Hiszek az igehirdetésben 1–20

-

John R. W. Stott konyvei kozril magyarul is megjelent: Bibliaismereti alapok - A gondolkodő hívó ember Egy az Ur, egy a hit Az éIó gytilekezet Hinni Jézusban Keresztségésteljesség Korunk égetókérdései A prédikátorarcképe továbbá A Biblia ma sotozatban: A hegyi beszéd Az apostolok cselekedetei Pál levele a rőmaiaklroz Pál levele a ga|atáWtoz Az Efezusi levél A Timőteushoz írt elsó levél ésa Tituszhoz írt|evél A TimÓteushoz írt második levél

JOHN R. W. STOTT

IJISZEK AZ IGEHIRDETESBEN Hidat Verni a Biblia vllága ésa mai vllágkozé

HARMAT - KiA Budapest,2018

ET

Originally published in English as ,,I Believe in Preaching"

by Hodder and Stoughton Limited, Mill Road, Dunton Greery Sevenoaks, Kent @ 1982by John R. W. Stott All rights reserved.

Hungarian edition O Harmat Kiado,7992 Minden jog fenntartva. A konyv bármely részénekfelhasznáLásáűtoz, sokszorosításáhozvagy bármely formában torténókozléséhez- rovid idézeteketkivéve- a kiadő e|ózetes,írásosengedélyeszi.ikséges.

Fordította:Szétl,Bulcsri A fordítást ellenórizte: H.éIiszKatalin ésdr. Kovács Gyorgy Harmadik, javítottkiadás 2018 ISBN 978-963-288-424-0

A bibliai idézeteket az 1975. évi ríj fordítás Biblia javított kiadásábőI vettiik át (Református Zsinati Iroda SajtőosztáIya, Budapest, 1991).

Tartalom jegyzék A szerkesztóe|ószava.

A szerzó e|6szava'...

..............7 .........'........

9

L. A prédikálás dicsósége- tiirténetiáttekintés.....................'...

13 .....'.'''......'..'.1'4 Jézus,az apostolokésaz atyák..........

A szerzetesekésa reformátorok......'........... ...........

1B A puritánok ésaz evangéliumikeresztények................ .'''.......

24 A XiX. század '....'...'..''.'..'.29 A XX. század ....................'33 2. Modern el1envetések...'............. .......,,.45 A tekintélyelleneshangulat.... .'...........45 KeresztényváIasz'..''.'., ...................'

50 Párbeszédjellegiíigehirdetés ........'

54 A kibernetikaiforradalom............. ......58 A televíziőbefolyása... ..............'.....'

63 A tanulási folyamat.... ..'''..'......,.......69 Az evangéliumbavetettbizalom megrendtilése.'..''........'.......

75 A keresztényerkolcs ujrafelfedezése............'...''.'.....'.'',.'..'..78 3. Az igehirdetésteolÓgiai alapjai .......'

85 Az Istenról valÓ meggyózódés ...........

86 A Szentírásfelól valő meggyózódés ''...'''......'. ,.,'',89 Az egyháztől valő meggyózídés......'..'...... .........101 A lelkipásztorságről valő meggy6zódés .....','.',.,1'07 Meggyózódés az igehirdetésról...... .................'..'.115 4. Az igehirdetésmint hídépítés...

A kulturális szakadékáthidalása Bibliai éstorténelmipéldák......

Krisztus a mi kortársunk.'.........

A keresztényerkolcs Szociális éspolitikai kérdések....

A vitatott kérdésekkezelése.....

Az érettséghezvezetó irt................

......725 .....1'27 .........1'34 ........1'39 ......1'43 .......1'48 ''.'.....156 ..'.1'61'

5. Felhívástanulásra...

Bibliatanulmányozás..

A mai világ.......... olvaső éssegítócsoportok Tanulási szokások...

A tanulás akadályai..

.......169 ....170 ........'...179 ..........,.....1B3 .......'

1B9 ......193

6. Az igehirdetésrevalÓ felkésztilés....''.... '............199 A szovegrészkiválasztása.............' .....'............'....201 Elmélkedjiink felette!.. ....207 Válasszuk ki afó gondolatot!...............'.'' .............2.]'1' Az anyag elrendezésea fó gondolat korul! .'......21,5 A bevezetésésa befeiezéshozzáillesztése '.........229 Írjukle rizenetrinket,ésimádkozzunkérte! ........... ..'.',.,........239 7. oszinÍ.eségés komolys ág......''....... oszinteség Az igehirdetó személye Ervek az ószinteséemellett....

Komolyság E s z é ss z í v' . . . . ' . ' . , , ' Humor aszoszéken Az igehirdetés hossza

...''............'..''247 ....247 .......'.........250 .......252 ..........'.......'....25B .''.....263 ....269 ...,................274

8. Bátorság ésa1ázatosság............... ''....2B7 Bátorság.... ...'2B7 A bátor igehirdetés hagyománya.......'.......... ....................'..2B2 Vigasztalásésnyugtalanítás........... ....,'.........'..2B7 A mődszeres igemagyarázathaszna '''''......'.'.296 Al'ázatosság ..............'.......

300 I s t e ni g é j e ........'............302 Krisztus dicsósége... .......................304 A SzentléIekereje ...'...30B ÍJtőszó Bibliográfia

.......'........,317 ....,''..327

A szerkeszt

elíiszava

A ,,prédikáIás,,szó igencsak népszeriítlenmanapság. ,,Te csak ne prédikálj nekem!,, _ hangzik el, amikor e1y-e7y beszélgetés morális kérdésekfelé veszi az irányt. Miért ez a negativ hozzááIlás? Mert elfeledkezttink az ígazi igehirdetés erejéról. Sokszor halálosan unalmas prédikáciőkat hallunk. Sekélyeseket,koztik sincs az életrinkhoz.

