Gyülekezet inamikája 1 20 by KIA

1. LECKE – A GYÜLEKEZET MIBENLÉTE ÉS CÉLJA

A gyülekezet dinamikája

Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány 19

I. RÉSZ – AZ ALAPOK LEFEKTETÉSE

Budapest, 2001

A fordítás alapjául szolgáló mű Church Dynamics Copyright  1993 by BEE International, Dallas, Texas All rights reserved Magyarországon kiadja a Keresztyén Ismeretterjesztő Alapítvány A Member of BEE International 1135 Budapest, Béke utca 35/A Tel.: 350-7201 Felelős vezető: Monty Taylor Felelős kiadó: Ferenczi Péter Felelős szerkesztő: Mentlerné Ferenczi Timea Fordította: Ferenczi Andrea Borítóterv: M. Carpenter A fordítás és a kiadás a kiadó engedélyével történt Minden jog fenntartva. A könyv bármely részének felhasználásához vagy sokszorosításához a kiadó előzetes engedélye szükséges, kivéve rövid idézeteket folyóiratokban vagy elemző cikkekben. ISBN 963 86148 4 6

1. LECKE – A GYÜLEKEZET MIBENLÉTE ÉS CÉLJA

Budapest, 2001

TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés Használati útmutató

7 11

I. RÉSZ – AZ ALAPOK LEFEKTETÉSE

1. lecke – A gyülekezet mibenléte és célja 2. lecke – A három „szemüveg” bemutatása 3. lecke – A történelem és a kultúra „szemüvege” „A” függelék – Vasárnap esti istentiszteletek

19 67 83 97

II. RÉSZ – A HÁROM SZEMÜVEG ALKALMAZÁSA I.

113

4. lecke – Az istentisztelet dinamizmusai „B” függelék – Keresztség/Bemerítés „C” függelék – Az úrvacsora 5. lecke – A lelki építés dinamizmusai I. 6. lecke – A lelki építés dinamizmusai II.

115 139 141 143 161

III. RÉSZ – A HÁROM SZEMÜVEG ALKALMAZÁSA II.

223

7. lecke – A sokszorozódás dinamizmusai 8. lecke – Vezetői dinamizmusok I. 9. lecke – Vezetői dinamizmusok II.

225 241 259

IV. RÉSZ – A KRISZTUSBAN VALÓ LELKI NÖVEKEDÉS

269

I. RÉSZ – AZ ALAPOK LEFEKTETÉSE

10. lecke – Kormányzási és szervezési dinamizmusok 11. lecke – A dinamizmusok vizsgálata 12. lecke – A szolgálat bibliai filozófiája

271 283 321

BEVEZETÉS

Felépítem egyházamat: és a pokol kapui sem fognak diadalmaskodni rajta. (Mt 16:18) Jézus csaknem kétezer évvel ezelőtt jelentette ki ezeket a szavakat. Jelentőségük azonban ugyanolyan fontos ma, mint a kinyilatkoztatásuk idején volt. Jézus még mindig építi egyházát, és valószínűleg ez a legfőbb oka annak, hogy Ön megvette ezt a könyvet. Amikor Jézus azt mondta: „felépítem egyházamat”, a növekedésről beszélt. Jézus Krisztus egyházának állandóan növekednie és fejlődnie kell. Ez a növekedés úgy valósulhat meg, ha minden egyes tag fejlődik, és betölti szerepét. De ki a felelős ennek a fejlődési folyamatnak az irányításáért? Isten vezetőket rendelt arra, hogy irányítsák egyházát az egész világon. Ön valószínűleg egyike ezeknek a vezetőknek, Krisztus munkatársa egyházának építésében. Az ön kiváltsága és felelőssége, 22

1. LECKE – A GYÜLEKEZET MIBENLÉTE ÉS CÉLJA

hogy gondját viselje Isten nyájának. Éppen ezért nemcsak az irányt kell megmutatnia, hanem segítenie kell olyan környezet megteremtésében is, melyben Isten gyermekei megfelelően növekedhetnek és gyarapodhatnak. Ezért – mint az Építőmester munkatársainak – komolyan kell vennünk munkánkat. Folyamatosan kérnünk kell Istent, hogy adjon nekünk bölcsességet, és tegyen képessé bennünket feladatunk betöltésére. Föl kell készülnünk, hogy olyan bátor munkások legyünk, akik végrehajtják, amit Isten rájuk bízott. E könyv arra szolgál, hogy segítse Önt a felkészülésben. Így két fő célja van: 1. Segítsen kiértékelni vezetőségét és gyülekezetét. 2. Segítsen megalkotni egy olyan bibliai szolgálati filozófiát, amely eleget tesz gyülekezete szükségeinek.

