presbiterek méltósága, felelőssége és jutalma A presbiterek vagy püspökök szolgálatának feltételei A diakónusi szolgálat

275 275 277 279 279 281

20. Az egyházfegyelem Az egyházfegyelem kötelessége

285 287

Culver3.indd 8

2014.03.27. 13:13:24

Tartalomjegyzék Az egyházfegyelem szükségessége Az egyházfegyelem hatáskörébe tartozó esetek Az egyházfegyelmezés lépései Megjegyzések és figyelmeztetések a bibliai egyházfegyelem kapcsán

287 288 290 292

21. Az egyház istentiszteleti alkalmai Az apostoli idők istentiszteleti formái I. Heti rendszerességű összejövetel „az Úr napján” II. Az Írás nyilvános felolvasása III. Kijelölt vezetők IV. A közös imádságok és dicsőítések V. Az igehirdetés szükségessége VI. Adakozás VII. A tan: annak tanítása és megvallása VIII. Hittételek elmondása egy hitvallásban? IX. Zene Exkurzus: az egyházi építészet és az épületek berendezése, mint a tan egyik kifejezési módja

295 297 299 300 301 302 303 304 306 308 309

22. A keresztség, mint az egyházba való belépés szertartása (I) A sákramentum meghatározása A keresztyén keresztség elrendelésére vonatkozó nézetek Amiben egyetértenek A keresztség előzményei: hogyan vált egyetemes gyakorlattá az egyházban A keresztség ószövetségi háttere Keresztelő János gyakorlata és Jézus példája, valamint annak elfogadása Jézus parancsa Az egyház gyakorlata az Újszövetség idején és később

317 318 322 322 324 324 326 326 327

23. A keresztség, mint az egyházba való belépés szertartása (II) I. Ki keresztelhető meg? ApCsel 2,37−41 ApCsel 8,12−17 ApCsel 8,35−38 ApCsel 9,18 és 22,16 ApCsel 10,44−48 ApCsel 16,13−15 ApCsel 16,30−34 ApCsel 18,8; 1Kor 1,14 és 1,16 A csecsemőkeresztség protestáns, nem lutheránus képviselői II. A keresztség módja III. A keresztség jelentése, jelképrendszere és hatásai Utóirat

329 329 329 330 330 330 331 332 332 332 334 336 338 341

310

Culver3.indd 9

2014.03.27. 13:13:24

Bibliai, történeti és rendszeres keresztyén teológia 24. Az úrvacsora (I) A rendelkezés egyéb elnevezései Az úrvacsora krisztusi eredete és szereztetése Az úrvacsora rendje és annak jelentése I. Mi az úrvacsora? (1Kor 11,17−23) A helyi ekklészia összejövetele A „vacsora”, ami az Úré Az egyház egyedülálló istentisztelete

343 343 344 347 348 348 351 354

25. Az úrvacsora (II) II. Amit e rendelkezés jelent (1Kor 11,24−26) Krisztusban magában való kölcsönös részesedés Közös emlékezés Jézus Krisztusra Egy új szövetség kezdete Az evangélium hatásos hirdetése Az egyház reménységének és Krisztus dicsőséges második eljövetelének kölcsönös kifejezése III. Hogyan kell az úrvacsorának végbemennie (1Kor 11,26b−30) 1. Az úrvacsorát várakozással ünnepeljük, „amíg eljön” (26. vers) 2. Az úrvacsorát meg kell becsülni (27. vers) 3. Az úrvacsora előtt önvizsgálatot kell tartani (28. vers) Befejező kérdések 1. Hogyan alakult ki a mise-tan? 2. A reformáció kora utáni nézetek arra vonatkozóan, hogy Krisztus milyen módon van jelen az eukarisztiában

355 355 355 356 356 357

VII. RÉSZ: ESZKATOLÓGIA A végső dolgokról egyéni és általános szinten

357 359 359 359 359 361 361 366

369

1. Bevezetés az eszkatológiába 371 1. Az „eszkatológia” szó jelentése 371 2. Az eszkatológia és a „reménység teológiája” 372 3. Az utolsó dolgokról szóló bibliai tanítás ellentétes (antitetikus) szerkezete 372 4. A jelenlegi és az eljövendő korszak közötti ellentét részben felszámoltatott 373 5. Megjövendölés és beteljesülés 374 6. Az utolsó napok (idők) 375 7. Az Úr napja 379 I. Kirekesztés (diszkrimináció) 382 II. Üdvösség 383 III. Ítélet 383 Mikor jön el az eszkhaton, vagyis az Úr napja? 384 2. Halál, halandóság és halhatatlanság I. A testi halál természete

