Isten megtapasztalása1 20

Isten

megtapasztal谩sa napr贸l napra

Henry Blackaby és Richard Blackaby

Isten

megtapasztalása napról napra

Keresztyén Ismeretterjesztõ Alapítvány

Isten megtapasztalása napról napra Henry Blackaby and Richard Blackaby

Keresztyén Ismeretterjesztõ Alapítvány Copyright © 1998, 2006 by Henry Blackaby and Richard Blackaby Originally published in English under the title Experiencing God, Day by Day by Henry Blackaby and Richard Blackaby

by B&H Publishing Group, Nashville, Tennessee www.bhpublishinggroup.com All rights reserved.

This Licensed Work published under license.

Translated and published by permission.

No portion of this book may be reproduced, stored in a retrieval system, or transmitted in any form or by any means – electronic, mechanical, photocopy, recording, or any other – except for brief quotations in printed reviews, without the prior permission of the publisher.

Magyarországi felelõs kiadó: Keresztyén Ismeretterjesztõ Alapítvány 1135 Budapest, Béke utca 35/A Telefon/fax: (1)350-7201 info@kiakonyvek.hu www.kiakonyvek.hu A member of Entrust Felelõs kiadó: Monty Taylor Fordította: Révész Árpád A fordítás és a kiadás a kiadó engedélyével történt.

Minden jog fenntartva.

A könyv bármely részének felhasználásához vagy sokszorosításához a kiadó elõzetes írott engedélye szükséges, kivéve rövid idézeteket folyóiratokban vagy elemzõ cikkekben.

ISBN 978-963-9390-63-8 Budapest, 2010 Nyomdai munkák mondAt Kft. • Budapest www.mondat.hu

Köszönetnyilvánítás A gondolatok, melyek ebben az áhítatos könyvben szerepelnek, Isten életen át tartó naponkénti keresését tükrözik vissza. Sok gondolat olyan szellemi meglátásokat tükröz, melyeket Isten kegyelmesen megosztott velünk az évek során, és örömünkre szolgál, hogy mi is átadhatjuk. Semmi sem pótolhatja a Szentírás olvasásának életet megváltoztató élményét. Ez a könyv nem akarja Isten igéjének a helyét átvenni az életedben, hanem igeverseket hoz eléd, amin elgondolkodhatsz. A Szentlélek a tanítód, õ fog a szívedre helyezni dolgokat, amikor olvasod az áhítatokat. Általában egy ige van minden napra. Legyen kéznél a Bibliád, hogy elolvashasd a környezõ igeverseket és a tágabb igeszakasz további kijelentéseit.

Nagyra értékeljük mindazokat, akik nagylelkûen segítettek a gondolatok összegyûjtésében. Richard felesége, Lisa sok órát töltött az anyag javítgatásával. Marilyn Blackaby, mint mindig, teljes mértékben támogatott.

Phyllis Lincer, Anne White és John Landers a Broadman&Holman-tól értékes segítséget nyújtottak.

Az a vágyunk, hogy a köny áldás legyen a számodra, ahogy a benne levõ igazságok meggazdagították a mi életünket is, megtapasztalva azokat az Úrral való járásunkban.

5

Henry Blackaby Bizonyos emberek jelentõsen megerõsítették az Istennel való járásomat az évek során. Istenfélõ szüleim pozitív befolyása még mindig formálja az életemet, különösen azt a vágyamat, hogy Isten és emberek elõtt feddhetetlen legyek. Oswald Chambers áhítatos könyve, a Krisztus mindenek felett, végigkísérte az életemet arra sarkallva, hogy Jézus Krisztussal, az én Urammal való kapcsolatom egyre mélyüljön. A tulajdonomban levõ példány oldalai tele vannak dátumokkal és személyes jegyzetekkel az életem különbözõ eseményeivel kapcsolatban. Ezek a jegyzetek megörökítik, hogy milyen különleges eset volt számomra egy-egy igazság, maga az Írás, vagy egy állítás. Chambers könyvének oldalai lelki naplómmá lettek, amelyet kincsként õrzök. Az az imádságom, hogy az Isten megtapasztalása bátorítás forrása legyen az Olvasó számára az Istennel való járás naplójaként szolgálva hosszú éveken keresztül.