Kiértékelés A kiértékelés egy soha véget nem érő folyamat. Különösen fontos a vezetőséget és általában a gyülekezetet illetően. Tanulmányai során először a vezető személyét fogja kiértékelni. Isten véneket és diakónusokat rendelt a gyülekezetben arra, hogy vezessék és törődjenek vele, ezért életükben tükröződniük kell azoknak a követelményeknek, amelyeket Isten a vezetőkkel szemben támasztott, ahogy az a Timóteushoz írott 1. és 2., valamint a Tituszhoz írt levélben van megfogalmazva. Jó sáfárai vagyunk-e Isten ajándékainak? Fel vagyunk-e készülve a hatékony szolgálatra? Ilyen vezetőként rendelkeznie kell a szükséges képességekkel, hogy betölthesse az Isten által elé helyezett feladatot. Másodsorban ki fogjuk értékelni a teljes gyülekezetet. Tükröződik-e közösségében a gyülekezet célja? Istentiszteleteik összhangban vannak-e a bibliai alapelvekkel? Segít-e a gyülekezeti tagoknak abban, hogy Istennel való kapcsolatukban növekedjenek és fejlődjenek? Van-e minden tagnak lehetősége Isten szolgálatára? 23

I. RÉSZ – AZ ALAPOK LEFEKTETÉSE

Továbbadja-e gyülekezete Jézus Krisztus szomszédságában, a városban, az országban?

evangéliumát

A szolgálat bibliai filozófiája Bár a kiértékelés az első lépés, nem szabad itt megállnunk. Ha nem mennénk tovább, az olyan lenne, mintha felismernénk, hogy bűnösök vagyunk, akiknek szüksége van a Megváltóra, de soha nem alkalmaznánk a Jézus Krisztus megváltásáról szóló ismeretet. Ezért miután kiértékeltük magunkat és gyülekezeteinket, el kell szánnunk magunkat a cselekvésre is, hogy változtassunk, ott ahol szükséges. Hogyan tegyük ezt meg? Milyen elveket alkalmazzunk, hogy biblikus és a helyi gyülekezet szükségleteinek megfelelő megoldásra jussunk? E cselekvési terv meghatározása a következő cél. A terv elkészítéséhez Önnek meg kell fogalmazni – a megtanult bibliai alapelveken nyugvó – saját szolgálati filozófiát, Egy ilyen nyilatkozat az alapja gyülekezeteink és az elveszett világban élők szükségleteinek betöltésére. Dr. Gene Getz, akinek a könyveit tankönyvként fogjuk használni, azt javasolja, hogy tegyük fel magunknak a következő kérdést: Miért csináljuk azt, amit csinálunk? Minden cselekedetünknek oka van, még akkor is, ha az oknak nem is vagyunk tudatában. Annak megértése, hogy vezetőként mit és miért kell tennünk, gyakran igényel segítséget. Dr. Getz olyan segédeszközt ajánl, amelyet a Biblia, a történelem és a kultúra „hármas szemüvegének” nevez. A Biblia szemüvegével megvizsgálhatjuk a gyülekezet célját; a történelemével azt, hogy a múlt milyen hatással van ránk ma; a kultúráéval pedig meghatározhatjuk, hogyan érhetjük el hatékonyan az embereket környezetünkben, városunkban. Mielőtt belevág e könyv olvasásába, határozza el, hogy szolgálatát teljesen Isten Igéjére alapozza, és legyen kész a szemléletén 24

1. LECKE – A GYÜLEKEZET MIBENLÉTE ÉS CÉLJA

változtatni, ha az nincs összhangban a Biblia tanításával. Imádkozzunk azért, hogy Isten használja fel ezt a tanfolyamot arra, hogy az Ön érte végzett szolgálatát még gyümölcsözőbbé tegye.