387 392

Culver3.indd 10

2014.03.27. 13:13:24

Tartalomjegyzék II. A testi halál okai Egy kérdés III. A halál jelentése Az ószövetségi hívők felfogása a halálról és a halál után elkövetkező életről 3. Hol és milyen állapotban vannak most a halottak? – A köztes állapotról szóló tanítás A köztes állapotról vallott különféle nézetek A különböző, halál utáni rendeltetési helyekről szóló római katolikus tanok A lélek alvásának tana A halhatatlanság és feltámadás kialakult tana A „váróterem” Utóirat 4. A halottak feltámadásáról szóló tan (I): annak főbb jellemzői és egyedülálló volta a keresztyén tanításban A halandó embernek szóló legnagyobb örömhír egyszersmind a „megütközés köve” is A test feltámadására vonatkozó bibliai kifejezések Feltámadás az Ószövetségben A halottak feltámadásáról szóló újszövetségi tanítás A feltámadás a keresztyénség lényegi eleme A feltámadás Jézus életében és tanításában A testben való „feltámadásra” vonatkozó különleges utalások Kik fognak feltámadni? 5. A halottak feltámadásáról szóló tan (II): a halottak feltámadásának ideje és rendje A két jövőbeli feltámadás nézete Jel 19,11−20 1Kor 15,1−28 További igeszakaszok, amelyek a két, eltérő időben történő feltámadást támasztják alá A két, eltérő időben történő feltámadást alátámasztó nyelvészeti bizonyítékok Az egyetlen jövőbeli feltámadást képviselő nézet A feltámadott test 6. A végítéletről szóló tanítás Az ítéletről szóló tanítás összefoglalása Az emberi lelkiismeret szava Előzetes ítéletek A végső ítélet szükségessége A végső eszkatologikus ítélet vajon egy, két vagy több eseményt jelent? Vajon „ítélet alá esnek-e” valamikor is a hívők? A végső, eljövendő ítélet bizonyossága

395 398 399 401 409 413 413 416 416 417 432 433 434 436 438 446 446 447 448 449 451 452 452 454 455 457 458 462 473 473 474 475 476 478 479 482

Culver3.indd 11

2014.03.27. 13:13:24

Bibliai, történeti és rendszeres keresztyén teológia Az isteni ítélet alapelvei Öt könyv Isten törvényének mércéje Összegző kérdések 7. Az elkárhozottak végső sorsa (I) Öt állítás I. A végső büntetésben az elkárhozottak állapota a halál II. A végső büntetés az életben elkövetett cselekedetek alapján történik III. A kárhozottak végső büntetésének természete az, hogy kínokkal jár IV. A kárhozottak végső büntetése örökké tart V. A végső büntetés helye a pokol, amit a tűz tavának vagy gyehennának is neveznek Van-e ennek a tanításnak gyakorlati jelentősége?

483 484 485 486 487 488 490 492 497 501 503 504

8. Az elkárhozottak végső sorsa (II) 507 A bibliai tanítást megtagadó és elferdítő nézetek 507 Az együttérzésből táplálkozó gyökerek 508 A józan ész racionalizmusából táplálkozó gyökerek 509 A különféle modern tagadások 510 1. Az univerzalizmus (más néven restaurácionizmus vagy apokatasztászisz) 511 2. A megsemmisülés (annihilácionizmus) vagy feltételes halhatatlanság 517 Függelék 524 9. A menny: a megváltottak örök otthona A hívők örökkévaló otthonát jelölő bibliai kifejezések A menny egyéb elnevezései A menny elsődlegesen Isten, nem pedig az ember lakhelye A testetöltéskor Isten Fia „lejött a mennyből”, a mennybemenetelkor pedig visszatért oda A menny vajon egy hely vagy inkább egy állapot? Mit nyújt a menny azok számára, akik most kerülnek oda? Bár egyelőre láthatatlan, a hit nagy valóságai közül mégis a menny a legkézzelfoghatóbb Kincs, örökség és jutalom a mennyben Mivel foglalják el magukat a menny polgárai? A bibliai látomásokban elénk táruló menny