7

Richard Blackaby Abban a kiváltságban volt részem, hogy istenfélõ szülõk neveltek fel.

Nemcsak beszéltek nekem a keresztyén életrõl, de elõttem élték. Egyik legféltettebb kincsem az az elnyûtt Biblia, amelyet édesapám hagyott rám.

(Apám nem kímélte túlságosan a Bibliáit!) Az évek során mind az öt gyermekének adott egy-egy alaposan elhasznált példányt. Ahogy átlapozom a Bibliáját, jegyzeteket találok a lap szélein, verseket aláhúzva vagy kiemelve, dátumokat az igeversek mellett, amikor édesapám átélte annak a szakasznak az igazságát. Megtaláltam a Krisztus mindenek felett ronggyá olvasott példányát is. A lapszéleken megjegyzések és dátumok vannak családunk kulcsfontosságú eseményeirõl. Lehet-e nagyszerûbb családi ereklye, mint a szülõk lelki zarándokútjának naplója? Reméljük, hogy ez az áhítatos könyv hasonló lehetõséget biztosít a számodra. Miközben olvasod, írd le a gondolatokat és a benyomásokat, amiket Isten ad igéjérõl. Jegyezd fel a dátumot, amikor Isten szól hozzád vagy amikor egy meghatározott imádságra választ kapsz. Vezessen ez a könyv az Istennel való járásod során; aztán add tovább gyermekeidnek, mint szüleik lelki naplójának feljegyzéseit.

9

Januรกr

Január 1.

Nyilatkozatok Miután ettek, így szólt Jézus Simon Péterhez: „Simon, Jóna fia, jobban szeretsz-e engem, mint ezek?”

János 21,15

J

ézus csodálatos módon állít helyre minket, amikor elhagyjuk õt! Nem aláz meg. Nem kritizál. Nem kér tõlünk nyilatkozatot, hogy ezután jobban összeszedjük magunkat. Inkább kissé félrevon, és azt kéri, hogy erõsödjünk meg újból az iránta való szeretetünkben.

Péter nyomorultan hagyta ott Urát, mikor a többi tanítvánnyal együtt elmenekült a Gecsemáné-kertbõl. Késõbb nyíltan letagadta, hogy egyáltalán valaha is ismerte Jézust. Péterben biztosan ott volt a kétely: képes lesz-e még arra, hogy Jézus tanítványa legyen, miután hûtlenül elhagyta õt, éppen a legnehezebb órában.

Most, az új év kezdetén talán fájdalmasan gondolsz arra, te is hányféle módon elhagytad Uradat. Lehet, hogy hûtlen voltál hozzá. Lehet, hogy engedetlen voltál az õ Igéjének. Lehet, hogy életmódoddal tagadtad meg õt. Jézus most téged is félrevon, ahogyan Péterrel tette. Nem fog összeszidni. Nem fog megalázni. Azt fogja kérni, hogy vizsgáld meg az iránta való szeretetedet. Pétertõl azt kérdezte: „Szeretsz-e engem?” Ha Péterhez hasonlóan a te válaszod is az: „Igen, Uram”, akkor újból megerõsíti rád vonatkozó akaratát. Ha igazán szereted õt, akkor engedelmeskedni fogsz neki (Jn 14,15). Jézusnak nincs szüksége a nyilatkozataidra, újabb odaszánásaidra vagy ígéreteidre, hogy megpróbálsz majd keményebben dolgozni ebben az évben. Ha a tavalyi elhatározásod, hogy engedelmeskedsz Istennek, nem segített abban, hogy hûséges legyél, akkor az idei sem fog rajtad segíteni. Jézus a szeretetedet kéri. Az érte végzett szolgálatod attól lesz ebben az új esztendõben olyan minõségû, amilyet õ óhajt, ha igazán szereted õt.

12

Január 2.

Jaj nekem!

Ekkor megszólaltam: Jaj nekem!

Elvesztem, mert tisztátalan ajkú vagyok, és tisztátalan ajkú nép között lakom.