Az eI adohozzáállása azt sugallja, hogy hallgatői felett állőnak tartja magát, Vagy egyenesen meg akarja mondani nekik, mi a dolguk.

Nem tiír ellentmond ást vagy kozbevetést.Arra is láthattunk példá! hogy némely prédikáciÓ gyiílolkodést szít' Egyszova|: ezek a mrílt kínos maradványai, melyektól meg kell szabadulnunk.

Amikor II' }ános PáLpápa, Billy Graham Vagy John Stott prédikált, tomegek hallgatták óket, csak rigy cstingtek a szavaikon. Az okot nem nehéz kideríteni. A nagy igehirdetók nem mások gondolatait adják tovább, ésnem is saját elképzeléseiketnépszeriísítik.

Pontosan tisztában vannak feladatukkal, hogy hírnokei legyenek annak, mit tett Isten az emberiségért,és hogy hallgatÓságuknak erre a hírre válaszolnia kell. Hiszem,hogy anagyszer"íi'igehirdetés ma is ugyanolyan eróteljes ésvonzÓ, mint amilyen mindig is volt.

De a jÓ igehirdetésritka manapság' olybá tiínik, hogy prédikátorok egész generáciÓja vesztette eI biza|mát Isten szavában; kevesen veszik a fáradságot, hogy méIységében tanuImányozzák, majd ebból a szilárd alapbÓl kiindulva tisztán és rneggy zódéssel hirdessék.

Dr. John Stott a 20. század második felénekegyik legkiválÓbb igehirdetóje volt. A szÓszéken, konferenciákory evangelizáciÓkoru rádiÓn és televíziÓn egyaránt rendkíviil hatékony szőszolőja volt a keresztyénoromhírnek az Egyestilt KiráIyságban ésszerte a világon.

Számtalan férfi ésnó lett keresztyénnéprédikáciÓi nyomán.

Ahhoz, hogy jő írás sziilessen áz igehirdetésról, jő ígehirdetó szlÜikséges- ez megvalősul ebben a konyvben. Elsó megjelenésekorez volt az,,I Believe,, [Hiszek a. '.] sorozat legolvasottabbkotete.Néhány éve én kaptam e sorozat szerkesztésénekmestiszteló feladatát a

q..

l HISZEK AZ IGEHIRDETESBEN

Hodder & Stoughton számáta, és orommel tolt el, hogy uj kiadás megjelentetésé mellett dontottek. Bizonyosan nagy hatása lesz.

Ebben a figyelemre méltő konyvben Stott felvázoIja az igehirdetés évszázadokon átíveló rendkívtili hatását. NyíItan beszéI azokróI a kifogásokrÓl, melyeket korunkban emelnek az igehirdetés ellen.

Megmutatja, hogy az igehirdetónek egyik lábával a Biblia, másikkaI a mai világ talján kelláIlnia. A bibliatanulmányozásrőI ésa prédikáciÓra valő feIkésztilésrőL szőIo fejezetekroppant hasznosak bárkinek, aki komolyan foglalkozik az ige hirdetésével.A konyv minden |apjárÓl árad John Stott bolcsessége,tapasztalata és alázata.

Abban a kiváltságban volt részem,hogy személyesen ismerhettem Johnt, éselsó kézból tanuihattam prédikáciőibőI. A mai napig vissza tudom idézni az eskrivónkcin elmondott igehirdetését,pedíg már tobb mint 5Qévevolt! E konyv ismételtkiadása lehetóségetad igehirdetók ríjabbnemzedékének'hogy tanuljanak tóle. Ez a konyv egyike a keresztyén i.izenetetvalÓdi rá|átással, méIységgelésmeggy6z6 eróvel hirdetó ígazán nagyszerii konyveknek. Ha van olyan konyv, amely megrijíthatjaaz igehirdetést, ez az.

Michael Green Oxford.2013

A szerz e|ószava Meggondolatlan ésmerészvállalkozás, hogy egy igehirdetó más igehirdetóknek a prédikáIásrol írjon. Nem állítom magamrÓl, hogy szaktekintély vagyok. Ellenkezóleg' megvallom, hogy a szoszéken gyakran utoIér a ,,kommunikáciÓs Csód,,, mert ugyan égbennem az uzenet, de képtelen vagyok továbbadní másoknak azt, arnit gondolok, nem is beszélveérzéseimról.Nagyon ritkán jovok Ie a szőszékríI ugy, hogy ne lenne részleges hiányérzetem, biinbánatom, hogy ne kérnékIstentól bocsánatot,ésne határoznám eI,hogy az ó kegyelmét kérem akthoz,hogy a jovóben jobban végezhessemszolgálatomat.