I. RÉSZ AZ ALAPOK LEFEKTETÉSE Képzelje el a következő helyzetet: Néhányan izgatottan beszélgetnek az Ön szobájában az asztal körül. A megbeszélés tárgya azon vágy valóra váltása, hogy egy új gyülekezetet alapítsanak a városban. Azon a környéken, ahol Ön lakik, nagyon sok ember tért Krisztushoz, de nincs a közelben evangéliumi gyülekezet, amelyhez csatlakozhatnának. A közös megbeszélésen válaszolnia kell a következő kérdésekre: 1. 2. 3. 4.

Mi a gyülekezet célja? Hogyan kellene megszervezni a gyülekezetet? Hogyan kellene vezetni? Milyen tevékenységeket és szolgálatokat kellene végeznie?

A gyülekezettel kapcsolatos elképzeléseink alapvető fontosságúak. A gyülekezet nemcsak reménységet nyújt, ha elbátortalanodunk, hanem egyéni szolgálatunkban is irányt mutat, különösen azokban a vezetői szerepekben, amelyekkel a gyülekezetben rendelkezünk. Ezért az 1. leckét azzal kezdjük, hogy megnézzük az újszövetségi gyülekezet definícióját. A 2. és 3. leckében azután tanulmányozzuk a gyülekezetet a Biblia, a történelem és a kultúra három szemüvegén keresztül. Ez a módszer segíthet kiértékelni a gyülekezetet és annak vezetőségét. A kiértékelésre azért van szükség, hogy megbizonyosodjunk arról, 25

I. RÉSZ – AZ ALAPOK LEFEKTETÉSE

hogy a lehető legjobban sáfárkodunk az idővel és az Úr által ránk bízott forrásokkal.

1. LECKE – A GYÜLEKEZET MIBENLÉTE ÉS CÉLJA

A rész vázlata 1. lecke – A gyülekezet mibenléte és célja 2. lecke – A három „szemüveg” bemutatása 3. lecke – A történelem és a kultúra „szemüvege”

A rész célkitűzései Mire befejezi ezt a részt, képesnek kell lennie arra, hogy 1. meghatározza a gyülekezet fogalmát; 2. használja a Biblia, a történelem és a kultúra három „szemüvegét” szolgálatának kiértékelésére; 3. felismerje a gyülekezete életének szerves részét képező bibliai funkciókat és kulturális formákat; 4. elkezdje személyes szolgálati filozófiájának megfogalmazását.

1. lecke A GYÜLEKEZET MIBENLÉTE ÉS CÉLJA Bármilyen feladat teljesítésében alapvető követelmény, hogy pontosan megértsük a feladat természetét. Gyülekezetvezetőként Önnek szüksége van arra, hogy világosan megértse, mi a gyülekezet, és hogyan működik. Ez a lecke segíteni fog abban, hogy a Biblia alapján kialakítsa saját látását a gyülekezet természetére és céljára vonatkozóan. Ennek megértése kulcsszerepet játszik abban, hogy Isten elképzelése szerinti vezetővé váljon. A megértett igazságok szolgálnak mércéül saját szolgálata kiértékeléséhez. Újból és újból vissza kell térnünk a gyülekezet mibenlétéhez és céljához, hogy megbizonyosodjunk arról, pontosan tükrözi-e szolgálatunk azt, amit a Bibliában látunk.

A lecke vázlata A gyülekezet mibenlétének és céljának meghatározása Az eklézsia etimológiája és használata A gyülekezet metaforái A gyülekezettel kapcsolatos egyéb fogalmak A definíció Összefoglalás

A lecke célkitűzései Mire befejezi ezt a leckét, képesnek kell lennie arra, hogy 1. leírja a gyülekezet definícióját, belefoglalva annak mibenlétét és célját, következtetéseit a Bibliából alátámasztva; 2. kiértékelje a gyülekezet bibliai metaforáit, s ezáltal rávilágítson a gyülekezet céljára. 28