527 528 529 530

10. Krisztus visszajövetele és az ehhez kapcsolódó események Krisztus „eljövetelei” az Újszövetségben Egy keresztyénség előtti kapcsolópont Az eljövetel és a visszajövetel az ószövetségi jövendölésekben Krisztus visszajövetele, mint egyetlen jövőbeli esemény Krisztus visszajövetelének erkölcsi és lelki értelemben vett felhívó-jellege Krisztus visszajövetelének legkiemelkedőbb jellemzői

553 553 555 558 561 562 564

532 533 537 540 541 543 548

Culver3.indd 12

2014.03.27. 13:13:24

Tartalomjegyzék 11. Az Úr visszatérésének időpontja Négy meghatározott esemény, ami megelőzi a parúsziát Hogyan értelmezte Jézus Dánielnek a Krisztusra és az Antikrisztusra vonatkozó próféciáját? Az Úr visszatérésének idejéről szóló könyvek

569 573 576 581

12. Az Úr napjának előjelei: a nagy nyomorúság, a hittől való elszakadás és a kárhozat fiának megjelenése A nagy nyomorúság A hittől való elszakadás és a kárhozat fiának megjelenése Ami és aki a parúsziát és a törvénytipró megjelenését késlelteti

583 587 591 595

13. A Jel 20-ban említett ezer esztendő Augusztinusz az ezer esztendőről

599 603

14. Az ezeréves uralkodásra vonatkozó kortárs nézetek: posztmillennizmus, amillennizmus, premillennizmus Az ezeréves uralkodásra vonatkozó posztmillennista nézetek Az ezeréves uralkodásra vonatkozó amillennista nézetek 1. Egy módosított augusztiniánus nézet 2. Az ezeréves uralkodás, mint az „apokaliptikus vigasztalás” egyik formája 3. Az ezeréves uralkodás csupán képletes kifejezés 4. Az ezeréves uralkodás a teljesség vagy tökéletesség gondolata 5. Az ezeréves uralkodásra vonatkozó tanítás preterista elgondolása 6. Egy eltérő preterista nézet: „a megvalósult millennizmus” 7. Az apokalipszis egészében véve Az ezeréves uralomra vonatkozó premillennista nézetek

607 608 612 613 614 614 615 615 616 618 618

15. A jövőbeli örökkévaló állapot A végső jövőbeli állapot az Atya uralkodása Az új menny és az új föld

623 624 625

Culver3.indd 13

2014.03.27. 13:13:24

Culver3.indd 14

2014.03.27. 13:13:24

ELŐSZÓ A MAGYAR KIADÁSHOZ A Nyugaton hajdan dominánsnak számító keresztyén világnézet mára a multikulturalizmus eszméi hatására erőtlenné vált. Az ateista intolerancia hasonló hozzáállása azt harsogja, hogy a modern világi állam állítólagos pluralizmusa előtt mindenkinek fejet kell hajtania. Ez az oka annak, hogy Európa és az Egyesült Államok keresztyén civilizációja a keresztényellenes, zsidóellenes és racionalitás-ellenes terhek súlya alatt roskadozik. Robert Culver Bibliai, történeti és rendszeres keresztyén teológiájának az egyházról és a végső időkről szóló 3. kötete abszolút időszerű témákról ír. Mivel Jézus Krisztus egyháza a végidőkben vagy legalábbis ennek a világkorszaknak a végén él, az egyházról és a végső időkről szóló bibliai tanításra (az ekkléziológiára és az eszkatológiára) nagyon nagy szükség van. Rendszeres teológiánk 3. kötetének megjelenésével a Project Hungary történetének legnagyobb vállalkozása ér véget. Úgy ajánljuk ezt a munkát a magyar ember figyelmébe, hogy legyen eszközzé, mely előmozdítja és támogatja a szószékeken, az osztálytermekben és a hívők otthonaiban hangzó egységes, biblikus tanítás ügyét. A reformáció hitét, mely egykor a magyar szívekben is olyan erősen dobogott, mindig is az Isten Igéjének tiszta tanításából fakadó teológia táplálta. Pünkösd napjától kezdődően az élő és ható keresztyén hit akkor ragyogott a legtisztábban, ha a bibliai tanítás megalapozott magyarázatával közelített a világhoz. Azért imádkozunk, hogy Culver professzor könyvének három kötete segítségére legyen a világban élő magyar keresztyéneknek, hogy „az örök Isten rendelkezése szerint… eljussanak a hit engedelmességére” (Róm 16,26). Ő, az örök Isten ígérte meg, hogy egyházával lesz „minden napon a világ végezetéig” (Mt 28,20)! Michael A. Braun, lelkipásztor a Project Hungary elnöke