Ugyanakkor megvaIlom, hogy mindazon okokbÓl, amelyekról a kovetkezó fejezetek szóIni fognak, makacsul hiszem, hogy mind az evangelizálásban, mind az egyház egészséges novekedésébeneIkeri.ilhetetlenril sztikség van a prédikálásra' A mai helyzet megnehezíti az igehirdetést:annál inkább sztikség van rá. Számtalan konyvet írtak már a prédikálásrőI. JÓmagam kozel száz homíletikáva| kommunikáciőval és az ezekhez kapcsolődő kérdésekkel foglalkoző konyvet olvastam. Mivel igazoIhatÓ akkor még egy rijabb konyv írása? Ugy gondolom, azzal, hogy megprÓbáltam osszehangolni a tárgykor néhány olyan egymást kiegészító szempontjá! amelyeket gyakran teljesen elktilonítve szoktak tárgyalni. Igy reméIem,hogy a torténeti áttekintésból az olvasÓk is át fogják érezni,Ilogy az igehirdetés dicsóséges szolgálat, s ez felkészítbenni.inket arua, hogy a második fejezetben becstiletesen szemben ézzink az igehirdetést elnyomni akarÓ mai véleményekkeI.Az otodik és a hatodik fejezetben megprÓbálok gyakorlati tanácsokat is adni az igetanulmányozáshoz és a prédikálásra valő felkésztiIéshez, de olyan kérdésekró| mint az elóadásmÓd, az ékesszólásés a gesztikulálás, keveset kívánok szÓlni, mivel ezeket a dolgokat atapasztalt igehirdetó legjobban gyakorlás kozben tanulja meg, prÓbálkozások, tévedésekésa baráti kritika révén.De még inkább azétt, mett a legfontosabb dolgokat szeretném az első helyre tenni, és mert hiszem, hogy az igehirdetés

il HISZEK AZ IGEHIRDETESBEN

legfontosabb titkai távolrÓl sem technikai, hanem teolÓgiai ésszemélyes titkok. Ézértszol a harmadik Íejezetaz igehirdetés teolÓgiai alapjairÓl, a hetedik ésnyoicadik pedig az igehirdetó olyan személyes jellemvonásairől, mint az ószinteség,a komolysá g, abátorság és az alázatosság. A kovetkezó hangsulyos teri.ilet, amely novekvó tap aszta|ataímből és meggyó zó désernból szriletett:,'A prédikáciő mint hídépítés,, címiínegyedik Íejezet.Az igazi igehirdetés hidat ver a Biblia világa ésa mai világkozt tátongő szakadék folé,ése1yszeÍre gyokeredzik mindkettóben.

Minden igehirdetó tudatában van az eszmények ésa valÓság koztí fájdalmas feszultségnek.Néhány olvasÓ nemcsak azt Íogjaérezni, hogy bóségesenhasznáIok idézeteket,de azt is, hogy ezek olyan szerzóktóI szátrnaznak, akik régmrilt korokhoz tartoznak, s trilságosan távol vannak a mi koríilményeinktól. Ami az idézeteket általában ilieti, egyszedien meg akartam osztani másokkal olvasmányaim gytimolcseit. Habár saját tapasztalataimből bátran és ószintén merítettem, beképzeltséglett volrra csak erre építeni.A prédikálásnak kozel kétezer éves toretlen hagyománya van. Nagyon sokat kell tanulnunk a mrilt nagy igehirdetóitól, akiknek szolgáIatát kiemelkedóen megáldotta Isten. Noha korunk valÓsága kulonbozik az ovékétól,ez szerintem nem lehet akadálya annak, hogy gondolataikat kozkinccsé tegyiik.

Más olvasÓk másért fognak tulságosan idealistának találni, mégpedig azért,hogy nem számolok eléggéazokkal a gondokkal, amelyekkel számos mai Ielkész ktiszkodik. Sokat dolgoznak és kevés fizetéstkapnak. Konyortelen íntellektuális, szociáIis, erkolcsi éslelki nyomásnak vannak kitéve,melyekról elódeink semmit sem tudtak.

Hangulatuk rossz. Sokuk szenved a magányos ságtol, a csiiggedéstól ésa depressziotőI. Némelyikiik tobb vidéki gyulekezet gondját viseIi. (A déi-indíaiegyház egyik presbiteréregondoIok, akinek harminc állomása volt, éscsak egyetlen kerékpárja,hogy bejárhassakorzetét.)

Mások hanyatlő éselhanyagolt belvárosi korzetekben egy maroknyi egyháztaggal ki.iszkodnek, ráadásul vezetók nélkril. Nem raktam-e lehetetlenril magasra a mércétaz igetanulrctányozás ésa felkészrilés terén?Mindez talán alkalmazb'ato egy nagy mríltu városi vagy elóvárosi gyrilekezet esetéberyde uttoró munkánál, gytilekezetalapításnál nem! Mindez valÓban igaz, ésaz is,L:rogytapasztalataim nagyjál0

A sZERZi p't'Őszavl b 1 a londoni All Souls gyiilekezetre ésmás hasonlÓ gyriickczctckrc |<or.látozÓdnak, meg az is, hogy f képp ilyen gytilekezetek lebcg t.:k a Szemem elótt írás kozben. De megtettem minden tólem tellret(ít, hogy más kortilményeketéshelyzeteket se haglak figyelmen kívtil.

Hiszem, hogy az általam kifejtett gondolatok egyetemesenigazak, bár természetesenmindig a helyi viszonyokra kell alkalmazni óket. l,rédikálhataz igehirdetó egy modern városi templom nagy gyulekezete elótt Vagy egy régifalusi templom patinás szoszékén, beszélget. lret egy rozoga oreg éprilet huzatos sarkában osszezsirfolÓdott rnaroknyi emberrel vagy egy sereg paraszttal egy latin-amerikai kunyhÓban vagy néhány fa alatt Afrikában vagy baráti korben egy nyugati lakásban _ mégis e sok kulonbozóség mellett sok minden lrasonlÓ. Istennek ugyanazon ígéjevan birtokunkbarr, ugyanolyan emberek és ugyanazok az esendó igehirdetók vagyunk, akiket Ű1yanaz az é16Istenhívott el, hogy tanulmányozzuk az igét és a világot, ése kettót ószintén, rneggy z déssel,bátran ésszelíden hozzuk kapcsolatba egymással.