1. LECKE – A GYÜLEKEZET MIBENLÉTE ÉS CÉLJA

A gyülekezet meghatározása

mibenlétének

és

céljának

A tanulmányozásunk első lépéseként a gyülekezet szó olyan értelmezését szeretnénk megadni, amely biztos alapját képezi majd a többi leckén áthaladva kialakított képnek. Mi a gyülekezet? Mi jut eszébe, amikor meghallja ezt a szót? Hogyan magyarázná el a gyülekezet fogalmát egy másik hívőnek? Hogyan magyarázná el egy nem hívőnek? Mindaddig, amíg nincs helyes értelmezésünk a gyülekezetről, nem leszünk képesek teljesíteni kötelezettségeinket gyülekezetvezetőként. A következő gyakorlat segítségül szolgál az e területtel kapcsolatos ismereteinek átgondolására. 1. gyakorlat Az alábbiakban felsorolunk tizenhárom lehetséges definíciót a „gyülekezet” szóra. Vizsgálja meg őket egyesével, majd osztályozza őket a következő módon: 1. Jelölje „E” betűvel, ha egyetért a definícióval, és használja a „N” betűt, ha nem ért egyet vele! Jegyezze le azt is, hogy miért! Írja le azokat a bibliaverseket is, amelyek eszébe jutnak! 2. Jelölje meg azokat a definíciókat, amelyek a legjobban tükrözik saját véleményét a gyülekezetről! A gyülekezet definíciói 1. ____ Olyan emberek egy csoportja, akik rendelkeznek egy épülettel, amelyet főleg vallásos szertartásokra használnak egy felszentelt pap vezetése alatt. 2. ____ Olyan épület, ahol vallásos tevékenységek zajlanak. (Az angolban azonos szavat használnak [Church] a szervezetre és az épületre. A magyarban ennek nincs jelentősége. – a fordító) 29

I. RÉSZ – AZ ALAPOK LEFEKTETÉSE

3. ____ Vallásos tevékenységek meghatározott időtartama vasárnaponként. 4. ____ Azonos nevű és helyzetű vagy közös országos központtal rendelkező vallásos csoportokból álló szervezet. 5. ____ Mindazok az élő vagy már meghalt személyek, akik pünkösdtől napjainkig elfogadták Krisztust Úrként és Megváltóként. 6. ____ A Krisztusban való (bibliai értelemben vett) hit által egyesült hívők közössége, függetlenül attól, hogy tagjai-e vagy sem egy tényleges szervezetnek; minden időben és helyen élő hívők összessége. 7. ____ Olyan élő szervezet – személyiséggel rendelkező test –, amely él és lélegzik, érez és cselekszik, szenved, bánkódik, vérzik, és állandóan szüksége van gyógyulásra, helyreállításra egyénileg és szervezetileg is, helyileg és világszerte. 8. ____ Bármilyen csoport, amelynek tagjai keresztyéneknek nevezik magukat, és rendszeresen találkoznak vallásos célból. 9. ____ Olyan megkeresztelkedett emberek csoportja, akik rendszeresen vallásos összejövetelt tartanak. 10.____ Olyan szövetség, amelyben két vagy több megváltott ember célul tűzte ki Isten imádását, a közösség gyakorlását és/vagy mások elérését az evangéliummal. 11.____ Olyan hívő közösség, amelynek tagjai rendszeresen találkoznak, hogy együtt imádkozzanak, megtörjék a kenyeret, közösségben legyenek egymással, és tanulmányozzák az Igét. 12.____ Megváltott és megkeresztelt emberek olyan csoportja, amely rendszeresen találkozik. 13.____ Megváltott és megkeresztelt embereknek olyan csoportja, amely rendszeresen találkozik, hogy dicsőítse Istent egy vezető segítségével.

1. LECKE – A GYÜLEKEZET MIBENLÉTE ÉS CÉLJA

A fenti meghatározásokból látszik, hogy mennyire nehéz megfogalmazni egy, a gyülekezet valamennyi dimenzióját átfogó definíciót. Általában hajlamosak vagyunk arra, hogy a gyülekezet fogalmának meghatározását saját tapasztalataink vagy néhány bibliaszakasz alapján adjuk meg. Ez azt eredményezheti, hogy korlátozott ismeretek alapján, esetleg helytelenül szemléljük a gyülekezetet. Így egyetérthet azzal, hogy a legjobb kiindulópont definíciónk megfogalmazásához a Szentírás. Mit mond nekünk a Biblia?