Culver3.indd 15

2014.03.27. 13:13:24

Culver3.indd 16

2014.03.27. 13:13:24

I. RÉSZ: A TEOLÓGIA MAGA Bevezetés és az Istenről szóló tanítás II. RÉSZ: ANTROPOLÓGIA A teremtett ember III. RÉSZ: HAMARTIOLÓGIA A bűnös ember IV. RÉSZ: KRISZTOLÓGIA Krisztus személye és munkája V. RÉSZ: SZÓTÉRIOLÓGIA Megváltás a gyakorlatban VI. RÉSZ: EKKLÉZIOLÓGIA Az egyetemes egyház és a gyülekezet VII. RÉSZ: ESZKATOLÓGIA A végső dolgokról egyéni és általános szinten

Culver3.indd 17

2014.03.27. 13:13:24

Culver3.indd 18

2014.03.27. 13:13:24

1. MIÉRT FONTOS KÜLÖNÖSEN IS AZ EGYHÁZRÓL SZÓLÓ TANÍTÁS? E nyitó fejezet célja, hogy az olvasó meggyőződjék a következő két állítás igazságáról: (1) az egyház nagyon fontos Isten számára; (2) az egyházról szóló tanítás alapvető fontosságú a keresztyénség mibenlétének megértéséhez, a hívő ember lelki egészségéhez, valamint a keresztyénség terjesztését illetően is.

I. Az Egyház jelentősége Isten számára Pál egyértelmű kijelentései

1. Hogy az egyház Isten tervében kiemelkedő fontosságú, azt aligha lehet meggyőzőbben megfogalmazni, mint ahogyan arról az efézusi levél számos igeszakaszában olvashatunk. A levél első fejezetének záró verseiben Pál ír arról, hogy Isten (az Atya) Krisztust tette minden teremtmény urává, és „őt tette mindenek felett való fővé az egyházban, amely az ő teste, és teljessége annak, aki teljessé tesz mindent mindenekben” (Ef 1,22−23). Később Pál azzal folytatja, hogy bár Istennek a gondviselésben megnyilvánuló igazsága és bölcsessége „el volt rejtve öröktől fogva Istenben, mindenek teremtőjében”, most azonban az a célja, hogy „ismertté legyen az egyház által a mennyei fejedelemségek és hatalmasságok előtt az Isten sokféle bölcsessége (Ef 3,9−10). Ezenfelül arról is ír, hogy a Fiú öröktől fogva szerette az egyházat, és „önmagát adta érte” (Ef 5,25). A Szentlélek és az egyház kapcsolatáról Pál azt írja, hogy az egyház tagjait „eljegyezte pecsétjével a megígért Szentlélek” (Ef 1,13), hogy Krisztus a Szentlélek által békességet szerzett, és így mindannyiunknak „szabad utunk van … az Atyához” (Ef 2,18), és hogy a bennünk lévő Szentlélek gyümölcsöt terem bennünk „amely csupa jóság, igazság és egyenesség” (Ef 5,9). Pál ezáltal az egyháznak természetfölötti jelentőséget tulajdonít. Pál, aki az egyes gyülekezetek lelkipásztorai fölött állt, azt is kijelentette, hogy „az élő Isten egyháza” nem kevesebb, mint „Isten házanépe”, „az igazság oszlopa és alapja” (1Tim 3,15). A teológusoknak az „igazság” keresése során mindenképpen észre kell venniük, hogy az egyház Isten számára is alapvető fontosságú.