Az igehirdetés kiváltságában manapság egyre tobb ktilonféIe ember részesul. Noha fóleg ÍóáIlásu, fizetett lelkészekre gondolva írtam,erósen hiszek a csoportszolgálat jogosságában éshasznosságában, s gondoltam a segédlelkészekreés a laikus igehirdetókre is' akik ide tartozhatnak' Bár az igehirdetókhoz szóIok, nem feledkezem meg hallgatÓikrÓl sem. Majdnem minden gyiilekezetben kívánatos lenne, hogy szorosabb ésbensóségesebbkapcsolat alakuljon ki a lelkipásztor és a tagok, az igehirdetó és a hallgatők kozott. Szorosabb egyiittmííkodésrelenne sztikség koztiik a beszédekre valÓ felkésztilésberuéstobb nyíltságra kiértékeléstiksorán. A gyi.ilekezetek sokkal jobban befolyásolhatnák az e|hangző igehirdetés színvonalát, mint gondolnánk, ha tobb bibIikus, de egyben korunk emberéhez címzett igehirdetést igényelnének,ha felszabadítanák lelkészeiket az adrnínisztráciő alÓl, hogy tobb ídeji.íkmaradjon az igetanulmányozásra és a folkésztilésre, éSha megbecstilnékésbátorítanák óket, hogy igehirdetói felelósségriketvegyék komolyabban. ]ohn Stott 1981hrisvétján

u

BrsŐ FEIEZET A prédikálás dicsósége. tiirténeti áttekintés A prédikálás elválaszthatatlan a kereszténységtóI'Enélktil hitelessége nagymértékben csorbát szenvedne. A kereszténységugyanis lényegéttekintve Isten igéjénekvalIása. Reménytelen a keresztény hit megértésével.prőbáIkozni,ha figyelmen kívtil hagyjuk vagy tagadjuk azt azígazságot,hogy az éló Isten kezdeményezte onmaga kinyilatkoztatását az elesett emberiség megmentéséte,vagy azt, hogy kinyilatkoztatása az á|taIunk ismert Iegvilágosabb eszkoz, nevezetesen a sző, az Ige által adatott, vag5razt, hogy Isten feLszóIíla mindazokat, akik hallották szavát, hogy adják tovább másoknak is.

Isten elószor a prőféták á|tal szó|t, megvilágítva elóttt.ik cselekedeteinek jelentóségétIzraeI torténetéberr' ésegyríttal arra is felszőlította hogy adják tovább i.izenetét népének óke! szóbartvagy írásban vag.y mindkét mődon. Másodszor és legfóképpen Fia á|taI szóIt. ,,Az Lge testtélett,,, ésa testtélett Ige szőlt személyeserr'majd apostolai révén.

Harmadszor Lelke áItaI szóL, aki bizonyságot tesz KriszfusrőI és a Szentírásről, s mindkettót megeleveníti Isten ma éló népeszámára. A kijelentésa szőbanmegnyilatkozó .LtyárőL, Firiről ésSzentlélekról, és ebból adődÓan Isten írásbeli, testet oltott ésma is é1óigéjérólalapvet6 igazsága a keresztény hitnek. Az a tény, hogy Isten megszÓlalg sziikségesséteszi, hogy mi is szőljunk. EI kelI mondanunk, amit ó mondott' E'zérta prédikálás alegÍíbb kotelességtink' Az igehírdetésfontosságának hangs lyozása ezenfeltil sajátosan keresztény vonás. Természetesenminden vallásnak megvannak a felkent tanítői, legyenek azok hindu guruk, zsídő rabbik vagy mohamedán mullahok. Mégis, ezek a vallási és erkolcsi tanítÓk - még ha rendelkeznek is hivatalos tekintéllyel és szeméIyeskarizmával alapjában véve csupán ew-eqy ósi tradíciő érteImezói. Csak a keresztény igehirdetók lépnek fe| azzal az ígénrrye|,hogy ók az Istentól származójő hír hímokei, éscsak ók merészelik magukat Isten képvíselóinek éskovetóinek tekinteni, mint akik valőban a szÓ legteljesebb értelmében,,IstenszőszőIói,, (lPt 4,11).,,Az igehfudetésa keres ztény13

_ruF HiSZEK AZ IGEHIRDETÉSBEN

ség elszakíthatatlan része és ktilonos ismertetójegye,, - írta E. C. Dargan a kétkotetesHistory of Preaching [A prédikáciÓ torténete] címtímiívében.1 Azt,hogy a prédikálás a kereszténységkozponti ésmegki.ilonboztetó vonása , már kezdettól- fogva folismerték az egyház hosszrí és változatos torténetesorán. Így,mielótt megvizsgáInánk az igehirdetésselszemben felhozott ellenérveket, és azontoprengenénk, hogyan is válaszoljunk rájuk, szi.ikségesnekéshasznosnak találom a jelenkori érveket egyháztorténeti osszefiiggésbe helyezni. Biztos, hogy sem a tiszteletre méltő m ltbeli véIemények/Sem korunk befolyásos állásfoglalásai nem csalhatatlanok' Mégis, a prédikáciÓ elsódlegességéró1éserejérólvallott felfogások meggyózó egyontetiísége- példáimat szándékosan az egyházi hagyomány széles skálájáből válogatom majd - nemcsak megfeleló távlatot ad, ahonnan az ellentétes átláspontokat szemíigyre vehetjtik, hanem az eL :rezalkalmas lelkiiletet is megteremti.