Az eklézsia etimológiája és használata A szó, amely az Újszövetségben „gyülekezet”-nek van fordítva, a görög eklézsia. Ez az ek elöljárószót – melynek jelentése „ki” – és a kaleó igét – melynek jelentése „hívni” – egyesíti. Az újszövetségi időkben arra használták, hogy bizonyos ügyekben összehívják az állampolgárokat. A szó előfordul az ApCsel 19:32-ben és a 41-ben. Itt egy nagy összejövetelről van szó, amelyet az efezusi színházban tartottak. A gyűlést azért hívták össze, hogy eldöntsék, igaz-e a Demeter által a keresztyénekkel szemben felvetett panasz, vagy sem. A szónak a korai levelekben való használata úgy tűnik a következő jelentést követi: egy csoport valamely közös cél érdekében történő összejövetele. A Septuagintában, az Ószövetség görög fordításában az eklézsia több mint százszor szerepel. Különböző szövegösszefüggésekben található, de legtöbbször az Isten előtt összegyülekezett Izráel népére utal. A hadsereg gyülekezésére is használják számtalan esetben (1Sám 17:47; 2Krón 28:14). Ezért a szó jelentését így foglalhatnánk össze: Az eklézsia elsősorban olyan embereknek az összejövetelére utal, akik valamilyen közös cél érdekében találkoznak, legyen az ítélkezés, háború, problémák megoldása vagy Isten dicsőítése. 31

I. RÉSZ – AZ ALAPOK LEFEKTETÉSE

E gondolatkör miatt Pálnak, de más újszövetségi íróknak is meg kellett különböztetnie a keresztyének összejövetelét más társaságokétól. Ez kétféle módon történt. Először is az Újszövetség görög szövegében határozott névelő áll a szó előtt. Ez nem található meg más görög írásokban. Másodszor, az apostol közelebbről is meghatározza a kifejezést. Az első thesszalonikai levélben Pál azt írja: „az Atya Istenben és az Úr Jézus Krisztusban hívő thesszalonikaiak gyülekezetének”, hogy megkülönböztesse Isten népének a gyülekezetét más csoporttól. Hasonló kifejezést találunk a 2Thessz 2:1-ben, az 1Kor 1:2-ben és a 2Kor 1:1-ben. Tehát a gyülekezet szó hallatán a következő képnek kell megjelennie előttünk: az Atya Istenben és az Úr Jézus Krisztusban hívők teste, akik egy közös cél érdekében gyűlnek össze. Ez a kép biztosítja számunkra a jelentés vázát, de ez még messze van a teljességtől. Ez a kép arra mutat rá, hogy a „gyülekezet” – a Krisztusban egyesült emberek – találkozásai nem véletlenszerűek, hanem adott céllal történnek. Ám találkozásaik célja és típusa (rendszeressége és természete) még nincs meghatározva közelről. A Bibliát kell tanulmányoznunk ahhoz, hogy teljesebb képet kapjunk. Vizsgáljuk meg alaposabban: Az Újszövetségben az eklézsia 114 használata közül a legtöbb az egyetemes egyház helyi megnyilvánulására utal. (Az egyetemes gyülekezethez tartoznak mindazok, akik az Atya Istenben és az Úr Jézus Krisztusban vannak.) Világosan példázzák ezt az ilyen kifejezések, mint „a jeruzsálemi gyülekezet” (ApCsel 11:22), „Antiókhiában az ottani gyülekezet” (ApCsel 13:1) vagy „az Isten gyülekezetének, amely Korinthusban van” (1Kor 1:2). Az eklézsia egyes számban utalhat egy konkrét helyen lévő közösségre vagy általában az összes gyülekezetre helymeghatározás nélkül. (ApCsel 12:1) A többes szám vonatkozhat az egyes gyülekezetek összességére, a régió megnevezésével (1Thessz 2:14) vagy egy nem megnevezett régió gyülekezetére. (1Kor 7:17; 2Kor 11:8) 32