Hiszen a Királyt, a Seregek Urát látták szemeim! Ézsaiás 6,5

I

sten magasztos látványa világosságra hozza a bûnt és az igazi énünket. Isten lekicsinyített látványa lefokozza a bûn jelentõségét és felfuvalkodottá tesz. Ézsaiás elégedett lehetett a maga szentségével, mielõtt meglátta Istent az õ kibeszélhetetlen szentségében. Ézsaiás számára a szent Istennel való találkozás azonnal és élesen tudomására juttatta saját szentségtelen voltát és a körülötte lévõk bûnösségét. Lehetetlen Istent imádni, és közben változatlanul maradni. Megváltozott szívünk a legbiztosabb jele annak, hogy igazi istentiszteleten vettünk részt.

Annyira a bûnös világhoz igazodtunk már, hogy megelégszünk egy szentségtelen élettel? Oly mélyen Isten normái alá süllyedtünk, hogy ha valaki Isten elvárása szerint él, akkor azt „szuperszentnek” véljük? Ha csak a körülöttünk lévõkhöz hasonlítjuk szentségünket, akkor becsaphatjuk magunkat, mert azt hisszük, hogy szent életet élünk. De mikor a szent Istennel találkozunk, akkor csak ezt mondhatjuk: „Jaj nekem!”

Nem fogod megérni, hogy a körülötted lévõk is Jézusban bízzanak, míg fel nem ismerik rajtad azt a nyilvánvaló különbséget, amely közted és a világiak között van. Isten meg akar szentelni téged, amiképpen õ is szent. Amikor Isten kapcsolatba lép veled, akkor olyan nagyfokú tisztaság jelenik meg az életedben, amely teljes mértékben más, mint amit a világ produkálhat. A világot – beleértve a hozzád legközelebb lévõket is – csak az gyõzi meg, ha megszentelt élettel szolgálod a szent Istent.

13

Január 3.

Változást hozni Dániel azonban elhatározta, hogy nem szennyezi be magát a király ételével.

Dániel 1,8

E

l mered hinni, hogy Isten, aki önmagához hívott téged, és aki Szentlelkét adta neked, képes rá, hogy hatalmasan mûködjön rajtad keresztül?

Felfogtad már, hogy a tér és idõ, amelyben éppen élsz, hogyan kapcsolódik az Istentõl kapott elhívásodhoz? Istent sohasem érik váratlanul a világ eseményei. Céllal helyezett téged oda, ahol éppen vagy.

Dániel nem engedett kora kísértéseinek, hogy megzavarják az Istennel való kapcsolatát. Tudta, hogy ahhoz, hogy élete Isten számára hasznos lehessen, mindenben engedelmeskednie kell. Függetlenül attól, hogy a világ leghatalmasabb királyától jött a parancs, Dániel visszautasította a kompromisszumot, mert tisztában volt azzal, hogy Istene mit kér tõle.

A történelem bõséges példával szolgál olyan férfiakról és nõkrõl, akik hitték, hogy Isten nagy jelentõségû munkát fog véghezvinni rajtuk keresztül országa építésére. Isten Esztert egy stratégiailag sorsdöntõ idõben helyezte oda a királyi udvarba, hogy megmenthesse népének életét (Eszt 4,14). Józsefet is stratégiai szempontból helyezte Isten Egyiptomba, hogy a fáraó leghatalmasabb tanácsadójává válva Jákóbot és családját megmentse a pusztító éhínségtõl (1Móz 41,39–40).

Hagyod, hogy a körülményeid szabják meg, mivel töltsd az életed?

Vagy engeded, hogy Isten változást hozhasson rajtad keresztül generációdban? Kérd Istent, jelentse ki neked még ma reád vonatkozó szándékait, és életedre vonatkozó akaratát!

14

Január 4.

Rettegve tisztelni Isten Igéjét Mert én arra tekintek, aki nyomorult és megtört szívû, és aki igéimet tiszteli. Ézsaiás 66,2