A PRÉDIKÁIÁso tcsŐsÉcE- ronrÉNErI Árr' l r l n't.tis

Maga !ézus az, akivel kezdenunk kell. ,,A kereszténység alapítőja egyben annak elsó igehirdetóje is volt, de megelózték elófutárai és kovették apostolai, akik nyilvánosan hirdették éstanították Isten igéjét,ésprédikáIásukkal megteremtettéka kereszténységegyik lényeges ésmaradandÓ je1lemvonását',,2 Az evangélisták elsósorban mint vándorprédikátort mutatják be az Úr Jézust,,,!ézusjott...prédikáIt,,_koz|íMárk, amikor Urunk nyilvávo. Mt 4,17). George Buttríck, a nos szolgálatát mutatja be (Mk 1.,1.4; Harvard egyetem késóbbi káplánja joggal adta ezt a háromszavas címet a Yale egyetemen tartott elóadásainak 1931-ben.A szinoptikus evangéliumok így osszegezik Jézus galileai szolgálatát: ,,Bejárta a városokat és a falvakat mind, tanított a zsínagőgákban, hirdette a vo. 4,23 ésMk 1,39) mennyek országának evangéliumát.,,(};{.t9,35; ValÓban, maga Jézusis így érteImeztektildetésétebben az idószakban. A názáreti zsinagógiban azt állította, hogy Ézsaiás proféciájának beteljesedésekéntaz Ur Lelke folkente ,ót a szabadtrlás i.izenetének hirdetésére(Ezs 61.,1-2).Ebból kovetkezik, hogy így is kell

cselekednie. ,,Azért ki.ildettem,,- magyarázta (Lk 4,18;v(). Mk l,3ti ,, Azértjottem,,)' János hasonlÓképpen tett bizonys ágot az i gclr i rc1c t(í (:stanítÓ JézusmissziÓi ontudatáró|. lézus elfogadta a,,rabbi,, cítnct, |ogot formá|t atra, hogy ,,nyilvánosan szÓljon a világhoz,,, ,,titokban rrembeszéItSemmit,,,éskijelentettePilátusnak: ,,Azértjottema világba, hogy bizonyságot tegyek az igazságrÓl.,, (Jn 13,13;18,20;1'8,37) Az Apostolok cselekedeteiról írt konyv hatodik részében krilonosen hangsrilyozza aszerzó, hogy ptinkosd után az igehirdetésválltaz irpostolok legfontosabb feladatává. Hogy odaszentelhessékmagukat az imádságra és az igeszolgá|atra (4. v.)' ellenálltak a kísértésnek, Irogy a szo|gáIatmás formáival foglalatoskodjanak, mert ezvo|t az, amire elsósorban elhívta óket Jézus.Foldi életesorán kiktildte óket azigéthirdetni (Mk 3,14),habár akkor még,,Izrae|házánakelveszett juhaira,, kor|átozta szolgálatukat (Mt 1'0,5-7).Foltámadása után azonban rinnepélyesen megbízta óket azza\, hogy vigyék el az evangéliumota népeknek (példáut}'/.t28,19;Lk24,47),és- a Márk evangéliumának hosszabbik befejezéseszerint - ,,ók eI is mentek és hirdettékazígét mindeni.itt,,(1'6,20).

Krisztus halálának ésfoltámadásának, szenvedésénekés dicsóségének jÓ hírét hirdették a Szentlélek ereje által (IPt 1',12).Az Apostolok cselekedeteinek kony. vét olvasva szinte látjuk óket, amint ezt teszik, e|ószor Péter, azután (4,31). a tobbi jeruzsáIemi apostol is: ,,bátran hirdették az Isten igéjét,, Lukács Íóhóse, Pál három misszíős korritja során, azután a rőmai házi órizetben még a Iáncok kozott is ,,hirdette az Isten országát, és tanított az Ur Jézus KrisztusrÓl teljes bátorsággal,, (28,31).Lukács szovegébenhiíségesentrikrozódik Pálnak a saját szolgáIatáróI vallott felfogása. Krisztus azért kuldte ó| hogy hirdesse az evangéIiumot, rrem pedig azért,hogy kereszteljen. Indíttatást és késztetéstérez, hogy ezt tegye. Mindemellett a prédíkálásIstentól kíjelolt rit volt a számáta, amely révéna biínosok hallhattak a MegváltÓrÓI, és elhívást nyerhettek az tidvosségre, mert ,,Lto1ya! halIják meg ígehírdetó nélkril?,, (Rőm 10,14_15;1Kor I,17; 9,16) Elete végén,mikor már tudta, hogy kuzdelmét megharcoIta és futását befejezte, átadta a rnegbízást TimÓteusnak, fiatal utÓdának. Várva Krisztust, aki viszszajon ítéIniés uralkodni, Isten színe elótt tinnepélyesen megbízta TimÓteust: ,,Hirdesd az igét,állj eló vele' akár alkalmas, akár alkal-

T4

15

lézus, az apostolok ésaz atyák

w HISZEK AZ IGEHIRDETÉSBEN

matlan aZ idó, feddj, ints, biztass teljes tiirelemmel és tanítással!,, (2Tim4,2\ Az Úr Jézusés apostolai szo|gáLatábanolyan kiemelkedó helye volt a prédikálásnak ésa tanításnak,hogy nem meglepó, ha ugyanezt hangsrílyozzák a korai egyházatyákís.