1. LECKE – A GYÜLEKEZET MIBENLÉTE ÉS CÉLJA

A kifejezés túlmutat a „keresztyén gyülekezet” köznapi jelentésén, amikor Lukács az ApCsel 8:1-ben leírja, milyen üldözés támadt a jeruzsálemi eklézsia ellen, és az eklézsia tagjai mind szétszóródtak Júdea és Samária egész területén. Ebben a részben a szétszóratásban lévő embereket egyenként is a gyülekezet tagjainak nevezi. Az ApCsel 8:3-ban folytatásként arról olvasunk, hogyan pusztította az eklézsiát Saul, aki házról házra járva elhurcolta a férfiakat és a nőket, és börtönbe vetette őket. Az ApCsel 9:31-ben Lukács még a Júdeában, Galileában és Szamáriában lévő eklézsiáról is beszél. Az ApCsel 8:1 és a 8:3 az eklézsia tagjait magával az eklézsiával azonosítja. Az emberek, függetlenül attól, hogy összegyűlnek vagy szétszóródnak, eklézsiát alkotnak. Az ApCsel 9:31, az 1Kor 15:9, a Gal 1:13 és a Fil 3 nem is támogathatja egy konkrét helyen összegyűlt hívők csoportjának gondolatát. Itt az eklézsia szó a Krisztusban való szervezeti és lelki egységre utal. Egyes igék tehát úgy utalnak az eklézsiára, mint helyi keresztyén szervezetre, mások viszont (különösen az Ef 1:22; 3:10, 21; 5:23, 24, 25, 27, 29, 32) a hívők összességéről beszélnek meghatározott helyre való utalás nélkül. Arra a következtetésre kell jutnunk, hogy az eklézsiának van egy valóságos helyre utaló és egy tágabb lelki jelentést is magában foglaló értelme. A definíció akkor teljes, ha rámutat az emberekre úgy is, mint akik lelki értelemben kapcsolatban állnak az összes keresztyénnel, valamint úgy is, mint akik egy adott földrajzi helyen önálló csoportot alkotnak. A kettős jelentés miatt a keresztyének hajlanak arra az értelmezésre, hogy a gyülekezetnek kettős természete van: „egyetemes” (A Krisztus testének mindannyian tagjai vagyunk.) és „ helyi” (Krisztus testének megnyilvánulásai elkülönülve különböző földrajzi helyeken.). Mindkét szemlélet középpontjában az ember áll;de míg az „univerzális” szemlélettel az ember azt hangsúlyozza, hogy a Krisztus testében lévő lelki szövetség a jelentősebb; a „helyi” 33

I. RÉSZ – AZ ALAPOK LEFEKTETÉSE

szemlélet a lelki fontosabbnak.

szövetség

területi

szerveződéseit

tartja

1. kérdés Sokféle módon segíthet ez a megkülönböztetés. Válaszoljon a következő kérdésekre! a) Gondolkodjon el a Mt 16:18, illetve a Jel 2:1,5 és 3:1 közötti látszólagos ellentmondáson abból a szempontból, hogy mi a gyülekezet! b) Hasonlítsa össze a Jn 10:16, 27-28-at az 1Jn 2:9-cel! c) Magyarázza meg a Kol 1:18 és az ApCsel 20:28 alapján a látszólagos ellentmondást a gyülekezet vezetésével kapcsolatban! Hogyan hangolható össze legjobban e két igevers? Próbáljon meg következtetéseket levonni az összehasonlításból! Válasz: Az egyetemes és a helyi gyülekezet közötti különbséggel kapcsolatos igeverseket a következőképpen hangolhatjuk össze: a) Az Úr Jézus nem a hívők sajátos helyi közösségeinek folyamatos meglétét ígérte meg, hanem egyetemes testének, a gyülekezetnek a fennmaradását. b) Egyedül Isten láthat bele az ember szívébe, és ismerheti meg hitének őszinteségét. A helyi közösségeknek törekedniük kell arra, hogy hívő közösséggé váljanak, de nem garantálható, hogy azzá is válnak. c) Az egyszerre megvalósuló isteni és emberi vezetés nem mond ellent egymásnak. Az egyetemes gyülekezetnek Krisztus a közvetlen vezetője, az emberi vezetés pedig ezt helyi szinten képviseli, tehát önmagában nem ellentmondásos.

1. LECKE – A GYÜLEKEZET MIBENLÉTE ÉS CÉLJA

Ha nem ismerjük fel a gyülekezetnek ezt a kettős megnyilvánulását, könnyen juthatunk téves következtetésre: kiterjesztjük az emberi vezetést az egyetemes gyülekezetre, vagy nem fogadjuk el az emberi vezetést a helyi gyülekezetben. Mindkettő szélsőséges eset, s a bibliai alapja csekély. Összemosódik a gyülekezet kétféle jelentése. Hasonló következtetések vonhatók le más látszólagos ellentmondásokból is. 2. kérdés Miért lehet félrevezető a gyülekezet összejövetelként való meghatározása? Milyen előny származhat e meghatározásból? Válasz: Félrevezető lehet egy összejövetelt gyülekezetnek nevezni, mert valójában a gyülekezet nagyobb, mint az összegyűlt hívők bármekkora csoportja. A gyülekezetbe beletartozik az összes hívő. Másrészről segítséget jelent, ugyanis a hívők helyi összejövetele a nagyobb gyülekezet mikrokozmosza, ha arra mint gyülekezetre helyesen utalnak. Gyakran okoz gondot ahogy egyes emberek a „gyülekezet” eme kettős funkcióját értelmezik. Előfordul, hogy akik a helyi gyülekezetben megnyilvánuló képmutatás és bűn miatt csalódtak, a Krisztus testében lévő egyetemes tagságot emelik ki, és figyelmen kívül hagyják a helyi gyülekezetet. Másokat ugyanez a gondolatmenet odáig vezérel, hogy egyáltalán nem törődnek saját gyülekezetük megtisztulásával. Némelyek pedig úgy vélik, hogy a Krisztus egyházának határozott szervezeti egységben kell működnie, mert szerintük a helyi gyülekezetek közötti különbségek bibliaellenesek. 2. gyakorlat 35