Culver3.indd 19

2014.03.27. 13:13:24

VI. rész: Ekkléziológia – Az egyetemes egyház és a gyülekezet 2. Ami a jelent illeti, „az elsőszülöttek gyülekezetének” megkülönböztetett helye van a mennyben is, ahol az egyház tagjainak milliói vannak „az élő Isten városában, a men�nyei Jeruzsálemben”, „angyalokkal”, „Istennel, aki mindenek bírája” és „a tökéletességre jutott igazak lelkeivel” [azaz az ószövetségi hívőkkel?] együtt (lásd Zsid 12,22−24). Az egyháznak tehát még a mennyben is megkülönböztetett helye van, ahogy egy ének sora mondja: „Isten szívéhez közel.” Ezek az igeszakaszok az egyházról szóló tanításra vonatkozóan több tekintetben is meghatározóvá váltak. Céljuk az volt, hogy kihangsúlyozzák magának az egyháznak a fontosságát, hogy miért fontos az Isten számára, és mi annak a szerepe Isten tervében. Arra is ráébresztenek bennünket, hogy milyen fontos megértenünk, mi az egyház, milyen helyet foglalunk el abban, éppúgy, ahogyan felelősségünkre és kiváltságainkra is rávilágítanak. 3. Sok más utalást is találunk arra nézve, hogy az egyház szerepe sokkal fontosabb hitünk dolgait és a keresztyén tanítást illetően, mint ahogyan azt a Biblia kevésbé figyelmes olvasója feltételezné. Ezek közül néhány egészen világosan választ ad arra, hogy az „egyház”, mint tantétel, miért olyan kiemelkedő az isteni igazságok között. Az alábbiakban ezek közül emelnék ki néhány példát. Az egyháznak rendkívüli helye van Krisztus (Isten, a mennyek) országában. Ez az evangéliumokból, az apostoli levelekből és a Jelenések könyvéből is kiderül. Ezzel kapcsolatban Pál azt állítja, hogy Isten különleges kijelentésének a csúcspontja volt az egyház sajátos természetéről szóló kijelentés; erről először teljes egészében ő, azaz Pál kapott kijelentést, majd más apostoloknak is kijelentetett (Ef 3,1−5). Azt is kijelenti, hogy Jézus azért választotta ki és készítette fel az apostolokat, mert az egyháznak később épülnie kellett (Ef 2,19−22). Az Újszövetségben az egyházra vonatkozó tanítás fokozatosan bontakozik ki. Az első ilyen jellegű kijelentést Jézus teszi Péternek Cézárea Filippinél; ez az egyik legvilágosabb kijelentés az egész Bibliában (Mt 16,18−20). Isten Egyházát a „mi anyánknak” is nevezik (Gal 4,26), bibliai alapot adva ezzel a régi mondásnak, miszerint „az egyházon kívül nincs üdvösség.” A Biblia utolsó könyvében a feltámadott és megdicsőült Krisztus egyes gyülekezetek „angyalait” tartja a kezében (ez a megkülönböztetett gondoskodás jelképe), ő maga pedig a gyülekezeteket jelképező „gyertyatartók” között áll: tanácsot adva nekik, helyreigazítva, megítélve, figyelmeztetve és lelkesítve őket, egészen a végső győzelemig (Jel 1−3). 4. Ezek olyan sajátos, megkapó jellemzői az egyháznak, amelyeken felemelő dolog elgondolkodni. Ezekre a témákra kantátákat és oratóriumokat is írtak, hogy az elragadtatott zenészek „templomi” alkalmakon ezekkel bűvöljék el a keresztyén hallgatóságot. Sokkal kijózanítóbb azonban két további jellemző, ami az idővel, a tehetséggel, sőt, magával az élettel kapcsolatos. Először is, a jelenlegi korszak, amely pünkösdtől Krisztus visszajöveteléig tart, elsősorban az a korszak, amikor Isten rendelése szerint, amíg el nem jön az idők teljessége, az egész világon hirdetni kell az evangéliumot (Mt 16,13−20, Ef 1,10−30). Ez az idő arra adatott, hogy a megváltás híre minden korban, minden néphez és nemzethez eljusson a keresztyének – azaz a világban lévő egyház – által (Jel 5,9−14; 21,22). Ez az az idő, amire először Jézus utalt ezekkel a szavakkal: „ezen a kősziklán építem fel egyhá-

Culver3.indd 20

2014.03.27. 13:13:25