A II' század elejéróIszármazó Didakhé, azaz ,,Az Úr tanítása a tizenkét apostol által a nemzeteknek,, cím.Ű,etikárÓl, szentségekról, szolgálatrÓl ésJézus második eljoveteléróI szo|ó egyházi kézikonyv számos tanítÓi szolgálatot említ:egyrészta,,ptispokoket ésa diakÓnuSokat,,, másrészt a ,,vándortanítőkat, apostolokat és prÓfétákat,,. A vándortanítÓkat szívesen kellfogadni, de vannak gyakorlati mÓdszemeg kell vizsgálrri, hogy nem hamisak-e. Ha rek, amelyek segítségével a tanítő ellentmond az apostoii hitnek, ha két napnál tovább marad, ha pénzt kér, ésha nem aszerint cselekszik, amit taní| akkor hamis próféta (77,1'_2és 12)'-5), Ha valÓbán próÍéta, aIázatosan hallgatni kell rá. ,,Legyé|nagylelkií ésirgalmas, mentes a gonoszságtÓl, csendes ésjÓ, tlsztelvén mindig az igéket,melyeket hallottál!,, Es a továbbiakban: ,,Ejjel ésnappal emlékezzmeg arrő| gyermekem, aki neked Isten igéjét hirdeti, ésugy tiszteld ót, mint magát azUTat,, (3,B;4,I).3 AII. század kozepe táján jelent meg JusztínoszI. Apolőgiája'A császárhoz címzett mííben az írő védelmezi a kereszténységetaz elferdítésekkelszemben, és amellett érvel, hogy a kereszténységigaz, mert a meghalt ésfeltámadott Krisztus az igazság megtestesítójeés az emberiség Megváltőja. A vége felé beszámol a ,,keresztények hetenkénti istentiszte1etéró|,, ' Ez a rész azért Íígye|emreméltő, mett egyrésztkiemeli az Irások olvasásának éshirdetésénekfontosságát, másrészt,mert <jsszekapcsoljaaz igétésa Szentséget: Ésa Napről elnevezett napon mindannyiary városokban ésfalvakban egyaránt osszejovetelt tartunk, ahol felolvassuk az apostolok emlékiratait és a prőféták írásait, amennyire azt az idó engedi. A felolvasÓ elhallgatása után az eloljárÓ beszédébenint és buzdit, hogy ezeket a szép dolgokat tetteinkkel utánozzuk. Majd mindannyian felállunk, kozosen imát mondunk, imánk befejezésekor kenyeret, bort és vizet hoznak oda, s az eloljárő - amennyire az erejébóltelik - imát éshálaadást mond, ésa népráfeleIi az Amen-t'a T6

a p n É p t r Á r Á so I c s Ő s É c p- r o n r É N p r t Á r . l t i r t N ' t . l l s '\ ||. század végénTertullianus latin egyházatya abbol a célbtil írta tncg Apolőgiáját,hogy tisztázza a keresztényeketa hamis vádak alcil, t's lrogy nyilvánvalővá tegye, hogy a vádak, melyek miatt tildozték . r|.ct,igazságtalanok. ,,A kereszténykozosségjellegzetesvonásairol,, rr.vahangsrilyozza az ket osszekapcsolÓ szeretetet és az egységet, rrrajd így jellemzi osszejoveteleiket: os szejovtink az isteni Írások magy ar ázatára,'. szent i gékkel tápIáIjuk híttinket, erósítjuk a reményt, méIyítjuka bizalmat, s nem kevésbészorosabbra vonjuk a fegyelmet is a parancsok emlékezetrinkbe valÓ vésésével.

Helyet kapnak ttt abuzditások, a rendreutasításoks az isteni megrovások.s |.ertullianus kortársa, Ireneusz gorog egyházatya, Lyon piispoke rlyomatékosanhangsrilyozta a presbiterek felelósségétaz apostoli tarrításhozv aIő r agaszkodásban: Ezek tehát órz|k az egy Istenbe vetett hitet, aki olyan csodálatos rendelkezéseketadott a mi javunkra.YeszéIy néIkrilmagyarázzák nekrink a Szentírás| anéIkul,hogy istenkáromlássá lenne az, vagy tiszteIetlenséga patriarchák iránt, Vagy megvetnéka prÓfétákat.6 Iluszebiosz, Caesarea pi.ispoke, az egyháztorténet-írás atyja, a IY. század elejéna kereszténykorszak elsó két évszázadát az igehirdetók éstanítÓk munkájakéntjellemezte: Elhagyták hazájukat, ésaz evangélisták munkáját végezték,onérzetbeli dolognak tartották, hogy azoknak hirdessék a hit igéjét, akik még egyáItalán nem ís hallottak rÓl4 és átadjáknekík az isteni evangéliumok konyvét. Ők csak a hit alapjait rakták le néhány idegen helyerr, aztán rnás pásztorokat rendeltek, és rájuk bízták azoknak a megmunká|ását, akiket épphogy csak bevezettek (az egyházba). Aztán ismétmás vidékekre ésnépek k zémentek Isten kegyelmévelésegyiittmtíkodésével...,,7 Az egyházatyák késóbbíkorszakábÓl csak egy példát említek, a vaIÓb an legfi gyelemreméltÓbbat, Khríiszosztomoszt (Ar anyszá1u Szent |ánost), aki tizenkét évig prédikáIt az antiőkhiai székesegyházban, mielótt Kr. u. 398-bankonstantinápolyi puspokké választották. AzEf 17

HISZEK AZ IGEHIRDETESBEN

6,13-roltartott egyik magy arázatábarl'(,,Vegyétekfel az Isten fegyverzetét,,)hangÓt adott az igehirdetés páratlan fontosságáről vallott meggyózódésének. Kijelentette, hogy az emberi testhez hasonlőan Krisztus teste is sok betegségtól szenved. Fizikai egészségiinkhely. reállítását az otvosságok, a pontos étrend, a megfeleió éghaj|atésaz elegendó alvás szolgálja. De hogyan gyÓgyítsuk Krisztus testét?