I. RÉSZ – AZ ALAPOK LEFEKTETÉSE

Ennyi ismeret alapján talán még túl korai kielégítő biblikus választ adni a fönti három reakcióra, de próbálja átgondolni, hogyan értelmezi vagy szemléli ez a három látásmód a gyülekezet kettős megjelenését! Írja le megfigyeléseit! Megoldás: A gyülekezet kettős megjelenésével kapcsolatos válasza valószínűleg a következő megfigyeléseket tükrözi: Akik Krisztus lelki testére összpontosítják figyelmüket, nem veszik számításba azt a tényt, hogy a gyülekezetet csak a hívők helyi közösségében ismerhetjük meg. Az Ige is arra figyelmeztet bennünket, hogy ne hagyjuk el saját gyülekezetünket (Zsid 10:25). Akik nem törődnek saját gyülekezetük tisztaságával, figyelmen kívül hagyják azokat a hívőknek szóló bibliai utasításokat is, amelyek a helyi gyülekezetre vonatkoznak (Zsid 10:23-25). Akik azt emelik ki, hogy Krisztus gyülekezetének szervezeti egységre van szüksége, az egyetemes egyház általános egységét nem veszik figyelembe, s megkísérelnek valamilyen külső szervezeti hierarchiát rákényszeríteni a gyülekezetre. Amikor a gyülekezet újszövetségi metaforáit tanulmányozzuk, úgymint „templom”, „test”, „menyasszony” és „nyáj”, látni fogjuk, hogy a bibliai szerzők egyaránt utalnak az egyetemes és a helyi megjelenésre. Bár a gyülekezetnek kétféle értelmezése van, a Biblia szerzőinek gondolkodására nem volt jellemző a kettősség. „Inkább a helyi eklézsia jeleníti meg az egyetemes eklézsiát, és a Krisztus váltságában való részvétel által titokzatosan magában foglalja mindazt, ami helyileg nyilvánul meg.”1 A gyülekezet kétféle 1 Earl D. Radmacher: What the Church is All About (rev. ed. of former title The Nature of the Church, Portland, OR: Western Baptist Press, 1972; reprint ed., Chicago: Moody Press, 1978) 327. o.

1. LECKE – A GYÜLEKEZET MIBENLÉTE ÉS CÉLJA

megnyilvánulása közötti kapcsolat ismétlődően végigkövethető az Újszövetségben. „A Biblia azt hangsúlyozza, hogy a helyi gyülekezet felelős azért, hogy valóságosan, látható módon, helyileg képviselje az egyetemes, nem látható egyházat.”2 3. kérdés A Biblia soha nem beszél felekezetként a gyülekezetről. Mire utal ez? Válasz: Bár manapság gyakran tekintik úgy a gyülekezetet, mint felekezetet, a bibliai gondolkodás arra késztet bennünket, hogy „gyülekezetekről” beszéljünk, még a felekezeten belül is, és soha ne tekintsük „gyülekezetnek” a felekezetet. Az egyetemes egyház bibliai fogalma szintén kiterjedtebb egy felekezet vagy nemzet korlátainál. Egyetlen felekezetnek sincs joga magát Krisztus egyedüli és igaz egyházának tekinteni. Másrészről nem hallgathatunk arról sem, hogy a Biblia soha nem beszél a gyülekezetek és a felekezet közötti szervezeti kapcsolatról. Miközben próbálunk biblikusan érvelni, törekednünk kell a bibliai egyensúlyra.