M

egrettensz, amikor Isten megszólít? Mikor volt az utolsó alkalom, hogy fizikailag hatott rád annak valósága, hogy a mindenható Isten közvetlenül szólt hozzád? Jánosból kiment minden fizikai erõ, amikor Isten megszólította (Jel 1,17); Pál a földre hullott, amikor Krisztus találkozott vele a damaszkuszi úton (ApCsel 9,4); Mózes remegett, mikor Isten szólt hozzá (ApCsel 7,32); Péter pedig, amikor felismerte, hogy kicsoda Jézus, lába elé borult és így szólt: „Menj el tõlem, mert bûnös ember vagyok, Uram!” (Lk 5,8) Elveszítetted a félelemérzetedet arra nézve, hogy a Teremtõ még mindig megszólíthat téged, teremtményét? Szent várakozással nyitod-e ki Bibliádat, hogy életváltoztató igéket hallj, amelyeket Isten tartogat neked arra a napra? A Szentírás azt mondja: „A bölcsesség kezdete az Úrnak félelme.” (Péld 9,10) Vannak dolgok, melyeket csak Isten színe elõtti félelmedben és hódolatodban fogsz meglátni vagy meghallani, mivel ezek sehol másutt nem tapasztalhatók.

Ahogy olvasod a Bibliádat, érzékelheted, hogy Istennek mondanivalója van közvetlenül a számodra azok által az igeversek által, amelyeket éppen olvasol. Gondolj csak bele egy pillanatra ebbe a félelmetes valóságba: Isten, aki szólt és létrejött a világegyetem, most veled beszél! Ha Jézus úgy tudott szólni, hogy a halott feltámadt, a vihar elült, a démonok eltávoztak és a gyógyíthatatlan meggyógyult, akkor vajon milyen hatása lehet egy tõle jövõ igének a te életedre nézve? Bele kell hogy remegj az ilyen lehetõségekbe! Ha legközelebb kinyitod Isten Igéjét, szent várakozás érzetével tedd!

15

Január 5.

Formaság vagy kapcsolat?

Nem kérdezték: Hol van az Úr, aki kihozott bennünket Egyiptom földjérõl, és vezetett bennünket a pusztaságban.

Jeremiás 2:6

A

keresztyénség Jézus Krisztus személyével való bensõséges és folyton növekvõ kapcsolat. Nem azt jelenti, hogy egy csomó hittételt elhiszünk, megfelelõ szokásokat gyakorlunk, és megpróbáljuk elkerülni a bûnöket.

Mindazok a tevékenységek, amelyeket Isten parancsba ad, népével való szeretetkapcsolatát mozdítják elõ.

Isten azért tervezte el számunkra az istentiszteletet, hogy lássuk õt dicsõségében, és méltóképpen reagáljunk rá. Sajnos ez sokak számára „vallássá” degenerálódott, az ismétlõdõ alkalmak pedig szokássá. Isten megalapította az áldozati rendszert, hogy mi, mint az õ népe, kifejezhessük iránta szeretetünket. Mi azonban a neki hozott ajándékokat gyakran haszontalan dolgokká fokozzuk le, amelyekkel megpróbálunk a kedvében járni és rossz lelkiismeretünket megnyugtatni. Isten azért adta nekünk az imádságot, hogy beszélgethessünk vele, mi viszont ezt eltorzítva „imákat mondunk” neki, és utána tüstént elrohanunk, anélkül hogy valamikor is meghallgatnánk, mi van az õ atyai szívében. Isten megalkotta parancsolatait, hogy ezzel megvédje azokat, akik õt szeretik. A parancsolatok viszont a törvényeskedés mellékútjaivá válhatnak, ahelyett hogy az Atyával való kapcsolatunk fõútvonalává lennének, amelyen megoltalmaz minket a sérülésektõl.

A vallásos tevékenység az Istennel való közösség nélkül csak üres egyházi szokás. A Jeremiás napjaiban élõ emberek elégedettek voltak az Isten valóságos jelenléte nélküli vallásos rituáléval. Annyira kényelmessé vált számukra a „vallás”, hogy nem is zavarta õket Isten távolléte. Lehet anélkül imádkozni, istentiszteleten résztvenni, adakozni, hogy megtapasztalnánk Isten jelenlétét? Bizonyára lehet! Sok keresztyén tapasztalat szomorú kommentárként szolgál ehhez. Ne érd be olyan vallásos élettel, amelybõl hiányzik a Jézus Krisztussal való élõ kapcsolat! Amikor Isten jelen van, a különbség nyilvánvaló.

16

Január 6.

Isten agyagot keres Vajon nem bánhatok-e én is úgy veled, Izráel háza, mint ez a fazekas? Így szól az Úr: Hiszen olyanok vagytok a kezemben, Izráel háza, mint az agyag a fazekas kezében.