A PRÉDIKÁLÁS DIcsŐSÉcB-rÖnrÉuBrl ÁrrerINrÉs

Rovid vázlatunkban most tobb mint otszáz évetugrunk a kozépkori kotdulő rendek megalapításáig. Mert ,,a prédikálás kora ,_ írja Charles Smyth ^ a szetzetesekkel kezdódik... A szószék torténete, mint tudjuk, a prédikálő szerzetesekig nyrilik vissza. Az emberek

novekvó éhséggelfogadták az igehirdetést, ésezt a prédikátorok is osztonozték. Forradalmasították a gyakorlatot. Novelték a szolgálat tekintélyét.,,77 Habár Assisi Ferenc (1.1.82_1226) inkább a szeretetszo|gáIat, mint a tudomány embere voIt, és ragaszkodott ahhoz, hogy,,cselekedeteinknek és tanításunknak egyi.itt kell haladnia,,, mindazonáltal nemcsak a szegénységrekotelezte el magát, hanem az igehirdetésreis. ,,Ha nem prédikálsz mindeniitt, ahová mész mondta Ferenc -, nincs értelme,hogy bárhová ís prédikáIni menj.,, KezdettóI fogva ez volt szoIgá|atának jelmondata.l2 Kortársa, Domonkos (1170-1220) még jobban hangsrílyozta a prédikálást. A személyes egy szeríiséeetevangéliumi buzgő sággaI párosítva sokfeIéutazott az oromhír szoIgá|atábary ktilonosképpen Itáliában, Franciaorczágban és Spanyolországban, és ,,fekete barátait,, a prédikálők rendjébe szervezte. Egy évszázaddal késóbb Humbert de Romans (meghalt 1277-ben), aki a legkit(inóbb dominikánus generálisok egyike volt, ezt mondta: ,,Krisztus csak egyszer misézett... de nagyon fontos volt neki az imádság és a prédikálás, kulonosen az utőbbi.,,13Es egy évszázaddal késóbb Szienai Szent Bernát, a nagy ferences rendi igehirdetó (1380_1'444)ezt a meglepó kijelentést tette: ,,Ha az aIábbí két dolog kozi.il - hallgabri a misét, vagy hallgatni az igehirdetést - csak az egylket teheted, inkább a misét kell elhagynod, semmint az igehirdetést... Kisebb veszéIy a lelked szárr.áta az, ha nem hallgatod a misét, mint az, ha nem hallgatod az igehirdetést.,,1a A ferenceseknek és dominikánusoknak az lge felsóbbrendiíségéró1 vallott nézeteitól nem is vezet hosszri rít a reformáciő nagy eIóhírnokéig vagy hajnalcsillagáig, John Wycliffe-ig (1'329-1384).Termékeny írő volt, akinek egész életeosszefonÓdott az oxfordi egyetemmel. Eles elméje odáig juttatta' hogy fokozatosan szakított akozépkori skolasztikával míg végiil kijelentette, hogy a Szentírás a legfóbb tekintély a hit és azé|etkérdéseiben.Azókezdeményezésére késztilt az elsó angol Biblia (a Vulgatáből fordították), ésvalősziníilreg a Í'ordítás egy részétó maga végezte.Szorgalmas biblikus igehirdetó volt, ésa Szentírás oldaláről támadta a pápaságot, abucsut, az átlényegp'léstanát és az egyház anyagi gazdagságát. Nem volt kétségeafeIóI, hogy a papság fó feladata a prédikáIás:

18

19

A gyogyításnak csak egyetlen eszkőzét és ritját kaptuk... és ez az Ige tanítása.Ez aLegsobbeszkoz, a legjobb táplálék éslégkor.Ez az orvosság, ez a hLz, a miítét.Akár kiégetésre,akár miítétrelenne szíikség,ezt a mődszert kellhasználni. Enélktil semmi más nem segít.8 Tobb mint egy évszázad telt el halála utáry mire felismerték, milyen nagy igehirdetó volt. Ekkor nevezték eI Khr szosztomosznak,,,araÍlyszáju,,-nak,,,Altalában ot tatgák, és joggal a gorog egyház legnagyobb szoszéki szÓnokának. Nála nagyobb vagy vele egyenló nincs a latin atyák kozott. Máig is a nag1ruárosi igehirdetók példaképe',,l Prédikálásának négy jelIemzójét említhetjtik meg. Elószor is biblikus volt. Nemcsak azért,mert rendszerezetten végigprédikált bibliai konyveke! hanem azértis, mert beszédebóvolkodík bibliai idézetekben ésutalásokban. Másodszor, igemagya r ázata egyszeríi ésegyenes volt. Az antiÓkhiai iskola sző szerintt exegézisétkovettg ellentétben az alexandriaiak alle go rizá|ásr a valő hajlamával. Harm adszor, erkolcsi kovetkeztetései nagyon életszer ek voltak. Igehirdetéseit olvasva ma is konnyen el tudjuk képzelni a császári udvar pompáját, az a sztokrácia fényiizését,az arénák vad versenyeit, a keleti város egész éIetétaIY. század végén.Negyedszer, ítéleteibenbátor volt.

Va1őban a ,,szoszék mártírjának bízonyult,,, mert ,,fogságát fóként a hithez ragaszkodő igehirdetései okozták,,.10 A szerzetesek és a reformátorok

HISZEK AZ IGEHIRDETESBEN

Isten igéjénekhirdetése a legmagasabbrendií szolgálat, amire ember eljuthat ezen a világon. Ez a szolgálat ktilonosképpen a papokra hárul, és ezt Isten még inkább meg is koveteli tóIiik...