A gyülekezet metaforái Az eddig vizsgált bibliai utalásokból elég kevés információt kaptunk a gyülekezet céljára vonatkozólag. Eddigi munkánk csak addig a definícióig vezetett el bennünket, amely a gyülekezetet olyan emberek közösségének tekinti, akik Jézus Krisztussal való kapcsolatuk révén lelki közösségbe szerveződtek. Ez a definíció majd kiszélesedik a bibliai metaforák tanulmányozása során Istennek a gyülekezettel kapcsolatos tervével. 22Uo.

188. o.

I. RÉSZ – AZ ALAPOK LEFEKTETÉSE

Minden hívő az egyetemes egyházhoz tartozik, és az egyetemes egyházhoz tartozó, ám földrajzilag elkülönült hívők helyi gyülekezeteket alkotnak. Függetlenül attól, hogy a gyülekezet egyetemes vagy helyi megnyilvánulásáról beszélünk, mindkettőnek ugyanaz a célja. Így tehát a metaforák tanulmányozása során elegendő bibliai ismeretre teszünk szert ahhoz, hogy átfogó képet alkossunk a célról. Mielőtt egyenként tanulmányoznánk a metaforákat, a metaforák nyelvezetére vonatkozó hermeneutikai szempontokat kell megvizsgálnunk. A hermeneutika a szentírás-magyarázat törvényeinek és alapelveinek a kritikai tudománya. Az elemzésnek ezt a típusát azért logikus a metaforák esetében alkalmazni, mert azok erősen a képzeletre építenek, elképzeléseinket azonban a szerző eredeti szándékához kell igazítanunk. A gyülekezetet megrajzoló bibliai metaforák tanulmányozása során ezért semmiképpen nem szabad figyelmen kívül hagyni a szövegkörnyezetet. Radmacher írta le igen jól a gyülekezet metaforikus képeiben rejlő gazdagságot és korlátokat: A gyülekezet természetével kapcsolatos legmélyebb igazságokat Pál ábrázolta a beszédforma irodalmi eszközeivel. Ezekből a formákból többet tudhatunk meg Pálnak a gyülekezettel kapcsolatos felfogásáról, mint bármilyen más forrásból. Nemcsak azért, mert mély doktrinális fogalmakat közölnek, hanem azért is, mert színt, életet és nyomatékot adnak az igazsághoz. Vannak, akik azt állítják, hogy a képes beszéd nem világos; mindazonáltal a Biblia komoly tudósai egyetértenek Barrows véleményével, akinek meggyőződése:

1. LECKE – A GYÜLEKEZET MIBENLÉTE ÉS CÉLJA

A képes beszéd nem kevésbé egyértelmű és szavahihető, mint annak világos és szó szerinti kinyilatkoztatása. A Biblia képei nem egyszerűen azért vannak, hogy gyönyörködtessék képzeletünket, és gondolatokat (érzelmeket) ébresszenek bennünk, hanem azért, hogy örökkévaló igazságokat tanítsanak. Nem helyes ezek után rokon értelműnek tekinteni a képes beszédet a nem világos nyelvvel. Gyakran még világosabb is annál. Például az a megfogalmazás, hogy „úgy küzd, mint egy oroszlán” többet mond, mint amit egy terjedelmesebb magyarázat kifejezhetne. Hasonlóképpen sokatmondó a bibliai gondolkodásúak számára „a Bárány haragja” kifejezés. „A képes beszéd... a tanítást szolgálja; szövetségese, nem ellensége a szó szerinti értelmezésnek – írja Unger –; segítség, nem pedig akadály.” Mindig fönnáll azonban annak a veszélye, hogy valaki túl sokat olvas ki a képes beszédből. Ramm bemutat egy módszert az értelmező elszabadult képzeletének megfékezésére. A képi kifejezés szó szerinti jelentése az a helyes és természetes jelentés, ahogy azt a hallgatók megértették saját nyelvükön. Ha egy képet szó szerinti értelemben használnak, annak pontos jelentését a képek nyelvtani tanulmányozásával lehet meghatározni. Ezért a képi értelmezés nem a Biblia lelki vagy misztikus értelmezéséhez tartozik, hanem a szó szerintihez.3 Ahogy elkezdjük kiértékelni, milyen igazságokat tanítanak a következő metaforák, tartsuk szem előtt normális jelentésüket! 3. gyakorlat 3

Uo. 221-222. o.