Jeremiás 18,6

I

sten tudja, hogyan hozzon üdvösséget a családodnak, a barátaidnak, a lakóközösségednek és a mai világnak. Ennek megfelelõen keresi azokat, akik engedik, hogy átformálja õket olyan eszközökké, amilyenekre isteni mûvéhez szüksége van. Az agyagnak nincsenek saját tervei, indíttatása sincs a szolgálatra, vonakodás sincs benne a kapott feladattal szemben. Csupán agyag. Gyúrható, formálható, teljesen ki van szolgáltatva mestere akaratának.

Olykor izgatottan bejelentjük Istennek: „Felfedeztem az erõmet, az ajándékaimat, most már tudom, hogyan szolgálhatlak a legjobban!” Egy másik alkalommal arról informáljuk: „Tudatára ébredtem a gyengeségeimnek, így most már tudom, milyen feladatokat vagyok képtelen megtenni érted.” De ez nem az agyag jellemzõje. Isten nem szorul rá, hogy a mi erõnkkel dolgozzon (2Kor 12,9–10). Õ olyan edénnyé tud formálni minket, amilyenné csak akar! Mikor Isten feladata alázatot kíván, akkor olyan szolgát keres, aki kész megalázni magát. Mikor az õ munkája buzgóságot kíván, azt nézi, kit tölthet be Szentlelkével. Isten szent eszközöket használ, így azokat keresi, aki engedik, hogy eltávolítsa belõlük a tisztátalanságot. Nem elõkelõ feladat agyagnak lenni. Nincs benne semmi elragadó, semmi dicsekednivaló azonkívül, hogy a mindenható Isten éppen ilyet keres. Készséges, formálható, engedelmes agyagot.

Ha hajlamos vagy arra, hogy megmond az Atyának, mit tudsz és mit nem tudsz megtenni érte, akkor légy szíves igazodj az õ napirendjéhez, és engedd meg neki, hogy olyan személlyé formáljon át téged, amilyennek látni akar! Legyél agyaghoz hasonló!

17

Január 7.

Kijelentésbõl élünk Ha nincs kijelentés, elvadul a nép, de boldog lesz, ha megfogadja a tanítást.

Példabeszédek 29,18

A

világ víziók alapján mûködik. Isten népe kijelentés által. A világ nagy és nemes célokat tûz ki és igyekszik azt teljesíteni. Az emberek megálmodják a legnagyszerûbb és a legnagyobb megelégedést nyújtó dolgokat, és felteszik rá az egész életüket. Az intézmények terveket és célkitûzéseket állítanak fel, és aztán arra szervezõdnek, hogy elérjék azokat. Isten népe alapvetõen máshogy mûködik. A keresztyének az Istentõl jövõ kijelentésre alapozzák az életüket függetlenül attól, hogy van-e annak értelme a számukra. Isten nem kéri ki a véleményünket, hogy mi a legjobb a jövõnkre, családunkra, gyülekezetünkre vagy országunkra nézve. Õ már tudja! Ezért magára akarja vonni népe figyelmét, ki akarja jelenteni nekünk, mi van az õ szívében és mi az õ akarata. Merthogy az õ utai nem a mi utaink! (Ézs 55,8–9) Amikor az emberek nem Isten kijelentésére alapozzák az életüket, akkor „elvadulnak”. Vagyis azt teszik, ami kedves a saját szemükben. Kitûzik a céljaikat, megszabják a határidõket és imádkoznak Isten áldásáért. Némely keresztyén élete nagyon távol jár Isten akaratától, mégis arcátlanul Isten áldását kéri a saját erõfeszítéseire!

Egyetlen módon ismerheted meg Isten akaratát: ha õ kijelenti neked. Magadtól sose találod ki. Amikor meghallod az Atyától, máris megvan életre szóló „beosztásod”: az engedelmesség. A Példabeszédek írójának megfigyelése szerint az ilyen ember „boldog lesz, ha megfogadja a tanítást”.

18

Január 8.

Sokkal bõségesebben Aki pedig mindent megtehet sokkal bõségesebben, mint ahogy mi kérjük vagy gondoljuk, a bennünk munkálkodó erõ szerint.