Ezért hagyott el }ézus Krisztus más feladatokat' és IegÍóképp az igehirdetésselfoglalatoskodott, ésígy tettek apostolai is, és ezért szerette óket Isten...Továbbá, az egyh'áz tisztségeelsósorban az Isten igéjénekhirdetése, és ezért ez a leg19bb szo|gáIat, amit a papok az Isten színe elótt végezhetnek...Es igy, ha prispokeink maguk nem prédikálnak, Sót tilqák, hogy a hiíségespapok prédikáljanak, akkor azoknak a {ópapoknak a biínébenvétkesek,akik megoltékazUr JézusKrisztust.15 A reneszánsz nemcsak megelózte a refprmáciÓt, hanem eló is készítette11,át'Itálriában kezdódott a XIV. század elején,olyan remek tudÓsok munkájával, mint például Petrarca, akinek humanizmusa a klasszikus gorog és rőmai szovegek tanulmányozásában jutott kifejezésre. A kovetkezó században, amikor a reneszánsz egyre északabbtanyomult EurÓpában, keresztényízekkel gazdagodott. A keresztény humanisták, Erasmus és Morus Tamás a keresztény klasszikusokban, a bibliai ésa patrisztikai tárgyakban méIyedtekel.

KovetkezésképpenbíráIták az egyház romlottságát, az Isten igéje szerinti megujulásra buzdítottak, és felismerték, hogy e reform megvalÓsításábankulcsszerepet játszanak az igehirdetók.

A pup legfontosabb feladata a tanítás - írta Erasmus _, amely által oktathat, figyelmeztethet, feddhet ésvigasztalhat. A laíkus keresztelhet. Minclen ember imádkozhat. A pap nem mindig keresztel, nem mindig oldoz fel, de tanítania mindig kell. Mi jo származik a keresztségbo1,haaz embereketnem oktatják, mi áldása van annak, |ta azUt asztaláhozjárulunlg ha nem tudjuk, hogy mit is jelent az?16 Igaz a régimondás, hogy,,Erasmus tojta azt a tojást, amelyet Luther kikoltott". Luther valÓjában Erasmusnak azt az álláspontját juttatta érvényreésalkalmazta, mely szerint azige a szentségekeiéhelyezendó, vagyis hogy a szentséghatása attÓl fr-igg,miként magyatázzuk az igét.,,A reformáciÓ a kozéppontbahelyezte az igehirdetést.A szÓszék magasabb lett, mint az oltár, mert Luther azttartotta,hogy az ige által 20

A P R É D I K Á I ' Áosr c s Ő s É c p_ r o n r É N E r IÁ l r l r t N ' l ' t ' s i,.lrrudv sség,és az ige nélkiii az istentiszteletielemeknck rrincs .;zcrrtségi tartalma, az ige pedig meddó matad, ha nem hir.dctik.,'17 lr'.isaiban Luther nem szalasztott el egyetlen alkalmat sem, hogy rrragasztalja Isten igéjének felszabadítÓésmegtartő erejét.Igy ,,a,.gy|li\z az ígéretigéjénekkoszonheti lété' s u1yarrez az ige táplálja és rir.zi:Isten ígéreteialakítjákaz egyházat, ésnem az egyház Isten ígéreIt'it".1B Sót mégtovább ment: csak kétvalődi szentségVan/a ,,ketesztségés akertyér,,,mert ,,csak ebben a kettóben találhatjuk meg az Isten .iltal rendelt jelet ésa brinok bocsánatának az ígéretét,,.19 EzértIsten igéjenélkulozhetetlen lelki életunk számára.,,A lélek sok míndent rlélkulozhet,kivéve Isten igéjét. .. Az ige birtokában pedig gazdag, scmmi hiányt nem szenved, mert az ige az élet,az igazság, a világosstig,azigazságosság, az ridv sség,az ororn, aszabadság.'.igétete.,, Ez azértvanígy,mert azige atra mutat, aki akozéppontjábanvan: Krisztr-rsra.Ezért sziikséges,hogy az Igéból Krisztust prédikálju( ,,mert Krisztust prédikáIni arrnyit jelent, mint a lelket gondozní, megszabadítani' megigazítani ésiidvozíteni' ha htsz a prédiká1ásnak',.20 Mivel a keresztények ésaz egyház egészségeIsten igéjétólfigg, az ige hirdetése és tanítása ,,a iegfontosabb része az isteni szolgálatnak,,,21és,,minden prispo( pásztor ésprédikátor legmagasabbrendií ésegyedrili feladata éskcjtelessége,,.22 Az is sulyosbítjaa felelóssége| lrogy a prédikálás rendkívul igényesfeladat. Luther a jÓ prédikátor kilenc tulajdonságát éserényétsorolja ÍeI.Az elsó hétmeglehetósen rnagátÓl értetódó.,,Helyesenésigazultudjon tanítani.'.jÓ fejelegyen... jÓl forgassa nyelvét...jÓ hangja.'.jÓ emlékezótehetsége legyen,,ésígy tovább. Azwtán ,,nyolcadszor, éIetét, vagyonát ésjő hírétse vonakodjékértefoláldozni! Kilencedszer, tiiqe bárkitól a zaklatást ésaz titlegeketl,,23 A grínyolásfelvállalása, életének, vagyonának ésjÓ hírnevé. nek kockáztatása Luther szerint a ,,jÓ prédikátor,, végső probája. Á[áspontja nem csupán tudományos elméIetvolt, Luther maga is átéLteezt, mégpedig élete legnagyobb megprőbáltatása idején' Mi-után 7521 január1ában a pápai bulla kiátkozta, beidézték,hogy áprilisban jelenjékmeg a wormsi birodalmi gyiíléselótt, amelyen V. Károly császár elnokolt. O megtagadta tanításának visszavonását, hacsak a Szentírás bizonyosságávaI vagy világos észérvekkelmeg nem gyózik az eIlenkezojéró|mondván: ,,Lelkiismeretem kotelez, és 2I