Efezus 3,20

I

dõnként úgy érezzük, mintha nagy hatást gyakorolhatnánk Istenre mindazzal, amit õérte és egyházáért teszünk. Pedig Istent még a legmagasabban szárnyaló emberi törekvések sem hatják meg (Zsolt 8,4–5). Soha nem leszel képes olyan nagy célt kitûzni, vagy olyan nagy jelentõségû feladatot megkísérelni, hogy Isten ne rendelkezne egy attól még sokkalta nagyszerûbbel, és meg ne tehetné azt az életedben, vagy azon keresztül. A tarzuszi Saul keményebben dolgozott, mint bárki más, hogy erõfeszítéseivel hatást gyakoroljon Istenre. Késõbb rájött, hogy legnagyszerûbb teljesítményei csupán szemétnek bizonyultak, mikor összehasonlította õket Istennek az életére vonatkozó akaratával (Fil 3,7–8).

Az a mi problémánk, hogy olyan könnyen megszédülünk a saját terveinktõl. Ha megkísérlünk valami nemes vagy nehéz dolgot végrehajtani, azt feltételezzük, hogy mivel mi mindent beleadtunk, ezért Istennek maximálisan elégedettnek kell lennie velünk. Míg Istentõl nem halljuk, elképzelni sem tudjuk, mivé teheti Isten az életünket, és mit végezhet el rajtunk keresztül.

Emlékeztetnünk kell magunkat, hogy az Atya látja a „teljes képet”, és hogy az õ hatalma messze meghaladja korlátolt képzeletünket. Félre kell tennünk a saját terveinket, bármilyen fennköltek is legyenek is. Sose szabad beérnünk a saját álmainkkal, mert azok mindegyike véges. Ha Isten útmutatását követjük, akkor tanúi leszünk, hogy olyan dolgok történnek az életünkben, amelyek csak az õ hatalmas jelenlétével magyarázhatók. Hogyan is érhetnénk be ennél kevesebbel?

19

Január 9.

Ha imádkozunk, meglátjuk Isten tervét Nagyon korán, a hajnali szürkületkor felkelt, kiment, elment egy lakatlan helyre, és ott imádkozott.

Márk 1,35

K

öztudott volt a tanítványok között, hogy Jézust imádság közben fogják találni a kora reggeli idõszakban. Amikor szükségük volt rá, tudták, hova ment imádkozni. Amikor Júdás elárulta õt, Jézus imádkozó helyére vezette a katonákat.

Minden alkalommal, mikor az Úr Jézus egy fontos döntéssel nézett szembe, imádkozott. Amikor megkísértetett, hogy a világ módszereit használja az Atyáé helyett, imádkozott (Mt 4). Mikor eljött az ideje, hogy tanítványokat válasszon, egész éjjel imádkozott (Lk 6,12). Ha Isten Fiának szüksége volt rá, hogy egész éjszaka imádkozzék annak érdekében, hogy megállapítsa az Atya akaratát, akkor nekünk mennyi idõt kell imádságban töltenünk, míg világosan eldönthetjük, mi Atyánk szándéka?

Mivel Jézust oly sokszor tömegek vették körül, tudta, hogy szüksége van egy nyugodt helyre, ahol tisztán hallhatja Atyjának hangját. Sok ember kereste fel, hogy hatással legyen rájuk az élete. Tanítványai azt akarták, hogy menjen oda, ahol tömeg van (Mk 1,37). A tömeg királlyá akarta tenni õt (Jn 6,15). A Sátán megkísértette, hogy kössön kompromisszumot annak érdekében, hogy követõket szerezzen (Mt 4,3.6.9). Õ tudta, hogy neki nem az a küldetése, hogy tömegeket vonzzon magához, hanem hogy engedelmes maradjon az Atyához. Jézus szolgálatában az imádkozás szabta meg a napirendet (Lk 6,12). Imádkozott csodatételei elõtt (Jn 11,42–43); az imádkozás bátorította a kritikus pillanatokban (Lk 9,28–31); az imádkozás tette õt képessé arra, hogy a keresztre menjen (Lk 22,41–42); és az imádkozás tartotta õt ott a kínzó fájdalomban (Lk 23,46). Kövesd az Üdvözítõ életpéldáját! Tölts idõt Istennel imádságban és hagyd, hogy ez szabja meg a napirendet az életedben!

20